Pesti Napló, 1856. október (7. évfolyam, 2001-2031. szám)

1856-10-27 / 2027. szám

444—2023. 3-ik évi­­'• Szerkesztési iroda : Szerkesztő szállása : Angol királynőbe f­ozimzott szálloda, 63 ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény s szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. K­iadó­hivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ■gyetew-utcza 3-ik szám, 1-ső emelet, Vidékre, postán: Uvnegyedre . . . 5 frt p. p. Félévre . . . . 10 irt p. p. Hirdetmények dija : 1850. Hétfő, oct. 23. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz kordra : É­magyedre . . . 4 frt p. p. Fálárré . . . . 8 frt p. p. S hasábos petit sor 4 pkr, Bályogdij külön 10 pkr Magán Vita 6 hasábos petit sor 5 pkr. PEST, oct. 21 Sírbérkárpótlást előlegezvény Er­délyben. I. Régen várták az erdélyiek s régen óhajták Magyarország ottani birtokosai is azon enyhes pillanatot, hogy a fölbomlott babér­i viszonyok alapján egykoron élvezett járandóságok bármi­­előbb kárpótoltatnának. Erdélynek alapjában meg­rázott nemzetgazdászati viszonyai, a legutóbbi szélvészek által fölforgatott jogállapotok, az ál­lamháztartás mindinkább növekedő s az egyes honpolgárokat is érzékenyebben terhelő szük­ségletei , valóban annyira igénybe vevék már azt, mint a mindennapi falatot, mint a bajban vi­harban kimerülésig eltizkadt vándor egy italvizet, hogy össze ne roskadjék. Az országló hatalom, mely szorgos gonddal igyekvik hazánkban a közszükség kiáltásait elnémítani, amott sem ké­sett ugyan mindent, mi a vesztett földbirtokosok kárpótlására vonatkozik —megtenni, s alig, hogy Magyarországra nézve a kitudott úrbéri s tized­­kárpótlásnak rendszabályait közzébocsátotta, Er­délyt illetőleg, szintén nem késett hasonló rende­leteket életbe léptetni. S hogy e részben Erdély Magyarország után következett, oka tagadhatla­­nul egyném­ileg a jogviszonyok különbségében, más­részt pedig abban rejlett, minthogy ott, a volt hűbéri viszonyok még kevésbbé szabályzott, és sokkal anomálabb hálózatával bírtak a jogér­dekeknek, mint Magyarországon. Mind­ezekre nézve az érdekkiegyenlítésnek csak megközelítő szabványait is formulázni, öszhangzást hozni be a viszonos jogérdekek igényeiben, és végre szer­vezni, s megnyitni a kútfőket, melyekből minden érdeklettek jogai megóvása mellett a kárpótlás minél gyorsabban s biztosabban eszközöltethes­­sék — természetesen nem kis nehézségekkel járt s nem egy két napot vett igénybe. Annál nagyobb örömmel olvassuk most a biro­dalmi törvénylap 1. év és hó 18-dikáról kelt 19­-dik számában azon legfelsőbb rendeletet, mely szerint a földtehermentesitési kárpótlás le­járt járadékaira nézve a cs. k. Ap. Felsége által a­z előleges fizetések legkegyelm­esebben meg­­rendeltetnek. Sietünk ennélfogva a t. ez. olvasó közönséggel ezennel tudatni, a­miket e legfelsőbb rendelet tartalmaz, s mely következőkben áll : 1. §. Az országos földtehermentesítési bizottmány följogosíttatik, miszerint az egykori magán földesurak folyamodványa következtében, az őket illető úrbérkár­­pótlás tekintetében, a lejárt járadékokra nézve előlegez­­vényeket adhassanak, ha a) a megszüntetett úrbéri járandóságok tárgyában szabályszerű bejelentést tettek, s ha ennek megvizsgá­lásánál folyamodványok a további hivatalos tárgyalásra alkalmasnak találtatott; b) ha ezen kívül bebizonyítva van, hogy a folyamodó valamint a kárpótlási igény bemondására úgy a kárpót­­landó jószág jövedelmének húzására és a kárpótlási tőke járadékainak élvezetére jogosítva, s azoknak tett­leges birtokában van , vagy azokhoz más örökségi czimmel bir; — és c) ha, a kárpótlandó jószág sem törvényes zárlat alatt nincs, sem az annak jövedelme élvezetére vonatkozó jogokat poros vita alatt nem áll. 2. §. Egy ily folyamodványnak alapján az országos bizottmány föl van hatalmazva, hogy azon időközre, mely 1848. julius 1-től 1856. julius hó végéig terjed, az 1854-dik év s a birodalmi törvénylap 151. számá­ban közlött legmagasb nyiltparancs elvei szerint, — a kitudott kárpótlási töke járadékaira 75 százalékig elő­legez­vényeket tehessenek. A kárpótlási tökének magassága, a szabályszerűleg benyújtott, s a vizsgálatnál helyesnek talált bejelentés tartalma szerint határozandó meg. 3. §: A lejárt járadékoknak 75 százaléknyi magassá­gától minden kérvények számbaveendők a már eddig folyóvá tett előlegezvényekkel; a még fönmaradt há­­tralék azonban, mely a jövedelem hatására jogosított­nak nevére földtehermentesítési kötelezvényekben szól, a földtehermentesítési adósságtörlesztésnél följegyez­tessék. A kitudott jövedelmi járadékok hátralékai 50 forinton alul­i készpénzben, csak azon esetben fizeten­dők ki, hogy ha a jövedelem hútására jogosítottnak, já­radéki előlegezvénye 30­­0. forintnál többre nem rúg. Hogyha pedig ezen rendelet határozatainál fogva, vala­­mely jogosítottnak nyerendő járadéki összege 50 forin­tot túl nem halad, úgy az készpénzben kifizetendő. 4. §- Az előlegezvények teljesítésére vonatkozólag, a kamatozás az úrbérkárpótlási lejárt járadékok törleszté­sére kibocsátandó adóssági kötelezvényekre­­ kezdő­dik, a földtehermentesítési kötelezvények utalványozá­sának első lefolyt kamatozási határidejével, 5. §. Az előlegezvények teljesítése végett kiadott földtehermentesítési kötelezvények a már lejárt úrbér­kárpótlási járadékokra, a lejárt járadékok és a kárpót­lási tőkének végérvényes kiegyenlítésénél, valamint egy­szersmind a kapott úrbéri előlegezvények, a földteher­mentesítési alapról följegyzendők. 6. §. Azon esetben, ha a cs. k. földtehermentesítési bizottmány által valaki részére megtagadtatnék, az elő­­legezvények kiszolgáltatása, az e tárgyban nyert eluta­sító végzés kézbesítésének napjától számítandó négy hét lefolyása alatt, a cs. k. belügyminisztériumhoz lehet folyamodni. A Tisza szabályozásának kezelését illető rendelet, a kereskedelmi-, ipar- és közmunka-minisztériumtól, oct. 9. 1856. Érvényes a magyar királyság, szerb vaj­daság és temesi bánságra. (Folytatás.) Vízépítések. 34. §. Az államköltségen előállítandó szabályozási munkálatok javaslatai, a központi igazgatótól, a politikai országhatóság elé terjesztetetnek, mely a megyehatóság útján, a választmányi vízépítési tárgyalást, az érdeklet­tek megkérdezésével — a körülmények szerint mindkét parton vezeti, és új vízépítés vagy kijavításnál mindig (10. §.), más vízépítéseknél, ha több mint 6000 pengő forint beruházási költséget igényelnek, a kereskedelem, ipar és közmunka-minisztérium jóváhagyását kéri ki, más esetekben e jóváhagyást maga megadhatja, a­meny­nyiben a beruházás az évi előleges költségvetés által fedeztetik. 35. Folyam-kanyarulatok átmetszése eseteiben , a megyehatóság által felveendő választmányi tárgyalásnál a megyebirtokosokkal minden egyezségi viszonyok pontosan kipuhatolandók és különösen, ha az átmetszés által valamely helység elvágatik, ki kell emelni, vájjon a másik parttal helyreállítandó-e az összeköttetés vagy a helységet át kell tenni, mit a politikai hatóságok rendes folyamodási után döntenek el. 36. §. A vízépítési társulat számára teendő munkála­tok javaslatai, a társulat elöljárói által a megyehatóság elé terjesztettek. 37. §. A társulat minden munkálat­ javaslatai, különb­ség nélkül, a megyehatóság által, a központi igazgatóval közlendők, ki azokat ha új vízépítések vagy kijavítások­ról van szó,a politikai országhatóság útján, műtani vizs­gálat és jóváhagyás végett, a kereskedelem, ipar és közmunka-minisztérium elé terjeszti (10. §.) Azon vízépítés-javaslatokat illetőleg, melyek műtani tekintetben, vagy a központi igazgató által jóváhagyat­nak, vagy a keresk­­ipar és közmunka-minisztériumtól elfogadtattak, a megyehatóság kötelessége a további hivatalos kezelés. 38. §. Ha a központi igazgató véleménye szerint, a javast vízépítéseken kívül még mások is szükségesek, vagy a vállalat sikerére tanácsosnak látszik, a vízépítési társulatra eső töltéstért, a tervezettnél rövidebb évsor alatt helyreállítani, a megyehatóság a felett a rendes tárgyalást a vízépítési társulat választmányánál megin­dítja, és ha ez, a vízépítési javaslatba nem egyezik, a politikai országhatóság útján, a minisztérium véleményét kéri ki. 39. §. Ha félbenhagyja vagy megtagadja a vízépítési társulat, az elfogadott vagy megrendelt vízépítések fo­ganatosítását , azok hivatalos úton, a vízépítési társulat költségén állítatnak helyre. 40. §. A vízépítési társulat által végzendő munkálatok közé tartozik : a vízlecsapolásra ásandó árkok, és a töltéseknél készítendő zsilipek pontos szemmeltartása is. 41. §. A vízépítési társulat minden vízépítései és mun­kálatainak létesítése, a folyamosztály vízépítési hivata­lának felügyelete és vezetése alatt végzendő, mely, az elfogadott terv megfelelő foganatosításáért felelős marad. 42. §. úgy az államköltségen eszközlendő szabályo­zási munkálatok, mint azokra nézve is, melyek a víz­építési társulat által a hatóság jóváhagyásával történnek, a szükséges föld megszerzése, kisajátítás útján megen­gedtetik. 43. §. A vízépített folyammeder az állam tulajdona lesz, a megyebirtokosoké, ha azért, koronként kiszabott határidő alatt, arányos kárpótlás mellett folyamodnak. Kivetési kulcs, 44. §. Az érdeklettek részvéte a vízépítési társulat költségeit illetőleg, tekintettel a rájuk háramló hasznok fokozatára, állapítalik meg. 45. §. A megerősített választmány e felett szakértők hozzájárultával tanácskozik (31. §.) 46. §. A felvett kivetési kulcsot a választmány juttatja tudomására az érdekelteknek és hatheti határidőt enged azoknak, minden idevonatkozó felszólalásaik benyújtá­sára a megyehatósághoz. A határidő eltelése után a megyehatóság határoz az előfordult felszólalások (reclamatio) felett és jóváha­ta, vagy megújítja a kivetési kulcsot. További felszólalások a megyehatóság által elfoga­dott kulcs ideiglenes alkalmazását nem tartóztatják fel s netalán csak az utólagos kiegyenlítés útja marad fenn. 47. §. A már fenálló vizépítési társulatok (kerületek s külön társulatoknál a foganatba vett kivetési kulcs al­kalmazásának változtatása végett a politikai hatóságok előtt az érdekeltek panaszaira, és ha a kulcs feltűnőleg méltánytalan­ vagy különben használhatlannak mutat­koznék, hivatalos úton is folyamodványszerű tárgyalás kezdendő. 48. §. Ha az államköltségen telt vízépítéseknél a költ­ségilleték kipuhatolásáról van szó, melyet a közkincstár a 6. §. értelmében a megyebirtokosoktól vagy közsé­gektől vesz igénybe, a megyehatóság a központi igaz­gatóság egy képviselőjének hozzájárultával , az érde­keltekkel választmányi úton ereszkedik tárgyalásba és a politikai országhatóság e tárgyalás alapján méltányos elvek szerint határozza meg a költség-illetéket. Kivetések. 49. §. Minden évben od­ob. havában minden vizépí­tési társulatnál a választmány költségvetést tesz a jövő év bevétele és kiadásáról s a földbirtokosokra átruhá­zandó összeg kimutatását, a megyehatóságnak jóváha­gyás végett előterjeszti, 50. §. Ha ez megtörtént, a választmány az egyes földbirtokosokat illető befizetések jegyzékét összeállítja, és azt a megyehatóság által, mely a kivetett befizetés megajánlását helybenhagyta, a választott adóhivatalhoz utalja. A DANDERYDI KÁNTOR ÉLMÉNYEI. SVÉD BESZÉLYEK. (Folytatás. *) VI. A belgai fiatal óriás. A szerelmesek Francziaországban az ajtóküszöbnél, Spanyolországban az erkélyről, keleten a lerrasse-ról, Svécziában pedig talán a pálinkaház mellett beszélnek egymással. Azon emlékezetes ebéd utáni héten , melyet gróf — Nesben adott, Pettersson építész megkezdette a nagy pálinkafőzőházat, mely a nevezett udvaron felállítandó vola. Majdnem mindennap néhány órát töltött az ottani munkásoknál, s ily alkalommal sokszor ott találta *** grófot és Maria Louisa kisasszonyt. Ezek a fővárosi zajosabb élethez szokva , nem mindig elégedhettek meg a kerti virágágyakkal, vagy a park rendkívüli csendes fasoraival. Egy építkezés sokszor nagy változást okoz. A fejsze vágásai, a fűrészek recse­gése, a munkások csevegése — mindez bizonyos élet­elevenségnek adja képét, mely különösen a többnyire oly csöndes falun figyelmet gerjeszt és szórakozásra szólít. Építészünket nem hittük ugyan*** grófhoz ebédre vagy más társaságba többé; mert hisz ily matadornál adott egyetlen ebéd egy falusi épitőmesternek egész életére elég lehet; de néha mégis átmenőben egy csésze theára beszólitatott; sokszor pedig a gróf ment le az épités­­helyre s ott huzamos ideig elcsevegett az építőmester­rel, mindketten ilyenkor egy s ugyan azon szálfára ülvén le. Néha néha Mária Louisa kisasszony is a szálfára mel­léjük települt. Az nem volt semmi csoda, ha a fiatal építész ily alkal­m­ Lásd „Pesti Napló“ 2020. számát, máknál azt hitte, hogy a vén faragott fényű uj életet, uj ágakat, uj levelet, uj virágokat kap, s egy szóval : oly fölséges lesz , hogy valóságos rétek volt, egy égetőház falába fektetni azt. S meglehet, Mária Louisa is azt gondolta. A két fiatal személy, daczára a köröttük levő nagy épületfa- és forgácshalmaznak s a méltóságos atya kissé alkalmatlan jelenlétének, csak egy számos virágfüzérrel diszitett lúgosban ült, mely, mint a phantasiának puszta műve a külvilág erőszakos beavatkozásinak kitéve nem lehetett. Míg az érzet, név és szó nélkül nyugszik keblünkben, addig virágzik annak fenséges élete, eltölti egész va­lónkat jótékony illatával, az nyugalmunknak tápot ad, s erényeinknek életet. De adj neki szavakat, bocsásd e szót a szél szárnyaira, hogy a világon szétterjeszsze, — azon világot, melyet az emberek magok építettek, ha mingjárt nem is mindig azon alapon, melyet egykor Isten adott annak , — ekkor támad a baj, mint ragadozó ölyv a galamb szárnycsat­­togásinál, ekkor az előítéletek megkezdik szokott játé­kukat, és ha a meleg érzemény, megzavarodva és üldö­zötten ártatlansága egykori hazáját keresi ismét, mindig visz magával valamit azon méregből, melyet a világ az ő szárnyaira fecscsentett, s vége van nyugalmunknak, vége sokszor nem egy erényünknek. A szeretők legboldogabb ideje tehát az, midőn nem beszélnek, hanem érzik egymást; midőn nem cseleksze­nek, hanem csak eszmélnek. Talán maga az élet boldog­sága is álom csak. Sokszor annak élvezete egyszersmind halála, és mivé lesz aztán ? — csupa emlékezéssé az álomra. Ha egy fiatal férfi s egy fiatal leányzó egymást egész becsülésökkel kölcsönösen megajándékozzák, mint a vi­lág sőt talán ők maguk is ezt még most nevezik, szivök is nemsokára utánindul, mert e becsülés hazugság, ha gyümölcse szeretetté nem lesz. Ne beszéljen nekem senki két külön­ nembeli személy közti barátságról. A barátság a maga lételéért sok évi ismeretséget és próbatűznél edzett bizalmat kíván. Az nyugalmasan halad tova, halad tova marsvitorláival. A szerelem ellenben, igen s­okszor csak a pillanat műve, azonnal minden vitorlát kifeszít, vagy előre kell haladnia, vagy törést szenvednie. Mintegy idáig jutott e két fiatal közti kölcsönös vi­szony. Ők, valahányszor egymással találkoztak, leirhatlan gyönyört éreztek, ámbár e gyönyört soha szavakba nem foglalták. A phantaziának azonban oly mély perspectívái vannak, egyszersmind oly sok ajánlani valója , hogy észre sem veszszük, mint rövidebbül a valóságban lassan mint a tá­volság, míg aztán , anélkül, hogy tudnak, mint történt, egymáshoz oly közel állunk, hogy végre lelkünk és szí­vünk egygyé forradott. Ha két láng egyszer összefolyt, akkor azokat többé viszonos nagy veszteség és fájdalom nélkül nem választ­hatni külön. Égjen bár az egyik fagygyú, s a másik czethalvele-bélen , együtt mégis nagy és szép lángot képeznek; de válaszd­ el aztán, s magában mindegyiknek fénye kicsiny és homályosnak fog látszani. Valahányszor Maria Louisánál barátnők voltak, az egész társaság kiment az épitőhelyre, mert hisz oly mulatságos volt a gerendákon szerte futkosni, mialatt az igenigen kellemes építőmester őket az építészet el­veibe vezette be. Ő oktatást adott a kisasszonyoknak , hogy t. i. előbb az alapot kell megvetni s azután csak rajta fölemelni a falakat, s megmagyarázta nekik, mik legyenek tulajdon­­kép a szarufa-állások, valamint oly állások is, miken sem kisasszonyok, sem leányasszonyok, hanem legföljebb csak fedélrakók és kéményseprők állhatnak vagy ülhet­nek. Mily kellemes, mily mulatságos ily különféle dol­gokat tanulni, kivált ha saját kezünkkel nem kell a mun­kához nyúlni. Egyébiránt egy új épület látásánál sokra kell refle­­ctálni. Ha az épület emberek szállásául van határozva, ak­kor a reflexió igen sokra ágazik. Ezen durva fatörzsek és deszkák, melyek egymáshoz vagy egymás mellé vannak illesztve, kell hogy tanúi legyenek sok oly dolognak, miket a nap és hold nem mindig láthat meg. Azok meglátói lesznek a vidám nász népnek , az el­piruló menyasszonynak és a büszke vőlegénynek. Azok látni fogják a bölcső ringását, melyben, a kis sivalkodó fekszik, kinek kiáltozása az anya füleiben a legfölsé­­gesb zene gyanánt hangzik. Azok meglátják, mint fe­lejtkeznek meg a szülők gondjaik­ és bekövetkező agg­korokról játszó gyermekeik szemléleténél; mert hisz ők magok azok, kik a szőnyegeken végig ugrándoznak, kik játékszereiket összetördelik, ők magok azok, kik az i­ósvajas kenyérszeletet vajas oldalával a látogatási szo­ba székeire fektetik. Mindez a fatörzseknek igen sok örömet szerezne, csak ne volnának fából. De ugyan ezeknek a nagy gondokat és sok apró kelle­metlenséget is kell látniok, mely utóbbiak sokszor job­ban fájnak, mint sem amazok. Ha a nagy gond sújtani kezd, akkor a lélekben közönségesen egy eddig rejtve volt erő ébred föl, mely pajzsát tartja a súlyos csapá­sok ellen. Hanem az apró kedvetlenségek, mik ellen még csak nem is védhetjük magunkat, ezek ujjnyi da­rabkákat csípnek ki életünkből s lassan de bizonyosan a végromláshoz vagy sírba vezetnek minket. Már ezt kevésbbé kellemes nézni, s azért néha néha igen jó, nem lenni egyéb, mint fa. Nekik, ezen gerendáknak, egyszer hallgatniok kell az utolsó nyugágyunkon tett ka­pácsütéseket is, s a halált fenyüszálkékon ugyanott nehéz léptekkel tova­vándorolni látniok, hol kevéssel ezelőtt az életet rózsá­kon látták tovalejteni­­). De mily hatást gyakorol az egy fatörzsre ? Végre nekik magoknak is az idő által elkorhasztva s patkányoktól megrágva a tűzhelyen vagy kályhában kell összeomlaniok, szerencsésebben, mint legtöbb em­ber, mert holtuk után legalább melegíthetnek és vilá­gíthatnak. Ennyit akartunk mondani egy jövő emberi lakról. De mit mondjunk várjon egy pálinkafőzésre szánt házról ? Mit egyebet, mint azt, hogy mindazok, kik rajta dol­goznak, saját romlásukon látszanak dolgozni. Ki akkor a danderydi egyházközségben tartózkodott, az majdnem ugyanannyi pálinkafőzőházat számlálhatott, mint mennyi jószág létezett s a meghatározott Wilson gróf államtanácsos meglehetősen együtt ordítozott a farkasokkal. Azonban szerencse, hogy megértük az uj reformá­lt, a legnagyobbat talán, mely több század óta ha­zánkban sikerült, t. i. az uj vízözön megakadályozását, s ez az 1853-dik évi országgyűlésnek örök dicsőségére szolgál, egyszersmind fényes lap marad első Oskar tör­ténetében.­­­ Svécziában temetés alkalmával a halottasház előtti tor­­náczot és utczát finomra vágott fenyőszálkákkal hin­­tik be, Schiff.

Next