Pesti Napló, 1856. október (7. évfolyam, 2001-2031. szám)
1856-10-27 / 2027. szám
444—2023. 3-ik évi'• Szerkesztési iroda : Szerkesztő szállása : Angol királynőbe fozimzott szálloda, 63 ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény s szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ■gyetew-utcza 3-ik szám, 1-ső emelet, Vidékre, postán: Uvnegyedre . . . 5 frt p. p. Félévre . . . . 10 irt p. p. Hirdetmények dija : 1850. Hétfő, oct. 23. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz kordra : Émagyedre . . . 4 frt p. p. Fálárré . . . . 8 frt p. p. S hasábos petit sor 4 pkr, Bályogdij külön 10 pkr Magán Vita 6 hasábos petit sor 5 pkr. PEST, oct. 21 Sírbérkárpótlást előlegezvény Erdélyben. I. Régen várták az erdélyiek s régen óhajták Magyarország ottani birtokosai is azon enyhes pillanatot, hogy a fölbomlott babéri viszonyok alapján egykoron élvezett járandóságok bármielőbb kárpótoltatnának. Erdélynek alapjában megrázott nemzetgazdászati viszonyai, a legutóbbi szélvészek által fölforgatott jogállapotok, az államháztartás mindinkább növekedő s az egyes honpolgárokat is érzékenyebben terhelő szükségletei , valóban annyira igénybe vevék már azt, mint a mindennapi falatot, mint a bajban viharban kimerülésig eltizkadt vándor egy italvizet, hogy össze ne roskadjék. Az országló hatalom, mely szorgos gonddal igyekvik hazánkban a közszükség kiáltásait elnémítani, amott sem késett ugyan mindent, mi a vesztett földbirtokosok kárpótlására vonatkozik —megtenni, s alig, hogy Magyarországra nézve a kitudott úrbéri s tizedkárpótlásnak rendszabályait közzébocsátotta, Erdélyt illetőleg, szintén nem késett hasonló rendeleteket életbe léptetni. S hogy e részben Erdély Magyarország után következett, oka tagadhatlanul egynémileg a jogviszonyok különbségében, másrészt pedig abban rejlett, minthogy ott, a volt hűbéri viszonyok még kevésbbé szabályzott, és sokkal anomálabb hálózatával bírtak a jogérdekeknek, mint Magyarországon. Mindezekre nézve az érdekkiegyenlítésnek csak megközelítő szabványait is formulázni, öszhangzást hozni be a viszonos jogérdekek igényeiben, és végre szervezni, s megnyitni a kútfőket, melyekből minden érdeklettek jogai megóvása mellett a kárpótlás minél gyorsabban s biztosabban eszközöltethessék — természetesen nem kis nehézségekkel járt s nem egy két napot vett igénybe. Annál nagyobb örömmel olvassuk most a birodalmi törvénylap 1. év és hó 18-dikáról kelt 19-dik számában azon legfelsőbb rendeletet, mely szerint a földtehermentesitési kárpótlás lejárt járadékaira nézve a cs. k. Ap. Felsége által az előleges fizetések legkegyelmesebben megrendeltetnek. Sietünk ennélfogva a t. ez. olvasó közönséggel ezennel tudatni, amiket e legfelsőbb rendelet tartalmaz, s mely következőkben áll : 1. §. Az országos földtehermentesítési bizottmány följogosíttatik, miszerint az egykori magán földesurak folyamodványa következtében, az őket illető úrbérkárpótlás tekintetében, a lejárt járadékokra nézve előlegezvényeket adhassanak, ha a) a megszüntetett úrbéri járandóságok tárgyában szabályszerű bejelentést tettek, s ha ennek megvizsgálásánál folyamodványok a további hivatalos tárgyalásra alkalmasnak találtatott; b) ha ezen kívül bebizonyítva van, hogy a folyamodó valamint a kárpótlási igény bemondására úgy a kárpótlandó jószág jövedelmének húzására és a kárpótlási tőke járadékainak élvezetére jogosítva, s azoknak tettleges birtokában van , vagy azokhoz más örökségi czimmel bir; — és c) ha, a kárpótlandó jószág sem törvényes zárlat alatt nincs, sem az annak jövedelme élvezetére vonatkozó jogokat poros vita alatt nem áll. 2. §. Egy ily folyamodványnak alapján az országos bizottmány föl van hatalmazva, hogy azon időközre, mely 1848. julius 1-től 1856. julius hó végéig terjed, az 1854-dik év s a birodalmi törvénylap 151. számában közlött legmagasb nyiltparancs elvei szerint, — a kitudott kárpótlási töke járadékaira 75 százalékig előlegezvényeket tehessenek. A kárpótlási tökének magassága, a szabályszerűleg benyújtott, s a vizsgálatnál helyesnek talált bejelentés tartalma szerint határozandó meg. 3. §: A lejárt járadékoknak 75 százaléknyi magasságától minden kérvények számbaveendők a már eddig folyóvá tett előlegezvényekkel; a még fönmaradt hátralék azonban, mely a jövedelem hatására jogosítottnak nevére földtehermentesítési kötelezvényekben szól, a földtehermentesítési adósságtörlesztésnél följegyeztessék. A kitudott jövedelmi járadékok hátralékai 50 forinton aluli készpénzben, csak azon esetben fizetendők ki, hogy ha a jövedelem hútására jogosítottnak, járadéki előlegezvénye 300. forintnál többre nem rúg. Hogyha pedig ezen rendelet határozatainál fogva, valamely jogosítottnak nyerendő járadéki összege 50 forintot túl nem halad, úgy az készpénzben kifizetendő. 4. §- Az előlegezvények teljesítésére vonatkozólag, a kamatozás az úrbérkárpótlási lejárt járadékok törlesztésére kibocsátandó adóssági kötelezvényekre kezdődik, a földtehermentesítési kötelezvények utalványozásának első lefolyt kamatozási határidejével, 5. §. Az előlegezvények teljesítése végett kiadott földtehermentesítési kötelezvények a már lejárt úrbérkárpótlási járadékokra, a lejárt járadékok és a kárpótlási tőkének végérvényes kiegyenlítésénél, valamint egyszersmind a kapott úrbéri előlegezvények, a földtehermentesítési alapról följegyzendők. 6. §. Azon esetben, ha a cs. k. földtehermentesítési bizottmány által valaki részére megtagadtatnék, az előlegezvények kiszolgáltatása, az e tárgyban nyert elutasító végzés kézbesítésének napjától számítandó négy hét lefolyása alatt, a cs. k. belügyminisztériumhoz lehet folyamodni. A Tisza szabályozásának kezelését illető rendelet, a kereskedelmi-, ipar- és közmunka-minisztériumtól, oct. 9. 1856. Érvényes a magyar királyság, szerb vajdaság és temesi bánságra. (Folytatás.) Vízépítések. 34. §. Az államköltségen előállítandó szabályozási munkálatok javaslatai, a központi igazgatótól, a politikai országhatóság elé terjesztetetnek, mely a megyehatóság útján, a választmányi vízépítési tárgyalást, az érdeklettek megkérdezésével — a körülmények szerint mindkét parton vezeti, és új vízépítés vagy kijavításnál mindig (10. §.), más vízépítéseknél, ha több mint 6000 pengő forint beruházási költséget igényelnek, a kereskedelem, ipar és közmunka-minisztérium jóváhagyását kéri ki, más esetekben e jóváhagyást maga megadhatja, amenynyiben a beruházás az évi előleges költségvetés által fedeztetik. 35. Folyam-kanyarulatok átmetszése eseteiben , a megyehatóság által felveendő választmányi tárgyalásnál a megyebirtokosokkal minden egyezségi viszonyok pontosan kipuhatolandók és különösen, ha az átmetszés által valamely helység elvágatik, ki kell emelni, vájjon a másik parttal helyreállítandó-e az összeköttetés vagy a helységet át kell tenni, mit a politikai hatóságok rendes folyamodási után döntenek el. 36. §. A vízépítési társulat számára teendő munkálatok javaslatai, a társulat elöljárói által a megyehatóság elé terjesztettek. 37. §. A társulat minden munkálat javaslatai, különbség nélkül, a megyehatóság által, a központi igazgatóval közlendők, ki azokat ha új vízépítések vagy kijavításokról van szó,a politikai országhatóság útján, műtani vizsgálat és jóváhagyás végett, a kereskedelem, ipar és közmunka-minisztérium elé terjeszti (10. §.) Azon vízépítés-javaslatokat illetőleg, melyek műtani tekintetben, vagy a központi igazgató által jóváhagyatnak, vagy a kereskipar és közmunka-minisztériumtól elfogadtattak, a megyehatóság kötelessége a további hivatalos kezelés. 38. §. Ha a központi igazgató véleménye szerint, a javast vízépítéseken kívül még mások is szükségesek, vagy a vállalat sikerére tanácsosnak látszik, a vízépítési társulatra eső töltéstért, a tervezettnél rövidebb évsor alatt helyreállítani, a megyehatóság a felett a rendes tárgyalást a vízépítési társulat választmányánál megindítja, és ha ez, a vízépítési javaslatba nem egyezik, a politikai országhatóság útján, a minisztérium véleményét kéri ki. 39. §. Ha félbenhagyja vagy megtagadja a vízépítési társulat, az elfogadott vagy megrendelt vízépítések foganatosítását , azok hivatalos úton, a vízépítési társulat költségén állítatnak helyre. 40. §. A vízépítési társulat által végzendő munkálatok közé tartozik : a vízlecsapolásra ásandó árkok, és a töltéseknél készítendő zsilipek pontos szemmeltartása is. 41. §. A vízépítési társulat minden vízépítései és munkálatainak létesítése, a folyamosztály vízépítési hivatalának felügyelete és vezetése alatt végzendő, mely, az elfogadott terv megfelelő foganatosításáért felelős marad. 42. §. úgy az államköltségen eszközlendő szabályozási munkálatok, mint azokra nézve is, melyek a vízépítési társulat által a hatóság jóváhagyásával történnek, a szükséges föld megszerzése, kisajátítás útján megengedtetik. 43. §. A vízépített folyammeder az állam tulajdona lesz, a megyebirtokosoké, ha azért, koronként kiszabott határidő alatt, arányos kárpótlás mellett folyamodnak. Kivetési kulcs, 44. §. Az érdeklettek részvéte a vízépítési társulat költségeit illetőleg, tekintettel a rájuk háramló hasznok fokozatára, állapítalik meg. 45. §. A megerősített választmány e felett szakértők hozzájárultával tanácskozik (31. §.) 46. §. A felvett kivetési kulcsot a választmány juttatja tudomására az érdekelteknek és hatheti határidőt enged azoknak, minden idevonatkozó felszólalásaik benyújtására a megyehatósághoz. A határidő eltelése után a megyehatóság határoz az előfordult felszólalások (reclamatio) felett és jóváhata, vagy megújítja a kivetési kulcsot. További felszólalások a megyehatóság által elfogadott kulcs ideiglenes alkalmazását nem tartóztatják fel s netalán csak az utólagos kiegyenlítés útja marad fenn. 47. §. A már fenálló vizépítési társulatok (kerületek s külön társulatoknál a foganatba vett kivetési kulcs alkalmazásának változtatása végett a politikai hatóságok előtt az érdekeltek panaszaira, és ha a kulcs feltűnőleg méltánytalan vagy különben használhatlannak mutatkoznék, hivatalos úton is folyamodványszerű tárgyalás kezdendő. 48. §. Ha az államköltségen telt vízépítéseknél a költségilleték kipuhatolásáról van szó, melyet a közkincstár a 6. §. értelmében a megyebirtokosoktól vagy községektől vesz igénybe, a megyehatóság a központi igazgatóság egy képviselőjének hozzájárultával , az érdekeltekkel választmányi úton ereszkedik tárgyalásba és a politikai országhatóság e tárgyalás alapján méltányos elvek szerint határozza meg a költség-illetéket. Kivetések. 49. §. Minden évben odob. havában minden vizépítési társulatnál a választmány költségvetést tesz a jövő év bevétele és kiadásáról s a földbirtokosokra átruházandó összeg kimutatását, a megyehatóságnak jóváhagyás végett előterjeszti, 50. §. Ha ez megtörtént, a választmány az egyes földbirtokosokat illető befizetések jegyzékét összeállítja, és azt a megyehatóság által, mely a kivetett befizetés megajánlását helybenhagyta, a választott adóhivatalhoz utalja. A DANDERYDI KÁNTOR ÉLMÉNYEI. SVÉD BESZÉLYEK. (Folytatás. *) VI. A belgai fiatal óriás. A szerelmesek Francziaországban az ajtóküszöbnél, Spanyolországban az erkélyről, keleten a lerrasse-ról, Svécziában pedig talán a pálinkaház mellett beszélnek egymással. Azon emlékezetes ebéd utáni héten , melyet gróf — Nesben adott, Pettersson építész megkezdette a nagy pálinkafőzőházat, mely a nevezett udvaron felállítandó vola. Majdnem mindennap néhány órát töltött az ottani munkásoknál, s ily alkalommal sokszor ott találta *** grófot és Maria Louisa kisasszonyt. Ezek a fővárosi zajosabb élethez szokva , nem mindig elégedhettek meg a kerti virágágyakkal, vagy a park rendkívüli csendes fasoraival. Egy építkezés sokszor nagy változást okoz. A fejsze vágásai, a fűrészek recsegése, a munkások csevegése — mindez bizonyos életelevenségnek adja képét, mely különösen a többnyire oly csöndes falun figyelmet gerjeszt és szórakozásra szólít. Építészünket nem hittük ugyan*** grófhoz ebédre vagy más társaságba többé; mert hisz ily matadornál adott egyetlen ebéd egy falusi épitőmesternek egész életére elég lehet; de néha mégis átmenőben egy csésze theára beszólitatott; sokszor pedig a gróf ment le az épitéshelyre s ott huzamos ideig elcsevegett az építőmesterrel, mindketten ilyenkor egy s ugyan azon szálfára ülvén le. Néha néha Mária Louisa kisasszony is a szálfára melléjük települt. Az nem volt semmi csoda, ha a fiatal építész ily alkalm Lásd „Pesti Napló“ 2020. számát, máknál azt hitte, hogy a vén faragott fényű uj életet, uj ágakat, uj levelet, uj virágokat kap, s egy szóval : oly fölséges lesz , hogy valóságos rétek volt, egy égetőház falába fektetni azt. S meglehet, Mária Louisa is azt gondolta. A két fiatal személy, daczára a köröttük levő nagy épületfa- és forgácshalmaznak s a méltóságos atya kissé alkalmatlan jelenlétének, csak egy számos virágfüzérrel diszitett lúgosban ült, mely, mint a phantasiának puszta műve a külvilág erőszakos beavatkozásinak kitéve nem lehetett. Míg az érzet, név és szó nélkül nyugszik keblünkben, addig virágzik annak fenséges élete, eltölti egész valónkat jótékony illatával, az nyugalmunknak tápot ad, s erényeinknek életet. De adj neki szavakat, bocsásd e szót a szél szárnyaira, hogy a világon szétterjeszsze, — azon világot, melyet az emberek magok építettek, ha mingjárt nem is mindig azon alapon, melyet egykor Isten adott annak , — ekkor támad a baj, mint ragadozó ölyv a galamb szárnycsattogásinál, ekkor az előítéletek megkezdik szokott játékukat, és ha a meleg érzemény, megzavarodva és üldözötten ártatlansága egykori hazáját keresi ismét, mindig visz magával valamit azon méregből, melyet a világ az ő szárnyaira fecscsentett, s vége van nyugalmunknak, vége sokszor nem egy erényünknek. A szeretők legboldogabb ideje tehát az, midőn nem beszélnek, hanem érzik egymást; midőn nem cselekszenek, hanem csak eszmélnek. Talán maga az élet boldogsága is álom csak. Sokszor annak élvezete egyszersmind halála, és mivé lesz aztán ? — csupa emlékezéssé az álomra. Ha egy fiatal férfi s egy fiatal leányzó egymást egész becsülésökkel kölcsönösen megajándékozzák, mint a világ sőt talán ők maguk is ezt még most nevezik, szivök is nemsokára utánindul, mert e becsülés hazugság, ha gyümölcse szeretetté nem lesz. Ne beszéljen nekem senki két külön nembeli személy közti barátságról. A barátság a maga lételéért sok évi ismeretséget és próbatűznél edzett bizalmat kíván. Az nyugalmasan halad tova, halad tova marsvitorláival. A szerelem ellenben, igen sokszor csak a pillanat műve, azonnal minden vitorlát kifeszít, vagy előre kell haladnia, vagy törést szenvednie. Mintegy idáig jutott e két fiatal közti kölcsönös viszony. Ők, valahányszor egymással találkoztak, leirhatlan gyönyört éreztek, ámbár e gyönyört soha szavakba nem foglalták. A phantaziának azonban oly mély perspectívái vannak, egyszersmind oly sok ajánlani valója , hogy észre sem veszszük, mint rövidebbül a valóságban lassan mint a távolság, míg aztán , anélkül, hogy tudnak, mint történt, egymáshoz oly közel állunk, hogy végre lelkünk és szívünk egygyé forradott. Ha két láng egyszer összefolyt, akkor azokat többé viszonos nagy veszteség és fájdalom nélkül nem választhatni külön. Égjen bár az egyik fagygyú, s a másik czethalvele-bélen , együtt mégis nagy és szép lángot képeznek; de válaszd el aztán, s magában mindegyiknek fénye kicsiny és homályosnak fog látszani. Valahányszor Maria Louisánál barátnők voltak, az egész társaság kiment az épitőhelyre, mert hisz oly mulatságos volt a gerendákon szerte futkosni, mialatt az igenigen kellemes építőmester őket az építészet elveibe vezette be. Ő oktatást adott a kisasszonyoknak , hogy t. i. előbb az alapot kell megvetni s azután csak rajta fölemelni a falakat, s megmagyarázta nekik, mik legyenek tulajdonkép a szarufa-állások, valamint oly állások is, miken sem kisasszonyok, sem leányasszonyok, hanem legföljebb csak fedélrakók és kéményseprők állhatnak vagy ülhetnek. Mily kellemes, mily mulatságos ily különféle dolgokat tanulni, kivált ha saját kezünkkel nem kell a munkához nyúlni. Egyébiránt egy új épület látásánál sokra kell reflectálni. Ha az épület emberek szállásául van határozva, akkor a reflexió igen sokra ágazik. Ezen durva fatörzsek és deszkák, melyek egymáshoz vagy egymás mellé vannak illesztve, kell hogy tanúi legyenek sok oly dolognak, miket a nap és hold nem mindig láthat meg. Azok meglátói lesznek a vidám nász népnek , az elpiruló menyasszonynak és a büszke vőlegénynek. Azok látni fogják a bölcső ringását, melyben, a kis sivalkodó fekszik, kinek kiáltozása az anya füleiben a legfölségesb zene gyanánt hangzik. Azok meglátják, mint felejtkeznek meg a szülők gondjaik és bekövetkező aggkorokról játszó gyermekeik szemléleténél; mert hisz ők magok azok, kik a szőnyegeken végig ugrándoznak, kik játékszereiket összetördelik, ők magok azok, kik az iósvajas kenyérszeletet vajas oldalával a látogatási szoba székeire fektetik. Mindez a fatörzseknek igen sok örömet szerezne, csak ne volnának fából. De ugyan ezeknek a nagy gondokat és sok apró kellemetlenséget is kell látniok, mely utóbbiak sokszor jobban fájnak, mint sem amazok. Ha a nagy gond sújtani kezd, akkor a lélekben közönségesen egy eddig rejtve volt erő ébred föl, mely pajzsát tartja a súlyos csapások ellen. Hanem az apró kedvetlenségek, mik ellen még csak nem is védhetjük magunkat, ezek ujjnyi darabkákat csípnek ki életünkből s lassan de bizonyosan a végromláshoz vagy sírba vezetnek minket. Már ezt kevésbbé kellemes nézni, s azért néha néha igen jó, nem lenni egyéb, mint fa. Nekik, ezen gerendáknak, egyszer hallgatniok kell az utolsó nyugágyunkon tett kapácsütéseket is, s a halált fenyüszálkékon ugyanott nehéz léptekkel tovavándorolni látniok, hol kevéssel ezelőtt az életet rózsákon látták tovalejteni). De mily hatást gyakorol az egy fatörzsre ? Végre nekik magoknak is az idő által elkorhasztva s patkányoktól megrágva a tűzhelyen vagy kályhában kell összeomlaniok, szerencsésebben, mint legtöbb ember, mert holtuk után legalább melegíthetnek és világíthatnak. Ennyit akartunk mondani egy jövő emberi lakról. De mit mondjunk várjon egy pálinkafőzésre szánt házról ? Mit egyebet, mint azt, hogy mindazok, kik rajta dolgoznak, saját romlásukon látszanak dolgozni. Ki akkor a danderydi egyházközségben tartózkodott, az majdnem ugyanannyi pálinkafőzőházat számlálhatott, mint mennyi jószág létezett s a meghatározott Wilson gróf államtanácsos meglehetősen együtt ordítozott a farkasokkal. Azonban szerencse, hogy megértük az uj reformált, a legnagyobbat talán, mely több század óta hazánkban sikerült, t. i. az uj vízözön megakadályozását, s ez az 1853-dik évi országgyűlésnek örök dicsőségére szolgál, egyszersmind fényes lap marad első Oskar történetében. Svécziában temetés alkalmával a halottasház előtti tornáczot és utczát finomra vágott fenyőszálkákkal hintik be, Schiff.