Pesti Napló, 1856. november (7. évfolyam, 2032-2060. szám)

1856-11-01 / 2032. szám

nie, hogy ezen független és erélyes politika nem fog folytattatni. Kétségtelenül innen származik a meghazud­­tolás. „Ez volt a dolgok állása , mib­őn egy újabb ztambuli sürgöny (melyet párisi tudósításaink is erősítenek) teg­nap est­e (oct. 28.) arról értesített bennünket, hogy a­zultán nem fogadta el tanácsosai lemondását és ez utób­biak ráállottak tárczáik ismétt átvételére. A minisz­terek kormányon maradása kettőt bizonyít : először azt, hogy Törökország nem szünendik meg a békekötés meg­sértése ellen tiltakozni; másodszor azt, hogy a franczia befolyás diadalt vívott ki. Mert ne ámítsuk magunkat, h­a­mi Stambulban történik, az nem más, mint oly him­báló játék, hol majd Thouvenel az egyik végen majd Stratford és Prok cseh a másik végen kere­kednek felül. „Mindezen csetepatézásba most még más esemény jött közbe. A ,,Morn. Post1“ (melyről tudvalevő , hogy az angol kabinet túlnyom­óbb részét szokta képviselni) tegnapi számában oly jegyzéket közölt, melyet kény­telenek vagyunk legalább félhivatalos közleménynek tartani. „E jegyzékben mondanik, hogy bár letelt már a ha­táridő, mely a török terület végképi kiürítésére ki volt tűzve, a kiürítés most még nem létesíthető, s hogy mind az angolok, mind az ausztriaiak továbbá is megszállva tartandják azon pontokat, melyeket elfoglaltak.E támadó politikának Oroszország magaviselete szolgál mentsé­gül, melyet azzal vádolnak, hogy még nem teljesíti va­lamennyi fogadását. „Ha ezen morningposti jegyzéket összehasonlítjuk a franczia kormány szándékaival, melyeket e napokban a miniszteri lapoknak a fejedelemségek megszállására vonatkozó czikkei eléggé nyilvánítanak , úgy bebizo­nyítva látandjuk, hogy Francziaország és Anglia e kér­désre nézve egyenes ellentétbe léptek egymással.“ „De még ez nem mind. A londoni és párisi kabinetek közti ellentétesség — mint épen Parisból halljuk — nem csak Szambulban, de Görögországban is kiüli magát . Francziaország ugyanis visszahlni készül görög földön levő csapatait, Anglia viszont a megszállás folytatása mellett van. „Azt m­ár tudjuk, hogy a nápolyi ügyben szintén nem volt egy gondolaton, egy szándékon a két kabinet: Fran­cziaország itt is jónak látta és látja mérsékelni szövet­ségese vitahajlamát, s Anglia tán viszonzás fejében tá­maszt keleten nehézségeket, hogy Olaszországra nézve veszteg kell maradnia. „Nem akarunk semmikép túlozni, s nem állítjuk en­nélfogva, hogy e szövetség e két nagy tengeri hatalom közt felbomlott vagy felbontani készül, de úgy hisszük, jó megjelölnünk az eltéréseket, melyek e két állam po­litikájában nagyobb-kisebb határozottsággal nyilvá­nulnak.“ Londo­n, oct. 28. Sir Robert P­e­e­­ a stratfordi la­komán oly nyíltsággal szólt oroszországi úti benyomá­sairól, melyet kormánytagtól alig vártak. Szerinte lord Granville magaviselete igen jól ütött ki M­o­r­a­y ma­gaviseletével szemközt, ki, mint látszik, nyűgöt valódi érzelmei felől áltatni igyekvők az orosz udvart. Kijelenté­­k­ R. Peel, hogy bár óhajtja ,alig hiszi tartós­nak a békét. Európa egy kráter szélén áll, s minden perezben bekövetkezhetik a vulkanikus kitörés. Az égető kérdések közé tartozik Nápoly és a dunai fejedelemségek. Kronstadtot meglátogatván, csóválnia kell e fejét Ch. Na­pier eljárása fölött. Meglehet, hogy most bevehetetlen az erőd, de a háború kezdetén épen nem volt az. Con­stantin nagyherczegtől fogva a legkisebb hajóhadi tisz­­tecskéig mindenki azon véleményben van, hogy Kron­stadt porba omlott volna, ha sir Ch. Napiésnak elszánt akarata lett volna bevenni. A „Times“ párisi tudósítója írja : Báró Brenner teg­nap hagyta el Nápolyt. Igen barátságosan vált el a ná­­­polyi külügyminisztertől; ismételve biztosíták őt, hogy a franczia alattvalók jutalmáról nem szükség gondoskodni. A nápolyi hatóságok e részben nem mulatnak el seimnit. Hasonló biztosítással utazott el az angol követ. A lapok folyvást visszatérnek a Moniteur dorgáló czikkére. A Times czikkét egyik közelebbi lapunkban adjuk terjedelmesen. Az Advertiser újabban cso­dálkozik a Moniteur szemtelenségén.“ „A franczia sajtó mi otrombán gyanúsította, úgymond, az angol politikát a szigyó sziget miatt. S azért nem fenyegették az ango­lok a francziákat a szövetség felbomlásával. Napóleon­tól nem eszélyesség, hogy szövetségét kegykép tünteti föl. Az angol népre nem sokat törődnék a szakítás­sal, sem rokonszenve nem szűnnék meg a franczia nép iránt, de a Napóleonidák trónja igen ingatag lábon ál­lana aztán.“ Távírdái tudósítások. P­á­r­i­s, oct. 30. A miniszteriális lapok még egyszer visszautasítják a nekik adott dementi­ t, s bizonyosnak állítják, miszerint a Porta az illető hatalmak képviselőit értesítette, hogy a kérdésben forgó kiürítéseket valóban akarja. A „Debats“ ezen közleményt szintén megerősíti Tegnap estve 3° 10 rente 66.35. Nizza, oct. 26. Az özvegy orosz császárné C­a­­rignan savoyai herczeg kíséretében Villa fran­cában kiszállott s itt a Villa Avigdorban vett szál­lást. Serra Francesco gróf a tengerészet főpa­rancsnokává neveztetett ki. Legi­­j­abb le­vautéi posta. (Érkezett „Amerika“ Lloyd gőzössel oct. 30. Triesztbe.) S­­­a­m­b­u 1, oct. 24. Teheránból érkezett tudósítások szerint az angol expeditio a perzsa öbölbe ott aggodal­mat gerjeszt. A perzsa hadsereg Afghanistánban győ­zelmesen mozgott, a főpontok birtokában volt Herat körül. A hadsereg közlekedése Perzsia belsejével telje­sen szabad volt. Hír szerint Perzsia csak Oroszország a kárpótlási pénzeket, melyeket még az 1827 és 1828-ki háborúból kellett vala fizetnie, elengedte. A földrengés az ázsiai partokon oct. 12-én szintén nagy pusztításokat tett, Kréta szigetén 500, Rhoduson 120 ember vesz­tette életét. Sok helység tökéletesen elpusztult. A cho­­lera-esetek ritkábbak lettek Salonichiben. Schukei effendi főbiró, visszaélvén hivatala hatalmával az örökö­södési esetekben, száműzetett. Athéné, oct. 25. 89 szavazattal 12 ellen a követek kamarása által egy törvényjavaslat fogadtatott el, mely által a képviselők maguk lemondanak évi fizetéseikről, s maguknak csak hat havi kárpótlást tartottak fen. Az utasszállító gőz­hajók járása 1856. nov. 1 -től kezdve, további rendelkezésig. A) A Dunán. — Lem­end. Győrből Pestre : minden második páratlan számú napon, reggeli 7 órakor , és pedig 1., 3 , 5-kén és így tovább. Pestről Zimonyba : hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton reggel 7 óra­kor és pedig az első napon Apatinig, a második napon Zimonyig. Pestről Orsó­vára : Szerdán és szombaton 7 órakor, Zimonynáli átrako­dás nélkül. Pestről Giorgevo és Galaczra : minden szerdán reggeli 7 órakor, Orsovánáli átrakodással. Zilm­onyból Orsovára : csütörtökön és vasárnap este. Zimonyból Giurgevo­ és Galaczra : csütörtökön este. Orsováról Giorgerre­ és Galaczra : minden szombaton. Fölm­enet. Pestről Győrbe: minden második páratlan számú napon, reggeli 7 órakor, és pedig 1., 3., 5-kén és így tovább. Zimonyból Pestre : hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap déli 12 óra­kor, és pedig az első napon Illőkig , a második napon Kalocsáig, a harmadik napon Pestig. Orsováról Zimonyba és Pestre : kedden és szombaton reggel. Galaczról Pestre : minden Szombaton Orsovának­ hajóváltoztatással. Gyorshajózás: Pestről Orsova­, Giurgevo, Galacz Konstantinápolyba : minden hétfőn délelőtti 9 órakor. Zimonyból a fenebbi állomásokra : kedden este. Orsováról Giurgevo. Galacz- Konstantinápolyba : kedden este vagy szer­dán reggel. Giurgevoról Galacz-, és Konstantinápolyba : csütörtökön. Galaczról Konstantinápolyba : minden szombaton Konstantinápolyból Galaczra : minden kedden. Galaczról Pestre : minden szombaton. Az utas-szállítő gőzösök megérkezte Pesten. Győrből: minden páratlan szám­i napon. Zimonyból : pénteken, vasárnap, kedden és szerdán délután. Orsováról pénteken és kedden délután. A gyorshajó Galaczról megérkezik szerdán vagy csütörtökön. ( A Tiszán. Szolnokból Tokajba h­é­t­f­ő­n a pesti reggeli vasútvonal megérkezte után. Tokajból Szolnokra : pénteken délutáni 4 órakor. Szegedről Zimonyba : vasárnap és szerdán reggeli 6 órakor. Zimonyból Szegedre : pénteken és hétfőn reggeli 6 órakor.­­) A Száván. Zimonyból Sziszekre : Csütörtökön déli 12 órakor. Sziszekről Zimonyba : csütörtökön reggeli 6 órakor. Közbenjövő változások különösen adatnak indtul. PESTEN, oct. 24-kén, 1856. 308 . Az első cs. kir. szabadalmazott Danagőz­­hajózási társulat közzépponti ügyvivősége Magyarországon.____________ 32 B 1—­* Gőzhajózási jelentés. November 1-től kezdve a gőzhajó menetek Pest és Sz.-Endre között következők leendőek. Indulás Szt.—Endréről Pestre a közbeneső állomások érintésével 8 órakor reggel. Indulás Pestről Szt.-Endrére a közbeneső állomások érintésével 4 órakor délután. Pest, oct. 30-kan 1856. A cs. k. első szab. Dunagőzhajózási társaság középponti ügyvivősége Magyarországon. 303 Alulirtnak 2—* Vagy választéka T 1* H­A­­IBI A Híj utolsó aratási, CHÍNÁBÓL, üvegben, papírban , ónlemezben, pléh- és por­­czellán szelenczékben, valamint nagy eredeti ládácskákból; egy bécei font ára : 2, 3, 4, 5, 5, 8 és 10 p.forint.1 angol és franczia t­eakenyér. Legfinomabb angol rum . Cognac, Arrac, 1 franczia borszesz, punch­­él, igen jeles gyo-­­inor ligacur­ök, bel és külföldi legjobb bo­rok dús raktárát lehető legolcsóbb árakon ajánlja Icoszgleba Antal, labor- és ideakereskedése, I'Dorottya-utcza, Wurm-udvar 4. sz. a. Pesten. Felelős szerkesztő: Bálé KEMKffY ZSIGMOND. 317 1—3' Haszonbérlet. Hevesmegyei puszta Vezékenytn né­hai Szalgháry Ignácz uz árváit illető — úri lakkal és szükséges gazdasági épü­letekkel ellátott 1200 négyszeg­ölivel számított 859 holdból álló tagosított bir­tok —• veteményes, gyümölcsös és szőllő kerttel — 18 db jármas ökör — 4 igás ló —­ 539 db juh — 3 szekér és más gazdasági eszközökkel — 126 kiló őszi és 38 kila tavaszi vetéssel — jövő 1857- dik évi ápril 1-től 3 évre, helyben tek. Vratazics Lajos gyám ur házánál f. é. nov. 24-ke­n délelő­tti 9 órakor közárve­rés utján haszonbérbe adandó — mire bérleni szándékozók elegendő bánatpénz­zel ellátva, meghivatnak. Bővebb tudo­más addig is t. gyári urnál szerezhető. * Legjobb minőségű 1850-ki valódi cseh komló jutányos áron kapható: Kenewalder testvéreknél, 316 1—6 országút „PESTI TERMÉNYTÁR.“ gig I_2 U MViJUUl mMMMX' a vörös- és divatáru kereskedésben „az ezüst csillaghoz/1 Pesten, váczi­ utczában, a „NÁDORHOZ“ czímzett szálloda átellenében, ajánlja nagy választékban : gyapjú, selyem és pamut ruhakelméit, atlasz, taffet és P­o i­­ de S­o­­­r­e minden színben, valamint: nőköpenyek­ és mantillák, long,seha­vlek és nagy kendők minden nagyságban, valamint kész nőkötények rendkívül olcsó árakon. N­ÖXTZ SÁNDOR. 296­­­3-3 A cs. kir. szabadalm. osztrák allam-vasut-tarsasag. Hirdetmény: 371 2— Epen most érkezett meg alulirt­­nál a következő zsebkönyvek 1857-ki folyama: ALMANACH de GOTHA (2 frt 12 kr. p.) Gothaischer genealogischer HOmMlBHl (2 frt 12 kr. p.) Gothaisches genealogisches TASCHENBUCH (2 frt 8 kr. p.) Genealogiches TASCHENBUCH der gräflichen Häuser. (2 frt 24 kr. p ) Genealogisches TASCHENBUCH der frriherrlichen Häuser (2 frt 24 kr. p.) KM ICH GUSZTÁV könyvkereskedése ( Szervita - tér sarkán ). Birtok-eladási h­irdetmény. Szolnoktól három — a tiszagőzhajó­­zási s vasúti állomásoktól pedig csak félórányira fekvő s elegendő gazdasági épületekkel ellátott ezer kétszáz holdas — egy tagban lévő birtok eladó. Bővebb értesítést nyerhetni Hinka József h. ügyvéd urnál Pesten váczi­ utcza 15. sz. alatt 2. em. 315 1—3 321 A cs. k. szab. 1—3 Majki pokrócz és Hallina gyár készitményei, úgymint mindennemű katonai és polgá­ri pokróczok és szőnyegek ké­szen találhatók SCHÖNFELD II. ur raktárában, két sas-utczában. 315 1—3 E­M­ICH GUSZTÁV, nemzeti könyvkereskedéseben megjelent s általa minden hiteles könyvárusoknál kapható következő czimű munka: PINCZEGAZDÁSZATRÓL, BORKERESKEDÉSRŐL, vagyis a magyar- s erdélyországi borok sajátságaihoz alkalmazott kezeléséről, a magyarországi bor­­kereskedés hajdan és jelenkori viszonyairól. Kilencz évi több ezer hordó borokra­ felügyelési tapasztalataiból, az iro­dalmi termékek figyelembe vételével szerző BALÁSN­ÁZI JÁNOS, nyug. m. t. t. r. tag. E könyv ezimében foglalt tárgyakon kívül, gyakorlati utasítások adatnak a bőrbetegségek orvoslásáról s mulattató értesítések, miként áll bortermelés és kezelés a világ öt főrészeiben. Ara I­pírt. 314 1—6 A hidegvizgyógy- és edző­­intézete f. évi october 1-seje óta meg van nyitva. Felvétel és rendelés na­ponkint d. e. 8 — 10 és d. u. 4—5 órakor. Levelek bérmentendők. Dr. Fischhof J. V. Vásári látogatás. # Kész női KÖPENYEK ÉS MANTILLÁK a legújabb párisi és bécsi divatlapok szerint készitve, P­e­r­u v­­­e­n kétalakú­­ öltönyök (Doppelgänger), selyem és bársony b­r­ü­q­u­e , mindennemű kelmék to­vábbá női longl­bawlok és chenilien kendők dús választékban. A raktár van a nagy­ hid-utczában Harrach ur szalmakalap-raktárában Bécsből. HAHIMERSUHimD és DÖRFER Bécsből, „am Graben,“ a „fehérhegyhez.“ HODEKATEDR LÁMPÁK legnagyobb választékban és a legjutányosb áron kaphatók 190­5—6 Oszvald Mainál, saját ház, nádor-uteza 19. sz.­­ .,Mi.e.ze.n.,vonat,k közvetlen csatlakozásban állanak az éjszaki Németor­­szágból, Parisból stb. érkező és illetőleg oda menő vonatokkal. A vonatok idulási ideje a közállomásoktól a minden állomáson felragasz­tott menetrendből kivehető. Bécs, October 22-kén 1856. A cs. k. osztrák állam-vasúttársaság fő­igazgatóságától. folyó­ért november 1-jétől kezdve a délkeleteti állam-vasút Marchegg és Pest közti vonalán a személyvonatok forgalma változtatni és e következő rend szerint intéztetni fog. A) Bécsből Pest felé: ------- ------------- -■ ------- , T Személyvonat. Személyvonat. I. III. Bécs elindulás . . reggeli 6.30 est« 7. Marchegg „ ,, 8.16 „ 8.54 Pozsony \ ®rkez®* • • „ 8.56 9.34 Pozsony­i elindulás . . „ 9.10 ,, 9.50 Érsekújvár ,, ,, 11.58 12.36 Pest érkezés . . délutáni 3.19 reggeli 3.56 R) Pestről Rées felé: , Személyvonat. Személyvonat. II. IV. Pest elindulás . . reggeli 11.— este 9 15 Érsekújvár ,. . . délutáni 2.45 ,, 12.46 érkezés . . „ 5.23 reggeli 3.23 elindulás . . „ 5.38 ,, 3.37 Marchegg . . . este 6.20 ,, 4 19 Bécs érkezés . . „ 8. ,, 5.56 A KIADÓTULAJDONOS EMICO GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN egyetmi-utoz»­­ takirály pánztár-épü­letben, 3-dik­sz 1896.

Next