Pesti Napló, 1857. január (8. évfolyam, 2089-2113. szám)
1857-01-31 / 2113. szám
25—2113. 8-dilv évi folyam. Szerkesztési iroda: Szerkesztő szállása : gyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet, Uri-uteza 3-dik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. K i ad 1 ő - si i v a tal, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Híi-rlptmfWpk dija • 6 h,zsábo3 Petit 80,r 4 Pkr- Bélyegdíj külön 10 p.kr. mi (ltiumeny OK lUJd. .. Magán tíu 6-hariho* p-nt -nr 5 i. kr. Előfizetési feltételek: ------ — , Vidékre, postán: Évnegyedre . . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . . 8 frt p. p. 1857. Szombat, jan. 31. Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 8 frt p. p. Félévre.................6 frt pp. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓRA. BUDAPESTEN, házhoz hordva február— martins hónapra 2 pft. VIDÉKEN, posta küldéssel február —• martins hónapra 2 frt 40 kr. A lap nagy elterjedése mellett a lapunkbani hirdetés a t. hirdetőkre nézve nagy előnynyel lévén összekötve, bátorkodunk a t. közönséget mentül gyakoribb hirdetésekre felhívni. Egy petit sor 4 párral számíttatik. A „PESTI NAPLÓ“ kiadó hivatala-PEST. jan. 31 A pesti czukorgyár. .. Az eddig előadottak teljesen igazolják az öt kereskedő választmányi tag azon kívánságát, hogy a választmány tekintve azt, miként a kereskedők közül azok, kik kereskedelmi firmával bírnak, a kezességet csak saját üzletük nyílt fogyatkozásával viselhetnék tovább is, rögtön gondoskodjék oly módokról, mik a hitelnek más alapot nyújtani képesek, miután az öt kezes tovább is kötelezettségben maradni nem akar. A választmány tehát megfontolván azon körülményt, hogy az egyetlen mód, mi a megingatott hitelt megszilárdíthatná, az üzletnek lendületet szerezhetne, t. i. az üzlettőke megnagyobbítása nem sikeresíthető, az 1856-ik évi nov. 11-kén tartott közgyűlés elé következő javaslattal járult : 1. Véglegesen határoztassék el a gyár eladatása, azon kikötéssel, hogy ez lehetőleg akként történjék, minélfogva a törzsrészvényesek is részesíttethessenek osztalékban. E feltétel azonban absolut erővel ne bírjon. 2. Miután az eladás előnyös eszközlésére idő kívántatik, a még háromhavi időszakra kezességet vállaló 5 választmányi tag előre biztosíttassák aziránt, hogy ha ez idő alatt vevő nem találkoznék, a gyár terheivel együtt birtokukba menend át. 3. A választmány körén kívüli egyén bízassák meg arra nézve, hogy ez idő alatt alkalmas vevőt szerezzen. 4. A választmány törvényesen hatalmaztassék fel, az eladás megkötésére, vagy azon esetben, ha a gyárra ez idő alatt, vevő nem találtatnék, a gyárnak az illető kezesek részére való átruháztatására a nélkül, hogy a közgyűlés egybehívása szükségeltetnék. A közgyűlés tekintetbe véve az el nem hárítható nehézségeket s méltányolva a kezesek indokait, a választmány javaslatait, nehogy a gyár, az eddigi kezesség megszűntével árverezés alá kerüljön, s a gyár csőd esetében a hazai iparra nézve elveszszen, elfogadta s határozatul kimondatott, hogy a gyár eladassék, s e határzat felöl, minden beigtatott részvényes, a mennyiben lakása tudatik, értesittessék. A háromhavi idő nov. 13-tól számittatik, mely idő alatt Havas József kir. tanácsos ur alkalmas vevőt szerezni felkéretett. Azon esetben pedig, ha igyekezetének nem sikerülene vevőt szerezni, a gyár Károlyi György gróf, Havas József, Nádosy István, Szabó Béla és Weisz B. F. uraknak, kik eddig már 360,000 pftnyi váltóadósságért vállaltak kezességet, a gyárt terhelő minden adósság átruházásával engedtetik át tulajdonul. A választmány által elfogadandó vevő, vagy a kezesek részére történendő átruházásával a gyárnak Brunner Antal, Gaál Ernő és Vrchovszky Sándor urak bízattak meg, teljes érvényű felhatalmazással láttatván el. A kitűzött határidőből még 14 nap van hátra. Ha eddig nem sikerült, sikerülene-e e napok alatt vevőre találni, kinek feltételei elfogadhatók lennének ? nem tudjuk. Mi megvaljuk, nagyon fájlalnék, ha e gyárunk is idegen kezekbe menne át, habár ezt nem tarthatjuk oly bajnak, mintha a gyár megsemmisülne. És és ezért örülnünk kell, hogy a közgyűlés azon provisióval biztosítá a gyár fenállását, hogy az az említett 5 tag birtokába menjen át. Mert a gyár jelen viszonyai közt, csakis ily módon mentethetik meg a gyár jövője. És az igen nevezetes körülmény iparérdekeinkre nézve, hogy a gyár e férfiak birtokába jut, mert e férfiak mindegyike elég kezességet nyújt nekünk arra nézve, hogy a pesti czukorgyár nemcsak fen fog tartatni, hanem előidézendő szerencsés!) conjuncturák mellett, virágzásnak is induland. Mi, kik a pesti czukorgyár kérdését, csak a hazai ipar érdekének szempontjából kívánjuk ezúttal tárgyalni, miután az a kedvezőtlen viszonyok következtében a feloszlás stádiumáig jutott, csak örülhetünk, hogy a gyárt az említett öt férfiú ügyszeretete és készsége tovább is fentartani törekszik. Ily gyakorlati emberek vállalkozása, teljes záloga a gyár életrevalóságának és megerősíteni képes a gyár jövője iránti bizalmat, hs mi hisszük, hogy ha a gyár Károlyi György gróf, Havas József, Nádosy István, Szabó Béla és Weisz B. F. urak birtokába jutand, az egyesült erőnek sikerülene ismét erőhöz juttatni e vállalatot, mely nemzetgazdászati, földmivelési s több tekintetből nagy fontosságú. Miután azonban a répatermelési viszonyok felől elmondottak, a gyár jövője iránt némi kétséget ébreszthetnének, megnyugtatásul e felöli véleményünket is elmondandjuk közelebb. A rozsnyó-miskolczi vasútvonal iránt. Körülbelül most két éve annak, hogy az ipoly - sajóvölgyi vasút tárgyában, e lapok hasábjain néhány szót emeltem. Akkori soraimnak fő czélja az volt, hogy kimutassam e gyors közlekedési eszköz kiáltó szükségességét hazánk e felvidékére, de különösen Gömörmegyére s ennek szélesen kiterjedő iparára nézve. Vitatták e tárgyat kívülem mások is, mindegyik szavait ugyanazon nézet s szükségesség érzete vezérlé. És a felvidék nagy örömére a felfogott kérdés nagy érdeket gerjesztett mindenfelé, az eszme megtestesülésére fényes kilátás nyílt. De bár sok jóakarat, áldozatkészség, erős tevékenység mutatkozott is az ügy zászlóvivőinek részéről a keresztülvitel nehézségeinek leküzdésére , az eredmény ekkoráig csekély, sőt, ha e vidéken legközelebb felmerült híreknek hitelt adunk, e vasút létesülésének reménye a messze jövőbe helyeztetett által. E szerint a gömörmegyei gyáripar, mely hazánkban eddig elő jelentékeny emelkedést nyert, szomorú sorsnak néz elébe. Gyors és olcsó közlekedési eszközök hiányában, vagy ezeket illetőleg félreeső helyzeténél fogva, lehetetlen lesz a versenyt kiállania, az ország azon vidékeivel, melyek e tekintetben kedvezőbb viszonyok közé jutnak, vagy tettleg már jutottak. Elszigetelten az egész művelt világtól, piaczot nem fog találni késedelmesen érkező s drágább termékeinek , és gyáripara, ha Gömör vasúttal nem biránd, hanyatlani fog szükségképen, pedig Gömörnek ipar az életföltétele. Annyira nem termesztő megye az, hogy csupán egyetlen terméketlen év, kivált annak északi részén szükséget képes előidézni. S mennyivel veszélyesebb sors éri ily elemi csapások alkalmával népét, ha annak az ipar körében sem nyílik alkalom keresetre, hosszú értekezések nélkül is igen könnyű belátni. Ily kilátások között, első teendője Gömörnek a vasúthoz közelebb jutni. Mivel pedig az ipoly-sajó- völgyi vonalnak létesüléséhez egyhamar remény nincs — szemét a pest-miskolcz-kassai vonalra szegzi, melynek építtetése a közel jövőben megkezdetik. Bárha e Gömörtől félreeső vonal e megye iparos igényeinek nem minden tekintetben felelhet meg, a mennyivel az kerülése miatt hosszabb és költségesebb, mint a tervezett ipoly-sajóvölgyi vonal lett volna, mégis az önfentartás ösztöne ezzel kapcsolatba, érintkezésbe jönnie hathatósan sürgeti. Így merült fel a rozsnyói iparos körökben legközelebb azon eszme, hogy Miskolcztól egy mellékág vezetessék át Gömörbe a Sajó völgyén egész Rozsnyóig, sőt innét egész Dobsináig, egyelőre ha csak lóerőre is. Az eszme meg van , de a kivitel nehéz ! A mostani pénzszűk világban a megye minden pénzerejét a vasiparvállalat veszi igénybe, mert e nervus rerum gerendarum tekintetében gyárainknak úgyis elég küzdelem jutott. E körülmények között legyen szabad reménységünket Gömör nagyjaiba, s különösen azon országodban tisztelt férfiúba helyeznünk, ki állásánál, tekintélyes hatáskörénél fogva nagyjaink közt reményünknek legerősb horgonya lehet. E tisztelt férfiú gr. Andrássy György. És mi erős hittel vetjük benne bizalmunkat, mert a nemes gróf egyike azon jeles főurainknak, kik munkás életüket, a nemzet szellemi és anyagi jólétének emelésére soha nem apadó szorgalommal szentelik. Hálás érzelemmel emlékezünk még vissza azon időkre, midőn a nemes gróf, mint főispáni helyettes bölcs belátással igazgatta e megye közügyeit. A közszellem, miveltség, ipar már akkor élénk lendületet von Gömörben, s mint e megye egyik legjelentékenyebb föld- és gyárbirtokosa mind ez ideig a legbefolyásosabb példát tüntette fel e megye fiainak a közgazdászat és ipar terén is. Újabb, birodalomszerte ismeretes munkálkodását az anyagi jólét eszközeinek foganatosításában ki ne ismerné, hacsak kevés figyelemmel kisérte is a jelenkor társadalmi viszonyait. S e jeles férfiúban vetett birodalmunk annyival is inkább . TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Még egyszer Petőfi szülővárosáról. A Petőfi szülővárosa kérdésében részint a magam igazolása végett szólaltam föl, részint pedig, hogy a keresztlevélnél döntőbb bizonyítványokat sürgessek, több körülmény elégtelenségére mutatván. Azóta mind a magam igazolására több adatom van, mind ellenemben sokkal döntőbb bizonyítványok hozattak föl, mintsem tovább is lehetne ragaszkodnom állításomhoz. Félegyházát leginkább azért állítom Petőfi szülővárosául, mert „Szülőföldemen“ cziml költeményében maga is ezt vallja be. A „Vas. Újság“ 3-ik száma azt jegyzi meg erre, hogy az „Itt születtem én ezen a tájon“ költői szabadsággal irt sorokból épen úgy lehet kiolvasni Félegyházát, mint Kis-Köröst, mely valóban ott, azon a tájon fekszik. A „Vas. Újság“ szerkesztője aligha végig olvasta az általam idézett egész versszakot, hol a többek közt az is áll: „Ez a város születésem helye, különben nem használt volna ily gyönge vedvet oly állítás támogatására, mely mellett néhány sorral alább annyira döntő adatokat közöl. Az bizonyos, hogy Petőfi Félegyházat vallotta szülővárosának. Ezt nemcsak ama költemény bizonyítja, hanem több más adat is. Ezelőtt pár nappal Kelemen Mór úr szivességéből Petőfinek néhány kunsági barátihoz irt levelét olvastam. E levelekben is folyvást Kunságot és Félegyházát nevezi szülőföldjének. — Ugyanezt állítja a Petőfi és Jókai által szerkesztett Életképek 1848. első félévi folyamának 27. száma is, hol a 787-ik lapon ez áll: „Petőfi Sándor a napokban Félegyházáról szülőföldéről visszautazott.“ És mégis most már több, mint bizonyos, hogy szülőviosa csakugyan Kis»-Kőrös s nem Félegyháza. Petőfi tévedett és a mint a Vörösmarty László ur által a Vas. Újság 3-ik számában felhozott adatok mutatják, igen könnyen és akaratlanul is tévedhetett. Ugyanezen adatokat ismétli, csakhogy bővebben és hitelesben, t. Sárkány János ur is, ki czikkem cáfolatául következő közleményt külde be e lapok szerkesztőjéhez : „A Pesti Napló i. e. 10-ik számának tárczájában Gyulai Pál úr az én állításomat Petőfi szülővárosa kérdésében el nem fogadja, az anyakönyv bizonyítását döntő bizonyítványnak nem tekinti, s több okoknál fogva azon állításánál marad, hogy Petőfi Félegyházán születvén, miután ott evang. egyház nem létezik, Kiskörösre — (—télen egy napi járóföld) — valószinüleg csak keresztelés végett hozatott be. — Ez állításnál megmarad Gy. P. ur mindaddig, mig döntőbb bizonyítványok meg nem czáfolják. — Ugyhiszem, hogy ezen bizonyítványokkal szolgálhatok. Petőfinek Kiskörösön születése minden kétségen felül áll. — Ugyanis Petőfi atyja több évig, nevezetesen 1823-ik évben is Kiskőrösön székárendás volt, a mit Kiskőrösön igen sokan bizonyíthatnak. — Petőfi keresztszüleinek egy része most is itt Kiskőrösön él, kik bizonyíthatják, hogy Petőfi valóban itt Kiskőrösön született. — Két hó előtt hunyt el egy igen tisztes és ritka miveltségü asszonyság, néhai Leska Istvánnak, volt kiskőrösi evang. lelkésznek s egykor csehországi superintendensnek özvegye, ki régibb idők szokása szerint, mint lelkésznő Kiskörösnek akkor időben egyedüli orvosa volt : ezen tisztes asszonyság, midőn Petőfi szóba jött, előttem és többek előtt többszörösen állttá, hogy ő jelen volt Petőfi születésénél, miután anyja a szülésnél életveszedelemben forgott. Végre hivatkozom arra, mit a Vasárnapi Újságban is magemlitettem, hogy magától Petőfitől soha sem hallottam kis-kőrösi származását megtagadni, s kevéssel a forradalom előtt nekem s kis-kőrösi barátinak megigéré, miszerint Kis-Kőröst legközelebb meglátogatandja, — de ezt többé nem teheté.— Igaz, hogy ő magát inkább kunságinak, mint kiskőrösinek tartotta, s nem ok nélkül, mert ott nevekedett, ott tanult eszmélni, s mint gyermek a maradandóbb benyomásokat ott fogta fel lelkébe. Neki Kiskörös nem lakó-, hanem szülőfölde; — ámbár később is, midőn szülei már Félegyházán, vagy Szabadszállásán laktak, — hihetőleg vallási szempontból,— mint elemi iskolás, Kiskőrösön több hónapig tartózkodott, Martiny Mihály akkori kiskőrösi ev. lelkésznél, kinek fia és leánya Petőfinek szintén keresztszülői voltak. Épen, midőn a fennebbieket már megirtam, esik tudtomra, hogy a kérdéses évben a regálékat Kiskőrös városa bírta, s Petőfi atyja a várostól bírta haszonbérben a mészárszéket.— Azon reményben, hogy a városi számadásokban valószinüleg a székbérlők neve is feljegyezve lesz, siettem a városházára, s ott a szóban levő számadásokat megtekintettem. S valóban az 1821 , 1822, 1823, 1824-dik évi regale számadásokban ott áll, mindenütt az első lapon, s az első tétel : „Petrovics István, székárendás“ — haszonbér fizetése. — Ha Gy. P. ur annyi élő tanú szavának nem hinne, ezen bolt hetük kétkedését talán megingatják. — Az idézett számadásokat Gy. P. ur, vagy bárki, minden pillanatban megtekintheti, vagy a várostól e tekintetben bármikor hiteles bizonyítványt kaphat. Ha tehát Petőfi szülei Kis-Körösön laktak, nem lehetett öt Félegyházáról Kis- Körösre hozni keresketés végett. SÁRKÁNY JÁNOS, ki»körösi ev. lelke»». Mint fennebb is mondom, ez adatok sokkal döntőbbek, mintsem tovább is lehetne ragaszkodnom állításomhoz. Ez adatok szerint Kis-Körös valóban szülővárosa Petőfinek, s hogy ő maga ellenkezőt hitt, oka leginkább azon körülmény lehetett, hogy szülei az 1824-ik év novemberében Félegyházára költözvén egész 1830-ig ott laktak s igy a gyermekkor legerősb emlékei vonzották e város felé és zavarhaták meg tudomását szülőföldje felől. Ez adatokból az is kiderül, hogy csakugyan 1823. jan. 1-jén, nemcsak kereszteltetett, mint utóbbi czikkemben állitam, hanem született is. Az anya veszélyes beteg lévén a gyermekei is félthették, siettek keresztelésével, s azt hihetőleg még aznap megejtették. Ilyesmit állít Petőfi öccse, István is, ki a „Vág. Újság“ szerkesztőjéhez intézett levelében bátyja születésének idejét dec. 31. utolsó és jan. 1-nek első órái közé helyezi. E döntő bizonyítványokkal szemben kénytelen vagyok visszahúzni állításomat, s azon némi csekély kétségem eloszlatása végett, mely különösen Arany János töredékes, s velem inkább csak a kérdés kiderítése végett közlött emlékein alapszik, magánlevélben fogok folyamodni. Sárkány úr szívességéhez, kinek, valamint Vörösmarty László úrnak, tiszteletteljesen köszönöm azon buzgóságot, melylyel ez adatok összeszedésében eljártak. GYULAI PÁL: nagyobb, mivel ő Gömör megye irányában most is kiváló érdekeltséget tanúsít. Tehát — tárgyunkra visszatérve — fenebb érintett bajunk orvoslását is, jelen viszonyaink között egyedül tőle reménylhetjük. Ezennel felszólítjuk tehát azokat, kiket az égető kérdés közelebbről érdekel, miszerint hazafias bizodalommal közeledjenek a nemes grófhoz. Az ügy iránti érdekeltséget fölébreszteni ők — annál is inkább sikerülene, mivel a nemes gróf, mint Gömör egyik legjelentékenyebb gyárbirtokosa, a kérdésben levő vasút szükségességéről maga is meg van győződve. A munka foganatba vétele,—s a szükséges pénzerőnek akár előlegezés, akár méltányos kölcsön utjáni kieszközlésére Gömörben egyedül gr. Andrássy György képes. Ha a nemes gróf szokott tevékenységével állami a dolog élére — Gömör ipara biztosítva van. Egyébként mi lelkünkből óhajtjuk az ipoly-sajóvölgyi vasutat, az reánk nézve czélszerű lenne, s adja Isten, hogy azon bir, mely ennek létrejöttét a messze jövőbe helyezi,csak mendemonda legyen *),hanem addig is, migvalósulására nézve kedvezőbb viszonyok merülnek fel — iparunk jövőjére már most kell gondolnunk. Azért is gömöri hazámfiai: igyekezzünk szárnyvonalat nyerni a legközelebbi vasúthoz , mert ha ezt nem tesszük, ez érczdús megyében a föld kincseinek közepette éhezni fogunk. Durva göröngyökért kenyeret nem adnak, de gyári czikkek tömérdek mennyiségéért sem, ha azokat előnyös után előnyös piaczra nem tudjuk vinni pénzzé fordítás végett. ... BFLVII. Bécs, jan. 28. A napi beszéd tárgyát ma a hitelintézetnek múlt évre vonatkozó zárszámadása képezi, mely több hiklapban közzététetett. E zárszámadásból egyelőre annyit látunk, hogy a bevételi rovatba úgy látszik minden föl van véve, mi abban csak némi joggal is helyet foglalhat. Ennélfogva az összes eredmény nem is mutatkozik csekélyebbnek az eziránt az utolsó hetekben táplált várakozásoknál. A tiszta nyereség 4,600,000 ftra van téve , oly összeg, mely alig haladja meg csak a Lombardiában folytatott üzlet nyereségét is. Ezen üzlet azonban az igazgatóságnak igen kevés fáradsága és munkájába került, nem volt egyéb dolga vele, mint bejegyezni könyveibe. így tehát egész évi munkáért úgyszólván semmi dijat sem látunk, s mindamellett a részvényeseknek csak osztalék fejében nem kevesebb mint 830,000 ftot kellett volna a terméketlen ügyvitelért fizetniük, ha az igazgatótanács el nem határozza vala, hogy ez összeg feléről lemond s 415,000 fttal beéri. A mi más szóval ezt teszi : az igazgatótanács és igazgatóság elismerik, hogy csak felét teljesítik annak, mi őket alapszabályilag illeti, s ennélfogva az őket alapszabályilag illető fizetésnek is csak felét akarják elfogadni. A 415.000 ftnyi öszszegecske még mindig csinos jövedelem, melyben egy részről 21 igazgatósági tanácsos, másrészről 3 igazgató s a hi*) Mint hitelesen állíthatjuk, az ipoly-sajóvölgyi vasútnak előmunkálatai annyira haladtak, hogy azok a legközelebbi hetekben be fognak fejeztetni. Azon belga vállalkozók, kik már az előmunkálatokhoz is tetemes költséggel járultak, és hónapok óta Bécsben tartózkodnak, hogy a kész előmunkálatokat megvizsgálják, nemcsak hogy a vállalatbani részvétről le nem mondtak, sőt annak jövedelmessége felől meg lévén győződve, a választmányt a legjobb reménynyel biztatják; minél fogva, munkatársunk aggodalmát indokoltnak nem tarthatjuk. A rozsnyómiskolczi vasútvonal tervét teljesen pártoljuk. Gömör szükségének, erdékeinek e szárnyvonal építtetése teljesen megfelelne, sőt, miután Gömör mint fogyasztó megye Miskolcz gabonapiaczára van utalva, e szárnrvonal nagyobb I fontossággal bir reá nézve. Sze rk. I • ¡5JJJdU9il9.l ít . lJíilü ÜJJd/JJiJJtl'liV • Magyar academia. (Jan. 26-kán. Összegülés.) _ (Vége.) Az ipar és földmivelés ama viráezA honában a gyakorlati eszü angol népnél, látjuk elöször egyed »ülni »a* Kx*s4b«t kurilyic id^áb*a » régiség-