Pesti Napló, 1857. szeptember (8. évfolyam, 2286-2310. szám)

1857-09-01 / 2286. szám

rópait használhatunk sikerrel támadásra, miután különböző csapatok más helyek védelmére vannak kiküldve. Sir Henry Barnard jul. 5-kén halt meg cholerában, s Red tábornok vette át a fővezérséget. Bombay és Madras praesidensségekben teljes nyugalom uralkodott, s az ottani seregek folyvást hűségesen viselik magukat. Sir H. Lawrence tábornok jul. 4-kén halt meg. Havelock tábornok 2000 európai élén három csatában megverte a lázadókat, Dawnport visszafoglalta és 26 ágyút vett el. Ezen ütközetek igen fényesen ütöttek ki, csak igen kevés veszteséggel angol részről. Az agrai őrség jul. 5 kén a nimucsi lázadók ellen harczolt. 500 emberből — ennyi volt ott összes haderőnk — 49 halottat és 92 sebesültet vesztettünk. Az északnyugati tartományokban különböző mészárlások voltak. — Pendzsábban folyvást nyugalom uralkodik, kivéve a Sealcoteban kitört lázadást, hol a 9-dik könnyű lovas és 46 benszülött gyalog ezred lázadt föl Delhi felé törvén. Jul. 12-kén Nicholson dandárvezér megtámadta őket s 200 főnyi halott és sebesült veszteséggel visszaverte. Amit raboltak, zsákmányul jutott kezünkbe. A mi veszteségünk 6 halott és 25 sebesült. Hyderabadban jul. 18 kán tört ki fölkelés, de gyorsan elnyomták. . . A hongkongi hírek jul. 10 kéig terjednek. Lord Elgin jul. 2 kán ér- Ikezett meg s épen tovább akart utazni észak felé. — John Green, Triest szerdán, d. u. 3 órakor H. Raven.“ Sealeote, melyről e sürgönyben van szó, mintegy 10—15 német mértföldre fekszik Laborétól éjszakkeletnek. A „Times“ második kiadása még a következő sürgönyt hozza : „Wheeler ezredes és a cawapori őrhad az éhség a 11 a 1vo 1t kényszeritve a megadásra. A lázadók, lekaszabolták őket. A holkari őrség hű maradt. A pendzsabi ezredeket mind lefegyverezték. Chinában a tbea-aratás egy részen roszul ütött ki, s 27,550,000 fonttal kevesebbet visznek ki, mint a múlt évben.“ Ugyancsak a „Times“ egy leveléből olvassuk, hogy azon katonaság, melylyel Ned ezredes Benares várost a lázadóktól megmentette s a 37-ikben szülött ezredet lefegyverezte, csak 240 főből állott. S a lázadás leverése az angoloknak csak 2 halottba és 9 sebesültbe került. A mi a fentebb közlött sürgönyt illeti, tartalmára nézve csak a közelebbi sürgönyt erősiti meg. Azonban ez újabb sürgöny is oly homályos némely helyein, hogy az ember nem tud belőle kiokosodni. Az agrai hírt például épen nem érti a „Times“. Az utóbbi hírek szerint ott csak kevés európai volt, mi indította őket a harczias föllépésre, bajos belátni. Nimrus 300 (angol) mértföldre van Agrától. Hosszasabb út lenne ez, mint eddig a lázadók bármely osztálya jön. Egyébiránt a lázadók mozgalmai azt mutatják, hogy semmi határozott tervet nem követnek. Az éjszaknyugati mészárlások talán a régibb eseményekre vonatkoznak.A legkedvezőbb körülmény,hogy Bombay és Madras most is nyugott. S hogy a sealcotei két lázadó ezredet Nicholson dandárvezér tönkre verte, mutatja, hogy ezen ind mamelukok az európaiakat le tudják ugyan mészárolni, és ki tudják rabolni, de nyílt csatát nem állhatnak ellenükben. Egyébiránt ezen két ezredről még kellene valamit hallani, mert az út Delhibe 400 (ang.) mf. sivatagon által nem kis vállalat. Egyébiránt mellőzve az érthetlenségeket, nincs ez újabb sürgönyben semmi aggasztó az érintett két tábornok elvesztésén kívül. A Times fölszámítván, mennyi sereg kell Delhi bevételére, fölkiált : ide lássátok, mi ostobaság nagy városokat várakká tenni. Miért kell e egy 200 ezernyi vakbuzgó ellen által lakott, hat mI. kerületű várost sánczokkal, falakkal, tornyokkal látni el? Hogy elfoglalhassuk , seregünk egy részének otthon táborhelyét kell fedezni, s csak a másik résznek lehet ostromra menni. S szintoly nagy sereg kell e várost megvédeni, mint bevenni. De azt hitték Delhi megerősítésekor, mindig ugyanazon ellenséggel és hadfolytatási móddal lesz dolgunk. Északnyugatról jövő külellenségre számítottak, mely ellen a benszülött seregekre is lehet vala számítani. Most perse tudjuk, mi tevők legyünk a várossal, ha kézre kerítjük , de drágán vásároltuk meg e tapasztalást. A Morn Post mellőzve a sürgöny taglalását, a történetből mutogatja , mi rész jósok, akik Anglia uralmát látják Indiában veszélyezve. Aggódnunk kell az egyes britekért, úgymond, de nem uralkodásunkért Indiában. A „Daily News“ mindig gyorsabb eljárást sürget, de csak egy javaslattal áll elő e részben, t. i. hogy Egyptomon által (Sueznél) szállítsák a katonákat Indiába. A „Times“ ellenben az Indiával a gyorsabb összeköttetést sürgeti, s Alexandriából Suezen és Adenen által akar távirati vonalt állíttatni. Kurracsiba, az Indus legjobb kikötője. Ajánlja, vegyék meg az atlanti tengeri távirat-társulat készületeit. Kiemeli, hogy csupán 700,000 fontnyi költséggel még ez évben készen lenne az egész, s tömérdek milliót meg lehetne ezen összeköttetés által takarítani. Azonban megengedi, hogy kereskedési szempontból nem jövedelmező e vállalat, s ez okból azt sürgeti, hogy a kormány kamatbiztosítással segélje elő. Az üzlet embereinek a hazafiságára, mond a „Times“, nem igen számíthatni, a kamatbiztosítás azonban megtenné hatását. E terv, mind tudjuk, a parliamentben is szóba jött, de Palmerston nem igen pártolja. A lord mayor, a közelebb tartott népgyűlés folytán, már tegnap 20,000 rúpiát küldött Indiába a főkormányzóhoz a kirablott és ínségre jutott európaiak segélyezése végett. A parliament elnapolása csakugyan megtörténik holnap, Disraeli már el is utazott. A peeri jelöltek közt említik: lord Rob, Grosvenort és Lansdowne marquist. Grosvenornak a felsőházba lépésével megürül Meddlesex grófság követi helye. A „Globe“ szerint Mr George Myng, lord Enfield idősb fia lép föl jelöltül. Említik — de kevésbbé bizonyos — Cobdent is. Azonban a toryk is mozognak. A „Times“ egy tréfás czikket ír azon hírre, hogy gír Will. Codringtont Königswinterbe küldik a walesi herczeg udvarmesterének. „Az angol közönség, úgymond, talán a háborúk tomboló zaja közepett, más „comm.’andó“t szánt volna a nagy krimi katonának, mely talán kevesbbé megtisztelő, de nehezebb lett volna. A herczeg jó iskú, szeretetreméltó ifjú. Az igaz, hogy a 16. év hamis életkor, egy 16 éves ifjú anyát, nagynénét és iskolamestert kétségbe ejthet. De mégis, úgy hisszük, hogy a legroszabb esetben is végezhet vala egy 16 éves ifjúval oly ember is a ki nem röpített légbe egy Sebastopolt stb. Macaulay elhatározta , hogy Anna királynő halálával bevégzi angol történetét. Nem tudjuk, biztos - e hír. Bevezetésében azt írta volt, hogy élő emberek emlékezetéig jő le. Az angol kormány „Belgien“ antwerpeni gőzöst csapatok szállítására Indiába, felfogadta. London, aug. 29. Egy tegnapelőtt közzé tett miniszteri rendelet megtiltja a nedves vagy nyers bőrök, csontok, szarvak stb. behozását az orosz, porosz és meklenburgi kelettengeri kikötőkből. Francziaország: Párisból a tudósítások aug. 25- től 27-ig terjednek. A dunai fejedelemséget illetőleg aug. 25-ről írják, hogy a török kormány az idegen udvaroknál meghatalmazott minden ügyvivőjéhez körjegyzéket intézett, melyben a konstantinápolyi legújabb események annak különös kiemelésével adattak elő, hogy a Porta a fejedelemségek kérdésében semmi idegen nyomásnak nem engedett, tetteiért minden felelősséget magára vesz, és senkinek sem ismeri el azon jogát, hogy az ő függetlenségét kétségbe vonja. A Hír szerint a Bukarestben levő török biztos jelentésében azon bizalom van kifejezve, hogy az unió az új választások által legkevesebbet sem nyerhet, és hogy a moldvaiak nagyobb többségének az Oláhországgal való egyesülés semmiképen fejébe nem fér. Mondják, hogy sir H. Buwertől is hasonértelmű jelentés ment Clarendon lordhoz, s úgy látszik, hogy ezen közlés az angol kormányra is hatott anynyiban, hogy az ennek nehézségeit és kétségeit azon lényegesebb kérdés megoldására nézve, mely a nemlényeges háta mögött rejlik, megszüntette. — Egy párisi levelező bátran meri állítani, miként Londonban meg vannak győződve, hogy az unió olyan, nem életrevaló gondolat, mely a közelebbi időben bizonyosan nem jö létre. Ellenben Párisban annyira el vannak merülve a választások megsemmisítésébe, hogy azzal, ami utána következik egyátaljában nem látszanak törődni. — Napóleon császár aug. 27-dikén fogadta Csembey török követet, valamint Thouvenel urnak Konstantinápolyban szintén e napon kellett fogadtatnia azultán által. (A „Presse“ szerint a török követ 28-kán fogadtatott), így hát ezen meglehetős zajos mellékeseményt jóformán bevégzettnek lehet tekinteni. — Ami Vogoridesz moldvai kajmakámot illeti, abból, hogy róla többé szó nincs, azt következtetik, hogy a franczia kormány a kivívott eredmény által kielégítve a herczeg visszahivatásához tovább nem ragaszkodik. A „Journal des Débats“ ugyan még aug. 27-diki czikkében is mindig szeretné tudni, mi történik a kajmakámmal, hanem a szintén unió mellett buzgó belga „Independance“ már elszánta magát, hogy a második szavazat eredménye épen az lesz Moldvában a mi az elsőé volt. — Azon Ghika hg, a ki aug. 26-kán este Me- 1un vidékén lévő kastélyában életének egy vadászpuskával véget vetett, a legutóbbi 1849-ben jun. 16- kán kinevezett moldvai hoszpodár Ghika Gergely volt. Ezen öngyilkosság oka felől még bizonyost tudni nem lehet, noha, mint hasonló esetekben történni szokott, a kalandos hírek nem hiányzanak. A bécsi „Pressernek Párisból aug. 28-ról biztos értesülés után táviratozzák, hogy Redcliffe lord és Prokesch báró konstantinápolyi követ állomásaikat nem hagyják el. A „Debats“ „Independance“ és „National Ztg“ aug. 27-diki tudósításai megerősítik, hogy azon öszszeütközés, melyet a nápolyi kormánynak a turini kabinethez küldött legutóbbi sértő jegyzéke előidézett, és amely a két utóbbi lap szerint csaknem a diplomatiai összeköttetés megszakításáig vitte a dolgot, miután a nápolyi kormány a jegyzéket visszavonta, ki van egyenlítve. A kérdéses jegyzékben mint tudjuk némi szemrehányás foglaltatott a turini kabinet ellen, mintha ez a közelebbi felkelések megelőzésére nem tett volna meg idejében mindent. Most már a „Cagliari“ hajó fogva lévő utazóinak és hajóslegényeinek szabadon bocsátását várják, ami azonban még majd a salernoi törvényszék ítélete után fog megtörténni. — R a y n e v aur, az újonnan kinevezett sz.pétervári franczia követ, majd csak October elején megy el állomására. Úgy beszélik, hogy a gróf Napóleon császárt Németországba fogja kisérni az orosz czárral leendő találkozás végett, mely találkozásról most megint erősen beszélnek. — Hírszerint Feruk khán a persa rendkívüli nagykövet még 2—3 hónapig marad Párisban. Úgy gyanítják, hogy ezen meghosszabbított tartózkodás az Angliával újra keletkezett nehézségekkel van egybefüggésben. A „Nat. Zeitung“ párisi levelezője tudni akarja, hogy a franczia kormány a persa kabinetet sürgetőleg intette, hogy a békekötés feltételeit híven töltse be, s magát valahogy azon csalódásban ne ringassa, mintha Anglia nem volna képes a szerződés megszegését szigorúan megboszélni. A tuileriák kabinetje ily értelmű nyilatkozatra annyival inkább kötelezettnek érezte magát, minthogy a békekötésben a közbejárást magának tulajdonítja. A „Nat. Zig“ ezen tudósításával, mely némileg az Anglia iránti jóindulatot tüntetné elé, kevéssé hangzanak össze a félhivatalos „Pays“ indiai tudósításai. Egy angol lap aug. 26-kától azzal vádolja a „Pays“-t, hogy Delhiből kapott tudósításait maga gyártja. A félhivatalos lap ezen vádra másnap azt feleli, hogy neki ugyan Delhiben levelezője nincs, de azért indiai tudósításait a legjobb kútfőből veszi. Egy párisi levelező megjegyzi e feleletre, hogy az igaz, mert a „Pays“-hez a közlemények mindig W a re w sz k i gróftól érkeznek, s épen ez az oka, hogy azok oly angolellenesek. — Lafragua a mexicói követ, kit még Párisba mindig visszavártak, némely lapok szerint augustus 19-dikén már Cadixban volt, hogy Amerikába hajókázzék, a nélkül, hogy a Spanyolországgal fenforgó összeütközésnek Francziaország és Anglia közbejárása által leendő megoldására tovább várakozott volna. Mint a kölni lapnak aug. 27-dikéről írják Helvecziával a Napp-völgy iránti ügy akként egyenlíttetett volna ki, hogy Francziaország ugyan a területet megtartja, hanem Svájcznak érte pénzbeli kárpótlást fizet. — A „Constitutionnel“ felhiva érzi magát megleczkézni Montalembert grófot az ő trondeurmagaviseletéért. Szerinte a gróf buskórban szenved ; lelki betegsége régi, s azon naptól kezdődik, midőn észrevette, hogy a politikai körökben nem bír azon befolyással, melyről álmodott. E betegség legelső kórjelei közé tartozik — úgymond — az Anglia iránti bámulat. A félhivatalos lap azonban úgy találja, hogy egy szomszéd állam megdicsérése, bármily nemes és nagy legyen különben az, szükségképen gyanúsnak tűnik fel akkor, midőn a panegyricon írója semmi egyéb czélt nem tart szeme előtt, mint saját hazájának igazságtalan és keserű bírálását. Montalembert ura mond a „Constitutionnel“ ügyes szónok ugyan, de az ég nem áldotta meg Janus Marczczal. — A kölni lap szerint Napoleon császárral legközelebb furcsa esemény történt. A császár ugyanis aug. 26 -án a festménykiállítást szemlélvén meg, előbb az Avenue Montagne utczában 53. szám alatt fekvő házba rándult az elyséi mezők közelében, hogy ott egy gépet megtekintsen. Vele voltak Ro 11 i n és F1 eury tónokok, és az Institut egyik tagja. A császár egyszerű nyitott kocsiban hajtatott kíséret nélkül. Kíséretében egy másik kocsi volt H i re volt ismeretes rendőrbiztossal, és néhány ügynökkel. Midőn az elyséi mezőkre értek, hirtelen egy harmadik nyitott kocsi hajtott a császári kocsi után. A kocsiban három fiatal barnás arczú férfi ült. Egészen olasz kinézésük volt. Hirevoilur kocsisa betekint a kocsiba, s egy pisztolyt pillant meg. Nem kellett több : a kocsit egy pillanat alatt körülfogták , de csakhamar kitűnt, hogy az olaszok csak brazíliaiak. Ezek mindössze is egy hatcsövű revolvert vásároltak 450 frankért az ismeretes Lepagetól, s hogy azt megpróbálják a „Barrière de l’Etoile“ mellett eső lőtérre akartak menni. A fiatal embereknek, kik mindnyájan igen gazdag és tekintélyes családokhoz tartoznak, minden vallomásait hosszas vizsgálat alá vetették; azonban ezek csakugyan igazat mondtak, s igy a rendőrség, melynek ez alkalommal megmentegetéshez is kelle folyamodnia, kénytelen volt elereszteni martalékát. -- Úgy mondják, hogy a chalonsi táborban készített császári főhadiszállás a kiállításbeli nagy egyszerűségével tűnik ki. Úgy látszik, hogy a császár maga parancsolta volna meg, hogy minden katonaiatlan fényűzést kerüljenek el, mivel ő nem mint császár, hanem mint tábornok száll táborba. A franczia katona, akire ezen rendelet számítva van, szereti, ha elöljárói a magok életmódjában , tőle nem térnek messze el, s a mostani kormányzat hiszi, hogy ezen apró benevolentiae captatiokat nem nélkülözheti. — Az or au per tanuságos és megszégyenítő felfedezésekben felette gazdag, s miután az algíri katonai közigazgatásba mélyebb pillanatot vetni enged, a benszülött lakosságra nézve minden esetre haszna lesz. Máris erősen beszélik, hogy az arab bureauk egész rendszere meg fog szüntettetni, és hatáskörük polgári tisztviselőkre fog ruháztatni. A „Presse“nek párisi hír után táviratozzák, hogy az indiai tengereken a franczia hajóállomás meg fog erősíttetni. — Azon hír még mindig fentartja magát, hogy a franczia kormány a Cedru Rollin elleni contumatialis perrel fel akar hagyni. — Sept. 8-kán jelen meg újra a két hónapra felfüggesztett „Assemblée nationale.“ Ezen lap, miután régi czimének megtartásától eltiltatott „Pensée nationale“ (nemzeti gondolat) nevet akart felvenni, hanem a szerkesztőségnek azt felelték, hogy ebben nagyon kirína megint a régi czim. Végre a javaslatba hozott „Spectateur“ a kormány helyeslését is megnyerte. Ezen csürések csavarások, melyeket egy czim miatt a szerkesztőséggel elkövettek, újra csak azt mutatják, mily kisszerüleg szokott egy nagy nemzet császári kormánya sajtó ügyekben eljárni. Pá r is , aug. 30. (Táviratilag) Tegnap estre 3 évente 66. 921/2. Államvasut 657. — A „Moniteur“ jelenti : a császár tegnap a chalonsi táborba megérkezett. A kiállítás bezárása sept. 15-kéig elpapoltatott. — A „Patrie“ jelenti : Vogoridesig Morvaország kajmakámja marad; a hatalmaknak nincs joga letétetését kívánni. Olaszország. Aug. 24-én szállíttatott partra Genuában azon ágyú, melyet több bostoni lakos Alessandria megerősítésére ajándékozott. A löveg zenekiséret mellett a Piazza Nuovára vitetett, s ott egész nap szemlére volt kitéve. Németország. A „Schwäbische Merkur“ nem rég a felől tudósított Bécsből, hogy a Bund többsége a franczia-badeni egyezkedést egy állandó szilárd rajnai híd építését illetőleg Strassburg és Kehi között el nem fogadandja. A nürnbergi levelező azonban mint bizonyost véli állíthatni, hogy e közlemény merőben alaptalan. Megvalósulna, hogy a franczia-badeni szerződés ratificatióinak kicserélése csak akkor következett be, miután az egyes szövetségi kormányokkal folytatott diplomatiai alkudozások következtében kétségkívül helyeztetett, hogy a Bundez egyezkedést elfogadandja. Törökország, Szambulban aug. 22-kén kelt, l Triesztbe aug. 27-kén érkezett távirdai tudósítások szerint Stratford de Redcliffe lord lépéseket tett a végett, hogy a porta engedje meg angol hadcsapatoknak a suezi földszoroson Indiába átmehetését. Törekvései siikeretlenek maradtak. Az ausztriai internuntius, Prokesch báró collectiv lépést indítványozott az európai hatalmasságok részéről a végett, hogy az angol kormány a Perm szigete visszaadására (a vörös tenger bemeneténél) indítassék. — A „Journal de Constantinople“ f. hó 19-dikei száma Rusui pasának hadügyminiszterré lett kineveztetését közli; elődje Hadschi Kiamil pasa e gyors visszalépésének okairól következőleg írnak a „Triester Zig“nak Perából, aug. 22-dikéről: „Mint tökéletesen bizonyost állíthatom, hogy a nemrég kinevezett hadügyminiszter Nadsi Kiamil pasának csak azért kellett tárczáját az öreg Mehemed Rushi pasának átadni, mert csak ez által lehetett egy a általános katonai lázadás kitörését megakadályozni.“ China. Elgin lord, rendkívüli követ Chinában „Shannow“ csavargőzös fedélzetén, július 2-kán ESTI POSTA, Pest, aug. 31. Az angol parliament ez évi ülésszaka be van rekesztve. Aug. 28-kan déli 1 órakor olvasta föl a lord kanczellár a felsőházban a következő elhalasztó beszédet: „Mylordok és urak ! Ő Felsége által meg vagyunk bízva, önöket parliamenti munkálataik folytatásától fölmentenünk s egyszersmind ö fölsége legszívesebb köszönetét tudatnánk önökkel, azon igazi, derekas szorgalomért, melylyel önök fontos kötelességeiknek a jelen, rövid, de szokottnál fárasztóbb ülésszak alatt megfeleltek. Parancsolta őfelsége, jelentsük ki megelégedését ez iránt, hogy a dolgok mostani állapota alapos bizalmat nyújt a béke fentartására. A párisi béke föltételeinek végrehajtására egész terjedelemben még nincsenek teljesen megtéve az intézkedések, de azon bizalmat táplálja őfelsége, hogy — hála az illető hatalmak komoly törekvéseinek — ami még e határozatokra nézve teendő van, nemsokára kielégítő módon be fog végeztetni. Meghagyta ő felsége , tudatnunk önökkel, hogy a bengáliai sereg benszülött csapatai közt kitört lázadások, melyeket a bengáliai praesidensség több vidékén komoly rendzavarások követtek, ő felségét a legnagyobb aggodalommal töltötték el, míg azon vad kegyetlenségek, melyeknek őfelsége számos alattvalója jön áldozata Indiában, s az általuk kiállott szenvedések a legmélyebb megindító hatással voltak ő Felsége szivére.. Sok polgári és katonai tisztviselő magaviselete, akik nehéz állásban voltak és nagy veszélynek voltak kitéve, a legnagyobb mértékben fölébreszték ő felsége bámulatát. Meghagyta ő felsége, tudatnunk önökkel , hogy semmi jónak tetsző rendszabályt nem mulaszt el, a komoly csendzavarások elnyomása végett, hogy azon hatalmas eszközök, melyek fölött rendelkezhetik, képessé teszik őt czélt érnie e részben. Köszönetét parancsolta ő fölsége kifejeznünk azon tetemes ajánlatokért, melyeket a jelen év szükséges fedezésére megszavaztak önök, s azon készségük kijelentéséért, mely szerint kellő támogatásukat a nyugalom helyreállítására Indiában fölajánlották. — Megelégedéssel látta ő felsége, hogy önök a Sundvám megváltásáért Dániának fizetendő tőkét kifizethették , anélkül, hogy a miatt a nemzeti adósságot új terhekkel kellett volna szaporítani. Kifejeznünk parancsolta ő felsége szives köszönetét azon dotatioért, melyet kedves leányának, a királyi herczegasszonynak, a Fridrik Vilmos porosz herczeggel egybekelése alkalmára megajánlottak. Tudatnunk kell önökkel, hogy megelégedéssel látta ő felsége, hogy a jelen ülés rövid ideje daczára, több nagyfontosságú törvényt voltak képesek megszavazni, melyekre részéről örömest adja szentesítését. Azon törvények, melyek a végrendeleti ügyekben hatályos törvénykezést állapítanak meg Angliában és Ilföldön, több év óta panaszolt bajoknak vetnek véget; azon törvény, mely a törvényhozást az elválásra és házasságra nézve módosítja, rég elismert bajokon segít; s a többi törvények a hatalom visszaéléseinek elnyomására, a törvénykező és a társulati bankok körüli intézkedések javítására stb. stb. ő felsége részéről kész elfogadtatásra találtak.“ (A berekesztő szavak, mint rendesen). A parliament elhalasztása előtt még lord Palmerston, interpellate folytán kijelente, hogy a zultán az eufratesi távirati vonalra nem adott engedményt. A suezi távirati vonalt, ha létrejö, a kormány teljes erejéből pártolja, ami t. i. használását illeti. Sir de Lacy Evans kérdésére: az Indiában megölettek árváit segíti e a kormány? felelte Palmerston : a kormánynak előbb korábbi részleteket kell bevárnia, mielőtt ez ügyben határozhatna. a „Times következő távirati tudósítást vett Triestitől, aug. 26-áról : „Az ellenség Delhiből háromszor tört ki, mindig súlyos veszteséggel visszaverettek. Sir Hugh Wheelert Cawnpurban megölték. Az őrség éhség által kényszerítve, átadta a helyet Nena Sahibnak,aki, ünnepélyes fogadása ellenére, mind kardra hányatta őket. Nena Sahib ugyanaz, akinek rendeletéből 100 menekülő angolt, köztök sok nőt és gyermekeket leöltek. Később Havelock tábornok kétszer megtámadta Nena Sahibot és teljesen megverte. A tábornok újra megszállta Cawnpurt. Bizton hiszik, hogy Ludina tartja magát, míg Havelock fölmenti ostrom alól. Sangerben a 31-ik ezred (mind benszülött tisztek vezérlete alatt) kiűzte állomásáról a lázadó 42-ik ezredet. Marseillebül aug. 28-káról írják táviratilag. „A cawnpuri őrség mindjárt megadta magát, amint Wheeler, ezredes elesett. Kikötötték, hogy életüket kímélik, s a lázadók elfogadták. Mindamellett a férfi európaiakat mind leölték a hűtlen lázadók, s a nőket és gyermekeket nyilvános árverésen rabszolgáknak eladták. Nena Sahib főnöknek 10,000 embere van. Havelock tábornok két ütközetben 44 ágyút von el tőle. Nem lévén az angoloknak lovasságuk, kénytelenek voltak visszavonulni az erődbe, miután embereik negyed részét elvesztették. Delhi előtt kénytelenek védelemre szorítkozni az angolok, mivel 8 szomszéd város védelmére kell megosztaniok erejöket. Ind kereskedelmi hírek szerint Bombay közelében is ütött ki lázadás, de elnyomták. Egy gudserati ezredet tizedelni kellett. A marseillei tudósítás neveket is említ, s említi az iszonyú barbár kínzásokat, amelyeket különösen nőkön elkövettek. Ezeket olvasva, csak azt nem loghatjuk meg, hogy lehet európai hírlapíró, aki e fenevadak — a seppyk — ellen folytatott háború megtorlásait a rendes hadviselés sőt nemzetközi jog szempontjából ítélik meg. Képzelhetni az angolok aggodalmát, melylyel minden új posta érkezését Hongkongba érkezett, a sir John Bowring és Asburnham és Garrett tábornokok által fogadtatott. Pár nap múlva erre elfogadás volt, melyen Honkong lakosai egy adreszszet intéztek hozzá. Mint mondják, rövid idő múlva a flotta főparancsnokának kíséretében China és Japán éjszaki kikötőit, valamint útjában Csurant és Formosát is meglátogatandja, később pedig Gros báró franczia követ kíséretében Pekingbe menend. Ningpoban a cantoniak és portugálok közötti régi vitatkozás végre tettlegesen kitört a két párt közt véres verekedések történtek.