Pesti Napló, 1857. szeptember (8. évfolyam, 2286-2310. szám)
1857-09-11 / 2294. szám
küzdenie kellett, hogy a közlekedés sekélyebb vízállásnál Tokajon felül valamint a Száván nem kis bajjal jár, és tudva azt, hogy mindezek ellenére a közlekedés mégis létrejött s nemcsak az érintett, azaz a közlekedés körébe vont vidékeket árasztja el hasznaival, hanem a gőzhajózási társulat jövedelmét is nagy mértékben növeszti meg , nem ingadozom a gőzhajózási közlekedésnek kiterjesztését a Szamosra is — sürgetni s mint ez ügy barátja, addig is, mig az illető vidék forgalmáról adatokat nyújthatnék s azon előnyöket is bővebben előadhatnám, mikben a társulat a közlekedés e kiterjesztésével részesülhetne, csak a következő észrevételekre szorítkozom. A szamosi gőzhajózást, tudomásom szerint senki sem ajánlván mindeddig a folyóinkra mindeddig monopóliumot űző dunagőzhajózási társulat figyelmébe, a társulat igazgatósága nem igyekezett megismerkedni a helyi viszonyokkal s a vidékek érdekeivel. Pedig három megyének érdeke kívánná, főleg, hogy a gőzhajózás a Szamoson is, vagy a fenálló társaság vagy ha már lehet, más társaság által létesítessék. Balul vélekednek azok, kik azt állítják, hogy a gőzös Náményig járván , ezáltal Szatmármegye közlekedési, forgalmi igényeinek elég létezik. Námény a megye határán van, igy közvetlenül csak a közel vidék emporiuma,mig Szathmármegyének nagyobb részéé ponttól jó közlekedési eszközök hiánya miatt el van zárva; különben is Szathmár megye nem Namény, hanem Szathmárhoz tart, mint kereskedési központjához. Most ha a Tiszához kíván a termesztő jutni, kénytelen 10—20 és több mértföldnyire, sokszor járatlan utakon fuvaroztatni terményét, vagy ezt nem tehetvén, helyben potom áron elvesztegetni évi munkájának szerzeményét, mi főleg a termények jelen alanti ára mellett annál sajnosabb, mert a vevő a drága szállítás költségét is betudja az alkunál. Ha a szamosi gőzhajózás megnyíltával összeköttetésbe léphetnénk a nagyobb kereskedelmi pontokkal, terményeink ára is növekednék s ezáltal gazdasági viszonyaink uj lendületet nyernének. Csak megérintetni kívánom a szóban forgó érdekeket, hogy birtokos társaim figyelmeztetve lévén önérdekükben tegyék meg egyesülten a kellő lépést s ha kell áldozattal eszközöljék a gőzhajózás életbe léptetését. A gőzhajózási társulat érdeke és haszna nem kisebb mint a birtokosoké. Szathmárnak máris tetemes forgalma nagy mérvben fogna emelkedni, amint a hajózás odáig hatolna. A kereskedők és a termelők üzletük öszpontjává tennék még inkább Szathmárt mint eddig s a hajózási társulat a Tiszán szállítandó termények vitelbéréhez, sokszorosan megtérhelve találná kiadásait, míg másrészről a Szamoson felszállított áruk s a személyforgalom nem csekély mértékben emelnék a társulat jövedelmét. De ellenvethetik a Szamosnak gyakran sekély voltát. Erre meg kell jegyeznem, hogy a Szamoson is ép azon viszonyok észlelhetők, mint a felső Tiszán, mely csak nagyon száraz években nem hajókázható. De e nehézség is, hiszszük el fog enyészni, a Tisza s Szamos szabályozásával. Azonban a Szamos még csekélyebb vízállás alkalmával is hajókázható, mint ezt a múlt nyáron tapasztaltuk, midőn egy gőzös egész Csengerig felevezett, s ha a híd útját nem állja, útját még tovább is folytathatta volna. Ezért, kérem szolgáljon e néhány sor figyelmeztetésül s engedjék azt illetők hinnem, hogy a társulat a birtokosok részéről lehető legtöbb készséggel találkozván, ezen, mindkét részre hasznos vállalat nem Bokára létre fog jönni. b. V. M. Erdey Fülöp Siydrostntikne szironya. Midőn az 1855-ik évi nagy vizáradások után a töltések a Tisza mentén annyira haladtak, hogy a folyó közvetlen kitörése sok vidéken immár akadályozva van, felötlik egy másik, a folyó kiöntésénél csak kiterjedtségben kisebb de magában véve nem kevésbé kártékony veszély, mely évenkint ezer meg ezer holdját a legjobb földnek haszonvéletlenné teszi, és ugyanannyi hold reményteljes repcze- és buzavetést elpusztít. Ez pedig az eső, hó, vala-mint források s az úgynevezett földárja által összefolyó töménytelen szivárgó viz, melynek lefolyása a tiszai töltés által gátoltatván a legszebb s legjobb földeket elborítja. Nem volt eddig más segitőszer e baj ellen, mint a zsilip alkalmazása. Ennek azonban szintén annyi hiányai vannak, hogy annak kellő mennyiségbeni használatát lehetlenné teszik el annyira, mikép a tiszaszabályozási küldöttségnél egy jeles tekintély részéről azon vélemény nyilváníttatott mely szerint czélszerűbbnek vélné zsilipek helyett a vizet a töltésen keresztül átszállító gőzerőműveket használni ami azonban igen költséges lenne. A hiányok következők : 1. Igen sokba kerül a zsilipek felállítása s fentartása. 2. A töltést gyengítik, és az áradozó folyó kitörésének veszélyével fenyegetnek, annnyival is inkább, mivel 3. A tapasztalás tanúsítja, miként az erősen épített zsilipeket is a magas árvíz gyakran már elpusztította és nemcsak a drága zsilipet tette tönkre, hanem még hozzá az egész vidéket is vízzel borította el, és az is az oka, hogy eddig a nagy szükség daczára zsilipek oly gyéren találkoznak. E bajjal saját kárára vesződvén, sikerült Erdey Fülöp jószágigazgató és bérlő urnak e czélra egy eszközt feltalálni, mely minden fönnebbi hiányoktól ment lévén, a tapasztalás tanúsága szerint czéljának tökéletesen megfelel s melyre szerencsés is vala cs. kir. kizárólagos szabadalmat nyerni. Ezen eszköz elve a közönséges szirony tanán alapszik, minélfogva egyik ága hosszabb lévén, és a lég belőle kiürittetvén a légkör nehézsége a folyadék átmenetét eszközli. Oly nagy mérvekbeni alkalmazása azonban, mint ezen czélra szükséges, hogy t. i. a legnagyobb tömeg víz elvezetésére is a kellő idő alatt alkalmas legyen, annyi nehézséggel volt összekötve, hogy kivitele majdnem lehetlennek látszott; e nehézségek valának oly nagy és nehéz testnek biztos alapra tétele, légmentes összeállítása, tetszés szerinti kinyitása s bezárása a víz alatt is, főleg egy olcsó s könnyen alkalmazható eszköz, hiánya, mely képes lenne oly nagy testből eleget kiüriteni. De mindezen győzött a feltaláló, s a gép jelenleg az eredetiben alább közlendő hivatalos bizonyítvány szerint Torontál megyében keblezett Pádé helyben a Tisza partján sikerteljesen működik. Ezen gép vastag öntöttvas csövekből készül, melyeknek belső terméje egy lábnyi átmérőjű. Ezen gép tehát alkatrészeinél fogva nagy árvíz által sem romolható s különben is bejárhatlan és semmi fentartási s jobbítási költséget nem igényel. A töltést nem gyengíti. A vizet a folyóból szerkezeténél fogva, mely szerint hoszabb ága a folyó felé fekszik , vissza nem bocsáthatja. A kivezetendő vizet mindaddig átvezeti, folyvást, mig csak a folyó magassága a kivezetendő vízzel nem egyenlő, de minthogy a Tisza ilyetén magasságot csak ritkán s akkor is csak későn éri el és nem tart soká, átlátható, hogy addig, míg a Tisza ily magasságot érne el, a szivárgó mellékvizek már el lesznek vezetve, az a kevés pedig, ami ismét a föld árja által támad, azonnal kimegy a mint a Tisza színe apadni kezd. E szirony e mellett a zsiliphez aránylag igen olcsó s rövid idő alatt készíthető. Hatásának eredménye a csőnek teriméje és az elvezetendő viz magasságától függ. A csőnek egy lábnyi teriméje és az elvezetendő víznek egy lábnyi magassága mellett kivisz perczenkint körülbelül 100 akót, nagyobb arányok nagyobb eredményt szülnek. Ily gépek a feltaláló Erdey Fülöp urnái Pesten nádorutcza 23 sz. a. megrendelhetők. Közöljük a felemlített bizonyítványt, az abban előadott eredményt a tiszaszabályozási társulatok figyelmébe ajánlva. Bizonyítvány. Alólirottak ezennel bizonyítjuk, hogy azon hydrostatikus szirony, mely jelenleg Pádén Erdey Fülöp ur feltalálótól a földekrőli vizek Tiszába való átvezetésére állíttatott fel, akként működik, hogy a csőnek 4 hüvelyknyi átmérője mellett 3 láb magasságú viznyomásnál perczenkint 48,6 köblábnyi, vagyis 24,3 akó vizet vezet le. Pádén 1857. sept. 2. Láttam Fésűs Mihály, D p e r f e 1, cs. k. mérnök, cs. k. kerületi főnök. Schwarz Ferenci, cs. k. mérnök, rovására hivatott sajtónak ignorálni nem szabad. A vádlottak bevallották, hogy miután az adópénzek kezelése körül kellő ellenőrség nem volt, ezen önzetlenség és szabálytalanság által felbátoríttatva a bevett pénzek egy részét a naplókba be nem vezették, a naplók bezárása után is pénzeket vettek fel, az összegeket a főkönyvbe hamisítva írták be, s igy éveken keresztül észre nem vétetve, ezereket elsajátítottak. — K. elsőrendű vádlottat ezenkívül, saját vallomása szerint, még azon vád is terheli, hogy tiltott kártyajátékot játszott, s igy közerkölcsiség elleni kihágást követett el. — A tanuk, kik nagyobb részint a városi adóhivatal tisztviselői valának, megannyian, a hivatal főnökétől kezdve, elismerték, hogy a kezelés rendetlen, szabálytalan volt, s az ellenőrség csaknem teljesen hiányzott. — Az államügyészi vádlóhivatal is felemlíti ezt, mint enyhítő körülményt a vádlottak mellett, kb. vádlottat 6, 5. vádlottat pedig 7 évi súlyos börtönre ítéltetni indítványozta, miután a vizsgálati fogság már 3 éven túl tartott. A védők beszédében erélyesen voltak kiemelve, a többi enyhítő körülmény során, az adópénzek kezelése körül bizonyított gyarlóságok is. Megemlítvén, hogy a három éven túl tartó vizsgálati eljárásnak is az volt oka, mert a városi adóügy oly rendetlenül s tökéletlenül kezeltetett, miszerint az eredményeket csak nagy munkával, éveken át lehetett tisztába hozni, holott mindennek teljes tisztaságban, napfényes evidentiában kellene állani, mint a kétszerkettőnek : élesen megrovákt azon gondatlanságot, hanyagságot, mely ezen a polgárok zsebeit oly érzékenyen érdeklő ügyben uralkodott. Mit kell mondania, kérdé egyik védő, a községi képviselő tanácsnak, melynek szent feladata a polgárok terhei, az állam vagyona, ezen egymásnak megfelelő fontos jog és kötelesség felett őrködni, ha megtudja e tárgyalások folytán, hogy lehetséges volt egy egyszerű, alárendelt adószedő hivatalnoknak 17.000 forintot túlhaladó összeget elharácsolni a nélkül, hogy ez ideje korán észrevétessék s a visszaélésnek gát vettessék? S képzeljük már egy alig 23 éves, könnyelmű fiatal ember helyzetét! A régi jó példabeszéd, hogy az alkalom tolvajt csinál, s íme egy meleg vérű, gondatlanul nevelt fiatal ember áll előttünk, csábító alkalmak légiója veszi őt körül a fővárosi élet kellő közepén, örömök s élvezetek serege, melyek felé kaczéran hívogatva intenek ; előtte egy őrizetlen pénztár, melyből tetszés szerint meríthet, mert ha ezt tenni merészli is, senki sem látszik észrevenni a visszaélést ; az első kísérlet sikerül, s a könnyelmű félgyermek, meg nem gondolva tette rémes következéseit, bátran halad a sikamlás után, mig végre a jég vele beszakad, s az összetorlódott fellegekből csakugyan leüt a villám. Nem osztja-e itt a felelősséget azon a felügyelésre hivatott hatóság is, mely a dolgot ennyire sőni engedé ? nem mentheti-e a fiatalkori meggondolatlanságot a bűnelkövetés könnyűsége ? a hívogató alkalom ? — tegye szivére kezét a gyarló ember és vallja meg, hogy szép ugyan az erény, mely a csábitó alkalmaknak ellent tud állani, de — menthető is a gyarló ifjú, ki a sikamlós pályán elbukik, s kevésbé menthető azon akár rendszer, akár egyén, a mely, vagy a ki őt ezen alkalmaknak, e csábitó syreneknek, martalékul vetette. — El kell borzadni — folytat a védő — ha látja az ember, hogy az adófizető polgárok vagyona ily gondatlanul kezeltetik, hogy annyira nem volt épen, de épen semmi ellenőrség! A tárgyalás közben kivilágosodott, hogy a pénzszedőkül alkalmazott széles és könnyelmű ifjak mellé ellenőrül csupán egy írnok adatott, ez is csak papiroson, mert valóban ezen írnok sem gyakorolt ellenőrséget, amennyiben ő maga is pénzt szedett, nyugtatványozott, s mindenféle más munkára alkalmaztatott a főnök által; lehetséges volt, hogy a naplók bezárása után még tetemes összegek szedettek be, s ezek következő napon sem vétettek naplóba ; a naplók tételei csak hónapok, sőt évek múlva vizettek át a főkönyvekbe ; a végrehajtások több év múltával kezdettek meg, s így évekig lehetett folytatni az üdvtelen visszaélést, úgyhogy a hiány, melyet kellő ellenőrség mellett az első forintoktól észre kellett volna venni, 30 ezer párton túl növekedhetett. — Még ez sem elég. — K. már előbb rajta kapatott a visszaélésen, s az illető felsőség mégse nézett a dolog mélyére, s úszni engedte a hullámok közt kapkodó F.t, hogy egészen elmerüljön. Nem kell-e ily eljárás mellett, inkább sajnálni, mint kárhoztatni azon ifjút, ki a kedvező alkalmak által elcsábittatott! nem annyi-e ez, mint könnyelmű s szomjas gyermeket bocsátani a tiltott gyümölcsök paradicsomába, mint őrizetlen idegen asztal mellé ültetni az éhes embert, s azután kárhoztatni, ha a gyümölcshöz, a pecsenyéhez nyúl! Nem társai-e ezen, ily helyzetben elkövetett bűnnek, nem kell, hogy osztozzanak a felelősségben azok, kik a felügyeletet oly lanyhán vitték, noha a rendszer hibás voltáról meg voltak győződve, mint ez a tárgyalás folytán is be lön vallva. Enyhítő körülményeket emeltettek még ki a vádlottak fiatal kora, mely a józan megfontolást kizárja s könnyelműségre hajlandó; előbbi feddhetetlen életük ; tevékeny buzgalmuk az okozott sérelmet jóvá tenni; bűnök töredelmes bevallása; a saját hibájok nélkül hosszúra nyúlt vizsgálattal. — Végre F-re nézve érzékenyebb szavakkal ajánlotta védője a bíróság figyelmébe, hogy F.-nek orvosi bizonyítványnyal tanúsított mellkasa a börtön zárt jegében dúló haladásokat tett, s hogy utána szerető nő és gyermekek epednek. A törvényszék hosszabb tanácskozás után, K. vádlottat 4, F. vádlottat pedig 5 évi súlyos börtönre, azonkívül amazt nemessége elvesztésére, s tilos játékbani részvétéért még némi pénzbírságra vagy azt pótló néhány napi fogságra ítélte, — tekintetbe vévén a túlnyomó enyhítő körülményeket, melyeknek latba vetése nélkül az elsikkasztott tetemes összegekhez aránylag, sokkal nagyobb büntetés érte volna őket, mert a bűnt. tk. 182. §-a a 100 forintot túlhaladó sikkasztást 5 évtől 20 évig terjedő börtönnel rendeli büntettetni. Az ítélet a vádlottak részéről föllebbeztetett. íme ismét egy szomorú példa: hová ragadja a szív és ész kellő kiképzésében nem részesült, szenvedélyeit mérsékelni nem tudó fiatal embert a kor anyagi iránya, a féktelen élvezetvágy. Jó családok gyermekei , életkoruk legszebb világában, a börtön hideg falai közt siratják a meggondolatlan ballépés, a szenvedély és élvvágy sugallta kicsapongás következményeit. De az isteni gondviselés a méregből is gyógyszert készít; míg egy részről a szomorú esemény a közügynek javára fejlődik az által, hogy felébresztette a felsőbb hatóságok figyelmét s okat szolgáltatott az adóügy rendesebb kezelésére , más részről a példa tanúságul fog szolgálni az ifjúságnak, hogy a szenvedélyek sikamlós útját kerülje s ne anyagi élvezetek és gyönyörökben, hanem lelket és szivet tápláló nemes foglalkodásokban keresse feladatát s helyezze büszkeségét. PESTI NAPLÓ. Pest, sept. 11. A „B. H.“-nak írják Székelyhidról (Érmellék). Az érmelléki hazánk legjobb borai közé tartozik , de a fogyasztás és szállítás akadályai miatt a vidéknek 400,000 akóra bátran tehető évi terméséből alig jut messzebb 4—5 mértföldnyinél a termés helyéről. E bajon egyfelől az segítne, ha az Érmellék Debreczennel egy vasúti szárnyvonal által köttetnék össze , mert a most épülő országút a nevezett vonalon , még nem sokat fog segítni a bajon, ha a legjobb karban tartatik is. Másik emeltyűje az érmelléki bor elterjedésének volna egy borkereskedő-társaság. A szegszárdi borkereskedő-társaság példája az érmellékiekre is üdvösen hatott. Több szőlőgazda Horváth József székelyhídi birtokost szólita föl egy társaság vezetésére, f. hó 16-kán gyűlés tartatott, melyet azonban még nem nevezhetni egészen alakulási gyűlésnek. Azonban az „Érmelléki borkereskedő-társaság“-hoz a nagy számmal összegyűlt birtokosság a legmelegebb ragaszkodást ígérte. A társulat alaptőkéje 200,000 pontra határoztatott. 2500 önálló részvény fog kiadatni. Ebből 1500 darab 100 ftos, és 1000 db 50 ftos, hogy a kisebb birtokosok is részvényes tagok lehessenek. A részvényaláírás megkezdettén, rögtön 14,000 ft íratott alá. Kimondatott, hogy mihelyt ."10,000 frt lesz aláírva, a társulat azonnal megalakultnak fogja magát nyilvánitni. Az alapszabályok előleges kidolgozásával egy választottságot bíztak meg, s jövő november hó 1-jén mindenesetre gyűlés fog tartatni. — A társulat két helyen szándékszik Érmelléken raktárt nyitni, Székelyhidon és Diószegen. * A szegszárdi borkereskedő társulat tőtitkára lapunk számára is megküldi a társulat aug. 31-én tartott, közgyűlésének jelentését, az elnöki előadást s az igazgatóság jelentését. Mindez hozzánk f. hó 4-én érkezett, miután mindez már előbb u. m. sept. 2-án a Pester Lloydban megjelent. Hogy az érdekes jelentést nem adtuk, annak oka nem az, mert a Lloyd azon előnyben részesíttetett, hogy magyar laptársait megelőzhető, hanem egyedül az, hogy az illető küldemények a másológép hibás lenyomatai lévén, azokat el nem olvashattuk. Ezt csak azon okba jelentjük, nehogy a t. társaság által figyelmetlenséggel, s a társulat működése iránti közönynyel vádoltassunk. Készségünk és figyelmünknek nem egy ízben adtuk már jelét. — Bécsből írják : „Az angol kormány egy bizottmányt, mely magasabb rangú tengerészeti és mérnöktisztekből áll, ide rendelt, hogy a Duna folyását mérlegezze s tanulmányozásai után számítási terveket készítsen egy folyam-flotilla építésére, mely a Ganges és Indus torkolatainál fogna működni, mely két folyónak a Dunával egyenlő mélységes árfolyama van. Hogy e tanulmányok a szabad Duna hajózási tervezetre is alkalmazhatók, kétséget nem szenved. Kormányunk részéről e bizottmány minden lehető támogatásban részesült s már el is ment Pestre.“ — Losonczy László „Költeményei“-nek II. kötete megjelent szép kiállítással. Araft 30 kr. — A „M. F. “ írja : „A helybeli ref. főiskola tanári kara, mint halljuk, iskolai szabálylyá tette, hogy a diákság, a mint az, 1848 előtt is szokásban volt, fekete magyarruhát, úgynevezett Atillát hordjon. Ez intézkedést csak helyeselni és méltányolni tudjuk, egyfelől, mert szép, s az újabb időben egy kissé elhanyagolt nemzeti viseletünk fog általa ismét divatba jőni, másrészt, mert az egyenruha a szegényekre nézt, kiknek száma pedig fájdalom a vagyonosok felett mindenütt túlnyomó, valódi jótétemény.“ — Az erdélyi muzeum egyletre a következő új ajánlatok tétettek : Vér Farkas, Tolnay Gábor 500 - 500 ftot, Kendeffy Pál 200, Woititz József ékszerész 7 darab kötelezvényben 296, B. Győrffy Károly 332 pft értékű könyvet és 168 ftot, Gál János, b. Győrffy Pál, b. Győrffy Pálné, b. Győrffy Ágnes, Szabó Farkas, Szabó Farkasné, özv. gróf Kornis Zsigmondné, özv. Gorové Mária, Pinzkéri Ferencz, Zacharias Antal, Csernovics Julia, Hähling Rózával együtt, mindenik 100 —100 ftot; a székely-udvarhelyi ref. tanuló ifjúság által rendezett tánczvigalom tiszta jövedelmét 66 ftot és egy török tallért. — Ezenkívül többen is tettek kisebb ajánlatokat. A „Kol. Közlöny“ a közlés napjáig tett minden ajánlatot ez újabb közleménynyel bezárja. — Tegnapelőtt reggel fél négy órakor az „Öt pacsirta “utczában levő laktanya istálója meggyűlt. A tűz erős kitörése daczára sikerült a tűz tovább terjedését meggátolni. A laktanyában elrakott hidász szerek és az istálóban volt lovak megmentetének. A katonák versenyeztek a polgárokkal az oltásban. De fájdalom a buzgalom tettleges önfeláldozással járt. A kigyúlt istálló, midőn többen vizet vittek fel a hozzátámasztott létrákon, leomlott, s többen a romok közé estek. Egy ember rögtön meghalt. A sérültek közöl vagy kettő életéhez kevés a remény. Az oltók közt fáradozott Udvarhelyi Sándor ur is, a nemz. szinh. tagja. A tűzfal leomlásakor ő is egyik létrán állt, s az esés következtében tetemes sérüléseket szenvedett. A tűz támadása okát nem tudni. — A szüret a budai hegyekben f. hó 24-ikén, Kőbányán pedig oct. 2-kán kezdődik. — Közelebbről Eszéknél 2300 mázsa dongafát vett meg egy (mainzi) frankfurti serfőző. E teher elszállítása Regensburgig 5000 fába került, s mégis kevesebbe kerül, mintha ugyanazon mennyiség Frankfurtban vásároltatott volna. Őszre is fog egy hasonló szállítmány érkezni s később hihetőleg nagyobb terjedelmet is fog nyerni e kereskedés. A szállítás a Dunától a duna-mainzi csatornán történik. — Győrből Írják nekünk : Farkas Miska zenekara varsói műutjából visszatért. A lengyel lapok írják, hogy mindent igen jól játszik, — de legjobban a kedvelt nemzeti tánczot az „Oberek“-et — jobban, mint a benszülött zenészek. — Farkas Miska Varsóban egy „Gorcsákoff-csárdás“t*) irt s ezt személyesen Gorcsakoff herczegnek ajánlotta, mit ez el is fogadott. A mű Varsóban fog megjelenni. — Egész terjedelmében vettük végre azon iratot, melyet a mokotowai templom építészeti választmány múlt ha 6dikán intézett Farkas zenekarához. Ebben a nevezett választmány megköszöni, hogy a templomépítés javára a társaság ingyen működött közre a rész idő daczára a hangverseny által a templom részére oly szép jövedelmet hajtott be. A „Hölgyfutár“ több eredeti tudósítást átvett lapunkból a nélkül, hogy a „Pesti Napló“-t megnevezte volna. Tegnapi (csütörtöki) számában pedig lapunknak a „P. N.“ keddi számában már kijavított sajtóhibáját mutatja fel, ez esetnél azonban már megnevezi a lapot, melyben a sajtóhiba elkövettetett. A „Hölgyfutár“ ez eljárását egyszerűen constatirozzuk. Nemzeti színház. Ma adatik : „Tamás bátya kunyhója“, dráma 6 felv. Nyilatkozat. Legközelebb nevem alatt egy előfizetési felhívás küldetett szét a „Szépirodalmi közlöny“ czimű új lapra: miután a programm könyvilletményi számításába jelentékeny tévedések csúsztak be, ennélfogva a már kibocsájtott íveket hibásaknak nyilvánítom s a tisztelt szerkesztőségeket, s közönséget kérem , hogy mig a hibátlan programmot szétküldeteném, véleményöket e tárgyban függesszék fel. Pest, sept. 10-kén 1857. Szelestey László. HIVATALOS. Az igazságügyminiszter Kolb Ádám ideiglenes törvényszéki tanácsost a szegedi megyetörvényszéknél, végleges orsz. törvényszéki tanácsossá a pesti orsz. törvényszéknél . Kreber Antal kerületi törvényszéki tanácsost Kolozsvárt, ideiglenes orsz. törvényszéki tanácsossá a szegedi megyetörvényszéknél; Peáthy István tanár, titkárt a pesti orsz. törvényszéknél, szolnoki megyetörvényszéki tanácsossá, Macsó Mihály és Lubinszky Ignácz ideiglenes törvényszéki segédeket véglegesekké, végre Gánl Ernő esztergomi járásbírósági tollnokot, Horner János és May Árpád figyelőket ideiglenes törvényszéki segédekké a pesti orsz. törvényszéki terület első bírósága törvényszékeinél kinevezte. A cultus- és oktatásügyi minisztérium Ab Antal helyettes tanárt az ungvári gymnasiumban, valóságos tanárrá ugyanazon tanintézetben kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatóság osztálya Gelber József II. osztályú irodasegédet a III. osztályú hivataltisztté ideiglenes minőségben kinevezte. KÜLFÖLD. Franciaország. Mig a franczia és azon külföldi lapok, melyek a Dunai fejedelemségek kérdésében a *) Mit nem kell még megérnünk ! Szerk. Magyar könyvészeti 435. Második tudósitvány a kun-szent-miklósi helvét hitvallású algymnasiumról az 18577. iskolai évre. Közli Gyenes József, jelenlegi igazgató tanár. Pest. Nyomatott Länderer és Heckenastnál. 1857. 4-rét. 12 lap. 436. A pesti kath. legényegylet tagjainak névsora. Kiadja Dr Szabóky Adolf alelnök. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál. Pesten. 1857. 12-rét. 24 lap. 437. Szeretet adománya. A kath. legényegylet tagjainak olvasmányul. Kiadja Dr Haas Mihály prépost, cs. kir. iskolatanácsos, a pesti kath. legényegylet elnöke stb. II. Füzet. A pesti kath. legényegylet sajátja. Pest, 1857. Lampel Robert bizományában. 16-od rét. 57. lap. Ára 12 kr. p.