Pesti Napló, 1857. október (8. évfolyam, 2311-2337. szám)
1857-10-20 / 2327. szám
körében magyarul beszél, s ezek gyermekei csak annyit tudnak tótul, amennyit az utczán szednek fel; de hogy az utolsó nyelvben minél nagyobb előmenetelt tehessenek, és pedig a magyarság hátrányára, gondját viseli a helybeli elemi iskola! A magyar ajkú gyermekek mindkót könyvből tanulnak, ami a tanítóra nézve kényelmesebb ugyan, de a szülők tetszésével nem találkozik. Nemcsak a magyarok panaszkodnak ez eljárás ellen, de a tót szülők is jobban szeretnék, ha magzataik magyar nyelvre oktattatnának, különben is elég alkalmuk lévén ezen szláv elemtől körülözönlött tájon anyai nyelvükben jártasságot szerezniük. Szomorú valóság ez, és annál csudálatosabb, mint hogy a különben szorgalmas tanító maga is több ügyességgel bir a magyar nyelvben, s talán anyjától tanulta. Mi több az iskola közvetlen elöljárója született magyar, s megesett az a tréfa rajta, hogy tóta 30-ig nem tudott olvasni, s magyarul kelle előtre kezdenie. Ámen mondom néktek, hogy a sempthei bég példásabb hazafi volt annak idejében , mert magyarul correspondeált a környékkel. *) Ilyen után uraim nem csuda, hogy a tót elem évről évre tovább harapózik Nyitra megyében, s fájdalom azok,akik legjobban hozzá férhetnének, sokszor nem elég buzgók az ár meggátlásában. Mennyi zaj volt évtized előtt, hogy az idegen ajkúak Magyarhonban magyarul kellett tanulniok, s ime oda jutottunk, hogy a magyar tanulónak első feladata az iskolában tót nyelvet tanulni! Valamint az oláh elem Erdélyben mindig belebb szorítja a magyart, ugyanazon nyomást kell érezni a felső vidéken, s talán sehol annyira, mint Nyitra környékén. Nagy Tapolcsánig a legtöbb faluban , hol tiszta tótok laknak, a dűlők nevei még most is magyarok ; vannak még elszigetelt magyar helységek Nyitra körül; de ha itt többet nem tesszünk mint apáink, hova jutunk egy század múlva? Némely helységekben az eredeti palócz magyarság már is tót szavakkal kevertetik, s a lakosok nem is látszanak észrevenni azt. Több helység pedig anynyira eltótosodott, hogy a vezeték és keresztneveken kívül alig hallani magyar szót bennök, s ezt is csak káromkodáskor. Ez az egyetlen szomorú előnye itt a magyar nyelvnek. Isten velünk! K. Első utazás a Tisza és Zagyvar idén Szolnoknál. Szolnok, oct. 17. Mai napon az építészeti ipar egyik nevezetes diadalünnepét ültük. Vasutunk hidai a Zagyván és Tiszán, annyira elkészültek, hogy a gőzmozdony az első próbautat rajtuk keresztül mai nap megtehető s az első közvetlen közlekedést a Tisza jobb és balparti vasutai,ennélfogva Pest-Szolnok és Debreczen közt, tettleg megkezdhető. — Az első nyolcz gőzmozdonyt s 200 kavicsos és málha-szekeret t. i., meg 66,000 darab vassínt, hajókon kelle a szolnoki jobb partról a fenyői balpartra átszállítani. — A Zagyvahid három sorban álló oszloplábakon harminczöl hosszú, a Tiszahíd kétszázhetven öl hosszú, mely hosszúságból azonban csak nyolczvan öl esik a Tisza saját medrére, többi pedig az ártérre. Az oszloplábak 10 — 10 öl közre állanak, a közbenső a gőzhajó-itt 12 öl szélesre van hagyva. A 800 mázsás Mező-Tur gőzmozdony tévé meg az első próbautat az uj hidakon és simakaton,az utána ragasztott vagyonokon válogatott vendégsereggel. Mozsarak durrogása, a nagyszerű látványra összegyűlt néptömeg s a híd építésében fáradozott 300 munkás örömzaja, innen is túl is víg czigány zene közt robogott át a vasút füstokádó leviathánja — a még nem egészen kész, a mennyiben karfái s padlózata még nem egészen kész, Tiszahidon, — legeslegelső gőzmozdony a Tiszán keresztül, — szerencsésen. — Visszatérőben a gőzmozdony a 12 éles gőzhajó átnyitás fölött megállapodott, s a hidi sulymérő a roppant teher alatt csak egy vonalnyi hajlást mutatott! A próbaút déli 12 óra tájban történvén, az örvendetes eredmény után a tiszai vasúttársulat jelen volt igazgatói, mérnökei, s a vendégsereg, meg a derék munkáscsapat, melynek megfeszített ereje által emelkedett fel a Tiszahíd nagyszerű műve, víg ebédhez ült, ez recerunt magnum áldomás. *) A Tanodai Lapok kéretnek e sorok átvételére. — Ez azt jelenti, mondá Klemming, hogy két országban is fogja kenyerét enni. — Azt hiszem, a szegény ember örülne , vete ellen a báró mosolyogva, ha bizonyos lehetne benne, hogy egyben is enni fogja. Olyan ember ő, kit a transcendentálisok istentől megittasodott embernek mondanak s én tanácslom neki, mint Santeur Bossuetnek tanácsra, menjen Patmosba a Írjon egy uj apokalypsist. (Folytatjuk:) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A „Budapesti szemle“ * a „Magyar Sajtó“ bírálója. Irinyi József az idei oct. 16-dikai „M. Sajtó“ tározójában a „Budapesti szemle“ első füzetét ismertetvén, oly dolgokat állít, melyeket irodalmunk érdekében válasz nélkül nem hagyhatunk. T. i. a „Legújabb utazások éjszaki, Afrikában“ czimü czikk ellen, mint mondja, elvi kifogása van, mivel a magyar közönségre nézve nem érdekes. „A legújabb utazások Észak-Afrikában — úgymond — oly távoli összefüggésben állanak közéletünkkel, eszméinkkel, múltunkkal, jelenünkkel, mindennemű érdekünkkel, hogy valóban meg vagyunk lepve ezen tárgyat a szemlének mindjárt első füzetében és perdig épen ily terjedelmesen találni.“ . . „Ismétlem — folytatja alább — nem akarok lenézéssel szólani az afrikai utazások tudományos ismertetéséről, sőt azt is elismerem, hogy azok különösen újdonsági oldaluknál fogva, érdemelhettek is rövid megismertetést, de alapelvi tekintetnek (!?) hiszem, hogy a kezdet nehézségeivel küzdő folyóirat, s különösen első füzeteiben, és legalább a nagyobb térre méltatott czikkeknél azt tartja főleg szem előtt, hogy az oly tárgyak érdemelnek különösebb kegyelést, melyeknek érdekeltségi összekötő szálaik saját életügyeinkkel, vagy legalább eszmekörünkkel meglehetősen észrevehetők. Mert a főtekintet nem lehet az : megismertetni, mivel foglalkoznak általában a tudomány emberei külföldön, hanem okulásra nyújtani módot, felvilágosító ismertetéseket közleni saját ügyeink vagy legalább azon ügyek körül, melyek minket érdekelnek.“ A személyes polémiákat nem szeretem, s ha Irinyi azt mondja róla, hogy a kérdéses czikk roszul van írva, szerzője nem tudta érdekessé tenni, mivel a kellő ismerettel és készültséggel nem bír , akkor bizony magamba szállva méltattam volna kifogásait, mert csakugyan sok fogyatkozást érzek még magamban. De azt meg nem engedhetem, hogy Irinyi vagy bárki más a magyar irodalomnak oly szűk határt akar vonni, miszerint nemzeti műveltségünk s irodalmunk csakis azt karolja fel, miben ő bizonyos „érdekeltségi összekötőszálakat“ lát „életügyeinkkel vagy legalább eszmekörünkkel.“— Én a „Budapesti szemlét“ a magyar irodalom és nemzeti miveltség közlönyének tartom, ily közlönyt pedig kissé magasabb szempontból kell tekinteni és szerkeszteni, mint melyen némely magyar olvasó vagy író áll. Igen bajos, valamely nemzet „eszmekörét“ meghatározni , aki azt teszi, bizonyos lehet benne, hogy a nemzet egyik másik tagjának tágabb eszmeköre van, mint saját magának. Nem tagadom, lehet nálunk olvasó sőt író is, kinek eszmeköre oly szűk, hogy lát- és eszmekörén kívül esik az egész földirat és földisme, a népisme, az egyetemes történelem s több efféle tudomány, melyek a német, angol és franczia nemzetet igenis érdeklik, a ki tehát nemzeti irodalmunk fő, s ez időszerint egyetlen, közlönyébül mindazt kizárná, a mi a nevezett tudományokra vonatkozik. - De azon ember csak saját maga s irodalmunk rémítő szegénységéről s korlátoltságáról tenne vallomást. Szerencsénkre „kissé tágabb eszmekörü“ ember szerkeszti a Budapesti szemlét s azért bízvást meg lehetünk győződve, hogy nem fogja engedni, miszerint a Budapesti szemle a „Vasárnapi könyvtár“ vagy valamely képes naptár niveau-jára sülyedjen le. Ha igazán nemzeti irodalomra akarunk szert tenni, kell, hogy a tudomány valamennyi ágát karoljuk fel s irodalmunkba átültessük, oda törekedjünk, hogy minden magyar ember, aki a miveltségnek kissé magasabb fokára akar jutni, ne csak Afrika ország- és népviszonyaival, de Ázsia, Amerika, a sarkföld, Ausztrália, szóval minden ország viszonyaival, történelmével stb. részletesen és teljesen ismerkedhessék meg a magyar könyvből. Nem nagy dicsőségünkre válik, hogy irodalmunk még egyetlenegy teljesebb és részletes földirati munkát sem mutathat fel, mely a földirati tudomány jelen állapotának csak némileg is megfelelne. Azonban nemcsak földirati s néprajzi munkákra van szükségünk, hanem sok másra is, mit talán egyik másik nem talál elég „érdekesnek,“ múltúnkkal, jelenünkkel és jövendőkkel összeköttetésben állónak, így pl. a mélyebb nyomozásokon alapuló bölcsészet, statistika, pénzügy- és államtudomány, a nyelvészet, régiségtan, stb. stb. mind oly tudományok, melyek „eszmekörünkön“ még meglehetősen kívül esnek, mert bizony irodalmunk még azon a szakokból sem mutathat sok oly munkát, melyek a külföldi irodalmakat nélkülözhetőkké tennék. Nem is arról lehet szó, érdekes-e valakire nézve, s eszmeköréhez tartozik - e valamely ismeret és tudomány. Ha a tudományokat ránk nézve osztályozni akarjuk, általában véve csak azon különböztetést tehetjük, hogy t. i. vannak tudományok és ismeretek, melyeket nekünk magyarokul mint aw»j~14 -*“*w*—»w kell űznünk, azaz melyekben mi vigyük a szövéteket más nemzetek előtt. Ide tartozik nemzetünk történelme, országunk s népünk minden oldalú ismertetése; tehát a magyar nyelvészet is tágabb értelemben, mely a magyarral rokon nyelvek s a hazánkban velünk együtt lakó népek nyelveinek ismertetését foglalja magában. — Azután vannak oly tudományok és ismeretek, melyekben mi nehezen lehetünk eredeti nyomozók és útmutatók s melyeket más nemzetektől kölcsönözve kell irodalmunkba átültetnünk. A „Budapesti szemle“, azt hiszem, mindkét rendbeli tudományok és ismeretek számára keletkezett, s reméljük, hogy midőn a legújabb utazások eredményeit Afrikára s a többi világrészekre nézve lehető részletesen közli, a szoros értelemben vett magyar tudományt, azaz hazánk és nemzetünk minden oldalú ismertetését is jobban fogja gyarapítani, mint azt az eddig létezett népszerű vállalatok tették s tehették, jóllehet mindnyája kiválólag „az érdekes, s a magyar ember eszmeköréhez tartozó dolgokat“ kegyeié. HUNFALVY JÁNOS. A Tiszahíd vállalkozó építője s művezetője norvég születésű Gregersen Gildbrand Szobon megtelepedett hazánkfia; a tiszai vasút szolnoki osztályának művezetője pedig I. Karafiáth úr, ki a Duna átmetszését Bogyoszlónál és a Sárvizét Szegszárdnál a múlt években eszközlötte. A Szolnok debreczeni vasút ünnepélyes megnyitása nov. 19-kére cs. k. fölséges asszonyunk nevenapjára, a közönség részére leendő megeresztése pedig nov. 21-kére van határozva. A püspök-ladány-nagyváradi vonal majd a tavasz nyiltával fog megnyittatni. A folytonosan száraz esetlen nyár igen kedvezett a vasúti s hídmunkálatok előhaladásának , e nélkül a vállalkozók aligha fogtak volna megfelelhetni a kitűzött határidőre feladatuknak. Gőzfűrészmalmunk, jövő november elején kezdendi meg működését. Két nagy katlan 50 lóerővel négy szakban — quadre, — 12—12 — összesen 48 fűrészt hozand mozgásba. A tiszai vasúttársulat négy gyártelepének egyike Szolnokon lesz, többi három Pesten, Miskolczon, N.Váradon. — A gyártelep helyiségei nagyszerü mérvben — 4—500 munkásra — az alapból már kihozvák, — az emelkedő épülettömeg jövő évre bevégeztetik, s a munkálat benne megkezdetik. 1. 1. Kisajátítás a békés-aradi vasútvonal mentében. Békés, oct. 15. Földvárról jövök, hova a vasúti társult megbizottja Terényi Lajos úr, az egyezkedés megkisértése végett összehivá azon dobozi és békési birtokosokat, kiknek földein az útvonal keresztül megy. Mintegy százan voltunk jelen Dobozzal nem sikerült a kisajátítás fölött ez utal egyességet kötni. Ezúttal — mondom — mert nem hiszem, hogy a komolyabban gondolkozókat ne lássák, miszerint a társulat képviselője által ajánlott 185 forint egy cat.holdért oly illő kárpótlás, melynél többre, törvényes eljárás útján is bajosan számíthatnak, azt nem is említve, miszerint ez utóbbi út nemcsak több kellemetlenséggel lesz összekötve, de hosszadalmas is. A békési birtokosok nem soká alkudtak , a kisajátítási árak következőleg állapíttattak meg: az I. osztályú föld holdjáért 200 ft, II. osztályú 180 ft, III. osztályú 160 ft. A kisajátítás fölött eddigele létrejött egyességek, — mint ezt a társulat tisztelt képviselőjének szives közlése folytán tudom, — a következő eredménynyel köttettek meg. Aradban, Sofronya határában egy cat. holdért, melyet a vasút elfoglal, ad a társulat 145 frtot, Kurticson 200 frtot. Békésben: Kétegyházán 150 frtot, Gyulán 160 frtot, legelőért 40 forintot. Csabán 200 forintot, legelőért 80-at. Berényben, szőlőért 480 forint, szántóföldért, 189 forintot. Zsellérilletményért 220 forintot legelőért 80 ft. Köröstarcsán I. oszt. földért 200 ft, II. oszt. 186 ft. Gyomán I. oszt. 190 ft, II. oszt. 170 ft. — Társalgás közben érdekes adatokat lehetett hallani a népnek a vasút felőli fogalmairól. Egy csabai tót, kinek szőlejét a vonal derékban metszi, a kárpótlás meghatározásánál arra kérte az urakat, hogy vegyék tekintetbe azt is, az út mellett kétfelől megmaradó szőlején, majd milyen istentelen pusztítást fog végbe vinni az a tömérdek utas, aki ott keresztül jár a gőzkocsin. A herényi egyezkedésnél egy kertgazda egy hold szőlejéért harminczezer pftot kért ; átaljában pedig a herényiek ajánlattal kínálták meg a társaságot azon esetre, ha a vasúttal ki fogják őket kerülni. Nem tudom, hogy ezek szeméről Grosz doktor letudná-e venni a hályogot? Sz. K. A főtiii lóverseny eredménye. 1857. October 19-k én d. 12 órakor. Intézők: Hunyady gr., Pálffy gr. és Wenkheim Béla b. urak. I. Kanczadij. 2000 frt. Minden bel és külföldi kancza számára. Távolság 2./1 a. mérf. Tét 200 pft. fele bánat. A második ló megmenti tételét. Futottak : 1. Dropp Henrik 46. f. k. „Coal Black Rose“. 2. Kárász Imre 36. f. k. „Black Bess. 3. Kinsky Octav. gr. id. sőt. pk. „Irene“ sebes futás, erős verseny „Coal Black Rose“ és „Irene“ között. Irene legyőző veszélyesnek hirdetett és eddig sokszor győztes versenytársát, mi is a mai verseny legérdekesb részét téve. II. Elegyverseny. Minden bel- és küföldi ló számára. Tétel: 100 frt, bánat az egész. 1 mf. A 2-ik ló megmenti tételét. Futottak: 1. ifj. Batthyány István gr. 6 é. p. m. „Brother to King of Troy.“ 2. Knsky Octáv gr. 3 é. s. m. „Harlequin.“ 3. Pálfy József gr. 3 é. vil. p. m. „Multum in parvo.“ 4. Pálffy Pál gr. 3 é. p. k. „Barbarina.“ 5. Wenkheim Rudolf gr. 3. é p. k. „Cigarette.“ Nyertes : „Harlequin.“ 2-ik „Brother to King of Troy.“ III. Asszonyságok dija. Őrlovasok. Futhat minden bel- és külföldi ló. Tétel 50 pft; bánat az egész 3/4 mf. Futottak : 1. Ifj. Batthyányi István gr. 4 é. f. k. „Plumpton Maid“ (lovas Keglevich Béla gr.) 2. Bechtolsheim b. cs. k. föladn. id. set. p. pr. „Jack Leeming.“ 3. Kinsky Oct. gr. id. félv. s. k. „Themby“ (lovas Kinsky Ján. gr.) 4. Rodolitsch cs. k. kapitány id. v. p. k. „Lady Jane.“ 5. Pálffy Pál gr. 6. é. p. m. „Julián.“ Ez utóbbi ló, mely egy kis társaság tulajdona, jön a nyertes ; lovasa Orczy Béla b. volt. 2-ik ló „Plumpton Maid.“ IV. Handicap. Dij 1000 pfrt minden országbeli ló számára. Tétel 100 pfrt fele bánat. A második ló a tétösszeg felét nyeri, a 3-dik ló megmenti tételét. Futottak : 1. Zichy Aladár gr. id. p. m. „Pan.“ 2. Rohan Lajos herczeg 4 é. p. pr. „Gamester.“ 3. Pálffy Pál gr 3 é. p. m. „Blemish.“ 4. Andrews György 3 é. vil. p. k. „Miss Nightingall.“ 5. Hunyady József gr 3 é. p. k. „Corinne.“ 6. Ugyanannak 3 é. sárga pr. „Tryme too.“ Győztes „Blemish.“ 2-dik „Miss Nightingall.“ 3-dik „Pan.“ V. Két éves verseny: 100 pfrt tétel 50 pfrt bánat, amf Futottak: 1. Auersberg Vincze hy vil. s. m. „Havelock.“ 2. Kérőlyi Ede gr. p. m. „Beauty“. 3. Károlyi Sándor gr. p. m. „Alert“ 4. Maltzahn R. b. cs. kir. főh. p. k. „The Shadow.“ 5. Pálffy P. gr. p. m. „Touchstone.“ Ez utóbbi szintén társaságban bírt ló jön a nyertes. 2-ik „Havelock.“ VI. Eladó-verseny. 500 pfrt dij, kapcsolatban egy 50 pft tételes elegyversenynyel. 1 mf. A győztes ló 800 pftért eladó. Futottak : 1. Hunyady József gr. 3. é. s. pr. „Try-me-too“ ; 2. Pálffy József gr. 3. é. vil. p. m. „Múltam in parvo“; 3. Andrews György 3. é. vil. p. k. „Miss Nightingale“. Győztes ez utolsó, mely gr. Hunyady J. által vetetett meg, 2-ik „Múltam in Parvo.“ VII. Mezei gazdák versenye ajánlva gr Károlyi István által magyar mezőgazdák által nevelt lovak számára. Egyszer körül. Az első lóé 200 pft, a 2-iké 60,a 3 iké 40 pft. Mindösszze 25-en jelentkeztek, kik három csapatban futottak, minden csapatból az első három újra futván. Az igy versenyző 9 gazda közöl az első díjt Rókay János palotai kocsmáros, a 2-kat Krajcsovics János, a 3-ikat Csapó András nyervén. — Idő kedvező. — Nagy közönség. PESTI NAPLÓ. Pest, oct. 20. A technikai oktatási ügyet Magyarországban illetőleg a következő hiteles adatok nem leendőek érdeknélküliek: „Ezelőtt Magyarországban az egyedüli műipari tanoda a József-akadémia volt, mely reáliskola természetével bírt. Most a következő technikai tanintézetek állanak fenn : egy teljes technikai intézet, melynek neve: „cs. k. J^^^polytechnikum“ Budán, mivé az 1856. sept. legfelsőbb elhatározás szerint a József-akadémi Wffi juttatott át; egy hat osztálylyal bíró fő reáltanoda szintén Budán; egy hatosztályú városi főreáltanoda Pesten és Pozsonyban, egy háromosztályú alreál-tanoda Zomborban és Körmöczbányán. Egy háromosztályú alreáltanodának Kecskeméten s egy hatosztályúnak Kassán leendő megalapítására a tárgyalások folyamatban vannak. Ezenkívül létezik még egy fensőbb kereskedelmi tanintézet Pesten, egy kereskedelmi vasárnapi iskola Aradon, egy pedig Debreczenben. Mind e tanodák az újkor teremtményei. (D. C.) — Bécsből, a „P. Ll.“nak e tudósítást küldötték távirati utón: „Bécs oct. 17.Este 8 óra. A Boskovitz féle bukás ügyében tartott gyűlés kielégítően ütött ki. A hitelintézet lemond arról, hogy követelései először fizettessenek ki, de fáradságáért 2 százalékot kíván. Az előlegezések kifizethetők 30—50 pdt. térítvénynyel. A könyvadósságok egy időre nem vézetnek számításba. Az eddig elismert adósság 1,840,000 forintra megy, a könyvkövetelések 235,000 ftra. A forgatók részére a kártalanítás fentartatik. Tegnapelőtt 4 óra tájban a léghajó csakugyan szerencsésen s fényes napvilágnál emelkedett fel a színház melletti volt füvészkertből. Hajborzasztó látvány volt a merész léghajós gymnastikája, ki a léghajó alján levő létra legalsó fokába kapaszkodva, több mint 200 lépésnyi magasságban különböző gymnastikai mutatványokat adott elő, a roppant számmal egybegyűlt közönség előtt, míg a létrán felmászva kosarába vette magát. Pesten át repült Budára, s a Dunaparton nagy sokaság nézte, mig a Svábhegyen túli Jánoshegy megött lassanként eltűnt. — A Salm sorsjegyek közelebbi húzásakor a főnyereményt — 30,000 pft — egy Pesten, Hosszú Lajos váltószobájában eladott sorsjegy nyerte. — Az óbudai hajógyárban újonnan készült „Ruscsuk“ nevű tengeri csavargőzös 16-án tette próbaútját. De járásait csak a jövő tavaszszal kezdi meg. Addig az óbudai hajógyárnál vesztegel. — Blatniczán, Turócz megyében f. h. 5-én 80 lakház, sok gabona, több darab marha, sőt a mi legborzasztóbb : két családatya és három gyermek is megégett. Biztosítva igen kevés volt. A szolgabirói hivatal körlevelet bocsátott a megye vagyonosabb lakóihoz, melyben felszólítja őket a koldusbotra jutott 80 család gyámolitására. — Szolnokmegyei Nagykörű helységben, mint szolnoki. levelezőnk írja, f. hó 5-kén délután, nem tudni mi módon tűz ütött ki s három ház leégett. A károsodottak segedelmére , a tűz oltására összefutott helységbeli lakosok közöl az egyik ház kamarájából a mint sietve hordanák ki a búzás zsákokat, a rájok szakadt égő háztető, hat egyént, mind erős, egészséges embert s többnyire családapát, romjai közé temetett; csupán a kamarában volt hetedik egyénnek, ennek is félig összesülve sikerült menekednie; hat ember odaégett. — Szintén szolnoki igent, levelezőnk tudósit, hogy Czegléd s Nagy- Kőrös közt a gogányi erdőcskében létező kútnál múlt sept. 22-kén éjjeli két óra tájban, három faedénynyel megrakott szekér körül alvó kilencz nógrádmegyei embert négy gyalog betyár eszókkal támadott meg : ide a pénzzel! —s midőn a megtámadottak magukat védeni készülnének, kettőt közölök a rablók pisztollyal megsebesítettek, s ezeket és a többieket is leverve,, pénzüktől és csekély holmioktól megfosztottak. — A külföldi lapok telvék a déli Európában uralkodó szőlőbetegséggel, s mindenik tudósítás roszabbnál roszabb jövendőt jósol említett világrész bortermelő vidékeinek. Egy ily értelmű levél fekszik előttünk Londonból, mely következőleg hangzik : „Az idei bortermés Spanyolországban, Portugáliában és Francziaország déli részén ismét nagyon silány lesz , az úgynevezett oidium (szőlőbetegség) következtében , s Madeirában már annyira vannak, hogy múlt évben már csak 30 hordó bort (8 akós) vittek ki, holott még 10 évvel ezelőtt 27,000 hordó volt a száma az onnan kivitt bornak, s így Madeira egészen el van veszve a borfogyasztó világ számára, így végre elkerülhetetlen, hogy Magyarhonra ne kerüljön a sor.“ Figyelmeztetjük hazai bortermesztőinket ezen különben szerencsétlen körülményre. Itt az ideje, hogy kövessenek el mindent nemes borainknak a külfölddeli megismertetésére, alakuljanak minden borvidéken borászati egyesületek, kövessék Szegzárd, NI.Várad s az Érmellék példáját, mert az Europa bortermő vidékeinek nagy részét szőlőbetegséggel sajtoló sors, úgy látszik, maga nyitja meg a magyar bornak a világ kereskedelmi piaczait. Nem hisszük, hogy Europa minden bortermő vidéke Madeira példájára jusson, s ne is adja isten, mert ily áron nem akarnánk a magyar bornak jövendőt , de az valószínű, hogy az uralkodó szőlőbetegség több évekre kiható különbséget fog előidézni nevezett országok terméseiben : azért itt az idő, hogy megkínáljuk a külföldet borainkkal, mert szükség is lesz reá minden bizonynyal, s ezen alkalom kétségen kívül meg fogja vetni borkereskedésünk jövőjének alapját. Fel tehát minden borvidéke a magyar hazának jó bor és méltányos ár , s a magyar bornak biztosítva van jövője. (Gazd. L.) — Koszalocz helységben (Szepes) f. dé 6-kán fél 12- kor d. e. tűz ütött ki, mely a nagy széltől élesztve, rövid idő alatt csaknem az egész falut hamuvá tette (K. E. Értesítő). — Az óbudai izraelita községi iskolát a cs. k. helytartóság mintaiskolává tette. Nemzeti színház. Vasárnap, 18-án „Viola“. Az újonnan felléptetett vendég Kecskés ur Peti czigány szerepét játszta. E szereplésében nem láttunk se feltűnő gyenge, se feltűnő erős oldalt. Nem is mondunk azért még ítéletet, mert könnyen tévedés lehetne. A darab, melyet végig néztünk, nem tett oly hatást, mint a régi jó időkben. De még azon esetben is, ha vasárnapi közönségünk a legzajosabb tetszéssel kisérné e művet, arra szavaznánk, hogy maradjon Magyar könyvészet. 503—4. Legújabb külföldi regénycsarnok. Hiv fordításban s leggyorsabban közli a külföld leghíresebb regényeit. Szerkeszti és kiadja Friebeisz István. XXV-dik és XXVI-dik füzet. A Tücsök, népregény a falusi életből. Irta Sand György. Forditá Fekete Soma. Huszonöt és huszonhatodik kötet. Pesten, 1857. Nyomatott Wodianer F.-nél. Kis 8-rét, 133 lap. Áraft 20 kr. 505. Hazai beszély- és regénytár. Szerkeszti és kiadja Friebeisz István. V. Füzet. Erdély vészcsillaga. Regény. Irta P. Szathmáry Károly. II. kötet. Pesten. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál. 1867. 16-od rész. 110 lap. Ára 40 kr.