Pesti Napló, 1857. október (8. évfolyam, 2311-2337. szám)

1857-10-20 / 2327. szám

körében magyarul beszél, s ezek gyermekei csak annyit tudnak tótul, a­mennyit az utczán szednek fel; de hogy az utolsó nyelvben minél nagyobb elő­menetelt tehessenek, és pedig a magyarság hátrá­nyára, gondját viseli a helybeli elemi iskola! A ma­gyar ajkú gyermekek mind­kót könyvből tanulnak, a­mi a tanítóra nézve kényelmesebb ugyan, de a szü­lők tetszésével nem találkozik. Nemcsak a magya­rok panaszkodnak ez eljárás ellen, de a tót szülők is jobban szeretnék, ha magzataik magyar nyelvre oktattatnának, különben is elég alkalmuk lévén ezen szláv elemtől körülözönlött tájon anyai nyel­vükben jártasságot szerezniük. Szomorú valóság ez, és annál csudálatosabb, mint hogy a különben szorgalmas tanító maga is több ügyességgel bir a magyar nyelvben, s talán anyjától tanulta. Mi több az iskola közvetlen elöljárója szüle­tett magyar, s megesett az a tréfa rajta, hogy tóta 30-ig nem tudott olvasni, s magyarul kelle előtre kezdenie. Ámen mondom néktek, hogy a sempthei bég példásabb hazafi volt annak idejében , mert ma­gyarul correspondeált a környékkel. *) Ilyen után uraim nem csuda, hogy a tót elem év­ről évre tovább harapózik Nyitra megyében, s fájda­lom azok,a­kik legjobban hozzá férhetnének, sokszor nem elég buzgók az ár meggátlásában. Mennyi zaj volt évtized előtt, hogy az idegen ajkúak Magyarhon­­ban magyarul kellett tanulniok, s ime oda jutottunk, hogy a magyar tanulónak első feladata az iskolában tót nyelvet tanulni! Valamint az oláh elem Erdélyben mindig belebb szorítja a magyart, ugyanazon nyomást kell érezni a felső vidéken, s talán sehol annyira, mint Nyitra kör­nyékén. Nagy Tapolcsánig a legtöbb faluban , hol tiszta tótok laknak, a dűlők nevei még most is ma­gyarok ; vannak még elszigetelt magyar helységek Nyitra körül; de ha itt többet nem tesszünk mint apáink, hova jutunk egy század múlva? Némely helységekben az eredeti palócz magyar­ság már is tót szavakkal kevertetik, s a lakosok nem is látszanak észrevenni azt. Több helység pedig any­­nyira eltótosodott, hogy a vezeték és keresztneveken kívül alig hallani magyar szót bennök, s ezt is csak káromkodáskor. Ez az egyetlen szomorú előnye itt a magyar nyelvnek. Isten velünk! K. Első utazás a Tisza és Zagyvar idén Szolnoknál. Szolnok, oct. 17. Mai napon az építészeti ipar egyik nevezetes dia­dalünnepét ültük. Vasutunk hidai a Zagyván és Ti­szán, annyira elkészültek, hogy a gőzmozdony az el­ső próbautat rajtuk keresztül mai nap megtehető s az első közvetlen közlekedést a Tisza jobb és balparti vasutai,ennélfogva Pest-Szolnok és Debre­­c­z­e­n közt, tettleg megkezdhető. — Az első nyolcz gőzmozdonyt s 200 kavicsos és málha-szekeret t. i., meg 66,000 darab vassínt, hajókon kelle a szolnoki jobb partról a fenyői balpartra átszállítani. — A Zagyvahid három sorban álló oszloplábakon har­­mincz­öl hosszú, a Tiszahíd kétszázhetven öl hosszú, mely hosszúságból azonban csak nyolczvan öl esik a Tisza saját medrére, többi pedig az ártérre. Az osz­­loplábak 10 — 10 öl közre állanak, a közbenső a gőz­­hajó-itt 12 öl szélesre van hagyva. A 800 mázsás Mező-Tur gőzmozdony tévé meg az első próbautat az uj hidakon és sim­akaton,az utána ragasztott vagyo­­nokon válogatott vendégsereggel. Mozsarak durrogá­sa, a nagyszerű látványra összegyűlt néptömeg s a híd építésében fáradozott 300 munkás örömzaja, innen is túl is víg czigány zene közt robogott át a vasút füst­okádó leviathánja — a még nem egészen kész, a mennyiben karfái s padlózata még nem egészen kész, Tiszahidon, — legeslegelső gőzmozdony a Tiszán ke­resztül, — szerencsésen. — Visszatérőben a gőzmoz­dony a 12 éles gőzhajó átnyitás fölött megállapodott, s a hidi sulymérő a roppant teher alatt csak egy vo­­nalnyi hajlást mutatott! A próbaút déli 12 óra tájban történvén, az örven­detes eredmény után a tiszai vasúttársulat­ jelen volt igazgatói, mérnökei, s a vendégsereg, meg a derék munkáscsapat, melynek megfeszített ereje által emel­kedett fel a Tiszahíd nagyszerű műve, víg ebédhez ült, ez recerunt magnum áldomás. *) A Tanodai Lapok kéretnek e sorok átvételére. — Ez azt jelenti, mondá Klemming, hogy két or­szágban is fogja kenyerét enni. — Azt hiszem, a szegény ember örülne , vete ellen a báró mosolyogva, ha bizonyos lehetne benne, hogy egyben is enni fogja. Olyan ember ő, kit a transcen­­dentálisok istentől megittasodott embernek mondanak s én tanácslom neki, mint Santeur Bossuetnek tanács­­ra, menjen Patmosba a Írjon egy uj apokalypsist. (Folytatjuk:) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A „Budapesti szemle“ * a „Magyar Sajtó“ bírálója. Irinyi József az idei oct. 16-dikai „M. Sajtó“ tár­ozójában a „Budapesti szemle“ első füzetét ismertet­vén, oly dolgokat állít, melyeket irodalmunk érdekében válasz nélkül nem hagyhatunk. T. i. a „Legújabb utazások éjszaki, Afrikában“ czimü czikk ellen, mint mondja, elvi kifogása van, mivel a magyar közönségre nézve nem érdekes. „A legújabb utazások Észak-Afrikában — úgy­mond — oly távoli összefüggésben állanak közéletünkkel, eszméinkkel, múltunkkal, jelenünkkel, mindennemű érdekünkkel, hogy valóban meg vagyunk lepve ezen tárgyat a szemlének mindjárt első füzetében és per­dig épen ily terjedelmesen találni.“ . . „Ismétlem — folytatja alább — nem akarok lenézéssel szólani az afrikai utazások tudományos ismertetéséről, sőt azt is elismerem, hogy azok különösen újdonsági ol­daluknál fogva, érdemelhettek is rövid megismerte­tést, de alapelvi tekintetnek (!?) hiszem,­­ hogy a kezdet nehézségeivel küzdő folyóirat, s külö­nösen első füzeteiben, és legalább a nagyobb térre méltatott czikkeknél azt tartja főleg szem előtt, hogy az oly tárgyak érdemelnek különösebb kegyelést, melyeknek érdekeltségi összekötő szálaik saját élet­ügyeinkkel, vagy legalább eszmekörünkkel megle­hetősen észrevehetők. Mert a főtekintet nem lehet az : megismertetni, mivel foglalkoznak általában a tudomány emberei külföldön, hanem okulásra nyúj­tani módot, felvilágosító ismertetéseket közleni saját ügyeink vagy legalább azon ügyek körül, melyek minket érdekelnek.“­­ A személyes polémiákat nem szeretem, s ha Irinyi azt mondja róla, hogy a kérdéses czikk roszul van írva, szerzője nem tudta érdekessé tenni, mivel a kellő ismerettel és készült­séggel nem bír , akkor bizony magamba szállva mél­tattam volna kifogásait, mert csakugyan sok fogyat­kozást érzek még magamban. De azt meg nem en­gedhetem, hogy Irinyi vagy bárki más a magyar irodalomnak oly szűk határt akar vonni, miszerint nemzeti műveltségünk s irodalmunk csakis azt ka­rolja fel, miben ő bizonyos „érdekeltségi összekötő­­szálakat“ lát „életügyeinkkel vagy legalább eszme­körünkkel.“— Én a „Budapesti szemlét“ a magyar irodalom és nemzeti miveltség közlönyének tartom, ily közlönyt pedig kis­sé magasabb szempontból kell t­ekinteni és szerkesz­teni, mint melyen némely magyar olvasó vagy író áll. Igen bajos, valamely nemzet „eszmekörét“ meg­határozni , a­ki azt teszi, bizonyos lehet benne, hogy a nemzet egyik másik tagjának tágabb eszmeköre van, mint saját magának. Nem tagadom, lehet ná­lunk olvasó sőt író is, kinek eszmeköre oly szűk, hogy lát- és eszmekörén kívül esik az egész földirat és földisme, a népisme, az egyetemes történelem s több efféle tudomány, melyek a német, angol és fran­­­­czia nemzetet igenis érdeklik, a ki tehát nemzeti irodalmunk fő, s ez időszerint egyetlen, közlönyé­­bül mindazt kizárná, a mi a nevezett tudományokra vonatkozik. -­ De azon ember csak saját maga s irodalmunk rémítő szegénységéről s korlátoltságáról tenne vallomást. Szerencsénkre „kissé tágabb esz­­mekörü“ ember szerkeszti a Budapesti szemlét s azért bízvást meg lehetünk győződve, hogy nem fogja en­gedni, miszerint a Budapesti szemle a „Vasárnapi könyvtár“ vagy valamely képes naptár niveau-jára sü­lyedjen le. Ha igazán nemzeti irodalomra akarunk szert tenni, kell, hogy a tudomány valamennyi ágát karoljuk fel s irodalmunkba átültessük, oda törekedjünk, hogy minden magyar ember, a­ki a miveltségnek kissé magasabb fokára akar jutni, ne csak Afrika ország- és népviszonyaival, de Ázsia, Amerika, a sarkföld, Ausztrália, szóval minden ország viszonyaival, tör­ténelmével stb. részletesen és teljesen ismerkedhes­­sék meg a magyar könyvből. Nem nagy di­csőségünkre válik, hogy irodalmunk még egyetlen­­egy teljesebb és részletes­ földirati munkát sem mu­tathat fel, mely a földirati tudomány jelen állapotá­nak csak némileg is megfelelne. Azonban nemcsak földirati s néprajzi munkákra van szükségünk, hanem sok másra is, mit talán egyik másik nem talál elég „érdekesnek,“ múltúnkkal, jelenünkkel és jövendők­kel összeköttetésben állónak, így pl. a mélyebb nyo­mozásokon alapuló bölcsészet, statistika, pénzügy- és államtudomány, a nyelvészet, régiségtan, stb. stb. mind oly tudományok, melyek „eszmekörünkön“ még meglehetősen kívül esnek, mert bizony irodal­munk még azon a szakokból sem mutathat sok oly munkát, melyek a külföldi irodalmakat nélkülözhe­­tőkké tennék. Nem is arról lehet szó, érdekes-e valakire nézve, s eszmeköréhez tarto­zik - e valamely ismeret és tudomány. Ha a tudomá­nyok­at ránk nézve osztályozni akarjuk, általában véve csak azon különböztetést tehetjük, hogy t. i. vannak tudományok és ismeretek, melyeket nekünk magyarokul mint aw»j~14 -*“*w*—»w kell űznünk, azaz melyekben mi vigyük a szövét­eket más nemzetek előtt. Ide tartozik nemzetünk törté­nelme, országunk s népünk minden oldalú ismerte­tése; tehát a magyar nyelvészet is tágabb értelemben, mely a magyarral rokon nyelvek s a hazánkban ve­lünk együtt lakó népek nyelveinek ismertetését fog­lalja magában. — Azután vannak oly tudományok és ismeretek, melyekben mi nehezen lehetünk ere­deti nyomozók és útmutatók s melyeket más nemze­tektől kölcsönözve kell irodalmunkba átültetnünk. A „Budapesti szemle“, azt hiszem, mindkét rendbeli tudományok és ismeretek számára keletkezett, s re­méljük, hogy midőn a legújabb utazások eredményeit Afrikára s a többi világrészekre nézve lehető rész­letesen közli, a szoros­ értelemben vett magyar tu­dományt, azaz hazánk és nemzetünk minden oldalú ismertetését is jobban fogja gyarapítani, mint azt az eddig létezett népszerű vállalatok tették s tehették, jóllehet mindnyája kiválólag „az érdekes, s a ma­gyar ember eszmeköréhez tartozó dolgokat“ kegyeié. HUNFALVY JÁNOS. A Tiszahíd vállalkozó építője s művezetője norvég születésű Gregersen Gildbrand Szobon megtelepedett hazánkfia; a tiszai vasút szolnoki osztályának mű­vezetője pedig I. Karafiáth úr, ki a Duna átmetszését Bogyoszlónál és a Sárvizét Szegszárdnál a m­últ évek­ben eszközlötte. A Szolnok debreczeni vasút ünnepélyes megnyitá­sa nov. 19-kére cs. k. fölséges asszonyunk nevenap­­jára, a közönség részére leendő megeresztése pedig nov. 21-kére van határozva. A pü­spök-ladány-nagy­váradi vonal majd a tavasz nyiltával fog megnyit­tatni. A folytonosan száraz esetlen nyár igen kedvezett a vasúti s hídmunkálatok előhaladásának , e nélkül a vállalkozók aligha fogtak volna megfelelhetni a kitűzött határidőre feladatuknak. Gőzfűrészmalmunk, jövő november elején kezdendi meg működését. Két nagy katlan 50 lóerővel négy szakban — quadre, — 12—12 — összesen 48 fűrészt hozand mozgásba. A tiszai vasúttársulat négy gyártelepének egyike Szolnokon lesz, többi három Pesten, Miskolczon, N.­­Váradon. — A gyártelep helyiségei nagys­zerü mérv­ben — 4—500 munkásra — az alapból már kihoz­­vák, — az emelkedő épülettömeg jövő évre bevégez­tetik, s a munkálat benne megkezdetik. 1. 1. Kisajátítás a békés-aradi vasútvonal mentében. Békés, oct. 15. Földvárról jövök, hova a vasúti társul­t megbi­­zottja Terényi Lajos úr, az egyezkedés megkisértése végett összehivá azon dobozi és békési birtokosokat, kiknek földein az útvonal keresztül megy. Mintegy százan voltunk jelen Dobozzal nem sikerült a kisa­játítás fölött e­z u­­­ta­l egyességet kötni. Ezúttal — mondom — mert nem hiszem, hogy a komolyabban gondolkozók­at ne lássák, miszerint a társulat képvi­selője által ajánlott 185 forint egy cat.­holdért oly illő kárpótlás, melynél többre, törvényes eljárás út­ján is bajosan számíthatnak, azt nem is említve, mi­szerint ez utóbbi út nemcsak több kellemetlenséggel lesz összekötve, de hosszadalmas is. A békési birto­kosok nem soká alkudtak , a kisajátítási árak követ­kezőleg állapíttattak meg: az I. osztályú föld hold­jáért 200 ft, II. osztályú 180 ft, III. osztályú 160 ft. A kisajátítás fölött eddigele létrejött egyességek, — mint ezt a társulat tisztelt képviselőjének szives köz­lése folytán tudom, — a következő eredménynyel köttettek meg. Aradban, Sofronya határában egy cat. holdért, melyet a vasút elfoglal, ad a társu­lat 145 frtot, Kurticson 200 frtot. Békésben: Kétegyházán 150 frtot, Gyulán 160 frtot, le­gelőért 40 forintot. Csabán 200 forintot, legelőért 80-at. Berényben, szőlőért 480 forint, szántó­földért, 189 forintot. Zsellérilletményért 220 forintot legelőért 80 ft. Köröstarcsán I. oszt. földért 200 ft, II. oszt. 186 ft. Gyomán I. oszt. 190 ft, II. oszt. 170 ft. — Társalgás közben érdekes adato­kat lehetett hallani a népnek a vasút felőli fogalmai­ról. Egy csabai tót, kinek szőlejét a vonal derékban metszi, a kárpótlás meghatározásánál arra kérte az urakat, hogy vegyék tekintetbe azt is, az út mellett kétfelől megmaradó szőlején, majd milyen istentelen pusztítást fog végbe vinni az a tömérdek utas, a­ki ott keresztül jár a gőzkocsin. A herényi egyezkedés­nél egy kertgazda egy hold szőlejéért harminczezer pftot kért ; átaljában pedig a herényiek ajánlattal kínálták meg a társaságot azon esetre, ha a vasúttal ki fogják őket kerülni. Nem tudom, hogy ezek sze­méről Grosz doktor letudná-e venni a hályogot? Sz. K. A főtiii lóverseny eredménye. 1857. October 19-k é­n d. 12 órakor. Intézők: Hunyady gr., Pálffy gr. és Wenkheim Béla b. urak. I. Kanczadij. 2000 frt. Minden bel és külföldi kancza számára. Távolság 2./1 a. mérf. Tét 200 pft. fele bánat. A második ló megmenti tételét. Futottak : 1. Dropp Henrik 46. f. k. „Coal Black Rose“. 2. Kár­ász Imre 36. f. k. „Black Bess. 3. Kinsky Octav. gr. id. sőt. pk. „Irene“ sebes futás, erős verseny „Coal Black Rose“ és „Irene“ között. Irene legyőző veszélyesnek hirdetett és eddig sokszor győztes ver­senytársát, mi is a mai verseny legérdekesb részét téve.­­ II. Elegyverseny. Minden bel- és kü­földi ló szá­mára. Tétel: 100 frt, bánat az egész. 1 mf. A 2-ik ló­­ megmenti tételét. Futottak: 1. ifj. Batthyány­­ István gr. 6 é. p. m. „Brother to King of Troy.“ 2.­­ K­­­n­s­k­y Octáv gr. 3 é. s. m. „Harlequin.“ 3. P­á­l­­fy József gr. 3 é. vil. p. m. „Multum­ in parvo.“ 4. Pálffy Pál gr. 3 é. p. k. „Barbarina.“ 5. Wenk­heim Rudolf gr. 3. é p. k. „Cigarette.“ Nyertes : „Harlequin.“ 2-ik „Brother to King of Troy.“ III. Asszonyságok dija. Őrlovasok. Futhat min­den bel- és külföldi ló. Tétel 50 pft; bánat az egész 3/4 mf. Futottak : 1. Ifj. Batthyányi István gr. 4 é. f. k. „Plumpton Maid“ (lovas Keglevich Béla gr.) 2. Bechtolsheim b. cs. k. föladn. id. set. p. pr. „Jack Leeming.“ 3. Kinsky Oct. gr. id. félv. s. k. „Themby“ (lovas Kinsky Ján. gr.) 4. Rodolitsch cs. k. kapitány id. v. p. k. „Lady Jane.“ 5. Pálffy Pál gr. 6. é. p. m. „Jul­ián.“ Ez utóbbi ló, mely egy kis társaság tulajdona, jön a nyertes ; lovasa Orczy Béla b. volt. 2-ik ló „Plumpton Maid.“ IV. Handicap. Dij 1000 pfrt minden országbeli ló számára. Tétel 100 pfrt fele bánat. A második ló a tétösszeg felét nyeri, a 3-dik ló megmenti tételét. Futottak : 1. Zichy Aladár gr. id. p. m. „Pan.“ 2. Rohan Lajos herczeg 4 é. p. pr. „Gamester.“ 3. Pálffy Pál gr 3 é. p. m. „Blemish.“ 4. And­rews György 3 é. vil. p. k. „Miss Nightingall.“ 5. Hunyady József gr 3 é. p. k. „Corinne.“ 6. Ugyan­annak 3 é. sárga pr. „Try­me too.“ Győztes „Ble­mish.“ 2-dik „Miss Nightingall.“ 3-dik „Pan.“ V. Két éves verseny: 100 pfrt tétel 50 pfrt bá­nat, a­mf­ Futottak: 1. Auersberg Vincze hy vil. s. m. „Havelock.“ 2. Kérő­ly­i Ede gr. p. m. „Beauty“. 3. Károlyi Sándor gr. p. m. „Alert“ 4. Malt­zahn R. b. cs. kir. főh. p. k. „The Shadow.“ 5. Pálffy P. gr. p. m. „Touchstone.“ Ez utóbbi szintén társaságban bírt ló jön a nyertes. 2-ik „Ha­velock.“ VI. Eladó-verseny. 500 pfrt dij, kapcsolatban egy 50 pft tételes elegyversenynyel. 1 mf. A győztes ló 800 pftért eladó. Futottak : 1. Hunyady József gr. 3. é. s. pr. „Try-me-too“ ; 2. Pálffy József gr. 3. é. vil. p. m. „Múltam in parvo“; 3. Andrews György 3. é. vil. p. k. „Miss Nightingale“. Győztes ez utolsó, mely gr. Hunyady J. által vetetett meg, 2-ik „Múltam in Parvo.“ VII. Mezei gazdák versenye ajánlva gr Ká­rolyi István által magyar mezőgazdák által nevelt lovak számára. Egyszer körül. Az első lóé 200 pft, a 2-iké 60,a 3 iké 40 pft. Mindösszze 25-en jelentkeztek, kik három csapatban futottak, minden csapatból az első három újra futván. Az igy versenyző 9 gazda közöl az első díjt Rókay János palotai kocsmáros, a 2-kat Krajcsovics János, a 3-ikat Csapó András nyervén. — Idő kedvező. — Nagy kö­zönség. PESTI NAPLÓ. Pest, oct. 20. A technikai oktatási ügyet Magyaror­szágban illetőleg a következő hiteles adatok nem leend­­őek érdeknélküliek: „Ezelőtt Magyarországban az egye­düli műipari tanoda a József-akadémia volt, mely reális­kola természetével bírt. Most a következő technikai tan­intézetek állanak fenn : egy teljes technikai intézet, mely­nek neve: „cs. k. J^^^polytechnikum“ Budán, mivé az 1856. sept. legfelsőbb elhatározás szerint a József-akadémi Wffi juttatott át; egy hat osztálylyal bí­ró fő reáltanoda szintén Budán; egy hatosztályú városi főreáltanoda Pesten és Pozsonyban, egy három­osztályú alreál-tanoda Zomborban és Körmöcz­­bányán. Egy három­osztályú alreáltanodának Kecs­keméten s egy hatosztályúnak Kassán leendő meg­alapítására a tárgyalások folyamatban vannak. Ezenkívül létezik még egy fensőbb kereskedelmi tanintézet Pes­ten, egy kereskedelmi vasárnapi iskola Aradon, egy pedig Debreczenben. Mind e tanodák az újkor te­remtményei. (D. C.) — Bécsből, a „P. Ll.“nak e tudósítást küldötték táv­irati utón: „Bécs oct. 17.Este 8 óra. A Boskovitz féle bu­kás ügyében tartott gyűlés kielégítően ütött ki. A hitel­­intézet lemond arról, hogy követelései először fizettesse­nek ki, de fáradságáért 2 százalékot kíván. Az előlege­zések kifizethetők 30—50 pdt. térítvénynyel. A könyv­adósságok egy időre nem vézetnek számításba. Az eddig elismert adósság 1,840,000 forintra megy, a könyv­kö­vetelések 235,000 ftra. A forgatók részére a kártalaní­tás fentartatik.­­ Tegnapelőtt 4 óra tájban a léghajó csakugyan sze­rencsésen s fényes napvilágnál emelkedett fel a színház melletti volt füvészkertből. Hajborzasztó látvány volt a merész léghajós gymnastikája, ki a léghajó alján levő létra legalsó fokába kapaszkodva, több mint 200 lépés­nyi magasságban különböző gymnastikai mutatványokat adott elő, a roppant számmal egybegyűlt közönség előtt, míg a létrán felmászva kosarába vette magát. Pesten át repült Budára, s a Dunaparton nagy sokaság nézte, mig a Svábhegyen túli Jánoshegy megött lassanként eltűnt. — A Salm sorsjegyek közelebbi húzásakor a főnye­reményt — 30,000 pft — egy Pesten, Hosszú Lajos váltószobájában eladott sorsjegy nyerte. — Az óbudai hajógyárban újonnan készült „Ruscsuk“ nevű tengeri csavargőzös 16-án tette próbaútját. De já­rásait csak a jövő tavaszszal kezdi meg. Addig az óbu­dai hajógyárnál vesztegel. — Blatniczán, Turócz megyében f. h. 5-én 80 lakház, sok gabona, több darab marha, sőt a mi legborzasztóbb : két családatya és három gyermek is megégett. Biztosítva igen kevés volt. A szolgabirói hivatal körlevelet bocsátott a megye vagyonosabb lakóihoz, melyben felszólítja őket a koldusbotra jutott 80 család gyámolitására. — Szolnokmegyei Nagykörű helységben, mint szolnoki­­. levelezőnk írja, f. hó 5-kén délután, nem tudni mi mó­don tűz ütött ki s három ház leégett. A károsodottak se­gedelmére , a tűz oltására összefutott helységbeli lako­sok közöl az egyik ház kamarájából a mint sietve horda­nák ki a búzás zsákokat, a rájok szakadt égő háztető, hat egyént, mind erős, egészséges embert s többnyire családapát, romjai közé temetett; csupán a kamarában volt hetedik egyénnek, ennek is félig összesülve sikerült menekednie; hat ember odaégett. — Szintén szolnoki igen­t, levelezőnk tudósit, hogy Czegléd s Nagy- Kőrös közt a gogányi erdőcskében létező kútnál múlt sept. 22-kén éjjeli két óra tájban, három fa­­edénynyel megrakott szekér körül alvó kilencz nógrád­­megyei embert négy gyalog betyár e­szókkal támadott meg : ide a pénzzel! —­s midőn a megtámadottak magu­kat védeni készülnének, kettőt közölök a rablók pisztol­lyal megsebesítettek, s ezeket és a többieket is leverve,, pénzüktől és csekély holmioktól megfosztottak. — A külföldi lapok telvék a déli Európában uralkodó szőlőbetegséggel, s mindenik tudósítás roszabbnál roszabb jövendőt jósol említett világrész bortermelő vidékeinek. Egy ily értelmű levél fekszik előttünk Londonból, mely következőleg hangzik : „Az idei bortermés Spanyolor­szágban, Portugáliában és Francziaország déli részén is­mét nagyon silány lesz , az úgynevezett oidium (szőlőbe­­tegség) következtében , s Madeirában már annyira van­nak, hogy múlt évben már csak 30 hordó bort (8 akós) vittek ki, holott még 10 évvel ezelőtt 27,000 hordó volt a száma az onnan kivitt bornak, s így Madeira egé­szen el van veszve a borfogyasztó világ számára, így végre elkerülhetetlen, hogy Magyar­honra ne kerüljön a sor.“ Figyelmeztetjük hazai borter­mesztőinket ezen különben szerencsétlen körülményre. Itt az ideje, hogy kövessenek el mindent nemes boraink­nak a külfölddeli megismertetésére, alakuljanak minden borvidéken borászati egyesületek, kövessék Szegzárd, NI.­­Várad s az Érmellék példáját, mert az Europa bortermő vidékeinek nagy részét szőlőbetegséggel sajtoló sors, úgy látszik, maga nyitja meg a magyar bornak a világ keres­kedelmi piaczait. Nem hisszük, hogy Europa minden bortermő vidéke Madeira példájára jusson, s ne is adja isten, mert ily áron nem akarnánk a magyar bornak jö­vendőt , d­e az valószínű, hogy az uralkodó szőlőbetegség több évekre kiható különbséget fog előidézni nevezett or­szágok terméseiben : azért itt az idő, hogy megkínáljuk a külföldet borainkkal, mert szükség is lesz reá minden bizonynyal, s ezen alkalom kétségen kívül meg fogja vetni borkereskedésünk jövőjének alapját. Fel tehát min­den borvidéke a magyar hazának­­ jó bor és méltányos ár , s a magyar bornak biztosítva van jövője. (Gazd. L.) — Koszalocz helységben (Szepes) f. dé 6-kán fél 12- kor d. e. tűz ütött ki, mely a nagy széltől élesztve, rövid idő alatt csaknem az egész falut hamuvá tette (K. E. Értesítő). — Az ó­budai izraelita községi iskolát a cs. k. hely­­tartóság mintaiskolává tette. Nemzeti színház. Vasárnap, 18-án „Viola“. Az újon­nan felléptetett vendég Kecskés ur Peti czigány szerepét játszta. E szereplésében nem láttunk se feltűnő gyenge, se feltűnő erős oldalt. Nem is mondunk azért még ítéletet, mert könnyen tévedés lehetne. A darab, melyet végig néztünk, nem tett oly hatást, mint a régi jó időkben. De még azon esetben is, ha vasárnapi közönségünk a legzajosabb tet­széssel kisérné e művet, arra szavaznánk, hogy maradjon Magyar könyvészet. 503—4. Legújabb külföldi regénycsarnok. Hiv fordításban s leggyorsabban közli a külföld leghíresebb regényeit. Szerkeszti és kiadja Friebeisz István. XXV-dik és XXVI-dik füzet. A Tücsök, népregény a falusi életből. Irta Sand György. Forditá Fekete Soma. Huszonöt és huszonhatodik kötet. Pesten, 1857. Nyomatott Wodianer F.-nél. Kis 8-rét, 133 lap. Ára­­­ft 20 kr. 505. Hazai beszély- és regénytár. Szerkeszti és kiadja Friebeisz István. V. Füzet. Erdély vész­­csillaga. Regény. Irta P. Szathmáry Károly. II. kötet. Pesten. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazul­nál. 1867. 16-od rész. 110 lap. Ára 40 kr.

Next