Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)
1858-05-26 / 2486. szám
100—2486. 9-dik évf folyam.PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda: Egyatem-utcza 2-dik ssim, 1-ső emelet. Szerkesztő szállása Angol királynő 53. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . 5 frt — kr. pp. Félévre . . . 9 firt 30 kr. pp. HivJalmAnyak Álla ■ 6 hasába petitsor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij Dl UCIIUCUJ CIv Uljtt • külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr. 1858. Szerda, máj. 26. Előfizetési feltételek Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 6 frt pp. Pflévre ....................11 firt pp. NSEl PEST, máj. 26. Tájékozás. (Fk.) Hol van Európa leghatalmasabb flottája — az angol! ezt kérdi az ember önkénytelenül, midőn azt hallja, hogy az Algesirast és Eylant még hat franczia hadihajó követte, hogy ama kettő a cattaroi öbölbe megérkezett, hogy — amit a bécsi telegraphi iroda a szombat - vasárnapi sürgönyből , ismeretlen okokból kihagyandónak vélt, ami azonban az ugyane sürgönyt hozó külföldi lapokban megtalálható, hogy húsz orosz hadihajó váratik a csatornába. Tehát Európának összes tengerhadai úgyszólván talpon vagy inkább útban vannak, csak az angolról híjába keresünk valami hírt; pedig ha félév előtt a marinéjében oly büszke angolnak azt mondták volna, hogy valahol Európában „marinirozott“ demonstratió leend, anélkül hogy neki rész jutna benne ?! Pedig e demonstratio, a mondottak után ítélve, elég nagyszerű leend, s nem látszik, mintha az előre ment két franczia hajó ellenparancsot kapott volna, mert miként említettük , a Nord távirati tudósítása szerint már Cattaro elé megérkezett, s a többi hat franczia hajó is alkalmasint csak a Moniteur vizén csinál „evolutiókat“, valósággal pedig ugyanoda tartand, hová két társa sietett. De hát mi e nagyszerű készületek végczélja? Az olvasó ne higye, hogy e tekintetben találgatásra adjuk magunkat, csak futólag emlékeztetünk a történtekre s az ezek közt nyilvánuló összefüggésre. Hogy Franczia és Oroszország közt intim viszony uralkodik, s hogy ennek czélja Ausztriára nézve kedvező nem lehet, azt régen tudja mindenki. De Oroszországnak — így okoskodtak félévvel ezelőtt — a parasztok felszabadításával most annyi dolga van, hogy nem igen lehet háborúba bocsátkoznia ; Francziaország pedig nem közvetlen szomszédja Ausztriának, s igy azt lehetett hinni, hogy ezen ausztriaellenes frigy az „erkölcsi“ működés határain túl nem fog menni. A hadsergek csökkentése e várakozást igazolni látszott s mindenünnen követték e példát. Egyszerre csak azt hallottuk, hogy Francziaország tengeri kerületeiben nagyszerű ujonczozás lön rendelve. A félhivatalos lapok természetesen a tény horderejét lehetőleg csekélyszerűnek törekedtek előtüntetni, s aztán mindenki úgy vélekedett, hogy tengerhadi felszerelés legfölebb Anglia ellen lehet irányozva, melynek azonban attól épen nem kell félnie. A világ tehát közönyös maradt. Aztán arról értesültünk, hogy Lengyelországban három orosz hadtest központosul, s hogy az ausztriai követ Sz. Pétervárt odahagyja. A lengyel hadmozgalmakról azt mondták, hogy ezek csak az onnan kivont csapatok pótlására czéloznak, a második hírt pedig a bécsi lapok alaptalannak mondták. A világ figyelt ugyan, de azért mégis nyugodt maradt. A Moniteurben megjelent aztán a szárazföldi hadsereg szaporítását illető rendelet s ámbár ezen rendszabályt is szépíteni törekedtek, a világ már némileg nyugtalankodni kezdett. A franczia szárazföldi és tengeri hadnak készülései, az orosz csapatközpontosulások után kezdődött az Orsiniféle komédia, mely a turini kamarai vitákban élénk illustrátióját találta, s a világ még inkább kezdett nyugtalankodni. A legújabb, mondvacsinált montenegrói viszály végre még a leghiggadtabb embert is nyugtalanítani kezdi s aki az elősorolt adatokon — amintegy egymás mellett állnak — végig pillant, akaratlanul is azon gyanúra vetemedik, hogy itt messze terjedő és régóta kész terv ézik; ami pedig itt ott megnyugtatónak látszott, csak szemfényvesztés volt, hogy a gyanú nagyon korán fel ne ébredjen. Biztosan tudjuk, hogy illető helyen mindazáltal régen ébren van már! —------Minap kimondott nézetünkhöz híven, ítéletünket felfüggesztjük, míg a franczia vagy franczia-orosz politika czéljait tisztán magunk előtt nem látjuk; nagyszerű eszközök allkalmazása egymaga még nem imponál nekünk, sőt megvetjük azokat, ha egyedül maroknyi haramianép vagy pénzsóvár főnökének érdekében használtatnak. Bármennyire becsüljük is minden nemzet „függetlenségét“ s „önállóságát,“ de a mai Montenegro mellett nem tudunk lelkesülni, valamint elvben minden emberben az egyéni szabadságot is mindenek felett becsüljük, de azért rablók s gyilkosok számára mégsem igényelhetjük e szabadság sértetlen fentartását. Francziaország becsületére még mindig hiszszük, hogy tulajdonképeni czélja más, majd meglátjuk, minő? De hol van az angol flotta ? Kérdeztük e czikk elején. Hol lesz, ha majd e czélok világosakká válnak ? Kérdjük most. Derby kormánya legújabban ismét némi életerőt nyert, s ez talán a sessio végéig, talán épen újévig fogja táplálhatni azon olajlámpácskát, mely mint kormány — jelenleg Anglia egén — nem tündöklik, hanem csak igen szerény világosságot gerjeszt? Lesz-e a toryknak annyi bátorságuk, hogy eldöntő pillanatban határozottan egyik vagy másik rész mellé állanak ? Ha nincs, akkor lételök mától holnapra sincs biztosítva, mert az nem maradhat így, hogy az egész világrészt megrendíthető eseményekbe Anglia bele ne nyúljon, hogy közönyös nézője legyen 3—4 idegen hajóhad együvé gyülekezésének, maga pedig ne vegyen részt e gyűlésben ? A Cardwellféle indítvány sorsa azt sejteti, miszerint a pártok közti compromissió nem sikerült , de az említett körülményekkel szemben minden pártviszály elnémulna s a nemzet egyhangúan azt kívánná, hogy kormánya a netalán kifejlő eseményekben a brit névhez méltó szerepet játszók. A brit kabinetnek tehát múlhatlanul pártot kell fognia, de kinek fogja majd pártját? Hol lesz az angol flotta s vele együtt az angol politika ?! Ez az, amire feszültséggel várjuk a választ, biztosíthat magának , mert elvharczban fogja legyőzni elleneit. (?) A győzelem pillanatától fogva nemcsak állandó támaszszal bizánd a nemzet képviselői nagy részénél, hanem gyökere leend a tág birodalom legtávolabb eső tájain is. E pillanattól kezdve merészebb vágásokban fog haladhatni s valósíthatja, mit a sheffieldi tag helyesen ugyan, de nem minden ingerültség nélkül állit a remek beszéde végén , hogy t. i. e gyönge kormány engedékeny készségétől több jót várhat a haza, mint a nemrég kiküszöböltnek erőteljes insolentiájától. Továbbá, ha a mostani kormány többséget nyer, világosan ki lesz modva, hogy Nagybritannia parliamentje kész oly conservatív kormányt támogatni, mely a külföld ellenében mindenütt a függetlenség zászlaját lobogtatja, habár belreformok tekintetében egy másiktól többet lehetne is várni. Ha pedig a jelen kormány bukik (föltéve, oly többség ellenében, mely a ház föloszlatását nevetséges színben tüntetné elé), Palmerston és Russel nem fognak oly kabinetet alakíthatni, mely a ház véleményét csak akkor venné figyelembe, mikor az épen ínye szerintinek fogna mutatkozni. A „Times“ mai vezérczikkeinek egyike e pontra nézve igen érthető ujjmutatásokkal szolgál: a Laboucherek, Smithek stb. mellőztetni fognak — sőt tán maga Clarendon lord is, új elemekkel veendi magát körül az öreg whigfenök, még pedig olyanokkal, kik a tisztán szabadelmű párthoz tartoznak, s akik eddig is már nem egyszer mutatták meg, mennyire veszélyes dolog, minisztérium alakításánál róluk megfeledkezni. Kötve lesz tehát a restaurált kormány keze sok tekintetben, kötve saját alkatrészeinek természete, de még inkább kötve a fölébresztett nemzeti féltékenység őrszeme által. Palmerston lord látszólag mindig engedett a francziák császárjának, habár valósággal mindenkor tízszeres árt vett engedékenységéért; — ámde midőn nemzeti becsület forog kérdésben, a kalmárkodónak csúfolt angol nem ismer elég magas árt, melyért e szeplőtelen kincsét áruba lehetne bocsátani. 4» London, máj. 18. *). Midőn a P. Naplónak utolszor írtam, azon kérdés eldöntése volt szőnyegen az akóházban : „Legyen-e Conspiracy-bill ?“ A „ne legyen“-re Palmerston és társai leléptek ; úgynevezett tory kormány foglalá el az előbbi helyét. Ha az olvasók egynémelyike tán még emlékeznék akkori soraimra , tudni fogja, hogy hamis próféta voltam, jósolván , miként a viharedzette ősz kormányos e szélvészen is győzedelmeskedni fogna. Csalatkoztam előrelátásomban, de csalatkoztak nálamnál sokkal nagyobb emberek is, s ha valaha, azon esetben el lehet mondani, hogy nádszálakkal döntötték le az óriás tölgyet. Azóta Angliában a politikai élet kijött szokott kerékvágásából, s azok, kikre a közügyek vezetése közvetlenül bízva van, csak addig vonják az államszekerét bizonyos irányban, míg a tapasztalt zökkenés más felé nem fordítja sóvár szemöket; s akár hová vezessen is a közeleső simább ösvény — áttérnek arra haladék nélkül, mert tételük egyedüli föltétele ,mozgás;‘ — fölakadás rájok nézve halál. Ma, mint ama nehány hó előtt, válóponthoz közelitünk, s midőn e sorokat irom, heves harczot vívnak az alsóházban, névleg a fölött : „helyén volt-e Canning lordot kiáltványáért megróni, s e megrovást közzé tenni ?“ — valósággal azonban : „Szabad-e tovább is nyugalommal nézni azon iránynélküli döczögést, mely mellett a legélesb látású se tudhatja, mily kimenetele lesz a dolognak ?A Palmerston és Russel lordok egyazon sorban harczolnak, pillanatra elfojtva azon személyes gyűlöletet, mely őket sokkal inkább választja el egymástól, semhogy valaha őszintén és tartósan együttműködhetnének a közjó előmozdítása körül. Roebuck, a humanitásig emelkedett liberalismus képviselője, a conservativ miniszterium mellett emeli hatalmas szózatát a szabadelvűek nagy seregének ellenében. Ily tünemények csak ott szemlélhetők, hol az alkotmányos élet átmeneti kicsishez közeig, hol a régi elnevezések burokjában új elvek sarjadzanak ; hol a pártok alakulhatására kellő központok még nem léteznek, minthogy a régiek elveszték vonzerejöket, az újak pedig még nem fejthették azt ki elegendőképen. Mint fog végződni az alsóházi harcz, azt ma este ép oly kevéssé tudhatni, mint tegnap vagy tegnapelőtt lehete ; annyit azonban bízvást állíthatni, hogy a szőnyegen levő vita kimenetele fordulópont leend Nagybritannia parlamentáris életében. Ha a Derby kabinet győz, ez egyetlen győzelem által tartós életet *) Mint már múlt számunk távsürgönye jelenté, a Cardwell féle rászólási indítvány fölötti parlamentáris harcz véget ért.. levelezőnk jelen közleménye tehát, magára az esetre nézve, elkésett. Közöljük azonban, mert a különböző pártok állását egymás irányában jellemzi. Szerk. PESTI NAPLÓ, Pest, május 26. — Vettük a Bécsben f. hó 22 dikén tartott lóverseny eredménye felőli jelentést. A lóverseny kezdete d. u. 1 órakor. Pályabíró : Steckau György gróf. Indítók : Harrach gr.; Hunyady J. gróf; Waldstein János gr.; Zichy Ödön gróf. Teherre felügyelő: Zichy Edmund gróf. I. Megnyitási egyletdij 100 arany. Futhat 5 évesnél nem idősb és még sehol sem nyertes minden ló Távolság 1 mf. Tét 100 frt. Futottak: 1) Henckel gr. 3 éves kanczája „Lu 11 a na.“ 2) Liechtenstein Ferencz hg 4. éves sárga heréltje „Trymetov“ és 3) Lichtenstein Ágoston hg 4 é. pes kanczája, mely utolsó maradt. Győztes : „Sultana“. Öten bánatot fizettek. II. Első osztályú államdij 1000 cs. arany. Futhat 4 éves és idősb minden ló. Távoli. 3 1/2 mf. Tét 250 ft, fele bánat. Az első ló kapja a tét- és bánatpénz felét, a másik felét a 2-ik ló. Futottak: 1) Auersperg lig 6 éves pej kanczája : „Elastic“; 2) Pálffy Pál gróf 4 éves pej méné „Be m ish“; 3) Henckel gróf 4 éves p. méné „Giles“; 4) Wenkheim R. gróf 5 éves barna pej méné „Canrobert“; 5) Kinsky Oct. gróf 8 é. vil. pej kanczája „Zeta“ ; 6) Ugyanannak 4 éves pej kanczája „Jenny“; 7) Hunyady gróf 6 év.pej mén. „Vandal“. Győztes : „Giles“, 2-dik „Blemish.“ Hl. Pályaostor és ötven arany, ajánlja Harrach Ferencz gróf. Futhat minden ló. 1 mf. Tét 100 ft, fele bánat. Győztes : Zichy Alfréd gróf 4 épes kanczája „Red White and plue“; 2-ik Kinsky János gróf idős sárga kanczája „T h e m by“ ; még futott: Anersperg V. hg 4é. sárga her. „Redlamite“ s Pálffy József gr. 4é. p. m. „Múltum in Parvo.“ Wenkheim R.gr. „Cyrene“-ért bánatot fizetett. IV. Másodosztályú államdij 600 db. arany, az ausztriai birodalomban ellett és nevelt lovak részére, 2% mf* Tét 150 ft, fele bánat: ez első lóé a tét és bánatpénz fele, a másik fél a 2-ik lóé. Futottak : 1) Harrach gr. 5. é. p. k. „Frolie“. 2) A Lichtenstein Ágost, hg által nevezett 4 ó. p. k. „Wolfdogivadék. 3) Wenkheim R. gr. 4 é. p. k. „Cigarette“. 4) Henckel gr. 3 é. p. m. „Ibrahim“. 5) Kinsky 0. gr. 4 é. sárg. m. „Harlequin“. Győztes : „Harlequin“, 2-ik „Ibrahim“. Ketten bánatot fizettek. V. A Lichtenstein Alajos hg által ajánlott 500 frtos dij, az ausztriai birodalomban 1855-ben ellett minden ló számára. 1 mf. Tét 100 ft, fele bánat. Futottak : 1) Eszterházy Mihály gr. p. k. „Bolondek“ ; 2) ifj. Batthyányi István gr. p. k. „Cornflower“; 3) Henckel gr. p. k. „Sultana“ és 4) Rohan Lajos hg p. m. „Ambassador“. Győztes : „Cornflower“, 2-ik „Sultana.“ — A törökszentmiklósi lóversenyek sorozata 1858. (September 26.) I. Ponyverseny 10 arany. hang. mfd ismételve. Tét: 5 pft. f. v. f. Futhat a választmány által ponynak elismert minden ló, 14 f., markon alól. Őrlovarok teherkiegyenlités nélkül. II. Egyleti dij 100 arany. 2 ang. mf. Tét 20 pft. fele bánat. Futhat minden félvér ló. Teher : 4 évesre 125 font, — 5 é. 130 f. — 6 é. és idősbre 135 f. Ménre 3 fonttal több. A tétösszeg az első és második ló közt elosztandó. Űrlovarok színeikben. HL Mezei gazdák versenye. 20 arany az első lóé, 3 a másodiké, 2 a harmadiké. 1 ang. mfd. A futás nyereg nélkül történik s csak olyan ló futhat, melyet a válaszmány odavalónak talál. IV. Asszonyságok dija. Tiszteletdij ugrató versenyre. 1 ang. mfd 3 gáttal. Tét 10 pft f. v. f. Futhat minden ló. Teher mint az egyleti díjban; telivérre 10 fonttal több. V. Ügető verseny. Tét 10 pft f. v. f. Két ló négykerekű szekérbe fogva; két szekér egymás ellen. Minden szekéren egy bíró. Első ízben 2 ang. mfd, második ízben 1 ang. mfd. A mezei gazdák versenyét kivéve, a többi versenyben csak részvényes futhat. Minden telivér ló után 8 pft, félvér után 5 pft, pony vagy félvér ló után 2 pft gyeppénz fizetendő. Minden futásra, a mezei gazdákét kivéve, September 5-én déli 12 óráig áll nyitva a nevezés, melyet sept. 4-ig Fegyverneken, 5-én d. e. pedig Törökszentmiklóson az Almásy családházban fogad el alulírott. A ló nevezésével a lovar szinei is bejelentendők. A választmány nevében gróf Szápáry Iván. — A „M. N.“ írja, hogy Nagyváradon az állandó szinház ügyében alakult bizottmány azon jelentéssel örvendeztette meg az ügy barátait, hogy e czélra máris 150 részvény van aláírva. Hát Debreczenben, hogy áll az állandó színház ügye ? Bizony jobb lett volna, ha kevesebb jóakarattal és pártoló buzgósággal láttak volna illető helyről ez ügyhöz, eddig már volna Debreczenben is színház. Telke, mint tudjuk, volt. — Virág Alajos egy gyakorlati becsű és külföldön utazók részére hasznos művet adott ki „Külföldi Kalauz“ czímmel, mely a Németországban, Belgium, Németalföld, Anglia, Svájcz és Francziaországba utazókat kellő útmutatással látja el s hasznos kézikönyvül szolgál tájékozásra. A munkához az említett országok vasúthálózatának rajza van mellékelve; a vasutak, gőzhajók menetei felöl táblás kimutatásokat lelünk s megismerkedünk e munkában a különböző pénznemekkel. — A munka Pfeiffer bizományában jelent meg s ára 2 pgő forint. — Grynaeus Alajos „Népszerű alkalmi a rendkívüli oltár- és szerbeszédek, lelkipásztori szózatok s intelmek gyűjteményének“ harmadik kötete megjelent következő tartalommal : Szerbeszéd egyház alapkő letételkor és szenteléskor. Keresztjárati szerbeszéd : a) oltárbeszéd oltári szentség kitételkor, s egész napi, vagy 40 órai imádáskor; b) oltárbeszéd ugyanakkor; e) oltárbeszéd ugyanakkor. Oltárbeszéd, ezéd- vagy más társulati zászlószenteléskor. L. pásztori szózat sz. olvasó egylet napjain. Oltárbeszéd iskolai zászló szenteléskor. Lelkipásztori oktatás házasulandó jegyesek tanitása és vizsgálata alkalmával. Menyegzői oltárbeszéd. Avatáskori 1. p. szózat. Hajószentelési szent beszéd. Anyaszentegyház szertartási imádsága. L. pásztori intelem törvényes eskütétel előtt. Szerbeszéd apácza szenteléskor. Komoly lelkészi szózat temetőben, egy szegény sorsú halott sírja felett. Imádság halott fölött temetőbe mondandó. Immaculata. A szeplőtelenül fogantatott boldogságos szűz Máriának tizenkét csillagos koszorúja Kisasszony. — Ajánljuk az anyáknak, hogy tekintsenek a Széchenyi sétatérre ünnep- és vasárnapokon kiküldött apró gyermekeik után. Bizony nem fog ártani. Hyenkor iszonyú port ver fel a hullámzó nép a fel nem öntözött utakon s az apró szentek nem győzik nyelni az áldást s nem győzik törülgetni szemeikről a port. De ez még a kisebb baj. Nagyobb baj az, hogy a dajkának, a gyermekőrnek, a bonnenak ilyenkor nemcsak a gyermekre kell vigyázni, hanem a szivére is, hogy ki az ostromló vitézek ellenében oly könnyen veszíté el szivét, csak késő veszi észre, hogy mellőle a kisfiú vagy leány eltévedt. Ha Pesten a gyermekek számára nem volna alkalmas a hely (t. i. a füvészkert) mint a Széchenyi s az úrtéri sétatér, azt indítványoznák, hogy áldoztassanak fel a leendő világpolgárok és polgárnők jólétének a sétányok oszai; hadd járhassanak a zöld fűben; de hiszen van ily üdítő, egészséges mulatóhelyük is a gyermekeknek, hol nem kell port nyelniük s hol a gyermek őrét nem ostromolja annyi imádó. Tán ezért nem viseltetnek oly előszeretettel a dajkák a füvészkert, mint a poros sétányok iránt. Mert nem hihetjük, hogy a szülőkre nézve nagy argumentum volna az 1 kr. bementi dij. — A jeles olasz regényíró Manzoni Alessandro nagyon beteg. — A „Huszárok könyve“ (szerkesztő Szelestey László) megjelent. A 240 lapra terjedő gyűjtemény a következő költőktől ad a huszárra vonatkozó költeményeket : B. Amadé László, Arany János, Avar, Bajza, Berecz, Czuczor, Csokonai, Csurgai, Dalmady, Döbrentey, Garay János, Gyulai, Lajos István, Keletfy István, Kerényi, Kuliffay, Lévai, Lisznyay, Losonczy László, Magyari, Nagyérházi, Pajer, Petőfi, Sál, Sárosy Gyula, Sz. Szakáll Lajos, Szathmáry Károly, Szász Károly, Szelestey, Székely J., Szűcs D., Thaly Kálós, Tompa M., Tóth Endre, Tóth Kálmán, Varga Soma, Virághalmi, Zabuldi József, Zaláról, a „Magyar népdalok könyvéből és a nép ajkáról. A csinosan kiállított könyv bolti ára 1pírt. — Szotyori Nagy Károly (debreczeni reform, orgonista és kántor, a főtanoda ének- és zenetanára) előfizetést nyit „Templomi és halotti karénekeskönyv“ czimű munkára. A munka megjelenik 5 részben. Előfizetési ár : I. rész 60 praeludium stb. 1 ft. 30 kr. p. II. rész 166 dhoral és a néphymnus stb. 2 ft p. III. rész 30 közönséges halotti ének négyes hangszóra 30 kr. p. IV. rész 20 templomi és halotti nagyobbszerü karének, kétnemű énekkarra rövid útmutatással 1 ft p. V. rész orgona és zongora iskola 2 ft p. — Nemzeti szinház. Máj. 22. (A) „Portréi néma.“ Máj. 23. Nem volt előadás. 24-én „A kis árva.“ Torday Ede úr czimzetét kéri a „Pesti Napló“ Szerkesztősége. HIVATALOS. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály egy 1. oszt. adóhivatali segédi állomásra Trinks Károly pénzügyőri utánnézőt nevezte ki. A soproni cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Kratochwill Ferencs szárnyára hivatali napdijnokot Hl. osztályú adóhivatali segéddé kinevezte.