Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)
1858-05-28 / 2488. szám
102—2488. 9-dik évffolyam. FESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-bő emelet. Szerkesztő szállása: Angol királynő 53. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó- hivatal: Egyetem-utc.a, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: , Vidékre, postán Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . ... 6 írt pp. Évnegyedre . . 5 frt pkr. pp. Félévre.............................11 frt pp. Félévre . . .. 9 frt 30 kr. pp. Hiv^n'minnV'Ász díja ■ 6 hasábu petitsor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij 1* UcLUlülJjClk ttlja ■ külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr. 1858. Péntek, máj. 28. PEST, máj. 28. Az úrbéri dolgok haladása Békésben. Azon közlésnek, mit fentebbi czim alatt e lapok f. é. april 11-ki számában adtam, folytatásául vegye a tisztelt olvasó közönség a következőket. I. A népre nézve kitünően előnyös úrbéri egyességek száma f. hó 2-án ismét egy ujjal szaporodott. Köttetett pedig ez Füzes-Gyarmaton, gr. Blankenstein testvérek mint volt földesurak, illetőleg meghatalmazottjuk Szombathely Antal, és Füzes-Gyarmat város e végett megbízott képviselő-bizottmánya között, az úrbéri kézlegelő elkülönítése fölött. Az egyességi összes "iratok már a helybeli úrbéri törvényszékhez be is adattak , s szokott gyors kezeléssel , e napokban az úrbéri főtörvényszékhez is el fognak juttatni. E lapoknak rendes tudósítója lévén épen Füzes- Gyarmaton is, illőnek tartom neki hagyni fel az örömet, hogy a nagybecsű egyesség részleteit terjedelmesen közölhesse; annyit azonban e helyen én is általánosságban fölemlíteni szükségesnek tartok , hogy ez egyesség által tanúsított nagylelkűségért a volt földesuraknak a gyarmatiak őszinte bálával tartoznak, valamint a földesúri már megnevezett meghatalmazott s országszerte ismert érdemdús férfiúnak, továbbá a község buzgó ügyvivőjének Asztalos Istvánnak, s minden itt el nem sorolható jóakaratunknak, kik ez egyesség létrehozásában szívesen és sikeresen fáradoztak, elismerést méltán szavaznak, mert ez egyesség a legjobbak legjava, s 300 holdat meghaladó adományozásaival egyelőre is szembetűnő. Fájdalom, hogy sokan épen az érdeklett nép köréből, mindezeket be nem látják, s magát az áldást és szerencsét is öngyilkos kézzel akarták volna maguktól s utódaiktól eltávolítani. De hiszen így volt ez mindig; a közel eső vagy meglevő jót ritkán becsülik, ritkán érzik az emberek, és mindent másként hisznek, képzelnek jobbnak, míg az idő ráüti az igazi jóra a próbát, az okulás, a tapasztalat megadja a meggyőződést, és a jó, habár későbben, mégis jónak ismertetik. Nagy ügyeknél egész tömeget egy kalap alá venni, csak ritka szerencse, kivált midőn a tömeg megnyerésére a módok és eszközök sem használhatók; de azért a jó ügyben fáradozók ne csüggedjenek; küzdelemmel, okkal móddal czélhoz juthatni, s én szeretem hinni, hogy a régi Békés megye még szabályozatlan néhány községet, a már létrejött számos szerencsés egyesség előnyeit lassan kint belátva, sietnek a szomszédok jó példáit követni meg lehet, mert higyék meg, a jól felhasználhatott kedvező alkalom elszalasztása késő megbánásra adhat okot, pedig a kényük legkeveslib kiké mindig a megbánásé. II. A gyulai örökegyességhez tartozó igen terjedelmes mérnöki összes munkálatok helyszinéni hitelesítése teljesen bevégeztetvén, s az összes iratok az első birósági helybeli úrbéri törvényszék által a váradi Úrbéri főtörvényszékhez nyomban felterjesztetett, onnan egypár tárgyban pótló fölvilágositás és egy vitelközben megrongált eredeti okiratnak újrakészitése hagyatott meg. E meghagyásnak is már teljesen elégtétetelt, s a főtörvényszék jóváhagyása minden órán váratik. III. A kétegyházi legelőelkülönítési s illetőleg tagosítási perben a n.váradi úrbéri főtörvényszék az első bírósági ítéletet, mely szerint sessionkénti 10 hold ítéltetett legelőnek a tagosításra alkalmasabb és jobb részéből, helyben hagyta, azon világos hozzáadással, illetőleg módosítással , miszerint az összes úrbéri földek okvetlenül és elmaradhatlanul tagosítassanak ez alkalommal. Ez ítéletnek, egyik egy, másik fél más indokból felülvizsgáltatását kívánta, azonban kölcsönös egyetértésből mindkét fél elállott a felülvizsgálati kérelemtől s igy, a volt földesur részéről kikötött feltételhez képest, a legelő elkülönítést illetőleg a végrehajtás nyomban, még a múlt april hó 26-kán megkezdetett, s e hó 2-kán be is fejeztetett; a tagosítás végrehaj - tása a függő termés betakarítása után történhetvén majd meg. Felperes gr. Almássy Kálmán, mindamellett, hogy a néppel két ízben is próbált barátságos egyesség nem sikerülhetett, s a dolog perrel intéztetett el, vallásos kegyeletből, nagylelkűségből a végrehajtás alkalmával következő alapítványokat, adományozásokat tett. Temetőül a g. n. e. részére 4 holdat; a katolikusok részére 2 holdat; az egykét családból álló protestánsoknak, úgy hasonlóul az izraelitáknak külön külön holdat. Faiskolára a g. n. e. 2 holdat, a kath. 1 holdat. A róm. kath. parochus fizetése jobbítására a törvényszabta legelő illetőségen felül 14 holdat, a kath. kántor és tanító fizetése jobbitására évenkint 9 köböl búzát, 5 köböl árpát, 30 pftot, maga és utódai nevében megajánlott. — A g. n. e. papok fizetése javítására alaptőke gyanánt 1700 pftot; s végre mindezek tetézéseül a nép kezén levő maradvány földeknek 4000 pstot meghaladó patens szerinti váltságsummáját örök alapítványul a szegények javára oly formán rendelte, hogy ennek kamatjából évenkint a községtől bejövő összeg, nem fillérenkint, hanem nagyobbacska, érezhetőbb jótékonyságot nyújtó értékben, egykét szegénynek vagy szerencsétlennek, ki arra legérdemesebb, évenkint osztassék ki. A községbeli egyházi és világi elöljárók a segélynyerésre egyéneket ajánlanak, s az ajánlottak közül az alapító gróf és utódai fogják az illetőt vagy illetőket kinevezni, s részökre a kifizetést utalványolni Nem mindennapi jelenet: pörnek ily nemes tettekkel emlékezetessé tett végrehajtása; azonban tudva levő dolog, hogy a tervezett barátságos egyesség utján még nagyobb szerencsében részesülhettek volna a kétegyháziak, s 4—500 holdra bizton tehetni a különbséget a gróf által ajánlott és az itéletileg megállapított földmennyiség között. A gróf megtette előleg, megtette utólag és bő mértékben mindazt, mit a lenforgott körülmények és viszonyok között tőle a legmerészebben várni, igényelni lehetett, — és nemes öntudatában, s a legjobbak megtisztelő elismerésében találja elégtételét. Úgy van, ebben és ezekben kell elégtételt találnia, mert a mi e nemes eljárás után alig másfél napra történt, az csak elkeserítő, csak kebellázitó. Ugyanis máj. 2-án végeztetvén be a legelőelkülönítési végrehajtás, másnap éjjeli 11 órakor, az országszerte dühöngött orkánszerű szélvészben, a grófi kastélylyal egy ponton összefüggő s fenyő-zsindelylyel fedett gazdasági hosszan folyó épületek leghátsó része, valami elvetemült istentelen által, kívülről meggyujtatott, még pedig, mint a megtalált bűnk és tanujelek kétségtelenné teszik, hozzá készített s hosszú rúdon a magas ereszhez feltartott kanóczczal gyujtatott meg. A száraz fedélzeteken a rendkívüli szélben hihetlen dühösséggel, gyorsasággal végig csapott az emésztő lángtenger, —s a 151 - - nyi kapcsolatos összes épületek, bennük a nemrég nagy költséggel kijavított kastély, és kápolna fedélzete elégett. A kár a padlásokon elhelyzett s megégett 3000 köbölnyi gabonanemüekkel együtt 32—35.000 pítra mint legkevesebbre tétetik. Isten, ki mindent tud, a ki a sziveket és veséket vizsgálja, tudhatja csak az éjjeli ezégéves gonosz tett elkövetőjét, — s az indokot, miből az származott? ; azonban bármint igyekeznének is az emberek a humanitás érzésének kímélésével magukat ellenkezőre vezérelni, akaratlanul is egy gondolat villan, úgyszólván tolakodik fel az emberek agyába, és e gondolat: a gyújtásnak az executióval a combinatióba hozása; és e combinatióra megborzad, elfordul a jobb érzés, az elaljasodásnak, a vadságnak, a hálátlanságnak emez iszonyú példájától, vagy a butaság és értetlenség ily ádáz boszujától. Úgy tudom, Kétegyháza község egyházi és világi elöljárói mindent elkövetnek, hogy az iszonyú tettes valamikép kitudathassék. Ez nagyon renden van, s ez kötelesség is. Szivemből kivánom, hogy czért érjenek, a büntető igazság kezeibe adatandó ezégéres gonosztevő kétegyházi, s a gróf volt jobbágyai közül, sőt e megyéből való ne legyen; hogy igy, még eddig másokhoz hasonlítva dicséretes birü megyei népünk erkölcsiségéről, a kedvezőtlenebb vélemény ne alakuljon a közvélemény nagy fórumán. Ugyancsak a fentisztelt grófot, más méltatlan károsittatás is érte másik uradalmában Váriban, a hol f. hó első napjain, nem tudni ki által, és mi módon élesztett vagy támadt tűz által 300 holdnyi uradalmi erdőben igen tetemes kár és pusztulás történt. A nemes gróf a szó teljes értelmében igazán tűzpróbára volt téve, mit ő olynemü vallásos és férfias resignatióval állott ki és szenved ma is, mely csak nagy léleknek" tulajdona, —s melyhez a köztisztelet elmaradhatlanul csatlakozik. Isten éltesse őt és övéit sokáig! adjon nekik gazdag kárpótlást a családélet állandóan Üdvözítő nyájas örömeiben. L. TÖRVÉNYKEZÉSI TÁRCZA. A 42 bankjegyhamisító elleni végtárgyalás a budai orsz. , törvényszék előtt*). Máj. 26-án délelőtti 9 óra után kezdetett meg a végtárgyalásnak azon része, mely a vád- svéd végbeszédeket tartalmazza. A mai egész ülést az államügyészségnek az ügy állásához képest terjedelmes végbeszéde foglalta el. Mielőtt azonban azt közlenék, szükségesnek tartjuk a bizonyítási eljárásból azon szakértői vélemény lényegét közleni, melyet a törvényszék előtt a bécsi nemzeti bank küldöttei nyilvánítottak, és mely a helybeli szakértőknek általunk már közlött véleményét nemcsak kiegészíti, hanem lényegesen módosítja és helyre is igazítja, és amelynek, mint látni fogjuk, a kivilágításra eldöntő befolyása van. A bécsi szakértők azon véleményt nyilvánították az államügyészség által ebbnek terjesztett kérdésekre, miszerint, mint általában minden bankjegylemezen, úgy az előmutatott s kérdésben levő aczéllemezen is a bankjegy-forma nemcsak vésés (gravirozás), hanem karczolás (radirozás) által is előállítható, akkép, t. i., hogy a lemez bizonyos mázzal (fitness) bevonatik s a karczolás erre történik, s ekkor a lemez választóvízzel kietetik. Határozottan állítják, hogy a fenforgó V s VI form. 10 ftos jegyek ily készítésű lemezről kerültek ki, t. i. karczolás s nem vésés által. Innen azután a bankjegyek hiányossága, tökéletlensége is, minthogy a választóvíz általi kietetés hibásan, tökéletlenül történt, ily műtéteire a kellő képesség s ügyesség is könnyen volt megszerezhető. Az, ki rajzolni tud, (mi (e vádlottnál kétségbe sem jöhet) fél év alatt megszerezheti azon ügyességet, hogy mázzal bevont lemezre bankjegy-formát karczolhasson; évek arra legkevesebbé sem szükségeltetnek, (fővádlott Ser Károly pedig börtönében évekig rajzolt, fesselt, ki tehát azon képességet is könnyen megszerezheté magának). Tehát ha fővádlott évek előtt tökéletlen pénzjegyeket készített, mégis képesittethetett arra, hogy a vádlényü 10 ftosoft lemezét készíthesse. Mert az ily lppapzkarczolás a rajzolásnak valódilag csak egy nepe t képezvén, az, ki magát a rajzolásban tökéletesítheti, szinte a lemez ,elsc$$^^bpn is {Ugy$$g£get szerez magának. És így egy korábbi tökéletlen mű készítője rövid idő alatt képesítheti magát — ha rajzolásban tökéletesül s a lemez karczolásában gyakorolja magát — arra, hogy tökéletes művet állíthasson elő oly lemezeken, milyenek most kérdésben vannak. Azon kutyabőrre nézve (pergament), mely S. Károly fővádlottnál találtatott, azt véleményezők, hogy az a hamis bankjegy befedésére szükségeltetett, akkor, midőn az a víznyomat előállítása végett az illető kőlapra téríttetik, minthogy a pergament legalkalmasabb, hogy semmi benyomás, bevágás ne történjék az illető papírszeleten. Mint látjuk a bécsi szakértők véleménye lényegesen különbözik az általunk közlött helybeliek szakértői nézetétől. Minthogy utóbbi megkülönbözteté ugyan szinte a vésés és karczolás műtételét, de határozottan nem mondá, hogy a kérdéses lemezkarczolás által készíttetett volna el, sőt csak a vésés műtételéből indult ki, s csak ezt feltételező mint olyat, mely által a fenforgó bankjegyek formái a lemezeken előállíttattak légyen. Innen következtető, hogy az, ki a régi Scr féle egy forintos pénzjegyeket készítő, nem lehet alkalmas és képes a jelen bankjegyforma készítésére, azt feltételezve, hogy a vésés képesség megszerzése hosszabb, több évekre terjedő időt igényel. Míg végre a helybeliek azt is nyilvánítók, hogy a jelen 10 fztos jegyek előállításában a múlt években előfordult, és szinte bankjegyhamisító Ba. . .-i munkáját találják fel. E vélemény ellenében a bécsi szakértők azt mutatták ki, hogy a jelen bankjegyek a nevezett bankjegyhamisító B.-tól nem származhattak. A bizonyítási eljárásnak egyéb jogi szempontjait nem soroljuk elő, mivel részletesen elő fognak fordulni az államügyészség végbeszédjében, mely a végtárgyalás alatt is kifejlődött körülményekkel a bizonyítási, kivilágitási eljárást s nyert bizonyítékait világosan s egészben előtünteti. Most áttérünk az államügyésznek mai ülésben tartott véginditványára s ennek kifejtésére. Bevezetésileg kiemelő azon fontosságot, melylyel a bankjegyhamisítás büntette bit a társalomban, és pedig nem cspán azon szempontból, mert itt nem érzik magán, hanem közvagyonról, állami érdekekről is van szó, hanem különösen azért is, mivel az egye- ssek vagyon helyzetére rendkívül megrázkódtatólag hatásoknak majdnem összes vagyonát tönkre teszi, s mivel maga a személybátorság is tetemesen veszélyeztetik általa. És szerinte épen e bűntett Magyarországban igen nagy elterjedésre emelkedett, úgy hogy a legfelsőbb törvényszék abban a büntetési mérték szigorúbbá tételére is határoztatott. Megemlítő továbbá, hogy kezdetben a vádlottak önmaguk előállíták a bűntett eszközeit s tárgyait, s erre vallomást is tettek, mig később mindent visszavontak s tagadásukban konokul meg is maradtak, mi azonban az igazság kiderítését s bebizonyítását nem akadályozható, miután annak eszközölhetésére nemcsak a minden vidékről előállított tanuk, hanem maga a tudomány is hatható segélyt nyújtottak. Ezután áttért a fenforgó bűneset tárgyilagos s alanyi tényálladékának fejtegetésére és kimutatására; kérdésekül tűzvén ki: váljon léteznek e hamisítványok ; s ha léteznek, azok mily eszközökkel és hol, mily időkben állíttattak elő ? E kérdésekre nézve kifejté, mikép a forgalomban volt nagyszámú hamis jegyek, de a melyek egy részben a vádlottaknál is találtattak, és az eszközökre nézve a szinte feltalált eszközök és segédszerek u. m. a tők, lemez, kőlap, prés stb. eléggé tanúsítják a vád tény lételét. A készítés módjára nézve a helybeli szakértők jelen esetben a karczolást (radírozást) fel nem tehetőnek, nem lehetőnek álltták; mig a bécsiek kimutatták, hogy az lehető, s hogy valóban alkalmaztatott is. A helybeliek a talált tőkét gyöngéknek álliták, de a bécsiek szerint erősebbek csak a vésésre kellenek, mig karczolásra, mi nem egyéb rajzolásnál, nem gyöngék, mint a bécsiek saját kísérletükből is meggyőződtek s amit tanúsítanak is. Továbbá a helybeliek e nézetet azért is ostromlák, mert szerintük a tőkön a használat nyomai nem láthatók, míg a bécsiek azt bizonyíták, hogy a használat nyomai kétségtelenül nyilvánulnak. Abból pedig az államügyész szerint, hogy minden készletek meg nem találtattak, nem következik meg a tényálladék kizárása, mert abból, hogy nem birtokolák, hogy birtokukban nem találtattak bizonyos eszközök, nem következtethetni, hogy azok előbb sem lettek légyen birtokukban. E szerint a kérdésben lévő hamisítványok előállítására főeszközökül csak az illető tök és a lemez behúzására kellő anyag kivágatott. És igy — következtető — a talált tők alkalmasak a karczolásra és a kérdéses jegyek előállítására; és másodszor kétségtelen használatuk is, mert nyomait mutatják és mert a bűntetteseknél együtt találtattak. — Nem is hihető, hogy afővádloit, kire esik az illető lemezek elkészítése, kész lapot szerzett s azt hosszabb ideig hordta volna magával. Nem hihető, hogy ily kész lemez birtokában hetekig bujdoklott, magát az egész világtól elzárta légyen csak azért, hogy mistifikálja bűntársait, mire úgy sem volt szükség, és nem hihető azért sem, mert akkor miért szerezte volna magának azon mázanyagot, mely a karczolás előtt a lemez behúzására szükségeltetik; és miért szerzett és hordta volna magával azon tőkét, melyek csak a lemez kikarczolására szolgálhattak. E szerint a bécsi bank szakértő küldöttségének azon nézete alapos , miszerint a feltalált tők alkalmasak voltak a jegyformának lemezem kikarczolására s előállítására. Mivel pedig világos, hogy az V. és VI. formájú 10- fztos jegyek lemezei ugyanegy kéztől eredtek, habár a VI. forma tökéletesebb is, mivel mindkettőhöz a prés ugyanegy kézből került ki; mivel a VI. formának felfedezett nyomai vezettek az V. forma nyomára ; s mivel így az V. és VI. forma kapcsolatban áll egymással, egy forrásból eredtek, egy tettesre s előidézőre mutatnak, mindezekből azt következtető az államügyész , hogy jelen esetben folytatólagos bűntettről van szó. Ami a vádtény létesítésének helyét illeti, semmi kétség szerinte, mikép a lemez kikészítése a karczolás Csákváron és Csilliknél történt, a préselés pedig Gyúrón és Vadkerten,mint az e helyeken feltalált eszközök bizonyítják. A létesítés ideje az V formánál 1855. September, October hóra esik, a VI formáé pedig 1856. elejére. — A készítés módja az, mit a vádlottak kezdetben önmaguk részletesen előadtak és a mely működés tökéletesen össze is hangzik a bécsi szakértők által előadott készítésmóddal. Ezen általános fejtegetés után áttért az egyes vádlottak elleni vád és büntetés megalapítására és pedig mindenekelőtt Seer Károly irányában, kit mint fő büntetés kíván tekintetni, kinek mint ilyennek mind erkölcsi, mind műképességét teljesen kimutatottnak látja, s kire életfogytiglani börtönbüntetést kért kimondatni. E fejtegetés részleteit azonban a holnapi számra hagyjuk. .. *) Lásd a „P. Napló“ 88. számát. F els zó litá-S gazdasági próbák és kisértetek tétele s ezek eredményeinek közlése iránt. Az egyesületi élet egyik legnevezetesb áldása az erők és eredmények öszpontositásában fekszik,s hatásának mértéke azon gyámolitástól függ, melylyel a hazában létező egyes tehetségek irányában viseltetnek. Valamint a számtalan apró patakok összefolyásából növekszik a hatalmas folyam, szintúgy alakul az egyesületi élet nagggyá és egészszé a gazdasági téren munkálkodó egyesek szövetkezése által. Azon felébredt munkásság, mely a hazában most minden irányban oly örvendetesen nyilvánul, tesz kétségkívül naponkint számos és becses próbákat és tapasztalásokat; mindaddig azonban, míg ezen eredmények az ország gazdasági életének központjában az országos egyesület keblében nem folynak össze mind, kis körre marad szorítva azon tanulság, melyet egyesek értelme és buzgalma a legnagyobb elismerésre méltó szorgalom és fáradsággal felderít. Az egyes tapasztalások csak úgy lesznek az egyetemes nemzet kincseivé, ha azokat felismerni és használni mindenkinek lehetővé tétetik. Ezen czél lebegett a M. G. Egyesület előtt, midőn elfogadott programmjában a gazdasági próbák és kísérletek tételét s ezek eredményeinek az egyesület utján való közlését is felvette. Fog az egyesület e téren maga is közvetlenül tenni azonnal, mihelyt e czélra szolgáló kísérleti telkét szervezheti; a mások által tett és teendő tapasztalások azonban, még ez esetben is igen nagy mértékben fogják munkásságának értékét növelni. Azon reményben, hogy gazdaközönségünk az Egyesület törekvését ez irányban is helyesli és gyámolítani hajlandó, a f. é. május 5-kén tartott igazg. választmányi ülés határozata nyomán, kedves kötelességének tekinti az Egyesület elnöksége, gazdasági előmenetelünk iránt érdekelt gazdáinkat felkérni, szíveskednének a gazdaság bármely terén tett és teendő észrevételeket, próbákat és tapasztalásokat, a fenforgó körülmények részletes és hű előadása mellett hazafius készséggel közeni, hogy igy minden hasznos és életrevaló tapasztalás, mely most elszigeteltségében csak keveseknek eszközölheti javát s tágítja ismereteit, lassankint az Egyesület által nemzeti közkincscsé válhasson. — Pesten, 1858 május 23. Gróf Károlyi István, mint a Magyar Gazda Egyesület elnöke. PESTI NAPLÓ, Pest, május 28. • fr-- A jótékony czélra kiadott Albumok, az előfizetési felhívások, a népszerű vállalatok, sőt a Naptárak kora is vége felé járván, az irodalmi üzérkedés egy új korszakában találjuk magunkat, mely minden eddiginél kevesebb fáradságba kerül, s ha keletje van, e szerint legtöbb hasznot hajt. Az anthologiákról, a versgyűjtemények azon neméről szóluak, melyekben egy egy író saját szerkesztői neve alatt a mások verseiből tetszés szerint válogat, s azokat egy csinos kötetben kiadja. Az egyik vállalkozó kiszemeli egész irodalmunkból azon verseket, melyek szerelemről, a másik, a melyek hazafiságról, egy harmadik, a melyek" a huszáréletről szólanak, s" egy negyedik költő elődeinek és társainak balladáit állgatja. Ez eljárást a törvény nem tiltja ugyan, mely megengedi, hogy bármelyik írónak már megjelent művéből egy évet meg nem haladó mennyiséget bárki utánnyomathasson; — de az irodalomban, valamint az életben a polgári törvényeken kívül még egy fórum van, mely a törvény nemkárhoztatta tetteket is sok esetben szigorúan kárhoztatja, s ez a közerkölcsi érzet, a közvélemény ítélőszéke. Ennek nevében kell szólanunk a versgyűjtemények kiadóinak divatozni kezdő eljárása ellen. Egy egy jeles költőnk kiadja összes verseit Tudva van, hogy bárminő jeles költőnek összes versei közt, aránylag a többiekhez. Csak kevés van, melyet par excellence kitűnőnek nevezhetünk. Maga az olvasóközönség is jeles, költőink összes műveiből csak néhányat választ ki kedvenczéül. E kitűnő ver-