Pesti Napló, 1858. június (9. évfolyam, 2491-2514. szám)

1858-06-09 / 2497. szám

Hogy már is minő eredményeket vivott ki a lelke­sedett szorgalom : szolgáljon mértékül a választmány áltál határozott kitüntetések következő sorozata. 0 - b o r o k. Kitűnők: Armós Bálint 1848. székelyhidi bakar, Czájlik Alajos 1846. diószegi bakar, Reviczky Menyhért 1841. kiskágyai bakar. Jelesek: Papánek Lajos 1848. székelyhidi bakar, Nagy La­jos szolgabiró 1848. székelyhidi bakar, Pfeiffer Jó­zsef, 1848. székelyhidi bakar, Czájlik Alajos 1841. diószegi bakar, Sártory Ignácz 1834. szentjóbi bakar, Nagy Lajos, szbiró 1846. diószegi közönséges, Erdei Sándor 1836. szentimrei közönséges, Erdey Sándor 1834. sz.-imrei közönséges. Dicséretesek: Trenhauser Péter 1848 Székelyhid közönséges, ugyan­az 1846. Székelyhid közönséges, Papánek Lajos, 1846. Székelyhid közönséges, Poroszlay László 1843. Janka közönséges,- Dráveczky Sándor 1841. Köböl­kút bakar, Erdei Sándor 1841. Szentimre közönséges, Reviczky Menyhért 1849. Kiskágya bakar, Sártory Ignácz 1846. Sz. Jób bakar, Reviezky Menyhért 1846. Kiskágya bakar, Papánek Lajos 1836. Székelyhid bakar, ugyanaz 1834. Székelyhid bakar, Fráter Imre 1834. Kiskágya bakar, Reviczky Menyhért 1834. Kis­kágya bakar. Érett borok. Igen különösen kitűnő: Penkert Mihály által Szent- iványi József székelyhidi szőlőjéből kiállított 1855-ik évi bakar, kitűnő Gruden Imrének ugyanezen évi ba­kar bora Micskéről. Jelesek : Miskolczy Imre 1855. kiskágyai közönséges, Réty József 1854 diószegi közönséges. Horváth József 1854. székelyhidi közönséges, Bozsó György 1853. székely­hídi közönséges, Erdei Sándor 1853. szentimrei kö­zönséges, Nagy Lajos 1855. vajdai bakar, Gruden Imre 1853. micskci bakar, Reviczky Menyhért 1852. kiskágyai bakar. Dicséretesek: Lukács Mihály 1855-ki jankai közönséges, Nagy Lajosnak ugyanezen évről vajdai közönséges, Por- törö József 1855-jankai közönséges, Cseh Menyhért 1855. micskei közönséges. Bácsi László 1852. vajdai közönséges, Trenhauser Péter 1852. székelyhidi kö­zönséges, Novák Józefa 1852. diószegi közönséges, Armós Sándor 1855. székelyhidi bakar, Volfard Jó­zsef 1855. diószegi bakar, Paksy Kis-István 1854. jankai bakar, Farkas József 1854. székelyhidi bakar, j Novák Józela 1853. diószegi bakar, Reviczky Meny- j hért 1853. kiskágyai bakar, szentjóbi urodalom 1853 ! hakar, Trenhauser Péter 1852 székelyhidi bakar. Uj-borok. Kitűnők: Györgyné, Szabó Dániel, Szőnyi Ferencz, Szekeres Imre, Puskás. József, Bende György és Króje Márton­nak 1857-ki diószegi közönséges borai, végre Ujváry Ödön keserűi, Brunner Eduárd jankai, és Radó János jankai 1857. közönséges borai. Dicséretesek. Horváth Dienes 1856. székelyhidi, Armos Bálint Csanády János, Jezerniczky György s ismét Armos Bálint 1856-ki székelyhidi bakarjai, Matos Géza 1856. vajdai bakar, Rózsa György 1856. Diószeg kö­zönséges, Lukács Mihály 1856. Janka közönséges, Lónyay Józsefné 1856. nagykágyai közönséges, Gru­den Imre 1856. Micske közönséges, Horváth Lajos 1856. Poklostelek közönséges, Jezerniczky György 1856. Székelyhid közönséges, Bozsó György 1856. Székelyhid közönséges, Szent Jóbi uradalom 1856. közönséges, Armos Sándor 1856. Székelyhid közön­séges, Erdei Sándor Szentimre 1856. közönséges, Sár­tory Ignácz 1856. Szent-Jób közönséges, Paksy Kis István 1857. Janka bakar, Trenhauser Péter 1857. Székelyhid bakar, Gruden Imre 1857. Micske ba­kar, gr. Stubenberg József 1857. Székelyhid bakar, Lin­denfeld Lajos 1857. Diószeg bakar, Trenhauser Péter 1857. Székelyhid bakar, Németh Ferencz, 1857. Dió­szeg bakar, Trenhauser Péter. 1857. Székelyhid ba­kar, Armós Bálint. 1857. Székelyhid bakar, Miskol­czy Mihály. 1857.bakar Janka, Horváth Dienes. 1857. Székelyhid bakar, Novák Jozefa. 1857. Diószeg ba­kar, Pórtörö József 1857. Janka közönséges, Vámosy István. 1857. Kój közönséges, ifj. Bácsi László. 1857. Vajda közönséges, Lukács Mihály. 1857. Janka kö­zönséges, Gruden Imre. 1857. Micske közönséges, Mol­nár György. 1857. Kiskágya közönséges, Miskolczy Mihály 1857. Janka közönséges, Lévay Imre. 1857. Janka közönséges, Bükk László. 1857 Tóti közönsé­ges, Dráveczky Sándor. 1857. Köbölkút közönséges, Kiss István. 1857. Kój közönséges, Gruden Imre.,' 1857. Micske közönséges, Mezey Albert, Balog Bálint Törő Ferencz, Bónis Lajos, Radó János, Jakab János,! Cs. Nagy Mihály, Nagy Györgyné, Csáky Sándor, Fa­zekas István, mindnyájának 1857. közönséges dió: szegi borai. Emlitésreméltóknak találtattak: Dráveczky Sándor köbölkúti, Molnár György kis kágyai és Radó János diószegi veres borai 1857 ik évről. Csemegeborok: Különösen kitűnő Horváth Dienes székelyhidi és Rima János kóji bora, kitűnő Jakab Sándor diószegi asszúja, jeles Fansmid Károly diószegi asszúja. A székelyhídiak , kik a többi bornemekben erősen képviselték termésűket, megrovatnak, hogy 1857-ki közönséges bort nem küldöttek a kiállításra. Kelt Diószegen, május 30-kán 1858. GYALOKAY LAJOS, m. k. mint az érmelléki borkereskedelmi társulat jegyzője. Kis István 1856. kóji bakar, Dráveczky Sándor I 1856. Köbölkút bakar, Armós Sándor 1856. Székely-1 hid bakar, Radó János 1856. Diószeg közönséges, | Gyalokay Lajos 1856. Köbölkút közönséges, Bácsi László 1856. közönséges Vajdáról, gróf Stubenberg József 1857. Székelyhid bakar, Armós Bálint 1857. székelyhidi bakar, Poroszlay László 1857. Janka ba­kar, Czájlik Alajos 1857. diószegi bakar. Jelesek : Papánek Lajos 1856. székelyhidi bakar , Horváth József 1856. székelyhidi bakar, Kis István 1856 kóji bakar, szentjóbi urodalom 1856. bakar, Rimái János j 1856. kóji bakar, Gruden Imre 1856. micskei bakar, | Novák Józefa 1856. diószegi bakar, Reviczky Meny- !■ hért 1856. kiskágyai bakar, Horváth József 1856. székelyhidi közönséges, Miskolczy Mihály Janka 1856. közönséges, Dráveczky Sándor 1856. Köbölkút veres, Paul István 1856. Diószeg közönséges, Horváth József 1857 Székelyhid bakar, Bozsó György 1857. Székelyhid bakar, Fráter Imre 1857. Kiskágya ba­kar, Horváth Dienes 1857. Székelyhid szemelt bakar, Volfard József 1857. Diószeg bakar, Czájlik Alajos 1857. Diószeg bakar, Radó János Janka 1857. bakar, Molnár György 1857. Kiskágya bakar, Radó János 1857. Diószeg bakar, Gyalokay Lajos 1857. Köböl­kút bakar, Bónis Imre 1857. közönséges, Csáky Sán­dor 1857. Diószeg közönséges, Molnár György 1857. Kiskágya közönséges, Deák Mihály 1857. Kój közön­séges, Berger József 1857. Diószeg közönséges, Lin- dcnfeld Lajos 1857. Diószeg közönséges, továbbá K. Nagy Mihály, Pauk István, Jakab Sándor, Szele Pesti lóversenyek. 1858. Pályabirák: gr. Batthyány László és gr. Fes- j teticB Géza. I Intézők: gr. Hunyady József, ifj. gr. Battyhány i István, Heinrich Nép. János lovag, b. Wenkheim Bé­la, gr. Szápáry Antal, gr. Zichy Edmund. Teherre Ügyelő: gr. Zichy Edmund. Indítók: b. Orczy Béla és Cavaliero Fér. ur. Kezdete délutáni 4 órakor; félóránként uj futás. Harmadik nap, Szerda, jnn. 9-ke. I. Batthy ány-Hunyady dij : 200 arany. Futhat minden ló; 1 ang. mf. 3 é. 87 font; 4 é. 102 font; 5 é. 109 font, 6 é. 113 font, idősb 115 font. Az ausztriai közbirodalmon kivül nevelt lovakra 5 fonttal több. Ménre 2 fonttal több. Tét 20 arany; „fuss vagy fizess.“ A tétösz 40 aranyig a második lóé, azonfelül az elsőé. Bejelentés a futás előtt 3 nappal. 1. gr Wenk­heim Rudolf 4 é. p. k. Cyrene Collingwoodtól, 107 font. Fejér test, kék ujj és sapka. 2. Ifj. gr. Batthyány István 4 é. p. k. Red White and Blue Malcolmtól, 107 | font. Világos kék test, fejér ujj, fekete sapka. II. Második Császárdij 600 darab cs. k. ausztriai arany. Futhat az ausztriai birodalom-1 ban született és nevelt minden mén és kancza, 2 ‘/21 mf. Tétel 150 pft. 75 pft bánat; ha azonban a bánat I a verseny előtt egy hónappal bejelentetik, csak 30 ft.j Teher : 3é. 90 font; 4é. 110 font; 5é. 116 font; Gé. s idősbre 120 font; kanczára 3 fonttal kevesebb. Az ausztriai birodalmon kivül nevelt lovakra, azaz, me­lyek anyjok mébében mint csikók hozattak a belföld­re, 3 fonttal több. Egy első vagy másodosztályú ál- lamdij nyerője 4 font, — két ily dij nyerője 6 fonttal; I — három vagy több ily dij nyerője 8 fonttal többet hord. A tét- s bánatpénzek fele az első, fele a máso­dik lóé. — 1. Gr. Wenkheim Rudolf 4é. vp. k. Ciga­rette, ap. Flatcatcher vagy Storm, any. Nicot. 110. Fejér test, kék ujj és sapka. 2. Hg. Liechtenstein Ala­jos 4é. vp. k. ap. Wolfdóg, any. Polio k. 107. Veres test, vil. kék sapka. 3. Gr Szápáry Béla n. Atzél Pé­ter ur 4é. p. k. Wee Bit I ma, ap. Bolingbr. any. Wee B. 110. Nincs bejelentve. 4. Gr. Henckel Hugo 3é. p. m. Ibrahim, ap. Harneitstein, any. Pick Pocket 90. Kék és fejér csíkos tést, fék. sáp. 5. Gr. Harrach Fe­rencz 56. vp. k. Frolic, ap. Wolfdog, any. Sally, 113. Fejér test, veres ujj és sapka. 6. Gr. Kinsky Octa- vián 7é. sp. m. D’Artagnan, ap. Sheet Anchor, any. Mamsell Kipp. 124. Fejérrel veres csikós test, ver. s. 7. Ugyanaz 4 é. s. p. k. Jenny, ap. Prince Llevellyn, any. Flying Polka 107 font ugyanazok. 8. Ugyanaz 4 é. sga m. Harlequin, ap. Prince Djalma,any. Hamp­ton K. 114 font. Ugyanazok. 9. Gr. Hunyady Józsof 4 é. p. k. Corinne, ap. Sauter la Coupe, any. Abigail 107 font. Fekete test és sapka, rózsaszín ujj. 10. hg Liechtenstein Ferencz 4 é. sga k. Red Rose, ap. Sau­ter la Coupe, any. Nanine 107 font. Világos kék test és ujj, fekete sapka. 11. Ugyanaz 4 é. sga k. Jane Eyre, apja John O’Gaunt, anyja Cheshire Witch 110 ,fónt. Ugyanazok. III. Ivadék verseny. Futhat a birodalomban 1855-ben született minden ló. 100 pft. tétel, fele bá­nat l’/j mf. Teher 90 font; ménre 2 fonttal több. A futás ideje 1858 év. A második ló tételét visszakapja. Ha nincs csikó, nincs bánat. 22 aláírással elzárva dec. 31-én 1854. Gr. Festetics Géza indítványozó. 1. Gr. Festetics Géza p. m. Gombócz, ap. Viasko, any. Homoeopathie. 92. Zöld test, fekete sapka. 2. Hg Liechtenstein Fér. sga. k. Stella, ap. Sauter la Coupe v. Hackfall, any. Sorella. 90. Vil. kék test és ujj, fék. sapka. 3. Ifj. gr. Batthyány Istv. fék. k. Ravenswing, ap. Bob Peel, any. Confederate. 90. Vil. kék test, fejér ujj, fekete s. 4. Kárász Imre ur p. k. Cornflower, ap. Crazy Boy, any. Y. Esmeralda. 90, Kék test. barna sap­ka. ,5. Id. gróf Batthyány István pk. ap. Mr. Green vagy Smaragd; any. Silhoutte Kék test, 90. sárga ujj, fék. s. 6. Gróf Károlyi György sp. m. ap. Cunningham, any. Finesse. 92. Kék test, veres ujj és s. 7. Herczeg Rohan Lajos p. m. Ambassador, ap. Collingwood, any. Ambassadresse 92. Veres test és s., fejér ujj. 8. Ugyanaz sga m. My Star, ap. Collingwood, any. Lady Lawn 92. Ugyanazok. (Gróf Nádasdy Lipót és Hor­váth Edmund urak aláírtak, de nem neveztek. — Csernovits Péter ur a nevezett két kancza ivadékát nem jelenté be. — Az aláirt többi 10 kancza meddő.) IV. Eszterházy dij: 500 pft. 400 pírt az első lóé, 100 pft a másodiké. Futhat az ausztriai biroda­lomban született minden ló. Száz lépéssel a nyerő­pont előtt kezdve egyszer körül; 3é. 80 font, 4é. 102, Öé. s idősb 110 font, ménre 2 fonttal több. Nemzeti dij nyertesére 3 fttaltöbb. Tét 90 pft; 30 pft bánat; a tétösz két harmada az első, egy harmada a második lóé. 1. Gr. Henckel Hugo 4é. p. k. Sultana, ap. Har­neitstein, any. Royal Highness. 80. Kékkel fejér Csi­kós test, fekete sapka. 2. Gr. Kinsky Octavián 4é. v. p. k. Mitzy, ap. Scamander, any. Marie 102. Fejérrel veres csikós test, veres sapka. 3. Ugyanaz 4é. sp. k. Jenny, ap. Prince Llewellyn, any. Flying Polka 102.; Színek ugyanazok. 4. Gr. Károlyi Sándor 4é. p. m. Snovstorm, ap. Snovstorm, any. Phoenix k. 82. Kék­kel fehér csikós test, ver. s. 5. Id. gr. Batthyány 1st. 5é p. k. Toleda, ap. Mr. Green, any. Tornado 102. Kék test, sárga ujj, fekete s. 6. Hg. Lichtenstein Fér. 4é. sga. k. Red Rose, ap. Sauter la Coupe, any. Na­nine 102. Vil. kék test és ujj, fék. sáp. 7. Ugyanaz 4é sga. k. Jane Eyre, ap. John N’Gaunt, any. Che­shire Witch 102. Színei ugyanazok. (Bedlamite bána- tot fizet.) V. Hack-Stakes. l'/2 mf. Futhatnak a biro­dalomban nevelt félvér-lovak. Ur-lovarok a szokott színekben. Tét : 10 pft. „fuss vagy fizess.“ Az aláírás e versenyre kötelez i860 évig bezárólag Ki csak egy évre ír alá, 100 pft tételt fizet. Teher : 4é. 125; 5é. 130; 6é. s id. 135. font ; ménre 3 fonttal több. A második lóé 50 pft Ötveu aláíró, vagy nincs verseny. | 52 aláírás. 1. Tisza Lajos ur, id. p. k. Alborack, ap* Lottery, any. Esmeralda, 135. Fejér test, veres ujj, kék sapka. 2. Gr. Kinsky Octavian, 4ó. fakó m. Cae­sar, ap. Prince Djalma, any. Themby 128. Fejérrel veres csikós test, veres sapka. 3. Ugyanaz, id. sga. k. Themby, ap. Pr. Djalma, 135. Ugyanazok. 4. Ifj. gr. Batthyány István, 5é. sga. k. Red Rose, ap. Bramar­bas, 130. Vil. kék test, fejér ujj, fekete sapka. A pálya köre 1 angol mf. 390 öl 2 láb. — 1 angol mf. = 848 öl. — Azon lovak, melyekért a tételek a versenyt megelőző estig az egyleti titkárnál le nem fizettettek, nem indulhatnak. PESTI NAPLÓ. Pest, jun. 9. . — 0 cs. k. Fensége Albrecht föhgfőkor- mányzó ur tegnapelőtt az esti vonaton Bécsbeutazott. — Szontagh Gusztáv temetése tegnap d. u. 5 órakor ment végbe. A jeles tudós és jó hazafi koporsója körül a végtisztelet áldozatával sokan jelentek meg. A magyar akadémia elnöke s Pesten lakó tagjai, a gazda­sági egyesület igazgató tagjai, a szerkesztőségek, Bzóval az irodalom képviselői tisztelegve és kegyelettel kisérték az elhunyt koporsóját. És csakis a tisztelet, a kegyelet, a barátság vette körül az irodalom e derék bajnokának ko­porsóját. Azt nem mondhatjuk, hogy Birjánál kiengesztelő- dött a harag, mert haragosa nem volt; a ki őt ismeré, sze­rété, tiszteié is őt. Koporsója felett Székács József t. lelkész ur tartott gyászbeszédet s a pesti protestáns se- minarium növendékei szép kardallal emelék a gyásztln- nepélyt. Egy század katonaság kisérte zenekarral a vég­nyugodalom helyére a mint harezos is egyiránt jeles fér­fiút. Áldás emlékére! — Am. pénzügyminisztérium f. hó 1 -én kelt rendele­ténél fogva f. évi October végével a következő érezpénz- nemek tétetnek forgalomkivülivé, u. m. az e z U s t p é a- z e k közül a 30kros, a régi 15 kros, a régi 6 krosak, a rézpénzek közül a 6, 3, 2, 1 és */2ykrok, a 3 és ‘/r pkrok, melyek 1851-ben verettek, a krakói pénznemek, a lengyel forintok = 143/7 kr, lengyel Y3 frtok = 4le/at kr s a lengyel % frtok = 28/ai hr. Már e f. hó elsejétől minden régibh pénznem beváltathatik uj pénzért az illető hivataloknál al marco. — A magyar akadémia tegnapelőtt! összes ülésében, mint halljuk, a legfelső helyről leérkezett alapszabályok s az igazgatótanácsnak ezekre vonatkozó legalázatosabb fölterjesztése olvastattak fel. Ma kezdődik az ág. hitv. bányai egyházke­rület gyűlése. A tanácskozás főtárgya a Besztercze- Bányán állítandó iskola lesz. Ez ügy már a múlt évi gyű­lés alkalmával is fölmerült; azóta a hely színére kikül­dött választmány eljárt működésében s az iskola kérdése a felföldön élénk tollharczot is támasztott.Egy rész ugyan­is a selmeczi iskolát kívánná Besztercze ellenében fen­ti rtatni; s e rész legnyomósb érve az, hogy Selmecznek múltja van, Beszterczének pedig nincs. Való, hogy Sel­mecznek múltja van, de fájdalom, való az is, hogy e múltján kivül nincs egyebe, a mi egy mostankori főisko­lához még kellene; mig Besztercze sokkal tetemesb pénz­erővel rendelkezik s helybeli előnyeinél fogva is ajánla­tosabb. A dolog úgy áll, hogy Selmecznek csak múltja van, Beszterczének csak múltja ninc3 ; ezért csak az utób­binak lehet — jövője. — Heckenastnál szép kiállítással jelent meg Bajza Lenke két beszélye két kötetben. A két kötet ára 2 ft. 30 kr. — Megjelent Bulyovszki Lilla úti naplója két kötetben. Ára 2 ft. 20 kr. — A temesvár-versecz-buziasi vasútvonal elkészült s s már a kövecsesei terhelt szekerek járnak is rajta. A nagybecskereki mellékágon is megkezdettek a munkála­tok. Hir szerint az államvasut igazgatósága Resiczától Dettáig vasutvonalt szándékozik építeni, hogy az ott ké­szített mozdonyok s egyéb készleteket onnan elszállít- tatbassa. — Prágából Írják, hogy a m. kormány a répaczukor adóját ismét 12 krra szándékozik felemelni. — Nemzeti színház. Hegedüsné assz. fölléptei. Hegedüsné assz. f. hó 6-án a „Huszárcsiny“ben, 7-kén a „TUcsök“ben lépett fel mint vendég; s a nagyszámú kö­zönség nagy tetszéssel kisérte mindkét szereplését. Örü­lünk, hogy e tetszésben mi is osztozhatunk. Mint Fan- chon, szerepé egyes részeiben meglepő tünemény volt; — s ez annyival nagyobb érdem, mivel színházunk két te­hetséges tagja előzte meg őt, Bulyovszkyné és Munkácsi Flóra s mindkettő játéka tetszéssel fogadtatott. Ámbár telik, 250 rubelt, melyre most nagy szükségem vau. Csókolom kezét s maradok stb. . .“ Borisszovna megküldé öcscsének a kívánt 250 ru­belt. Két hónap múlva újra pénzt kért; Borisszovna utolsó garasát is felküldte neki ismét. Alig telt bele bat bét, hogy az unokaöcs harmadikszor is bekopog­tatott levelével; a mint irta, festékre kell egy arcz- képhez, melyet Tertereszeneva herczegné rendelt meg. Borisszovna ezúttal vissza irt, hogy nincs. „így hát azt tettem föl magamban — válaszoló az nnokaöcs — hogy menjek vissza falura, kedves nagy- nénémhez, egészségem helyreállítása végett.“ S úgy is lett. Andrjuska még azon év májusában visszatért Kis-Brikenbe. Mikor Borisszovna meglátta, nem ismert rá. Leve­léhez képeBt beteges, sovány embert várt, s hát egy széles vállu, izmos, piros-pozsgás, göndörített hajú le­gény állít be hozzá! a vékony halavány Andrjuska, hatalmas testes Andrei Ivanics Belovszorovvá nőtte ki magát. Nem csak külseje ment át ily változáson. A sunyi szemérmetesség, a rend- és tisztaságszeretet helyett, melyben korábbi éveiben kitűnt, szándékos hanyag­ság, legénykedés és rut rendetlenség tette kellemet­lenné társaságát. Mentében jobbra balra dűlt, elnyuj- tózott a mikor a székre ült, az asztalra könyöklött s roppant nagyokat tudott ásitni. Nagynénjéhez s a két cselédhez gőgös volt. „Én művész vagyok!“ szokta mondania szabad kozák. Tudja e, kivel beszél, hallja maga? Néha több álló napig, sőt hétig sem vett kezébe ecsetet. Mikor az úgynevezett lelkesedés utólérte, pöffeBzkedő arezot öltött, — s eszetlenül hadonázott; barna vörös tűz ömlött el arczán, szeme bádgyadtan meredt egy-egy pontra; tehetségét^ előmenetelét s azt emlegette, mily szépen halad, mily szépen fejük. ........Azonban kisült, hogy alig volt annyi tehetsége, bo gy »agy ügygyei bajjal egy arozképet tudjon fes­teni. Teljesen tudatlan volt — mire való is egy mű­vésznek az olvasás ? — Természet! Szabadság! Köl­tészet ! — csak ez elemekben van otthon. Csak az ember hajfürtéit egy fejmozdulattal félre tudja vetni, hosszan nyújtott moll-hangból sóhajtani, a pipa füstöt mellébe színi s aztán orrán bocsátni ki! — Az orosz feszelgés szép dolog lehet, csakhogy nem illik rá mindenkire. S a tehetség nélküli második kiadású Poleszaevek szenvedhetetlenek. *) A vendégeket lehangolja. Oda ül például a zongo­rához (Borisszovnánál ez is volt) s egy ujjal a „gyors szekerest“ kezdi keresni **), accordokat ver, össze­vissza jártatja ujjait a zongorakulcsokon; az embert órákig kinozza Varlamov románczaival, minők: „a magános fenyő,“ vagy „orvos, orvos, ne jöjj hozzám,“ melyeket torokszakadtából ordit, szeme mintegy zsí­rosán úszik s orczája úgy fénylik, mint egy dob. Vagy pedig egyszerre ez ordítással lepi meg a vendéget: „Hallgass szivem szilaj zúgása,“ s Borisszovna resz­ketve ugrik fel ijedtében ülőhelyéről. — Mégis csak csodálatos dalokat költenek most, szólt egyszer hozzám Borisszovna, mindenik oly két­ségbeesett ! Az én időmben más dalok járták. Voltak, voltak szomorú dalok, de mégis örömest hallgatta az ember, például: „Jer, jer a zöld ligetbe kedves, „Híjába várlak régen; „Nézd hogy sirok — a rózsa nedves, „Siess oh jöjj ki szépem. „Eljösz tudom majd kedvesem, „Csak aztán késő ne legyen! Tatjana Borisszovna enyelgve mosolygott. „Oh fa-ájdalom, oh fa-ájdalom 1“ orditozá az uno­kaöcs a szomszédszobában. — Ugyan szűnjél meg már Andrjuska I *) Poleszacv orosz költő, ki rendetlen életéről is hires. **) Ismeretes orosz népdal. — „A távo-olban si-ir a lélek bennem,“ folytatta a kifáradhatatlan énekes. Tajtana Borisszovna csak fejét rázta. — Uram, ments meg a művészektől! Egy év múlt el azóta. Belovszorov még most is nagynénjénél lakik, s váltig mondja, hogy vissza­megy Sz. Pétervárra. Falun kétszerié vastagabbá lett. Akár hiszik önök, akár nem, nagynénje bálvá­nyozza őt; a környékbeli leányok belészeretnek. A korábbi ismerősök közöl igen sokan nem láto­gatják többé Borisszovna házát. TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Nemzeti színházi játékrend 1858-ban. Május. 1-jén „(A) portiéi néma“ franczia dalmű; 2-dikán „(A) czigány“ eredeti népszínmű; 3-dikán „Hunyadi László“ eredeti dalmű; 4 én „Esmeralda“ tánezjáték; 5 én először „Tarquinok és Brutusok“ eredeti szín­mű; 6-án „Rigoletto“ olasz dafintt; 7-én „Tarquinok és Brutusok“ eredeti szinmü; 8-án „Ernani“ olasz dalmű; 9 én „(A) szökött katona“ eredeti népszínmű; lOdikén „Három egyszerre“ eredeti vígjáték s ezzel hangverseny; 11-én „Erzsébet“ eredeti dalmű; 12-én „Özvegy férje“ franczia vígjáték s ezzel hangver­seny ; 13-án „(A) csikós“ eredeti népszínmű; 14-én „Lignerolles Luiza,“ franczia szinmü; 15-én „(A) sevillai borbély“ olasz dalmű; 16-án „(A) vén ba­kancsos és fia a huszár“ eredeti népszínmű; 17-dikén „(A) szerelmes ördög“ tánezjáték; 18-án „Don Juan“ német dalmű; 19-én „Szerelem és örökség“ eredeti vígjáték, b ezzel hangverseny; 20-án „Éjszak csil­laga“ franczia dalmű; 21-kén először „A kis árva“', eredeti népszínmű; 22-én „(A) portiéi néma“ fran* czia dalmű; 23-án a színház zárva volt; 24-én „A kis árva“ eredeti népszínmű; 25-én „Lammermoori Lucia“ olasz dalmű; 26-án először „Á ravennai via­dor“ német szinmü; 27-én „Ördög Robert“ franczia dalmű ; 28-án „Fox és Pitt“ német vígjáték; 29-kén „Báléj“ franczia dalmű; 30-án „Két pisztoly“ ere­deti népszínmű; 31-én „Ilka“ eredeti dalmű. Az előadások száma 30; ezek közül tisztán színműi 12, dalműi 13, tánezjátéki 2, színműi, hangverseny- nyel 3. Színmű adatott 15-ször, még pedig eredeti 11-szer, idegen 4-szer. Dalmű adatott 13-szor, és pe­dig eredeti 3-szor, idegen 10-szer. Újdonság e hó folytán három : két eredeti s egy német szinmü. Köszönet legfeljebb az utóbbiban lehet. Színészeink, énekeseink s tánezosaink el foglaltató- sában következők az arányok : 12-szer lépett föl Tóth Soma; 11-szer Rétbi; 10-szer Jekelfalussy, Kőszeghi s Szilágyi; 9-szer Lendvai, Némethi s Szerdahelyi; 8-szor Füredi, Lendvainé, Szigeti s Udvarhelyi Miklós; 7-szer Ellinger, Hollósy-L-né s Tóth József; 6-szor Benza, Eötvös Borcsa, Feleki s Latkócziné; 5-ször Aranyvári Emilia, Bartháné, Ellingerné, Fe­hérvári Mari, jíókainé, Kaiser-Ernstné s Téli Emilia; 4-szer Munkácsy Flóra s Szatmáry-L-né; 3-szor Bignio s Egressy; 2-szer Campilli. Magyar könyveslet. 212. Nyílt levél a némethoni ev. egyházi nagy értekezlettől az ausztriai biroda­lomban lévő evang. egyház községeihez. Határoztatott és kibocsáttatott az 1857-dik évi szept. 22-dikén Stuttgartban tartott értekezletben. Pesten, nyo­matott WodianerF.-nél.-186‘8. K.8rét. 361. (ÁralOpkr.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék