Pesti Napló, 1858. június (9. évfolyam, 2491-2514. szám)

1858-06-08 / 2496. szám

110—2496. 9-dik évf­folyam.FESTI NAPLÓ. Szerkesztési Iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet.­­ Szerkesztő szállása: Angol királynő 53. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intéző Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2-dik sírm, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Pesten, házhoz hordva. Évnegyedre . . . . 6 frt pp.­­ Évnegyedre . . 5 frt p­kr. pp Félévre.......................11 firt pp. J Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp Hirdetmények dija:. 6 hasáén petitsor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 16 pkr. 1858. Kedd, jun. 8.­­ PEST, jun. 8. Legelő-elkülönítés Füzes-Gyarmaton. E lapok május 28-diki számában a füzes-gyarmati legelő-elkülönítési egyesség „a legjobbak leg­­javá“-nak van nyilvánítva, egyszersmind „mint it­teni rendes levelezőnek, nekem van fentartva az öröm e nagybecsű egyesség részvéteit közölhetni.“ E szíves figyelemért, midőn egyrészről köszönetem­et nyilvá­nítom, másrészről a magam igazolására ki kell je­lentenem, hogy e részletes tudósítást az egyesség alá­­írása után május 4-kén megírtam, s e lapok tisztelt szerkesztőségéhez fel is küldtem. Hogy e czikk elté­vedt, onnan gyanítom, mert a tisztelt szerkesztőség — ha előbb nem is, de a fent idézett számban­­— az ér­demes tudósító czikke után bizonyosan közlötte volna legalább az egyességi pontokat, vagy azokról pár szó­val említést tett volna.*) Bizton hiszem , lesznek községek — akár történt legyen meg az egyesség náluk, akár nem — melyek előtt ezen részletes ismertetés több tekintetből érdek­kel bizand. Magam is azonban érdekelt fél lévén: leg­inkább a tények száraz fölemlítésére kell szorítkoz­nom, úgyis ha azok csakugyan „a legjobbak legjava“, az ahoz értők előtt maguk fogják magukat meg­dicsérni. A főbb pontok a következők : 1. Van Füzes-Gyar­maton 166 és 9 volt úrbéres külső és belső legelő illetményéé­telek; ezek után 22 holdjával adatott 3660­8 hold. 2. Mivel ezen 22 hold nem osztályozva fog kihasittatni, a jelenben ugyan vizállásos, de az annyira reményteljes Berettyó-szabályozás folytán legszebb jövővel bíró részből ráadásul adatik 683,1/8 hold. 3. Egyházi és iskolai czélokra, mivel csak ez által vettethetik meg mind a szentegyház, mind pedig nevelés s jól rendezett iskola felvirágzásának alap­köve, örök adományképen 250 hold. 4. Ezekkel — mint szeretett testvérekével kapcsolatban lévén a községi s amazokkal közvetlenül össze nem köthető ügy — különösen, hogy az egyefogyott árvákon s te­­hetlen szegényeken segitni lehessen : a községnek 60 hold. 5. Az úgynevezett „forgóföldek“ a lakosok birtokába örök időkre — betudás nélkül — megha­gyatnak ; e szerint ezekkel, legelő illetmény nélkül egy telek tesz 71 holdat; a 26-ra menő legelői illet­ménynyel pedig 97 holdat. 6. A „váltóföldek“ czimű s a volt úrbéres földek között szétszórva levő mara­dék — mintegy 700 hold — az illető utakra szüksé­ges részek levonásával — 1200 □ öles holdja 12 pft­­jával 5 egymásután következő s egyenlő részletek­ben! befizetés mellett a községnek átadatnak. E sze­rint, ha egy holdért egy év alatt 2 pft haszonbér fi­zettetik, 6 év alatt a haszonbér kiadja az örök árt. Már most akárhogy fog­ erről a község rendelkezni, csakugyan a község tulajdona marad az, s ezzel együtt egy egész telki állomány meghaladja a 100 holdat. Ha a községnek jutott legelő illetményt az összes legelő mennyiségével egybehasonlítjuk, az eredmény következő : A közlegelő összes mennyisége 9889 h.; a községnek jutott, a 11 h. „forgó föld“-et is ide számítva 6113; látnivaló, hogy a volt földesuraságnak marad 5236 hold, hozzá számítván ehez természetesen az 1460 holdra menő forgó földet is. És mivel a legelő­­elkülönítésnek épen az a czélja, hogy mindenik fél egészen szabadon mozoghatván, a legczélszerű­bb gaz­dálkodást hozhassa be s szabad saját földjét minél jövedelmezőbbé, virágzóbbá varázsolhassa, ezen czél elérhetése végett, minden a volt úrbéres földek közé mindkét oldalról beszegellett erek, derekak, vizállá­sos fenekek becsei utján a községnek legtávolabb jutandott legelő-illetményével kicseréltetnek. 1858-iki január 27-ike óta 23-szor tartott képvise­­leti gyűlés sokszor zajos, mindenesetre pedig fáradal­­mas küzdelmei után, ily egyességet kötött Füzes- Gyarmat községe képviselőtestülete 26 szótöbbséggel 10 ellen a gr. Blanckenstein családdal, ezeknek s a községnek már megnevezett meghatalmazottjaival, mely egyesség, a mint egy részről örök fényt sugároz e grófi család s az illetők tisztelt nevére, úgy más részről fényesen tanúsítja, hogy boldog azon község, hol az értelmiségnél egyetértés uralkodik, boldog az, melyet a gondviselés oly lelkipásztorral ajándékozott meg, ki a szivjóság s értelmi erő adománya mellett kitörő akarattal s kiviteli erővel bir s hívei boldogi­­tására mint egyik erélyes tényező ily szép eredmény­nyel tud hatni. SZŐKE ISTVÁN 6 /58 sz., harmadikat gr. Károlyi Lajos 1­6 sz., negye­­­ liket gr. Zichy Bódog 4/103 sz., ötödiket gr. Károlyi Llajos 6/(16 sz., hatodikat gr. Hunyady József 6/11 sz.,­ hetediket gr. Károlyi György e/134-ik számú anyajuha. Sertés volt kiállítva 10 kiállító által 40 darab. Az­­ első dicsérő oklevelet nyerte­­Tóth Sándor nagykőrösi l­akos és városi téglás 2*/* éves fekete-tarka nagy­­ toczája, utánna nyertek gróf Károlyi Lajos fehér nangaliczafaj sertései, Siebenfreund János essex- i yorkshirei faj sertése, Hidegbéthy Antal ur suffolki f­aj anyasertése, Kenyeres János ur fekete mangali-­­izafaj 3 éves kockája és Bogdanovics Vilibald ur saj­­át nevelésű mangaliczafaj sertései. Nem hagyhatom említetlenül Nagy-Körös város­­i fák azon kitűnő buzgóságát, h­ogy valamint a mult­­­ivi kiállításon láttuk, úgy most is legtöbb kiállító volt t­urnán, egy városból értve, t. i. három, mit a város­­­­ozgó ügyeletének lehet tulajdonitni, a minthogy a­­ sertésével nyertes Tóth Sándornak is, mint szegény embernek, útiköltséget a város vállalkozott viselni. A gépek nem lévén tulajdonképen tárgyai a kiál­lításnak, azok névjegyzékbe nem is vezettettek; azért mi is csak általánosságban említjük meg, annyival inkább, mert bár a helybeli gépészektől jelentékeny számú volt a kiállítás, újdonságot köztök nem fedez­tünk fel. Hanem a Palotán jún. 4-kén történt próbaszántás eredményét, melyről már szombati számunkban em­lékeztünk, elmondjuk röviden. E próbán bíráló bi­­zottmányi elnök volt báró Balassa Antal, tagok: Far­kas Imre, Jurenák Pál, Kenessey Kálmán, Kovács László, Majláth György, Marsovszky Ádám, Perlaky János, Kittig István, Szendrey Ignácz, Vörös Ignácz. — Versenyző volt 9 kiállító, 18 ekével. Eredmény : 1. Howardféle ekéknél eredeti Howard P. P. jegyű­­ eke Clayton­ Shuttlewart és társa pesti raktáraiból 6­0 hüvelyk mélyen, 9 h. szélesen, 4 fok erővel dolgozott, 8 h. mélyen 10 h. szélesen, 6% fok, 10 h. mélyen,­­ 12 h. szélesen 8 fok erőt kívánt­.— DD. eredeti Ho­ward ugyanonnan 6 h. mélyen, 87­ h. szélesen, 3­/4, 7 h. mélyen, 8% szélesen 4 f. erővel járt.—Yull-féle eke Hornsby ügynökétől hétszeresen patentirozott 6 h. mélyen, 9 h. szélesen 13/4 erővel dolgozván, e munkájá­ban mindenek közt legkönnyebbnek mutatkozott, 8 h. mélységre 10 h. szélességre 4 fok, — 87­ h. mély­ségre, 10 h. szélességre 4­/2 fok erőt kívánt­.— PP. utánzott Howard Farkastól 7% h. mélyen, 10 h. szé­lesen 4 1/4, — 8 h. mélyen 8 h. szélesen 5 fok volt ereje. — Gubicz P.P. Howard ekéjének gerendeje eltörvén, nem versenyezhetett, P. jegyű Howardféle ugyanattól 6 h. mélyen, 9 h. szélesen, .272..— 8 h. mélyen, 10 h. szélesen 43/4 fok erőt kívánt, ugyanat­tól Howárdféle eke Horhy Antal ur utasítása szerint javítva 6 h. mélyen, 9 h. szélesen, 21­2 fok,­­­8 h. mélyen, 9 h. szélesen, 3­74 fok erővel dolgozott, Weisz er Ungar Howard ekéje 6 h. mélyen, 9 h. szélesen 374,­­ 8 h. mélyen, 8 h. szélesen, 472 fok erőt kívánt. 2. Schwesz-Vidacsféle ekék közül Farkasnak Ben­­kő által javított első rendű ekéje 772 h. mélyen 9 h. szélesen, 3 Vj fok, — 8 h. mélyen, 9 h. szélesen 4 fok erővel járt, Röck másodrendű ekéje 6 h. mélyen, 9 h. szélesen, 3 fok,— 8*/a h. mélyen, 9 h. szélesen 43/4 fok, u­tanannak harmadrendű ekéje 6 h. mélyen, 8 h. szélesen, 3 fok erőt kívánt, más eredményes pró­bát ez utóbbi nem tett. Farkasnak szintén Benkő ál­tal javított másodrendű ekéje 6 h. mélyen, 10 h. szé­lesen 33/2 fok, 7 h. mélyen, 8 h. szélesen 33/4 fok erővel járt. Vidacsnak legkisebb szerkezetű úgy ne­vezett negyedrendű ekéje 6 h. mélyen, 8 h. szélesen, 4 fok erőt kaszált, tovább a próbában nem ment, ugyanettől a harmadrendű­eke 6 h. mélyen, 9 h. szé­lesen 3 1/4 fok — 8 hüvelyk mélyen, 9 hüvelyk széle­sen, 5 fok erővel járt, a másodrendű 6 hüvelyk mé­lyen, 11 h. szélesen, 4 fok erőt kívánt, tovább érvé­nyes próbát nem tett, az első rendű vagyis legerősebb 7 h. mélyen, 972 h. szélesen, 4% fok, 7­2/2 h. mélyen, 10 h. szélesen 42/4 fok, 8 h. mélyen 11 h. szélesen 5% fok erővel dolgozott. Pichler egy nyomon két vas­sal járó ekéjét kísérlet alól visszavette; végre Juhász Pál rákospalotai paraszt gazda faekéje 5 h. mélyen, 10 h. szélesen 5 fok erőt kívánt, mélyebbre nem volt vehető, hanem 11 hüvelykre szélesittetván, 6 fok erőt vett igénybe. ában semmi sem is történt a diószegi (Zichy) urada­­om részéről a tárlat és a vendégek elfogadására, és fkkép az Úgy élén sem állott oly tekintélyes egyén, am­őre kivált a zsenge egyleteknek mindig szükségek van. — Mellesleg legyen megjegyezve, Seherzer bécs­­pesti borkereskedő vett­ tavaly Diószegen id. Zichy Ferencz gróftól ötezer s néhány akó érmelléki bort, melynek felénél nagyobb része bakator, a többi kö­zönséges asztali, egyremásra tizenkét pfton akó­­ját. Az 1827-ki bakatorból azonban, mely a legjobb volt a gróf pinczéjében, a tulajdonos semmit sem akart eladni. Ha figyelmem nem csalódott, 1827-ki bakator a jelen tárlaton sem volt senkitől.. Másik oka a tárlat nem eléggé sikerültének még gyökeresebb hiba volt. A Közép-Szolnok megyében fekvő Érmelléken a bihari Érmellékkel minden tekin­tetben teljesen egynemű bor terem; némelyek véle­ménye szerint a közép-szolnoki érmelléki bor épen jelesebb is a bihari érmellékinél, mindenesetre azon­ban teljesen egynemű a kettő. Az érmelléki bortár­­latból tehát egyáltalában semmi esetre épen úgy ki sem hagyható a közép-szolnoki mint a bihari érmel­léki bor, s a közép­s­olnoki urak nem mozogtak, a bihari urak pedig elmulasztották a kettőt egyesítve mutatni be a világnak, minek folytán az egész meg­történt diószegi tárlatnak, lényegesen felettébb fel­szegnek kellett lenni. Ezen hiányok daczára is azonban — ex ungue leo­­nem — sok tekintetben igen derék volt kezdetnek a tárlat, s bizton lehet remélni, hogy ha ezentúl kellős tekintélyű egyén álland az érmelléki bortárlatok élén,­­ a szolnoki és bihari Érmellék együtt fognak a vi­lág elé állani, a világkereskedelem egy igen neveze­tes forrását fogja az eddig oly kevéssé ismert érmel­­léki borokban feltalálni. Még egyet, egy igen érdekes példáját a magyar gyakorlati életrevalóságnak, melyet teljesen bizo­nyos tény gyanánt hallottam elbeszélni : Ottomány helységben a biró, — egyike a közbirto­kos uraknak — maga elé hivatá a faluból a gyanús egyéneket, mintegy 800 lélekből 10—12 embert, s ilyformán szólott hozzájok . Tudtotokon kívül semmi’ lopás sem esketik a faluban ; idegen ember sem lop­hat helybeli összeköttetés nélkül. Válaszszatok tehát: vagy minden este megjelentek a helységházánál, s az élét itt fogjátok zár alatt tölteni, vagy pedig aláír­játok ezen iratot, miszerint minden lopásért magatokra vállaljátok a felelőséget, s a kárt megtérítitek. A vá­lasz jön, hogy a minden éji bezáratás helyett inkább aláírják a jelenlevők az érintett iratot. — De jól meg­fontoljátok, igy szólott ekkor a bíró, ezentúl csi örö­két sem fogok czirkáltatni. -- Jól van uram, jön a fe­lelet, majd vigyázunk mi mindenre. S az aláírás meg­történvén, azóta már két éve semmi lopás sem történt a faluban. Nagyon szép és derék volna, ha az igen érdemes biró úr, az annyira ocsmány káromkodás megszüntetésére is valami ily egyszerű , gyakorlati módot tudna feltalálni. I. J. Gazdasági kiállítás. Ekeverseny. Pest, jun. 7-kén. A mai nappal zárni az ezidénre rendezett gazdasági kiállítás, mely tulajdonkép ugyan­csak juhokra és sertésekre volt kitűzve­, hanem hely­beli gépészeink a gépeket is jelentékeny mennyiség­ben képviselték, sőt a somogyiak néhány lóval is je­lentek meg azon. Juh volt 25 kiállítótól 220 darab. Csak dicsérő ok­levelekkel történvén a kitüntetés; a kosok közt első dicsérő­ oklevelet nyerte gr. Károlyi Lajos 5a/g kosa, másodikat ugyanannak 6/72 sz., harmadikat gr. Zichy­ Bódog %2 sz., negyediket ugyanannak s/81 sz., ötö­diket gr. Károlyi Ist­ván B/21 sz., hatodikat Czilbhert Rurvért % sz., hetediket gróf Zichy Bódog s/n száma, nyolczadikat gróf Károlyi István fi/47 sz., kilenczediket gr. Hunyady József u/24 számú kosa. — A nőstények közt az első dicsérő oklevelet nyerte gr. Hunyady József */49 sz., másodikat gr. Zichy Bódog A czikk nem jött kezünkhöz. Szerk. Érmelléki bortárlat, Bihar megye. Érmellék, máj. 31. Tegnap történt meg Diószegen az érmelléki versenybor kiál­lítása, érdemes vendégeink : Havas József k. tan. és Gyürky Antal a borászati lapok szerkesztője jelenlé­tében. Pontos, érdemleges tudósítást, a jegyzőkönyv nyomán, bizonyosan fognak az említett szakértő urak, kik maguk is a bíráló bizottmány tagjaivá választat­tak, a közönség elé juttatni.*) A jelen sorok írója csu­pán némely általános megjegyzésre kíván szorítkozni. A tárlatban volt összesen négyszáz s néhány Üveg bor, többnyire kettős példányban. Első tekintetre fel­tűnően tehát, nem volt teljes hűséggel képviselve az igen nagy terjedelmű Érmellék bora. Egyik oka ennek, hogy a rendező bizottmány az Érmellék egyik legnagyobb terjedelmű szőlőbirtoko­sát id. Zichy Ferencz grófot választván meg igen bölcsen elnökké, a nevezett gróf személyes jelenlé­tére, gyöngélkedése miatt, nem számolhatván, bizo­nyos tekintetek folytán, egyenesen Leopold fiát ne­vezte meg a grófnak, kit maga helyett az elválasztott elnök által megbizatni kért,­­ ez által más részről is­mét bizonyos családi tekintet sértetvén meg, nemcsak az elnökségre nézve választ sem nyert, sőt a Zichy­­féle borok is teljesen kimaradtak a tárlatból, s álta­­ l) A hivatalos tudósítást épen lapunk bezártával vettük. Holnap közöljük............. Sz­erk. p­esti n­a p­­­o. 8. Pest, jun. — A magyar irodalom nagy veszteséget szenve- Szontagh Gusztáv cs. kir. nyugalmazott százados s a magyar akadémia rendes tagja, 65 éves korában, folyó hó 7­ dikén reggel meghalt. A magyar irodalom egyik legszorgalmasabb munká­­sa hunyt el ez alapos tudósunkban, ki a philo­­sophiai tanulmányokat kedvelők­ részére a különböző­­ rendszereket ismertető meg „Propylaeumok a magyar philosophiához“ czimű munkájában s kis újabb időben mint az egyezmé­nyes philosophia bajnoka küzdött. De kedélyes phi­­losophunkat a közönség mint gazdasági írót is i­smeri, s tudja, mennyi része volt neki különösen a dohány- és dinnyetermesztés előmozdításában, mennyi része volt a múlt évi kiállítás rendezésénél, s kik személye­sen ismerők, tudják, hogy benne a legmelegebb keblű hazafiak, a legjobb, legbecsületesebb emberek egyike hunyt el. Temetése a Köztelekről ma, jun. 8-kán délutáni 5 órakor lesz. A török-sz­­­miklósi izraelita cultns-köz­­­­ség Szolnokmegyében egy 2 osztályú iskolát alapított s két tanítói állomást rendszeresített. — Az abai izraelita cultus-község Székes-Fehérvár közelében iskolát állított fel. — A szent-annai és böszörményi tűzkár­­vallottak javára f. hó 6-kán több nő által rendezett m­ai­­verseny csak szellemi tekintetben volt kielégítő. A terem nem telt meg egészen. Sokan, kik jelen lehet­tek volna, nem jelentek meg, sokan, kik a Csehországból szakadt virtonosok hangversenyeinek stereotíp látogatói, nem voltak jelen. Az koránsem segít a szegény kárval­lottakon, hogy az előadott művek egy részét még meg­hallhatják a jelen nem voltak ingyen a Lloyd estélyein, vagy a színházban. Megírtuk már máskor, hogy a fővá­rosi közönség meleg részvétéről gyártott phrásisok csak üres phrásisok. Mondtuk, hogy szellemi tekintetben a műverseny kielégítő volt. A Hollósy L né a. által énekelt népdalok, főleg a „zöld leveles fehér virágos ákáczfa“ .kezdetű, nagy hatást idézett elő s e dalt a hosz­­szas éljenekkel fogadott művésznő ismételni szíveske­dett . Eff­i­n­g­e­r­a, egy transponált dalt énekelt, ha nem csalódunk, Mendelsohntól s e szép dalban szép hang­jának nagy tőrjét volt ismét alkalma bemutatni. Bu-­­­y­o­v­s­z­k­y­n­é a­ Garaytól „Salamon király Ítéletét“ szavalta szépen, hatásosan. Jekelfalusy Mendelsohn­­tól s Rubensteintól énekelt néhány igen szép dalt. F­­­­re­di saját szerzeményei közül két új népdalt­ énekelt. E dalokat tetszéssel fogadta a közönség, valamint Sohön­­feld­er (Erkel úr tanítványának) correct játékát is a zon­gorán. Haber Károly és József alak egy szép, de ez alkaloidra hosszú versenyt adtak elő hegedűn és gordon­kán Schubert és Kammertel. Játékukat méltó tapssal kí­sérte a közönség.­­ A „magyarhoni természetbarát“ 2-dik évfolyamának 1-ső füzete megjelent. E jeles füzeteket dr. Nagy József és Láng Adolf szerkesztik. Az első évfolyam tökéletesen igazolá azon részvétet, melyre e vállalat a hazai természettudósoknál talált s kívánatossá tette, hogy e hasznos folyóirat részvét hiánya miatt meg ne szűnjék. Ajánlva figyelmeztetjük tehát újra nemcsak a szakembereket, a tudományos intézetek, tanodák igaz­gatóit , a tanítókat , nevelőket a „magyarhoni ter­mészetbarátra,“ hanem figyelmeztetjük mindazokat is, kik hazánkat természettudományi tekintetben ismerni óhajtják. A programmot holnap tüzetesebben fogjuk is­mertetni, most a II. évfolyam első füzetének tartalmát közöljük : „A hév“ Fuchs Albert tanártól. „Utazási váz­latok Saharrahból“ ifj. gr. Forgách Károlytól. „Pótlék­adat a Branchious ferox Edw. ismeretéhez“ Chyzér és Tóth Sándortól. „Egyveleg.“ — A „Magy­arorsz­ág csa­ládai czimerék­­kel és leszármazási táblákkal“ czimű mun­kának második kötetéből a IV. füzet megjelent s a Brü­dern-családtól a Chillag-családig terjed. — A kerti gazdaság könyvtárának első füzete megje­lent. Tartalma : „A gyümölcsfa-nyesés“. Irta Hardy J. A. a luxemburgi kert igazgatója Párisban. Kiadja a kerti gazdaság szerkesztője. Ára 30 pkr. — A legközelebb lefolyt május hóban az első magyar általános biztosító társasághoz következő tű­zvészesetek jelentettek be : Ápril 29-én Rutka mezővárosban 17, má­jus 4-én Zsércz helységben 22 ház lett a tűz martaléka, ugyan­ekkor a Szalókon történt tűzvész a társaságnak egy rendbeli kárt okozott. Hasonlólag ez alkalommal vett tudósítás szerint azon időben Abaúj, Sáros, Gömör és Borsod megyében az erdőket nagy mértékben gyújtogatták. 5-én Nagy-Idán ismét tűz volt, 6 ház és egy gazdasági épület égett le. 6-án Tarnóczon, 8-án Kevermesen volt tűz, ez utóbbi helyen a társaságot egy ház érdeklette. 10 én Hosszúmezőn, 13 án Hidvég-Ardon tűz támadván, ez utóbbi helyen 9 ház és 12 gazdasági épület­ égett le, 14-én Ignéczen, 15 én Szt. Péteren gyújtás következté­­­ben kétszer volt tűz, 17 én Kis Dobronyban, továbbá Lő­rén 16 ház s néhány gazdasági épület, .Maglódon 4 ház­a , kath. imaház és iskolaépülettel együtt hamvadt el, ugyan e napon Bánhorváthon a társaságot egy tűzkár érte. 18-án délután, a Szatmár-Németitől alig egy mérföldre eső Ba­­tiz helység egynéhány ház kivételével hamuvá égett, még , a templom sem maradt meg. 21-én Sopron megyében Zem­mendorfon 31 ház égett le, közülök 3 a társaságnál volt biztosítva. 22 én Rásonyban­ 2, Sápon 1, hasonlólag 23-án Sámsoban 1, Bisztrán pedig 2 rendbeli kár érte a társa­ságot. 24 én Abaúj-Torna megye Felső-Hutka helységében 25 ház és 42 gazdasági épületet rombolt le a tűzvész, itt a társaságot 4 kár érdekli. Az igazgatóság rögtön intéz­kedett, hogy azon károsultak, kiknek épületei a társa­ságnál biztosítvák, haladéktalanul teljes kárpót­lást nyerjenek.­­ Kölcsejen, Somogy megyében s Mohácson e napok­ban tetemes kárt tett a jég! — Ez évben általában igen sok helyen volt már jégeső ,­ nevezetesen Bodajkon, Iváncsán, Nagy-Kátén, Sz. Mártonkátán, Lörincz-Kátán, Baracson, Duna-Vecsén, Lugoson, Temesvárit, Egerben, Újvidéken, Lörincz-Kátán (másodszor) Pesten, Budán, Mérán (Kolozs megye) P. Sz.-Györgyön P. Gacsán Mada­ras mellett, N.-Lakon, Léván, Sz.-Tamáson, minek követ­keztében helyesen fognak cselekedni a gazdák, ha siet­nek termékeiket a lehető szerencsétlenség ellen biztosí­tani. Mit megemlítve, egyszersmind arra figyelmeztetjük a közönséget, hogy a magyar biztositó társaság a jégkár biztosításra nézve oly kedvezményeket nyújt, minőket eddig egy társaság sem nyújtott. — T.-füredi t. levelezőnk írja, hogy míg ezelőtt 5 — 6 évvel T.-Füredre (lakosainak száma 4—5000) legfölebb 2—3 hirlappéldány járt, most a Tisza-Füred­ és vidé­kére járatott ujságlapok és folyóiratok példányszáma közel 200 at tesz.­­ A szatmári püspökség ez idei névkönyve szerint a megye 5 főesperességre, 10 alesperesi kerületre oszlik. A plébániák száma 86 A megyei áldozatok száma 117. Van növ. pap, hat osztályban, összesen 43. A püspöki tápintézetben 60 gyermek láttatik el. A megye területén 87,007 r. sz. rom. kath., 521,841 gör. sz. kath., 24 gör. nem­egy., ágostai kvat. 2,891, helv. hitvallása 150,338, izraelita 37,475, iskolás-gyermek 8,329. — Özvegy temerini gr. Szécsen Károlyné szül. zsadá­­nyi és törökszentmiklósi Almásy Jozefa, i. e. máj. 24-én élete 76 évében, tüdőszélhüdés következtében Budán meg­halt. Holt tetemei ünnepélyes beszentelés után Temerin­­be a családi sírboltba vitettek el. — A „Hölgyfutár“ nem értette meg következő ma­gyarul irt Borainkat : „Feleki, a paraszt érzelgős fia sze­repét nem játszta kedvvel, s szereplése nem állja ki az összehasonlítást az előbbiekkel Ugyanezen szerepben.“ Tehát szereplésről szólunk. E szereplés az előbbiekkel nem állja ki a versenyt, még­pedig Feleki szereplése nem állja ki a versenyt az előbbiekkel. Itt csupán Felekiről s előbbi ugyane szerepben való sze­repléséről van szó. A „Hölgyfutár“ pedig azt hiszi, az van mondva a fenebbi idézetben, mintha Felekit mással hasonlítnák össze, s ránk fogja, hogy mi nem tudjuk, hogy csupán Feleki játszza e szerepet a színpadon. A „Hölgyfutár“ szándékosan hunyja be szemét; ő, a­ki a legerősebben kimeresztett szemmel sem képes világo­san látni. Van-e nevetségesebb, mint mikor a siket, mú­lijából dugja be fülét? — A „Hölgyfutár“ Feleki szó­ban forgó játékát megdicsérte, s nem látta, nem hallotta, hogy e színész hanyagabbal játszott, mint máskor ugyan­­e szerepben. A­ki nyílt két szemmel is igy lát, annak fe­lesleges szemet hánynia 1 ■ —­ Nemzeti szilihez. Jun. 5. (A) „Troubador.“ Ellinger urat igen kérjük, hogy miskor a romanceot ne rontsa el nem szép trillájával. Bízza ő a trillát arra, ki­nek szép trillája van. Egyébiránt jól énekelt, így Füredi is. Közönség szép számmal. Az előadáson Albrecht fö- t

Next