Pesti Napló, 1858. július (9. évfolyam, 2515-2541. szám)

1858-07-10 / 2523. szám

M 137—2523, 9-dik évf­folyam.PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-be emelet. Szerkesztő szállása Angol királynő 53. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó* hivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. Pesten, házhoz hordva ! Évnegyedre . . 5 frt — kr. pp- Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp­nirdalmíamnsb­éHfl ■ 6 hasábu petitsor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij Hifije lUlCiij C­h Uljtt i külön 16 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr. 1858. Szombat, jul. 10. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 6 frt pp Félévre . . . . 11 frt pp Távirati tudósítás a bécsi börze átkeletéröl julius 9. 1858. Érték Pénzb.| r t­é k |Pénzb.| Érték Pénzb.| Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.­Bentpapirok . . Eszterházy 40 . . . ■ Salm. sorsjegyek . . . Pálffy ...... Génois ... . . . Clary hg....................... Windischgrätz hg Waldstein gróf . . . Keglevich gróf . . . Vasútrészvények. Éjszaki vasút................. Államvasút . . . Állam vasúti certific. Lincz-budweisi . . . . Lombard-velenczei . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya . . . . Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai .... Iparrészvények. Bankrészvények­­ • Bankcertificat .... Hitelintézet.................. Escomte­ bank .... Lloyd részvények . . . Dunagőzh. részvény. . . ., 13-ki kibocsátv. Pesti lánczhid .... Bécsi gőzmalom .­­ . Elsőbbségi kötvények, 5% Lloyd . ... . V/, Éj­szaki vaspálya 5*k Gloggnitzi . . . . .*/o Gőzhajózási . . . Államvasut a 500 franc. Lombard á 275 lira . . Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r.. . . Augsburg nso .... 967 1%'/, 233% 117'/, 845 536 59 69­­-7 89% 81% 86% 261% 258»/, 87 1051/J Érték Pénzb. Bukaresti 31 napra tr. 264 Stambul ................. 475 Frankfurt 3 h. múlva f. 104»/, Hamburg 2 „ „ v . 76% Livorno...................... 104 London ...................... 10.12 Milano.......................... 104 Pária ....... 122% Pénzérték (valuta). Vert arany.................. 7'/s Szélarany...................... 1077, Napoleon d’or.............. 8. 12 Souverain d’or .... 14. 12 Orosz imperiale.... 8. 21 P. Fridb­ach d’or . . . 8. 39 Angol Souvereings. . . 10. 13 Ezüst........................... 4«/, Pária, jul. 7. 4%°/, rente 95.25 . 37. . . ... 68 3­0 London, jul. 7. 3%Cons. 95% fi • -• • • VASÚT MEN­ETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre: 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győrre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d . . Debreczenbe 6 ó. 30 p. reggel 7 óra. Győr­röl—Bécsbe: reggeli 6 órakor. Sző­nyből—Győrre 2 ó. 45 p. d. n. Pe­stről—Bécsbe : 9 óra 5 p. reggel, 9 óra 30 p. estve. , Szolnok—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. a., és 4 ó. 30 p.r. „ Debreczenbe: 4 óra 30 p. r., 4 ó. 15 p. d. a. Szegedről—Pestre : 11 ó. 28 p éjjel, és 2 órák. d. a. Debreczenből „ : 4 ó. 58 p. délben, 9 ó. 55 p. estre. Szolnokból „ : 4 óra 31 p d. n , 3 ó. 13 p. reggel. Czeglédről „ : 5 óra 47 p. d. a., 4 ó 47 p. reggel. Szegedről—Temesvárra: 12 ó. 15 p. d n., 1 ó. 20 p. éjj. Temesvárról—Szegedre : 6 ó. 50 p. r., és 5 ó 30 d. u. V­ízállás. DUNA. Pesten, jul.9. 4‘ 10' 6­" 0 felül. Pozsony, jul. 6. 0' 4" 0-on felül apadóban. Hosonyban, mart. 16. 3' 0 a. TISZA. Szegeden, apr. 22. 18- 4' 0 felül. Tokajban, jul. 3. 6- 3' 0 felül. Naményban, jul. 1. 3' 2" 0 felül. BEGA. N. - Becskereken, jun. 30. 6' 10" 0 felül- Temesváron, jun. 26. 2' 0" 0 felül. KULPA. Sziszeken, jul. 4. 4' 9'­0f. apadóban FERENCZCSAT. TiszafAldv., jun. 30. 3' 2' 0 f. Súly.­­ Erdstp. Font A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai julius 9. mérő Alsó austriai Búza, marosi . „ bánsági. ., tiszai .. „ bácskai. ., fehérvári Kétszeres uj. Bozs............ Árpa ..... Zab............... Kukoricza . . Köles........... Bab............ Repcze . . . 84—871 77— 79 78— 80 66—69 48—50 82—80 80-83 88— 90 87-88 87— 88 86-88 85—86 Államkölcsön. 5%-os metalliques áVa%-es met. .­ . ? 4%-es met..................... 3%-es met..................... 2*/.%-es met . .­­ . 1%-es met...................... 2%%-es bankó . . . ö°/0-es B sorozat . . . 5%-es lombard velenczei 5%-es nemzeti kölcsön . 5%-es als. auszt. urb. k. 5%-es magyar és gall. . 5%-es más koronaorsz. 5%-es sopronyi . . . . 5%-es sorsolhat, gloggniczi 4%-es postl . .. . ./ 4%-es majlandi . . Sorsjegy kötelez­vény. 1834-diki . . . .' 1839-d­iki ..... 1864-diki . . . . . 827% 78 64'/. 49»/i 41% lé, 65 94‘/a 96% 84 94% 83 V, 84% 96 97 96 95 .308 133»/« 109'/, 109 15% 79 44'/ 38% 38’/, 37% 2­.% 28'/, 14’/, 166% 261'/, 302 235 200'/ 100 185% 93% Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jul. 9. Csak a rekkenő meleg, szeles napok folyvást. Ma ismét több helyről veszünk jégeső iránt tudósítást; n­év sz­erint jul. 5-kén volt jégeső Halas, Maj­­sa, Makó, Kovácsháza, Batonya, Gerendás, Kétegyhá­­za, Csorvás, Kőrös-Ladány körül. Ez ugyanazon egy­nek tetszik, mit tegnapelőtt Holdmezővásárhelyről je­lentettünk ; azután volt jég szintén jul. 5-n Dob, Bagos és Nagy-Majtény körül Szathmárban, mely ismét a Ken­deres és Debreczen vidékéről tegnap jelentettel tet­szik egynek; sőt talán e kettőnek is egybeköt­­tetése van egymással s akkor e kiindulási pont Pápa és Ugodnál van a Bakonyhegység vidékén, honnan folyó hó 4-én elindulva, éjszakkelet s majd egé­szen éjszak irányban hatott a jég egész Szatmárig át. A mai külső piaczi hetivásáron alig volt egyéb né­hány kocsi rabnál; a belső piacz több forgalmat eredményezett; a helybeli fogyasztók, valamikor csak szerit tehetik, folyvást kedvvel vásárlanak ; a malmos hajók jó fél terhet vittek be; a váczi és szent­­endrei hajók is tudtak vinni valamennyit. A csarnoki árak állanak.­­ A győri, mosoni és bécsi piaczon ismét kezdik sokan pengetni az ár­leszállást, különösen a kötheni gabonavásárra és porosz piaczok­­ra hivatkoznak, hol lejebb szállottaknak hirdettetnek a gabonaárak. Az ily hír jelenleg a pesti piac­ra ke­véssé hat, mert főkép a magyarországi termelő pia­­czok adják itt most a hangulatot. Egyébiránt London­ban jul. 5-éről ismét 2 shirlingnyi emelkedést jelente­nek a búzáról. Győr, jul. 7. Múlt hó 16-ától e hó 7-éig szállítta­tott ide vizen összesen 228,273 mérő különféle ga­bona, és pedig 82,698 m. zab, 89,949 m. búza, 24,500 m. kukoricza, 8972 m. kétszeres, 5884 m. rozs, 1800 m. árpa, 3620 m köles, 900 m. repere, és 50 m. ken­dermag. Ezenkívül sleppeken érkezett 2408 darab sertés. Némely merész üzérek által tett egypár ne­vezetesebb vásárlás a búza árát ismét 4 — 5 garassal feljebb csigázta. Csarnokunk a gabonaárakat ma így jegyzi: búza marosi 88 fontos 9 ft 30—45 kr, — sza­­nádi és becsei 88 fontos 9 ft 15—30 kr, temesvári 87 —88 fontos 7 ft 30 kr—8 ft, bácskai 85—86 fontos 8 ft 15—30 kr. (e kettő közt teljes bizonnyal tévedés van), rozs 78—80 fontos 6 ft—6 ft 15 kr, kétszeres 6 ft 15 kr —7 ft, zab 4 ft 22%— 27% kr, kukoric­a 6 ft 24—45 kr, — árpa 4 ft 24—5 ft 15 kr, köles 5 ft 45 —6 ft 30 kr. (Úgy látszik, itt olcsóbbak az árak mint Pesten) a múlt heti péntek óta naponkint volt egy-egy kis csendes eső, ma azonban ismét bekö­szöntött a szél. (Gy. K.) Sárköz-Kalocsa, jul. 7. Termésünk a középsze­rűn alól leend, miután a nem annyira hosszú, mint inkább rendkívüli hőség miatt a gabonaszem ki nem fejlődhetett. Ennélfogva a különféle gabnanemek ára nálunk is egyre emelkedik s a pesti áraknál csak kevéssel, néha semmivel sem áll alább, a helybeli fo­gyasztásra szolgáló apró vásárlásokat értve. Rep­­eténk rész volt s e részben igen parányit várhat tő­lünk a forgalom. Kukoriczát sem igen reménylettünk, de a nagy szárazság után végre julius 5-kén egy kis eső segített reménységünkön. Hanem ez eső is jéggel jött, mely, mint iránta épen most értesülünk, határunk délkeleti részén tetemes károkat is tett, mi annál szomoritóbb, mert a jég ellen biztosítás még népünk­nél nem fontos (Tenni kell érte alkalmi figyelmezte­tés által, hogy meghonosodjék). Takarmányunk meg­lehetősen van s ha rendkívül zordon tél nem lesz, mi talán még jól ki tudjuk marháinkat telelni. 1. 1. Gyula, jul. 5. Azon rendkívüli üzletélénkség, mely a búza árát egy hó alatt 6 forinttal feljebb ugratta, az előbbeninél egy kissé csendesülni kezd, azon okon, mert mind a gazda az eladástól, mind a vevő a vétel­től egyaránt tartózkodik, míg az új termést minőség és mennyiség szerint biztosan mérlegezni nem tudja. Izrael azér népe így is felette felhasználta már a leg­közelebbi pár hét körülményeit, s kevés pénzzel gaz­dag nyereséget rakott hirtelen zsebre, mert vidéke­ken csak kis foglalóra, hitelbe szoktak nagyrészint a vásárlások menni. Valóban jól jártak azon gazdák, kiket a vas szükség nem kényszerített idő előtti ela­dásra, kik különösen a „Pesti Napló“ biztató s alapos combinatio által reményt nyújtó, s hála Istennek, most nagyon is sikerült figyelmezteté­seire hallgattak, várakozásuk s bizodalmuk most bő mértékben jutalmazva van; a bizalmatlanoknak ellenben, kik talán szükségtől sem nyomva, ve­tették áruikat hitelben vásárra,­ most sem gabonájok, sem pénzök. — Jó iskolai szak volt ez gazdáinkra nézve, hogy az idő jelenségeire figyelni törekedjenek, s mind a termelésben, mind termékek megbecsülésé­ben kitartás által keressenek kívánt eredményt. Az idő meg nem csalhatja a kitartó szerény szorgalmat. Egyébiránt az utóbbi két hét alatt a szilárd emel­kedésű­ árak piaczunkon közép arány szerint követ­kezőleg alakultak : első minőségű búza 16—16 frt 30 kr, másodminőségü 15, harmad 14 frt, kétszeres 11—13 frt, árpa 8, zab 7 frt, kukoricza 11 frt 30 kr —12 frt köbsönként váltóban. — A búzát megyénk­ből és piaczunkról rendesen Várad, s illetőleg Ko­lozsvár, majd Debreczen és Pest, legújabban pedig kis ideig a Nagykunság s illetőleg Miskolcz felé szál­lította a kereskedés. Legállandóbb vevők a debre­­czeni, kolozsvári gőzmalmok, a nagyvárad-pecze­­szentmártoni műmalom, melyek napi szükségeiket nagy részben mind innen fedezik. (A termékek állása iránt a közlést folytatjuk). Prága, jul. 6. A gabonaüzlet, kedvező idő által segítve, az egész országban a hetivásárokon áremel­­kedő irányt követ. A kiszállítás folyvást tart. Majd minden nap érkeznek ide Budweiss vidékéről gabo­­naszállítmányok, nagyobb részint külföldi kivitelre szánvák. Szombaton ugyan lanyhultak egy kevéssé a poroszországi tudakozások, de a helybeli fogyasz­tás emelkedett s azon hír, hogy a katonaélelmezési államraktárak részére fognak gabnavásárlások tör­ténni, élénkítette a hangulatot. A mai hetivásáron át­­mérleges árakban búza 5 ft 14% kr, rozs 3 ft % kr, árpa 2 ft 51%, zab 2 ft 14% kr. Ennélfogva a búza ismét 15%, árpa 12, zab 8% pkrral emelkedett, ha­nem a rozs 4% krral esett. Laibach, jul. 3. Piaczi gabonaárak búza 4 ft 12, rozs 3 ft, árpa 2 ft 6 kr. a. m. Augsburg, jul. 2. A mai hetivásáron a búza 1 ft 56, rozs 1 ft 33 krral, árpa 49, zab 32 krral emelke­dett ; középárak búza 18 ft 59, rozs 12 ft 53, árpa 10 ft 54, zab 8 ft 29 kr. Boroszló, jul. 6. Búza fejér 82—95, sárga 80—90, brenni 68—75, rozs 55—61, árpa 46—53, zab 44— 52 ezüst garas scheffele. Repete ára felfelé, szesz szi­lárdabb. London, jul. 5. A múlt hétfő óta ismét feljebb ment mindenféle gabona, mind bel- mind külföldi, búza 2, árpa 1, zab 2 shillinggel, valamint a liszt is 1 shil­linggel. Boroszló, jul 6. Csendes a gyapjúüzlet, főkép azért, mert a gyárosok a kelmére nézve a frankfurti vásár eredményét akarják bevárni, mielőtt új vásár­lásokat tennének. Mégis némileg a szász finom bá­rány gyapjú keresett , de melyből kevés van a piaczon. Bari (Nápolyi kir.) jun. 25. A foggiai gyapjúvá­­sáron körülbelül a tavalyi áruk voltak, az idei gyapjú különösen szép, kivált a fésűs minden várakozásnak megfelel. Odessa, jun. 28. Jun. 25-től fogva e napig elada­tott 3000 tsch. puha búza 8 rub.—8 rub. 60 köp. — 1800 tsch. kukoricza 4.90—5.5., — 5000 tsch. rozs 3.35, — 6000 tsch. árpa szintén 3.35, — 28,000 tsch. zab 2.65 — 3 rubel 2­/2 képeken nincs. Paris, jul. 6. A múlt évihez hasonló gazdag ter­més iránti illusio teljesen eloszlott és legfeljebb kö­zépszerű aratásra számítnak gazdáink. A selyem szintén csak fél középszerű termést reméltet. A bor­vidékekről érkező tudósítások azt reméltetik, hogy a kénezés a szőlőkért legtöbb helyeken valóban le­győzte ; könnyebb szerű borból bő termés van kilá­tásban. Ellenben a baromtakarmány meg fog drá­gulni s annak következtében a búsár felmenetele sem lesz elkerülhető, mert a természetes rétek ez idén megtagadták a szénatermést s a mesterséges ka­szálók is középszerűn alul termettek. Gazdasági s kereskedelmi vegyes hírek, Budapesti kereskedelmi és iparka­mara f. é. jun. 7-én tartott VI dik ülésének most közzé tett jegyzőkönyvéből következőket vonjuk ki. A magas cs. k. helytartósági osztálynak az esztergomi dunahidat illető végzése szerint : a hídépítés axiómá­jául kell fölállítani, hogy mindazon építéseknél, me­lyek segélyivel egy hajózható folyam két partja közti összeköttetést akarnak létesítni, legelőször is arra kell ügyelni, hogy e miatt a hajózás, habár nem min­den megzavartatás nélkül is, de csak oly kevéssé szoríttassék meg, a­mint a körülmények által paran­csolt építésmóddal összefér. Ezen a hajózásra­ kellő tekintetekhez tartoznak különösen az úgynevezett átbocsátók vagy átjárások. A horgony­ örök előhívása minden vízi járműnél, mely a megnyitott átbocsátón keresztül halad el a híd közt, valamint minden meg­rakott hajónál, melyre 400 mázsa ráfér, ha szinte az csak a part mentében, vagy az első híd-oszlopok közt átereszthető is, föltétlenül szükséges. A behajtandó horgonyör-illetékre vonatkozólag, szorosan a követ­kező szabályzatot kell szem előtt tartani: 1. A fői­­s alájáró, bármily alakú teher nélküli jármű semmit sem fizet, ha az a híd megnyitását nem használja. 2. A rakott jármű kevesebb mint 400 mázsa te­herképességgel szintén nem fizet semmit, ha a híd megnyitását nem használja, hanem csupán a híd alatt ereszkedik át. 3. Minden 400 mázsánál több teherképességgel bíró rakott jármű, ha úgy mint az 1. és 2. sz. bocsátkozik át, 24 pkrnyi díjt fizet. 4. Minden rakott vagy meg nem rakott jármű, több mint 400 mázsányi teherképességgel, ha úgy van építve , hogy csak a híd megnyitása által kelhet át, valamint a kisebb rakképességű­ járművek, ha szintén csak a meghatározott időben nyitott hídon kelhetnek át, 48 pkrnyi díjt fizetnek. 5. Ha valamely jármű, mely mint az 1. és 2. sz. a part hosszában vagy a híd első hajói közt képes átbocsátkozni, a meghatározott időben megnyitott hídon kel át, szintén nem fizet sem­mit. 6. Ha egy jármű mint a 3 sz. hasz­nálja a határozott időben megnyitott hidat, hasonlag 24 krt fizet. 7. Ha végre a hidat egy gőzös számára nyitják meg, akkor a rendes járművek úgy bocsátandók át, mint ez a 3, 4, 5 és 6 pontok alatt van megálla­pítva. A gőzösök átkelése és az ezek által fizetendő dijak, valamint a naponkint kétszeri hidegitásra néz­ve, a polgári ügyekre nézve fönállt meghatalmazott cs. biztos 1850. jul. 17-ki hirdetményének (orsz. t. k. 215. sz. 255.1.) határozmányai érvényben maradan­dók. A magas cs. k. kereskedelmi minisztérium egy hozzá intézett kérdésre , hogy az iparutasítás szerint, mely ideig tekintendők a borjak szúró­marhának? egyetértésben a cs. k. belügyminisztériummal hatá­rozó, hogy borjú (szúrómarha) alatt mindazon szar­vasmarha értendő, mely az alsó áll közepén álló leg­első csecsfogát még nem­ hullasztotta el, s igy még összes csecsfogaival bir. A debreczeni lőrincznapi vá­sár napjának megváltoztatása végett a nagyváradi cs. k. helyi. osztálynak a fenforgó beadványnak egy másolata további elintézés végett átküldetett. A két pesti kereskedelmi kebelzet azon kérést tette, hogy a legközelebbi lőrm­cznapi vásár Debreczenben, és a János-fővételi vásár Pesten, mely vásárok a kezdet- és fizetőnapot illetőleg ezúttal a vásár és ünnepna­pok összeesése miatt különböző magyarázatokra szol­gáltathatnának alkalmat, a naptári lapok szerint úgy határoztatnának meg, hogy az első aug. 9-kén kezdődnék s 17 kén lenne fizetőnapja, az utóbbi pedig aug. 23-kán venné kezdetét s­zeptember 1-je vagy 2-ka lenne a fizetőnap. — Éhez a kamra azon kérelmet csatolja, hogy egy megfelelő hirdetmény mielőbb közrebocsátandó volna. A magyarországi és szomszédos koronaországok összes vásárai határidejének ez alkalommal indítvá­nyozott szabályozását illetőleg: ez oly nagy jelentő­ségű tárgy, hogy a kamra erre nézve több előmunká­lat és nyomozás tételét tartá szükségesnek, mire nézve három havi határidőhosszabbitást kér. Az 1858-ra engedélyezett költségvetési javaslat az uj felosztási kulcs alapján már megtörtént, s ez évre 6402 ft 40 kv összes bevételt mutat ki. (Vége köv.) Tiszai vasút-társulat havi bevétele a leg­közelebb lefolyt június hó folytán 106,179 ft 29 kr, mely a január 1-től jan. 30-ig terjedő összes félévi bevételt 403,883 ft 34 krra egészíti ki. A prágai hitelintézeti fiók és az ausztriai chemiai­ gyár. A prá­gai hitelintézeti fiók bérli a raktárakat lakás­ra , mire nemcsak terjedelmes kölcsönzési üzle­te, hanem azon körülmény is vezeti, hogy több cseh gyárak raktári bizományát átvette. Szerződést kötött legközelebbről az Aussigban levő vegy­tani és metallurgiai óriási gyárral, me­lyet egy ausztriai társulat tart fen minden gyártmá­nyai eladásának eszközlésére. Mivel az egész eu­rópai continensen nincs ilynemű gyár, mely eny­­nyit volna képes előállítani, mint ezen, még nem is tetőpontra emelkedett gyár, képzelni lehet ez üz­let kiterjedését. Egyelőre a gyár a soda és glau­­bersó, chlormész, chlorkali, sósavany, kén és sa­­létromsavany minden nemének előállításán dolgozik. Aussigban nem ok nélkül tartanak attól, hogy ennyi­féle s ily nagyban történő gyártásnak egy helyre va­ló öszpontosítása káros befolyással lesz, különösen a levegő tisztaságára. Bécsi nemzeti bank legközelebb múlt 1858. első félévi bevétele a jul. 18-án tett hivatalos jelentés szerint 5,710,916, kiadás 1,139,568, maradék 4,571,348 pft. A bevételek közt leszámítolási nyere-­­­ség, 157,178,896 pengő frtnyi leszámítolt érték után 1,911,675 ft, zálogüzleti nyereség 2,320,755, bypo- s tbekai osztály jövedelme 562,438 pftban mutattatik ki. 150,000 részvény után tesz a félévi osztalék rész-­­­vényenként 30 pftjával, 4,500,000 pftot, melynek le- ft vonása után maradó 71,348 pftnyi nyereség a követ-­­­kező félévre vizetett át. Múlt 1857. első félévében a bevétel 5,456,227, kiadás 939,202 pft volt, tehát nye­reség 4,517,025 ft; ekkér a mostani csak 54,323 pft-­­ tál több. A nyers vas behozatalát illetőleg a „Prager Z.“ azon hírt hozza, hogy a magas kereske­delmi minisztérium komoly figyelemre méltatván azon folyamodványokat, melyek több kereskedelmi ka­mara részéről a csupán a vasbánya tulajdonosok ér­dekét előmozdított differentiális vám, mely a tengeri úton behozott vasra volt vetve, a vasgyárosok és fo­gyasztók érdekében meg fog szüntettetni. Ennek eredménye valószínűleg az lesz , hogy a biroda­­­­lomnak nyers vas behozatala külföldről szapor­í­­rodni fog, mely, ha vasgyártásunk tökéletesedését mozdítja elő, mindenesetre nyereség, de egyszers­mind indító ok, hogy különösen Magyarország gaz­dag vasbányái körül foglalkozó gyárak nyers vas­­termeléseket minél inkább nem annyira szaporítni, mintsem javítni törekedjenek. A jó nyers vas nem fogja magát elnyomatni hagyni a külfölditől, s a ter­jedő piac­ a mennyiség szaporítására is később leg­jobb alapot adand.­­ Hallomás szerint ugyancsak a kereskedelmi minisztériumban a kereskedelmi­ áru­­czikk bélyeg megszüntetése is elhatároztatott. Az új pénz, pénzügyminiszter is a 1­­3-ról kiadott rendelet szerint folyó év nov. 1-jével életbe fog lépni. October utolsó napján minden állampénztári számadások bezáratnak és a pénztári­­ maradék a conventiós 100 forintosról 100 forintos ausztriai pénzlár­ra reducáltatván, fog a következő novemberre átvitetni. 1858-dik november 1-sején kezdve minden állambevételek és kiadások ezen uj ausztriai pénzláb szerint számítandók ; hasonlag minden pénztári kimutatások is e szerint fogynak szólani. Mennyiben a nemzeti bank conventiós pénz- és láb szerint szóló jegyei készfizetéskép elfogadandók, a be­váltat­ásuk idejéig 100 forintnyi érték, 105 forint ausztriai láb szerint számított pénzértékre változ­tatandó.­­ Ha a tulajdonképeni bevételi illetőségek­nél a bevétel fél új krajczárnál többet, de egy uj krajczárnál kevesebbet tesz, akkor az illető fél egy új krajczárt tartozik fizetni s ekkér kell azt a száma­­ír­­ásba is bevezetni. Ha ellenben a kiadási illetőség 1/* új krajczárnál többet, de nem egészen egy uj kraj­ezárt tesz, akkor az illető fél csak féllel tartozik meg­elégedni. Hasonlag a bevételben­­ uj krajezárnyi tar­tozást is ugyanannyi értékben kell bevenni, kia­dásnál ellenben ily­­ uj kr figyelembevétel nélkül hagyandó. 1859-ik évre szóló költségvetéseknek már is az uj ausztriai pénzláb szerint kell szerkesztetniök. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 154 azámából (jul. 9.) Biróilag árvereztetnek. Porteleken Siket Togyer és György hagyatékához tartozó 8. számú 1467 frtra becsült telek árv. aug. és sept. 7-kén a n.-károlyi­­ szolgabiróság által. — Osztrón Jakab Jánostól lefoglalt 46 számú ház és 3 negyed kültelke árv. aug. 9-kén és Bept 11-kén a siklósi szbiróság által. — Várad-Velen­­czén Kralovsky Andrásnének 157 számú 575 pártra be­csült háza árv. jul. 15-én és aug. 18 án a nyáradi cs. k. orsz. tszék által. — H. Szoboszlón Kádái Józseftől lefog­lalt 1458 számú 300 frtra becsült ház árv. sept. és oct. 2 án a p.ladányi szbiróság által. Felhivatnak: az Ungváron elhalt Fekete Jenő hagyatéki hitelezői. A hagyatéki vagyon elleni követelé­sek bejei. sept. 30-ig az ungvári megyei tszéknél. A „Tenter­varer Zig“ 152. számából (ju. 7.) Csőd nyittatott: Vukovics Katalin bereg­­szói hagyatéki vagyona ellen. A követelések bejelent. sept. 7 ig a temesvári cs. k. vár. kik. bíróságnál. Perfi­­gyelő Bugarszky Sándor ügyvéd. Felhivatnak a Temesváron elhalt Bertie Ala­jos cserzővargamester hagyatéki hitelezői követeléseik­nek opt. 17-ig bejelentésére a temesvári cs. kir. orsz. tszéknél.

Next