Pesti Napló, 1858. július (9. évfolyam, 2515-2541. szám)
1858-07-29 / 2539. szám
Pest, jul. 28. Viktória királyné még Cherbourgba indulása előtt bezárja a parliament üléseit. Már sem a lordok sem az alsóház érdemes tagjai nem fogják Derby grófot és Disraeli urat interpellátiókkal faggatni, s a „kegyteljes“ királynő látogatásából támadt politikai eredmények már csak a hirlapírók bírálata alá esnek. A minisztérium „meleg napjai“ elmúltak, s a jövő január körúiig enyhe idők fognak számára járni. De ne higyjük, hogy az angol kormány azért, mert a parlament ellenőrzésétől fölszabadult, föloldva vélné magát a parlament szellemének kódolásától. Követendi azon irányt, mely e szellemmel egyezik, s nem fogjuk eljárásaiban ama habozást, kétkedést, végletek közti hánykódást, kétértelműségetés ellenmondásokat látni, melyekre — mint Francziaország példája bizonyítja — a valódi ellenőrzést nélkülöző kormányok könnyebben lehetnek kitétetve. A Derby-minisztérium egyénei nagy népszerűségnek soha sem örvendhettek, de talán épen helyzetük e nehézségének átérzésében feküdt hatalmuk megszilárdításának titka. Palmerston lordnak volt sok elvesztegetni való népszerűsége, s a nemes lord annak nagy részén könnyelműleg túl is adott. Nélkülözhetlennek tartva magát, a parliamenttől engedékenységet várt szilárdság helyett, s mert ékesszólása, régi befolyása és szertelen ügyessége hatalmassá tevék, Napóleon — kihasználni és elviselni legjobban tud minden tehetséget — többet követelt tőle mint kellett volna, mert a szokottnál többnek kivitelére hitte képesítve. E kettős félreértésből folyt a híres statusférfiú bukása Ha Palmerston valamivel nagyobb véleménynyel van a parliamentről, s Napoleon valamivel kevesebbel Palmerstonról, akkor nem került volna elő azon Európára nézve szerencsés kicsis, mely a Derby minisztérium megalakulását, Anglia becsületének szeplőtlen megőrzését, s a franczia császár túláradó igényeinek korlátozását vonta maga után. Derby nem volt mit kockáztasson népszerűségéből ; óvakodó jön tehát a közvéleménynyel szemben, s takarékos parliamenti befolyásának használatára nézve, melyből semmi fogyasztani való felesleg nem létezett. Derby tudta, hogy érette nem sok áldozatot hozna a többség; nem veté tehát azt erkölcsi kényszer alá. Ő sejté, hogy azon szónoklati vihar, melyet Palmerston — míg a külpolitikában erélyesnek hitték — egy finom élet vagy egy büszke gúnymosoly által erőtlenné tudott tenni , oly miniszterelnököt, ki a régi és elavult hagyományok szerint a diplomaták közt híres öklözőnek és gyújtogatónak nem tartalék, a kormánypadról könnyen lesodorhat. Ennélfogva bátor akart lenni Napóleonnal szemben, hogy bátorságban lehessen a parlamentben. Kevésbé vette tekintet alá, mit követel tőle egy idegen uralkodó , mint azt, hogy mit szab kötelességéül az önérző és jogaira féltékeny Anglia közvéleménye. Koczkáztatta a háború A PENARVAN-NEMZETSÉG. Irta SANDEAU. Folytatás. Pál sokszor gondolkodott a fiatal rokon egyedülvaló árvaságán ; egész együgyüséggel hitte, hogy Renáta kisasszony ezzel oltalmára akarja megkérni — úgy sem lévén más, akit erre kérhetne. — Édes rokonom, mond Pál egyszerre lecsillapodva, ismerem már e kötelességeket, s távol legyen, hogy ki akarnék térni elölök, büszke leszek rájok s csupán egy szóra vártam öntől, mely alkalmat adjon készségem kimutatására. Rendelkezzék velem mint halottaiból föltámadt testvérrel. Ha szüksége van szolgálatomra és segítségemre... . — Nem értjük egymást, mond Renáta kisasszony, alig észrevehető mosolylyal. Nincs szükségem senki szolgálatára és segítségére, s ha kell, majd magam védem magamat. Nem rólam, hanem önről van szó. Hallom, ön meg akar házasodni. — Ki mondhatta ezt önnek? kérdte Pál, fülig pirulva. __Még azt is hallottam, hogy ön már választott is feleséget, folytatta Renáta kisasszony nagy hidegvérrel : valami molnár leányt akar elvenni. Igaz-e ? Pál hallgatott. A meglepetés, zavar némává tette. Sok idő kellene hozzá, hogy elmondjuk, mennyi történt szivében alig egy percz alatt. Eleinte tagadni akart. A szégyen ösztönözte, de büszkesége hirtelen , merőben megfordította s ellenkező tulságra ragadta. Ha eddig nem határozta volna el, hogy Michaud Irina kisasszonyt elvegye, most unokatestvére eljárása vinné e szándékra. Itt volt az alkalom a boszúra: egészen ki akarta tölteni. — Na’s bátyám, igaz-e hát ? ismételte Renáta kis-asszony, csaknem sürgető hangon. — Akárki beszélte, igaza volt, édes kisasszony, mond Pál ártatlan arczkifejezéssel : én a Michaud leányát veszem el. — Már szavát is adta ön ? — Nem egészen, de annyi, mintha szavamat adtam volna. Remélem, édes rokonom, lesz szerencsém lakodalmunkon ; épen jókor érkezett ön. Meglátja ön, mennyire fog önnek tetszeni a menyasszony. No, hisz az igaz, hogy nem tudja úgy viselni magát, mint egy hajdani udvari hölgy, de oly vidám, mint az erdei madár, fris mint a tavaszi virág, s tetszős, mint a jóféle gyümölcs. Ami pedig Michaud bátyát illeti, a maga őrlötte lisztből sem lehetne jobb tésztát készitni, mint a minő agyagból gyúrva van. Nem tréfálok édes kisasszony; a lehető legjobb családdal egyesülök, melyben minden csak azon reményre jogosít, hogy boldog leszek körében. — Ön nem gyermek többés jól megfontolta-e a lépést, melyre rászánta magát ? — Legyen ön megnyugodva, mond Pál, a rang megalázásában feszengve; ha a hajlamról szó sem volna is e házasságban, alig lehetne jobb szerencsét képzelni magamra nézve. Nemcsak, hogy Michaud urnak molnár létére van mit a tejbe apritnia, hanem leánya hozománya szépen ki fogja kerekitni birtokomat. — így akarja ön fölemelni a családot, mely már csak önbe veti egyedüli reményét, melynek nincs más támasza ? kérdé Benáta kisasszony ugyanazon nyugodt hangon mint előbb. Nem elég, hogy kipusztult, ön még gyalázattal tetézi a szerencsétlenséget. — Megálljunk édes rokonom, ha ön így kezdi, aligha megértjük egymást. Köztünk egy egész forradalom van; egy egész romba dőlt világ, egy egész új élet választ el bennünket. Nem egy nyelven beszélünk , — más-más Istennek áldozunk. — Elég sajnos — az ön érdekében Penarvan úr ! — Amint venni tetszik édes rokon, sohasem voltam oly nagyravágyó, hogy nemzetségünk fölmagasz- ■ talója legyek. Az idősbenarvan ág egész életemben csak alázatosságra nevelt, nem is ment kárba a tanítás. Egész dicsvágyam abban áll, hogy egy becsületes leányt vegyek nőül, megmiveljem földemet, jól neveljem gyermekeit, beléjök oltsam csecsemő koruktól fogva a 89-iki nagy eszméket, a kiváltságok gyűlöletét, az egyenlőség szerelmét, s a hazának htt fiakat adjak. Ha mindez gyalázat, sajnálom jó őseimet, de ezt bizony csak el kell nyelniük. — Mondhatom, úgy beszél, mint nemeshez illik ! Nemzetségünket nagy csapás érte, elég ok rá, hogy ön szidalmazza; a nemesség száműzve van, és azért el kell árulni ! — Nemzetségünk 1 kiáltott Pál, mi közöm hozzá ? Mi voltam mig a forradalom emberré tett? Paraszt, közember, pária ! Szegénységben ismeretlenül éltem; önök mindnyájától megalázást, lenézést tapasztaltam. Az ön atyjának, mintegy megakarván a halált előzni, kedve telt benne, hogy nevemet kihúzza az élők sorából. Ön, édes unokatestvérem, azt sem tudta, vagyok-e e világon. A véletlennek kellett önt értesítnie, hogy még van egy Penarvan. Ön fölkeresett, s mi czélból? Azért-e, hogy családunk töredékeit egyesítse? hogy a múlt feledését ajánlja ? A világért sem. Idejövetelében csak ez volt czélja: hogy megmentse a Penarvan nevet a mocsoktól, melybe egy rosz házasság keverheti. Mondhatom szép testvéri gondoskodás? Hogy is ne érzékenyítne el ? Azonban ön is elismeri, hogy nagyon is lovaghoz illő dolog volna az embernek örökös nőtlenségre kárhoztatni magát, azon egyszerű okból, mivel az ember ki tudja melyik ősének kerekedett kedve Jeruzsálemnél mint keresztes öletni meg magát, őseim tetszésük szerint tettek, ne vegyék hát rész néven, ha én is a magamé szerint teszek. És, mielőtt a nemesség el lett volna törülve, levetkeztem volt előítéleteit, s azt hiszem, senki sem vethet szememre hűtlenséget, árulást, ha azt veszem feleségül, aki nekem tetszik. Akár meg van, akár el van törülve a nemesség, egy paraszt sorsán mit sem ront, ha egy molnár leányát veszi el. Én Isten kegyelméből, nem vagyok se herczeg, se marquis. — Herczeg nem az igaz, de marquis ? az egészen más kérdés. Ki volt, vagy ki lesz még valaha marquis, ha ön nem az ? Igen bátyám, Penarvau marquis! Testvér bátyáim halála után, ön a czím jogszerinti örököse; atyám halála után ön a család feje. Nem csupán hírnevünk Ugye hozott ide; annak tudata, hogy mi illeti önt jog szerint, elég lett volna arra, hogy ő közeledésre bírjon. Nemcsak azért siettem ide, hogy fenyegetett becsületünket védjem, hanem azért is, hogy az ön jogait, tekintélyét elismerjem és önt üdvözöljem. (Folytatjuk.) lehetőségét, s megnyerte a békét lealáztatás nélkül; sőt alkalmasan tapasztalni, hogy Francziaország belviszonyai miatt, sokkal könnyebb a perez fölhevülései közt Párisból háborúval fenyegetőzni, mint a császári birodalom határain túl vinni a seregeket. Derby állásának erösbülésére sokat ten saját lojalitásán kívül, a parliamentnek, melyre támaszkodik, bölcs mérséklete is. A lordok és követek nem tűrték volna el, hogy Viktória királyné miniszterei legkevésbé is hasonló helyzetbe hozzák magukat Napóleonhoz, mint aminőt már látott Európa az utolsó Stuart-uralkodó kormánya és XIV-dik Lajos közt létesülni, de bármennyire készek voltak Ó-Anglia régi méltóságát föntartani, csalatban levő különnemű vállalataival. A vállalkozástól idegenkedés sokszor szemére lobbantatott már a magyarnak méltányosan, vagy méltatlanul, ezt most megvitatni nem akarjuk, egyedül egy példát hozunk fel arra, hogy ott, ahol okszerű alap létez, hol a kezdet- és folytatásnak nem túl vérmes szédelgés a kútfeje, a vállalkozó részvétel nem maradhat. Heves megye Mátrahegy lánczolatában évek óta működő bányatársulatok, azon meggyőződéshez jutván, hogy minden vállalatban, főleg a bányászatban , minden iparág ŐB-apjában (melyet még a bányatör- Ivény is méltán őstermelésnek czimez) az egyesülés, vagyis az assotiatió eszméje fő tényező, egy ép oly kitartó, mint szakértő egyén által ösztönöztetve, a magas cs. k. pénzügyminisztérium, és ennek alárendelt tisztelt cs. k. bányahatóságok engedelmével, és tudtával „Mátra-bánya uniós formája alatt egyesültek, és kibocsájtandó részvények alapján egy társulattá alakultak, szintoly óvatossággal kerültek minden interpellátiót, mely indokolatlan aggodalmak miatt a két szövetséges hatalom viszonyát tágítani, a kölcsönös keserűséget növelni és a bizodalmatlanságot — melyre méltó ok elég volt — igazságtalan föltevésekkel még nagyobb mértékben terjeszteni fogta volna. Hogy miért megy Cherbourgba Viktoria királyné ? senki sem kérdé azok közül, kik elmozditák Palmerstont, mert nem mert Walewski gróf január 20-ai sürgönyére felelni. Gibson most hallgatott, hallgatott ugyanaz, ki az összeesküvési bilit megbuktatá. A parliament, mely erélyének és mérséklettségének január 14-ke óta annyi tanujelét adta, s a Derby-kormány, mely kivételes eszközök nélkül, csupán a nemzet képviseletére támaszkodva, Napóleonnal mélyen éreztette, hogy Angliának kevesebb szüksége van Francziaország barátságára, mint viszont : szóval, a közelebbi hat hónap története gondolkozókká tehette azokat, kik az alkotmányos intézményektől el akarták vitatni az életerőt, s a szabad Angliát már sajnálni kezdették azért, mert még nem vesztette el szabadságát. KEMÉNY ZSIGMOND. 0 cs. kir. Apostoli Felsége gr. Thurn- Valsassina Jáczint helytartósági titkárt Kassán, cs. kir. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. 0 cs. kir. Apostoli Felsége f. é. julius 14-ki legfelsőbb határozata által Prikri János segédet a nagyváradi cs. kir. jogakadémiánál, rendes tanárrá ezen tanintézethez kinevezni méltóztatott. Az igazságügy miniszter Dániel Antal megyetörvény-széki tanácsost Gyulán, országos törvényszéki tanácsossá ugyanezen megyetörvényszékhez kinevezte Az igazságügyminiszter Lázár Mihály megyetörvényszéki tanácsost NI. Kállón orsz. törvényszéki tanácsossá Nagyváradra kinevezte. Császárné Ő Felsége szerencsés szülése után a budai halászbástyáról azonnal ágyulövések fognak létezni, és pedig herczegfi születése esetében 101, herczegnő születése esetében 21 ágyulövés. Tüstént erre a budavári főplébániatemplomban ünnepélyes Tedeum fog tartatni. F. hó 25 én egy Seelowitzból kelt tudósítás szerint Erzsébet Főherczegnő , cs. Fenségénél a tajláznak csekély nyomai állottak be. A lázas ingerültség egyformán fogyva, estig tartott, a midőn tökéletesen elenyészett. Az éjen át 0 cs. Fensége rövid félbeszakadásokkal nyugodtan aludt s f. hó 26-kán egészen jól érze magát. Az újszülött Főhercegnő egésséges. B. H. A „Mátra-bánya unió“ közgyűlése. Alkalmunk volt folyó év július hó elején az alakító bánya közgyűlésben részt venni, és arról meggyőződést szerezni , hogy az egyesült bányatársulatok bányászati alapja nagy, de ennek jövője, és kiterjeszkedhetése még nagyobbszerű, nem pedig valami nyereségszomjas részvényes társ által ékes szóval festett. A vállalat jövőjét biztos alapon, az egyesülés élén álló egyén, jelenleg a három egybeolvadt társulat meghatalmazottja a mostani részvénytársak, és a résztvenni kívánó közönség számára azáltal biztosítá, hogy a múlt év September havában a fent tisztelt cs. k. pénzügyminisztérium engedelmével növelésben lévő és egyesülni óhajtó ezüst-, réz- és ólombányák, és ezek bányászati járulékai megszemlélésére, felvételére és megbírálására, pénzügyminiszteri titkárt Schmidt Richard Alajos urat kikérve felhívta, és ettől a jelen állapot, és eddig felfedezett ércztelepek szakilag megbírált nyereményes jövő felett a kezelés minden ágát leíró, kimerítő véleményt véve, beadta kellő helyen az egyesülhetés iránti folyamodást, és most a mátrai unióról el lehet mondani, „hogy az ige testte jön.“ A Mátra-unió Tamás-hátán tartott gyűlésének fontosabb határozatai a következendők : a) a jelen felfedezett 9 éreztelep (melynek legnagyobb része fakóércz — Fahlerz — vagyis ezüstrézvegyület, melynek az eredetben felmutatott bécsi próba szerint az Isten adomány bányamező tárnájából 21—26 lat ezüst, és 25—32 font réz egy mázsábani tartalma) szakczélszerü kizsákmányolása 80 bányász által, melyek idővel a kezelési javaslat szerint 300-ig szaporitandók. b) A nyert gazdagabb tartalmú érczek, a szegényebbek a felépítendő gőzzuzda idejére felhagyatván, az olvasztás helyett több helyen már sikerrel életbe lépett úgynevezett extractio, és precipitation (kivonás és tülepedés) általi becsesítése, mely végből az unió meghatalmazottja oda utasittatott, hogy magát nagybányai cs. k. kerületben lakó koházati intéző Kiss Ferencz úrral halasztás nélkül közlekedésbe tegye, és ezen methodus kétségkivüli hasznáról meggyőződést szerezve, azt azonnal az unió részére kötendő szerződés útján sikeresitse. c) A Mátra környezetének kőszén gazdagsága (melyre a tiszai vasúti társaság, ha pesti miskolczi vonala elkészül, szigorúan utalva leend) [ köztudomású dolog lévén, a társulati meghatalmazottnak a kőszén vidékek mielőbbi bejárása, és erről teendő jelentés azon hozzáadással hagyatott meg, hogy a kőszéntelepeket törvényszabta után, az unió számára, a Tiszához közelebb fekvő határoknak elsőbbséget adva, mulasztás nélkül biztosítsa. d) 8400 db. részvény 40 pftjával a résztvenni kívánó közönség számára leendő kibocsátása (2236 db. az egyesült három társulat eddigi költségeinek fedezésére, 2164 db. tartalék alapra fentartatván) az öt tagból választott bizottmány legszigorúbb ellenőrködése mellett, foganatosittatik. Fentartjuk magunknak a társulat további teendőiről a közönséget érdekelhető tudósítást *), úgy mint a mátrai kőszénben gazdag vidék a Tiszántúli és inneni faszegény vidékek idővel a mezei gazdaság szükségletei által kifejlendő szoros kapcsolat felőli részletesebb értekezést. K. L. Az idő, ennek igényei és szükségletei sokat fejlesz-------------------tenek; a jelen kornak kedves jelszava: ipar, ezzel kap; * Szívesen veendjük. Szerk. — A magyar akadémiának jul. 26-kán tartott kisgyülésében* Kiss Károly r. tag igen érdekes előadást tartott a Hunyady János által 1448. oct. 18-kán elvesztett rigómezei ütközetről. Utána Toldy Ferencz lépett a szószékre, s előadása tárgyául egy újonnan fölfedezett codex megismertetését jelenté be. Előlegesen lyrai költészetünk eddigi történelmére vetett egy futó pillanatot, s aztán előadá, hogy szorgalmas irodalmi búvárunk Máray Gábornak jutott a szerencse legközelebb egy dalköltemény-gyűjteményt tartalmazó érdekes codexet fölfedezni, a 17-ik századból. Ezen codex eredetileg Jankovics Miklós híres régészünk szerzeménye volt, mely ennek halála után eltévedvén, a berlini múzeumba került. Tartalma leginkább szerelmi dalokat foglal magában, szám szerint mintegy 38-at, melyek bár eszmei hangmenet tekintetében több költő anthologiai collectájának látszanak lenni, nemzetünk két század előtti erkölcs- s érzelemvilágára igen nagy fényt vetnek, miért is nem kis mértékben becsesek. Említi e költeményfüzér kitűnőbb darabjait „Zrínyi Miklós haláláról,“ egy dalt „a hitbeli üldözésekről,“ egy „lakodalmi verset“ s egy érzékeny dalát „a fogarasi várban kesergő magyarnak,“ melynek a versek kezdőbetűi szerint 8 a s v a y, ismeretlen költőnk volt szerzője. Jóllehet igen hibás s különféle kéziratból álló ezen versgyűjtemény, igen becsesnek s nyereségesnek tartja az előadó, főleg a szerelmi dalokban különben is szegény magyar irodalomra nézve. Inditványozza ennélfogva, hogy ezen codex „Mátray codex“ nek neveztessék. Az indítvány elfogadtatott s a magyar irodalom ezen legújabban talált gyermeke fölött kimondatott a keresztnév : Mátray-codex.“ Ennek végeztével a titkár jelentést ten a Nádasdy pályázat eredménye felől. A bejött pályamunkák megbírálása a nyelvtudományi osztályra volt bízva, s ezen osztály többsége oda nyilatkozott, hogy viszonylagos becsénél fogva legkitűnőbb ugyan a „Nándor“ czimü költemény , de miután ez sem költői beszély, hanem inkább a történet krónikás verses előadása, s miután a kitűzött pályakérdés szerint, absolut becscsel bíró történeti ugyan, de költői beszély kivántatott, s ilyen a pályaművek közt egy sem találkozik : a jutalmat nem vélik kiadandónak, hanem a jövő évi újabb pályázathoz lenne csatolandó az ez idei jutalomdíj is. Elfogadtatott. Néhány újabban beküldött magyar oklevél beküldését jelentvén még a titkár, miután az előbbi jegyzőkönyvek is meghitelesíttettek, a külföldi akadémiák küldeményei is fölemlíttettek volna, az ülés bezáratott. Tegnapelőtt este 8 és 9 óra közt a váczi utcza legnépesebb pontján a korona-kávéházzal szemközt levő szegletházban iszonyú sikoltás s verekedés támadt. A tüstént összecsoportosult nép közül többen felsiettek az első emeletre a szorongatottnak segélyére s a botrány megszüntetésére. Még küzdve találták az emeleten lakó nőt egy férfival, ki állítólag amattól 100 pártot kívánt kizsarolni. Az ily esetben nincs semmi rendkívüli s figyelmünket az csak annyiban igényli, amennyiben e botrány nem csupán az egyszerű esemény természetével bír. Londonban, sőt Párisban bizonyos lakások ablakai örökké redőnyökkel fedvék, az ily lakások környezetének nem nyuttathatik ok a megbotránkozásra. A váczi utczai szegletlakásból, meg vagyunk e felől győződve, el kell pusztulnia a mostani lakónak. — A „P. Lt.“ múlt szombati száma figyelemre méltó czikket közöl a pesti kereskedelmi vasárnapi iskolákról. Tudjuk, hogy a kereskedői tanulók felszabadítása csak úgy történhetik, ha azok minden osztályban első osztályú előmenetellel végezik tanulmányaikat. „Mi szabályok szerint adatik a „prima classis“ ? kérdi a Lloyd. És vájjon e kitétel nem tág és határozatlan-e? mert a „prima classis“ alatt a tanulmányok befejezésének legkitűnőbb fokát értjük, minél fogva e fokozat meghatározása a tanár szeszélye és önkényétől függ. És egyébiránt a lehetőség körébe tartozik-e, hogy egy magyar tanuló egy év, tehát 40 tanóra alatt a német nyelvet, német irályt, német helyesírást, a számtant s a többi kötelezett tantárgyat a „prima classis fokozattal megtanulja?“ A Lloyd ez észrevétele igen nagy mértékben megérdemli az illetők figyelmét. Vegyük a kérdést gyakorlatilag. A magyar atya, németül nem tudó fiát 3 évi gyakorlatra átadja a pesti kereskedők egyikének; fiától évenkint pár 100 ftot is fizet. A 3 év elmúlt a fia segéddé fel nem szabadittathatik, mert a vasárnapi iskolák évenkinti 40 tanórája alatt Magyar könyvessel. 268. Három levelű gyógyító fű népünk életba-jjainak három fő okozója ellen, vagyis a munkásság, mértékletesség és valláserkölcsös házi nevelés példái. Három életképben előtüntetve, magyar népüek okulására szánva, szent István első királyunk emlékére nyújtja három népbarát. Kiadja Karosai G. Pest, nyomatott Länderer és Heckenastnál. 16 adrét 42 lap. 269. Ajánlható magyar könyvek jegyzéke, melyek Hartleben K. A. könyvkereskedésében Pesten (Váczi-utcza 17. sz. alatt) kaphatók. Nyomatott Pesten Herz Jánosnál 1858. 8-rét 64 lap. Kapható ingyen. 270—1. Hazánk. Közlemények a nemzeti történet és honismeret köréből. Szerkeszti Török János, a magyar akadémia tagja. Pest, 1858. Kiadja Heckenast G. Nyomatott Länderer és Heckenastnál, nagy 8-rét. IV. és V. füzet. (A szent István-rend jelvénye és diázöltönye ábrájával, a Crouy nemzetség pecsétrajzával és a Kapisztrán kehely, cella, ajtó és kút ábráival). 241—480 1 U P[ Az évfolyam előfizetési ára 5 port.