Pesti Napló, 1858. szeptember (9. évfolyam, 2567-2591. szám)

1858-09-25 / 2587. szám

Míg a veszprém megyei törvényszék előtt 7 rabló gyilkos várja méltó büntetését, addig Veszprémben egy szolgálatnélküli sütőlegény s legnépesebb utczában gyilkoló bivótársát, egy földmivest. A gyilkos elfogatott. Ez esemény folytán a város hatósága kettős szigorral utasítja ki a dologtalan és gazdátlan cselédeket s kettős éberséggel őrködik a korcsmákra . Az ipar s a közmunkák nagy veszteségére elhunyt Massjon, felöl olvassuk a „G. L.“-ban : „Massjon A. János, ki működései által mint a budai hajógyár volt vezetője, érdemei által a pesti fűrész- és gyalugyár alapítása és sokoldalú részvéte által a Tiszaszabályozás nagyszerű műve körül ismeretes f. hó lamán estve tétényi falusi lakán, épen midőn a városba akart indulni, szélhüdéstől találva, eszméletlenül földre rogyott és f. h. 20-án meghalt. Massion, ki pályáját az ausztriai államokban mint a dunagőzhajózási társaság hajókapitánya kezdte, Amsterdam mellett Dortrechtben született és még csak 41 éves volt. A megboldogult születésénél fogva a külföldé volt ugyan, de szellemi erejét egészen hazánknak szentelte : miért is neve hazai iparunk haladása évkönyveiben hálásan fog megemlittetni.“ — Magyar iparosok Genfben. Annak idejében említve volt, hogy Byron „Childe Harold“ ja, melyet Bikersteth Janka anyanyelvéből magyarra fordított, Genfben nyomatott Puky Miklósnál, most pedig órák kerülnek onnan, melyeket Genfben egy hazánkfia (Desseffy Dénes) készít. Ezen órák borítékán belül a gyámok czime nyelvünkön van bevésve, valamint az óra minősége is p. o. „8 vagy 15 rubinban járó henger vagy horgonyóra.“ Ez órák jeles szerkezetét igen dicsérik. (B. H ) — Nemzeti színház Sept. 23. Másodszor „Iodiána.“ Ered. regényes szomorujáték 4 felv. Irta Kövér Lajos Ezúttal Piazzi grófnő szerepében Latkócziné a. helyett Szathmári L.-né a. lépett fel. Ausztria. Ve lenczébe 1 f. hó 22 évet jelentik, miszerint gróf Apponyi cs. kir. ausztriai követ Londonban, Milánóból Velenczébe érkezett. A „Gazetta di Veneezia“ meghazudtolja azon hírt, mintha a tiroli vasút Brinen irányában, Görczön át az olasz vasutakkal összeköttetnék. K 0 1.1 D L li Anadoraság. A villafrancai ügyben Herald és a Times még egy szóval sem szólaltak föl Annál többet beszél a többi lap. A Post semmibe se veszi a turini hivatalos lap nyilatkozatát, s állítja, hogy Oroszország a maga és a Szardínia ausztria-ellenességét igyekszik arra fölhasználni, hogy éjszaki Olaszországban szerzendő terület alapján a turini udvar fölött tettleges véduralmat vívjon ki magának A Daily News némi kétkedésekkel áll elő : „Azt mondják — így szól — hogy Szárdinia semmi engedményt se tett volna az orosznak, s a bizonyos brit országsáz (Palmerston) hivatalában marad. Bár volna hivatalban levő angol miniszter, aki Szárdinia irányában őszinte s nyilt politikát követett légyen. Nem feledhetjük azonban, hogy épen azon országjár, akit Oroszország állhatatos ellenségének hirdetnek, épen csalta meg Szardinia jogos reményeit s hajtotta ez országot — miként mi akkor előremondók s többi közt a Spectator is megjósolák Oroszország karjába.“ — Az atlanti táviró végkép elhallgatott. Mindig gyöngébb, meg gyöngébb jelek érkeztek, most úgy látszik egészen kiadta erejét. Majd azt hinné az ember, hogy valami szikla élén addig dörzsölődött horzsolódott, míg a rézhuzalok elszakadtak. De mikép magyarázandó ekkor azon körülmény, hogy New Yorkban már 1-jén nem vettek észre semmi jelt, hogy a tv Newfoundlandon e nap óta nem mozdult, onnan pedig még folyvást érkeztek — bár gyönge — jelek ? Amerikában még 9-én nem is gyanítolták, hogy a közlönyön oly kár esett, itt pedig már új alattságról gondolkodnak. Ezúttal nem érezbe, de kenderbe akarnák azt burkolni. Bizonyos Rowet már készített is próbául ily kender burkot, mely mért földenként csak 86 fontba kerülne, a mellett pedig, mint mondják, könnyebb, hajlékonyabb és szílasabb is a másiknál. A tengeri víz rontó hatásától a teltaláló külön módon ígéri azt megóvhatni. Ez ősszel azonban már nagyban nem tehetnek vele kísérletet — Dublinből írják, hogy a kormány az ír pártokat is meg akarja erősíttetni, s legelőször névszó szerint a Spike szigetét, mely a queenstowei kikötő nyílását őrzi s a carlislei s camdeni erődökkel egybe kapcsoltan a legfontosb hadi vonalt képezi. — A „Court Journal“ megint Pelissier nem sokára történendő elutazásáról beszél. Utravalóul mint e lap mondja, a Bath-rendet kapja. — A walesi ág számára külön háztartás rendeztetvén, a „Weekly Dispatch“ ebből azon érdekes következtetést vonja ki, hogy a királyné le akar mondani s az uralkodás bajait és örömeit fiára ruházza, maga pedig „családja kebelébe“ visszavonul. Francziaország: A franczia védvám rendszer pártolói az algíri ügyben újólag megkísértették erejüket. A Napóleon herczeg elleni sakkozás eléggé tanúsítja, minő szorongást tudtak a legmagasb körökben csinálni. Csak nemrégiben is mint a legmélyebb nemzetgazdasági bölcseség művét, úgy nyomatta ki a „Moniteur“ Dupin K. bárónak egy beszédét,— ugyanannak, a ki Nievre megye köztanácsában azon ízetlen fenyegetést mondá ki, „hogy ha a kormány a gabnanemetek tárgyában fenálló azon törvényt megszünteti, mely a francziaországi földmivelést 26 év óta védi, s ha a gabnaárakat ekként „még belebszálítja ,“ akkor a mi mezei gazdáinknak nem marad egyéb hátra, mint az ilföldiek példáját követni, t. i. kivándorolni vagy éhen halni.“ Dupin úr ezután azt kérdé: „Hogy az országot, mint az utóbbi tíz évben Izlandban történt, mintegy 9 millió franczia elhagyja — akarhatja-e ezt valaki? Hiszen mi lenne akkor a mi hadi erőnkből!“ Az ily érvek Francziaországban döntők. — A „Constitutionnel“ sept. 20-ról a következő közlést hozza: „A világ örömmel fog értesülni, hogy a Suez-csatornás vállalat szervezése gyorsan halad előre. Lesseps az Európa és Amerika legfontosabb városaiban a kereskedés, ipar és földmivelés köréből jelességeket kért fel az egyetemes társulat érdekeinek képviselésére és a franczia kereskedelmi kamrák elnökeinek legnagyobb része sietett maga részéről az elfogadást beküldeni; a többi közt Cherbourg, Bayonne, Brest, Saint Malo, Tours, DUnkir- Jeben, Saint-Dizier, Metz, Nancy,I Orleans, Amiens, Bon- logne, Abbeville, Calais, Chalons-Sur Saone, Laval, Va- ■ lenciennes, Fecamp, St. Quentin, Besançon stb. városok-ból. Már előbb különösen kinevezett ügynökök állíttattak Marseille, Toulon, Cette, Havre kikötő városokban, továbbá Angliában, az Egyesült államokban, Hollandiá-ban, az éjszaki kikötőkben, Németországban, Oroszországban, Lissabonban, Madridban, Barcellonában, Genuában, Turinban, Nápolyban, Velenczében, Triestben, Máltában s végre Athén, Bejrut, Smyrna, Konstantinápoly és Alexandria városokban.“ — A „Pays“ mód nélkül megindul azon, hogy Poole angol kikötőt a csatornán Cherbourggal átellenben erősítik. Attól tart, hogy a londoni kormány minden leyális célzatai daczára az országban uralkodó ész nélküli ijedelemnek nem bir ellentállni, s minden haszon nélkül nagy költségekbe veri magát. Ugyanazon lap visszatér a Villafranca miatt ütött lármára is. Azt mondja, hogy az amerikaiaknak Spezziában való letelepedésekor ezelőtt néhány évvel el y hangot sem szólott senki. Még sokkal fontosabb dolog ment végbe éjszaka Németországban, ahol Poroszország egy kizárólag hadi czélokra szánt kikötőt vett, és mégis az ellen senki sem tiltakozott. Előtte különösen nevetségesnek tűnik fel az angol lapok kiabálása, kivált ha visszagondol, hogyan kerített Anglia a földközi tengeren majdnem minden fontos pontot hatalmába. A „Constitutionnel“ egy tudósítást közöl Velenczéből, mely az Ausztriában fenálló szabadelvű útlevél rendszert érdeme szerint magasztalja A tudósító írja, hogy mostan mindenféle franczia lapot áteresztenek a határon, csakhogy azok a lombardok és velenczeiek ezen szabadságokat kellőképen felhasználni nem tudják, s minden kávéházban, most csakúgy mint ezelőtt a „Constitutionnel“ helyett csak a „Journal des Débats“-t találja az ember, melyhez az illetők már hozzászoktak A „Constitutionnel“ sajnálandónak találja, hogy valaki oly kevéssé ismeri a maga jogait. — A Dunai fejedelemségeket illető szerződés ratificatiói Poroszország, Oroszország és Szardinia részéről Párisba megérkeztek. — A „Siécle“ f. hó 20-án önmagát fölülmúlja, midőn a lissaboni pórnépnek a franczia irgalmas szüzek ellen a múlt aug. végén elkövetett magaviseletét a nép azon meggyőződéséből magyarázza ki, hogy a nevezett nének „Dom Miguel ügynökei“ volnának. E meggyőződést a „Siécle“ természetesen osztja. — A párisi polgármesteri hivatalnál sept. 20 án kifüggesztett házassági hirdetések közt van a Pe- 1 i s a ie r-fése is. A malakoffi herczeg még nincs egészen 63 éves, Valera de la Paniega kisasszony 28. — Az alsó-rajoa megyei tanács egy 254 kilométernyi hosszúságú s 6 millió forintra számított vasútépítését határozta el a vicinális közlekedés könnyítése végett. A pályák lóerőre lesznek építve. A főnök fel van hatalmazva, hogy a vasút építése és üzlete iránt mind magánvállalkozókkal, mind a keleti pálya vállalkozóival alkudozásba ereszkedhessék. Olaszország, Torini sept. 21-kei jelentés szerint Matild herczegasszony Varelloból jövet oda érkezett és az „Ribergo della Posta“-ban leszállott. A magas utazó este holdvilágnál a boroméi szigeteket látogatta meg, miután Varesebe tovább utazott, hogy azon vidék többi pompás tájékait is megtekintse. Tegnap Aumale herczeg is Turinba érkezett; vele együtt Jules Favre a híres párisi ügyvéd. Bizonyos turini lapok magasztalólag szóltak ez alkalommal azon érdeméről, melyet Orsini védelmezése által szerzett. A „Piccolo corriere“ szerint Nápolyban nagy éberség uralkodik, nevezetesen a muratisták ügyében. Genuából azt írják, hogy a megszüntetett „Italia del Popolo“ helyett egy új izgatási lap „Dio e Popolo“ czila alatt fog megjelenni, és hogy a „Penstero co azione“ Londonból Genuába fog áttétezni. A „N. Pr. Zig“ egyik római levelezője azon kedvezőtlen hangulatról értesít, mely a franczia és pápai katonaság közötti folytonos czivódás következtében ott uralkodik. Belgium, Brüssel, sept. 20. Tegnapi számunkban említett „Oppenheim és Társa“-féle vállalkozás valósága mellett ma már több lap s köztök az Emancipation is nyilatkozik. Az Ostendal kötött szerződés után a társulatnak Courtray város ten hasonló ajánlatot, hova Oppenheim e czélból el is utazott. A nevezett lap e tárgyra nézve megjegyzi, miszerint Belgium ma, egy vagy más czélra, külföldi befolyások egész sora által árasztatik el, melyek — lehetlen, hogy a közös nemzetiségnek előnyére legyenek. Az iparüzletek nevezetes része, a vasutak, sőt most már a sajtó is idegen, főleg franczia, (még pedig nem független franczia) kézben van, úgy, hogy Belgium ma sok tekintetben de facto franczia tartományhoz hasonlít. A kérdés mindenesetre elég fontos arra, hogy a belga hazafiak figyelmét, de tán a kormányét is komolyan magára vonja. Spanyolország, Madrid, sept. 16. A kortest feloszlató rendelmény sept. 15-én adatott ki, azonban nem volt azon bevezető jelentéssel kísérve, melyről beszéltek. Szó volt ugyanis arról, hogy Posada Herrera a mostani belügyminiszter lecskét akarna adni elődének, a moderados No cédáinak s fölemlítné a módokat, melyekkel a kortes választásokat végezteté. Ezen jelentés készen is volt, nehogy azonban a legközelebbi törvényhozást gúnytárgygyá tegyék, czélszerűnek tárták annak félretételét. A moderados lapok anélkül is teltek levertséggel e megvesztegetett testületek feloszlatása miatt. — A királynő Escurialban van, honnét csak 22 kén szándékozik a fővárosba jöni. — Cuba helyőrségét 3000 emberrel megerősítik, és „Isabella la Catolica,“ „Isabella II.“ s több fregatté parancsot kaptak Havannahba evezésre. Oroszország, Varsóból sept. 21 dikről írják: Ha semmi akadályok közbe nem jöttek, úgy Sándor czár ő felsége f. hó 22 én este Varsóba megérkezett. F. hó 20-án ő felsége Kownoban csapatszemlét szándékozott tartani, amiért is oda az első tábor törzskari főnöke Kotzebue tábornok és Merkelovitsch altábornagy tüzérségi főnök néhány nappal előbb el is mentek. Igen számosaknak mondják a tábornokokat , kik a czár üdvözlésére és a hadgyakorlatok szemléjére Varsóban megjelentek, köztök Sachosanet orosz hadminiszter, valamint több idegen hadi nevezetesség. A czár jelenléte alatt Gortsakoff herczeg külügyminiszter irodájával Varsóban fog tartózkodni. A trónörökös nagyherczeg Alexandrovics Miklós születés ünnepét f. hó 21-kán tartották meg, mint elsőrangú udvari ünnepet, nagy ünnepélyességgel. Törökország. Mint a „Wiener Zig“ jelenti, a múlt hó közepén Stambulban minisztertanács tartatott, melyen a tanács tagjai azon határozatban egyeztek meg, miszerint Bosnia viszonyait akkér kell rendezni, hogy s azáltal a keresztyén népség panaszain segítve legyen. A bosniaiak főpanasza a birtokképességre vonatkozik, mely eddig tőlük a muzulmán földesurak által megtagadtatott, továbbá a tretinára, valamint egyéb adónemekre, s végre a katonai szolgálatra. Az említett minisztertanácsban, mint mondják, a keresztyének birtokképessége, azaz azon jog, hogy fekvő javakat bírhassanak, a trettina megkevesbítése, a házi állatoktól és kerti termesztményektől járó adónak megszüntetése vagy leszállítása s végre azon szabad választás, hogy a katonai szolgálatot személyesen viseljék, vagy az azért járó adót lefizethessék, Bosnia jövőbeli rendezésének legbiztosabb alapvonalául fogadtatott el Ami a fiscusnak járó tized bevételét illeti, arról azt beszélik, hogy az jövőben vagy magának a községnek, vagy pedig a község egyes tagjainak fog kiadatni haszonbérbe. Ez volna tehát, egy szóval mondva, a Tansimat törvénynek Bosniába való bevitele. Egy már régibb idő óta fennálló bizottmány, éspedig azon bizottmány, mely a keresetadó, tulajdon és a mezei javaknak a koronára való átruházásáról épen most fejezett be egy törvénykönyvet, megbizatott, hogy a fentebb kijelölt pontok értelmében egy törvényjavaslatot készítsen és azt minél előbb terjeszsze elő. Hollandia. Mint tegnapi esti postánkban jelentettük, III. Vilmos király a hollandiai rendek ülésszakát Hangában f. hó 20-án megnyitotta. Ezen ünnepélynél ő felségét az orániai herczeg először kisérte, aki nem régen érte el tizennyolczadik életévét és így nagykorúságát. A trónbeszéd kezdetén a herczegre vonatkozólag következőleg szólt ő felsége : „A mai ünnepélyesség reám nézve nagyobb jelentőséggel bir, mint közönségesen. Minthogy szeretett idősb fiamat a rendek ülésének megnyitásánál mellettem látom ülni, szivemet köszönettel érzem eltelve Isten iránt, ki az ő éltét megtartotta, tehetségeit fejlesztette és fiatalságát sok tekintetben megáldotta. Az uralkodó házam iránt tanúsított ragaszkodás, mely a jelen alkalommal nyilvánult, óhajtásomat még élénkebbé tette, hogy minden erőmet és tehetségemet az ország jólétének szenteljem melynek szerencséjéért elődeim éltek, és közülök sokan vérüket is ontották.“ Ezután azon biztosítás kifejezése következik, mely szerint az ország viszonyai minden hatalmasság irányában a legjobbak. A kormány folyvást fáradozik azon akadályok elhárításán, melyek az indiai birtokokban való kereskedést gátolják, kijelentvén egyúttal azt is, miszerit a japáni császárság a szabad kereskedésnek megnyíltam. A közbevételek gyarapodnak, a pénzügyi válság csak kis ideig tartott s így az állam pénzügyi viszonyai kedvező helyzetben vannak. Némely törvényjavaslatok megemlítése után következőleg folytatja : „Uraim! Jólétünk fölötti örömünk a tevékenység teréről ne vezessen le bennünket, sőt inkább azon legyünk, hogy az ország intézményeit javítsuk és egészítsük ki Új vagyis módosított törvényjavaslatok vannak készen, hogy azok rövid időn önök életbe terjesztethessenek. Mielőtt a budget átvizsgálása befejeztetik, egy terv fog önök elé terjesztetni, mely a gyarmatok pénzügyi számadásainak rendezését czélozza. Önök tanácskozása elé az adók ügyében több törvényjavaslat fog terjesztetni. Továbbá az államadósság törlesztését is folytatni fogjuk. Mindig igen zokon esett, ha rabszolganépről hallottam , és reményem is, miszerint önök mindazon rendszabályokat elfogadják, melyek ezen helyzet megszüntetésére czéloznak. Továbbá egy új kísérlet volna teendő azon bizonytalanságnak közmegegyezésseli elhárítására, melyben jelenleg az igazságszolgáltatási rendszer van. Egy az alkotmány igényeihez alkalmazott büntetőtörvénykönyv szerkesztése volna kívánatos. Az elvek iránt, melyekre ez alapíttatnék, önök véleménye fog kéretni s ezúttal egyszersmind a bírói hatóságról szóló törvényjavaslat is tanácskozás alá vétethetik.“ Amerika. A köztársasági párt fejei, Blair, King és Trumbull a szerecseny kérdést a szerecsenyek kiszállításával akarják megoldani. Tervek szerint valamennyi feketét össze kell hajhászni, s Nicaraguába vagy Yucatánba küldeni. A szerecsenyek azonban nem helyeslik e tervet és Chichagoban tartott nagy népgyülésökön azt végezték, hogy ők amerikaiak s magokat elszállittatni nem engedik. Az utahi választásoknál csupa mormon jelölt lett a győztes. Ezeknek 1018, a „pogányoknak“ csak 37 szavazat jutott. — Egy P 01 y d 0 r e nevű angolnak neje 1854-en a mormonokhoz szökött. A férjnek nem kellett a nő, de leányát kereste, kit ez szintén magával vitt volt. Most végre megtalálta az asszonyt, mint egy mormon „vén“-nek 4-dik számú nejét. Leányát, ki szerencsére még csak 12 éves, per utján visszakapta. ESTI POSTA. Pest, sept. 24. Az algíri kereskedelmi kérdésre vonatkozólag a kölni lapnak sept. 21-ről azt írják, hogy minden hivatalos meghazudtolások daczára Algírt illetőleg Napoleon* herczeg szabad kereskedelmi újításokat csakugyan tervezett, azonban a miniszteri tanácsban egyszerűen leszavaztatott, s a császár által is cáfoltatott. Különféle lapok — írja tovább a tudósító — melyek az ügyet szerfelett buzgón fogták fel, a többi közt az „Union“ megintéseket kaptak. A herczegminiszter általában nem szerencsés a maga reformterveivel, így p. az volt az óhajtása, hogy a rábízott gyarmatba teendő, s a jövő hónapra (némelyek szerint márciusig) elhalasztott utazásakor az oda beljebbezett politikai foglyoknak amnestiát hirdethessen; az utóbbiak azonban, akiknél egy különös ügynök által kérdést tétetett, barátságos ajánlatait visszautasították, így írják legalább a kölni lapnak. Daczára a diplomatia illedelmi szokásainak, az „indépendance“ azt hiszi, hogy a „Moniteur“ aligha néhány nap alatt egész terjedelmében nem kiszlit chinai szerződést. A kötés már megérkezett Londonba is, — az ottani közvélemény aligha tűri meg a hosszas bizonytalanságot, s Francziaország a szerződés közzétételében csak nem maradhat szomszédja háta mögött. — Különben a császár nagyon meg van elégedve a chinai szerződéssel. Gros bárót proprio metu emelte senatori méltóságra, a szerződést meghozó Duchenne de Bellecourt ura becsületrend tisztjévé, Moges marquis pedig a chinai követség egyik tagja, lovagévá neveztetett. Gros báró Francziaországba csak a ratifikált szerződésnek a chinai császár részére leendő kézbesítése után tér vissza, a melylyel Bellecourt úr hozzá a jövő hó 3-án induland meg. — A „Licele“ Nápolyból egy tudósítást közöl, mely egy ismeretes ügyvédnek tulajdonítatik Azon tudósítás szerint a király naponként láthatatlanabbá lesz, s környezete senkit sem ereszt közelébe; még főbb hivatalnokik is, akik hivatalosan mennek hozzá, gyakran kénytelenek ismét visszatérni a nélkül, hogy látták volna. Ő felsége csupán vallási gyakorlatokkal foglalkozik, meg a maga titkos rendőrségével. Az utóbbi két ágra oszlik, belügyire és külügyire. Amaz Campagna, Mazza és Despagnolis vezetésére, a külső Daout gondjára van bízva. Maguk a miniszterek sem tudnak semmit a rendőrség túlcsapongásairól, mely egy egészen független kormányzati organismus, mint hajdan a szent inquisitio. Levelező megerősíti egy nápolyi gyógyszerésznek már említett befogatását, mivel nála egy Turinban nyomtatott „Pharmacopoea italiana“-t találtak. Az olasz gyógyszertan a rendőrség előtt annyival gyanúsabbnak tűnt fel, mivel Turinban nyomatott, és ezen szó „Pharmacopoea“ annak, a ki nem tudja mit tesz, mindenesetre nagyon veszélyesen hangozhatik. — Egy másik nem kevésbbé különös eset a következő. Egyik legszebb városnegyedben a Sta. Maria degli Angii hegyen keresztül alagutat ásnak, és a gondatlanság folytán, melylyel e munka űzetik, a tunnel beszakadt, a rajta álló palotákat maga után rántotta, másokat pedig megrongált. Noha ki van mutatva, hogy ezen szerencsétlenség az építő hibája, s a károsultaknak még megtérítéshez volna igényök, a tulajdonosok oda lőnek utasítva, hogy az alagutat tisztítsák ki, s a vállalkozónak kárpótlást fizessenek, hogy palotáik olyan súlyosak. A vállalkozó t. i. persona grata a camarilla előtt. Levelező hozzáteszi, hogy minél inkább kegyetlenkedik a rendőrség mindaz ellen, ami politikailag gyanús, annál tehetetlenebbnek mutatkozik közönséges bűntettek ellenében. Ezek állítólag elhatalmaznak, sőt levelező úgy hallja, hogy némely lopásoknál shirtek jelentetnek fel bűntársakat. Így imák a „Siécle“-nek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nyilvánosság hiánya miatt a Nápolyból jövő tudósításoknál talán csak a Kaukázusból jövök bizonytalanabbak, így például a f. hó 7-dikén elfogott egyének számát némely lapok 1230 ra vagy 1237-re tették, sőt egy porosz lap még egy 0 val meg is toldta; míg most az Indépendance egyik párisi levelezője azt írja, hogy az 1230-ból egy 0 t el kell venni; a kölni lap pedig az elfogottak számát csupán 67 re teszi. A Pelissier tb nagy hír szerint megváltoztatta véleményét a Londonban tartózkodás iránt. Mint írják, a malakoffi herczeg most épen ellenkezőleg nagyon jól érzi magát Angliában s nem volna idegen egybekelése után oda ismét visszatérni. Egy spanyol lap, mely gyakran jól van értesülve, azt beszéli, hogy Madridban azon reményt táplálják , miszerint Pelissier tanagykövetül a spanyol udvarhoz fog menni, mert hogy Persigny úr a maga régi állomására nem soká ismét visszatér, azt minden oldalról csaknem bizonyosnak tekintik. A Párisba érkezett levelek szerint O’Donnel-nek az volna szándéka, hogy az 1845 diki alkotmány toldalékczikkét újra hatályba lépteti, amely szabad szellemben van szerkesztve. Midőn O’Donnel a maga államcsinye után az 1845-ki alkotmányt újra életbe léptette, ezen okmányt Rios-Rosas által dolgoztatta ki, s annak törvényerőt adott, hogy az ország szabad közvéleményének némi elégtételt nyújtson. Narvaez azonban azt hatályon kívül tétette. — O’ Donne azáltal, hogy azt ismét érvényre juttatja, azt reméli, hogy a progressistákat a maga részére megnyeri. A kölni lap egyik tudósítása szerint azon bizalmas közlések, melyeket Brow úr a német szövetségi gyűlés végrehajtó bizottmánya előtt a holsteinlauenburgi ügyben tett, nem találtattak kielégítőknek, és a dán meghatalmazott kénytelen volt jelentést tenni kormányának, azt kérvén a választmánytól, hogy mielőtt jelentést tenne, várja be az általa nyerendő új utasításokat. — A „Times“-nak a franczia papírok emelkedése alkalmából írt, s távirati közlés nyomán már jelentettük czikke következő: A párisi lapok úgy látszik helyes okoknak tulajdonítják a franczia állampapírok minapi feltűnő emelkedését. Nem üzérkedés annak az oka. Hónapok óta már, mint mondják, emberfölötti erőlködéseket tettek a leggazdagabb pénzintézetek, hogy a börzét felvillanyozzák, és hiába! Egyesegyedül az események folyama s a közvélemény megváltozása folytak be rá. Ez örvendetes jelenséget elég tudomásul vennünk, anélkül, hogy magára a tárgyra nézve túlszorgos nyomozásokat tennénk. Nem lehetünk azonban igaztalanok hazánkbeli több észlelő iránt, kik már huzamos ideje mondák, hogy a franczia tőzsde állapotát politikai, nem pedig merőben pénzügyi okokbal kell magyarázni. Ezen embereket alarmistáknak kiáltották ki s oly bizonyos haraggal nézték, amit csak üzérek érezhetnek. De megélték, hogy nézeteik helyessége napfényre került, még pedig oly örvendetes módon, hogy előbbi elleneik a diadalt el sem is vitatják tőlük. Hogy a franczia papírok, melyek közönséges időkben alig vannak nagyobb ingadozásoknak alávetve, mint a mieink, természetes, hogy valami öt hét alatt nem emelkedhettek a nélkül, hogy annak valami való, még pedig nagyon fontos oka ne lett volna. Még ha meg sem engedné mindenki, hogy az emelkedés nem csupán az üzérkedés eszközölte visszacsapás (mivel az üzérkedés ez irányban már megpróbálkozott s nyomorúságosan felsült), a talány ilyetén megoldását lehetőnek sem gondolhatnék, mert e mozdulat — akár a franczia, akár az angol papírokat tekintve — merőben mint eszeveszett börzejáték következése páratlan volna a maga nemében és amily hamar feltűnt, szintoly .