Pesti Napló, 1858. szeptember (9. évfolyam, 2567-2591. szám)

1858-09-28 / 2589. szám

203-2589.­ 9-dik évf folyam. Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztés­­ Iroda: Gguatum-uteza 3-dik szám, 1-bő emeleti tag szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Egyetem-atera, 2-dik szánt, földszint-A tap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1858. Kedd, sept. 28. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán s Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre 6 frt pp. Évnegyedre . § frt — kr. pf* Félévre . . . . . . 11 frt pp.­­ Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. , 6 hasába petitsor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegei 1 • külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr Távirat­ tudósítás a bécsi bőrse árka teáéról September 27. 1858. Érték Pénab. Trieszt kölcsön a 100 frt Como.-Rentpapirok . Eszterházy 40 .... Salffi. sorsjegyek . Pálffy . . .­­ . . Genois . . Clary hg . . . ... . .­­ Windisengrätz hg Waldstein gróf . ■ . Keglevich gróf Vasútrészvények. Éjszaki vasút. . . . ■ Álamvasút .• . . . Állam vasúti certifie. Linez-badweisi­­. . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai .... a­­.mitKiesőn. 5%-eb metalliques ■tVj0/i-ea met. . . . 4%-eo met. .... 1%-es met................. ShfiV.-fli met. . . . 1%-es kiét.'. . . 2,/,°/,-eB bankó­t . 6%-en B sorosat . , 5°/,-is lombard velenczai 5% es nemzeti kölcsön 5%-es als. auszt. urb k 5%-es magyar és gal. 5%-es erdélyi urb. k 5%-es sopronyi ... .. 5%-as sorsolhat gloggniczi 4°/„-as pesti ... . , 4%-eß majlandi . . . . Sorajegykötelezvény. 1834-diki , „ . . 1839-diki . . 1854-diM................... r­t­é k |Pénzb.| Érték |Pénzb.| Érték Pénzb. 1127, 167* 79 487* 3­7, 9874 39 26% 26»/, 1574 176»/, 611»/t 302 258»/a 1007* 100 200’/, 93Va Iparrénvásysk. Bankrészvények Bankcertificat Hitelintézet .... Escomte-bank . . . Lloyd részvények . Dunagőzh. részvény. . I., 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid . . Bécsi gőzmalom Elsőbbségi kötvények. 5'/.­­Lloyd . ..n.c. 17, Éjszaki vaspálya 5',. Gloggnitz­ . , '•/o Gőzaojózási . 'rv.' Államvasút a 500 franc. Lombard á *75 lira . . Válté (devisek). Amsterd. 2 bóra r. . Augsburg uso . . 60 V676 «497A 116»/* 3*5 522 60 82 877a 88. . 85V* 2667, 259 847a­­ 102% Bukaresti 31 napra ft. Stam bul • • . .Frankfurt 3 h. múlva. f. Hamburg ff „ , * Liyomo London.................. Milano Párig ..... Pénzérték (valuta) Vert arany . . Szélarany . ■ . Napoleon d or . Souverain d’or . . . Orosz imperial». P. Fridriacb' d’or . Angol Souvereings . . Ezüst....................... Paris, sept. 24.41/,0/, ren . 8V,...................... London, sept. 24 i'/oCons. 27t 495 *01% 74% 101 10. 1017* 1197* 57. 107»/* 3. 2.3 54. 12 8. 6 8. 19 10. 8 l*/4 95 25 72 75 977a VARUTNENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre: 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győrre : reggeli. 8 órakor és 4 A. 40 p. d­u „ Uj-Szőnyre 8 óra reggel. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel „ Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg „ Nagyváradra: 4 „ 15 n „ 5 . , Szegedről—Temesvárra: Hó. 34 p. éjj., 2 ó. d u. Temesvárról—Bazlásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 33 p. r., 8 ó. 22 p. estre. Debreczenből—Pestre : 11 ó. 15 p. d. e., 9­­5.58 p. e. Bazlásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p .­, és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe: 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. Uj-Szőnyből—Bécsbe : 2 óra 5 p délután. Győrről—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. u. 5 ó. 48 p. reggel. VÍZÁLLÁS. DUNA. Peetejj, sept. 27. 61 9" 0,' 0 felöl. Pozsony, sept. 23. —‘ 1" 0-on felül apadóban TISZA. Szegeden, apr. 22. 18' 4" 0 felül. Tokajban, sept. 22. 3' 8“ 0 felül apadóban. Naményban, sept. 20. 3‘ 2“ 0 alul. BEGA. Temesvárott, sept. 22. 2' 1" 0 felül. KULPA. Sziszeken, sept. 19. 7' 3" áradóban FERENCZCSAT. Tiszaföldv., sept. 22. 3' 11" 0f. A pesti gabonacsarnok bejegyzett áraisept. 27. mérő Alsó austriai I Súly.1 Esüstp. | Font. Jfr.krffr.jkr&kr Búza, marosi ■66—87 « „ bánsági r­­fi—884— 4 12430 tiszai . 65-87 330,3 51412 bácskai. 85------1 8is.3,244— „ fehérvári 84-86 336 4’0 420 » » nj83-85 824 3 42—— Kétszeres . r 78-79 28,2 16—— Boss . . • . r77--79 1­28 2 16 228 „ . . • nj77--791 28 2 16—— Anna............. Zao. .... r 65--69• 140 2-2 48--501­446 1­­502 6 .................Uj 43-46 124 1130158 Kukoricza . . 80--81220 2 40244 Köles.............. 80--83216 2 20230 Bab................ 87--681320 3 30348 tavaszi repeze530 5140—— káposzta rep.7 -7 6 1 fi730 £ £ •0W «M , a o­­© *co a. a.a © 82V. 73»/. 6674 60V4 41 Va 16‘/1 65 91 94 887/16 91 8*74 81 Va 96 ‘97* 96 95 808 1827» 1097. Buda-Pest, sept. 27. A félhivatalos „österr. Corr.“ f. é. sept. 7 - diki számában az államháztartásra nézve neveze­tes nyilatkozatot hoz, melynek közrebocsátását tárgy­halmaz, és egyéb napi sürgős közlemények miatt máig kellett halasztanunk. „A nyíltság, úgymond, s a pontosság, melylyel a legutóbbi közigazgatási évről az állam jövedelmei és kiadásai kimutattattak, minden elfogulatlan s dolog­hoz értő körökben teljes méltánylásra talált. De ez nem áll némely idegen, különösen nem német közlö­nyökre nézve, melyek az előterjesztett számokból épen az ellenkező eredményt olvassák ki, s A­u­s­z­­triának állítólagos financziális tehe­tetlenségéből azt akarják következtetni, hogy Ausztria a politikai világügyekbe ha­talmas kézzel belenyúlni képtelen. Mi tartózkodunk párvonalak húzásától. Csupán ama könnyen hívők miatt, kik minden nyomtatott szót, ki­vált ha az előttük kevésbé ismeretes viszonyokról szól, készpénz gyanánt vesznek, kívántunk némely helyreigazító momentumot kiemelni. A legutóbb ki­mutatott deficit 42 millió pstot tesz, de a különböző direct és indirect állambe­vételeknek évek óta tetemes és szaka­datlan emelődése alapos reményt nyújt arra, hogy e jövedelememelkedés még nincs bezárva; sőt hogy ezen emelkedés, a népesség növekedésével, s a közjóllét elemeinek gyarapodásá­val arányban még a jelen évben is fog mutatkozni." . „Továbbá meg kell fontolni azt is, hogy némely ágaiban az államháztartásnak átható és nagy re­ductiók még most munkában vannak, melyek­nek eredménye csak majd a közelebbi években fog kisülni.“ „Tekintettel en körülményekre, az ausztriai pénzügy­­állapot legkevésbbé sem kedvezőtlen alakban jelenik meg, s valamint jellenkezőleg az á­ll­a­m h­i­t­e­l lát­hatólag erősödik, míg az ismeretes s mindenfelől élénk részvéttel üdvözölt rendszabályai folytán a bank rehabilitátiójának, a nemzeti hitel is ala­posan megszilárdul, úgy Ausztriának hatal­mi öntudata teljesen érintetlen marad a sajtó kísértéseitől, mely tényeket és szá­mokat kénye szerint elforgat, hogy ép oly gyűlöle­tes, mint alaptalan nézeteknek helyet adjon. Ellen­ben igen örvendetes a sajtónak túlnyomó részében pártatlan és kedvező ítéletet tapasztalni.“ E félhivatalos nyilatkozat szerint az ausztriai ál­lam kétféle uton reméli a deficitet idővel meg­szüntetni. Egyik, az állam jövedelememel­kedése, másik átható reductiók. Ha gyenge szavunk arra számolhatna, hogy az el­döntő helyre eljusson s megértessék, úgy mi nem a közjövedelmek emelkedésébe, mint inkább a reduc­­tiokba helyeznék a legczélszerű­bb módot, jövőre min­den deficit elhárítására. A reductio alatt értjük pedig mindenek felett mind a közigazgatás, mind az igazságszol­­g­á­lt­a­t­á­s egyszerüsitését, mi tágabb m­u­n­i­c­i­p­ál­­­is alakzat s communális nagyobb hatáskör és autonómia alkalmazása s némely nem lényeges formaságok mellőzése által a tapasztalás szerint a leg­­sikeresben lenne tán eszközölhető.—Magyarországról ítélve, e reformra az egész monarchia elég érett, sőt a nemzetiségek többféleségénél fogva politikailag is látszik indicálva. A sikeresb és gyümölcsözőbb tevé­­kenység, melyet az emberi természetnél fogva a mu­nicipális rendszer kifejteni szokott, kétségkívül emel­ni fogja a közjólét elemeit s az állam gazdagságát, mig másfelöl az országlási költségeket nevezetesen csökkentené. 2 ft 8—16 kr; árpa 1 ft 40 kr — 2 ft; zab 1 ft 40— 50 kr; repereolaj 27% ft; szesz 24—25 kr. pp. Az időjárás folyvást szép ; a szőlőhegyeken jó és vig szüret készül. Győr, sept. 25. A mai gabona hetivásárunk ismét egyike a legnépesebbeknek, s piaczunk úgy annyira tömve gabonás kocsikkal, miszerint több már alig fér­hetne meg rajta, így elárasztva mindenféle gaboná­val piaczunk, nem lehet csodálni, ha egyik eladó a másikat nyomja úgy annyira, hogy hetivásáraink immár csaknem az árfejtés rendszere szerint folynak le. Innét van, hogy az árak ma ismét jelentékenyen alább estek, mint ezelőtt egy héttel; nevezetesen az árak így állapultak : Búza tiszta behozatott 3251 mé­rő­­ ára 7 frt 45 kr. — 8 frt 18 kr; búza közönséges 3251 mérő ára 7 frt — 7 frt 30 kr; kétszeres 403 mérő 5 frt — 5 frt 30 kr; rozs 1404 mérő, ára 4 fr­t — 4 frt 30 kr; árpa 2103 mérő, ára 4 frt 30 kr. — 5 frt; köles 1041 mérő, ára 4 frt— 4 frt 30 kr; zab 705 mérő, ára 3— 3 frt 18 kr; bab 150 mérő, ára 7 frt 30 kr. — 8 frt; kukoricza 53 mérő, ára 4 frt 30 kr.— 5 frt. Megjegyzendő azonban, hogy az eként állapult árak mellett sincs kelendőség s az üzérek e jegyzett árakat sem ígérik meg. — Időjárásunk folyvást a legkedvezőbb. (Gy. K.) Tokaj, sept. 22. Tegnapi országos vásárunkon a nagyobb mennyiségben behozott életnemű­ekből leg­inkább a gabona mind elkelt, s az árak következőleg álltak : Búza 6 — 7 pft, gabona 4 ft 12 kr — 4 ft 30 kr, árpa 3 ft 36 kr — 4 ft, kukoricza 5 ft, zab 2 ft 24— 30 kr kelt keble. Legtöbbnyire Kassa vidékére tör­tént a legtöbb vásárlás, hol ez évben rosz termés volt. — A szesz még mindig nyomott áru, s kelendő­ség nélkül ; kevés eladó s még kevesebb vevő jelen­vén meg, az üzlet jelentéktelen maradt, s alig történt kisebb részletekben 30 fokú áruban 12—1274 kr — régi izere szerint eladás. Miután a Szepességből, Ár­vából s általában Lengyelországból a burgonya ter­més felöl kedvező hírek érkeznek, a vevők a múlt évi alacsony árakra számítanak, mire azonban a terme­lők legkevésbé sem lévén hajlandók, szerződések nem történtek. A Szarvasmarha az eddiginél jelentéke­nyebb keletnek örvendő, főkép szép ökör elég kere­sett és kelendő volt. Szép tehén általában hiányzott, a silányabb marha felette olcsón kelt. Sertés a felső vidékről is hajtatott be, a sovány elég olcsó, de a jó hasban lévőt magas áron fizették. Szőlőinkhez a kedvező időjárás daczára is kevés re­ményünk van, imitt amott kocsán­ szárazságban szen­vednek. 1. 1. Pozsony, sept. 22. A tegnapi hetivásáron több volt 10,000 mérő különböző gabonánál, melynek fe­lénél több búz­a, mely mind a múlt heti eladások fedezésére vásároltatott meg. E czikknek, habár nyo­mott árak mellett, folyvást élénk vására van, s már e héten néhány ezer mérőre köttetett alku 3­at 48 kr.­jával a felföldre. A rozs mellőztetik, s csak a hely­beli kereskedők és üzérek veszik. Az egészséges fe­hér árpának van kelete, de a sárga és kicsirá­zott, pedig a legnagyobb rész ilyen, nem két. Idei zab kevés,­­ nagy részt rész a mit a vásárra visznek. Temesvár, sept 24. Búza, ut. 2 f. 18—3 f. 3 kr.; kétszeres uj 1 ft 48—54; rozs, uj, 1 ft 42—48; ten­geri uj 1 ft 18—21; árpa 1 ft 24—30; zab uj 1 ft 12 —18 kr pp. mérője. Bécsi gabonacsarnok, sept. 25. A buzaforgalom 20 ezer mérő. Bejegyzett árak: Búza, Mosonyig szál­ 1 litva, marosi (88 font.) 4 ft; Győrig száll, marosi (88 font.) 3 ft 36 kr; bánsági (87­ font.) 3 ft 51 kr; felföldi (85 font.) 2 ft 47 kr; Bécsig szállítva, felföldi rozs (79 font.) 2 ft 42 kr; (80 font.) 2 ft 45 kr; zab­­­transito (50 font ) 2 ft 4 kr; (51 font.) 2 ft 6 kr pp.­­ mérője. (A gabona ára tehát 9—12 krral leszállott.)­­ Bécsi pénzcsarnok, sept. 25. A pénzü­zlet s a pa-­­pírforgalom ma is ott áll, hol tegnap volt. Úgy lát-­­szik, hogy a párisi börze árcsökkenések esetében­­ igen hamar lehangolja a bécsit, de emelkedésére a párisi hausse nem gyakorol lényeges hatást, külön-­­ben a bécsi börzének is vigabban kellene előre men­­ni most, midőn a párisi oly észrevehető emelkedés­ben van.­­ Azt a tüneményt, hogy a pénzpiacz Pá­­risban jelenleg oly kedvező állapotot mutat, a „Ti­­m­es“ rejtélyes szavakba burkolózva, a franczia kor-­­­mánypolitika legújabb fordulatából következteti, mely szerint Napoleon most már határozottan a béke elvét fogadta volna el. Tisztelt olvasóinknak mó­dot nyújtunk alább a „Times“ gondolatait saját sza­vaiból eltalálni Gazdasági és kereskedelmi szemle Pest, sept. 27. Gabonaáraink helyben némi megál­lapodottságra jutottak el már, s lényeges átsülyedés­­től többé nem lehet tartani, annál is inkább, mint­hogy a győri aránytalan s igazolhatatlan árcsökke­nés az alsó vidéken már ellenhatást idézett elő. Mert valóban eddig meg nem magyarázható tünemény, mikép állhasson a gabona ára Győrben alantabb mint Pesten, mi jelenleg valósággal látható. Pedig ez egy véletlenből eredt, onnét t. i. hogy a túltömött győri raktárakban a gabona kimelegülni kezdvén, azon minden áron túl kellett adni. A bejegyzett pesti árak ma : Búza, tiszai 6 3 ft 30—54 kr, bácskai 3 ft 18 kr, fehérmegyei 3 ft 36 kr — 4 ft; uj 3 ft 24—42 kr. rozs A bécsi börze hangulatára s az üzérkedési kedvre­­ úgy látszik , hogy a legújabb pénzügyi operatio, az olasz vaspályák eladása sem hatott lényegesen,­­ holott az elég kecsegtető hasznot igér. Mert még ak­kor is, ha az eladási feltételekre nézve az Ostd. Post­­nak van igaza, s még elég olcsón jutott Rothschild­­ társasága e szép vasúthálózathoz. Az utóbbi lap szerint ugyanis a vásárlás 100 millióért történt ausztriai ér­tékben, miből 70 millió 8 év alatt kamat nélkül fize­tendő le, 30 millió pedig azután a jövedelem f­e­­leslegének feléből azon esetre, ha az üzlet kamatja 7%-ra menne. A vevők tehát az Ostd. P. szerint 200 millió értékű realitáshoz jutnak tulajdonkép 70 millióért, s e sommát 8 részletben fizetik le, míg másfelől azonnal az összes tőke napi jövedelmeibe lépnek. Hogy az e vasúthálózatból hiányzó résznek csak 1868-ig kell elkészülni, való­ban nagylelkű feltétel, de váljon e határidő a keleti pálya kivitelére is értetik-e, az az eddigi közlésekből nem bizonyos. Prága, sept. 18. Búza 4 ft 46; rozs 3 ft 8; árpa 2 ft 40; zab 1 ft 42 pkr. Gmunden, sept. 21. Hetivásári árak. Búza 4 ft 15 kr. Rozs 2 ft 33 kr. Zab 1 ft 48 kr. peng. mérője. Pak­s, sept. 22. Még eddig legkisebb javulás sem érezhető a kereskedésben, s a megyékből érkező hi­­rek sem kedvezőbbek. Az üzlet emberei leveritek, nincs vevő, s ezért a sok kényszeritett eladások napi­renden vannak. Az áruraktárak árverezése oly nagy mennyiségben fordul elő, hogy az ilyekre szánt helyi­ségeket ki kellett szélesítni. A gabonavásár is igen élénktelen. A búza olcsóbb Párisban, mint bármely más vidéki városban, a szállítási költségeket is bele­számítva. A czukorvásárra nézve egy kis élénkség állt be e héten. A jó IV-ik osztályú répaczukor ki­lónként 140 frankra volt bejegyezve. London, sept. 22. A gabonaár változatlanul úgy maradt, mint múlt hétfőn; a zab olcsóbb lett, mivel nagy szállítmányok érkeztek. — A „Times“ czikke. A párisi börze köze­­lebbrőli szokatlan áremelkedésének a franczia lapok, úgy látszik, a maga valódi okait ki­találták. Nem az üzlet idézte elő azt. Hónapok óta nem hallani egyebet, mint azt, hogy a legnagyobb pénzintézetek mind hiában akartak új életet önteni a börzébe. Az új lendület valódi és egyetlen szülőoka nem más, mint az események folyása és a közvéle­mény változása. Egyelőre beérték e tény följegyzé­sével s nem igen voltak kiváncsiak mélyebben für­készni az okokat, bárha méltánylattal kell szólanunk­­ azokról, kik sokáig makacsul ragaszkodtak azon ál­lításukhoz, hogy a párisi börze korábbi oly tartós­­ nyomottságát politikai és nem pénzügyi viszonyokból­­ kell magyarázni. Ez éles belátású embereket vak­­lármaütőknek, s részakaratuaknak bélyegezték,­­­­ most elvégre el kell ismerni, hogy igazuk volt. Le­­­­het e képzelni, hogy fontos indokok nélkül a fran-­­­­zia közértékek mintegy 5 hét alatt 5 frankot emel­­­­kedjenek? Magában a pénzüzletnek nem lehet tulaj­­­­donítni ez emelkedést, mert hosszasabban tart, mint s az üzletből származó emelkedés tartani szokott. —­I A kereskedés jobbulása és a nemes érczek fölhalmo­zódása ép oly kevéssé tehet ily csodát, mert a párisi­­ bank érczkészlete 9 hónap óta nő, és pedig ez idő­­­­szak korábbi része alatt nagyobb mértékben, mint­­ jelenleg. A­mi a kereskedést illeti, annak pan­gása azt hozta maga után, hogy nagy mennyiségű tőkepénz özönlött a pénzintézetekbe , ennélfog­­­­va azok árkeretének csökkennie kellett volna, a­­­mint az üzlet élénkül. Tehát ezek közöl egyikből­­ sem lehet az áremelkedést magyarázni. — A börze­­ hangulata az udvar hangulatától még sehol egy­­ országban sem függött annyira, mint Francziaor­­szágban s itt egy időszakban sem annyira, mint a mostani kormány alatt. Ha jogosult a mostani áremelkedés, úgy kell lenni, hogy valahonnan iszonyú kő hengeriztetett le, a­hol az nagyon súlyos nyomást gyakorlott. — Mi volt e kő s mi az, a­mi elhárította, azok tudhatják, a­kik a kereskedelmi ti­tokba be vannak avatva. Elég, hogy létezett valami, a­mi a franczia köztőkéket 5—6 százalékkal cseké­lyebb értékűeknek mutatta ezelőtt, csak néhány hét­tel. Vagy igazuk volt az akkori lármaütőknek vagy nevetséges a mostani áremelkedés, annyival is in­kább, mivel mi (az angolok) kormányunk azon nyug­tatgatásai daczára , hogy a franczia hadikészüle­­tekről semmit sem tud, védelmi eszközeinket tete­mesen gyarapítottuk. A lármaütők kiabálásainak , a cherbourgi látogatásnak tulajdoníthatni, hogy An­glia partjait jobb védelmi karba helyezzük—s mégis Francziaországban egyszerre minden derültté és bé­keszeretővé lett. Valószinüleg azért, mivel szomszé­dunk belátták, hogy semmi hasznuk sincs az an­golok felett veendő diadalokról ábrándozni s Angilt megalázására számitniok. A: Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap" 220. számából, (sept. 26.) Csőd nyittatott: Preiszak Ignácz hagyatéki tömege ellen. A követelések bejelentendők oct. 30-ig a sümeghi szbiróságnál. Perügyelő Horváth János ügyvéd Sümeghen. Biróilag ár­vereztetnek: Szegeden Borsos Józseftől lezálogolt és 2075 írtra becsült ingóságok n.m., lókocsi, gabona, széna, malaczok stb. árv. oct. 2- és 22-én a szegedi cs. k. megyei tszék által. Szegeden Borsos Mi­­hálytól lezálogolt 1463 pftra becsült ingóságok u. m. gabona és házi bútorok árv. oct. 2- és 22-én a szegedi megyei tszék által. — B.-Csabán Pribés Istvántól lefog­lalt 1377. számú 868 pártra becsült ház árv. oct. 20-án a b. csabai szolgabiróság által. — Makón Vinyó Mihály hagyatékához tartozó 1358 számú 1000 írtra becsült ház száraz malommal és 160 írtra becsült föld árv. oct. 6­ és 13 án a makói szbiróság által. — Félegyházán Fe­­rencsik Bálint és Istvántól lefoglalt 471 számú 160 írtra becsült ház,árv. oct. 1-jén és nov. 2-án a félegyházi cs. k. kapitányság által. A „Temesvarer Zig“ 219. számából (sept. 24.) Biróilag árvereztetnek: Csakován Fejér József buziási lakostól lefoglalt 11,760 pártra becsült 644 számú ház árv. oct. 20- és nov. 22-én a csakovai cs. k. járásbíróság által. — Füzesen Mészáros Erzsébet­től lefoglalt 242—490 számú ház és házhely egy ne­gyed telekkel árv. oct. 4- és nov. 2-án a bogsáni cs. kir. jbiróság által. Vegyes közlemények. — An.-szebeni vám. Mint a brassói keres­kedelmi kamra tárgyalásaiból értesülünk, az élelmi­szerekre vettetni szokott fogyasztási adó (ac­­cise), N. Szeben kapuinál a vászontól(1kr végre] és pokróczoktól is (3 kr egy 60 dbból álló kötés) szedetik. A brassói kereskedelmi kamra úgy véli hogy ezen a kézműipari czikkekre vetett adó nem tekinthető fogyasztási adónak (accise), hanem b­e­v­i­teli vámnak s igy nem jogos, mert ennélfogva­t.­Szeben az osztrák vámterületen külön vámterüle­tet képezne. Ezért folyamodás határoztatott el e visz­szaélés megszüntetésére. — Fa­ kőszén és turfa. A fa árának annyi­szer elpanaszolt emelkedése távolról sem volna elt tetemes, ha a kőszén elég olcsó, s a közönségbel eme tüzelőszer iránt kevesebb idegenkedés volna. A háztulajdonosok részint nem akarják új, a kőszénfü­tésre alkalmas kályhák vételével új költségbe veri magukat, részint attól félnek, hogy a kémény igei gyakori seprést fog megkívánni. A háziurak termé­szetesen keveset törődnek vele, hogy bérlőik a fűtési költség 2/3-át takarítnák meg. Mindemellett divatba jőne a kőszén, ha oly olcsó volna, mint lennie kelle­ne, s a­mily olcsón lehetne is adni. Mindenekelőtt a kőszénbányákban nem használják fel mindazon bá­nyászati eljárásokat és eszközöket, melyek Angliá­ban, Belgiumban és a rajnai tartományokban diva­toznak — még a kőszénbányászat nálunk csak böl­csőjében van. Másik még nagyobb baj a szállítás, melynek drágasága és hiányossága miatt a kőszén el nem terjedhet a nép minden osztályánál. E rész­ben megrovást érdemel a dunai gőzhajótársa­ság, mely más külföldi gőzhajózási társaságok példájára nem tart külön, csupán kőszénszállító fe­hérhajókat, s­­aját kőszénbányáit is csak a maga szükségeinek fedezésére miveli. Nem szégyen-e ne­künk, hogy Angliából oly sok kőszenet hoznak az ausztriai monarchiába ? Mi nemcsak magunk szüksé­geit fedezhetnők, hanem Galaczon nagy lerakóhelyet fognánk találni. — A­mi a turfát illeti, Magyarország a részben is új tüzelőszerrel gazdagodhatnék. Beszé­lik, hogy egy turfa-vágó társaság van alakulóban, mely uj vágó és sajtógépekkel a turfából a legkitű­­lóbb tü­zelőszert fogja gyártani. A jó turfa tüze még szebb természetű, mint a kőszéné ,­s oly olcsó, hogy mázsája 10 porba fogna kerülni.

Next