Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)

1858-10-29 / 2616. szám

Genfből kiutasíttassék, de hatalma van e 10 közös körülményeik megvizsgálása után, 5-öt kivenni e rendszabály alól. Gondoskodik továbbá a bizottság az olasz segítő-társulat tagjainak följegyzéséről s ne­­­­vezetesen két vagy három ily tagra nézve, kinek hol­léte nem tudatik, nyomozásokat tenni. Végre kívánja, hogy a menekülttel teljes névjegyzéke készíttessék, s megvizsgálja a „speciális — idegen — ellenőrkö­­dés“ állapotját, melynek fölállítását a genfi kormány elhatározta. Spanyolország, Madrid, oct. 19. Holnap fog­nak a választási jegyzékek közhírré tétetni. A lapok majd mind a jelöltek jellemzésével s ajánlásával töl­tik hasábjaikat. A moderadok törvényteleneknek tart­ván a választási jegyzékek revisióját, eleinte nem akartak részt venni a választásokban. Most azonban megváltoztatták szándékukat. A progressisták két pártra vannak szakadva. Egy részök a minisztérium­mal tart, a párok sok helyt a demokratákkal egye­sültek. — Spanyolország ismét új phasisa előtt áll forradalmi gazdálkodásának. O’Donnelt többfélét sür­getik, vessen véget valami államcsíny által az alkot­mánynak s még diplomatiai körökben is képesnek tartják őt, hogy Isabella királynőt, ki előtt ő gyűlö­letes, ha a körülmények engedik, az országból ki­­küldje, mint egykor Espartero ton Mária Christi­­nával. Uj explosiot mindenesetre közelebbről várhat­ni s O’Donnel alkalmasint régensséget fog kihirdetni az astúriai lg nevében. A „Gaceta“ jelenti, hogy a Filippini szigeteken a kalózok főnökei alá vetették magukat, kik a hajózást az ottani viseken bátortalanná tették. — A polgári desamortisatio közelebbről el fog fogadtatni. Portugal, Lissabon, oct. 13. A „Charles Geor­ges“ ügye csak lassan halad. Eleinte úgy látszott, hogy Lisle marquis azonnal kiveszi útlevelét, ha kielégítő választ nem nyer ultimátumszerű jegyzéké­re, azonban miután Loule marquis válasza oly hatá­rozott volt, hogy csaknem daczczal volt határos, a franczia követ elégnek tartotta Páriában jelentést tenni az ügyről s onnan új utasítást várni. Néhány nap múlva megérkezett a két franczia hajó s Lisle mar­quis állítása szerint még több is váratott, de mindez semmit sem változtatott a dolgok állásán. Mr. Ho­ward, az itteni kabinet felszólítására szolgálatát aján­lotta föl a kibékülésre, de az itteni franczia követ csaknem gúnyosan utasította vissza. Egyéb­iránt Loule­ur folyvást a legnagyobb hidegvért mu­tatja ; — azt állítja, hogy a „Charles Georges“ ügye egyáltalában nem aggasztja, s hogy megbízta Paiva urat, hogy bármely más hatalmat, a mely Francziaor­­szágnak tetszik, szólítson föl a kiegyenlítésre s egé­szen a párisi értekezlet jegyzőkönyvébe vett bizal­mát.­­ Azonban egy uj esemény más oldalról rendí­tette meg a Loulé minisztériumát, mely valószí­nűen szét is fog bomlani. A békeszerető hadügy­miniszter már holtnak képzeli magát s a tengerügy- és gyarmatok minisztere , á ur, ki súlyosan beteg, már lemondási szándékát adja tudtul.­­ Hogy a jövő hó­t­dikén összeülendő kamrák gyűlései fölrázzák-e a politikai érzéketlenséget, a következés mutatja meg, de a törvényhozó testület tegnapi ülése után ke­vés a remény. Az volt t. i. a kérdés, hogy a parla­menti ülések ez évre bezárottaknak nyilatkoztassa­nak-e , s e fontos ügy eldöntésére a királyságnak csak 30 képviselője és 2 pairje jelent meg az ülésen. Az „Oss. Tr.“nak írják Prevesából f. hó 18-ról, hogy roniai alattvaló Dr S­­­a­u­r­o P. 1­5 kán Jániná­ból oda visszaérkezett. Magával hozta a török ható­ság fölhatalmazó levelét a prevesai kormányzóhoz, hogy ez őt elismerje orosz consuli ügynöknek. Úgy látszik tehát, hogy az angol konzul kibocsátotta a fogságból. — Mint Valonából jelentik, 1. hó 9-dikén egy erős földrengés Vino, Gimara, Dremades, Piluri stb. helységek csaknem minden házait romba dön­tötte. Nem tudni még, hány ember veszett el. A föld­rázkódások 12-kéig tartottak. Úgy látszik, e föld­rengés ugyanaz, mely Lecceben 10 kén, Triestben 11-kén volt érezhető. Németország, Berlin, oct. 26. Ma délutáni egy órakor — írja a „N. Pr. Z.“ — gyülekezett össze az országgyűlés egyesült két háza a kir. kastély fehér teremében, hol a tábornoki ház stb. is jelen volt. Az udvari páholyban volt a kir. fensége, Fridrich Vil­mos herczegnő. Tíz perc­c­el később megjelent va­lamennyi államminiszter, s a tróntól balra foglaltak állást. Erre a régens-herczeg ő fensége a terembe lé­pett, elöl az udvari hivatalnokok, s kísérve a kir. ház herczegeitől. Az urak házának elnöke, Hohenlohe Ingelfingen herczeg a királyt, és regens-herczeget háromszor élteté. A regens-herczeg ő fensége a trón­­széktől jobbra helyet foglalván, így szólt: „Méltóságon, nemes és kedves urak az országgyűlés mindkét házától! E komoly pillanatban magam előtt összegyülekezve látom a monarchia országgyűlésének egyesült házait egy ünnepélyes cselekményre. Mielőtt ehhez fognék, szivem hajlamának kell eleget tennem s önöknek uraim azon hazafias érzületükért, melylyel en­gem a régensség felállításában együttmű­ködőleg segítet­tek,­köszönetet mondjak. Önök ezzel magasztos bizonyí­tékát adák annak, mennyit tehet viszontagságos pillana­tokban a porosz honszeretet. Meg vagyok győződve, hogy egyértelmű határzatukkal távol levő szeretett urunk ki­rályunk szivét megörvendeztették. Bennem pedig a fáj­dalmas érzést,­­melylyel a regensséget átvevém, lénye­gesen enyhítették, és megerősítették a bizalmat, hogy regensségem korszakának sükerülni fog a kedves ha­za becsületét és jóllétét annak üdve és áldására esz­közölhetni. —1l Engedje Isten! — És most uraim! ama biztosítást, melyet már az'­­'ülés megnyitásakor adtam önöknek, eskümmel fogom megerősíteni­ .Én Vilmos, Porosz herczeg, mint régens ezennel eskü­szöm a mindentudó Istenre, hogy az ország alkot­mányát határzottan, s megszegés nélkül megtartan­­dom, annak értelmében és a törvények szerint aka­rok kormányozni. Engem Isten úgy segéljen.“ E szavak után mindkét ház elnökei köszönő beszédet intéztek a regens-herczeghez, és Eulenburg gróf a királyt és a herczeget élteté, mit a gyűlés közakarat­tal ismételt. Erre az elnökminiszter —­ a regens-her­czeg megbízásából ezen rendkívüli országgyűlést be­­rekesztettnek jelenté ki, és a kir. herczeg ő fensége a ház üdvözlése közt udvari hivatalnokai előlépésével, és a kir. ház herczegeinek kíséretében a termet el­­hagyá. A jegyzőkönyv bezáratott, s azt a miniszterek, az elnökök, és a jegyzők aláírván, a gyűlés eloszlott. — Hamburgból oct. 25-ről írják, hogy Constantin nagyherczeg, orosz nagyadmirál nejével, és Miklós fiával előtte való napon oda megérkezett. Az urak háza, mint tudva van, elvetette azon indít­ványt, hogy a királyhoz és a régenshez felirat intéztes­­sék.Az indítványtevők azonban nem hagytak föl abbeli szándékukkal, hogy ily föliratokat terjesszenek fel, s mivel a házat, mint házat nem bízhatták rá, most egyes tagjait szólítgatják föl, hogy abban mint ma­gánszemélyek vegyenek részt. Az urak háza tag­jai közt az alábbi közlemény köröztetik : „Az urak házának azon tag urakhoz, kik abban részt akarnak venni, két fölirat áll nyitva od­. 24, 25 és 26 án reg­geli 9 órától esti 8-ig az urak háza elnöki lakának értekezleti teremében, megtekintés és aláirás végett, t. i. 1. 0 felségéhez a királyhoz. 2. Porosz korona­örökös és régens e kir. fenségéhez. Mindkét felirat az országgyűlés végével föl fog terjesztetni.“ — E lé­pést, mely azt akarja bebizonyitni, hogy ez indítvány mögött nem lappanganak utógondolatok, hanem csak azon szándék volt alapjuk, hogy az „urak“ legális érzelmei a trón elé jussanak, érdeme szerint fogja méltánylani az ország. Oroszország, Sz. Pétervár, oct. 19. A lesghi hadvonalról érkezett, s véres csatározások és veszte­ségekről szóló hírek mellett, érkeztek a kaukázusi vonal balszárnyáról örvendetesebbek is. Ezen tudósí­tások szerint az egész hegyi vidék, a felső Terek melletti úgynevezett g­r­u­s­i­n­i katonai út és a Scharp- Argun völgye közt az orosz felsőbbségnek alávetette magát. Ezen igen fontos tudósítást Evdokimoff tá­bornok Fadjeev kapitány által küldő Barjatinszky herczeghez, a kapitány a meghódolt törzsek legidős­­bikének társaságában egyenesen az Argun mentében tévé az utat Tiflisbe, tehát oly irányban, merre még ekkorig orosz nem járt. — Odessában egy részvény­­társaság van alakulóban, melynek czélja a várost folyóvízzel ellátni, mely czélra vizvezető csatornák építésére lenne szükség a Dorestertől. Hogy e válla­lat sikerüljön, 2­0/0 millió ezüst rubelre lenne szük­ség , mely nagy összeg begyűjtésére 25.000 rész­vényt szándékoznak kibocsátani, melyek eggyének értéke 100 ezüst rubel lenne.­­ A kormányzósá­gokban a parasztügy rendbeszedésével megbízott küldöttségek munkálatai sebesen haladnak befejez­tetések felé. A kormány figyelmét újabban a magá­nosok kezeiben levő bányák parasztjaira is kiter­­jeszti, s ezek helyzetén is nemsokára javulás vár­ható. A bányatulajdonosok ezen czélra több beadvá­nyokat nyújtottak már be a kormánynál, melyek a jobbágyság nyomasztó állapotának könnyítését fog­ják siettetni. Törökország: A szerb határokról oct. 19-ről je­lentik, miszerint a szomszéd Bosniából nyugtalan hí­rek szállongnak át. Orasje mellett a gradaschaczi na­­hiában keresztények és a török katonaság közt újabb összeütközések történtek. Az ütközet kimenetele, mely f. hó 10-kén kezdődött, s a keresztények csapatának folyvásti növekvése által még a két következő napon is tartott, még nem tudatik, ha azonban figyelembe vesszük, hogy számos keresztény menekült az osztrák földre, s köztök a nagy befolyású Obrenovics István expap is, ezek beszéde után ítélve, a vereség minden­esetre a keresztényeket érte. Szerbország. A „Tem. Zig“ írja : Folyó hó 22- kén a senatus egy közgyűlésén, melyre a miniszte­rek hivatalosak voltak — úgyhogy az 17 senatorból és 4 miniszterből állt — a senatus által három ülésé­ben megvizsgált, a szkupstinára vonatkozó bizottsági democrat szellemben készített terv igen lényeges mó­dosításokon ment keresztül, és­pedig conservatív irányban. Erre nézve az indítványt 10, a fejedelem pártjához tartozó senator tette, így, Vucsics senatusi elnököt ide nem számítva, 6 senator és 4 miniszter, azaz egyenlő párt állott velük szemben. Mindenki a Vucsics szavazására várt, s azt hitték a Garasanin indítványa mellett lesz, de Vucsics a mérsékelt párt mellett szavazott, s részére döntötte el a kérdést. E közgyűlés határozata 23-ban volt megerősítendő a fe­jedelem által, s csak ezután veszi tárgyalás alá a se­natus, hol tartassák meg a szkupszi­a, mikor gyűljön egybe, s mik legyenek tárgyai. ESTI POSTA, Pest, oct. 28. A bolognei zsidó gyermek-ügyben a „Moniteur“ felszólalása elmaradt; helyette folyó hó 25-dikén a „Patrie“ szólalt meg, s a párisi közönség legalább a félhivatalos lap czikkében a császári kormány gon­dolatát véli hallhatni. A „Patrie“ ilyenformán közli a kerékvágást a franczia sajtó egymás ellen csatázó orgánumai közt : „Az „Univers“-nek nyilvánságosan nincs igaza Francziaországban a polgári törvény előtt, a mi erkölcseink előtt, a család és a közvéle- l mény előtt. Ellenben a „Siécle“nek, a „Journal des­­ Débats“-nak, a „Constitutionnel“-nek és a „Presse“­­nek s azoknak, kik velők ugyanazon hangon szól­tak, sem lehetne igazságuk Rómában, az egyház tekintélye előtt, mely nemcsak a katholikusokra gyakorolt hatást a dogmák, hanem minden polgár­ra a törvények által A Mortara-esetre nézve az­zal vigasztalja a „Patrie“ a francziákat, hogy „fáj­dalom, ez így van mindenütt azon országokban, a­hol a politikai és vallásos hatalom együvé vannak za­varva.“­­ A kormánylap nem hiszi, hogy a tuileriák kabinetje egyebet tehessen, mint jó tanácscsal já­rulni a szent­székhez, s utójára is meghajolni an­nak határozata előtt. Némelyek azt is erősítik, hogy a császári kormány Grammont­hytől kapott egy jelentést, a­ki azt tanácsolja, hogy hagyjon békét az egész ügynek.­­ A portugalliai kárpótlás ügyével, a hivatalos lap hallgatása folytán, még most sem lehet tudni há­nyadán áll a dolog. Némelyek azt mondják, hogy Portugállia e kérdéshez azért nem akar szólani, hogy kitüntesse, miszerint ő ebben épen úgy, mint a két el­ső kérdésben, csupán az erőszaknak enged. Mások arról beszélnek, hogy a lissaboni kormány nem akar­ja fizetni a Francziaország által 180.000 frankra mér­­séklett kárpótlást, hanem csupán 30,000 frankot ku­­oál. — Akármint legyen a dolog, a „Nord“ teljes szi­véből örül, s azzal dicsekszik, hogy hiszen ő mindig azt mondta, miszerint Anglia e bonyolódásban csupán politikai komédiát játszik s Freemantle admiral ak­­ként fogja intézni a dolgot, hogy akkor érkezzék meg a Táj­óra, mikor már mindennek vége van. — Napoleon császár f. hó 25-dikén reggel Cow­ley lorddal, Walewski gróffal és más magas egyéni­ségekkel Rambouilletban vadászott. A Compiègne-be való menetel meglesz, november 4-dikén. — Azon párisi munkások, a kik a bérpénzek fel­­jebbmenetele miatt a sorompókon kívül költöztek, szorongva néznek eléje, miként tágítja Páris na­­gyobbítása a fogyasztási adó sorompóit. — Oct. 25-én már négy napja volt a Calais és Do­wer közti távirati összeköttetés megszakítva. Okát akkor még bizonyosan nem tudták, de attól tartottak, hogy az alattság szakadt el, mivel a négy vezető sod­rony az angol-franczia összeköttetés két végén tét­lenül áll. Több vízépítménynyel foglalkozó mérnök iparkodik kinyomozni a meghibásult pontot, de még eddig nem sikerült. Időközben a sürgönyök Do­wer­ből Ostende felé veszik útjukat. — Nem igen látszik, hogy a franczia kormány a fekete tengeren hamarjában konzulátusokat akarna állítani. Legalább a jövő évi budget hallgat róluk. — „Victor Emanuel“ és „Racoon“ brit hajók folyó hó 19 dikén még Lissabon előtt horgo­nyoztak. — Két Társasági sziget hatóságai hivatalos okmányt intéztek a washingtoni kabinethez, mely­ben a két szigetnek az Egyesült­ államokba való be­­keblezését ajánlják. — Ver­a­ C­r­u­z­b­ó 1­1. hó 30-dikáig terjedő hírek vannak. Mexicóból odaérkezett futár azon tudósítást hozta oda, hogy M­i­r­a­m­o­n­t tbnok közel San Luis­­hoz Vidaurri tbnokot megverte, ezer emberét fog­lyul ejtette , több ágyúját elfoglalta. Egy másik fu­tár ép az ellenkezőt jelenté, azt t­­i , hogy Vi­daurri tbnok verte meg M­i­r­a­m­o­n­t tbnokot, az utóbbi pedig kétségbeesvén, főbe lőtte magát. — Tampikoi tudósítások szerint Garza kormány­zó valamennyi külföldire 100,000 dollárnyi adót ve­tett ki. Ez összeg teljesen be nem hajtatván, több spanyol és amerikai polgárt börtönre vettetett.­­Eze­ket utóbb szabadon bocsátók, de meg kellett ígérniök, hogy a tőlük kívánt összeget leteszik. Sokan azon­ban szabadonbocsáttatásuk után megszöktek. A spa­nyol konzul maga is spanyol hadihajóra menekült. — A sárgaláz New-Orleansban még mindig nagyon pusziit. — A Lőrincz folyamán ismét szétpattant egy gő­zös kazánja s 11 ember ott veszett. Berlin, oct. 26. Volt már szó Flottwell állammi­niszter egy körleveléről a választások tárgyában. A „Sp. Zig“ban erre nézve a következő további közle­mény jelent meg : Flottwell urnak a kormányokhoz intézett irata szerint a választási kerületek úgy fog­nak feloszlatni, mint 1852 ben voltak. Ugyanaz na­gyobb városok tanácsaihoz is intézett körlevelet a választások tárgyában. A rendőri hatóságokat arra inti, hogy a választások alkalmával óvakodjanak minden beavatkozástól. A hivatalnokok követte je­­löltetésekre nézve inti ezeket, fontolják meg, nem üd­­vözebb hatással lehetnének-e saját hivatalukban, mint a követkamrában, s a­hol e részben kétség tá­mad, a miniszter örömestebb venné, ha hivatalukban maradnának. — A porosz alsóház számára a választó férfiak vá­­lasztatásának határnapjául nov. 10 ke, a képviselők megválasztására pedig nov. 20-ra tűzetett ki.­­ A „H. N.“ szerint a stockholmi országgyűlésen a házi fegyelem eddigi szigorának megszüntetéséről szóló törvény nyert kir. szentesítést. Eddig Svédhon­ban a családfőknek korlátlan hatalmuk volt cselé­deik megfenyítésére, ezentúl e joguk csak a kisko­rúak irányában hagyatott meg. Az emberiség sugalta ezen javaslat egyébiránt nem csak a lovagok köré­ben, de az egyházi állásúak közt is kemény ellenál­lásra talált, s csak nagy erőködéssel lehetett keresz­tülvinni. Felelős szerkesztő : KIRÁLYI PÁL. MAGÁN­ HIRDETÉSEK: 597 3—2 Legolcsóbb képes kiadás egy egy arczkép 3 pkrajezár. Megjelent Heckenast Gusztáv kiadó-hivatalában és minden könyvárusnál kapható, Pesten PFEIFER FERDINÁND-nál, m­i-utcza MAGYAR HÓK MCZKÉISZ Negyven arczkép egy kötélben. 162 lap. 4-rét fűzve ára 2 frt p. p. Az arczképek és életrajzok jegyzéke: Arany János.-------Bajza József. --- Ballagi (Bloch) Móricz. — Budai Ézsaiás. — Csokonay Vitéz Mihály. — Czuczor Gergely. — Des-­­ewffy Aurél gróf. — Döbrentey Gábor. — Dugonics András. — Erdélyi János. — Fáy András. — Fényes Elek. — Garay János. — Gvadányi József gróf. — Gyöngyösy István. — Horváth István. — Jókai Mór. — Kazinczy Ferencz. — Kemény Zsigmond báró. — Kis János. .— Kisfa­ludy Károly. — Kisfaludy Sándor. — Kölcsey Ferencz. — Majer István. — Mednyánszky Alajos báró. — Nagy Ignácz. — Pap Endre. — Pauler Tivadar. — Petőfi Sándor. — Pólya József. — Szalay László. — Szé­chenyi István gróf. — Szigligeti Eduárd. — Szontagh Gusztáv. — Te­leki József. — Tompa Mihály. — Vajda Péter. — Virág Benedek. — Wesselényi Miklós báró. — Zrínyi Miklós. 613 3-1 Árverési hirdetés. A kecskeméti cs. 1. megyetörvényszék, mint megkeresett dorogi bíróság által a vagyonbukott Tallián Károly tömegéhez tartozó nemesi birtok, mely Abony an 572. sz. a. fekvő úri lakból, melléképületekből, kertészházból és vi­rágházból, továbbá tisztilakból, és ennek melléképületeiből, magtárból, pióczási majorsági épületekből, kükő majori épületekből , 3 kerekű szárazmalomból, s a föltételekben leirt mennyiségű földekből áll, és összesen 100,313 port 23 krra van becsülve közárverés útján él fog adatni a követő feltételek mellett: 1- szer. Ezen tagosított nemesi birtok teszen összesen 6­9 holdat s 676 ölet, holdját 1,200 Q ölével számítva, ebből a belsőség 39 hold, a tanyaföld részen 553 holdat, a többi erdő és szőllő. Ezen birtokhoz tartozik még egy szá­raz hármas malom s a királyi kisebb haszonvételek aránylagos része. Van raj­ta egy 10 szobából álló csinos legjobb karban lévő urilak angolkerttel s gyü­mölcsössel, azonkívül minden gazdasági épületek, ezek 25,719 portra, a földek pedig 74,593 portra becsültettek meg. 2- szor Az árverezni szándékozó a 100,000 pfrtnyi becsárnak 6°/0 kamatját bánatpénzül előre letenni köteles, 3- szor. A vevő a vételárt egy év alatt következő részletekben fizetendő le: a birtok megvétele napjától számítandó 4 hónap alatt a bánatpénz betudá­sával a vételárnak egyharmadát, a második harmadát utóbbi 4 hónap elteltével a harmadik s így utolsó harmadát pedig az egy év végével mindenkor magának a tömeggondnoknak lefizetni köteles leszen, 4- szer. Az árverezendő birtok az árverésnek jogérvényre tett emelése után a vevőnek legott átadatik, és tartozik a vevő a birtokbavétel napjától a hátralevő vételárnak 6% kamatait a tömeg részére időközönként lefizetni. A birtokbavétel napjáig járandó jövedelem a tömeget illetendő. 5- ször. A birtok telekkönyvi átíratása csak a vételár tökéletes kifizetése után fog eszközlésbe vétetni. 6- szor. Minden bélyeg s átiratási költségeket a vételi százalékkal együtt a vevő köteles fizetni. j ,, v 7- szer. A jelzálogos hitelezők értesítése a csődbíróság által már megtör­ténvén, ugyanahhoz fog tartozni a vételár utalványozása is. Ezen árverésnek Abonyban a helyszínén leendő megtartására első határ­időül f. é. december 23-dika délelőtti 9 órája, másodikul pedig azon esetre, ha az első árverésen a becsát meg nem igértetnék, ugyanott 1859. évi február 24. délelőtti 9 órája tűzetik ki, a midőn a venni szándékozók megjelenhetnek. A jószág alkatrészei az időjárás netaláni alkalmatlansága miatt előre megtekint­hetők. Kelt Kecskeméten 1858 October 5-kén. A cs. kir. megyetörvényszék ülé­séből. Elnök ur hivatalos távollétében TAKÁCSY m. k. FAZDIREK m. k. A keleti vasúti vonalon Nagy-Kanizsától Pragerhofig a vár felsőépitése vállalkozónak átadatik. A munkák e következők : Csász. kir. szab. Ferencz József császár keleti vaspálya. Építési munkák átadása. pettaui pályaud­­£03 2—2 Földmunkák . . 2259frt 44 kr. Kövezetmunkák . 2802 31 I1 Kőművesi és kőfaragó munkák 73888 46 Ácsmunkák 29415 14 Vas-munkák 152436 Festékező - munkák 39397 Bádogos-munkák 3098n■ — Asztalos-munkák 120256 Üveges­ munkák 1404- 10n Összesen 144075 frt 44 kr. A tervek, költségvetések,feltétel- és szerződés-minták Asimont felügyelő úr irodájában Pettauban October 25-től fogva megtekinthetők. A leteendő biztosíték 7000 portra van határozva, mely készpénzben vagy értékpapírokban teendő le­­írott felvállalási ajánlatok bepecsételve és „Ajánlat a fenső-építésre“ felirattal ellátva folyó évi november 6 ig a cs. k szab. Ferencz József császár keleti vaspálya igazgatóságához bérmentesen beküldendők. E beadványokhoz az iparűzők technikai képességükről szóló kimutatást is kötelesek csatolni. Bécs, October 20-kán 1853. A cs. k. szab. Ferencz József császár keleti vaspálya igazgatósága. Bútor-eladás. Miután a pesti nemzeti casino az első bécsi bútor-raktár helyiségeit, hatvani­ utczában 8. sz. a. 1-ső emeleten 1859. évi Sz. György naptól fogva, kibérelte, és igy ezen helyiségeket a bútor-raktár által addig ki kell üríteni, annálfogva a t. ez. közönségnek tudomásul adatik, hogy a helyiségek kiürítése miatt a bútorok ára tetemesen leszállittattak. — A nevezett raktár kérvén a t­. ez. közönség számos látogatását, s egyszersmind megrendelések , valamint mindennemű kárpitos munkák felvállalására is ajánlkozik, melyeknek a szokott módon a legjobban­ elkészitését ígéri. 587 6—6 A kiadó-tulajdonos Emi­ch Gusztáv saját nyomdájában Pesten, 1858. Ferencziek terén 7-ik szám.

Next