Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)
1858-10-29 / 2616. szám
Genfből kiutasíttassék, de hatalma van e 10 közös körülményeik megvizsgálása után, 5-öt kivenni e rendszabály alól. Gondoskodik továbbá a bizottság az olasz segítő-társulat tagjainak följegyzéséről s nevezetesen két vagy három ily tagra nézve, kinek holléte nem tudatik, nyomozásokat tenni. Végre kívánja, hogy a menekülttel teljes névjegyzéke készíttessék, s megvizsgálja a „speciális — idegen — ellenőrködés“ állapotját, melynek fölállítását a genfi kormány elhatározta. Spanyolország, Madrid, oct. 19. Holnap fognak a választási jegyzékek közhírré tétetni. A lapok majd mind a jelöltek jellemzésével s ajánlásával töltik hasábjaikat. A moderadok törvényteleneknek tartván a választási jegyzékek revisióját, eleinte nem akartak részt venni a választásokban. Most azonban megváltoztatták szándékukat. A progressisták két pártra vannak szakadva. Egy részök a minisztériummal tart, a párok sok helyt a demokratákkal egyesültek. — Spanyolország ismét új phasisa előtt áll forradalmi gazdálkodásának. O’Donnelt többfélét sürgetik, vessen véget valami államcsíny által az alkotmánynak s még diplomatiai körökben is képesnek tartják őt, hogy Isabella királynőt, ki előtt ő gyűlöletes, ha a körülmények engedik, az országból kiküldje, mint egykor Espartero ton Mária Christinával. Uj explosiot mindenesetre közelebbről várhatni s O’Donnel alkalmasint régensséget fog kihirdetni az astúriai lg nevében. A „Gaceta“ jelenti, hogy a Filippini szigeteken a kalózok főnökei alá vetették magukat, kik a hajózást az ottani viseken bátortalanná tették. — A polgári desamortisatio közelebbről el fog fogadtatni. Portugal, Lissabon, oct. 13. A „Charles Georges“ ügye csak lassan halad. Eleinte úgy látszott, hogy Lisle marquis azonnal kiveszi útlevelét, ha kielégítő választ nem nyer ultimátumszerű jegyzékére, azonban miután Loule marquis válasza oly határozott volt, hogy csaknem daczczal volt határos, a franczia követ elégnek tartotta Páriában jelentést tenni az ügyről s onnan új utasítást várni. Néhány nap múlva megérkezett a két franczia hajó s Lisle marquis állítása szerint még több is váratott, de mindez semmit sem változtatott a dolgok állásán. Mr. Howard, az itteni kabinet felszólítására szolgálatát ajánlotta föl a kibékülésre, de az itteni franczia követ csaknem gúnyosan utasította vissza. Egyébiránt Louleur folyvást a legnagyobb hidegvért mutatja ; — azt állítja, hogy a „Charles Georges“ ügye egyáltalában nem aggasztja, s hogy megbízta Paiva urat, hogy bármely más hatalmat, a mely Francziaországnak tetszik, szólítson föl a kiegyenlítésre s egészen a párisi értekezlet jegyzőkönyvébe vett bizalmát. Azonban egy uj esemény más oldalról rendítette meg a Loulé minisztériumát, mely valószínűen szét is fog bomlani. A békeszerető hadügyminiszter már holtnak képzeli magát s a tengerügy- és gyarmatok minisztere , á ur, ki súlyosan beteg, már lemondási szándékát adja tudtul. Hogy a jövő hótdikén összeülendő kamrák gyűlései fölrázzák-e a politikai érzéketlenséget, a következés mutatja meg, de a törvényhozó testület tegnapi ülése után kevés a remény. Az volt t. i. a kérdés, hogy a parlamenti ülések ez évre bezárottaknak nyilatkoztassanak-e , s e fontos ügy eldöntésére a királyságnak csak 30 képviselője és 2 pairje jelent meg az ülésen. Az „Oss. Tr.“nak írják Prevesából f. hó 18-ról, hogy roniai alattvaló Dr Sauro P. 15 kán Jáninából oda visszaérkezett. Magával hozta a török hatóság fölhatalmazó levelét a prevesai kormányzóhoz, hogy ez őt elismerje orosz consuli ügynöknek. Úgy látszik tehát, hogy az angol konzul kibocsátotta a fogságból. — Mint Valonából jelentik, 1. hó 9-dikén egy erős földrengés Vino, Gimara, Dremades, Piluri stb. helységek csaknem minden házait romba döntötte. Nem tudni még, hány ember veszett el. A földrázkódások 12-kéig tartottak. Úgy látszik, e földrengés ugyanaz, mely Lecceben 10 kén, Triestben 11-kén volt érezhető. Németország, Berlin, oct. 26. Ma délutáni egy órakor — írja a „N. Pr. Z.“ — gyülekezett össze az országgyűlés egyesült két háza a kir. kastély fehér teremében, hol a tábornoki ház stb. is jelen volt. Az udvari páholyban volt a kir. fensége, Fridrich Vilmos herczegnő. Tíz perccel később megjelent valamennyi államminiszter, s a tróntól balra foglaltak állást. Erre a régens-herczeg ő fensége a terembe lépett, elöl az udvari hivatalnokok, s kísérve a kir. ház herczegeitől. Az urak házának elnöke, Hohenlohe Ingelfingen herczeg a királyt, és regens-herczeget háromszor élteté. A regens-herczeg ő fensége a trónszéktől jobbra helyet foglalván, így szólt: „Méltóságon, nemes és kedves urak az országgyűlés mindkét házától! E komoly pillanatban magam előtt összegyülekezve látom a monarchia országgyűlésének egyesült házait egy ünnepélyes cselekményre. Mielőtt ehhez fognék, szivem hajlamának kell eleget tennem s önöknek uraim azon hazafias érzületükért, melylyel engem a régensség felállításában együttműködőleg segítettek,köszönetet mondjak. Önök ezzel magasztos bizonyítékát adák annak, mennyit tehet viszontagságos pillanatokban a porosz honszeretet. Meg vagyok győződve, hogy egyértelmű határzatukkal távol levő szeretett urunk királyunk szivét megörvendeztették. Bennem pedig a fájdalmas érzést,melylyel a regensséget átvevém, lényegesen enyhítették, és megerősítették a bizalmat, hogy regensségem korszakának sükerülni fog a kedves haza becsületét és jóllétét annak üdve és áldására eszközölhetni. —1l Engedje Isten! — És most uraim! ama biztosítást, melyet már az''ülés megnyitásakor adtam önöknek, eskümmel fogom megerősíteni .Én Vilmos, Porosz herczeg, mint régens ezennel esküszöm a mindentudó Istenre, hogy az ország alkotmányát határzottan, s megszegés nélkül megtartandom, annak értelmében és a törvények szerint akarok kormányozni. Engem Isten úgy segéljen.“ E szavak után mindkét ház elnökei köszönő beszédet intéztek a regens-herczeghez, és Eulenburg gróf a királyt és a herczeget élteté, mit a gyűlés közakarattal ismételt. Erre az elnökminiszter — a regens-herczeg megbízásából ezen rendkívüli országgyűlést berekesztettnek jelenté ki, és a kir. herczeg ő fensége a ház üdvözlése közt udvari hivatalnokai előlépésével, és a kir. ház herczegeinek kíséretében a termet elhagyá. A jegyzőkönyv bezáratott, s azt a miniszterek, az elnökök, és a jegyzők aláírván, a gyűlés eloszlott. — Hamburgból oct. 25-ről írják, hogy Constantin nagyherczeg, orosz nagyadmirál nejével, és Miklós fiával előtte való napon oda megérkezett. Az urak háza, mint tudva van, elvetette azon indítványt, hogy a királyhoz és a régenshez felirat intéztessék.Az indítványtevők azonban nem hagytak föl abbeli szándékukkal, hogy ily föliratokat terjesszenek fel, s mivel a házat, mint házat nem bízhatták rá, most egyes tagjait szólítgatják föl, hogy abban mint magánszemélyek vegyenek részt. Az urak háza tagjai közt az alábbi közlemény köröztetik : „Az urak házának azon tag urakhoz, kik abban részt akarnak venni, két fölirat áll nyitva od. 24, 25 és 26 án reggeli 9 órától esti 8-ig az urak háza elnöki lakának értekezleti teremében, megtekintés és aláirás végett, t. i. 1. 0 felségéhez a királyhoz. 2. Porosz koronaörökös és régens e kir. fenségéhez. Mindkét felirat az országgyűlés végével föl fog terjesztetni.“ — E lépést, mely azt akarja bebizonyitni, hogy ez indítvány mögött nem lappanganak utógondolatok, hanem csak azon szándék volt alapjuk, hogy az „urak“ legális érzelmei a trón elé jussanak, érdeme szerint fogja méltánylani az ország. Oroszország, Sz. Pétervár, oct. 19. A lesghi hadvonalról érkezett, s véres csatározások és veszteségekről szóló hírek mellett, érkeztek a kaukázusi vonal balszárnyáról örvendetesebbek is. Ezen tudósítások szerint az egész hegyi vidék, a felső Terek melletti úgynevezett grusini katonai út és a Scharp- Argun völgye közt az orosz felsőbbségnek alávetette magát. Ezen igen fontos tudósítást Evdokimoff tábornok Fadjeev kapitány által küldő Barjatinszky herczeghez, a kapitány a meghódolt törzsek legidősbikének társaságában egyenesen az Argun mentében tévé az utat Tiflisbe, tehát oly irányban, merre még ekkorig orosz nem járt. — Odessában egy részvénytársaság van alakulóban, melynek czélja a várost folyóvízzel ellátni, mely czélra vizvezető csatornák építésére lenne szükség a Dorestertől. Hogy e vállalat sikerüljön, 20/0 millió ezüst rubelre lenne szükség , mely nagy összeg begyűjtésére 25.000 részvényt szándékoznak kibocsátani, melyek eggyének értéke 100 ezüst rubel lenne. A kormányzóságokban a parasztügy rendbeszedésével megbízott küldöttségek munkálatai sebesen haladnak befejeztetések felé. A kormány figyelmét újabban a magánosok kezeiben levő bányák parasztjaira is kiterjeszti, s ezek helyzetén is nemsokára javulás várható. A bányatulajdonosok ezen czélra több beadványokat nyújtottak már be a kormánynál, melyek a jobbágyság nyomasztó állapotának könnyítését fogják siettetni. Törökország: A szerb határokról oct. 19-ről jelentik, miszerint a szomszéd Bosniából nyugtalan hírek szállongnak át. Orasje mellett a gradaschaczi nahiában keresztények és a török katonaság közt újabb összeütközések történtek. Az ütközet kimenetele, mely f. hó 10-kén kezdődött, s a keresztények csapatának folyvásti növekvése által még a két következő napon is tartott, még nem tudatik, ha azonban figyelembe vesszük, hogy számos keresztény menekült az osztrák földre, s köztök a nagy befolyású Obrenovics István expap is, ezek beszéde után ítélve, a vereség mindenesetre a keresztényeket érte. Szerbország. A „Tem. Zig“ írja : Folyó hó 22- kén a senatus egy közgyűlésén, melyre a miniszterek hivatalosak voltak — úgyhogy az 17 senatorból és 4 miniszterből állt — a senatus által három ülésében megvizsgált, a szkupstinára vonatkozó bizottsági democrat szellemben készített terv igen lényeges módosításokon ment keresztül, éspedig conservatív irányban. Erre nézve az indítványt 10, a fejedelem pártjához tartozó senator tette, így, Vucsics senatusi elnököt ide nem számítva, 6 senator és 4 miniszter, azaz egyenlő párt állott velük szemben. Mindenki a Vucsics szavazására várt, s azt hitték a Garasanin indítványa mellett lesz, de Vucsics a mérsékelt párt mellett szavazott, s részére döntötte el a kérdést. E közgyűlés határozata 23-ban volt megerősítendő a fejedelem által, s csak ezután veszi tárgyalás alá a senatus, hol tartassák meg a szkupszia, mikor gyűljön egybe, s mik legyenek tárgyai. ESTI POSTA, Pest, oct. 28. A bolognei zsidó gyermek-ügyben a „Moniteur“ felszólalása elmaradt; helyette folyó hó 25-dikén a „Patrie“ szólalt meg, s a párisi közönség legalább a félhivatalos lap czikkében a császári kormány gondolatát véli hallhatni. A „Patrie“ ilyenformán közli a kerékvágást a franczia sajtó egymás ellen csatázó orgánumai közt : „Az „Univers“-nek nyilvánságosan nincs igaza Francziaországban a polgári törvény előtt, a mi erkölcseink előtt, a család és a közvéle- l mény előtt. Ellenben a „Siécle“nek, a „Journal des Débats“-nak, a „Constitutionnel“-nek és a „Presse“nek s azoknak, kik velők ugyanazon hangon szóltak, sem lehetne igazságuk Rómában, az egyház tekintélye előtt, mely nemcsak a katholikusokra gyakorolt hatást a dogmák, hanem minden polgárra a törvények által A Mortara-esetre nézve azzal vigasztalja a „Patrie“ a francziákat, hogy „fájdalom, ez így van mindenütt azon országokban, ahol a politikai és vallásos hatalom együvé vannak zavarva.“ A kormánylap nem hiszi, hogy a tuileriák kabinetje egyebet tehessen, mint jó tanácscsal járulni a szentszékhez, s utójára is meghajolni annak határozata előtt. Némelyek azt is erősítik, hogy a császári kormány Grammonthytől kapott egy jelentést, aki azt tanácsolja, hogy hagyjon békét az egész ügynek. A portugalliai kárpótlás ügyével, a hivatalos lap hallgatása folytán, még most sem lehet tudni hányadán áll a dolog. Némelyek azt mondják, hogy Portugállia e kérdéshez azért nem akar szólani, hogy kitüntesse, miszerint ő ebben épen úgy, mint a két első kérdésben, csupán az erőszaknak enged. Mások arról beszélnek, hogy a lissaboni kormány nem akarja fizetni a Francziaország által 180.000 frankra mérséklett kárpótlást, hanem csupán 30,000 frankot kuoál. — Akármint legyen a dolog, a „Nord“ teljes szivéből örül, s azzal dicsekszik, hogy hiszen ő mindig azt mondta, miszerint Anglia e bonyolódásban csupán politikai komédiát játszik s Freemantle admiral akként fogja intézni a dolgot, hogy akkor érkezzék meg a Tájóra, mikor már mindennek vége van. — Napoleon császár f. hó 25-dikén reggel Cowley lorddal, Walewski gróffal és más magas egyéniségekkel Rambouilletban vadászott. A Compiègne-be való menetel meglesz, november 4-dikén. — Azon párisi munkások, a kik a bérpénzek feljebbmenetele miatt a sorompókon kívül költöztek, szorongva néznek eléje, miként tágítja Páris nagyobbítása a fogyasztási adó sorompóit. — Oct. 25-én már négy napja volt a Calais és Dower közti távirati összeköttetés megszakítva. Okát akkor még bizonyosan nem tudták, de attól tartottak, hogy az alattság szakadt el, mivel a négy vezető sodrony az angol-franczia összeköttetés két végén tétlenül áll. Több vízépítménynyel foglalkozó mérnök iparkodik kinyomozni a meghibásult pontot, de még eddig nem sikerült. Időközben a sürgönyök Dowerből Ostende felé veszik útjukat. — Nem igen látszik, hogy a franczia kormány a fekete tengeren hamarjában konzulátusokat akarna állítani. Legalább a jövő évi budget hallgat róluk. — „Victor Emanuel“ és „Racoon“ brit hajók folyó hó 19 dikén még Lissabon előtt horgonyoztak. — Két Társasági sziget hatóságai hivatalos okmányt intéztek a washingtoni kabinethez, melyben a két szigetnek az Egyesült államokba való bekeblezését ajánlják. — Vera Cruzbó 11. hó 30-dikáig terjedő hírek vannak. Mexicóból odaérkezett futár azon tudósítást hozta oda, hogy Miramont tbnok közel San Luishoz Vidaurri tbnokot megverte, ezer emberét foglyul ejtette , több ágyúját elfoglalta. Egy másik futár ép az ellenkezőt jelenté, azt ti , hogy Vidaurri tbnok verte meg Miramont tbnokot, az utóbbi pedig kétségbeesvén, főbe lőtte magát. — Tampikoi tudósítások szerint Garza kormányzó valamennyi külföldire 100,000 dollárnyi adót vetett ki. Ez összeg teljesen be nem hajtatván, több spanyol és amerikai polgárt börtönre vettetett.Ezeket utóbb szabadon bocsátók, de meg kellett ígérniök, hogy a tőlük kívánt összeget leteszik. Sokan azonban szabadonbocsáttatásuk után megszöktek. A spanyol konzul maga is spanyol hadihajóra menekült. — A sárgaláz New-Orleansban még mindig nagyon pusziit. — A Lőrincz folyamán ismét szétpattant egy gőzös kazánja s 11 ember ott veszett. Berlin, oct. 26. Volt már szó Flottwell államminiszter egy körleveléről a választások tárgyában. A „Sp. Zig“ban erre nézve a következő további közlemény jelent meg : Flottwell urnak a kormányokhoz intézett irata szerint a választási kerületek úgy fognak feloszlatni, mint 1852 ben voltak. Ugyanaz nagyobb városok tanácsaihoz is intézett körlevelet a választások tárgyában. A rendőri hatóságokat arra inti, hogy a választások alkalmával óvakodjanak minden beavatkozástól. A hivatalnokok követte jelöltetésekre nézve inti ezeket, fontolják meg, nem üdvözebb hatással lehetnének-e saját hivatalukban, mint a követkamrában, s ahol e részben kétség támad, a miniszter örömestebb venné, ha hivatalukban maradnának. — A porosz alsóház számára a választó férfiak választatásának határnapjául nov. 10 ke, a képviselők megválasztására pedig nov. 20-ra tűzetett ki. A „H. N.“ szerint a stockholmi országgyűlésen a házi fegyelem eddigi szigorának megszüntetéséről szóló törvény nyert kir. szentesítést. Eddig Svédhonban a családfőknek korlátlan hatalmuk volt cselédeik megfenyítésére, ezentúl e joguk csak a kiskorúak irányában hagyatott meg. Az emberiség sugalta ezen javaslat egyébiránt nem csak a lovagok körében, de az egyházi állásúak közt is kemény ellenállásra talált, s csak nagy erőködéssel lehetett keresztülvinni. Felelős szerkesztő : KIRÁLYI PÁL. MAGÁN HIRDETÉSEK: 597 3—2 Legolcsóbb képes kiadás egy egy arczkép 3 pkrajezár. Megjelent Heckenast Gusztáv kiadó-hivatalában és minden könyvárusnál kapható, Pesten PFEIFER FERDINÁND-nál, mi-utcza MAGYAR HÓK MCZKÉISZ Negyven arczkép egy kötélben. 162 lap. 4-rét fűzve ára 2 frt p. p. Az arczképek és életrajzok jegyzéke: Arany János.-------Bajza József. --- Ballagi (Bloch) Móricz. — Budai Ézsaiás. — Csokonay Vitéz Mihály. — Czuczor Gergely. — Des-ewffy Aurél gróf. — Döbrentey Gábor. — Dugonics András. — Erdélyi János. — Fáy András. — Fényes Elek. — Garay János. — Gvadányi József gróf. — Gyöngyösy István. — Horváth István. — Jókai Mór. — Kazinczy Ferencz. — Kemény Zsigmond báró. — Kis János. .— Kisfaludy Károly. — Kisfaludy Sándor. — Kölcsey Ferencz. — Majer István. — Mednyánszky Alajos báró. — Nagy Ignácz. — Pap Endre. — Pauler Tivadar. — Petőfi Sándor. — Pólya József. — Szalay László. — Széchenyi István gróf. — Szigligeti Eduárd. — Szontagh Gusztáv. — Teleki József. — Tompa Mihály. — Vajda Péter. — Virág Benedek. — Wesselényi Miklós báró. — Zrínyi Miklós. 613 3-1 Árverési hirdetés. A kecskeméti cs. 1. megyetörvényszék, mint megkeresett dorogi bíróság által a vagyonbukott Tallián Károly tömegéhez tartozó nemesi birtok, mely Abony an 572. sz. a. fekvő úri lakból, melléképületekből, kertészházból és virágházból, továbbá tisztilakból, és ennek melléképületeiből, magtárból, pióczási majorsági épületekből, kükő majori épületekből , 3 kerekű szárazmalomból, s a föltételekben leirt mennyiségű földekből áll, és összesen 100,313 port 23 krra van becsülve közárverés útján él fog adatni a követő feltételek mellett: 1- szer. Ezen tagosított nemesi birtok teszen összesen 69 holdat s 676 ölet, holdját 1,200 Q ölével számítva, ebből a belsőség 39 hold, a tanyaföld részen 553 holdat, a többi erdő és szőllő. Ezen birtokhoz tartozik még egy száraz hármas malom s a királyi kisebb haszonvételek aránylagos része. Van rajta egy 10 szobából álló csinos legjobb karban lévő urilak angolkerttel s gyümölcsössel, azonkívül minden gazdasági épületek, ezek 25,719 portra, a földek pedig 74,593 portra becsültettek meg. 2- szor Az árverezni szándékozó a 100,000 pfrtnyi becsárnak 6°/0 kamatját bánatpénzül előre letenni köteles, 3- szor. A vevő a vételárt egy év alatt következő részletekben fizetendő le: a birtok megvétele napjától számítandó 4 hónap alatt a bánatpénz betudásával a vételárnak egyharmadát, a második harmadát utóbbi 4 hónap elteltével a harmadik s így utolsó harmadát pedig az egy év végével mindenkor magának a tömeggondnoknak lefizetni köteles leszen, 4- szer. Az árverezendő birtok az árverésnek jogérvényre tett emelése után a vevőnek legott átadatik, és tartozik a vevő a birtokbavétel napjától a hátralevő vételárnak 6% kamatait a tömeg részére időközönként lefizetni. A birtokbavétel napjáig járandó jövedelem a tömeget illetendő. 5- ször. A birtok telekkönyvi átíratása csak a vételár tökéletes kifizetése után fog eszközlésbe vétetni. 6- szor. Minden bélyeg s átiratási költségeket a vételi százalékkal együtt a vevő köteles fizetni. j ,, v 7- szer. A jelzálogos hitelezők értesítése a csődbíróság által már megtörténvén, ugyanahhoz fog tartozni a vételár utalványozása is. Ezen árverésnek Abonyban a helyszínén leendő megtartására első határidőül f. é. december 23-dika délelőtti 9 órája, másodikul pedig azon esetre, ha az első árverésen a becsát meg nem igértetnék, ugyanott 1859. évi február 24. délelőtti 9 órája tűzetik ki, a midőn a venni szándékozók megjelenhetnek. A jószág alkatrészei az időjárás netaláni alkalmatlansága miatt előre megtekinthetők. Kelt Kecskeméten 1858 October 5-kén. A cs. kir. megyetörvényszék üléséből. Elnök ur hivatalos távollétében TAKÁCSY m. k. FAZDIREK m. k. A keleti vasúti vonalon Nagy-Kanizsától Pragerhofig a vár felsőépitése vállalkozónak átadatik. A munkák e következők : Csász. kir. szab. Ferencz József császár keleti vaspálya. Építési munkák átadása. pettaui pályaud£03 2—2 Földmunkák . . 2259frt 44 kr. Kövezetmunkák . 2802 31 I1 Kőművesi és kőfaragó munkák 73888 46 Ácsmunkák 29415 14 Vas-munkák 152436 Festékező - munkák 39397 Bádogos-munkák 3098n■ — Asztalos-munkák 120256 Üveges munkák 1404- 10n Összesen 144075 frt 44 kr. A tervek, költségvetések,feltétel- és szerződés-minták Asimont felügyelő úr irodájában Pettauban October 25-től fogva megtekinthetők. A leteendő biztosíték 7000 portra van határozva, mely készpénzben vagy értékpapírokban teendő leírott felvállalási ajánlatok bepecsételve és „Ajánlat a fenső-építésre“ felirattal ellátva folyó évi november 6 ig a cs. k szab. Ferencz József császár keleti vaspálya igazgatóságához bérmentesen beküldendők. E beadványokhoz az iparűzők technikai képességükről szóló kimutatást is kötelesek csatolni. Bécs, October 20-kán 1853. A cs. k. szab. Ferencz József császár keleti vaspálya igazgatósága. Bútor-eladás. Miután a pesti nemzeti casino az első bécsi bútor-raktár helyiségeit, hatvani utczában 8. sz. a. 1-ső emeleten 1859. évi Sz. György naptól fogva, kibérelte, és igy ezen helyiségeket a bútor-raktár által addig ki kell üríteni, annálfogva a t. ez. közönségnek tudomásul adatik, hogy a helyiségek kiürítése miatt a bútorok ára tetemesen leszállittattak. — A nevezett raktár kérvén a t. ez. közönség számos látogatását, s egyszersmind megrendelések , valamint mindennemű kárpitos munkák felvállalására is ajánlkozik, melyeknek a szokott módon a legjobban elkészitését ígéri. 587 6—6 A kiadó-tulajdonos Emich Gusztáv saját nyomdájában Pesten, 1858. Ferencziek terén 7-ik szám.