Pesti Napló, 1858. november (9. évfolyam, 2619-2642. szám)
1858-11-07 / 2623. szám
237—2623. 9-dik évi folyam.PESTI NAP 1/). Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési Iroda: Egyetem-utoza 9-dik Hám, 1-ső emelet. lM szellemi részét igető minden közlemény . szerkesztőséghez intézendő Bementette« levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása költsi panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 6 frt pp. 1 Évnegyedre . . . írt — kr. pp Félévre.............................11 frt pp. Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. Hirdetmények dija: Krpetit sor Uz hi,deté,nél 7 njkr-i 30njkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 25 njkr 1858. Vasárnap, nov. 7. Érték Távirati tudósítás a bécsi börze arkeletéről november 6.1858. I Pénzb.l Pénzb. Pénzb.| Érték Államkölcsön. 5%-es metalliqnon 4Vs°/r®8 met- ' * ' 4%-es met..................... 3%-es met..................... 2V»%-«8 «net . . . 1%-es met..................... SVs*/i*es bankó . . 6% es B sorozat 5%-os lombard velenczei 5»/res nemzeti kölcsön 5% es als. auszt. urb. k. 5%-es magyar és gall. . 5%-es erdélyi urb. k. . 5% es sopronyi . . . 5%-es sorsolhat gloggmozi l°/0-es pesti........................ 4 6-es majlandi . . Sorajegykötelesvény. 1884-diki . ... . 1839-diki 1864-diki....................... Érték Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.Rentpapirok . . Eszterházy 40 ... . Salm. sorsjegyek . Pálffy ............................ Genois ...... Clary hg ............................. Windischgrätz hg Waldstein gróf . . . Kegleviah gróf . . . Vasútrészvények. Éjszaki vasút ... Államvasút . . . Államvasúti certific. Linez-budweisi . . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya . . . Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya . Keletgalicziai .... Érték Pénzb. Pénzérték (valuta) 4. 90 4.86 8.30 14.28 8.40 8.75 10.48 ‘A 95.50 73. 50 987* A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai nov. 6. © ,1 •o*o .M c © ® ‘3 ©■3^ ■ M ii\ VALUT91ENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre. Sóra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győrre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d a „ Ujbenyre 8 óra reggel. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg „ Nagyváradra: 4 „ 15 „ . 5 „ , Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. d. u. Temesvárról—Bazlásra: 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 83 p. r., 8 ó. 22 p. estre. Debrecenből—Pestre: 11 ó. 15 p. d. e., 9 ó- 63 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. n. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p. e., és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. Uj-Szőnyból—Bécsbe: 2 óra 5 p. délután. •Gyárról—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. n. 5 ó. 48 p. reggel. ÁLLÁS 1 7 8. DUNA. Pesten, nov. 2. 5‘ 8“ 0’" 0 felül Pozsony, oct. 27. 1’ 5“ 0-on felül apadóban TIMEA. Tokajban, nov. 4. 2' 4" 0 felül apadóban. Naményban, nov. 2. 4' 0" 0 alul BEGA. Temesvárott, oct. 26. 0‘ 4" 0 felül. KULPA. Sziszében, oct. 24. 12' 2" áradóban FERENCZCSAT. Tiszaföldv., oct. 11. 0‘ 3» 0 f. 86.45 77.15 68. 25 51. 95 43. 30 17.06 67.40 95. 50 98.70 86. 75 97. 86. 84.50 96 97 96 95 324. 45 138. 05 115. 35 116. 25 17. 05 81. 90 44.60 98.85 39. 35 38. 85 27.— 27. 30 16.75 174. 6 270.40 126.— 97.— 105. 66.10 95. 25 Iparrészvények. Bankrészvények Bankcertificat ... Hitelintézet....................... Escomte-bank .... Lloyd részvények. . . Dunagőzb. részvény. . . „ 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid .... Bécsi gőzmalom . - / Elsőbbségi kötvények. 5%/, Lloyd....................... 5% Éjszaki vaspálya 5% Gloggnitzi . . . . 1*/n Gőzhajózási . . . Államvasút a 500 franc. Lombard á 275 lira . . 991. — Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r.. . Augsburg uso . . . 247. 40 123.90 340.— 535.— 63.83.— 90.30 90.80 89.25 90 30 270.40 87. 60 Bukaresti ti napra fr. 275 Stambul........................... 495 Frankfurt 3 b. múlva f. 87.70 Hamburg 8 „ „ 77.50 Livorno............................ --- London ........................... 102.20 Milano........................... 99.50 Paria ................................. 31.05 Vert arany .... Szélarany ... Napoleon d’or .... Souverain d’or .... Orosz imperiale. . P. Fridriách d’or . . . Angol Souvereings . . . Ezüst.......................’ . ‘. Paris, nov. 3. 41/,0/« rente » 8«/......................... London, nov. 3. 3% Gons. mérő Súly. | auszt.érték.a iQ Alsó austriai |Font |fr.|kr|fir.|krft.|kr [§ i i— Boza, marosi • 186—87/— —|— „ bánsági r.| 9775 1 4 201—1—430 1§ ,. tiszai r 185—071 3 571 4 — 412 Ifi bácskai. ------841 3 571-1-4_n „ fehérvári84—86* 3 674| —_20 1 » » U183—851 8 67 1 3 90__IS Kétszeres . r.78—T9| 2 31 2 10___1H Bocs . . . . r.177—791 1 961 2 102281 . „ .... ujS76—78« 1 905 2 10__Ifa Árpa........... 65—695 1.751 21 —2 Zao. . . . . 165—681—1—1— —2p 1d 158 || Kukoricza . .|80—81| 2 10 | 2 25 2441| Köles ..... |80—832 2 3| 2110 2301 Bab............... S87-891 3 50 | 3|6b 348|;; tavaszi repeze — I 6 801— —__ káposzta rep. 3 — 9 5 —1 5 25_30 | Ferencz József keleti vaspálya. Pest, nov. 6. II. Számokban fekszik a legbiztosb mathematikai bizonyság, s ennélfogva semmi sem tanúsítja inkább, hogy a keleti vasúthálózatnak jövője van, s hogy annak terve biztos számokon alapult, mint azon körülmény, hogy Rothschild és társai a beolvadás esetére minden keleti részvény után 15 frankot, öszszesen tehát négy és félmillió frankot ajánlottak,mely ajánlatból az következik,hogy ha Rothschild, mint szándékozik, a keleti vasúthálózatot 73 mértfölddel kevesbíti, a fenmaradó vasútból minden mértföldre a kiépítési költségek rovására 62.000 franknyi új teher nehezedik; az idegen vállalkozók tehát meg vannak győződve, hogy az átveendő vasutak mértföldenkint 3100 frankkal többet jövedelmezendnek, mint az állam részéről biztosított 50/10% garantia feltételez, mert bizony nem hihető, hogy az állam csupán a tulajdonosi változás kedvéért négy és fél millió ft. biztosítását magára vállalja, mely összeg az építési költség terhére semmikép sem rovathatik. A közelgető nov. 10-diki közgyűlésen természetesen a részvények fognak szavazni, s azoknak száma az egyik és másik harczoló- oldalon dönti el a csatát. — S nem tekintve azon nagy mennyiségű részvényt, melyet a hatalmas vállalkozók ily esetekben ügyviselőik rendelkezésére szoktak bízni, — a Rothschild és szövetségesei által felajánlott készpénzbeli nyereség valószínűleg elég hatalmas arra, hogy az ellenfél táborának kezeiben létező részvények szavazatát a keleti pályatársulat felolvasztására megszerezze. S ekkor természetesen nem a közérdek, hanem az individuális érdekek, ti. a Párisban elkelt 140 ezer részvény lesznek győztesek, melyeknek in ultima analysi a dunántúli alsó megyék, (Tolna, Baranya, Székesfejérvár, Somogy) valamint a drávai kerület gazdag kincseihez és solidáris érdekeihez semmi közük nincs. Véleményünk szerint azonban oly vállalatoknál, melyek valamely ország speciális érdekein alapulnak, az eredetileg kitűzött czél lehet csak méltányos irányadó, nem az egyéni nyerészkedési vágy, különben szerencsétlenségnek kell tartanunk ily esetekben minden külföldi részvétet, mely ama czélt azonnal cserben hagyja, mihelyt valamely pillanatnyi, s azért gyakran illusorius haszon az ellenkező oldalon nyilatkozik. A derék és hazafias minoritásnak abban is igaza van, hogy megfontolja az érdeket, mely a keleti társulatot e sajátságos fusióra ösztönözhetné, — így például a keleti társulatnak az olaszszal és tyrolival semmi közös érdeke és viszonya nincs, s oly vonalakkal sem vágyhatik érintkezésbe jönni, melyek csak nagy pénzhatalmasságok védelme alatt lézengnek, s melyek még a leglázabb részvényszédelgéskor sem tudtak lábra kapni, mint a karánthi és sziszeki vonaltervek, sőt egy második simmeringi építkezés következtében (Tyrolban a Brenner hegyen, s Horvátországban a Sz. Péteri magaslaton) egy megemészthetetlen terhet vesznek magukra. Egyáltalában pedig nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez esetben egy létező, az állam részéről jogosult, s nevezetes előmunkálatai folytán a sikerhez már közelálló társulatról van szó, mely midőn több vasúti csoportulatokból egygyé olvadt, — azon biztosítást nyerte, hogy megállapított terveit végrehajthatni fogja. Minden gondolkozó ember belátja tehát azt, hogy a „magyar urak“ a keleti vasúthálózat eladásába vagy úgynevezett fusiójába bele nem egyezhetnek, mert azon erkölcsi kötelezettségről, melyet programmunkban Magyarország irányában magukra vállaltak, — le nem mondhatnak; és mégis óhajtanunk kell, hogy ha e reánk nézve ártalmas fusió létre jöne, — az igazgatótanácsban, a mennyiben a lovagias érzület engedi, megmaradjanak, mert ők az ország szükségeit mindenesetre jobban ismerik mint Rothschild ab Pereire, vagy azoknak buzgó franczia ügy viselői Manuel, Talabot, Andrée s egyéb idegen urak, kik ez ügyben pusztán financiális rugóktól vannak vezérelve. Ha azonban e téren kudarcot vallunk, azt ismét főleg önmagunknak s tulajdonkép részvétlenségünknek tulajdoníthatjuk. Mert ha a birtokosok és uradalmak kellő időben érdekeiket szemmel tartják vala, nem kénytelenetek volna a magyar érdekek vezérei hadsereg nélkül azon leverő öntudattal szállni szembe az ellenféllel, hogy elveszett a csatatér, mert hontársaik közül csak tétlen nézőik, s meddő bámulóik vannak A keleti vaspálya ügyéhez. Fel vagyunk hatalmazva, az „Ostdeutsche Post“ tegnapelőtti számából a következő levelet átvenni „Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapja 250-ik számában egy pesti levele tolmácsává lett azon kínos bizonytalanságnak, mely Magyarországon uralkodik a keleti vaspálya sorsára nézve, s az igazgató tanács minoritásának némileg szemére veti, hogy az ügyállásra nézve további fölvilágosítást nem ad, mint az „Ost. D. P.“-ban előbb két ízben tévé. Mivel több oldalról intéznek hozzám hasonló kérdéseket, meg fogja ön engedni nekem, hogy újra visszatérjek e sajátságos és ritka pörre. Nem él legkisebb illusióban az igazgató tanács minoritása, mely azon hat úrból áll, kiknek nevei e lapban közzé lőnek téve, azon sorsra nézve, mely a közgyűlésben igazságos ügyére vár. Már eddig is nagymennyiségű részvény érkezett ide Párisból azon financierek phalanxának támogatására, akik egy nagy részvénykibocsátás kedvéért a Ferencz József keleti pályát föloszlatják, s egy szivacs elvonással akarják megsemmisitni a magyar föld nagy területeinek igazságos reményeit és várakozásit. Ily phalanx ellen merőben tehetetlenek az eredeti alapítók, kik szilárdul ragaszkodnak adott szavakhoz s kezdetben tett kölcsönös ígéreteikhez. Azon urak, akik a Ferencz József keleti vaspályát a Rothschild-Talabot társaságnak eladták, épen abban bíznak, hogy senki sem áll azon társasággal szemben, kinek joga volna a kérdéses vonalak fölépítésére. Igaz, hogy senki sem áll szemben azon társasággal, kinek oly joga volna a kérdéses vonalak fölépítésére, melyet törvényszéki panasz útján érvényesíthetne. Ezt teljesen megengedjük De ez nem azt teszi, mintha a társaságnak e részben semmi más, morális kötelezettségei se volnának. A társaság alapítói, akik jelenleg az igazgatótanácsban ülnek, a beolvasztott kisebb társulatoknak határozottan kötelezték magukat érdekeik szemmeltartására, éspedig a mostani társulat nevében , mint annak képviselői. Igaz, hogy egy törvényczikkelyt sem lehet e társaság garantiájának tekinteni, hanem az a társaság becsületességében állott, melynek biztosítéka ismét képviselőinek becsületessége. Aki tehát a kötelezettségek teljesítésében a törvényszéki rákényszerítés mellett másneműeket is elismer, melyek a becsületszón alapulnak, aki továbbá azt hiszi, hogy a pénz és iparügyekben is alkalmazhatók a közérvényű fogalmak, nem fogja az tagadni a keleti vaspálya társulat kötelezettségét, s nem fogja helyeselni soha, ha azon hivatkozással akar az ember megszabadulni e kötelezettségtől, hogy erőszakkal rá nem szorítható. Nem lehet felednünk ez ügyben még egy körülményt. Mindazon igazgató-tanácsbeli urak, kik a keleti vaspálya reductiójára szavaztak, igazgató tanácsnokai egyszersmind az államvaspálya-társa- Ságnak is. Tudva van (mint a fusio tárgyában kelt és közzétett jegyzőkönyv okmányi hitelességgel bizonyítja), hogy az állam-vaspálya-társaság képviselői 1856- ban, midőn a magyar urak a győr-zimonyi vonalra engedélyért folyamodtak , azáltal akarták gátlani e vonal létesültét, hogy e vonalra nézve vélt jogokkal állottak elő, s épen ezzel kényszerítették a keleti vaspálya különböző ágainak társulatait a fusiora. Nem a legtermészetesebb-e azon gyanú most, midőn vonalukat Baziásig kiépíttették, hogy a keleti vaspálya igazgatótanácsában való állásukat és majoritásukat arra használják föl, hogy ez utóbbinak elnyomorítása által hosszas időre egyedáruságot biztosítsanak maguknak ? Mindegy nekik, ha mindjárt egy ország nagy részének kárával történik is ! Igazgatótanácsunk minoritása nincs csalódásban a közelebbi közgyűlés kimenetele iránt; hasztalan kecsegteti magát azon reménynyel, hogy alkudozás által még egyik vagy másik vonalat megmentse. Nincs már egyéb hátra, mint a közgyűlés előtt az ügyállást a maga valóságában előadnia s honfiai és megbízói előtt személyes becsületét minden szennytől megmentenie. Ez nov. 10-én meg is fog történni. Mivel addig egy hét áll előttünk s ez idő alatt sem szeretnénk nem a valódi szinben állani a közönség előtt, barátságosan kérjük fel önt, legyen szives ez iratunknak minél előbb helyet engedni becses lapjában. Bécs, nov. 2.1858. Maradok tisztelettel Gróf Zichy Edmund.“ Pest, nov. 6. „Vox populi vox Dei“ azaz : „nép szava Isten szava“; az emberiség történetéből merített közmondás ugyan, de csak is a népek közös, egyetemes, erkölcsi érdekeire alkalmazható, midőn t. i. a közérzület rászalást vagy helyeslést, hálát vagy elkeseredést nyilvánít azon hatás felett, melyet emberek vagy intézmények az állam közös érdekeire gyakorolnak. Nemcsak a rómaiak és görögök egykori, de a francziák újabb története is bizonyítja azonban, hogy a „plebiscitum“, a nép tömeges szavazata, nem mindenkor felel meg a közérdeknek, s legkevésbé bízható benne akkor, midőn megoszlott anyagi érdek forog kérdésben, melynek eldöntésére nagyobb értelmiség kívántatik. Igazolja e nézetünket a tagosztály ügye hazánkban. A tagosítás a hazai mezőgazdaság felvirágozhatásának elkerülhetetlen feltétele, mégis a nép többsége azt a legszámosabb esetben ellenzi, és saját anyagi jóllétének kifejlődését gátolja. Ez pedig nem lehet Isten akaratja; hol tehát a nép a tagosítás ellen szavaz, ott a nép szava nem Isten szava, hanem a magyar faj tiszta eszének cáfolata. E napokban lesz ily próbára téve egyik előkelő alföldi városunk, a sok tekintetben példásan haladó Nagy-Kőrös polgárainak értelmi fokozata, mert a megtartandó népgyűlésen a felett lesz szavazás, vájjon egyén és jelek szerint osztassék-e fel a közlegelő, vagy üzessék-e tovább is a nomádszerű vad közlegeltetés ? Mi nemcsak reméljük, hanem óhajtjuk is, hogy e derék magyar közönség tömege üdvös példát mutat az egész országnak, s az individuális tagosítást fogja megszavazni, hogy mindenki csak saját magáén keresse boldogulását; hogy iparkodásában s vagyona használatában senki ne legyen gátolva; s hogy új tanyák alakulhassanak a kiházasitandó gyermekek számára s nemzetünk szaporodhatására. Nagy-Kőrös sokszorta gazdagabb leend, mihelyt kiterjedt kopár közlegelője telkek szerint ki leend hasogatva, s a magáét minden gazda elkülönözve, kedve és szüksége szerint mivelheti, és benépesítheti, nehogy éhes idegen bevándorlók sóvárogjanak utána. Pécs, nov. 3. Városunkban és környékén a beszélgetés és vita tárgyát egyedül a keleti pálya sorsa képezi. Pécset nem elégítheti ki a gőzhajótársaság szárnyvonala, mely kőszenünkkel monopóliumot szeretne űzni. Nekünk szintúgy mint Tolna, Baranya és Somogy megyéknek életszükség azon vasúthálózat, mely kőszenünket és egyéb terményeinket Sz.-Fehérvár, Nagy-Kanizsa és Éjszak irányában továbbszállitaná. Mi eziránt hatóságilag is vagyunk biztosítva s nem hiszszük, hogy Rothschild nyerészkedési igyekezete túlsúlyra vergődjék az állam ellenkező érdekeivel szemközt. Nevezetesen azt szeretnők tudni, azon esetre, ha Rothschild és pénzszövetségesei a keleti pályát el találnák nyerni, minő megoldást nyerene azon szerződés, mely Pécs városa és a keleti pálya közt az itteni kőszénbányákra nézve köttetett Amannak képviselői Czindery László, ifj. Majláth György és Tsapringer urak Jemennek Zichy Edmund gr. és Dr Winivárter jogtanácsos urak voltak. Reméljük, hogy ily férfiak és testületek közt ezen, az egész országra nézve fontos szerződés s az eldöntő helyeken több ízben nyert biztosítás nem lehetett csupán gyermekjáték és kereskedelmi szemle. Kazdasagi Kalocsa, nov. 3. Időnk oct. 30 óta szörnyen megváltozott ; azon napon nagy szél és hideg eső kezdődött, mely két napig tartott; nov. 1 jén beköszöntött a fagy és hó, és azóta folyvást tart. Piaczi árjegyzékünk a július-septemberi átlag szerint volt: tiszta búza auszt, mérete 3 frt 222/3 kr, kétszeres 2 frt 472/3 kr, árpa 1 frt 422/3 kr, zab 1 frt 30 kr, kukoricza 2 ft 17 kr, krumpli zsákja 1 ft, borsó és babitezéje 3 kr, lencséé 6 kr, köleskásáé 4 kr, borakója 6—8 frt, keményfa öle 10 frt, lágyfa 7 frt, fagygyú fontja 20 kr, szappan 20 kr, zsiritezéje 30 kr, sertéshús fontja 12 kr, szalonna 34 kr. —oktőberi átlagos áraink: tiszta búzának a mérője 3 frt 4 kr, kétszeres 2 frt 34 kr, árpa 1 frt 302/szab 1 frt 22 kr, kukoricza 1 frt 402/s, krumpli zsákja 1 frt 12 kr, lágyfa öle 6 frt 30 kr; többiben az előbbivel egyenlő. Deés, oct. 30. Piaczi ár közelebbi hetivásárunkon, mely országos vásárnak is beillett volna, a következő volt: Tiszta búza egy erdélyi köböl 8 frt 10 kr, kétszeres 6 frt 30 kr, rozs 5 frt, zab 2 frt 25 kr. Törökbuza 4 ft 50 kr. Egy kupa borsó 15 kr. Lencse 15 kr, fusznika 10 kr, egy véka pityóka 1 frt 30 kr. Egy kupa köleskása 40 kr, árpakása 40 kr. Egy mázsa széna 5 ft. Egy mázsa szalma 3 frt 20 kr. Egy öl tűzifa 12 for. 30 kr. Egy font fagygyu gyertya 1 ft, szappan 50 kr, marhahús 12 l/7 kr, só 62/4 kr, lámpaolaj 2 frt 30 kr. Egy kupa bor 1 ft 20 kr, ser 25 kr. Pálinka 1 ft 36 kr, mint voltak. r. 1. Uj-Arad, oct. 30. Búza 2 ft 48 kr — 3 ft 12 kr; rozs 1 ft 30 kr; árpa 1 ft 6 kr ; zab 1 ft; tengeri 1 ft 12 kr pp. mérője. Sziszek, oct. 31. Búza 3 ft 20—40 kr, kétszeres 2 ft 30 kr, zab 1 ft 20—24 kr, tengeri 2—2 ft 6 kr pp. mérője. Bécsi pénzcsarnok, nov. 5. A bécsi börze tegnap este sem javult, sőt egész a paniqne örvényéig sodortatott, úgy hogy a hitelrészvények 241-ig leszálltak. S úgy látszik, ezen állapot összefüggésben van a bécsi bank magatartásával, mely csekély önbizalmat s a kelletinél nagyobb törekvést mutat hasznot húzni a helyzetből. így nagyon rosz benyomást tett, hogy a bank régi jegyeit, a pátens ellenére, nem 105, hanem 102—103 ftért váltja be. E miatt a bécsi lapok is keményen fölszólaltak. Másfelől igen czélszerű volt a bank azon határozata, hogy a régi húszasokat súlyérték szerint beváltani kész, mit bizony az ezüstművesek is meg fognak tenni. S igy legalább a tudatlan néptől nem fogják hajhászok olcsón elcsalni húszasát. Az ezüst agro 5%. Bécsi gyapjuvásár. Mult October hóban összesen legfeljebb 1000 mázsa kelhetett el mindenféle gyapjúnemből, — többnyire finom egynyiretű és báránygyapjú; mázsája 140—170 pftjával. A vevők többnyire reichenbergi gyárosok voltak. Nyári gyapjú kevés volt a piaczon; a vevők is hiányzanak, s ezért mostanáig az árak még nincsenek meghatározva. Vegyes közlemények. — A nemzeti bank kihirdette, hogy mostantól kezdve a régebben vert ezüst húszasok, az úgynevezett nagy húszasok súly szerint, t. i. fontjak 29 frt 76 uj krjával, azaz egy lat bécsi kereskedelmi súly szerint latjak 93 kijával vétetnek be s fizettetnek ausztriai értékben. A nemzeti bank ezüstbeváltó hivatalában f. hó 3-án a pengőpénzbeli bankjegyek ausztriai értékű pénzben nem 100-tól 105-ivel, hanem csak 103-ával váltattak be. A közönség nagy tömegekben tolongott oda, amit az aprópénz-szükségből lehet magyarázni. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 254. számából (nov. 6). Földtehermentesités. Irinyi István, Ágos Ion és Judit eszenyi és agteleki urb. birtokuk után járó s kárpótlási tőkére nézve az igények bejelentendők dec. 21ig, tárgy, 1 nap jan. 21-ke a beregszászi cs. k. megyei tszéknél. Biróilag árvereztetnek: Szegeden néhai Kovács György hagyatékához tartozó ház, szőlők és kaszáló árv. nov. 27-kén a szegedi cs. k. megyei tszék által. Nagyváradon Somogyi Páltól lefoglalt 85 számú 700 pártra becsült ház árv. dec. és jan. 10 én a nagyváradi cs. k. vár. kik. bíróság által. — Matolcson Szabó Istvántól lefoglalt 118 számú 120 pftra becsült belső telek árv. december és január 15-én a fehérgyarmati szolgabiróság által. — Szegeden néhai Hegedűs Márton hagyatékához tartozó ház és szőlők, árvereztetnek nov. 13-án a szegedi cs k. megyei törvszék által. Szegeden Labozár Ferencz hagyatékához tartozó ház, szőlő és több darab szántóföld árv. nov. 3- án a szegedi cs. k. megyei törvszék által. — Egerben Luprics Jánosné hagyatékához tartozó hatvani külváros 3-dik negyedében 792 számú 1400 pftra becsült ház árv. az egri cs. k. megyei törvszék által. — Érden Kavran Mihály és Györgytől lefoglalt és 600 pftra becsült 6 kapás szőlő árv. dec. és jan. 14-én a bicskei cs. k. szolgabiróság által.