Pesti Napló, 1858. november (9. évfolyam, 2619-2642. szám)

1858-11-07 / 2623. szám

237—2623. 9-dik évi folyam.PESTI NAP 1/). Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési Iroda: Egyetem-utoza 9-dik Hám, 1-ső emelet. lM szellemi részét igető minden közlemény . szerkesztőséghez intézendő Bementette« levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása költsi panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 6 frt pp. 1 Évnegyedre . . . írt — kr. pp Félévre.............................11 frt pp.­­ Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. Hirdetmények dija: Krpetit sor Uz­ hi,deté,nél 7 njkr-i­­ 30njkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 25 njkr 1858. Vasárnap, nov. 7. Érték Távirati tudósítás a bécsi börze arkeletéről november 6.1858. I Pénzb.l Pénzb. Pénzb.| Érték Államkölcsön. 5%-es metalliqnon 4Vs°/r®8 met- ' * ' 4%-es met..................... 3%-es met..................... 2V»%-«8 «net . . . 1%-es met..................... SVs*/i*es bankó . . 6% es B sorozat 5%-os lombard velenczei 5»/res nemzeti kölcsön 5% es als. auszt. urb. k. 5%-es magyar és gall. . 5%-es erdélyi urb. k. . 5% es sopronyi . . . 5%-es sorsolhat gloggm­ozi l°/0-es pesti........................ 4­ 6-es majlandi . . Sorajegykötelesvény. 1884-diki . ... . 1839-diki 1864-diki....................... Ér­t­é­k Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.­Rentpapirok . . Eszterházy 40 ... . Salm. sorsjegyek . Pálffy ............................ Genois ...... Clary hg ............................. Windischgrätz hg Waldstein gróf . . . Kegleviah gróf . . . Vasútrészvények. Éjszaki vasút ... Államvasút . . . Államvasúti certific. Linez-budweisi . . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya . . . Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya . Keletgalicziai .... Érték Pénzb. Pénzérték (valuta) 4. 90 4.86 8.30 14.28 8.40 8.75 10.48 ‘A 95.50 73. 50 987* A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai nov. 6. © ,1 •o*o .M c © ® ‘3 ©■3^ ■ M ii\ VALUT91ENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre. Sóra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győrre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d a „ Uj­be­­ny­re 8 óra reggel. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg „ Nagyváradra: 4 „ 15 „ . 5 „ , Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. d. u. Temesvárról—Bazlásra: 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 83 p. r., 8 ó. 22 p. estre. Debrecenből—Pestre: 11 ó. 15 p. d. e., 9 ó- 63 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. n. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p. e., és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. Uj-Szőnyból—Bécsbe: 2 óra 5 p. délután. •­­Gyárról—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. n. 5 ó. 48 p. reggel. ÁLLÁ­S 1 7 8. DUNA. Pesten, nov. 2. 5‘ 8“ 0’" 0 felül Pozsony, oct. 27. 1’ 5“ 0-on felül apadóban TIMEA. Tokajban, nov. 4. 2' 4" 0 felül apadóban. Naményban, nov. 2. 4' 0" 0 alul BEGA. Temesvárott, oct. 26. 0‘ 4" 0 felül. KULPA. Sziszében, oct. 24. 12' 2" áradóban FERENCZCSAT. Tiszaföldv., oct. 11. 0‘ 3» 0 f. 86.45 77.15 68. 25 51. 95 43. 30 17.06 67.40 95. 50 98.70 86. 75 97.­ 86. 84.50 96 97 96 95 324. 45 138. 05 115. 35 116. 25 17. 05 81. 90 44.60 98.85 39. 35 38. 85 27.— 27. 30 16.75 174. 6 270.40 126.— 97.— 105.­ 66.10 95. 25 Iparrészvények. Bankrészvények Bankcertificat ... Hitelintézet....................... Escomte-bank .... Lloyd részvények. . . Dunagőzb. részvény. . . „ 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid .... Bécsi gőzmalom . - / Elsőbbségi kötvények. 5%/, Lloyd....................... 5% Éjszaki vaspálya 5% Gloggnitzi . . . . 1*/n Gőzhajózási . . . Államvasút a 500 franc. Lombard á 275 lira . . 991. — Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r.. . Augsburg uso . . . 247. 40 123.90 340.— 535.— 63.­83.— 90.30 90.80 89.25 90 30 270.40 87. 60 Bukaresti ti napra fr. 275 Stambul........................... 495 Frankfurt 3 b. múlva f. 87.70 Hamburg 8 „ „ 77.50 Livorno............................ --- London ........................... 102.20 Milano........................... 99.50 Paria ................................. 31.05 Vert arany .... Szélarany ... Napoleon d’or .... Souverain d’or .... Orosz imperiale. . P. Fridriách d’or . . . Angol Souvereings . . . Ezüst.......................’ . ‘. Paris, nov. 3. 41/,0/« rente » 8«/......................... London, nov. 3. 3% Gons. mérő Súly. | auszt.érték.a iQ Alsó austriai |Font­ |fr.|kr|fir.|krft.|kr [§ i i— Boza, marosi • 186—87/— —|— „ bánsági r.| 9775 1 4 201—1—430 1§ ,. tiszai r 185—071 3 571 4 — 412 Ifi bácskai. ------841 3 571-1-4_n „ fehérvári84—86* 3 67­­4| —_20 1 » » U183—851 8 67 1 3­­ 90__IS Kétszeres . r.78—T9| 2 31 2 10___1H Bocs . . . . r.177—791 1 961 2 102281 . „ .... ujS76—78« 1 905 2 10__Ifa Árpa........... 65—695 1.751 21 —2 Zao. . . . . 165—681—1—1— —2p 1d­ 158 || Kukoricza . .|80—81| 2 10 | 2 25 2441| Köles ..... |80—832 2 3| 2110 2301 Bab............... S87-891 3 50 | 3|6b 348|;; tavaszi repeze — I 6 801— —__ káposzta rep. 3 — 9 5 —1 5 25_30 | Ferencz­ József keleti vaspálya. Pest, nov. 6. II. Számokban fekszik a legbiztosb mathematikai bizonyság, s ennélfogva semmi sem tanúsítja inkább, hogy a keleti vasúthálózatnak jövője van, s hogy annak terve biztos számokon alapult, mint azon körülmény, hogy Rothschild és társai a beolvadás esetére minden keleti részvény után 15 frankot, ösz­­szesen tehát négy és félmillió frankot ajánlot­tak,mely ajánlatból az következik,hogy ha Rothschild, mint szándékozik, a k­e­l­e­t­i vasúthálózatot 73 mért­földdel kevesbíti, a fenmaradó vasútból minden mért­földre a kiépítési költségek rovására 62.000 frank­­nyi új teher nehezedik; az idegen vállalkozók tehát meg vannak győződve, hogy az átveendő vasutak mértföldenkint 3100 frankkal többet jövedelmezend­­nek, mint az állam részéről biztosított 50/10% garan­­tia feltételez, mert bizony nem hihető, hogy az állam csupán a tulajdonosi változás kedvé­­é­r­t négy és fél millió ft. biztosítását magára vállal­ja, mely összeg az építési költség terhére semmikép sem rovathatik. A közelgető nov. 10-diki közgyűlésen természete­sen a részvények fognak szavazni, s azoknak szá­ma az egyik és másik harczoló- oldalon dönti el a csatát. — S nem tekintve azon nagy mennyiségű részvényt, melyet a hatalmas vállalkozók ily esetek­ben ügyviselőik rendelkezésére szoktak bízni, — a Rothschild és szövetségesei által felajánlott kész­­pénzbeli nyereség valószínűleg elég hatalmas arra, hogy az ellenfél táborának kezeiben létező részvé­nyek szavazatát a keleti pályatársulat felolvasztá­sára megszerezze. S ekkor természetesen nem a közérdek, hanem az individuális érdekek, t­i. a Párisban elkelt 140 ezer részvény lesznek győztesek, melyeknek in ultima analysi a dunántúli alsó megyék, (Tolna, Baranya, Székesfejérvár, Somogy) valamint a drávai kerület gazdag kincseihez és solidáris érdekeihez semmi kö­zük nincs. Véleményünk szerint azonban oly vállalatoknál, melyek valamely ország speciális érdekein alapul­nak, az eredetileg kitűzött czél lehet csak méltányos irányadó, nem az egyéni nyerészkedési vágy, külön­ben szerencsétlenségnek kell tartanunk ily esetekben minden külföldi részvétet, mely ama czélt azonnal cserben hagyja, mihelyt valamely pillanatnyi, s azért gyakran illusorius haszon az ellenkező oldalon nyi­latkozik. A derék és hazafias minoritásnak abban is igaza van, hogy megfontolja az érdeket, mely a keleti tár­sulatot e sajátságos fusióra ösztönözhetné, — így pél­dául a keleti társulatnak az olaszszal és tyrolival semmi közös érdeke és viszonya nincs, s oly vona­lakkal sem­ vágyhatik érintkezésbe jönni, melyek csak nagy pénzhatalmasságok védelme alatt lézengnek, s melyek még a leglázabb részvényszédelgéskor sem tudtak lábra kapni, mint a karánthi és sziszeki vonal­tervek, sőt egy második simmeringi építkezés követ­keztében (Tyrolban a Brenner hegyen, s Horvátor­szágban a Sz. Péteri magaslaton) egy megemészthe­tetlen terhet vesznek magukra. Egyáltalában pedig nem szabad szem elől tévesz­teni, hogy ez esetben egy létező, az állam részéről jogosult, s nevezetes előmunkálatai folytán a siker­hez már közelálló társulatról van szó, mely midőn több vasúti csoportulatokból egygyé olvadt, — azon biztosítást nyerte, hogy megállapított terveit vég­rehajthatni fogja. Minden gondolkozó ember belátja tehát azt, hogy a „magyar urak“ a keleti vasúthálózat eladásába vagy úgynevezett fusiójába bele nem egyezhetnek, mert azon erkölcsi kötelezettségről, melyet programm­­unkban Magyarország irányában magukra vállaltak, — le nem mondhatnak; és mégis óhajtanunk kell, hogy ha e reánk nézve ártalmas fusió létre jöne, — az igazgatótanácsban, a mennyiben a lovagias érzü­let engedi, megmaradjanak, mert ők az ország szük­ségeit mindenesetre jobban ismerik mint Rothschild ab Pereire, vagy azoknak buzgó franczia ügy viselői Manuel, Talabot, Andrée s egyéb idegen urak, kik ez ügyben pusztán financiális rugóktól vannak vezérelve. Ha azonban e téren kudarc­ot vallunk, azt ismét főleg önmagunknak s tulajdonkép részvétlenségünk­­nek tulajdoníthatjuk. Mert ha a birtokosok és uradalmak kellő időben ér­dekeiket szemmel tartják vala, nem kénytelenetek volna a magyar érdekek vezérei hadsereg nélkül azon leverő öntudattal szállni szembe az ellenféllel, hogy elveszett a csatatér, mert hontársaik közül csak tétlen nézőik, s meddő bámul­óik vannak A keleti vaspálya ügyéhez. Fel vagyunk hatalmazva, az „Ostdeutsche Post“ tegnapelőtti számából a következő levelet átvenni „Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapja 250-ik szá­mában egy pesti levele tolmácsává lett azon kínos bizonytalanságnak, mely Magyarországon uralkodik a keleti vaspálya sorsára nézve, s az igazgató tanács minoritásának némileg szemére veti, hogy az ügyál­lásra nézve további fölvilágosítást nem ad, mint az „Ost. D. P.“-ban előbb két ízben tévé. Mivel több ol­dalról intéznek hozzám hasonló kérdéseket, meg fogja ön engedni nekem, hogy újra visszatérjek e sa­játságos és ritka pörre. Nem él legkisebb illusióban az igazgató tanács mi­­noritása, mely azon hat úrból áll, kiknek nevei e lap­­ban közzé lőnek téve, azon sorsra nézve, mely a köz­gyűlésben igazságos ügyére vár. Már eddig is nagy­mennyiségű részvény érkezett ide Párisból azon fi­­nancierek phalanxának támogatására, a­kik egy nagy részvény­kibocsátás kedvéért a Ferencz­ József keleti pályát föloszlatják, s egy szivacs elvonással akarják megsemmisitni a magyar föld nagy terüle­teinek igazságos reményeit és várakozásit. Ily pha­lanx ellen merőben tehetetlenek az eredeti alapítók, kik szilárdul ragaszkodnak adott szavakhoz s kez­detben tett kölcsönös ígéreteikhez. Azon urak, a­kik a Ferencz­ József keleti vaspályát a Rothschild-Tala­bot társaságnak eladták, épen abban bíznak, hogy senki sem áll azon társasággal szemben, kinek joga volna a kérdéses vonalak fölépítésére. Igaz, hogy senki sem áll szemben azon társaság­gal, kinek oly joga volna a kérdéses vonalak föl­építésére, melyet törvényszéki panasz útján érvényesíthetne. Ezt teljesen megengedjük De ez nem azt teszi, mintha a társaságnak e részben semmi más, morális kötelezettségei se volnának. A társaság alapítói, a­kik jelenleg az igazgató­tanácsban ülnek, a beolvasztott kisebb társulatoknak határozottan kö­telezték magukat érdekeik szemmeltartására, és­pe­dig a mostani társulat nevében , mint annak képvi­selői. Igaz, hogy egy törvényczikkelyt sem lehet e tár­saság garantiájának tekinteni, hanem az a társaság becsületességében állott, melynek biztosítéka ismét képviselőinek becsületessége. A­ki tehát a kötelezett­ségek teljesítésében a törvényszéki rákényszerítés mellett másneműeket is elismer, melyek a becsület­szón alapulnak, a­ki továbbá azt hiszi, hogy a pénz és iparügyekben is alkalmazhatók a közérvényű fo­galmak, nem fogja az tagadni a keleti vaspálya tár­sulat kötelezettségét, s nem fogja helyeselni soha, ha azon hivatkozással akar az ember megszabadulni e kötelezettségtől, hogy erőszakkal rá nem szorítható. Nem lehet felednünk ez ügyben még egy körül­­ményt. Mindazon igazgató-tanácsbeli urak, kik a keleti vaspálya reductió­­jára szavaztak, igazgató tanácsnokai egyszersmind az államvaspálya-társa- Ságnak is. Tudva van (mint a fusio tárgyában kelt és közzé­tett jegyzőkönyv okmányi hitelességgel bizonyítja), hogy az állam-vaspálya-társaság képviselői 1856- ban, midőn a magyar urak a győr-zimonyi vonalra en­gedélyért folyamodtak , azáltal akarták gátlani e vonal létesültét, hogy e vonalra nézve vélt jogokkal állottak elő, s épen ezzel kényszerítették a keleti vas­pálya különböző ágainak társulatait a fusiora. Nem a legtermészetesebb-e azon gyanú most, midőn vonalukat Baziásig kiépíttették, hogy a keleti vaspálya igazga­tótanácsában való állásukat és majoritásukat arra használják föl, hogy ez utóbbinak elnyomorítása ál­tal hosszas időre egyedáruságot biztosítsanak ma­guknak ? Mindegy nekik, ha mindjárt egy ország nagy részének kárával történik is ! Igazgatótanácsunk minoritása nincs csalódás­ban a közelebbi közgyűlés kimenetele iránt; haszta­lan kecsegteti magát azon reménynyel, hogy alkudo­­­zás által még egyik vagy másik vonalat megmentse.­­ Nincs már egyéb hátra, mint a közgyűlés előtt az ügy­­állást a maga valóságában előadnia s honfiai és meg­bízói előtt személyes becsületét minden szennytől megmentenie. Ez nov. 10-én meg is fog történni. Mivel addig egy hét áll előttünk s ez idő alatt sem szeretnénk nem a valódi szinben állani a közönség előtt, barátságosan kérjük fel önt, legyen szives ez iratunknak minél előbb helyet engedni becses lap­jában. B­é­c­s, nov. 2.1858. Maradok tisztelettel Gróf Zichy Edmund.“ Pest, nov. 6. „Vox populi vox Dei“ azaz : „nép szava Is­ten szava“; az emberiség történetéből merített köz­mondás ugyan, de csak is a népek közös, egyetemes, erkölcsi érdekeire alkalmazható, midőn t. i. a közér­zület rászalást vagy helyeslést, hálát vagy elkesere­dést nyilvánít azon hatás felett, melyet emberek vagy intézmények az állam közös érdekeire gyakorolnak. Nemcsak a rómaiak és görögök egykori, de a fran­­cziák újabb története is bizonyítja azonban, hogy a „plebiscitum“, a nép tömeges szavazata, nem mindenkor felel meg a közérdeknek, s legkevésbé bízható benne akkor, midőn megoszlott an­yagi érdek forog kérdésben, melynek eldöntésére nagyobb értel­miség kívántatik. Igazolja e nézetünket a tagosztály ügye ha­zánkban. A tagosítás a hazai mezőgazdaság fel­­virágozhatásának elkerülhetetlen feltétele,­­ mégis a nép többsége azt a legszámosabb esetben ellenzi, és saját anyagi jóllétének kifejlődését gátolja. Ez pedig nem lehet Isten akaratja; hol tehát a nép a tagosítás ellen szavaz, ott a nép szava nem Isten szava, hanem a magyar faj tiszta eszének c­áfolata. E napokban lesz ily próbára téve egyik előkelő al­földi városunk, a sok tekintetben példásan haladó Nagy-Kőrös polgárainak értelmi fokozata, mert a megtartandó népgyűlésen a felett lesz szavazás, vájjon egyén és jelek szerint osztassék-e fel a köz­legelő, vagy üzessék-e tovább is a nomádszerű vad közlegeltetés ? Mi nemcsak reméljük, hanem óhajtjuk is, hogy e derék magyar közönség tömege üdvös példát mutat az egész országnak, s az individuális tagosí­tást fogja megszavazni, hogy mindenki csak saját magáén keresse boldogulását; hogy iparkodásában s vagyona használatában senki ne legyen gátolva; s hogy új tanyák alakulhassanak a kiházasitandó gyer­mekek számára s nemzetünk szaporodhatására. Nagy-Kőrös sokszorta gazdagabb leend, mihelyt kiterjedt kopár közlegelője telkek szerint ki leend hasogatva, s a magáét minden gazda elkülönözve, kedve és szüksége szerint mivelheti, é­s benépesít­heti, ne­hogy éhes idegen bevándorlók sóvárogjanak utána. Pécs, nov. 3. Városunkban és környékén a beszélgetés és vita tárgyát egyedül a keleti pálya sorsa képezi. Pé­cset nem elégítheti ki a gőzhajótársaság szárnyvo­nala, mely kőszenünkkel monopóliumot szeretne űzni. Nekünk szintúgy mint Tolna, Baranya és Somogy megyéknek életszükség azon vasúthálózat, mely kő­szenünket és egyéb terményeinket Sz.-Fehérvár, Nagy-Kanizsa és Éjszak irányában továbbszállita­­ná. Mi eziránt hatóságilag is vagyunk biztosítva s nem hiszszük, hogy Rothschild nyerészkedési igye­kezete túlsúlyra vergődjék az állam ellenkező érde­keivel szemközt. Nevezetesen azt szeretnők tudni, azon esetre, ha Rothschild és pénzszövetségesei a keleti pályát el találnák nyerni, minő megoldást nyerene azon szerző­dés, mely Pécs városa és a keleti pálya közt az itteni kőszénbányákra nézve köttetett Amannak képvise­lői Czindery László, ifj. Majláth György és Tsaprin­­ger urak J­emennek Zichy Edmund gr. és Dr Wini­­várter jogtanácsos urak voltak. Reméljük, hogy ily férfiak és testületek közt ezen, az egész országra nézve fontos szerződés s az eldöntő helyeken több ízben nyert biztosítás nem lehetett csupán gyermek­­játék­ és kereskedelmi szemle. Kazdasagi Kalocsa, nov. 3. Időnk oct. 30 óta szörnyen meg­változott ; azon napon nagy szél és hideg eső kezdő­dött, mely két napig tartott; nov. 1 jén beköszöntött a fagy és hó, és azóta folyvást tart. Piaczi árjegyzé­künk a július-septemberi átlag szerint volt: tiszta bú­za auszt, mérete 3 frt 222/3 kr, kétszeres 2 frt 472/3 kr, árpa 1 frt 422/3 kr, zab 1 frt 30 kr, kukoricza 2 ft 17 kr, krumpli zsákja 1 ft, borsó és bab­itezéje 3 kr, lencséé 6 kr, köleskásáé 4 kr, bor­akója 6—8 frt, keményfa öle 10 frt, lágyfa 7 frt, fagygyú fontja 20 kr, szappan 20 kr, zsir­itezéje 30 kr, sertéshús font­ja 12 kr, szalonna 34 kr. —oktőberi átlagos áraink: tiszta búzának a­ mérője 3 frt 4 kr, kétszeres 2 frt 34 kr, árpa 1 frt 302/s­­zab 1 frt 22 kr, kukoricza 1 frt 402/s, krumpli zsákja 1 frt 12 kr, lágyfa öle 6 frt 30 kr; többiben az előbbivel egyenlő. Deés, oct. 30. Piaczi ár közelebbi hetivásárunkon, mely országos vásárnak is beillett volna, a követ­kező volt: Tiszta búza egy erdélyi köböl 8 frt 10 kr, kétszeres 6 frt 30 kr, rozs 5 frt, zab 2 frt 25 kr. Tö­­rökbuza 4 ft 50 kr. Egy kupa borsó 15 kr. Lencse 15 kr, fusznika 10 kr, egy véka pityóka 1 frt 30 kr. Egy kupa köleskása 40 kr, árpakása 40 kr. Egy mázsa széna 5 ft. Egy mázsa szalma 3 frt 20 kr. Egy öl tűzifa 12 for. 30 kr. Egy font fagygyu gyertya 1 ft, szappan 50 kr, marhahús 12 l/7 kr, só 62/4 kr, lámpa­olaj 2 frt 30 kr. Egy kupa bor 1 ft 20 kr, ser 25 kr. Pálinka 1 ft 36 kr, mint voltak. r. 1. Uj-Arad, oct. 30. Búza 2 ft 48 kr — 3 ft 12 kr; rozs 1 ft 30 kr; árpa 1 ft 6 kr ; zab 1 ft; tengeri 1 ft 12 kr pp. mérője. Sziszek, oct. 31. Búza 3 ft 20—40 kr, kétszeres 2 ft 30 kr, zab 1 ft 20—24 kr, tengeri 2—2 ft 6 kr pp. mérője. Bécsi pénzcsarnok, nov. 5. A bécsi börze tegnap este sem javult, sőt egész a paniqne örvényéig sodor­tatott, úgy hogy a hitelrészvények 241-ig leszálltak. S úgy látszik, ezen állapot összefüggésben van a bé­csi bank magatartásával, mely csekély önbizalmat s a kellet­inél nagyobb törekvést mutat hasznot húzni a helyzetből. így nagyon rosz benyomást tett, hogy a bank régi jegyeit, a pátens ellenére, nem 105, hanem 102—103 ftért váltja be. E miatt a bécsi lapok is ke­ményen fölszólaltak. Másfelől igen czélszerű volt a bank azon határozata, hogy a régi húszasokat súly­­érték szerint beváltani kész, mit bizony az ezüstmű­­vesek is meg fognak tenni. S igy legalább a tudatlan néptől nem fogják hajhászok olcsón elcsalni húsza­sát. Az ezüst agro 5%. Bécsi gyapjuvásár. Mult October hóban összesen legfeljebb 1000 mázsa kelhetett el mindenféle gyap­­júnemből, — többnyire finom egynyiretű és bárány­­gyapjú; mázsája 140—170 pftjával. A vevők több­nyire reichenbergi gyárosok voltak. Nyári gyapjú kevés volt a piaczon; a vevők is hiányzanak, s ezért mostanáig az árak még nincsenek meghatározva. Vegyes közlemények. — A nemzeti bank kihirdette, hogy mostantól kezdve a régebben vert ezüst húszasok, az úgynevezett nagy húszasok súly szerint, t. i. fontjak 29 frt 76 uj krjával, azaz egy lat bécsi kereskedelmi súly szerint latjak 93 kijával vétetnek be s fizettetnek ausztriai értékben.­­ A nemzeti bank ezüstbeváltó hivatalában f. hó 3-án a pengőpénzbeli bankjegyek ausztriai értékű pénzben nem 100-tól 105-ivel, hanem csak 103-ával váltattak be. A közönség nagy tömegekben tolon­gott oda, a­mit az aprópénz-szükségből lehet magya­rázni. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 254. számából (nov. 6). Földtehermentesités. Irinyi István, Ágos­ I­­on és Judit eszenyi és agteleki urb. birtokuk után járó s kárpótlási tőkére nézve az igények bejelentendők dec.­­ 21ig, tárgy, 1 nap jan. 21-ke a beregszászi cs. k. megyei­­ tszéknél.­­ Biróilag árvereztetnek: Szegeden néhai Ko­vács György hagyatékához tartozó ház, szőlők és kaszáló árv. nov. 27-kén a szegedi cs. k. megyei tszék által.­­ Nagyváradon Somogyi Páltól lefoglalt 85 számú­ 700 pártra becsült ház árv. dec. és jan. 10 én a nagyváradi cs. k. vár. kik. bíróság által. — Matolcson Szabó Ist­vántól lefoglalt 118 számú 120 pftra becsült belső te­lek árv. december és január 15-én a fehérgyarmati szol­­gabiróság által. — Szegeden néhai Hegedűs Márton ha­gyatékához tartozó ház és szőlők, árvereztetnek nov. 13-án a szegedi cs k. megyei törvszék által.­­ Szege­den Labozár Ferencz hagyatékához tartozó ház, szőlő és több darab szántóföld árv. nov. 3- án a szegedi cs. k. megyei törvszék által. — Egerben Luprics Jánosné ha­gyatékához tartozó hatvani külváros 3-dik negyedében 792 számú 1400 pftra becsült ház árv. az egri cs. k. me­gyei törvszék által. — Érden Kavran Mihály és György­től lefoglalt és 600 pftra becsült 6 kapás szőlő árv. dec. és jan. 14-én a bicskei cs. k. szolgabiróság által.

Next