Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)

1858-12-01 / 2643. szám

257-2643. 9-dik évf folyam.PESTI NAPLÓ. Főmunkaü­re­s Szerkesztési Irod«, b. Kemény Zsigmond» | Egyetem-utcza 2-dik (Bum, 1-ső emelet. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. K­iadó­hivatal: Ferencziek terén 7-ik szám, földszint.. A tny anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása tárfű­ panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán­­ Pesten, hutához hordva s Évnegyedre .... 6 Irt pp. Évnegyedre . . * firt — kr. pp. Félévre.............................11 frt pp.­­ Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. WrífofvnénvAfr­éli* • 6 ha8A'­a Petitsor 1-sz. hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegé­­­lUiUvUlivujfOfi 'Íja s külön 80 njkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 25 ujkr 1858. Szerda , dec. 1. Távirati tudósítás a bécsi bőn© árb©letérői november 30.1858. Érték |Pénzb.| Érték |Pénzb.[ Érték | Pénzb.| Érték Pénzb. Államkölcsön. S»/0-et metalliquea . 1­­/,»/,-en mat. . . . 1%-es met..................... 8%-es met. .... . SViVo-e* met . . . 1%-es met..................... 2y»*/»-es' bankó . . 5'/o-8b B torosat . . 5%-es lombard velenczei 5'/19* eemseti kölcsön . 5%-es alt. anszt. arb. k. B'/t-es magyar ét gall 5%-es erdélyi urb. k. 5% -et topropyi . , 6%-es tor­olhat. gloggniozi 4°/o-es petti '. . . . . éVo-et majlandi . , Sorajery kötelesvény. 1884-diki . ... . 1839-diki . . . . . 1864-diki .... Trietst kölcsön 4 100 frt Comp.­Rentpapirok . . Eszterhizy 40 ... . Balm. sorsjegyek . Pálffy . ** . . Genois .... Clary hg ............................. Windischgrätz hg Waldstein gróf ... Keglevieh gróf . . . Vazútrészvények. Éjszaki vasút .... . Államvasút . . .­­ . Aramvasúti certific. Linos-budweisi . . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya Tiszai pálya .... Ferencs József keleti pály. Pardubiczi vaspálya . Keletgalieziai . . . . 123. 89.— 105 — 68.80 189. — 86. 65 I 86.45 Bukaresti 1 1 napra fr. Stambul . Frankfurt 3 h. múlva f. Hamburg 3 » . Livorno .' . London . Milano . . . . '. Páris . .­­ . Pénzérték (valuta) Vert arany . Szélarany . . Napoleon d'or Bonverain d’or Orosz imperiale P. Fridriach d’or . Angol Souvereings . Pária, nov. 27. 4*/»% rente . VH . . ... London, nov. 27. 3*/o Dont. 14. 68 8 45 86.50 76.60 102.30 100.— 40.65 4.86 8.30 14.28 8.40 8.76 10.48 96.75 74.45 987. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai nov.30. mérő Alsó austriai Boly.­­ auszt. érték. Font. 1. Búza, marosi ■ l, bánsági r­é­tiszai . L bácskai. .. fehérvári Kétszeres Bozs . . . Árpa . . . Zab. . . . Kukoricza Köles . . . Bab . . tavaszi repcze­i káposzta rep. I 86-85­­6 84-88-78-77- 6,A -87 J -841 -861 -85] -v»j -79 -781 MM ■OO «a­o «?•» —y VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre: 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre, Bécsből—Győr—Uj-Szőnyre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d u. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel . Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg. , Nagyváradra: 4 ó. 15. p. d. u. 5 ó. reggel. Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. ifjj., 2 ó. a. u. Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 44 p. r. Debrecsenből—Pestre: 11 ó. 17 p. d. e., 9 ó. 58 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p. e., és 6 ó. 10 p.­­ Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. Uj-Szőnyból—Győr—Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Gyárról—Bécsbe: 8 ó. 37 p. d. u. 5 ó. 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. reg., 4 ó. 3 p. délután. Szolnokról—Debreczenbe : 10 ó. d. e., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e., 4 ó. 15 p. d u. P.-Ladányról—N.-Váradra: 1 ó. 15 p. d. u. Aradról—Pestre: 9 óra 26 p. d. e. Aradról—N.-Váradra : 3 óra 50 p. reggel. Pospák-Ladányról—Aradra: 1­0. 8 p. délután. Donavszállás. Pesten: nov. 30. 7­­0" 6‘" 0 felül. 85.90 76.17 68. 25 51. 43. 17.­­63.25 94. —­ 98. 86.25 96.— 85.15 84.— 96 97 96 95 320 — 136. — 115.15 116. 70 17. 85 81.85 42. 25 39. — 38.75 37.26 25.75 26. 75 16. 76 1743. 263.40 Iparrészvények. [parirészvények ikvertificat . . . llintézet .... imte-bank . . . .d részvények . . lagosh. részvény. . ., 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid . . . Bécsi gőzmalom , Elsebbségi kötvények 6% Lloyd .... #'/• Éj­szaki vaspálya 5'/, Gloggnitzi . . . 4% Gőzhajózási . . Államvasut a 500 frank Lombard A 275 lira . Váltó (devisek). Amtterd. 2 hóra­r.. . Augsburg uso . . . 968.— 246. — 617.— 316.— 528.50 305.— 400. — 89. — 89.50 87. 90. 263.90 r. njj76- 165- (65— nj (48- 180-80-87-68] 46 jj 81 ( 83 ( 89] ft-lkr 4 -3 78 -1——— 3150 385 __ 386-1— — 360 890__— 867 390__— 210 220—— 210 220__— 210 220__— 176 2——— 190 215—---186 150__— 220 235____2 210____ 350 318__-640 5­25____ 4405­­ PESTI NAPLÓ december havi folyamára Előfizethetni 2 pfttal (új pénz 2 frt 10 kr). A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. Pálinkafőzés és szeszadó. Pest, nov. 30. II. Mielőtt a zágrábi iparkamara indítványának támogatásába bocsátkoznánk, érdekesnek tartjuk azon előadásból, melyet bizonyos N­e­u­m a 11 lovag és ausztriai birtokos a bécsi gazd. egyesület múlt nyári nagygyűlésén tartott, s mely a bécsi gazd. lapok i. e. 12- ik száma mellett megjelent, a nevezetes­ helyeket ide átvenni: „Hogy a pálinkafőzés a mezőgazdaság javára szük­séges, természetes és jótékony iparág, felesleges bi­zonyítgatni. ” Czélja 1-ör a burgonya értékesítése, 2 or a takarmányanyag gyarapítása és 3-or a trágya szaporítása. Mind a három czer annyira fontos, hogy a pálinkaégetést már azon időben szükségessé tették, midőn még a közönséges módon is előnynyel gazdál­kodtunk. De az idők változtak, az adó emelkedett, a robot megszűnt; beruházásra nagy tőkék kellettek, s az ingyen kéz helyett napszámost kellett fogadni. Azon­ban a napszám is némely vidéken a győzhetetlensé­gig emelkedett, másutt pedig nem is volt kapható. Pótlás kellett a nagyobb kiadásokért, s több és ol­csóbb takarmányra lön szükség s újabb erővel fog­tunk a szesz- s a­hol lehetett, a czukorgyártáshoz. Csupán a gabonatermelés mellett többé senki sem állhat meg és csak azáltal, ha több marhatartás mel­lett egyszersmind több trágya állíttatik elő, lehetsé­ges a jól trágyázott bár kevesebb földön termesztett gabonaszaporodás folytán létezni. Egy szóval a mezőgazdát egyedül az ipar és húster­melés mentheti meg. Fájdalom, Ausztria hús­­szükségének nagy részét külföldről fedezi, ezért kész­pénzét adja ; a szomszéd országok ausztriai pénzzel vannak elárasztva, nem is számítva a marha­ pestist, melyet az idegen csordák az országba rendszerint behoznak. — S e tekintetben nem lehet érdeknélküli azon adatot említni, hogy 1856-ban 11,398,885 ftnyi értékkel több hus­állat hozatott be Ausztriába mint vitetett ki. (Ez a lecske természetesen főleg Magyar­­országot illeti, mert ezt a hézagot saját érdekében hazánknak kellene kipótolni, s 11 millióval évenkint gazdagabbak lennénk.) Az állattenyésztés és pálinkafőzés azonban közvet­len összefüggésben vannak. Ha ez utóbbi csak mér­sékelt nyereséget ad is, több és olcsóbb takarmány állíttatik elő marhatartásra. A pálinka árát a burgo­nyatermés minéműsége határozza meg leginkább, de a pálinkaiparból háramló haszon a rá­vetett adótól függ. Jelenleg a szesz ára oly alacsony, mint nem volt 1850 óta, midőn a fogyasztási adó 10 krt tett, holott ugyanazon adó most 18 krra van emelve. Ha pedig a pálinka olcsó, az adó viszont magas, akkor a pálin­kamoslék is takarmánynak drága, s a gazda inkább megszünteti szeszegetését, mintsem kárral dolgoztas­son, ha csak tenyésztési s marhatartási szükség arra nem kényszeríti.­­ De nemcsak az adó magassága veendő tekintetbe, hanem még más három nehezítő mozzanat. Hogy először az egész kabarék edénytar­tamát megadóztatják, holott a burgonyánál az erje­dési emelkedésre legalább 10% -ért üresen kell hagy­ni ; a pálinkagyártó tehát a nem létező kabaréktól is adót fizet.­­ Másodszor, hogy a kiegészítési idő ki­­szabatik, holott az erjedés sok esetleges vegytani s légmérsékleti viszonytól függ, s így sokszor égetni kell, mielőtt az erjedés bevégződött volna.­­ S har­madszor a burgonyarothadás az adó arányát még nyomasztóbbá teszi." Ezek után az értekező példákat hoz fel az ausztriai monarchia minden részeiből, s igy Magyarországból is, részint annak kimutatására, hogy a fennálló pá­linkaházak nagyobb része csak állattenyésztési szük­ségből, de kárral dolgozik, részint igazolásul, hogy a fogyasztási adó fokonkénti emelkedésével aránylag a pálinkaházak nagyobb része a szeszgyártást meg­szünteté. Bármily tanulságosak azonban e példák, rovatunk­­ tere nem engedi azokat ide egész terjedelmükben át­venni ; s egyedül azon összeállítást fogjuk használni, melyet az érdemes értekezővel a nagybirtokos herczeg Jablonovszky Galicziáról közlött, s mely a bécsi gaz­dasági egyesületnek is előterjesztetett. Gazdasági és kereskedelmi szemle Pest, nov. 30. Az idő tetemesen meglágyult, s ha bár borús is az ég, s reggel ködös, de úgy hisszük, az alföldön még hasznát veszik. A Duna lassú apa­dásban van, de ment lévén a jégtől, a gőzhajótársa­ság a kedvező idő folytára aldunai járását újra ren­dezi Mohács, Titel, Zimony, Orsova, Giurgevo és Ga­­lacz között. Pesti hetivásár, 1858. november 30-án. Ausztriai értékben. Búza 1. rendű 3 ft 78 kr; 2. rendű 3 ft 662 3 kr; 3. rendű 3 ft 49 kr. Kétszeres 1. rendű —; 2. rendű — ; 3. rendű —. Rozs 1. rendű 2 ft 232/3 kr; 2. rendű 2 ft 10 kr; 3. rendű 1 ft 91% kr. Árpa 1. rendű 1 ft 78% kr; 2. rendű 1 ft 65 kr; 3. rendű —. Zab 1. rendű 1 forint 51% kr; 2. rendű 1 frt 45 kr; 3. rendű 1 frt 38% kr. Kása 1. rendű —; 2. r. —; 3. r. —. Tengeri 1. rendű 1 ft 78% kr; 2. rendű 1 ft 71% kr ; 3. rendű 1 ft 65 kr; egy pesti mérő. Egy kenyér 90, 1 ft 80 krajczár. Egy zsák burgonya 1 ft 35 kr, 1 ft 25 kr, 1 ft 15 kr. Borjú 16 ft 80 kr, 13 ft 65 kr, 10 ft 50 kr. Birka 4 ft 20 kr, 3 ft 15 kr, 2 ft 10 kr. Tojás 2 kr darabja. Egypár öreg tyúk 90, 80 kr; egypár nyársra való csibe 80, 60, 40 kr; egypár kappan 1 ft 5 kr, 90 kr; egypár récze 1 ft 45 kr, 1 ft 25 kr; egypár Ind 2 ft 50 kr, 2 ft 10 kr ; egypár puska 2 ft 80 kr, 2 ft 50 kr, 2 ft 10 kr; 1 font borjúhús 27, 23 %, 20 kr; 1 font sertéshús 27, 23%, 20 kr; 1 font nyers sza­lonna 34 kr; 1 font háj 34 kr; 1 font disznózsír 34 krajczár; 1 font tehénzsír 66%, 60 kr; 1 font vaj 66%, 60, 52% kr; 1 font repczeolaj 34 kr; lenolaj 34 kr; fris tej 8%, 6%, 5 kr; tejföl 34, 30 kr; szilvapálinka 40 kr; törkölypálinka 30 kr; rozspálinka 26% kr; szesz 30 kr; 6 bor 20, 17% kr; új bor 14, 10 kr; ser 10 kr; eczet 10 krajczár; borsó 10 kr; lencse 10 kr; bab 7 kr; köles­­kása 7 kr; árpakása 7 kr; egy ircze. Egy koszorú vereshagyma 40, 30,13% kr; egy adag savanyú ká­poszta 13% kr; egy mázsa széna 2 ft 10 kr, 1 ft 85 kr, 1 ft 65 kr. 100 kéve szalma 6 ft 30 kr, 5 ft 25 kr, 4 ft 20 kr; 18 darab tojás 40 kr. Tiszafüred, nov. 25. Hogy a tiszaparti lovak te­nyésztéséről irt czikkem kiadatott, köszönöm! Ezzel egy mázsányi kő esett le szivemről. Vérig boszan­­tott már engem azon állatkínzás, melynek elejét sze­retném venni. Hanem engedje meg, hogy még egy észrevételt röpíthessek a mondottak után. Tudom én nagyon jól, hogy az efféle czikkekkel is épen úgy vagyunk, mint a legszebb prédikácziókkal. No már ő szép volt! No már ezt megérthette az együgyű is! Ejnye­beli aranyos szája is van ennek a mi papunk­nak ! Szinte érezte az ember, mikor az ige csepegett lelkébe, mint az a meleg tavaszi eső hull a száraz földre ! .. . így beszél a nép, mikor a templom szent küszöbén kilép; de alig ér haza , már a régivé lett, s már ellenkezőjét cselekszi annak, a­mit aranyos szájú papjától hallott. Video meliora proboque, dete­­riora sequor. Mondják el a népnek , hogy ő hóhéra igavonó marhájának ; beszéljünk neki órákig, hogy őt megbünteti az Isten, ez embertelen bánásért; ő be fogja ismerni igazságunkat, de azért nem lendít egy hajszálnyit a dolgon, s megmarad csökönösödött indolenciája mellett. Mit csináljunk hát , hogyan adjuk be a gyógyszert azon betegnek, ki a száját sem akarja fölnyitni ? ... Szerintem a közigazgatási hatóság segíthetne leg­könnyebben ez uralgó nyavalyán , úgy t. i. hogy a kerületi baromorvossal koronkint meglátogattatná a községeket és ezek istállóit; vagy ha ez hosszú és fá­radságos folyamat lenne , egy bizonyos vagy bizony­talan napon rendeltetné fel a tisztelt barmász úr a községek minden lovait a községi udvarokra, hogy ott szépen megfinanczolhassa, s ha azután a szegény lovakon a vakarónak és kefének semmi nyomait, el­lenben pedig a hanyagságnak minden jeleit látná,­­ alkalmazzon valami kemény paragraphust min­den bűnösre. Fogadom, hogy igy pár év múlva szép és egészséges lovak nyihognának a Tisza két part­ján. S ez eljárás sokkal kevesebb költséget venne igénybe, mintsem tavaszszal a megbetegedett lovak orvoslása *). Hideg időnk van! Hamar beállott a tél, hamar já­­szolyra kerültek mindenféle marháink, s hamar kan­dalló mellé szorultunk magunk is. Mi ugyan majd csak megélünk, a lélek élvezete soha nem fogy el, vannak könyvek és újságlapok, csak olvasni akar­junk, de amazok — amazok, mint jönek ki a takar­mánynyal?— Piaczunkon az élet ára emelkedőben van. Nem is csoda: e vidéken átalánvéve fele sincs elvetve az őszi magnak. Késő őszig nem lehetett szántani a szárazságtól; mikor pedig egy kis havas­eső megpuhitotta földeinket, azonnal elfagyott, úgy hogy most 24 bivaly sem bírna el egy Vidacs­ekét. Mi azonban nálunk nem nagy újság, mert mi min­denben elkésünk. Épen úgy vagyunk mindennel, mint a diletáns agár, mely magától kimegy agarászni, el is fogja a nyalat, hanem egy idegen jön, meglátja azt, és szépen kiveszi a szájából. Két szomszéd helységben, Tisza-Őrsön és T.-Ör­vényen malt hónapban végeztetett be a tagosítás és már fel akarják bontani. Népünk, úgy látszik, teljes­séggel nem barátja a tagosításnak, úgy irtózik attól, mint az ö ... . a tömjénytől. Nem akarja belátni, hogy félannyi tagosított földnek sokkal több hasznát veheti az ügyes gazda, s hogy 5 hold m­ezernál több takarmányt ad, mint 20 hold legelő. Pedig úgy van. Közösben szeret mindent. Ősi, patriarchális életünk maradványa e ragaszkodás. Szép idők is voltak azok, mikor még az apa és anya patriarchális hatalma alatt 5 fia és 5 meny munkálkodott az osztatlan birtokban.­­ Azok is szép idők voltak, mikor a falu határában egy egy mértföldnyi területen kergelőzhettek a szép csikók és szilaj tinók; ha letaposta is egy helyütt a füvek selyemszálát, maradt még másutt elég legelő. De azok elmúltak!!! Most ügyesen és okosan kell használnunk minden darab földet, hogy megélhes­sünk. 1. 1. Posony, nov. 26. Búza 2 ft 94 kr — 4 ft 3 kr, rozs 2 ft 5—77 kr, árpa 1 ft 68 kr — 2 ft 38 kr, zab 1 ft 40—197 kr, tengeri 1 ft 78 kr — 2 ft 10 krajczár mérője. Soprony, nov. 26. Búza 3 ft 36—88 kr, rozs 2 ft 26—40 kr, árpa 2—2 ft 20 kr, zab 1 ft 51—89 kr, tengeri 2—2 ft 20 kr mérője. Kassa, nov. 24. Búza 4—4 ft 30 kr, kétszeres 3 ft 67 kr, rozs 2 ft 83 kr — 3 ft 4 kr, árpa 2 ft 52—73 kr, zab 1 ft 78 kr — 2 ft, kása 5 ft 46—88 kr, ten­geri 2 ft 62—78 kr, bab 3 ft 11—36 kr mérője. Pápa, nov. 26. (Hetivásári tudósítás). Búza 3 frt 15—78 kr, rozs 1 frt 78—94 kr, árpa 1 ft 57—78 kr, zab 1 ft 26—47 kr, kukoricza 1 ft 63—79 kr, burgo­nya 42 kr — 1 ft 5 kr, széna 1 ft 78 kr. Debreczen, nov. 16. Búza 3 ft 46 %; kétszeres 2 ft 94; rozs 2 ft 20% ; árpa 1 ft 68; zab 1 ft 47 ; ten­geri 1 ft 78%; köles 2 frt 10; kása 3 ft 99 kr mé­rője. Marhahús fontja 12 kr (!!) szalonna mázsája 21 ft—22 ft 05 kr. Arad, nov. 27. Búza 15—16% ft; rozs 9­­9% ft; árpa 7*/2—7% frt; tengeri 73/*—8 vftban köble. Bécsi pénzcsarnok, nov. 29. Ha­bár tegnap este némi mozgás volt a börzén észrevehető, ma mégis az üzlet igen lankadt volt, s nevezetesen a 247-el induló hitelrészvények rögtön 245 re visszaestek. A váltó­­escompte is igen drága volt, s első elfogadásért 7% is fizettetett. A lehangoltság egyik lényeges okát a prolongátlók nehézségében keresték, mi a börzeidő vége felé igen is drága jön. De az is bántotta az itteni piaczot, hogy a berlini bank a várt kamatleszállítás­sal még mindig késik. Milano, nov. 21. (Heti jelentés) A búza és kuko­ricza változatlan, csak a fogyasztásra vezetik. A rizs ára csökken. Piaczainkon általán nagy pangás. A Földközi tengeren csak Spanyolország vásárlóit kis­­sebb finom búzát, azon aggodalomban, hogy a dec. 1-jével lejárandó szabad beviteli engedély nem fog meghosszabbittatni. Vegyes közlemények.­ ­ (A horvát-tótországi záloghitelin­*) Szívesen elismerjük ugyan, hogy az állatkínzó rész gazda botra is érdemes, de kételkedünk rajta, hogy bottal lovakat nemesitni lehessen. Mi e részben egye­dül a közművelődéstől, s az önérdek érzetének felébre­désétől várunk eredményt. Szerk. t é z e t.) E czim alatt alakuland a zágrábi mezőgaz­dasági hiteltársulat. A közelgő decemberben kül­döttség fog Bécsbe menni, mely az alapszabályokat megerősítés végett felterjeszsze. — Boraink ára a legközelebbi szüret után látszó­lag emelkedett, s most egyenlően tartja magát. A bor kelete azonban napról napra élénkebb. A múlt héten Ihm nevű angol volt itt a fővárosban, ki 6000 akó bort vásárolt össze részint az angol, részint az ame­rikai piaczok számára. Innét pedig Sopronyba uta­zott, hol szinte néhány ezer akót szándékozik venni. Az általa vett borok többnyire vörösek voltak. Utána néztünk, hogy mily fajú borokat keresett a nevezett vevő, mire volt leginkább tekintettel a vá­sárlásnál. Azok, kiktől vett, vagy a kik pinczéiben megjelent, azt állítják, hogy leginkább csak az újabb szüreteléül mód szerint készült borokat választá, s különösen tekintettel volt a színre, a bor simasá­gára, testére s erejére,, s igy kitűnt, hogy a czélszerű kezelésnek, a többször i­s kivált csöveken való lefej­tésnek, a zárt erjedésnek voltak azon kiváló jellemek az eredményei, melyeket ezen angol a vett borokban keresett. — Fáy Ignácz jeles borászunk néhány hét előtt szinte lerándult Konstantinápolyba, ki is ott saját termésű pomázi boraiból 600 akót adott el. (Ez tehát azt mutatja, hogy csak mozogni kell, s a siker el nem maradhat.) — Balcz és Devrien pesti nagykereskedők legkö­zelebb 2000 üveg tokaji bort adtak el Oroszországba 6 porttal üveget. Ezen bort két év előtt vették a Hegyalja egyik nevezetesebb pinczéjéből. (B. L.) — A magas cs. k. pénzügyminisztérium felhatalma­zása folytán a károsodások meggátlása végett az alattas cs. kir. gyüjtőpénztárak és cs. kir. adóhiva­talok oda utasitottak, miszerint a felek kívánságára a forgalomban létező finom tartalmú s belföldi nyo­main ezüstpénzeket az e folyó év április 27-én kelt nyiltparancsban meghatározott értékben ezüst pénz­­beni bankjegyekért is átváltsák. Ezen átváltási üz­letbe egyszersmind finom tartalma külföldi nyomata ezüst pénzek is, n. m. kétforintosok, egyforintosok, továbbá húsz- és tiz krajczárosok az érintett szabott értéknek alapirányai vétele mellett bevonattathatnak. Budán november 24-én 1858. — A bécsi nemzeti bank hír szerint el­határozta, az 1000 forintos bankjegyek beváltását illető rendszabályt a 100 forintosokéra is kiterjeszteni, mi­által egy újabb eszköz volna életbeléptetve az ezüst készlet forgalombahozására s a közbizalom szi­lárdítására. Az ezüst készlet, hallomás szerént, e hó­ban szaporodott; Frankfurtból még nagyobb szállít­mányokat várnak a közelebbi napokra. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 274. számából (nov. 30). Csőd nyittatott. Politzer Zsigmond pesti be­jegyzett borkereskedő összes vagyona felett. A követe­lések bejelent. febr. 15-ig a pesti cs. k. keresk. s váltó­­ter­vszéknél. Perügyelő Seregi József ügyvéd. — Weisz Sámuel szatmári lakos vagyona ellen. Az igények beje­­lentendők dec. 25-ig a szatmári cs. k. megyei tervszék­­nél. Perügyelő Puskás István ügyvéd. — Papp Ferencz nagykőrösi lak­os s gazdálkodónak összes javai ellen. A követel. bejelent, dec. 20-ig a nagykőrösi szolgabiró­­ságnál. Perügyelő Póka Károly ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Pécsett Takács Mi­­hálynénak budai külvárosban 982 számú háza és a cze­­réki hegyen fekvő szőleje árv. jan. 5 és febr. 18-án a pécsi cs. k. megyei törvszék által. — Pesten Vollek Já­nostól lefoglalt két szivatezában 737— 48, és 740—74 sz. a. fekvő 6342 párt és 4264 pártra becsült két háza ár­­vereztetik dec. és jan. 27-kén a pesti cs. k. orsz. törv­szék által. — Nagyváradon Szilágyi Józseftől lefoglalt 136 számu 2293 frt 45 pkrra becsült ház árvev. dec. és jan. 16 án a nagyváradi cs. k. orsz. törvszék által. — Nagyváradon Papp Emmától lezálogolt 1681 számú 2909 frt 12 krra becsült ház árv. dec. és jan. 18-kán a nagyváradi cs. k. orsz. törvszék által. A „Temesvarer Ziga 273. számából (nov. 27.) Biróilag árvereztetnek : Moholon Nagy Mihálytól lefoglalt és 850 portra becsült 10 holdnyi szán­tóföld árv. dec. 14 és jan. 15-én az ó-becsei cs. k. járás­bíróság által. — Pacséron Odry József hagyatékához tartozó és 19.320?portra becsült pacséri nemesi részjó­­szág árv. dec. - kén a zombori cs. k. ker. törvényszék által.

Next