Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)
1858-12-03 / 2645. szám
Mint tudjuk, az Al-Duna szabályozása tárgyában egy európai bizottmány tanácskozik most. Különböznek a vélemények a felett, hogy a beömlések közül a szalinainak vagy pedig a sz.-györgyinek adják-e az elsőséget. Azok után, amiket láttam, nem tartom e vitatkozást különösen fontosnak, hanem igenis meg vagyok arról győződve , hogy akár az egyik, akár a másik választassák a kérdéses torkolatokból, állandó jó és mély vize a bemenetnek csak úgy leszen, ha a többi fölösleges ágak elfojtatnak mind, s ha az Al-Duna határtalan ártere töltések által megfelelő mértékre szoríttatik. Az ekkép egybeszorítandó Duna megteendi azután a magáét, s tartand tömérdek vizének megfelelő befolyást. Az Al-Duna vizeinek és ágyainak ezen concentratiója nélkül, minden a mi történik, sok költségbe kerülhet ugyan, gyökeres orvoslást azonban hozni nem fog. A szulinai torkolaton jelenleg mólókat építenek. A bal parti már meglehetősen előre is haladt. A sok elmerült hajó a bemenet körül, melyeknek csak árboczai látszanak ki a vízből, megvallom, nem a legkedvezőbb hatást teszik az érkezőre. A dunai hajózást illetőleg megjegyzem végül, hogy a gőzösök Pestről csak Galaczig járnak. Azontúl a „Lloyd“ tengeri gőzöse veszi fel az utast és árukat, s szállítja Konstantinápolyig. Tesz pedig a távolság Galacztól a a tengerig körülbelül 20, Szulinától Várnáig 45, s Várnától Szambulig mintegy 40 mföldet A galaczi vonal sebes hajóval 8, a másik ket tő, ha t. i. kedvező az idő, 16 és 17 órába szokott kerülni. Sebes hajóval e szerint 40—42 óra alatt el lehet jutni Galaczból Konstantinápolyba. Pestről Konstantinápolyba a sebes hajó hetedik napon érkezik, a másik pár nappa később. * (Folytatjuk.) Szent-István-Társulat. A december 2-án, Dánielik János kanonok társulati alelnök az maga elős ülése alatt tartott szokott havi választmányi gyűlésben mindenekelőtt s november havi választmányi gyűlés jegyzőkönyve hitelesületett, melyből utólagosan megemlítjük. Hogy Zalka János, a „Religio“ egyházi folyóirat kiadója s szerkesztője a társulati alelnökhöz intézett levelében a mondott lap szerkesztése és kiadásával a társulat javára jövő évi januárhó elsejére fölhagyni kész lévén, a választmány egyhangúlag elhatározta volt, hogy a „Religio“ cz. egyházi lap jövő évi januártól kezdve a társulat által kiadassák, a lap szerkesztésére ft. Somogyi Károly társulati igazgató úr kéretvén föl, ki is engedve a választmány kérésének, a lap szerkesztését elvállalta. Az elnökség terjedelmes jelentést tett a jövő év elején megindítandó magyar encyclopaediát illetőleg, választmánynyal tudatván, illetőleg ennek helyben hagyását indítványozván a külön bizottmány javaslataira nézve, úgymint az írók megfelelő díjazásáról a fordítások s eredeti tudományos dolgozatok és adandó dijminimumokról, a szerkesztőről, a beküldendő kéziratok határidejéről, az első kötet megjelenési idejéről, az elnökileg felkért szakbírálókról, példányok számáról stb. Köszönettel vette a választmány alelnök ur magának ama szives ajánlatát, hogy, ki úgy is bibornok-hyprimás és esztergomi érsek eminentiája által a kérdéses encyclop. munka theo bírálóinak egyike, a kéziratok átnézését s kijavítási készséggel minden dij nélkül végezni fogja. Leg jobbára az előkészületek a lehető legjobban elintézv s befejezve lévén, a nagy horderejű s magyar tudományosságnak egyik próbáját adandó becses műnk kezdetét a közönség egy rövid év lefolyása alatt késhez veendi, s ezt annál bizonyosabban, minthogy a olvasó-közönség eddig minden vállalatában megszokta a társulattól, azon dicséretes pontosságú mely ily szép jövőjű s közhasznú intézetnek egy szükséges kelléke. — A napi sajtó alig tesi egyebet s méltányosabbat, mint az irodalom pártol hazafiakat a legmelegebben fölhívni, hogy részit mint rendes tagok, részint pedig, a mi a társulat méló dicséretére legyen mondva, mint előfizetők (ilyenekül beléphetvén a nem-katholikusok is) magokat társulati tagok közé fölvétessék, nehogy utóbb, meggyőződvén, mint teljesen várni lehet, ezen tervbe ve egyetemes magyar encyclopaedia jelenségéről, tagokul belépvén, a bizonyára fölösleges számmal ali nyomatandó becses munkát többé teljesen megszerezhessék. Beadatott következő, a theologiai tanintézetek számára kiadandó kézirat: „Historia revelationis Bibliae in novo foedere. Novo systemati theologico coi formatam e selectis auctoribus in usum Auditorus suorum concinnavit Joannes Po 11 a kd apesti egyetemben theol. tanár. Szabály szerint bírálatra adatot jelentetett, hogy Háry József, néhai budai plébános úr a társulat számára 200 pstokat végrendeletleg hagyományozott. A „Kath Néplap“ szerkesztője jelentést tesz, hog a mondott lapban megjelent legjobb elbeszélés számára alapított Me ster féle dij mind az ő, mind a erre különösen bírálóul fölkért választmányi tag vilménye folytán ez évben Veszély László bessenyei iskolamesternek a „Hármas sir“ cziműjeles elbeszéléséért odaítélendő. A dij 2 arany és pártból állván, ezen összeget alelnök m nga maga rí szérű 10 párttal nagyobbitotta, a választmány pedi azt 30 pftig — a társulati pénztárból kiegészitendőre határozta. Jelentés létetett, hogy a társulat által kiadott ruthen néplap megszűnt. Bemutattattak következő társulati nyomtatványok a) Névkönyv 1858-ra; b) több egyházi énekek; c Bibliai történetek (német) 10-dik kiadás. Bemutattatott jegyzéke azon könyveknek, melyet Dánielik János alelnök — összesen 320 — és Dánielik József aligazgató — összesen 49 — társulati könyvtár számára ajándékozni szíveskedtek. A társulat múlt novem hóban 2 alapító (ft Pauer János kanonok Székesfehérvárott és gr. Kálnoky Pál Köröspatakon Erdélyben) és 193 rendes taggal gyarapodott. * Hajdu- Hadházról írják a „P. U.“-nak nov. 13-ról: A nyáron a gazdák sokat panaszkodtak, hogy vaddisznók tesznek kárt a vetésben. Mivel azonban ily nagy vadnak tán századok óta sem volt hite e vidéken, sokan azt vélték, néhány gazdátlan házi disznó teheti e károkat Hogy a vitának véget vessenek, s egyszersmind az őszi unalmas napokban valami derekabb mulatságot szerezzenek maguknak, néhány birtokos hajtóvadászatot rendez november 11-ikére. A hajtók megindulnak a Csereerdő felé. Nem sok hajtás után egy ponton rendkívüli sebességgel ugrik ki az erdőből két vaddisznó, s ezek közöl a koctát R. Endre úr két lövéssel megsebesíti, az utána iramodott vadászok a sebesült vadat lenyomták A közeli vizsgálat meggyőzhetett mindenkit, hogy az elejtett állat csakugyan vaddisznó volt, mely 216 fontnyit nyomott. Másnap folytatták a hajtóvadászatot, minden nagy eredmény nélkül. * Bucsánszky Alajosnál Pesten két naptár jelent meg egyszerre az 1899-ki évre. Egyik a „Magyar- és erdélyországi családi képes naptár“ (2-ik évi folyam). Ez a terjedelmesebb, 4 rétű, 48 pkr. vagy 84 ujkr. A másik „Bucsánszky Alajos Nagy képes Naptára“. Ez 8ad rétű és kisebb. Ára 24 pkr. vagy 42 ujkr. * A kir. magyar természettudományi társaság, holnap, dec. 10 ikén délután 5 órakor tartandó szakülésén Nendwich, Stoczek és Szabó József urak fognak felolvasást tartani; az első az atádi, dorogi és sz.iváni kőszenek vegybontása és hőmértékek meghatározásáról Stoczek a delejtant illető egy kísérletről. Szabó ur apróbb közléseket teend. *Agárverseny Megyesen nov. 21. és 22. Dij egy ezüst kulacs. Tétel e port. B. Simonyi Lajos — Erzsi. Csernovics Arzén — Tinka. Erzsi. B. Atzél István — Fecske. Kövér Gusztáv — Szemes. Fecske. Thaisz Gyula — Huszár. Tóth Alajos — Mákszem. Huszár. Báró Atzél István — Füles, Thaisz Gyula — Mara. Füles Kabdebo Zsigmond — Czigány és Szikra. Czigány. B Atzél István — Fecske, Terényi Lajos — Hattyú. Fecske. B. Simonyi Lajos — Erzsi, b. Atzél István — Füles Erzsi. Kabdebo Zsigmond — Czigány. Thaisz Gyula — Huszár. Czigány. B. Atzél István — Fecske. b. Simony Lajos — Erzsi. Fecske. Kabdebó Zsigmond — Czigány. b. Atzél István — Fecske. Czigány. S e szerint győztes a tavasi billikomos Erzsi és az igen jeles Fecske ellenében Kabdebó Zsigmond Czigány fekete kanagara jön. — Ugyanezen alkalommal b. Atzél István jövendőre egy agárverseny díjat alapított, melynek feltételeit e lapokban — ígérete szerint — legközelebb közölni fogja. (V. és. Vers. L.) Ks vetődésére és miveltségére csak futó pillanatot vetünk is, (úgy) látni fogjuk, hogy mi eddig keveset tettünk a miveltség mérlegébe. Ausztria. A „Krakauer Ztg.“ írja : November 29-dik napján délelőtt 9 órakor vétettek ki a krakói főtemplomban (Korybut) Mihály lengyel kiály tetemei a sírboltból, melyben nyugodtak, s lőnek az Ő Cs. K. Apostoli Felsége legkegyelmesebb nagylelkűségéből készített, s a főtemplom bejárata alatt fölállított sarkophagba téve vallásos szertartás között. Az áttételre új tölgyfakoporsó készíttetett, s ez a tetemek azonosságának bebizonyítása és lepensételése után a kőemlékbe bocsáttatott, melybe egy, az áttételre vonatkozó okmány is rejtetett. 7------------ n: — Nemzeti színház. Dec. 1. „Rendkívüli elő tv adás“ ered. vigj. 1. felv. Irta Degré Alajos, és „Egy úó nő, kinek elvei vannak“ ered. vigj. 2 felv. Irta ti Dobsa Lajos. Mindkettő mulattató vígjáték, sok komikai erővel, sok komikai helyzettel. Degré darabjának még azon érdeme is van, hogy Szerdahelyinknek alkalhmat nyújt szép tehetsége kitüntetésére a színészet azon a nemében, melyet Lovassáron annyira megbámultunk. Ma Azonban kérjük a jeles színészt, hogy a kivívott sikerei mellett ne feledje, miként az alakoskodás a művészetnek igen alsó foka, hogy a külalakítás nem a művészet maga. Ki De Szerdahelyinek egyéb szerepben is kitüntetett tehető vége meggyőzött bennünket a felől, hogy ő ott is tud hatni, hol a szerep jellemfestést, egyénítést kíván. — V Dobsa darabja iránt több ízben kimondtuk vélemétnyünket. — Miután e tehetséges színműírónknak oly a műve is van, mely a komikumot nem oly eszközök- - ben keresi, mint e darabja, mely a finomabb komikum erejével kíván hatni, ezúttal is irányában úgy, mint az és összes magyar szinirodalom irányában ki kell fejeznünk ti azon óhajtásunkat, vajha ő is és színműíróink általában ne alkalmazkodnának a közönségnek minden áron kat mozogni szerető része ízléséhez s azon igyekeznének, hogy a színpadunkon a nemesi komikum lenne a szívesen a látott élvezet, hogy a közönség oly darabok iránt vonhalommal viseltetnék, melyek nem ostoba inasok, nyels vés , indispret szobaleányok, valószínütlen karrikatuhrákban találják fel a komikai erőt, a hatás eszközeit Már bizony annyira jutottunk, hogy ezek e nélkül vígjátékokat sem tudunk írni. De hiszen ez nem is lehet másként, midőn az iró oly műve, mint p. o. Dobsa „Öcsém, házasodjál“ czimü nemesbing-b játéka évekig nem adatik s kénytelen helyet engedni az a ítészet, a jobb ízlés által kárhoztatott, de kaczagtató mű- éveknek. Az igazgatóságnak, mint az ily körülményből is látjuk, nagy hatása lehet a közízlés nemesítésére vagy lesülyesztésére. _____— © KÜLFÖLD. Angolország. A Times a suezi csatornáról vezérczikkez. Fölemlíti, hogy az egyiptomi kormány a vállalat sikerére vagy bukására nézve semmi felelősséget sem vállalt, ami, mint a citylap mondja, természetes is. Csak azt engedte meg Leg s e p s urnak a kormány, hogy a társulat alakítására szükséges pénzügyi intézkedéseket megtehesse , az építési munkát azonban Stambulból való engedély nélkül meg nem lehet kezdeni. Ha a suezi csatorna általában valósítható, valósulta esetén pedig magát kifizető vállalat volna, az angolok nemhogy akadályokat gördítenének Lesseps úr útjába, de sőt egész erővel előmozdítanák társulatát. Épen az angolnak volna érdekében, hogy az atlant- és csöndes tengeri hossszas, bajos és veszedelmes út helyett mást kapjon De mathematikailag be van bizonyítva, hogy a vállalat csak úgy valósítható, ha valamennyi részvényese tönkre teszi magát mellette. S nagy kérdés, lehet még így is a természeti akadályokat legyőzni. Mióta építették a francziák Cherbourgot ? Ez pedig gyermekjáték a tervezett suezi csatornához képest. Aztán az út sem igen rövidülne meg. A Vöröstenger — földiratilag — igaz, hogy csak 1500 mfd hosszú, vitorlás hajóknak azonban mégis 6000 mfd utat kell rajta tenniök, mert veszély nélkül mindenütt csak a legközepénlehet járni. Francziaország. A „Constittionnel“ nevetségessé teszi az angol lapoknak a cochinchinai franczia expeditió felöli gyanítgatásait. A félhivatalos lap francziák missióját, ezúttal is mint rendesen, sokkal fölülállónak nyilvánítja az angolok kalmári hajlamain. Mi több, a „Constitutionnel“ azt is megmutatja, hogy Francziaország sohasem űzhet kereskedést China felé, mivel termelései nem a szegény chinaiaknak valók, akik a bort nem iszszák, és akiknek nevei a franczia divatot egyhamar nem fogadják el. Ily körülmények közt világos, hogy Francziaország Ázsiában csupán azért működik, hogy sértéseket megtoroljon, népeket védjen és a despotákat eszékre hozza. Ugyanazon lapnak Rómábó 1 f. hó 23- dikáról érkezett tudósítása szerint, deczember 20-dikán ott consistorium fog tartatni, mely alkalommal hir szerint Pietro bibornok, és Rauscher bécsi érsek nyerendenék a bibornoki kalapot. Továbbá mint tudósítás állítja, a pápa a Chinában és Anamban végbement legutóbbi eseményekről beszédet fog tartani. A többször említett, Kabyliában kiütött felkelésről a nov. 23-ki „Achbar“ azon jelentést teszi, hogy az Uled-Kebir, Uled-Agdam, Uled-Ali, és néhány más törzs a Kaid-Ben Benam törzset megtámadták, amiből komoly harcz kerekedett. Constantine tartomány parancsnoka Gasu tábornok azonnal intézkedéseket tett, hogy a felkelőket megfenyítse. Úgy látszik, hogy a dolog most már be is van végezve. — Azon 23 vagy 24 tag közt, melyekből az algíri választmány 1858—59-re állani fog, leginkább feltűnik V a m y hg. A legitimisták ezen egykori feje a császárság alatt most vállal először hivatalos állást. — Girardin Emilen kivül ott van Pinarduris, a Comptoir d’escompte igazgatója, a ki nem rég Compiègneban volt s a császár által igen barátságosan fogadtatott. — A „Moniteur“ Boulay de la Meurthe gróf temetési jelentésében közli azon beszédet, masur az államtanács és a községi tanács részéről a Montparnasse temetőben a sírnál tartott. Feltűnő, hogy Ardan tábornok temetéséről a hivatalos lap saját tudósítást nem közöl, hanem az egészről egy helyet vesz át, mely a „Patrie“ ban olvashatójá, különben nem talál egy sajnálkozó szót sem, melyet ezen, a maga hivatásában oly szomorú véget ért tábornoknak szentelne. — Azon megyei bizottmány, mely Szajnamegyében a köztanács teendőit végzi, császári rendelettel nov. 29-re van egybehiva, s ülése dec. 13 ig tart. Elnöke Dumas. A nevezett megye kerületi tanácsai dec 20-dikán jönek össze ülésszakuk második részét befejezni. — Maas megye főnöke tekintetbe vévén , hogy Francziaországban az irodalmi és zenészeti tulajdon biztosítva van,a megyéjebeli hatóságokat odautasította ügyeljenek fel szigorúan , hogy a hangversenyekre , kávéházi concertekre és más oly vigalmakra vállalkozók, melyeknél zenészeti tulajdon használtaik fel, a tulajdonosokkal előbb igazítsák el a dolgot. E czélból az ily vállalkozók, kávéháztulajdonosok sat. ezentúl köteleztetnek a hangversenyek előtt való napon a polgármesteri hivatalnál kétféle programmot letenni, és igazolni, hogy a darabok a tulajdonosok beleegyeztével jelennek meg a programmban. Spanyolország, Madrid, nov. 24. A miniszteri lapok erősen vitatják, hogy a lefolyt kortesválasztásoknál a kormány eldöntő győzelmet vívott ki. Tekintve azonban a valódi eredményt, az úgy tűnik — némely levelezők jellemzése szerint, miszerint az új kortesnek csak egy harmada tartozik a kabinet bevallott pártolói közé, a másik két harmad pedig moderadosok, exaltadosok s oly férfiakból áll, kiknek szokásuk párttekintetek nélkül mindig azon félt támogatni, mely belátásuk szerint legtöbb sikert ígér. Tagadhatlan, hogy ily congressus mellett kormányozni a legnagyobb nehézségek közé tartozik, azonban talán épen O’Donnell tábornagy az, ki helyét így is betöltheti, legalább ideiglenesen, ha — mint szokása — kabinetjét mindig a változó körülmények szerint módosítja. Állítólag ez az ő terve, melylyel azonban — könnyen belátható ok miatt — kormánya tartósságára nem igen számolhat, választások erkölcsi diadala elvitázhatlanul az ellenzék részén van, miért még eddig soha egy kormány se használná fel befolyásának annyi eszközeit, választások kedvező eredményére hatni, mint O’ Donnell kabinetje tévé a mostaniaknál. Majd minden tartományban megváltoztatták az illető hivatalnokokat, az ellenzék befolyásosabb egyéneit száműzték, a választási helyeket az utolsó pillanatban cserélgették fel, a választókkal 12 legua-nyi utat is tétettek, más hasonló önkénykedéseket is megengedtek , mihelyt hitték, hogy azzal a czél megközelítésére hatni lehet. Ennek daczára az ellenzék mégis Madrid és Cadixban határozottan győzött; általán véve a moderadosok nem szavaztak, de hol erre magukat elszánták, ott a kormánynak sok gondot okoztak; több kisebb helyeken az exaltadosok győztek. O’Donnell mindent elkövetett, hogy Nocedal, Bravo Murillo, Alessandro Castro, Escosura, Calao, Asensio, s más pártfőnökök megválasztatását megakadályozza. Pidatit is meg akarta akadályozni, azonban ez, valamint mások irányában is megbukott így heves csatázásokat várhatni. Igaz, hogy O’Donnell a királynő kegyeivel dicsekhetik, azonban a tapasztalás ezt sokszor bizonyíta már ingatagnak, s már is némely — őt eddig támogató lapok hangulata lágyulni kezd. — Az ellenzéki lapok üldöztetése feltűnő, miáltal természetesen csak kapósságukat öregbítik. Általában Spanyolország mai állapotát nem a szabályszerű alkotmányos állapotnak, hanem inkább olyannak tekintik , mely kiindulási pontul szolgálhat egy másikba. Portugál: Nov. 11-kén reggel 1/4 órakor Lissabonban s egész Portugálban erős földrengés volt érezhető. A nevezett városban mintegy 40 másodperczig tartott. 9 óra tájban egy második következett rá, mely sokkal gyengébb volt. Ez itt a legnagyobb rázkódás, melyet az 1755 beli nagy földrengés óta éreztek. Csak néhány halott és sebesült van, de hihetetlen nagy mennyiségű fal, kályha és plafond szakadt le. Sok templom van megrongálva s az ijedtség általános volt. Mindenütt, főleg a kórházakban és börtönökben nagy volt a zavar. Az utczák tele voltak kegyelemért esdeklő, kiabáló, többnyire félig öltözött emberekkel; mivel az a hit uralkodott, hogy a rázkódás 24 óra alatt ismétlődni fog, sokan a városon kívül töltötték a következő évét. Az ingás éjszakról déli irányú volt. Úgy hallszik, hogy Setubal nevű kis kikötő város, Lissabontól délre több kárt szenvedett ; mondják, hogy sok volt a halott és sebesült s oly jelenetek fordultak elő, mint az 1750-ki földrengésnél. A portugáli nép nemzeties érzelmét jellemző vonás, hogy, amint az oportoi kereskedelmi lap írja, a boltokban, raktárakban a vevőknek nem kell a franczia posztó, sőt még a belgiumit sem veszik, azon félelemből, hogy hátha franczia. — Az angol posztónak nagyobb kerete kezd lenni. Amerika. Az amerikai hajóhad parancsot kapott, hogy a szabad kalózok ellen föllépjen. — Paraguayból írják, hogy Lopez elnök az amerikaiak ellenében jó védelmi karba tette magát. A Rio de la Plata mindkét partján erődöket állíttatott, melyeket, mint mondják, hajóról el nem érhetni, de honnan a hajókat meg lehet semmisíteni. Továbbá még lánczokkal, fatörzsekkel s elsülyesztett hajókkal záratta el a folyót. — Mexikóból azon hír érkezik, hogy a főváros kivételével, az egész országa szabadelvűek kezében van. ST 1 POSTA. Pest, dec. 2. Renée Omode urnak a táviró után már emlitett constitutionneli czikke f. hó 29-ről igy hangzik : „Néhány nap óta meglehetősen élénk tollharcz keletkezett több lap közt Olaszország helyzete felől; a Francziaország és Ausztria közti szakítás és háború kérdése nagy zajjal jön vitatva ; és a sajtó ezen váratlan csatázása a közönségre oly meglepő és felviditó hatást tett, melyet Dui mely még most sem csillapodott le. Mi e részben osztoztunk a közmegütközésben, sehogysem láthatván be, hogyan lehet ezen híreknek oly komoly fontosságot tulajdonítni, és a jelen körülmények közt oly kérdést feszegetni, mely csupán arra való, hogy a kedélyeket háborítsa s a munka és a kereskedelmi viszonyok helyreállásának ártson. Valóban nekünk úgy látszik, hogy a pillanat, melyet választottak, hogy ezen vitát megkezdjék és Francziaországban valamint kívül nyugtalanságot hintegessenek, teljességgel helytelen. Más alkalommal Francziaország és Ausztria közt keletkeztek valódi meghasonlások, és pedig eléggé különösek. A belgrádi ügy, a fejedelemségek kérdése, valamint Montenegróé lehettek volna arra valók, hogy komoly bonyodalmakat idézzenek elő, és a két hatalom közti szakítás híte bírhatott volna némi valószínűséggel akkor. Azonban e nehézségek kiegyenlíttettek, vagy közmegegyezéssel elháríttattak. A helyzet, melyet a keleti háború és annak következményei létrehoztak, végre tisztázva van (liquidée) legalább a mostani időre, s mi azt hisszük, nincs többé oly függő kérdés, melyből mostanában valami nagy nyomatékú dolog kerülhetne ki, melyből a párisi és bécsi kabinetek közt összeütközést lehetne jósolni. A Constitutionnel a lombard tartományokban némi izgatottságról tudni akar ugyan. Azonban úgymond ezen részletet sokan látták jónak mindenféle merőben koholt politikai tudósításokkal megtoldani, oly tényekkel és szavakkal, melyek valószínűleg nem bírtak azon nyomatékos jellemmel, melyet azoknak tulajdonítanak.“ Különösen azon állítólagos osztrák-olasz szövetség, melyről annyit beszélnek, amaz olasz államok ligája, mely Ausztria pártfogása alatt Szardinia ellen alakíttatott volna, egyike azon dolgoknak, melyek a fesek közé sorozandók. A bécsi tudósítások midőn ezen hírt meghazudtolják, képtelennek nevezik azt, s helyesen mondja a mai Journal de Frankfurt . „Hogy az olasz államok ilyetén ligája Ausztria által megkísértve, nem egy idegen hatalmasságot sértene meg, még pedig szükségtelenül.“ „Valóban a császár kormánya, mely szereti Olaszországot, mely mély rokonszenvet érez annak érde TŐ LEVELEZÉSEK. 5 R. J. Szeged, nov. 26. Haladunk. Hosszú sóvárgások után végre elkészült a gondolkodó ész egyik legszebb remekműve — a vas hid. Valóban tervezőjének mélti jó dicséretet,a társaságnak illő hódolatot szavazunk! E Eme dicső készítmény, mely városunk szépültének s egyik leghatalmasabb rugója, számtalan kiváncsit v. csalogatott körünkbe, s annyi idegen arczcal találgikozik tekintetünk, mintha népvándorlás idejében éldinénk. Dicső látvány a 32 mozdonyt a hid boltozatain ide stova nyilsebességgel, mintegy röpülni látni, sa Mily teher! s az első kísérletnél mégis csak egy uj se nyira sülyedt. A valódi hid, mely jelenleg karzattal kidiszesittetik, a Tisza mindkét oldalán remek kőoszloni pókban végződik, s igy Magyarhont Bánsággal kap- kocsolja össze. b. Tehát az elemek országa sem képes az emberi ész ki találmányainak ellenállani! A 19. század valóban ki szép födözményekkel dicsekedhetik, s ha így hala fodunk folyvást a megkezdett irányban, utódaink nem is fognak, mert nem lesz nekik miért,elszomorodni, mimden e kort, akár égő kályha, akár éji lámpa mellett az emlegetik. lg Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy már eleget tettünk. Sőt ellenkezőleg. Ha a nemzetek mi ki