Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)
1858-12-17 / 2656. szám
270-2656. 6-dik évf folyam.PESTI NAPLÓ. Főmankatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda: lap Mellemrénit illet? minden közleményt. szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak lsmert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal:A Ferencziek terén 7-ik szám, földszint 4 tag anyagi részét illet? közlemények (előfizetési pénz, kiadása közi's panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, p o s t i n 1 Pesten, háefave hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr a ért. Félévre . . 10 frt 60 kr a. ért. évnegyedre 5 frt 25 kr a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr a. ért. Qlrflahn Annsk (Itta • 6 hasába petitsor 1-ss. hirdetésnél 7 njkr. BélyegeinkUvUliCUjOK Uljtt • külön 30 njkr.Magán vita 4 hasábos petitsor 25 njkr egyetem-utcca 2-dikáim, 1-ső emelet.T 1858. Péntek, dec. 17. Távirati tudósítás a bécsi bőrse árkeletéről december 16. 1858.rték Pénab.rték Pénzb.f Érték jPénabt Érték Pénzb. Államkölcsön, 5%-os metalliques . . 11/»0/*'®8 m®t* • • 4,y0-es met. ..... 8%-os met. . .... . 2V»'/o-es met. .... 1%-os met. . . . V/iVi-es bankó . . !i 6%-os B sorozat . . . 5*/*-^ lombard volenoxei 58/a-os nemzeti kölcsön . 5%-os als. ansit. urb k. 61/,-es magyar és gall. . 50/0-3% erdélyi urb. k. . 6% -ea sopronyi . . . 5%-as sorsolhatglogginen 4%-ez pesti ..... a'/a-es majlandi . . Somjegykötelesvény. 1834-diki . . . . * 1139-diki ... . . 1854 dal....................... Trieszt kölcsön a 100 frt Como.Rontpapirok . . Eszterházy 40 . Bálin, sorsjegyek Pálffy . . . Denois , Clary hg. . . Windisehgr&ta hg Waldstein gróf ■. .. Szegletiek gróf . , Vazútrészvények. Bakuresti 31 napra fr. Stambal . ... . Frankfart 3 b. maivá f. Hamburg * , , Livorno........................... London . , . , Milano . . .... Páris ... . I 14.66 8 36 86.20 76.30 101.80 99.50 40.45 4.83 4.81 8.12 14. 8.31 8.64 10.28 97. 73. 97 V. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai dec. 16. 86-85 65 . VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre. 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győr—Uj-Leónyre: reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d a. Pestről—Szegedre : 4 ó. 15 p. d. a., 5 óra reggel. Debreecenbe: 4 óra 15 p. d. a., 5 ó. reg. Nagyváradra: 4 ó. 15. p. d. a. 5 ó. reggel. Beélgedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. d. a. Temesvárról—Baziásra: 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 44 p. r. Debreecenből—Pestre: 11 ó. 17 p. d. e., 9 ó. 53 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p ., és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbre : 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estvs. Uj-Bsónyból—Győr—Bécsbe: 2 óra 5 p. délután. figérról—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. n. 5 ó. 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. reg., 4 ó. 2 p. délután. Szolnokról—Debreczenbe : 10 ó. d. e., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról—Aradra: 10 ó. 88 p. d. e., 4 ó. 15 p d. u. P.-Ladányról—N.-Váradra: 1 ó. 15 p. d. u. Aradról—Pestre : 9 óra 26 p. d. e. Aradról—N.-Váradra: 3 óra 50 p. reggel. Püspök-Ladányról—Aradra: 1 ó. 8 p. délután. Dunavízállás. Pesten : dec. 16. 4‘ 7" 6"10 falul. 85. 55 75.76 67. — 50.50 41. 25 16. 75 68. 95.— 97. — 85. 80 94. — 83. 81. 50 102. — 102. — 100 — 316 — 134. 50 114. 25 Éjszaki vasút . . . Államvasút . . . Államvasúti certifie. Lincz-leudweisi . . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya . . . . Ferenci József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai .... 117. — 17. 25 80.- 42.25 38.76 39.— 38. — 23. 75 27.— 16. 75 1745 — 267. 80 117. 60 85. 35 105 — 66.60 183. Iparrézsvények. Bankrészvények . ■ Bankcertificat . . • Hitelintézet .... Escomte-bank . . . Lloyd részvények . . Dunagosh. részvény. . .. 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid . . Bécsi gőzmalom . Elsőbbségi kötvények. 6•/* Lloyd ... . l*/t Éjszaki vaspálya 5*/o Ologgnitzi . . . ftf/o Gö* hajózási . , Államvasút a 275 fra.no Lombard á 275 lire . Váltó (devisek). Amsterd. 3 hórar.. . . Augsburgoso .... 98.— 246 — 614.— 310.— 625.— 300.-380.— 84 — 90.— 80. 90. 113.-86.10 , 86.15 Pénzérték (valuta) Vert arany . . . . Bzélarany .... Napoleon d’or .... Soaverain d'or .... Orosz imperiale.... P. Fridriebsd’or . . . Angol Boavereingg . . . Párle, deo. 13. 41/,0/, rente e 8V» : . .... London, deo. 13.3 Vo Cons. mérő | Boly. ( auszt.érték. Alsó austriai | Font. |fr.|kr|fr.|ttffelkr Boza, marosi • „ bánsági r. „ tiszai . „ bácskai. „ fehérvári » » “ Kétszeres • r. Rozs ..... . . • • • uj Árpa ..... Zab.................r. . ...........nj Kakoricza . . Köles.............. Bab............... káposzta-rep. tavaszi repcze 84-83 78 77-76 «5 65 43 !soino -871--6»/,18)78 67 84- 36 85 79 79 78 69 68 1 46 -81 —83 -89 1 1 2 8 6 - 1 4 3 50 8 86 8 60 8 57 2 20 2 20 2 20 1 76 1 90 *1- 3 82 8 90 n . «2 kg aT?*: 9<a o SSao ° as 3 2 2 2 2 2 1 2 3 8 6 65 51 2! ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓ folyAxu.4»i*a. Félévre (jan.—jan.) Vidékre postán küldve és helyben házhozhordással 10 pfrt. vagy 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre Xian-—mart.) Vidékre postán küldve vagy Pesten hízhozhordással 5 pft. vagy 5 ft 25 kr. a. ért. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala (Barátok tere 7. sz. a.) tárakban őriztethetnek és melyből minden megvámolás nélkül tovább szállíttathatnak, mig a fogyasztás azokat át nem veszi. A hajózási okmány Ausztria részéről már életbe léptettetett. Ennélfogva, míg nyugaton és éjszakán bizonyos igények fenállnak, semmi se volna veszélyesebb, mint e népközi okmány meggyengítése. De ezzel nem gondol Reichenberg. A szabadraktár, az entrepol, a közönséges harminczadi raktártól csak abban különbözik, hogy nagyobb, több forgalmi eszközzel bír s a tulajdonosnak könynyebbé teszi az árujához való hozzáférhetést. Genuában, Marseilleben régen léteznek ilyen trepot-k s tudjuk, hogy Franczi tomag a vámdolgokban igen szigorúan jár el. A pesti szabad-raktár. I. Az „Oest. Ztg“-ot értesítik, hogy a pesti kereske- delmi és iparkamarának a szabad-raktár felállíthatása iránt a magas kormányhoz nyújtott folyamodására a magas elhatárzás már leküldetett. A szabadraktár felállítása a magas kormánynál semmi akadályra se talál, hanem mint az „O. Z.“ írja, a pesti kamarától minden kizárólagosság megtagadtatik s most a kamarától függ, vájjon hajlandó-e a szabadraktár felállítását a monopólium joga nélkül eszközölni ? A szabadraktár kérdése Ausztriának iparos köreiben élénk ellenkezésre talált. Reichenberg gyárosai, főleg az új szabályzat behozatala óta,iszonyú lármát ütöttek a külföldi áruk bevitele ellen. Szintén Reichenbergből támadt az első felkiáltás a szabadraktárak ellen. E körülmény eléggé jellemzi e petitió értékét. Minden ellen megtörténik a támadás, mi a gyárosnak szinleg is árthatna, így a legkisebb aggály is elegendő, hogy a szabadraktár, a szabadkereskedés eszméje ellen monstre petitiók keletkezzenek. Valaki a feliratot elkészíti, egyik tekintélyes gyáros által aláíratja, s sorba járva az érdekelteket egy kétszáz aláírást szerez s kész a fontos irat, mely szembe mer szállni oly eszmékkel, melyeknek ereje a kor szellemében s az okszerűségben van. Mig azonban az illetők a szabadraktárak ellen izgatnak, nem gondolnak a belipar tökéletesítésére s mire okvetlen bekövetkezik a szabadverseny, készületlenül állnak szemközt a félt ellennel, károsodásukat majd ennek és nem önlustaságuknak tulajdonítván. Hogy mennyire képes a legkisebb felleg is az ily szélmalom elleni harczokra bírni az elfogultakat, leginkább mutatja a pesti szabadraktár elleni petitio. Még mielőtt a felel kellő tudomással bírtak volna, már megtámadták azt; a reichenbergi gyárosok még tisztába se jöttek a szabadraktár eszméjével, és nem átallották korlátolt felfogású kérvényükkel egész a trónig fellépni. Csak e lépés is eléggé jellemzi az egési védvámizgatást. Megmondjuk tehát, mi a szabadraktár. A szabadraktár nem egyéb, mint oly hely, hol a külföldi áruk vámzár alatt vannak feltárolva, s honnan, ha el nem kelnek, minden vámdíj nélkül elvitethetnek. Ekként, mint látjuk, már régen és mindenütt, hol úgynevezett vámraktárak léteznek, voltak szabadraktárak, miután behozatalra megengedett külföldi áruk a raktári díjak mellett itt letároltathattak. A tulajdonos szabadságában állott eddig is azokból próbákat és mutatványokat venni, s ha áruit el nem adó, azokat minden további vámdíj nélkül visszaszállíttatni. Ha tehát a gyúrások a szabadraktáraktól félnek, félniök kell a külföldi áruk mostani letárolásától is, és azt meg kellene akadályoznak, mit azonban nem kívánhatnak, mert a nyersanyagot többnyire ily után szerzik. De a pesti, mint dunai város szabadraktárának megakadályoztatása még a népjog elleni tett is volna. A dunahajózási okmány XXVI-dik czikkében a parti hatalmak világosan kikötik, hogy területükön egy vagy több kikötőt állíthatnak, melyben az árak rak Az igazságügyi minisztériumnak 1858. november 2 n kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, mely által az 1850. jan. 25-n kelt váltórendszabály (birod. törv. lap 51. sz.) több czikket kiegészíttetnek. Fölmerült kétségek megszüntetése végett, az 1858. october 24 n kelt legfelsőbb határozványnyal adott jóváhagyás folytán, az 1850. jan. 25-n kelt váltói rendszabály (birod. törv. lap 51. szám) 4, 7, 18, 30, I 99. czikkei következő módon egészittetnek ki: I 1. A 4. czikk 4 száma alatt ezen szavak után: „a fizetés idejét“ következő szavak olvasandók: „mely az egész pénzsummára nézve csak ugyanazon egy lehet“. I 2. A 7. czikkben ezen szavak után: „kellékeinek , (4-ik czikk) valamelyike hiányzik“ következő szavak szúrandók be: „vagy melyekben kamatigérés foglaltatik. I 3. A 18. czikkben az első ponthoz toldalékkép hozzáadandó : „az ellenkező megegyezés váltójogi hatálylyal nem bír.“[ 4. A 30. czikkhez következő toldalék adandó : „ha a fizetés ideje valamely hónap elejére vagy végére , tűzetett ki, az alatt a hónap első vagy utolsó napja értendő.“ 5. A 99. czikkhez következő toldalék adandó : „azonkívül a váltójognak a kibocsátó elleni fönntartása végett sem a fizetés napjáni bemutatás sem az óvástétel nem szükséges.“ Gróf Nádasdys. k. A pénzügyi minisztériumnak 1858. October 30 án kelt kibocsátványa , kiható minden koronaországokra, a jelenleg bélyegjegyekkel ellátott, még nem használt kereskedelmi és iparkönyvekért járó illetékeknek ausztriai pénzbecsbeni fizetése iránt. A kereskedők és iparűzők könnyebbsége végett 1859. január 31-keig megengedtetik, miszerint a conventiós pénzre szóló bélyegjegyekkel ellátott oly kereskedelmi és iparkönyvekért, melyekbe még semmi bejegyzés sem történt, az 1858. július 8-kán kelt császári rendelettel (birod. törv. lap 102. szám) 1858. november 1-jétől fogva kiszabott illetékek a bélyegjegyek kicserélése nélkül oly módon fizettethessenek, hogy a Conventiós pénzben már lefizetett illetékösszeg ausztriai pénzbecsre számíttassék át, s az idézett császári rendelet szerint fizetendő illetékkel egybevetőleg keletkező nagyobb összeg az ezen nagyobb összeggel egyenlő vagy azt meghaladó egy vagy több bélyegjegy alkalmazása által ausztriai pénzbecsben egyenlittessék ki. E részben a bélyegköteles könyvek megbélyegzésére nézve kiszabott módon kell eljárni. Báró Bruck s. k. A hegyaljai borbirálati választmány jegyzőkönyve, 1858-dik évről. (Folytatás ) Ezek folytán igy állanának a borbirálati alapszabályok : 1. A birálat részrehajlás nélkül történend, tehát a rendező óvatos legyen, hogy a bírák megközelítőleg se sejdíthessék, kinek bora biráltatik; e végre a batellák vagy spanyolfallal, vagy egyébként el legyenek rekesztve, a kóstolandó bor csak pohárban állittassék elő a bírák elibe, s a jelige csak az ítélet kimondása után fedeztessék fel és jegyeztessék a jegyzőkönyvbe ; a tulajdonos nevét elzáró levélbe pedig csak a birálat bevégzése után bontassék fel, és akkor a név a jegyzőkönyvbe vétessék. 2. Birálat alá mindenekelőtt a legifjabb ordinarium borok vétetnek, és ezek közt is előre a fajtaborok, vagy melyek tapasztalási kísérlet gyanánt jelentéssel kísérve mutattattak elő ; ezek után a fordítások, és igy tovább fokonkint a kövérebb borok. 3. Oly borok felett, melyek készítési módjáról semmi jelentés sem adatott be, a bírálat minden egyes példányra különállólag mondatik ki. 4. Oly borok felett, melyek készítési módjáról jelentés létetett, a bírálat hasonlítólag más példányokhoz is kimondathatik , hogy egyik vagy másik jobb kezelési mód kitűnjék. 5. A bíráló, ha figyelemmel kóstolja a bort, rögtön észrevesz benne egy sajátságos tulajdonságot, mely azt közelebbről jellemzi; de sokszor a megszülemlett eszméneknem tudnak alkalmatos kifejezést találni, sokszor a hirtelen kimondott vélemény nem tökéletes : ily esetekben a bírálók egyesítik a szétágazott kifejezéseket, azt fogadván el, mely a bort legjobban jellemzi. 6. Az ítélet bármi bor felett soha ne legyen könnyelmű, gúnyoló. 7. A rész bor felett is kimondatik az igazságos ítélet, de miután a kiállításnak czélja, hogy jeles borok előmutatásával kedvezőleg hasson az egész közönségre : oly borok felett, melyek készítési módjáról semmi jelentés sem létetett, és igy nem tanulmányozás végett küldettek be, a nem dicsérő ítélet külön lajstromba fog iktattatni, és nyomatás alá nem bocsáttatik. Ellenben 8. A tanulmányozás végett beküldött próbaborok feletti ítélet, ha nem kedvező is, közérdek tekintetéből nyilváníttatni fog. 9. Minden küldőnek jogában állandó a bora feletti vizsgálásról meggyőződni, és a jegyzőkönyvből magának tudomást szerezni. 10. A borbírálatnál ízre, zamatra, színre, ilyforma kifejezések használandók. Kitűnő, ha a bornak minden jó tulajdonival bir és pedig felsőbb mértékben. Tökéletes, ha a jó bornak minden tulajdonival bir, de nem épen kitűnő mértékben. Szép bor, magában is magasztalással teljes epiteton, de többnyire más jó tulajdonok erősbítésére használható. Jól kiforrt, szépen kifejlett, kellemetes izű, édes, zamatos, kedves izű, sima, gyökeres, erős, jó tüzü, kövér, zsiros, tiszta, szép szintű, kristályszinü, gazdag illatú, avas (az ó bornál), érett, jól tartott, törött, homályos, híg, sovány, gyenge, középszerű, jó bor stb. e kifejezések magukban hordják értelmüket. Ezen alapszabályok közmegegyezéssel elfogadtatván, az előmutatott borok sorban megbiráltatnak. (Folytatjuk.) Gazdasági és kereskedelmi szemle Pest, dec. 16. A gabna-üzletről ma semmi fontos tudósítani valónk nincs. Az árak szilárdul állanak; a búzával való üzletben az élénkséget a magasabbra tartás gátolja; ugyanazért semmi jelentékeny alku nem jött létre. Pest, dec. 16. A magyar kereskedelmi bank közgyűlése f. hó 22-én leend. Bakonyalja, télelő 5. Vetéseink a megenyhült időjárásnak kedvező behatása alatt szépen kikeltek, s bár gyengék — s elbokrosodhatásukhoz nincs remény — de a jöhető száraz fagyok ellen sokkal inkább biztositvák, mint voltak a múlt hói száraz fagyokban, melyek tejesedésben s előtörő csirában érvén az elhintett mag nagy részét, alaposan aggódhatott a termesztő osztály, hogy a fáradság , a munka s költekezés mellett az elhintett magot is elvesztette. Azok, kiket részint a szárazság által érezkeménynyé égett föld felszántatlansága, részint a váratlanul beköszöntött múlt hónapi fagyos napok meggátoltak a vetésben — s ezeknek neve : légió — a fagyos napoknak óhajtott eltérülése után bekövetkezett esős napok által megpuhitott, s most már szikkadni kezdő földet vetés alá szántják, s az elhintett mag ez esztendőbeni kikeléséhez magoknak sem lévén már reményök, csakis alvóra vetnek. Nem lehetetlen azonban, hogy ami múlt évben megtörtént a Balaton mellett, az a jelen esztendőben a Bakonyalján történik meg, t. i. az alvóra vetett mag, ha nem is ebben az esztendőben, de már a jövő esztendő első havában nem csak fölébred, hanem elő is tör a föld kebeléből, ha vagy sok lanyha eső, vagy meleg napokkali földbe ható, az ott levő magot fölébresztő hóolvadás következik be. Az őszi hosszas szárazság által a megrepedezésig összeégetett földeinkre még az esőnél is áldást adóbban s trágyázóbban hatott, a bár nem vastag hórétegnek, de lassankénti, s ugyanazért a nedves földbe szivárogtató olvadása. A gyenge vetések e hónedvből nyertek legtöbb, fejlesztőn ható táperőt. Sok helyen — főleg a Bakony belsejében — még a zöldségeket is most szedik föl, mert a nagy szárazságban nem tudták azt fölszedni, s hogy fölszedhessék : esőre vártak. Eső helyett megjött a hó, s vele együtt a fagy. Az idő megenyhülése nagyon jól esett e szerint a zöldségtermesztőknek is, mert ha a fagy el nem térült volna, akkor a zöldséget jövő tavaszig a földben kellett volna hagyniok. Több gazdának káposztáját — olaszát stb. is kimérték az első fagyos napok. 1. 1. Bécsi pénzcsarnok. Dec. 15. A mai börze igen szilárd volt ugyan, de a hause- irány nem tartá fen magát. A hitelintézeti részvények egész 246-ig emelkedtek s miután 244. 70-ig sülyedtek, 245. 10-en állapodtak meg. Az éjszaki vasút emelkedése határzottabb volt, 174.20-on állván, végre 173.90-en nyugodott meg mára; az államvasut csak hajjal tudott 258.80-ra emelkedni, de 258.40-en megmaradt. A kamatozó papirosok szilárdak voltak. A nemzeti kölcsön 5%- a metalliques 1/1 %-tel, az urbérkárp. kötv. Ti—12 %-tel emelkedtek. Az urbérkárp. kötvények csökkenésének okát a múlt napokban, annak tulajdonítják, hogy a moratórium megszüntetésének bej következése miatt már is sok magyarországi papiros jutott a börzére. Bankrészvény 3 frttal, az escompterészvény 1 frttal javult. Lombard 112, Pardubitz 'Vt 1 frttal csökkent. Augsburg és Mailand 10 krral, Ham- Iburg és Páris 5 krral magasabb, London 10 krral olcsóbb. A prolongatio könnyű. Az ausztriai hitelintézet alapszabályai 56. §-ának értelmében elhatározta, hogy az 1858-ai osztalékra részletfizetésül részvényeseinek 10 a.frtot adand. A kifizetés jan. 3-án kezdetik meg. Vegyes közlemények. A bánáti dohánytermesztő gyarmatokból érkezett tudósítások szerint az idei termés fölötte jó és mennyiségre az előbbi évekét mind felülmúlja. Amint egyelőre meg lehet határozni, az idei termés a Bánátban mintegy 300,000 mázsára tehető, bár ha a nedves esztendő következtében súlya csekély. Ha- I Bontó jó termésről imák a Tisza vidékéről is. A szolnoki kötélgyártók alig képesek a dohányszárító zsinegek iránt tett megrendeléseknek eleget tenni. Vannak gazdák, akiknek dohányföldet az idén a jég elvervén, a biztosítótársulatoktól szép kárpótlásban részesültek, és most még az utótermésből is csinos hasznot látnak. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 287. számából (dec. 16.) Csőd nyittatott: Stern Sámuel szegedi lakos és nőruhaszabó összes vagyona ellen. Az igények bejei, mart. 3-ig a szegedi cs. k. megyei törvényszéknél. Perügyelő Fodor István ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Torokon Mirkovits Mika hagyatékához tartozó 360 pártra becsült ház ’/» kültelekkel árv. jan. 26 és febr. 22-én a dárdai szolgabiróság által. — Szegeden Joó Mihálytól lefoglalt 120 szak. 363 szánra 1842 frt 75 ktra becsült 9 hold szőlő, 945 frtra becsült borház árv. dec. 23 és jan. 25-én a szegedi cs. k. megyei törvszék által. — Nagy-Károlyban Geringer Józsefné hagyatékához tartozó 1018 számú és 1189 frt 15 pktra becsült házastelek árv. dec. 29 és jan. 30 án a n.-károlyi szolgabiróság által. — Tabajdon D. Sova Istvántól lefoglalt 129 számú és 1000 pártra becsült ház *t kültelekkel együtt árv. jan. 18. és febr. lökén a bicskei szolgabiróság által. — B.-Csabán Lipták Lukácsik Györgytől lefoglalt 3301 sz. a. fekvő és 764 porta becsült háza és szőleje árv. jan. 5-én a b.-csabai szolgabiróság által. — B.-Csabán Filadelfi Mihálytól lefoglalt és 460 ft 50 krra becsült 635 számú ház árv. jan. 8-án a b. csabai szolgabiróság által. — Szombathelyen özv. Tóth Imréné asszonytól lefoglalt 272 számu 2520 frtra becsült ház árv. jan. és febr. 18-án a szombathelyi megyei tervszék által.