Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)

1858-12-17 / 2656. szám

270-2656. 6-dik évf folyam.PESTI NAPLÓ. Főmankatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda: lap Mellem­­rénit illet? minden közlemény­t. szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak lsmert kezektől fogadtatnak el. K­iadó­hivatal:A Ferencziek terén 7-ik szám, földszint 4 tag anyagi részét illet? közlemények (előfizetési pénz, kiadása közi's panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, p o s t i n 1 Pesten, háefave hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr a ért.­­ Félévre . . 10 frt 60 kr a. ért. évnegyedre 5 frt 25 kr a. ért.­­ Évnegyedre . 5 frt 25 kr a. ért. Qlrflahn Annsk (Itta • 6 hasába petitsor 1-ss. hirdetésnél 7 njkr. Bélyegei­­nk­UvUliCUjOK Uljtt • külön 30 njkr.Magán vita 4 hasábos petit­sor 25 njkr egyetem-utcca 2-dik­­áim, 1-ső emelet.T 1858. Péntek, dec. 17. Távirati tudósítás a bécsi bőrse árkeletéről december 16. 1858.­r­t­é­k Pénab.r­t­é­k Pénzb.f Érték jPénabt Érték Pénzb. Államkölcsön, 5%-os metalliques . . 11/»0/*'®8 m®t* • • 4,y0-es met. ..... 8%-os met. . .... . 2V»'/o-es met. .... 1%-os met. . . . V/iVi-es bankó . . !i 6%-os B sorozat . . . 5*/*-^ lombard volenoxei 58/a-os nemzeti kölcsön . 5%-os als. ansit. urb k. 61/,-es magyar és gall. . 50/0-3% erdélyi urb. k. . 6% -ea sopronyi . . . 5%-as sorsolhatglogginen­ 4%-ez pesti ..... a'/a-es majlandi . . Somjegykötelesvény. 1834-diki . . . . * 1139-diki ... . . 1854 dal....................... Trieszt kölcsön a 100 frt Como.­Rontpapirok . . Eszterházy 40 . Bálin, sorsjegyek Pálffy . . . Denois , Clary hg. . . Windisehgr&ta hg Waldstein gróf ■. .. Szegletiek gróf . , Vazútrészvények. Bakuresti 31 napra fr. Stambal . ... . Frankfart 3 b. maivá f. Hamburg * , , Livorno........................... London . , . , Milano . . .... Páris ... . I 14.66 8 36 86.20 76.30 101.80 99.50 40.45 4.83 4.81 8.12 14. 8.31 8.64 10.28 97. 73. 97 V. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai dec. 16. 86-85 65 . VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre. 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győr—Uj-Leónyre: reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d a. Pestről—Szege­dre : 4 ó. 15 p. d. a., 5 óra reggel. Debreecenbe: 4 óra 15 p. d. a., 5 ó. reg. Nagyváradra: 4 ó. 15. p. d. a. 5 ó. reggel. Beélgedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. d. a. Temesvárról—Baziásra: 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 44 p. r. Debreecenből—Pestre: 11 ó. 17 p. d. e., 9 ó. 53 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p .­, és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbre : 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estvs. Uj-Bsónyból—Győr—Bécsbe: 2 óra 5 p. délután. figérról—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. n. 5 ó. 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. reg., 4 ó. 2 p. délután. Szolnokról—Debreczenbe : 10 ó. d. e., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról—Aradra: 10 ó. 88 p. d. e., 4 ó. 15 p­ d. u. P.-Ladányról—N.-Váradra: 1 ó. 15 p. d. u. Aradról—Pestre : 9 óra 26 p. d. e. Aradról—N.-Váradra: 3 óra 50 p. reggel. Püspök-Ladányról—Aradra: 1 ó. 8 p. délután. Dunavízállás. Pesten : dec. 16. 4‘ 7" 6"1­0 falu­l. 85. 55 75.76 67. — 50.50 41. 25 16. 75 68.­­ 95.— 97. — 85. 80 94. — 83.­ 81. 50 102. — 102. — 100 — 316 — 134. 50 114. 25 Éjszaki vasút . . . Államvasút . . . Államvasúti certifie. Lincz-leudweisi . . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya . . . . Ferenci József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai .... 117. — 17. 25 80.- 42.25 38.76 39.— 38. — 23. 75 27.— 16. 75 1745 — 267. 80 117. 60 85. 35 105 — 66.60 183. Iparrézsvények. Bankrészvények . ■ Bankcertificat . . • Hitelintézet .... Escomte-bank . . . Lloyd részvények . . Dunagosh. részvény. . .. 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid . . Bécsi gőzmalom . Elsőbbségi kötvények. 6•/* Lloyd ... . l*/t Éjszaki vaspálya 5*/o Ologgnitzi . . . ftf/o Gö* hajózási . , Államvasút a 275 fra.no Lombard á 275 lire . Váltó (devisek). Amsterd. 3 hóra­r.. . . Augsburg­oso .... 9­8.— 246 — 614.— 310.— 625.— 300.-380.— 84 — 90.— 80. 90. 113.-86.10 , 86.15 Pénzérték (valuta) Vert arany . . . . Bzélarany .... Napoleon d’or .... Soaverain d'or .... Orosz imperiale.... P. Fridriebsd’or . . . Angol Boavereingg . . . Párle, deo. 13. 41/,0/, rente e 8V» : . .... London, deo. 13.3 Vo Cons. mérő | Boly. ( auszt.érték. Alsó austriai | Font. |fr.|kr|fr.|ttffelkr Boza, marosi • „ bánsági r. „ tiszai . „ bácskai. „ fehérvári » » “­ Kétszeres • r. Rozs ....­. . . • • • uj Árpa ..... Zab.................r. . ...........nj Kakoricza . . Köles.............. Bab............... káposzta-rep. tavaszi repcze 84-83 78 77-76 «5 65 43 !so­­ino -871-­­-6»/,1­8)78 67 84- 36 85 79 79 78 69 68 1 46 -81 —83 -89 1 1 2 8 6 - 1 4 3 50 8 86 8 60 8 57 2 20 2 20 2 20 1 76 1 90 *1- 3 82 8 90 n . «2 kg aT?*: 9<a o SSao ° as 3 2 2 2 2 2 1 2 3 8 6 65 51 2! E­LŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓ folyAxu.4»i*a. Félévre (jan.—jan.) Vidékre pos­tán küldve és helyben h­ázhoz­­hordással 10 pfrt. vagy 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre Xian-—mart.) Vi­dékre postán küldve vagy Pesten hízhozhordással 5 pft. vagy 5 ft 25 kr. a. ért. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala (Barátok tere 7. sz. a.) tárakban őriztethetnek és melyből minden megvámo­­lás nélkül tovább szállíttathatnak, mig a fogyasztás azokat át nem veszi. A hajózási okmány Ausztria ré­széről már életbe léptettetett. Ennélfogva, míg nyuga­­ton és éjszakán bizonyos igények fenállnak, semmi se volna veszélyesebb, mint e népközi okmány meg­gyengítése. De ezzel nem gondol Reichenberg. A szabadraktár, az entrepol, a közönséges harmin­­czadi raktártól csak abban különbözik, hogy nagyobb, több forgalmi eszközzel bír s a tulajdonosnak köny­­nyebbé teszi az árujához való hozzáférhetést. Genuá­­ban, Marseilleben régen léteznek ily­en trepot-k s tud­juk, hogy Franczi tomag a vámdolgokban igen szi­gorúan jár el. A pesti szabad-raktár. I. Az „Oest. Ztg“-ot értesítik, hogy a pesti kereske-­ delmi és iparkamarának a szabad-raktár felállítha­­tása iránt a magas kormányhoz nyújtott folyamodá­sára a magas el­határzás már leküldetett. A szabad­raktár felállítása a magas kormánynál semmi aka­dályra se talál, hanem mint az „O. Z.“ írja, a pesti kamarától minden kizárólagosság megtagadtatik s most a kamarától függ, vájjon hajlandó-e a szabad­raktár felállítását a monopólium joga nélkül esz­közölni ? A szabadraktár kérdése Ausztriának iparos körei­ben élénk ellenkezésre talált. Reichenberg gyárosai, főleg az új szabályzat behozatala óta,iszonyú lármát ütöttek a külföldi áruk bevitele ellen. Szintén Rei­­chenbergből támadt az első felkiáltás a szabadraktá­rak ellen. E körülmény eléggé jellemzi e petitió ér­tékét. Minden ellen megtörténik a támadás, mi a gyá­rosnak szinleg is árthatna, így a legkisebb aggály is elegendő, hogy a szabadraktár, a szabadkereskedés eszméje ellen monstre­ petitiók keletkezzenek. Valaki a feliratot elkészíti, egyik tekintélyes­ gyáros által aláíratja, s sorba járva az érdekelteket egy két­száz aláírást szerez s kész a fontos irat, mely szembe mer szállni oly eszmékkel, melyeknek ereje a kor szelle­mében s az okszerűségben van. Mig azonban az ille­tők a szabadraktárak ellen izgatnak, nem gondolnak a bel­ipar tökéletesítésére s mire okvetlen bekövet­kezik a szabadverseny, készületlenül állnak szemközt a félt ellennel, károsodásukat majd ennek és nem önlustaságuknak tulajdonítván. Hogy mennyire képes a legkisebb felleg is az ily szélmalom elleni harczokra bírni az elfogultakat, leginkább mutatja a­ pesti szabadraktár elleni peti­­tio. Még mielőtt a felel kellő tudomással bírtak vol­na, már megtámadták azt; a reichenbergi gyárosok még tisztába se jöttek a szabadraktár eszméjével, és nem átallották korlátolt felfogású kérvényükkel egész a trónig fellépni. Csak e lépés is eléggé jellemzi az egési védvámizgatást. Megmondjuk tehát, mi a szabadraktár. A szabad­raktár nem egyéb, mint oly hely, hol a külföldi áruk vámzár alatt vannak feltárolva, s honnan, ha el nem kelnek, minden vámdíj nélkül elvitethetnek. Ekként, mint látjuk, már régen és mindenütt, hol úgynevezett vámraktárak léteznek, voltak szabadraktárak, miután behozatalra megengedett külföldi áruk a raktári díjak mellett itt letároltathattak. A tulajdonos szabadságá­ban állott eddig is azokból próbákat és mutatványo­kat venni, s ha áruit el nem adó, azokat minden to­vábbi vámdíj nélkül visszaszállíttatni. Ha tehát a gyúrások a szabadraktáraktól félnek, félniök kell a külföldi áruk m­ostani letárolásától is, és azt meg kel­lene akadályoznak, mit azonban nem kívánhatnak, mert a nyersanyagot többnyire ily után szerzik. De a pesti, mint dunai város szabadraktárának megakadályoztatása még a népjog elleni tett is volna. A dunahajózási okmány XXVI-dik czikkében a parti hatalmak világosan kikötik, hogy területükön egy vagy több kikötőt állíthatnak, melyben az árak rak­ Az igazságügyi minisztériumnak 1858. november 2 n kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, mely által az 1850. jan. 25-n kelt váltórendszabály (birod. törv. lap 51. sz.) több czikket kiegészíttetnek. Fölmerült kétségek megszüntetése végett, az 1858. october 24 n kelt legfelsőbb határozványnyal adott­­ jóváhagyás folytán, az 1850. jan. 25-n kelt váltó­­i rendszabály (birod. törv. lap 51. szám) 4, 7, 18, 30, I 99. czikkei következő módon egészittetnek ki: I 1. A 4. czikk 4 száma alatt ezen szavak után: „a­­ fizetés idejét“ következő szavak olvasandók: „mely­­ az egész pénzsummára nézve csak ugyanazon egy lehet“. I 2. A 7. czikkben ezen szavak után: „kellékeinek , (4-ik czikk) valamelyike hiányzik“ következő sza­­­­vak szúrandók be: „vagy melyekben kamatigérés­­ foglaltatik. I 3. A 18. czikkben az első ponthoz toldalékkép hozzáadandó : „az ellenkező megegyezés váltójogi hatálylyal nem bír.“[ 4. A 30. czikkhez következő toldalék adandó : „ha a fizetés id­eje valamely hónap elejére vagy végére , tűzetett ki, az alatt a hónap első vagy utolsó napja­­ értendő.“­­ 5. A 99. czikkhez következő toldalék adandó : „azonkívül a váltójognak a kibocsátó elleni fönntar­tása végett sem a fizetés napjáni bemutatás sem az óvástétel nem szükséges.“ Gróf Nádasdys. k. A pénzügyi minisztériumnak 1858. October 30 án kelt k­ibocsátványa , kiható minden koronaorszá­gokra, a jelenleg bélyegjegyekkel ellátott, még nem használt kereskedelmi és iparkönyvekért járó illeté­keknek ausztriai pénzbecsbeni fizetése iránt. A kereskedők és iparűzők könnyebbsége végett 1859. január 31-keig megengedtetik, miszerint a conventiós pénzre szóló bélyegjegyekkel ellátott oly kereskedelmi és iparkönyvekért, melyekbe még sem­mi bejegyzés sem történt, az 1858. július 8-kán kelt császári rendelettel (birod. törv. lap 102. szám) 1858. november 1-jétől fogva kiszabott illetékek a bélyeg­jegyek kicserélése nélkül oly módon fizettethesse­nek, hogy a Conventiós pénzben már lefizetett illeték­összeg ausztriai pénzbecsre számíttassék át, s az idézett császári rendelet szerint fizetendő illetékkel egybevetőleg keletkező nagyobb összeg az ezen na­gyobb összeggel egyenlő vagy azt meghaladó egy vagy több bélyegjegy alkalmazása által ausztriai pénzbecsben egyenlittessék ki. E részben a bélyegköteles könyvek megbélyegzé­sére nézve kiszabott módon kell eljárni. Báró Bruck s. k. A hegyaljai borbirálati választmány jegyző­könyve, 1858-dik évről. (Folytatás ) Ezek folytán igy állanának a borbirálati alapsza­bályok : 1. A birálat részrehajlás nélkül történend, tehát a rendező óvatos legyen, hogy a bírák megközelítőleg se sejdíthessék, kinek bora biráltatik; e végre a ba­­tellák vagy spanyolfallal, vagy egyébként el legye­nek rekesztve, a kóstolandó bor csak pohárban állit­­tassék elő a bírák elibe, s­ a jelige csak az ítélet ki­mondása után fedeztessék fel és jegyeztessék a jegy­zőkönyvbe ; a tulajdonos nevét elzáró levélbe pedig csak a birálat bevégzése után bontassék fel, és ak­kor a név a jegyzőkönyvbe vétessék. 2. Birálat alá mindenekelőtt a legifjabb ordinarium borok vétetnek, és ezek közt is előre a fajtaborok, vagy melyek tapaszta­lási kísérlet gyanánt jelentéssel kísérve mutattattak elő ; ezek után a fordítások, és igy tovább fokonkint a kövérebb borok. 3. Oly borok felett, melyek készítési módjáról semmi jelentés sem adatott be, a bírálat minden egyes példányra különállólag mondatik ki. 4. Oly borok felett, melyek készítési módjáról je­lentés létetett, a bírálat hasonlítólag más példányok­hoz is kimondathatik , hogy egyik vagy másik jobb kezelési mód kitűnjék. 5. A bíráló, ha figyelemmel kóstolja a bort, rögtön észrevesz benne egy sajátságos tulajdonságot, mely azt közelebbről jellemzi; de sokszor a megszülemlett eszmének­­nem tudnak alkalmatos kifejezést találni,­­ sokszor a hirtelen kimondott vélemény nem tökéle­­­­tes : ily esetekben a bírálók egyesítik a szétágazott kifejezéseket, azt f­ogadván el, mely a bort legjobban jellemzi. 6. Az ítélet bár­mi bor felett soha ne legyen könny­elmű, gúnyoló. 7. A rész bor felett is kimondatik az igazságos ítélet, de miután a kiállításnak czélja, hogy jeles borok előmutatásával kedvezőleg hasson az egész közönségre : oly borok felett, melyek készítési mód­járól semmi jelentés sem létetett, és igy nem tanul­mányozás végett küldettek be, a nem dicsérő ítélet külön lajstromba fog iktattatni, és nyomatás alá nem bocsáttatik. Ellenben 8. A tanulmányozás végett beküldött próbaborok feletti ítélet, ha nem kedvező is, közérdek tekinteté­ből nyilváníttatni fog. 9. Minden küldőnek jogában állandó a bora feletti vizsgálásról meggyőződni, és a jegyzőkö­nyvből ma­gának tudomást szerezni. 10. A borbírálatnál ízre, zamatra, színre, ilyforma kifejezések használandók. Kitűnő, ha a bornak minden jó tulajdonival bir és pedig felsőbb mértékben. Tökéletes, ha a jó bornak minden tulajdonival bir, de nem épen kitűnő mértékben. Szép bor, magában is magasztalással teljes epite­­ton, de többnyire más jó tulajdonok erősbítésére használható. Jól kiforrt, szépen kifejlett, kellemetes izű, édes, zamatos, kedves izű, sima, gyökeres, erős, jó tüzü, kövér, zsiros, tiszta, szép szintű, kristályszinü, gaz­dag illatú, avas (az ó bornál), érett, jól tartott, törött, homályos, híg, sovány, gyenge, középszerű, jó bor stb. e kifejezések magukban hordják értelmüket. Ezen alapszabályok közmegegyezéssel elfogadtat­ván, az előmutatott borok sorban megbiráltatnak. (Folytatjuk.) Gazdasági és kereskedelmi szemle Pest, dec. 16. A gabna-üzletről ma semmi fontos tudósítani valónk nincs. Az árak szilárdul állanak; a b­ú­z­á­v­a­l való üzletben az élénkséget a maga­sabbra tartás gátolja; ugyanazért semmi jelenté­keny alku nem jött létre. Pest, dec. 16. A magyar kereskedelmi bank közgyűlése f. hó 22-én leend. Bakonyalja, télelő 5. Vetéseink a megenyhült időjárásnak kedvező behatása alatt szépen kikeltek, s bár gyengék — s elbokrosodhatásukhoz nincs re­mény — de a jöhető száraz fagyok ellen sokkal in­kább biztositvák, mint voltak a múlt hói száraz fa­gyokban, melyek tejesedésben s előtörő csirában ér­vén az elhintett mag nagy részét, alaposan aggódha­tott a termesztő osztály, hogy a fáradság , a munka s költekezés mellett az elhintett magot is elvesztette. Azok, kiket részint a szárazság által érezkemény­­nyé égett föld felszánt­atlansága, részint a váratla­nul beköszöntött múlt hónapi fagyos napok meggá­toltak a vetésben — s ezeknek neve : légió — a fagyos napoknak óhajtott eltérülése után bekövetke­zett esős napok által megpuhitott, s most már szik­kadni kezdő földet vetés alá szántják, s az elhintett mag ez esztendőbeni kikeléséhez magoknak sem lé­vén már reményök, csak­is alvóra vetnek. Nem lehetetlen azonban, hogy a­mi múlt évben megtörtént a Balaton mellett, az a jelen esztendőben a Bakony­alján történik meg, t. i. az alvóra vetett mag, ha nem is ebben az esztendőben, de már a jövő esztendő első havában nem csak fölébred, hanem elő is tör a föld kebeléből, ha vagy sok lanyha eső, vagy meleg na­pokkali földbe ható,­­ az ott levő magot fölébresztő hóolvadás következik be. Az őszi hosszas szárazság által a megrepedezésig összeégetett földeinkre még az esőnél is áldást adób­­ban s trágyázóbban hatott, a bár nem vastag hóré­tegnek, de lassankénti, s ugyanazért a nedves földbe szivárogtató olvadása. A gyenge vetések e hónedvből nyertek legtöbb, fejlesztőn ható táp­erőt. Sok helyen — főleg a Bakony belsejében — még a zöldségeket is most szedik föl, mert a nagy száraz­ságban nem tudták azt fölszedni, s hogy fölszedhes­sék : esőre vártak. Eső helyett megjött a hó, s vele együtt a fagy. Az idő megenyhülése nagyon jól esett e szerint a zöldségtermesztőknek is, mert ha a fagy el nem térült volna, akkor a zöldséget jövő tavaszig a földben kellett volna hagyniok. Több gazdának káposztáját — olaszát stb. is kim­­érték az első fagyos napok. 1. 1. Bécsi pénzcsarnok. Dec. 15. A mai börze igen szi­­lárd volt ugyan, de a haus­e- irány nem tartá fen ma­gát. A hitelintézeti részvények egész 246-ig emelked­tek s miután 244. 70-ig sülyedtek, 245. 10-en álla­podtak meg. Az éjszaki vasút emelkedése határzot­­tabb volt, 174.20-on állván, végre 173.90-en nyugo­dott meg mára; az államvasut csak hajjal tudott 258.80-ra emelkedni, de 258.40-en megmaradt. A kamatozó papirosok szilárdak voltak. A nemzeti köl­csön 5%- a metalliques 1/1 %-tel, az urbérkárp. kötv. Ti—12 %-tel emelkedtek. Az urbérkárp. kötvények csökkenésének okát a múlt napokban, annak tulaj­donítják, hogy a moratórium megszüntetésének be­­j következése miatt már is sok magyarországi papiros jutott a börzére. Bankrészvény 3 frttal,­ az escompte­­részvény 1 frttal javult. Lombard 11­2, Pardubitz 'Vt 1 frttal csökkent. Augsburg és Mailand 10 krral, Ham- I­burg és Páris 5 krral magasabb, London 10 krral ol­csóbb. A prolongatio könnyű.­­ Az ausztriai hitelintézet alapszabá­lyai 56. §-ának­ értelmében elhatározta, hogy az 1858-ai osztalékra részletfizetésül részvényeseinek 10 a.­frtot adand. A kifizetés jan. 3-án kezdetik meg. Vegyes közlemények.­ ­ A bánáti dohánytermesztő gyarmatokból ér­kezett tudósítások szerint az idei termés fölötte jó és mennyiségre az előbbi évekét mind felülmúlja. A­­­mint egyelőre meg lehet határozni, az idei termés a Bánátban mintegy 300,000 mázsára tehető, bár ha a­­ nedves esztendő következtében súlya csekély. Ha- I Bontó jó termésről imák a Tisza vidékéről is. A szol­noki kötélgyártók alig képesek a dohányszárító zsi­­negek iránt tett megrendeléseknek eleget tenni. Van­nak gazdák, a­kiknek dohányföldet az idén a jég el­­­­vervén, a biztosítótársulatoktól szép kárpótlásban ré­szesültek, és most még az utótermésből is csinos hasznot látnak. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 287. számából (dec. 16.) Csőd nyittatott: Stern Sámuel szegedi lakos és nőruhaszabó összes vagyona ellen. Az igények bejei, mart. 3-ig a szegedi cs. k. megyei törvényszéknél. Per­ügyelő Fodor István ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Torokon Mirko­­vits Mika hagyatékához tartozó 360 pártra becsült ház ’/» kültelekkel árv. jan. 26 és febr. 22-én a dárdai szol­­gabiróság által. — Szegeden Joó Mihálytól lefoglalt 120 szak. 363 szánra 1842 frt 75 ktra becsült 9 hold szőlő, 945 frtra becsült borház árv. dec. 23 és jan. 25-én a szegedi cs. k. megyei törvszék által. — Nagy-Károlyban Geringer Józsefné hagyatékához tartozó 1018 számú és 1189 frt 15 pktra becsült házastelek árv. dec. 29 és jan. 30 án a n.-károlyi szolgabiróság által. — Tabajdon D. Sova Istvántól lefoglalt 129 számú és 1000 pártra be­csült ház *­t kültelekkel együtt árv. jan. 18. és febr. lö­kén a bicskei szolgabiróság által. — B.-Csabán Lipták Lukácsik Györgytől lefoglalt 3301 sz. a. fekvő és 764 porta becsült háza és szőleje árv. jan. 5-én a b.-csabai szolgabiróság által. — B.-Csabán Filadelfi Mihálytól le­foglalt és 460 ft 50 krra becsült 635 számú ház árv. jan. 8-án a b. csabai szolgabiróság által. — Szombathe­lyen özv. Tóth Imréné asszonytól lefoglalt 272 számu 2520 frtra becsült ház árv. jan. és febr. 18-án a szom­bathelyi megyei tervszék által.

Next