Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)
1858-12-21 / 2659. szám
Magyar Akadémia, Pest, dec. 20. Nagy nemzeti ünnepet ültünk. Ma tartotta dicső intézetünk, a Magyar Akadémia 11 év óta első ünnepélyes kezülését a nemzeti múzeum díszteremében, s mondhatjuk, hogy azt a közönség mindkét nemből soha számos és melegebb részvétével nem örvendeztette meg. A tagok nemzeti diszöltönyben az emelvényen foglaltak helyet; földszint az egész tér a fővárosi és vidéki értelmiség szikétől volt ellepve, s derék hölgyeink a társaság minden osztályából a karzatokat disziték. öntudatos figyelem, derültség és kegyelet látszott minden arczon, mely fokról fokra a lelkesedésig emelkedett m. gróf Dessewffy Emil akadémiai elnök megnyitó beszéde közben, melyben a nemzet geniusa és rendeltetése s a magyar akadémiához való viszonya azon jellemző,praegnans vonásokban, de egyszersmind gyakorlati bölcs tapintattal fejtegettetett, mint az oly férfiútól kitelik, kiben a tudomány embere, az államférfiu s a hazafi ritka mértékben egygyé olvadt. Nem akarjuk azonban e jeles, számos „éljen“-nel üdvözölt beszédnek kivonatos közlését kisértgetni, s kedves szolgálatot vélünk a tisztelt közönségnek azáltal tehetni, hogy azt holnapi szántunkban egész terjedelmében adandjuk lapjainkban. Szintoly kevéssé terjeszkedhetünk itt ki azon velős előadás részletes közlésére, melyben Tody Ferencz úr, a magyar akadémia titoknoka, az elnöki beszéd folytán az akadémia 10 évi életének sommáját előadta. E közlést is egész terjedelmében átadandjuk tisztelt olvasóinknak, hogy épüljön azon kedvező sorson, miszerint a nemzeti irodalom a legkomolyabb viszonyok közt is látható eredménynyel előre tört, s hogy az intézet gyámolítása körül sem maradt minden hazafiui indulat meddő, sőt hogy ki ne fogyjanak a hazafiui áldozatokra ösztönző nagy példák, b. Sina Simon nemes szive sugallatának engedve, 80 ezer pengő forintot alapított a végre, hogy az akadémiának módja legyen munkálódásai számára diszes épületet állítani. Elképzelhető a közöröm és hála, melyet a közönség e nagy áldozatot üdvözlé. S alig csendesült az örömzaj, egy más komoly, de szeretett tárgy lánczolta le az elméket és érzelmeket: báró Eötvös József akadémiai alelnök szellemdús emlékbeszéde a nemzet koszorús költője, "Vörösmarty Mihály felett. E beszéd megragadó s tanulságos volt egyszersmind azon hatás, melyet a nagy közönségre feltűnően gyakorolt, tanusstá azt, hogy a szónok teljesen megértette Vörösmartyt, s a közönség megértette a szónokot, kihathatósbban ösztönző szavakkal nem fejezheté be emlékbeszédét, mint midőn ezt mondá: „Hogy a föld népei mint az érczek, azon arányban állnak ellen az idő emésztő hatalmának, a melyben több nemesebb elemet foglalnak magukban.“ Szerencsénk lesz azonban e szellemdús emlékbeszédet is egész terjedelmében átadhatni a közönségnek, s a mai gyűlésről csak két dolgot sietünk ide iktatni. Egy részről t. i. azon jutalmak sorozatát, melyek mint az 1847-től kezdve a mai napig függőben levők ezen alkalommal kiosztattak, — más részről pedig a választások eredményét, melyek által azon hézag kitöltetett, melyet 1 évi választás hiánya közben halálozások az akadémia soraiban okoztak. Ezeket tehát itt közbenvetve, később majd visszatérünk mindazon végzések és határozatok közlésére, melyek a jelen 8 napig tartott ülések folyama alatt foganatba jöttek. A kihirdetett jutalmak következők : 1. A nyelvtudományi osztálynak 1846 ban Marczibányi jutalomra 30 aranyban kihirdetett kérdésére, mely a dunántúli nyelvjárások földrajzi és nyelvtani ismertetését, kívánta, a kitűzött határnapig, u. m. 1848. mártius 31-ig egy pályamű érkezett, mely a bírálók egyetértő véleménye szerint oly jelesül fejtegeti és meríti ki tárgyát, hogy az akadémia annak mind jutalmaztatását, mind kinyomatását elhatározá. A jeligés levél felbontása szerzőül Vass József, kegyesrendi áldott és tanárt vallotta. A mathematikai osztály ugyanakkori jutalomhirdetésére, mely a mathematikai tudományok encyclopaediája kidolgozását kívánta, egy munka sem küldetett be. A nyelvtudomáyi osztályban az 1847 ben kihirdetett ily csime jeligés levél: „Verd & vasat mig meleg“ felbontatván, szerzőül Repiczky János lev. tag üdvözöltetek, s ő nyerte el a 100 arany jutalmat. 2. A philosophiai osztálynak 100 ar. jutalom mellett kihirdetett lélektani kérdésére pályairat nem érkezett. 3. Hasonló sors érte a történettudományi osztálynak Vitéz- féle 36 aranyos jutalmára kitett kérdését, mely azon okok kifejtését kívánta, melyeknél fogva Magyarország legtöbb meghódított tartományit elvesztette. 4. Szinte igy megfejtetlenül maradt az ugyanakkor 50 ar. jutalom mellett kihirdetett hadtudományi adat. 5. A természettudományi osztály azon Vitéz féle 30 ar. jutalomra kitűzött kérdésére, mely hazánk kopár vidékei hasznosítása módjainak kifejtését kívánta, csak egy pályairat érkezett ugyan, de a vizsgálók egyértelmű ítélete szerint tudományos és gyakorlati tekintetben derekasan fejtegetvén tárgyát, a kitűzött jutalmat kiérdemelte s nyomtatása is elhatároztatott ; — a jeligés levél szerzőül Pávai Elek vegyundort vallotta. 6. Az Ujváry Mihályféle 15 az. jutalomra végül, mely Széchenyi Pál életrajzát kívánta, pályairat ugyan kettő érkezett, kielégítőnek azonban egy sem találtatván, a jutalom ki nem adathatott. 7. Az 1842—47-ig megjelent törvény- és államtudományi munkák közül 200 aranynyal a „Stálusférfiak és szónokok könyve“ jeles szerzőjét Szalay Lászlót koszoruzta meg. A Marczibányi-jutalom a következő munkának ítéltetett :A közigazság törvénye Magyarhonban. Irta professor Frank Ignácz. Két rész, három darabban. Buda 1845—47. 8. Az 1843 tól 1848-ig megjelent nyelv és szépirodalmi munkák közül Petőfi Sándor költeményei nyerték el a 200 arany díjas jutalmat, fenntartván magának az akadémia kezdettől fogva azt, hogy ha meghalt író munkája ítéltetik legjobbnak, minden különös esetben különösen határoztassék meg : kiadassák-e a jutalom az elhunyt örököseinek vagy nem ezúttal határoztatott, hogy a 200 az. jutalom néhai Petőfi Sándor fiának adassák ki. A nyelv és irodalmi pályán „A magyar nyelv szelleme“ czimű munkáért Fogarasi János érdemlelte ki a Marczibányi féle 50 aranyos jutalmat. 9. Az 1844—49 ig megjelent történelmi munkák közül a nagy jutalmat „A Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után“ czimű jeles munka szerzője Járay Pál nyerte el. Ugyanezen szakhoz tartozó Marczibányi-féle 50 arany jutalomdij az „Erdélyország Történelmi Tára“ czimű, gr. Kemény József és Nagyajai Kovács István által közrebocsátott történeti dolgozatnak ítéltetett. 10. Az 1845—50 ig megjelent természettudományi osztályba sorozott munkák közül a nagy jutalom „Súlyos testek természettana“ czimü munka derék szerzőjének Jedlik Anyos István úrnak ítéltetett oda. Ugyanezen szakban „Légtüneménytan sa szét magyarhon égalj-viszonyai s ezek befolyása a növényekre és állatokra“ czimű munkáért pedig a Marczibányi-jutalomra Berde Áron ur érdemesületett. 11. Az 1846—61-ig megjelent mathematikai munkák közt mint legkitűnőbb a Henslman Imre ur által irt következő munka koszoruztatott meg: „Kassa városának ó-német stylü templomai, rajzolá és magyarázá dr. Henslmann Imre. Pest, 1846. folio.“ 12. Az 1847—52 ig megjelent philosophiai dolgozatok közt a nagy jutalomra érdemesnek egy sem találtatott, ellenben Greguss Ágost urnak „A szépészet alapvonalai“ czimű munkája a Marczibányi jutalomra méltónak ítéltetett. 13. Az 1848—53 ig megjelent törvény és államtudományi munkák közül a nagy jutalom b. Eötvös József ur„A XIX. század uralkodó szméinek befolyása az álladalomra“ czimü koszorús s világhírű munkájának ítéltetett. 14. Az 1849—54 ig megjelent nyelv és szépiodalmi munkák közül a nagy jutalmat Toldy ereneznek „A magyar nemzeti iroalom története“ czímű páratlan koszorús munkája nyerte el, a Marczibányi-jutalom pedig „Toldi séje“ derék írójának Arany János urnak éltetett. 15. Az 1850 - 56-ig beadott történelmi tomák közül különösen két munka merült fel a haza polgári históriája terén, mely kiválóbb figyelemben részesült, u. m. „Magyarország Története“ zalay László által I.—IV. kötet. Lipcse 1852-54. és „Hunyadiak kora Magyarorzágon.“ Irta Teleki József I—IV. X. XI. nőt. Pest, 1852—55. E két munka egyenlően a nagy jutalomra méltónak ítéltetett. A „Hunyadiak kora“ szerzője egyenes örökösök nélkül halván el, az akadémia az egész díjt a „Magyarország Története“ czimü munka szerzőjének rendelte kiadatni, mely Szalay László urra szállott.— A Marczibányi - jutalom végre a „Magyar Mythologia“ jeles írójának Ipolyi Árnold hazánkfiának ítéltetett. 16 Az 1851—56-ig megjelent gyakorlati termé dom munkák közt legkitűnőbbnek ítéltetett a következő munka : „Mezei gazdaság könyve Stephens Henry után a hazai körülményekhez alkalmazva, kiadják Korizmics László, Benkő Dániel, Morócz István. Pest 1855 I—IV. kötet é s a jutalom e gyűjtemény szerzőinek ítéltetett oda. A Marczibányi jutalmat pedig a „Magyarország legjelesebb kőszéntelepei, vegytani és műipari tekintetben“ czimű dolgozat szerzője, dr. Neudtwich Károly úr nyerte el. 17. Az 1852—57-ig megjelent mathematikai munkák közt megkoszorúztatott az „Elemi mennyiségtan felgymnasiumok és reáliskolák használatára“ czimü Petczva Otto jeles mathematikusunk által irt munka. A Magyar Tudományos Akadémia jutalomtételei 1858-ban. I. A nyelv és széptudományi osztályból 1. Kívántatik a magyar nyelvújítás története és bírálata, a magyar irodalom kezdetétől az újitási harczig. Figyelembe veendők tehát az irodalmi szóképzés első kísérletei a régi bibliafordításban s a többi középkori emlékekben; továbbá a XVI. és XVII századbeli igyekvések különösen egy hittudományi bölcsészeti és jogi műnyelv megalkotásában ; végre a XVIII század abbeli élénk mozgalmai, s a kérdés állása, midőn Kazinczy Ferencz a nyelv-átalakít küzdelmeket megindította. Jutalma Marczibányi alapítványából negyven darab arany. Határnap június 30. 1859. 2. Kívántatik a magyar eposi költészet főbb formáinak történeti és szépészeti méltatása, különösb tekintettel Zrínyi, G. Orl Vörösmarty és Arany iskoláikra, s azon befolyásra, melyet reájok az ó és ujabbkori epos gyakorlott. Jutalma Vitéz alapítványából negyven darab arany. Határnap martius 31. 1860. 3. Kivántatik egy történeti és széptani emlékirat Kazinczy Ferenczről mint költőről, prózairóról és műfordítóról, tekintve a nyelv átalakítására gyakorlott hatását is. Jutalma ötven db arany. Határnap augusztus 20. 1859 4. Költemény kivántatik, melynek tárgya: Kazinczy Ferencz emlékesete. Jutalma ötven darab az. Határnap aug. 20. 1859. II. A történelmi osztályból. 5. Adassák vázlata a magyar nemzet műveltségi állásának az első fejedelmek korszakában ; jelöltessenek ki a kapcsok, melyek őseinket fokról fokra közelebb hozták a keresztyénséghez s terjesztessék elő a keresztyénség behozatala mind történelmi momentumaira, mind államalapitási első következményeim nézve. Jutalma száz dbal. Határnap martius 31. 1860. 6. Kivántatik Hunyadi János életrajza, ifjúsági és családi olvasókönyvül. Jutalma Ujváry Mihály ajánlatából tizenöt db a. Határnap jun. 30. 1859. III. A természettudományi osztályból. 7. Adassék a Balatonnak leírása föld- és természettani, úgy természetrajzi tekintetben, és fejtessék ki azon befolyás, mely a Balaton vizszinének szándéklott lejebbszállitásától egészség és természettani, úgy egyéb tekintetekben is várható az állam és közgazdászaira; végre állíttassanak pontos és számokra viszszavitt adatok alapján egymással szembe annak jó és rosz következései. Jutalom száz darab arany. Határnap martius 31. 1860. A közülésben felolvasott jegyzék szerint a felsőbb helyen megerősített választások eredménye következő : A nyelv és széptudom. osztályban elválasztattak a) Tagokul: Deáki Zsigmond, Lukács Móricz. b) lev. tagokul: Arany János, Szepesi Imre, Tompa Mihály, Vasa József, Zsarnay Lajos, Finály Henrik, Jókay Móricz, Szász Károly, Tárkányi József, Gyulay Pál, Podhorszky Lajos, Riedi Szende, Imre Sándor, Mátyás Flórián. c) rend. tagokul: Lugossy József, Arany János, Ballagi Móricz, Hunfalvy Pál. A philosophiai osztályban. a) Tiszt. tagokul: Szilasy János, Danielik János, Hoványi András. b) rend. tg. Erdélyi János. c) lev. tg. Gregcs Ágost, Almásy Balogh Sám. Szalai István, Somogyi Károly, Mészáros Imre, Ney Ferencz. A történeti osztályban. a) tiszt. tag: Gróf Mikó Imre. b) rend tag.: Wenzel Gusztáv, Csengery Antal, Fényes Elek, Podhradczky József. c)lev. tag: Gróf Andrássy Manó, Kazinczy Gábor, Szabó Károly, Szalay Ágoston, Ipolyi Stummir Arnold, Nagy Iván, Paur Iván, Ráth Károly, Schröck Ferencz, Csinár Mór, Magyar László, Szilágyi Sándor , Knausz Nándor, Konek Sándor, Pauer János, Hunfalvy János. A mathematikai osztályban: a) Lev. tag: Tömöri Anasztáz, Hollán Ernő, Petzval Ottó, Kruspér István, Weisz Ármin. b) Rendes tag : Petzval Ottó. A törvénytud. osztályban: a) Tiszt. tag: gr. Dessswffy Emil, Bartal György. b) Rand. tag: Tóth Lőrincz, Panner Tivadar. c) Lev. tag. Lónyay Menyhért, Udvardy Ignácz és Récsi Emil. A természettud. osztályban. a) Tiszt. tag. Kubinyi Ferencz, Korizmics László, Balassa János. b) Lev. tag. Berde Áron, Jedlik Ányos, Kéri Imre Szabó József, Sztoczek József, Lang Adolf, Nagy József, Arányi Lajos, Dorner József, Entz Ferencz, Schickbuber Móricz, Gönczy Pál, Morócz István, Kovács Sebestyén Endre, Galgóczy Károly. c) Rendes tag: Jedlik Ányos, Pólya József, Nendtvich Károly, Török József. Az ülés folyama alatt érkezett az akadémiához a cs. kir. Fenségének Albrecht főleg főkormányzó annak magas intézménye, melylyel az Akadémia által megválasztott külföldi tagok mindannyian megerősittetnek, minél fogva azon kedvező helyzetben vagyunk, e választások eredményét is a t. közönségnek már ma tudomásul hozhatni. A megválasztottak neveik következők: I. A nyelvtudományi osztály részéről: Bopp Berlin, Gabelentz Altenburg, Grimm Jakab Berlinben, Pott Halleben, Rawlinson Londonban, Schott Vilmos Berlinben és Watt Londonban. II. A történeti osztály részéről : Cantu Milanóban, Chlamezki Brünnben, Demidoff Anatol herczeg Pétervárott, Fallmereyer Münchenben, Flegler Nürnbergben, Guizot Páriában, Macaulay Londonban, Mignt az erkölcsi tudományok akadémiájának titoknoka Párisban, Montalembert gróf Párisban, Rafn Koppenhágában, Ranke, Raumer és Ritter Károly Berlinben, Theiner Rómában, Thierry Amadé Párisban, Valentinéin Velenczében. III. A jogtudományi osztály részéről : Laboulaye Párisban,Overstone Londonban, Ran Heidelbergában, Tocqueville Párisban, Wangerow Heidelbergában. IV. A mathematikai számosztály részéről : Ettingshausen A. Bécsben, Hersch Londonban, Que tees Brüsselben. V. A természettudományi osztály részéről :Baumgartner Bécsben, Bell Londonban, Bunsen Robert Heidelbergában, Dumas Jakab Párisban, Faraday Londonban, Florient a tudományok akadémiájának titoknoka Párisban, Geoffroy-St.- Hilaire Párisban, Humboldt Sándor Berlinben, Libig Münchenben, és Milne Edwards Párisban. Fő és k. Apostoli Felsége f. é. nov. 30 -i legfelsőbb határozata által a szombathelyi székeskáptalannál olvasókanonokká és kőszegi főesperessé Szanisz-ló József éneklökanonokot és sárvári főesperest; éneklökanonokká és sárvári főesperessé Krancz István őrkanonokot és verségi főesperest; őrkanonokká és verségi főesperessé Lipovics István kanonokot pápóczi perjelt és zalaegerszeghi főesperest; pápóczi perjellé és zalaegerszeghi főesperessé dr. Fekete József kanonokot és alsó lendvai főesperest és utolsó valóságos kanonokká és alsó lendvai főesperessé dr. Vadász Ferenczet, az egyházi történelem és jog tanárát, consistoriumi tanácsost és zsinati examinatort, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Prohászka József és Sordovásy János ideiglenes III. osztályú irodai segédeket a pozsonyi illetőleg a nagyváradi közigazgatási területen III. osztályú irodai segédekké végleges minőségben kinevezte. X A nyár lefolytéban a „Két pisztolyban rendezett zeneestélyek a józsefvárosi fiát jövedelmezték. kisdedóvó intézetnek 440 p. X Bene István hazánkfia Bécsben (währingi utcza 367) magánügyleti és tudakozó intézetet alapított az ügyes bajos magyar közönség használatára. Ezen intézet köre : Adás, vevések, haszonbérbe adások eszközlése, városi s falusi házakra, házhelyekre, üres telkekre, úgy kisebb nagyobb ingatlanokra nézve. Fennálló ipar és más üzletek adása és vétele. Lakók és más helyiségek bérbe adása és vétele. Házakra való felügyelet a tiszta jövedelem után járó mérsékelt jutalomért, a házbér behajtása, adóbeli felvallások, az adófizetés teljesítése. Építkezések tétele iránt mint közbenjáró vagy vállalkozó, azok által, kik erre feljogosítvák, szerződik. Építési tervek, költségvetések és rajzok készítését eszközli. Valamint gépek készíttetését a beküldendő minták szerint. Kivánt felvilágosításokat ad kereskedelmi, ipar vagy gazdászati viszonyokról. Kézművek a vételét a beküldendő minták szerint előmozdítja. Utasításokat ad kereskedelmi összeköttetések eszközlése iránt bel és külföldön. Távirati sürgönyöket küld a kijelölendő tárgyakban. Különféle iratok elkészítését, fordításokat és másolásokat az országban divatozó nyelveken eszközöl, folyamodványok készítését , cs. k. Felségéhez, a magas minisztériumokhoz, helytartósági, városi s egyéb elöljáróságokhoz, állampolgári jogért, községbe leendő bevételért, szabadalom, vagy üzlet megnyeréséért, házassági engedelemért; nemkülönben számadások megvizsgálására is vállalkozik. A gazdaságnak minden nemében hivatalnokokat szerez, u. m. jószág-felügyelőket, számvevőket, magány titoknokokat, úgy szinte alsóbb rendű szolgákat, a házi cselédeket is. Szerez továbbá iparüzletekben meg kivántató egyéneket, kereskedelmi ügynököket , afféle utazókat, kereskedő, és vásári segédeket, és gyakornokokat. Külömbféle tanítók, nevelők, nyelv- és zenemesterek félfogadását, és alkalmazását eszközli. Eljár tőkék, s értékpapírok kölcsönszerzése s váltók pénzzé tétele körül. Mindenféle pénz bevételi és biztosítási ügyekben, valamint hirdetményeknek és folyamodványoknak hivatalos, vagy magán helyen leendő benyújtását az intézet tulajdonosa pontosan és lelkiismeretesen teljesiti. A budai tankerületben hat képző intézet van, 5 tanítók és 1 főtanítók számára. Mindamellett nagy a hiány tanítókban, miután csak a budai tankerületbeli kath. népiskolák az utóbbi években 500 tanodai osztálylyal szaporodtak Pesten, Esztergomban, Kalocsán, Egerben, Szegeden s a pesti tanítónő képezdében összesen van 372 növendék. A sz. übesi földrengésről írják : St. Ebest legközelebb rémitő földrengés látogatta meg, a legerősebb 1755 óta. Nov. 11 én reggel 71 2 órakor két rengés volt, mely 30 másodperczig tartott, az első lökés gyengébb, az utósó pedig, mely amarra gyorsan következett, oly erős volt, hogy a városban egyetlen ház sem maradt sértetlenül, nagyrész összeomlott. Mintegy 9 óra tájban a lökések ismétlődtek, melyek bár gyengébbek voltak az elnöknél, a lakosok úgy megijedtek, hogy többen kifutottak házaikból, minden pillanatban attól félvén , hogy rájuk szakad. A nép a legnagyobb zavarban volt s még máig sincs megnyugodva, miután irtóztató orkánszerü zivatar esővel, mennydörgéssel és villámlással azután is még szakadatlanul pusztított, több földrengést azonban nem éreztek. A nyugati városrészben, hol a rengés a legerősebb volt, iszonyatos a szerencsétlenség, itt 600— 700 ház omlott össze részben vagy egészen. Máig 8 hullát találtak a romok közt s legalább 30 ember csonkult meg. A keleti és közbeeső városrész is, mely jobban van építve, sokat szenvedett, de mégsem annyit, mint az említettek. A kikötőkben levő járműveken is erős rengést lehetett érezni, de azoknak e miatt kutyabajuk, ahonnan e földrengés a város kereskedelmének i nak nem ártott. X Rónaszékből (Mármaros) Írják : nov. 30 án fél egy 10 percz délután 2—3 másodperczig tartó, helyenkint erős földrengést éreztek. Iránya keletről nyugatnak tartott. X A mi kedves Lászlónk még ez idén fel fog lépni egyszer a nemzeti színpadon s aztán búcsút vesz tőlünk talán mindenkorra. És mi sokszor fogjuk mondani, gyönyörteljes alakjaira gondolván Allan!“ .Caesar volt a nem Mao . Nyíregyházi levelezőnk Írja: „A helybeli evang. egyház presbyteriuma elhatározta, hogy ezentúl minden sátoros ünnepen megtartassák a német isteni tisztelet is. Eddig csak egyszer tartatott meg u. m. zöld csütörtökön. Mi ugyan szives örömmel üdvözöljük a bármily nyelvű hitrokonunk vallásos épülésére rendezett istentiszteletet a mi templomunkban, mihelyt annak szükségét látjuk, de ismerve helybeli hitrokonunkat, a feljebb hozott határozatot nem értjük, mert jóhiszemmel mondjuk, hogy a nyíregyházi ev. gyülekezetben alig van hat lélek, mely vagy a tót vagy a magyar istentiszteletben nem vehetne épületes részt. És hitelesen tudjuk, hogy azon néhány német ajkú atyafiak, kik eddig a magyar istentiszteletben részt vettek, ez iránt nem is folyamodtak, hanem csak egy mészárosnak minden indokolás nélkül felhozott puszta előadására hozatott a fentebbi határozat. Szerintünk ildomosabb lett volna vagy a régi szokás mellett megmaradni, vagy oda hatni, hogy a magyar istentisztelet jobban megszilárduljon és a nyelvek kitli i.