Pesti Napló, 1859. február (10. évfolyam, 2692-2714. szám)

1859-02-24 / 2711. szám

hály tszhangúlag úgy iratik le, mint egy roszkirű­ egyén, ki rosz emberekkel közlekedett és betyárok­kal állott összeköttetésben. Azonban egyik tanú sem tudja kijelölni egyénileg Csik Mihály két társát. Köztudomásúlag Csik M. azt állítja, hogy Rózsa S. s a kivégzett Ballangó (más néven Kiss bácsi) volt ama két rabló, kik az ő házában voltak, Huszka bi­rót megölték, s őt magát (Csikót) erőszakkal elvitték Azon csendőr-káplár vallomásának fölolvasása után, ki Huszka biró társaságában Csik házába ment, s az őrszolgálatbani kötelesség mulasztással vádolta­­tott, az ülés esti 11/2 órakor másnap délelőtti 9 órára napoltatik el. Szombaton, 19-kén csupán délelőtti ülés tartatott, mely különböző okmányok (kihallgatási jegyzőköny­vek, bonczolási látleletek, büntető ítéletek stb.) föl­olvasásával telt el, mire az elnök, miután mind a cs. k. államügyész, mind a két vádlott védői s azok ma­guk kijelenték, hogy semmi további előadni valójok sincs, a kihallgatást bezártnak nyilvánitá, s különö­sen Csik Mihály legújabban hozzájárult eset tekinte­téből s oly czélból, hogy annak védője számára a szükséges idő megadassék, a legközelebbi ülést, a büntetési indítvány előterjesztése s a védők védbe­­széde végett, hétfőre (f. hó 21 éve) reggeli 9 órára tűzte ki. Febr. 21-kén igen számos hallgatóság előtt, mely a tárgyalási termet s a mellékszobát megtölte , az ülés délelőtt 9­4 órakor azzal kezdődött meg, hogy Frenn­reiss s Kiss törvényszéki orvosok, mint szakértők, még egyszer előhivattak, hogy már f. hó 18-án adott véleményzésüket annyiban helyreigazítsák, a­mennyi­ben kiderült, hogy ők abban hibás föltevésből indul­tak ki, mivel a Csik-féle házhely leírásában, az ajtó­­bani lyuk távolságát, melyen át Rózsa S. az ürmény­­házai biróra lőtt, a padlózatról vették föl, mig itt a padlás kifejezés alatt a telep volt értve Miután a szakértők visszavonultak, az elnök Csik vádlotthoz azon kérdést intézé, hogy váljon azon kü­lönböző keresztnevek közöl, miket ő különböző idők­ben használt (Mihály, Jakab vagy Ádám), melyik valódi keresztneve. Vádlott, kijelenti, hogy valódi ke­resztneve Mihály, melylyel keresztlevele is, mely föl­­olvastatik, öszhhangzik. Erre még egy magaviseleti bizonyítvány is, mely több ürményházat esküdtek s lakosok aláírásával van ellátva, olvastatik föl, mely­ben Csik Mihályról az állittatik, hogy az gyakori ap­róbb lopásokat követett el. 1854-ben gyümölcs-lopás miatt hat hétig fogságban volt, s hogy rész emberek­­keli társalkodás hírében állott. Neje úgy iratik le, mint becsületes, csendes személy , kinek csak azt vethetni szemére, hogy a felsőségnél nem tett jelen­tést arról, mikép férje gyanús egyéneknek adott szál­lást. Most az elnökség fölszólítására a cs. k. államü­gyész úr kel föl, s a hallgatóság általános néma feszültsége közt megkezdi végelőadását, melyet alább közlünk. Mielőtt a végelőadás az ötödik büntetési esetre, az ürményházai bíró meggyilkoltatására tért volna át, azt félbeszakasztó, oly czélból, hogy a törvényszéki orvos urak a tőlük kívánt véleményzést nyilvánítsák, melyet most azok a helyreigazított hely kijelölés alapján — a mennyiben az érintett lyuk magassága, a padlózattól mérve 3' 9", nem pedig — mint föltéve volt, 2' 2"-et tett, az első kérdésre vonatkozólag oda módositnak, mikép Huszka bírónak karját a lö­vés történtekor a mell felé emelt irányban kelle ugyan tartania, de még­is úgy, hogy a könyökhajtás a lövés felé volt fordítva, s nem volt elfödve a könyök­oldal által. A többire nézve föntartják előbbi állításaikat, miszerint t. i. a többi megsebesüléseknek (a mell-­s has-üregben) egy második, nagyobb távolságból történt lövésből kelle eredniök s föltétlen halál­okut tekintetniök. Miután ti cs. kir. államügyész ur Rózsa Sándor el­len , végrehajtott gyilkosság miatt halál­bünte­tést, s Csik Mihály ellen, bü­ntetőknek nyújtott se­gély miatt, egy évi súlyos börtönt indítványozott, a két védő beszédei következtek, melyek elsejéből a leglényegesb pontokat alább közöljük. Egy erre még a cs. k. államügyész és Rózsa Sán­dor védője közt váltott válasz s viszon­válasz után az elnök a végtárgyalást bevégzettnek nyilvánitá (már délutáni 3 óra volt) s jelenté, hogy délutáni 5 órakor a törvényszék ítélethozás végett összegyülend. A bírói ítélet­­kihirdetése febr. 22-re délelőtti 9 órára tűze­tett ki. *) (Folyt. köv.) ide édes­anyjához sűrűn érkező iratai, melyeket H­u­n­­falvy János rendezene sajtó alá, oly érdekesek, hogy nem mulaszthatjuk azokat előlegesen is a ma­gyar olvasó­közönség figyelmébe ajánlani, úgy tud­juk, hogy jeles hazánkfia több magyar tanintézet számára különféle gyűjteményeket szándékozik kül­deni. Legyen szabad Xantus urnak e készségét a nemzeti múzeum figyelmébe ajánlanunk. Kissé elkésett, de lapjaink által mellőzött vagy nem tudott hírül íromi, hogy a Párisban kimúlt Eszterházy követ tetemei Eszterházy Pál in­tézkedése folytán városunkon keresztül a szomszéd Gannára vitettek, hol a grófi sírboltba tétettek le! Hogy zeneegyletü­nk derekasan működik, lapjaink említették már. Ugyanez egylet fölsegélésére műked­velők által e farsangon át zeneestélyek rendeztetnek, melyeknek harmadika tegnap volt, s az előbbiek programmjától annyiban eltért, hogy egy diák Vörös­marty szép asszonyát declamálta. A derék köz­reműködők kitűnőbe tagjai: M u c­k M. k. a. Frank Ignácz zeneszerzőnk s H a s e­m a fáradhatlan zene­oktató s szerző, kinek tegnap ismét egy szép dala adatott elő. r. 1. Pápa, febr. 17. Városunk szellemi életének jelen­tékenyebb mozzanatai, s azon rugók felett, a melyek átalán társaséletünk fejleményének nem kis lendüle­tet nyújtanak — nem fog ártani egy kis közszemlét tartanunk ; mindezt rövid kivonatban ilyformán con­­statírozhatjuk. Múlt october hó kezdetén zeneiskola alakult nálunk részvényes tagok aláírása folytán oly kötelezettséggel, miszerint minden részvényes tag 6 évig, évenkint öpgöfrtnyi járulékot két részletben tar­­tozand fizetni. A zenemester Hasel J­­ur 600 pge frt évi fizetéssel szerződtetett. — Kisszerű conservatori­­umunk intendaturája több szakértő egyéniség. — A tanulók száma felülmúlja a 60-at. — Az eddigi ered­ményt kielégítőnek mondják, ez csak a zenemester jeles képzettsége, ügyes tapintata, s ernyedetlen szor­galmára mutat, mert másként absolut lehetlenség volna jó eredményt felmutatni oly intézetben, hol ezen anomália áll, nagyobb részt kizárólagosan magyar nyelvű tanulók, s egészen német tanító Casinónk helyisége változott. Eddig Eszterházy Károly gróf lojalitása folytán ingyen localitása volt a casinónak, de ez megszűnt lenni, az uradalmaknak május elején hihetőleg megtörténendő átadása miatt, mely 30 év előtt kötött családi egyezmény szerint a tatai grófi ágra szálland vissza. — Városunk csino­sítása érdekében és a jelen helyzet viszonyaihoz aránylag történik áldozat. — így legközelebb egyik közlekedési szempontból igen jelentékeny helyiségü utczánk a város évi budgetje szerint tetemes költség­gel macadamizáltatott. Az utczai lámpák világításá­ra igen czélszerű­en a photogén alkalmaztatik.­­­ De a régi rész járdák új kikövezésére nézve csak a jó remény édes karjain ringatjuk magunkat. Történt ugyan ez érdemben már itt-ott valami, de elmondhat­juk, miszerint e vonatkozatban még csak kezdemé­nyezési stádiumon állunk. — Igaz, hogy egyszerre a fát sem vágják le, azért mi várunk, — várunk pedig sokat jelenlegi erélyes polgármesterünk J. M. úrtól. — Időjárásunk majdnem tavaszi, de kétlem, hogy a tél így menjen ki, hisz közmondás ■ „a farkas nem­ eszi meg a telet.“ POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG. A Ti­mes, legújabb számában Nápolyról vezérczik kezvén, előadja, hogy bármi rész legyen is Ferdinánd király kormánya, de fiáé alkalmasint még roszabb lesz. A fiú ugyanis, mint a Times erősíti, apjának valóságos hason­mása mindenben, csak eszességre nézve nem. Neve­lése is el volt hanyagolva. Ferdinánd király helyében a fejetlenség kapna lábra Nápolyban. „Két­ségtelen“ — így végzi a T­im­es — ,hogy a két sici­­liai királyság kormánya komoly válság köszöbén áll. Ha Közép Olaszországban valami kiüt, a mozgalom bizonyosan át fog terjedni az olasz csizma ujjáig és sarkáig , vajha az új kormányrendszer zavarok nél­kül léphetne életbe!“ A czikk időszerűsége abban van, hogy a nápolyi király, mint írják, csakugyan igen veszélyesen beteg. — Lapunk tegnapi esti postájában az angol minisztériumban történendő változá­sokról szárnyaló hír volt megemlítve. E hir mind­inkább fogható alakot ölt. Most már az utódokat is nevezgetik. A „Scotsman“ szerint Chelmsford lord lordkanc­ellár helyét Cairns vagy Kings­­down 1., Bulver-Lytton gyarmatügyi minisz­terét Gladstone foglalná el. Peel hadügymi­niszter utódját még nem említik. — A kormány, mint hírlik, az eddigi ú­j­o­n­c­s­o­­­zási rendszer megvizsgálására s a szük­séges reformok javaslatba hozására külön bizottságot szándékszik kinevezni. A­mi a hadsereg jövendő rendezését illeti, ez — a Globe szerint — következő. Az összes hadsereg létszáma lesz 229,000 fő (tavaly 222,000 volt), a­mi­ből Indiákra 106,000 jut. Az országbeli s gyarmati hadak fegyvernem szerinti arányai ez idén csak úgy maradnak, mint tavai, kivéve, hogy a szekerészetet majdnem 200 emberrel szaporítják, a sorgyalogsá­got pedig 8000-rel megfogyasztják. E 8000 gyalog­katona Indiákra ment. Az országbeli hadak leszállí­tásából, úgy véli a Globe, azt lehetne következ­tetni, hogy a kormányt az európai szárazföldön ké­szülő dolgok nem igen aggasztják. Bővebb felvilá­­gosítást egyébiránt a királyi bizottságnak legköze­lebb kiadandó jelentésétől vár.­­ Az utóbbi parlamenti tárgyalásokról adott je­lentéseinket hely­szűke miatt meg nem említett, kö­vetkező érdekesebb részletekkel sietünk megtoldani: Az alsó­ház február 1­7-dikei ülésében az újon megválasztott zsidó képviselő Salomons letevőn az esküt, Duncombe jelenté, hogy mart. 7 én kö­vetkező határozatot fog indítványozni: „Miután a ház már két alkalommal elhatározta, hogy zsidóhitű ember a múlt ülésszakban hozott törvény által ren­delt esküből e szavakat „ezt pedig igaz keresztyén hitemre nyilatkoztatom“ kihagyhassa, most hatá­rozza, hogy e végzés állandó szabálylyá legyen.“ (Helyeslés ) Gilpin jelenté, hogy kérdést akar tenni, meg­büntették e az 1858-diki jul. 31-én egy bengal ezred­ben történt vérontás szerzőit, továbbá indítványozni, hogy a kormány mákony-egyedelme megszü­ntettes­­sék, s azt csak orvosi czélokra legyen szabad ter­meszteni. A felsőház febr. 18 dikai ülésében Shaftes­bury lord egy finglasi (Dublin mellől) kérvényt ada be, hogy katonatiszteket bálványos szertartásoknál tisztelgésre kényszeríteni ne lehessen; Brougham lord pedig Angolország éjszaki részéből érkezett több kérvényt, hogy a földbirtoki törvények valahára már rendeztessenek. Az alsóházban ugyanaznap Baxter hétfőre ab­beli indítványát jelenté, hogy a népképviseletre vo­natkozó törvények Angliában és Walesben, Skótor­szágban és Ilföldön ne külön külön, hanem egy kö­zös rendszabálylyal intéztessenek el. (Helyeslés.) Ugyanekkor, a rákövetkezett ind kölcsöni vitatko­zásban Wood a Stanley 1. minapi előadását In­dia pénzügyeiről felületesnek és vérmesnek nyilat­koztatván, komoran rajzolá az ottani állapotokat India adósságát nem 74,543,000 fontra, mint Stan­­­ey, de 90,000,000-ra becsüli, s úgy van meggyő­ződve, hogy a bevétel ezentúl nemhogy nőni, sőt in­kább fogyni fog. Perry még komorabb színekkel fest, s az ind adósságot 110,676,955 fontra teszi. Vernon Smith megjegyzi, hogy Stanley lord a még megfizetendő, pedig ugyan tetemes kárpótlási összegeket számba sem vette. L­o­w­e arra figyelmez­tet, hogy Stanley 1. maga sem lát — mint mondja — módot az indiai bevételeket növelni, a kiadásokat pedig csökkenteni, (ie szerint hát folytonos deficitre kell készen lenni. Ő úgy véli, az ind nép hajlandó­ságát kellene iparkodni megnyerni, igy aztán a ka­­tonatartás kerülne kevesebbe. — A határozatot, mely ezután hozatott, s mely a legközelebb beadandó köl- Csönbillnek alapul fog szolgálni, már említettük. — Indiákról érkezett újabb tudósítások szerint Bombayban hirdetést bocsátottak ki, hogy Audh és Rohilkund tartományai az európai családoknak is­mét nyitva állanak. — A nizami földön esett véres ütközetek alkalmával több angol törzstiszt megsebe­sült, egy ezredes halálosan .A főkormányzó a köz­bocsánatot kisebb terjesztő s a kivégzéseket, a fel­sőbb hatóságok előleges jóváhagyása nélkül, eltiltá. FRANCZIAORSZÁG. Ámbár, mint a „Nat. Zig“ egyik párisi levelezője febr. 19-ről írja, Francziaor­­szágban a hadi készületek még nem haladtak any­­nyira elő, hogy a háborút már a legközelebbi időben megkezdeni lehessen, mindazonáltal régóta úgy van minden intézve, hogy az előbb vagy utóbb sürgetőssé válik. Annál kevésbbé lehetene azt bizonytalan idő­re halasztani, mivel Anglia Indiában most közel van a czélhoz ; később az európai bonyodalmakban sok­kal nagyobb súlylyal fog felléphetni, azért zsibbadt­ságának ezen végső határidejét még fel kell hasz­nálni. Így vélekedik a porosz lap levelezője, s lehet is talán némi igaza, noha Párisban azok, a­kik az olasz ügyben háborút óhajtanak, azon reménynyel kecseg­tetik magukat, hogy Anglia a status­ quonak és az osztrák uraságnak Felső-Olaszországban való fen­tartásából casus bolti t­outuálsit nem fog. A „Presse“ ily értelemben hoz egy czikket, melyben azt iparko­dik bebizonyítani, hogy Nagybritannia kereskedése és ipara érdekében mindig azon kezdi a dolgot, hogy a bécsi congressus határozatainak minden megsértése ellen tiltakozik, mindamellett azonban miután a meg­szegés megtörtént, az ellen aki elkövette fegyverhez nyúlni nem szokott. Anglia 1830 an is tiltakozott a bel­ga forradalom, valamint 1846-an a krakói köztársaság megszüntetése ellen, de midőn ezen események bevég­­zett tényekké váltak, mégis kibékült velük.­­ En­nélfogva a harczi párt azt hiszi, hogy a brit kor­mány ezen magatartásához az olasz kérdésben is hű maradand Ezenkívül ugyanezen körökben olyan ki­látással is kecsegtetik magukat az illetők, hogy az angol minisztérium változni vagy legalább Nagybri­tannia semlegességének értelmében részletes módo­sítást fog szenvedni.­­ A párisi „Correspondance Bullier“-nek a német kormányokhoz intézett, s általunk a táviró után már említett febr. 5 diki osztrák körsürgönyről követ­­kezőleg írnak : „A bécsi kabinet úgy tekinti a hábo­rút, mint csaknem elkerülhetetlen, s közel álló even­­tualitást. A franczia részről fenyegető veszélyekkel szemben a sürgöny azt fejezi ki, minő megelégedést érez a bécsi kabinet, midőn a német kormányokat és népeket ama hazafias gondolatban látja egyesülni, hogy Ausztria olaszországi birtokai ellen intézett min­den támadást nyomatékosan vissza kell utasítani, miután ezen birtokok szerződések által biztosítják. A sürgöny a jelen század elején történteket hozza emlékezetbe, s azon meggyőződést fejezi ki, hogy oly gonosz, és oly rosz hírben álló idők többé vissza nem térhetnek.­­ A „Courrier du Dimaoche“ még hosz­­szasabban közli ezen osztrák sürgöny foglalatát, azt tévén hozzá, hogy a feleletnek 5—6 nap alatt kellett megadatni, s átaljában az volt a vélemény, hogy e felelet Ausztria nézeteire nézve kedvező lesz, de azon feltétel alatt, hogy, ez utóbbi hatalom ígérje meg a reformok támogatását a római államok és Olaszor­szág egyéb részei politikai igazgatását illetőleg. A „Patrie“ ugyanezt olvassa ki azon czikkből, melyet a félhivatalos „Preusz. Ztung“ ezelőtt né­hány nappal a helyzetről közlött. A félhivatalos lap nem kétli, hogy a porosz kormány ezen félhivatalos nyilatkozata megteendi üdvös hatását a németor­szági azon másodrendű államokra is, melyekben a „roszul értesített“ kamrák bizonyos demonstrátiókra engedték magukat ragadtatni. A bécsi lapokat pedig és az „Augsb. Alig. Ztg“-ot megróvja a „Patrie“ azért, hogy két hónap óta egyebet sem csináltak mint Németország támogatását hívogatták fel, „még csak attól sem tartván, hogy ezáltal Ausztria erejét az osztrák politika diadalára legkevésbbé kedvező világításban tüntetik fel.“ — Delangle úr, a „Nord“ szerint, a főnökök­­hez egy másik körlevelet is intézett, melyben azok figyelmét a német kereskedelmi kamrákban, és köz­igazgatási tanácsokban előfordulható nem tetsző nyilatkozatokra körü­lbelől azon szellemben hívja fel, mint a „Patrie“ ismeretes jegyzéke hangzott. A belügyminiszteri első körlevéllel a „Nord“ lefoglal­tatott. Az „Indépendance“, mely ezen okiratot elő­ször közlé, úgy kerülte ki a kellemetlenséget, hogy a * LEVELEZÉSEK. Pápa, febr. 17. Megállapitott tény gyanánt írha­tom, hogy városunkban csakugyan iskolai né­­nek fogják a nőifjuság nevelését s oktatását át­venni, miután a tm. veszprémi püspök már a közel sz. Györgyre foglaltatott le e czélra alkalmas épüle­tet. Alig van tehát kétség, hogy még ez idei nyár folytán fog ezen uj nevelőintézet megnyittatni, mely iránt a szülők annál inkább meglehetnek nyugtatva, minthogy a nm. főpap gondoskodott, hogy magyar nénéket küldhessen hozzánk. Általán ez uj év üdvös változást hozand nálunk létre. Még Eszterházy Károly a nagy egri püspök pápai, devecseri s ugodi irodalmait végrendeletileg az Eszterházyak tatai ágának hagyta a szeredi ág iránti bizonyos kötelezettségek mellett. A két ág közt 1829-ben harmincz évre köttetett szerződés, melynél fogva ezen uradalmak kormányzatával az 1856 ban kimúlt Eszterházy Károly gróf bízatott meg. Ezen szerződés ez idei tavaszkor telvén ki, a tatai ág részéről a tiszta hazafias je­llemü, jelenleg Párisban tartózkodó Eszterházy Pál gróf veszi át Pápát, s remélhetni, hogy óhajtott megjelenésekor sok zajos apróság visszavonul odújába. A kath. gymnasium tanárai által szerkesztett If­júsági Plutarch II füzete e napokban hagyta el a sajtót. Biztos kútfő után írhatom, hogy e válla­lat iránti élénk részvét képessé teszi a kiadókat, hogy minden füzettel legalább egy arczképet adhas­sanak, s ha jól tudom, a jeles Rohn műintézetében készül a III. füzethez Vörösmarty, — a IV.-hez Kop­ács­y prímás , — a II. évi folyam valamelyi­kéhez Mátyás király arczképe. Xantus János Amerikában lakó hazánkfiának *) Az Ítéletet a „Pesti II.“ közelebbi száma már közlőit©, Francziaország részére szánt példányokban nem nyomatta ki. — Némely tudósítások szerint a conferentiának Párisban lévő tagjai f. hó 18- kikán összegyűltek az első ülés napjának kitűzéséről beszélgetni. — A franczia hadügyminiszter egy sereg tüzérségi tisztnek meghagyta, hogy Lafère ben az új tüzér­ségi rendszerrel gyakorlatilag ismerkedjenek meg. — A­z. évi áprilisig a franczia hadsereg, mint a „Nord“-nak írják, 800 tábori, és 400 ostromló oly ágyúnak lesz birtokában, melyek az új minta szerint készülnek. — Úgy hallatszik, hogy a tengerészeti miniszter C h a 11 - t és társánál tiz millió adag főze­léket rendelt meg. — A bresti „Ocean“ tudni akarja , hogy a pápa Napoleon császárhoz sajátkezűleg irt levelet intézett, hogy a „III. Napoleon és Olaszország“ cz. röpiratban kifejezett czélratok és az egyházi főnöknek szánt sze­rep iránt felvilágosítást kér. — Hírszerint a császár­nénál több franczia püspök a béke mellett használja fel befolyását. — A törvényhozótest febr. 18-diki ülésében az In­­dre megye első kerületében történt választás heves vitákra adott alkalmat. Az előadó André képvi­selő megerősíttetni indítványozá Charlemagne úr megválasztatását, aki Lancosme-Brevesgr. ellenében 20,404 szóval választatott meg 7700 ellen. Ez utóbbi beadott panaszában azt állítá, hogy Char­lemagne megválasztatását a kormány a maga befo­lyásával és elijesztésével vitte keresztül.­­ Pi­card az egyik párisi ellenzéki képviselő körleve­lekkel mutogatta, hogy a szabad választás ellen a hatóságok vétettek, s vizsgálatot sürgetett. Egyszers­mind azon óhajtását fejezte ki, tenné a kormány közzé azon személyek jegyzékét, a kik ellen eddig a közbiztossági rendszabályok eszközlésbe vétettek. — Granier de Cassagnac úr azt vitatta, hogy a választókat csak nem lehet magukra hagy­ni, — felhozván egyszersmind, hogy politikai el­lenfelei, midőn 1848 ban kormányon ültek bezzeg nagy tért engedtek a kormányt befolyásnak. 011 m­­­vier úr megjegyzé, hogy nagyon jó lesz oly kor­szak tetteiről nem beszélni, mely ide nem tarto­zik, s a vizsgálatot pártolta. — Ekkor B­a r­o c­h e ur az államtanács elnöke, mint cs. biztos kelt fel, azt mondván, hogy azon vád, mintha a kormány a vá­lasztások szabadságát korlátozná „csak oly embe­rektől származik, a­kik el vannak határozva a kor­mányt minden alkalommal megtámadni.“ A vizsgá­latot Baroche­ur ellenzi már csak azért is, mivel az „az országot felizgatná.“ A törvényhozó test a vá­lasztást megerősítette. OLASZORSZÁG. — Genuából írják az „Oest. Corr.“-nek febr. 2-ról : „Estei vértesek bizonyos An­dreani szárd alattvalót szárd földön elfogtak. Erre okot azon zászlócskák letépése adott, melyek a Szár­­diniába vezető gyalogutat jelölik meg. Andreanit a nép megszabadítani kívánta, de ez nem sikerült.­­ A carrarai hatóság azonban szabadon bocsáto­tt s a piemonti lapok által nagyított ez eset kiegyenlített­nek tekinthető.“ DUNAFEJEDELEMNENEK. Az „Vest. Correspon­­denz“-nek írják Bukarestből f. hó 17-ről: „Mindaz­­által hogy a minisztérium, melyben Bratiano helyt foglal, ki van nevezve , az előbbi kajmakámság mégis megtartani törekszik a hatalmat, miután nyi­latkozata szerint logikailag hatalmát csak a tör­vényes fejedelem kezébe teheti le. Couza ezredes megválasztatásának minősége mellett, mely Oláh­országra vonatkozólag a Porta által megtáma­­datlanul nem maradhat, és ez argumentatio mellett sok szól. A kajmakámság mellett az új kormány is gazdálkodik, azonban főleg az unionistika demokra­tikus színezetű tervezések és újítások terén. Hogy e körülmények menetében nincs rend, az is tanúsítja, miként a fizetési költségvetés törvényesen nincs hely­benhagyva, s igy minden fizetés az elismerendő ál­landó tekintély helyreálltáig előlegezéskép fizettetik ki.— A Ghikapárt, mely a Bibeskók elleni gyűlöletből az uniónak Couzában megtestesült elvéhez csatlako­zott, újabb időben ismét ingatag lett s azon mindin­kább élénkebben felmerülő hir, hogy a Porta az uj hos­­podárt meg nem erősitendi, e pártot ellenséges maga­tartásra határza el. Egyébiránt minden békeszerető lakos a jövő elé nem csekély aggálylyal tekint.“ — Jassyból írják, hogy a nemzetgyűlés utóbbi ülé­sében a pénzügyminiszter az adónak 5 millió pias­­terrel való emelését indítványozá. Casimir képviselő indítványa, hogy azon összeg erejéig kölcsön köttes­sék, 19 szóval 19 ellen elvettetett. Az adófelemelés elfogadtatott, az 5 millió piaster csak a nagyobb bir­tokra vettetik ki, a tiszta jövedelemtől 5 százt­ fizet­tetvén. AMERIKA. New­ Yorkból érkezett legújabb (febr. 8-áig terjedő) tudósítások szerint a Mexikóban levő amerikai követ lemond­ott. Miramon jan. 26-án Mexikóba érkezvén Zuloagát visz­­szahelyezte. — Haitiban a forradalom az egész országra kiterjedt, kemény ütközetek estek, Sou- r­o­u q­u­e nagy szorultságban. ESTI POSTA, Pest, febr. 23. — A febr. 20-ról Párisból érkezett tudósítások a dolog érdemében egybehangzóig jelentik, hogy Franczia- és Oroszország C­o­u­z­a­hg kettős megvá­lasztása tárgyában egyetért. E két hatalom a confe­­rentián nem szándékozik a törvényszerűség szem­pontjába bele sem bocsátkozni, sőt szükség esetében a románok eljárásának még jogszerűtlenségét is kész mindkettő elismerni, hanem annál nagyobb nyoma­­tékot fog mendenik a politikai hasznosság kérdésére helyezni, azt mutogatván, mennyire ildomos dolog, sőt mennyire elkerülhetetlen, a nép egyesítés utáni óhajtásaira hajolni. A „Constitutionnel -nek általunk közelebb egész terjedelmében megismertetett czikkét úgy tekintik, mint ezen tacticának félhivatalos pro­­grammját. És ha e tactica a conferentián kisebbségben ma­rad, mi történik akkor ? Itt már a két brüsseli lap párisi tudósítóinak meg­lehetősen elágaznak a véleményei. A „Nord“ szerint

Next