Pesti Napló, 1859. február (10. évfolyam, 2692-2714. szám)
1859-02-24 / 2711. szám
hály tszhangúlag úgy iratik le, mint egy roszkirű egyén, ki rosz emberekkel közlekedett és betyárokkal állott összeköttetésben. Azonban egyik tanú sem tudja kijelölni egyénileg Csik Mihály két társát. Köztudomásúlag Csik M. azt állítja, hogy Rózsa S. s a kivégzett Ballangó (más néven Kiss bácsi) volt ama két rabló, kik az ő házában voltak, Huszka birót megölték, s őt magát (Csikót) erőszakkal elvitték Azon csendőr-káplár vallomásának fölolvasása után, ki Huszka biró társaságában Csik házába ment, s az őrszolgálatbani kötelesség mulasztással vádoltatott, az ülés esti 11/2 órakor másnap délelőtti 9 órára napoltatik el. Szombaton, 19-kén csupán délelőtti ülés tartatott, mely különböző okmányok (kihallgatási jegyzőkönyvek, bonczolási látleletek, büntető ítéletek stb.) fölolvasásával telt el, mire az elnök, miután mind a cs. k. államügyész, mind a két vádlott védői s azok maguk kijelenték, hogy semmi további előadni valójok sincs, a kihallgatást bezártnak nyilvánitá, s különösen Csik Mihály legújabban hozzájárult eset tekintetéből s oly czélból, hogy annak védője számára a szükséges idő megadassék, a legközelebbi ülést, a büntetési indítvány előterjesztése s a védők védbeszéde végett, hétfőre (f. hó 21 éve) reggeli 9 órára tűzte ki. Febr. 21-kén igen számos hallgatóság előtt, mely a tárgyalási termet s a mellékszobát megtölte , az ülés délelőtt 94 órakor azzal kezdődött meg, hogy Frennreiss s Kiss törvényszéki orvosok, mint szakértők, még egyszer előhivattak, hogy már f. hó 18-án adott véleményzésüket annyiban helyreigazítsák, amennyiben kiderült, hogy ők abban hibás föltevésből indultak ki, mivel a Csik-féle házhely leírásában, az ajtóbani lyuk távolságát, melyen át Rózsa S. az ürményházai biróra lőtt, a padlózatról vették föl, mig itt a padlás kifejezés alatt a telep volt értve Miután a szakértők visszavonultak, az elnök Csik vádlotthoz azon kérdést intézé, hogy váljon azon különböző keresztnevek közöl, miket ő különböző időkben használt (Mihály, Jakab vagy Ádám), melyik valódi keresztneve. Vádlott, kijelenti, hogy valódi keresztneve Mihály, melylyel keresztlevele is, mely fölolvastatik, öszhhangzik. Erre még egy magaviseleti bizonyítvány is, mely több ürményházat esküdtek s lakosok aláírásával van ellátva, olvastatik föl, melyben Csik Mihályról az állittatik, hogy az gyakori apróbb lopásokat követett el. 1854-ben gyümölcs-lopás miatt hat hétig fogságban volt, s hogy rész emberekkeli társalkodás hírében állott. Neje úgy iratik le, mint becsületes, csendes személy , kinek csak azt vethetni szemére, hogy a felsőségnél nem tett jelentést arról, mikép férje gyanús egyéneknek adott szállást. Most az elnökség fölszólítására a cs. k. államügyész úr kel föl, s a hallgatóság általános néma feszültsége közt megkezdi végelőadását, melyet alább közlünk. Mielőtt a végelőadás az ötödik büntetési esetre, az ürményházai bíró meggyilkoltatására tért volna át, azt félbeszakasztó, oly czélból, hogy a törvényszéki orvos urak a tőlük kívánt véleményzést nyilvánítsák, melyet most azok a helyreigazított hely kijelölés alapján — a mennyiben az érintett lyuk magassága, a padlózattól mérve 3' 9", nem pedig — mint föltéve volt, 2' 2"-et tett, az első kérdésre vonatkozólag oda módositnak, mikép Huszka bírónak karját a lövés történtekor a mell felé emelt irányban kelle ugyan tartania, de mégis úgy, hogy a könyökhajtás a lövés felé volt fordítva, s nem volt elfödve a könyökoldal által. A többire nézve föntartják előbbi állításaikat, miszerint t. i. a többi megsebesüléseknek (a mell-s has-üregben) egy második, nagyobb távolságból történt lövésből kelle eredniök s föltétlen halálokut tekintetniök. Miután ti cs. kir. államügyész ur Rózsa Sándor ellen , végrehajtott gyilkosság miatt halálbüntetést, s Csik Mihály ellen, büntetőknek nyújtott segély miatt, egy évi súlyos börtönt indítványozott, a két védő beszédei következtek, melyek elsejéből a leglényegesb pontokat alább közöljük. Egy erre még a cs. k. államügyész és Rózsa Sándor védője közt váltott válasz s viszonválasz után az elnök a végtárgyalást bevégzettnek nyilvánitá (már délutáni 3 óra volt) s jelenté, hogy délutáni 5 órakor a törvényszék ítélethozás végett összegyülend. A bírói ítéletkihirdetése febr. 22-re délelőtti 9 órára tűzetett ki. *) (Folyt. köv.) ide édesanyjához sűrűn érkező iratai, melyeket Hunfalvy János rendezene sajtó alá, oly érdekesek, hogy nem mulaszthatjuk azokat előlegesen is a magyar olvasóközönség figyelmébe ajánlani, úgy tudjuk, hogy jeles hazánkfia több magyar tanintézet számára különféle gyűjteményeket szándékozik küldeni. Legyen szabad Xantus urnak e készségét a nemzeti múzeum figyelmébe ajánlanunk. Kissé elkésett, de lapjaink által mellőzött vagy nem tudott hírül íromi, hogy a Párisban kimúlt Eszterházy követ tetemei Eszterházy Pál intézkedése folytán városunkon keresztül a szomszéd Gannára vitettek, hol a grófi sírboltba tétettek le! Hogy zeneegyletünk derekasan működik, lapjaink említették már. Ugyanez egylet fölsegélésére műkedvelők által e farsangon át zeneestélyek rendeztetnek, melyeknek harmadika tegnap volt, s az előbbiek programmjától annyiban eltért, hogy egy diák Vörösmarty szép asszonyát declamálta. A derék közreműködők kitűnőbe tagjai: M u ck M. k. a. Frank Ignácz zeneszerzőnk s H a s em a fáradhatlan zeneoktató s szerző, kinek tegnap ismét egy szép dala adatott elő. r. 1. Pápa, febr. 17. Városunk szellemi életének jelentékenyebb mozzanatai, s azon rugók felett, a melyek átalán társaséletünk fejleményének nem kis lendületet nyújtanak — nem fog ártani egy kis közszemlét tartanunk ; mindezt rövid kivonatban ilyformán constatírozhatjuk. Múlt october hó kezdetén zeneiskola alakult nálunk részvényes tagok aláírása folytán oly kötelezettséggel, miszerint minden részvényes tag 6 évig, évenkint öpgöfrtnyi járulékot két részletben tartozand fizetni. A zenemester Hasel Jur 600 pge frt évi fizetéssel szerződtetett. — Kisszerű conservatoriumunk intendaturája több szakértő egyéniség. — A tanulók száma felülmúlja a 60-at. — Az eddigi eredményt kielégítőnek mondják, ez csak a zenemester jeles képzettsége, ügyes tapintata, s ernyedetlen szorgalmára mutat, mert másként absolut lehetlenség volna jó eredményt felmutatni oly intézetben, hol ezen anomália áll, nagyobb részt kizárólagosan magyar nyelvű tanulók, s egészen német tanító Casinónk helyisége változott. Eddig Eszterházy Károly gróf lojalitása folytán ingyen localitása volt a casinónak, de ez megszűnt lenni, az uradalmaknak május elején hihetőleg megtörténendő átadása miatt, mely 30 év előtt kötött családi egyezmény szerint a tatai grófi ágra szálland vissza. — Városunk csinosítása érdekében és a jelen helyzet viszonyaihoz aránylag történik áldozat. — így legközelebb egyik közlekedési szempontból igen jelentékeny helyiségü utczánk a város évi budgetje szerint tetemes költséggel macadamizáltatott. Az utczai lámpák világítására igen czélszerűen a photogén alkalmaztatik. De a régi rész járdák új kikövezésére nézve csak a jó remény édes karjain ringatjuk magunkat. Történt ugyan ez érdemben már itt-ott valami, de elmondhatjuk, miszerint e vonatkozatban még csak kezdeményezési stádiumon állunk. — Igaz, hogy egyszerre a fát sem vágják le, azért mi várunk, — várunk pedig sokat jelenlegi erélyes polgármesterünk J. M. úrtól. — Időjárásunk majdnem tavaszi, de kétlem, hogy a tél így menjen ki, hisz közmondás ■ „a farkas nem eszi meg a telet.“ POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG. A Times, legújabb számában Nápolyról vezérczik kezvén, előadja, hogy bármi rész legyen is Ferdinánd király kormánya, de fiáé alkalmasint még roszabb lesz. A fiú ugyanis, mint a Times erősíti, apjának valóságos hasonmása mindenben, csak eszességre nézve nem. Nevelése is el volt hanyagolva. Ferdinánd király helyében a fejetlenség kapna lábra Nápolyban. „Kétségtelen“ — így végzi a Times — ,hogy a két siciliai királyság kormánya komoly válság köszöbén áll. Ha Közép Olaszországban valami kiüt, a mozgalom bizonyosan át fog terjedni az olasz csizma ujjáig és sarkáig , vajha az új kormányrendszer zavarok nélkül léphetne életbe!“ A czikk időszerűsége abban van, hogy a nápolyi király, mint írják, csakugyan igen veszélyesen beteg. — Lapunk tegnapi esti postájában az angol minisztériumban történendő változásokról szárnyaló hír volt megemlítve. E hir mindinkább fogható alakot ölt. Most már az utódokat is nevezgetik. A „Scotsman“ szerint Chelmsford lord lordkancellár helyét Cairns vagy Kingsdown 1., Bulver-Lytton gyarmatügyi miniszterét Gladstone foglalná el. Peel hadügyminiszter utódját még nem említik. — A kormány, mint hírlik, az eddigi újoncsozási rendszer megvizsgálására s a szükséges reformok javaslatba hozására külön bizottságot szándékszik kinevezni. Ami a hadsereg jövendő rendezését illeti, ez — a Globe szerint — következő. Az összes hadsereg létszáma lesz 229,000 fő (tavaly 222,000 volt), amiből Indiákra 106,000 jut. Az országbeli s gyarmati hadak fegyvernem szerinti arányai ez idén csak úgy maradnak, mint tavai, kivéve, hogy a szekerészetet majdnem 200 emberrel szaporítják, a sorgyalogságot pedig 8000-rel megfogyasztják. E 8000 gyalogkatona Indiákra ment. Az országbeli hadak leszállításából, úgy véli a Globe, azt lehetne következtetni, hogy a kormányt az európai szárazföldön készülő dolgok nem igen aggasztják. Bővebb felvilágosítást egyébiránt a királyi bizottságnak legközelebb kiadandó jelentésétől vár. Az utóbbi parlamenti tárgyalásokról adott jelentéseinket helyszűke miatt meg nem említett, következő érdekesebb részletekkel sietünk megtoldani: Az alsóház február 17-dikei ülésében az újon megválasztott zsidó képviselő Salomons letevőn az esküt, Duncombe jelenté, hogy mart. 7 én következő határozatot fog indítványozni: „Miután a ház már két alkalommal elhatározta, hogy zsidóhitű ember a múlt ülésszakban hozott törvény által rendelt esküből e szavakat „ezt pedig igaz keresztyén hitemre nyilatkoztatom“ kihagyhassa, most határozza, hogy e végzés állandó szabálylyá legyen.“ (Helyeslés ) Gilpin jelenté, hogy kérdést akar tenni, megbüntették e az 1858-diki jul. 31-én egy bengal ezredben történt vérontás szerzőit, továbbá indítványozni, hogy a kormány mákony-egyedelme megszüntettessék, s azt csak orvosi czélokra legyen szabad termeszteni. A felsőház febr. 18 dikai ülésében Shaftesbury lord egy finglasi (Dublin mellől) kérvényt ada be, hogy katonatiszteket bálványos szertartásoknál tisztelgésre kényszeríteni ne lehessen; Brougham lord pedig Angolország éjszaki részéből érkezett több kérvényt, hogy a földbirtoki törvények valahára már rendeztessenek. Az alsóházban ugyanaznap Baxter hétfőre abbeli indítványát jelenté, hogy a népképviseletre vonatkozó törvények Angliában és Walesben, Skótországban és Ilföldön ne külön külön, hanem egy közös rendszabálylyal intéztessenek el. (Helyeslés.) Ugyanekkor, a rákövetkezett ind kölcsöni vitatkozásban Wood a Stanley 1. minapi előadását India pénzügyeiről felületesnek és vérmesnek nyilatkoztatván, komoran rajzolá az ottani állapotokat India adósságát nem 74,543,000 fontra, mint Staney, de 90,000,000-ra becsüli, s úgy van meggyőződve, hogy a bevétel ezentúl nemhogy nőni, sőt inkább fogyni fog. Perry még komorabb színekkel fest, s az ind adósságot 110,676,955 fontra teszi. Vernon Smith megjegyzi, hogy Stanley lord a még megfizetendő, pedig ugyan tetemes kárpótlási összegeket számba sem vette. Lowe arra figyelmeztet, hogy Stanley 1. maga sem lát — mint mondja — módot az indiai bevételeket növelni, a kiadásokat pedig csökkenteni, (ie szerint hát folytonos deficitre kell készen lenni. Ő úgy véli, az ind nép hajlandóságát kellene iparkodni megnyerni, igy aztán a katonatartás kerülne kevesebbe. — A határozatot, mely ezután hozatott, s mely a legközelebb beadandó köl- Csönbillnek alapul fog szolgálni, már említettük. — Indiákról érkezett újabb tudósítások szerint Bombayban hirdetést bocsátottak ki, hogy Audh és Rohilkund tartományai az európai családoknak ismét nyitva állanak. — A nizami földön esett véres ütközetek alkalmával több angol törzstiszt megsebesült, egy ezredes halálosan .A főkormányzó a közbocsánatot kisebb terjesztő s a kivégzéseket, a felsőbb hatóságok előleges jóváhagyása nélkül, eltiltá. FRANCZIAORSZÁG. Ámbár, mint a „Nat. Zig“ egyik párisi levelezője febr. 19-ről írja, Francziaországban a hadi készületek még nem haladtak anynyira elő, hogy a háborút már a legközelebbi időben megkezdeni lehessen, mindazonáltal régóta úgy van minden intézve, hogy az előbb vagy utóbb sürgetőssé válik. Annál kevésbbé lehetene azt bizonytalan időre halasztani, mivel Anglia Indiában most közel van a czélhoz ; később az európai bonyodalmakban sokkal nagyobb súlylyal fog felléphetni, azért zsibbadtságának ezen végső határidejét még fel kell használni. Így vélekedik a porosz lap levelezője, s lehet is talán némi igaza, noha Párisban azok, akik az olasz ügyben háborút óhajtanak, azon reménynyel kecsegtetik magukat, hogy Anglia a status quonak és az osztrák uraságnak Felső-Olaszországban való fentartásából casus bolti toutuálsit nem fog. A „Presse“ ily értelemben hoz egy czikket, melyben azt iparkodik bebizonyítani, hogy Nagybritannia kereskedése és ipara érdekében mindig azon kezdi a dolgot, hogy a bécsi congressus határozatainak minden megsértése ellen tiltakozik, mindamellett azonban miután a megszegés megtörtént, az ellen aki elkövette fegyverhez nyúlni nem szokott. Anglia 1830 an is tiltakozott a belga forradalom, valamint 1846-an a krakói köztársaság megszüntetése ellen, de midőn ezen események bevégzett tényekké váltak, mégis kibékült velük. Ennélfogva a harczi párt azt hiszi, hogy a brit kormány ezen magatartásához az olasz kérdésben is hű maradand Ezenkívül ugyanezen körökben olyan kilátással is kecsegtetik magukat az illetők, hogy az angol minisztérium változni vagy legalább Nagybritannia semlegességének értelmében részletes módosítást fog szenvedni. A párisi „Correspondance Bullier“-nek a német kormányokhoz intézett, s általunk a táviró után már említett febr. 5 diki osztrák körsürgönyről következőleg írnak : „A bécsi kabinet úgy tekinti a háborút, mint csaknem elkerülhetetlen, s közel álló eventualitást. A franczia részről fenyegető veszélyekkel szemben a sürgöny azt fejezi ki, minő megelégedést érez a bécsi kabinet, midőn a német kormányokat és népeket ama hazafias gondolatban látja egyesülni, hogy Ausztria olaszországi birtokai ellen intézett minden támadást nyomatékosan vissza kell utasítani, miután ezen birtokok szerződések által biztosítják. A sürgöny a jelen század elején történteket hozza emlékezetbe, s azon meggyőződést fejezi ki, hogy oly gonosz, és oly rosz hírben álló idők többé vissza nem térhetnek. A „Courrier du Dimaoche“ még hoszszasabban közli ezen osztrák sürgöny foglalatát, azt tévén hozzá, hogy a feleletnek 5—6 nap alatt kellett megadatni, s átaljában az volt a vélemény, hogy e felelet Ausztria nézeteire nézve kedvező lesz, de azon feltétel alatt, hogy, ez utóbbi hatalom ígérje meg a reformok támogatását a római államok és Olaszország egyéb részei politikai igazgatását illetőleg. A „Patrie“ ugyanezt olvassa ki azon czikkből, melyet a félhivatalos „Preusz. Ztung“ ezelőtt néhány nappal a helyzetről közlött. A félhivatalos lap nem kétli, hogy a porosz kormány ezen félhivatalos nyilatkozata megteendi üdvös hatását a németországi azon másodrendű államokra is, melyekben a „roszul értesített“ kamrák bizonyos demonstrátiókra engedték magukat ragadtatni. A bécsi lapokat pedig és az „Augsb. Alig. Ztg“-ot megróvja a „Patrie“ azért, hogy két hónap óta egyebet sem csináltak mint Németország támogatását hívogatták fel, „még csak attól sem tartván, hogy ezáltal Ausztria erejét az osztrák politika diadalára legkevésbbé kedvező világításban tüntetik fel.“ — Delangle úr, a „Nord“ szerint, a főnökökhez egy másik körlevelet is intézett, melyben azok figyelmét a német kereskedelmi kamrákban, és közigazgatási tanácsokban előfordulható nem tetsző nyilatkozatokra körülbelől azon szellemben hívja fel, mint a „Patrie“ ismeretes jegyzéke hangzott. A belügyminiszteri első körlevéllel a „Nord“ lefoglaltatott. Az „Indépendance“, mely ezen okiratot először közlé, úgy kerülte ki a kellemetlenséget, hogy a * LEVELEZÉSEK. Pápa, febr. 17. Megállapitott tény gyanánt írhatom, hogy városunkban csakugyan iskolai nének fogják a nőifjuság nevelését s oktatását átvenni, miután a tm. veszprémi püspök már a közel sz. Györgyre foglaltatott le e czélra alkalmas épületet. Alig van tehát kétség, hogy még ez idei nyár folytán fog ezen uj nevelőintézet megnyittatni, mely iránt a szülők annál inkább meglehetnek nyugtatva, minthogy a nm. főpap gondoskodott, hogy magyar nénéket küldhessen hozzánk. Általán ez uj év üdvös változást hozand nálunk létre. Még Eszterházy Károly a nagy egri püspök pápai, devecseri s ugodi irodalmait végrendeletileg az Eszterházyak tatai ágának hagyta a szeredi ág iránti bizonyos kötelezettségek mellett. A két ág közt 1829-ben harmincz évre köttetett szerződés, melynél fogva ezen uradalmak kormányzatával az 1856 ban kimúlt Eszterházy Károly gróf bízatott meg. Ezen szerződés ez idei tavaszkor telvén ki, a tatai ág részéről a tiszta hazafias jellemü, jelenleg Párisban tartózkodó Eszterházy Pál gróf veszi át Pápát, s remélhetni, hogy óhajtott megjelenésekor sok zajos apróság visszavonul odújába. A kath. gymnasium tanárai által szerkesztett Ifjúsági Plutarch II füzete e napokban hagyta el a sajtót. Biztos kútfő után írhatom, hogy e vállalat iránti élénk részvét képessé teszi a kiadókat, hogy minden füzettel legalább egy arczképet adhassanak, s ha jól tudom, a jeles Rohn műintézetében készül a III. füzethez Vörösmarty, — a IV.-hez Kopácsy prímás , — a II. évi folyam valamelyikéhez Mátyás király arczképe. Xantus János Amerikában lakó hazánkfiának *) Az Ítéletet a „Pesti II.“ közelebbi száma már közlőit©, Francziaország részére szánt példányokban nem nyomatta ki. — Némely tudósítások szerint a conferentiának Párisban lévő tagjai f. hó 18- kikán összegyűltek az első ülés napjának kitűzéséről beszélgetni. — A franczia hadügyminiszter egy sereg tüzérségi tisztnek meghagyta, hogy Lafère ben az új tüzérségi rendszerrel gyakorlatilag ismerkedjenek meg. — Az. évi áprilisig a franczia hadsereg, mint a „Nord“-nak írják, 800 tábori, és 400 ostromló oly ágyúnak lesz birtokában, melyek az új minta szerint készülnek. — Úgy hallatszik, hogy a tengerészeti miniszter C h a 11 - t és társánál tiz millió adag főzeléket rendelt meg. — A bresti „Ocean“ tudni akarja , hogy a pápa Napoleon császárhoz sajátkezűleg irt levelet intézett, hogy a „III. Napoleon és Olaszország“ cz. röpiratban kifejezett czélratok és az egyházi főnöknek szánt szerep iránt felvilágosítást kér. — Hírszerint a császárnénál több franczia püspök a béke mellett használja fel befolyását. — A törvényhozótest febr. 18-diki ülésében az Indre megye első kerületében történt választás heves vitákra adott alkalmat. Az előadó André képviselő megerősíttetni indítványozá Charlemagne úr megválasztatását, aki Lancosme-Brevesgr. ellenében 20,404 szóval választatott meg 7700 ellen. Ez utóbbi beadott panaszában azt állítá, hogy Charlemagne megválasztatását a kormány a maga befolyásával és elijesztésével vitte keresztül. Picard az egyik párisi ellenzéki képviselő körlevelekkel mutogatta, hogy a szabad választás ellen a hatóságok vétettek, s vizsgálatot sürgetett. Egyszersmind azon óhajtását fejezte ki, tenné a kormány közzé azon személyek jegyzékét, a kik ellen eddig a közbiztossági rendszabályok eszközlésbe vétettek. — Granier de Cassagnac úr azt vitatta, hogy a választókat csak nem lehet magukra hagyni, — felhozván egyszersmind, hogy politikai ellenfelei, midőn 1848 ban kormányon ültek bezzeg nagy tért engedtek a kormányt befolyásnak. 011 mvier úr megjegyzé, hogy nagyon jó lesz oly korszak tetteiről nem beszélni, mely ide nem tartozik, s a vizsgálatot pártolta. — Ekkor Ba ro ch e ur az államtanács elnöke, mint cs. biztos kelt fel, azt mondván, hogy azon vád, mintha a kormány a választások szabadságát korlátozná „csak oly emberektől származik, akik el vannak határozva a kormányt minden alkalommal megtámadni.“ A vizsgálatot Barocheur ellenzi már csak azért is, mivel az „az országot felizgatná.“ A törvényhozó test a választást megerősítette. OLASZORSZÁG. — Genuából írják az „Oest. Corr.“-nek febr. 2-ról : „Estei vértesek bizonyos Andreani szárd alattvalót szárd földön elfogtak. Erre okot azon zászlócskák letépése adott, melyek a Szárdiniába vezető gyalogutat jelölik meg. Andreanit a nép megszabadítani kívánta, de ez nem sikerült. A carrarai hatóság azonban szabadon bocsátott s a piemonti lapok által nagyított ez eset kiegyenlítettnek tekinthető.“ DUNAFEJEDELEMNENEK. Az „Vest. Correspondenz“-nek írják Bukarestből f. hó 17-ről: „Mindazáltal hogy a minisztérium, melyben Bratiano helyt foglal, ki van nevezve , az előbbi kajmakámság mégis megtartani törekszik a hatalmat, miután nyilatkozata szerint logikailag hatalmát csak a törvényes fejedelem kezébe teheti le. Couza ezredes megválasztatásának minősége mellett, mely Oláhországra vonatkozólag a Porta által megtámadatlanul nem maradhat, és ez argumentatio mellett sok szól. A kajmakámság mellett az új kormány is gazdálkodik, azonban főleg az unionistika demokratikus színezetű tervezések és újítások terén. Hogy e körülmények menetében nincs rend, az is tanúsítja, miként a fizetési költségvetés törvényesen nincs helybenhagyva, s igy minden fizetés az elismerendő állandó tekintély helyreálltáig előlegezéskép fizettetik ki.— A Ghikapárt, mely a Bibeskók elleni gyűlöletből az uniónak Couzában megtestesült elvéhez csatlakozott, újabb időben ismét ingatag lett s azon mindinkább élénkebben felmerülő hir, hogy a Porta az uj hospodárt meg nem erősitendi, e pártot ellenséges magatartásra határza el. Egyébiránt minden békeszerető lakos a jövő elé nem csekély aggálylyal tekint.“ — Jassyból írják, hogy a nemzetgyűlés utóbbi ülésében a pénzügyminiszter az adónak 5 millió piasterrel való emelését indítványozá. Casimir képviselő indítványa, hogy azon összeg erejéig kölcsön köttessék, 19 szóval 19 ellen elvettetett. Az adófelemelés elfogadtatott, az 5 millió piaster csak a nagyobb birtokra vettetik ki, a tiszta jövedelemtől 5 százt fizettetvén. AMERIKA. New Yorkból érkezett legújabb (febr. 8-áig terjedő) tudósítások szerint a Mexikóban levő amerikai követ lemondott. Miramon jan. 26-án Mexikóba érkezvén Zuloagát viszszahelyezte. — Haitiban a forradalom az egész országra kiterjedt, kemény ütközetek estek, Sou- rou que nagy szorultságban. ESTI POSTA, Pest, febr. 23. — A febr. 20-ról Párisból érkezett tudósítások a dolog érdemében egybehangzóig jelentik, hogy Franczia- és Oroszország Couzahg kettős megválasztása tárgyában egyetért. E két hatalom a conferentián nem szándékozik a törvényszerűség szempontjába bele sem bocsátkozni, sőt szükség esetében a románok eljárásának még jogszerűtlenségét is kész mindkettő elismerni, hanem annál nagyobb nyomatékot fog mendenik a politikai hasznosság kérdésére helyezni, azt mutogatván, mennyire ildomos dolog, sőt mennyire elkerülhetetlen, a nép egyesítés utáni óhajtásaira hajolni. A „Constitutionnel -nek általunk közelebb egész terjedelmében megismertetett czikkét úgy tekintik, mint ezen tacticának félhivatalos programmját. És ha e tactica a conferentián kisebbségben marad, mi történik akkor ? Itt már a két brüsseli lap párisi tudósítóinak meglehetősen elágaznak a véleményei. A „Nord“ szerint