Pesti Napló, 1859. április (10. évfolyam, 2741-2764. szám)

1859-04-15 / 2753. szám

költeményt; a zenekar a legszebb nyitányokat játszandja s N­a­g­y Jakab úr is fog a csuda tillinkón játszani szép bús magyar dalokat, ki, bár haza kell mennie, a jótékony czél miatt itt maradt s minden jutalom nélkül vesz részt. A szegény vakok is fognak két kardalt énekelni. — A pécsi nemzeti színház súgója Ozoray Árpád az 1858/1-ik évre egy kis füzetet adott ki „Színházi em­­lény“ czimmel, mely a társaság működéséről ad számot s mulattató részében Beöthy László üveiből közöl tö­redékeket s saját műveit adja. A színtársulat Molnár György igazgatása alatt a téli folyamban 137 színműt adott, ezek közt 65 eredetit, 39 újat. — Kassán, f. hó 10 én 1. 3 órakor tűz ütött ki, mint mondják, gondatlanságból s bár az idő csendes volt, 5 ház égett el. Biztosítva egy sem volt. — Mikeházán (Erdélyben) 43 lakház égett le a mel­léképületekkel együtt. Egy sem volt biztosítva. — Clai­ Alajos, a testgyakorlás mestere Budán, német hirdetésében jelenti, hogy iskoláját 1 hó 16-kán meg­nyitja. — (Halálhírek.) Kassán m. hó 24-dikén Med­ve­c­z­k­y József előbb mármarosmegyei törvényszéki elnök, 1856 óta a kassai úrbéri főtörvényszék elnöke élte 73-dik évében meghalt. Eperjesen márt. elsején meghalt G­h­­ 1r­á­n­y­i Antal. A Hart­át (Pest megyében) e napokban nagy sze­rencsétlenség érte. 62 ház és melléképületei lettek a tűz martalékai. 17 ház az első magyar által. bizt. társulatnál volt biztosítva. A kár megtérítésére a társulat részéről tüstént megtétettek az intézkedések. Hirdetés: A váczi cs. kir. süketnéma-intézetben e jelen tanév végével 8 orszá­gos alapítvány, és pedig 6 fiú és 2 leány gyermekek részére; ezenfölül 8 magán alapítványi helyek ürülendenek meg. — Az országos alapítványokra a nmlgy budai cs. tk. helytartótanácsi osztály magas köz­benjárása mellett Öcs. k. Fensége Albrecht Fő­h­erczeg Magyarország Főkormányzója fog egyéneket legkegyelmesebben kinevezni; a magán alapítványok be­töltésére pedig az il­ető a­apitók vagy azok utódai, ne­vezetesen: néhai gróf Nádasdy Ferencz mint váczi püspök alapítványára a váczi püspök , maga, szinte gróf N­á­d­a­s­d­y mint kalocsai érsek alapítványára a negos és ft. kalocsai főkáptalan, gróf Batthyányi alapítvá­nyára mélt. gr. Zichy Károly ur, Gasparik alapít­ványára nsgs és ft. Ga­s­p­ar­i­k Kázmér Vácz székes­­egyházi káptalan nagyprépostja mint alapitó, a nagy­vá­­radi káptalan alapítványára az ottani nsgs és ft. kápta­lan , szabad kir. Pest városa alapítványára ugyan a vá­rosi polgármesteri hivatal és tanács, Talián­ Csúzi alapítványára a tisztelt család, Király Antal süket­­néma-intézeti tanár alapítványára az intézet igazgatósága által történik a kijelölés. A folyamodványokhoz e következendő okmányok kap­csoltassanak : 1. Keresztlevél, melyből a gyermek kora látható le­gyen , hogy az 9 évnél nem ifjabb, és 14-nél nem idő­sebb. 2. Arról szóló „orvosi bizonyítvány“, hogy a gyer­mek nem tompa elméjű , a tanításra fogékonysággal bír, a süketségen kívül más testi hibában vagy nyavalyában nem szenved, és hogy a himlődzé­t vagy természetesen állotta ki, vagy sükerrel beoltatott legyen, mert ha a hely­beli orvosi vizsgálatból ellenkező tűnnék ki, a felvétetett gyermek felsőbb rendelet szerint visszautasíttatik. 3. A f­olyamodó lakhelyén lévő városi hatóság, vagy községi elöljáróság által kiadott, a helybeli lelkészi hi­vataltól megerősített, valamint az illető cs. k. szolgabirói hivatal részéről láttamozott „szegénységi bizonyítvány“, melyből kitűnjék, hogy a folyamodó vagyonbeli tehetet­lenségénél fogva gyermekét tulajdon költségén az inté­zetben neveltetni nem képes, ebben egyszersmind a sésü­lőknek erkölcsi, valamint politikai maguk viselete, pol­gári állása, és gyermekeiknek száma is megemlítendő lészen. Az illetők , kik süketnéma gyermekük vagy gyámolt­­jaik részére egy országos alapítványi hely elnyerheté­­seért esedezni óhajtanak , a fenn megirt három okmány­nyal ellátott kérvényes irataikat Ő cs. kir. Fensége Albrecht Főherczeg Magyarország nagykegyelmü Főkormányzójához czimezve, az illető cs. kir. kerületi szolgabirói hivatalnak felsőbb helyre leendő fölterjesztés végett legfölebb e folyó évi május hó 25-ig benyújtani el ne mulaszszák. — Az eredményről az illető felek annak idejében tudósíttatni fognak. Azok pedig , kik a fenn megnevezett magán alapítvá­nyi helyek valamelyikét megszerezni kívánják, ugyan­azon kellékekkel ellátott folyamodásukat az illető kegy­­urakhoz vagy azok utódaihoz intézzék. A felvett gyermekek egy öltönyön kívül, ha nem 6, de legalább 4 pár fehér ruhával kikészülten , e folyó évi September hó utolsó, vagy october hó első napjaiban, Vá­c­on az intézeti igazgatóságnál bemutattassanak. Az intézetnek évenként fizetendő 126 osztrá­ért ft tar­tási és ruházási díjért süketnéma gyermekek az inté­zetbe bármely időben felvétetnek. Gyermekeik részére külön ellátást igénylő szülők bő­vebb felvilágosítást e részben az igazgatóságtól nyer­hetnek. — Váczon, april 9-kén, 1859. Az intézet igazgatója. LEVELEZÉSEK. tomaszombat , apr. 7. Városi választmányunk folyó év febr. 4-én tartott ülésében elhatározta végre a tagosztályi per megkezdését. Szép és üdvös eszme, és ki is vihető, mert nálunk földesurnak nem kell a tagosításnál úrbéri viszonyokkal, jobbágygyal küz­deni. Itt mindenki a maga ura, azt teheti birtokával — a mi neki tetszik, — ide nem értve a használtra nézve megállapított, s századoktól fenálló helybeli szokásokat, — eladhatja birtokát összesen, eladhatja felét, holdanként — sőt még egy hold földjéből is eladhat egy darabot. Hanem épen e nagyon is gya­korlatban lévő szabad adás vevés az, melyet azok, kik a tagosításnak teljességgel nem baráti, felhoznak ez ellen, azt mondván, mi haszna lesz annak, ha rö­vid idő múlva ismét csak ott leszünk — a hol mostan vagyunk; mert hiszen minálunk a tagositott birtok tarthatatlan, már pedig — a tagosításnál nem csupán a jelent, egy két évet — hanem a jövőt is számítás alá kell venni, s hová e­z különben más helyre néz­ve üdvös eszme a helybeli körülmények között nem alkalmazható, s hol az alapnak a szokásos viszo­nyok, egymást érő birtokváltozás miatt legfeljebb tiz év alatt meg kell ingania, ott ez eszme alkalma­zását, mint czéltalant — melynek ephemer kivitele haszontalanul emészti föl a töméntelen költséget — legjobb meg sem pendíteni! — Ha csak egy olda­lát nézzük ezen tárgynak, tagadhatatlan az, hogy azoknak, kik fáznak minálunk a tagosítástól, van némi igazuk, — mert alig van itt húsz olyan földbir­tokos, kinek jelenben 40—50 hold birtoka van szán­tóföldben s rétben, — a kinek pedig 100 hold bir­toka volna — talán csak kettő van ; a többiek 12. 10. 8.6 3. 2. hold földet bírnak;—van, akinek nincs több félhold birtokánál. És ezen kisebb birtokosok száma a nagy többség! Majdnem minden földbirtokosnak van két három gyermeke—örököse. Ezenkívül Rimaszom­bat népe — nagyrészben kereskedő nép, melynek állása, mint ilyennek — mindig bizonytalan; ma meglehetősen nagy a speculatio, de holnap már igen rosszul hr­ ki, s az, a ki tegnap még jól állott, hogy a holnapi bukását kikerülje — kénytelen lesz földjének egy részétől megválni, a mi nálunk minden perez­ben kész­pénz! — az örökösödés elszakgatja, a behá­zasodás széjjelszól­ja a tagos birtokot; — az, a ki­nek még tegnap egy darabban volt a hold birtoka, holnap — mert a feleségével is kapott két holdat: nyolcz holdját két helyen, s a határnak két ellenkező szélén fogja bírni. És ez igy fog változni igen igen gyakran. Ekkép elemezve a birtokváltozást — a lét­rehozandó tagosztály minálunk nem tiz év, de tiz na­pig sem lesz csorbulás nélküli,sőt azon nap, a­melyen a felosztás megtörténnék, nem azt a birtokot ha­sítja ki a mérnök, a melyiket a térképen Péternek jelölt ki, mert azt Pál a kihasítás előtt egy órával megvette Pétertől, holnap ismét új bevallás történik ; ily gyakori név s birtokváltozás mellett aztán úgy tűnik föl nálun a létrehozandott tagosztály, mely állandóságra épen nem számíthat! De nincs-e alávetve a változásnak még egy Ko­­burg vagy Eszterházy-féle uradalom is? Vagy van­­e a földön olyan birtok, melyre a maradandóság örök pecsétje rá volna ütve? S mindezen kicsinyes kifogások, melyek habár egyesekre nézve felöttők lehetnének is, de a birtoklás belsejében mindenkor úgy mennek véghez, hogy azokat a nagy egész még csak észre sem veszi: elégséges okok e arra, hogy miattok e korszerű eszme elejtessék? s kénytelen e tűrni a számra ugyan kevesebb, de a birtok­­mennyiséget tekintve erősebb közönség a jelen ál­lapot kellemetlenségeit csak azért, mert némely kisebb birtokosok részint önző számításból a régi mellett akarnak maradni, vagy épen reszketnek az újítástól, egyedül azon rendszert tartván czél­­szerűnek, a­mely mellett boldog emlékezetű őseik is át bírtak kínlódni 70—80 évet? Mi s velünk mindazok, kik józanul átlátják azt, hogy a jelen helyzet csak zsibbasztólag hat a mezei ipar kifejlő­désére, a haladni akarást nyűgben tartja, s a czél- szerű gazdálkodást lehetlenné teszi , azt mondjuk, hogy — nem! Akármikép történt, hanem való igaz, hogy mostani földbirtokaink annyira széjjel vannak szórva, hogy alig van nálunk öt olyan birtokos, kiknek három— három hold földjük volna jelenleg egy tagban, — s van olyan birtokos is, kinek 80 hold birtoka 135 da­rabban van elszórva a határ különböző részeiben. — Azonkívül, hogy ezen 135 darab föld mellett 540 szomszéddal kell évről évre vesződnie, el lehet kép­zelni, mily iszonyú fáradság-, erőfeszítés- s költséggel jár e szétzilált birtok művelése, s csak középszerű karban tartása is! s mennyire előnyös az ilyenre — s mennyiben minden birtok igy széjjel van hányva a határban — az egészre nézve a tagosítás ! ! S bár a commassatio ellenei által felhozott birtok­változás miatt a birtokos neve változni fogna is, — vagy épen szakítson el egy két szet e változás a ta­gositott testtől, ez csak kivételes, s sok ideig nem lesz észrevehető, — s még ezen kivételes kevesekre nézve is, a kiknél — bár­mi oknál fogva — hama­rább kell bekövetkezni a birtokváltozásnak : a bir­toknak egy tagban használása, még azon rövid idő alatt is, jótékony hatást fog gyakorolni; — a mara­­dandóságra méltán számítható nagyobb birtokosok tagjai pedig, sőt azon kisebbeké is, kik nem azon fognak iparkodni, hogy ingatlan vagyonukat minél előbb ingókká tehessék— kevesebb költség, fáradt- i­ság mellett, s minden lelki vesződség nélkül — ha- s­sonlithatlanul jobban fognak jövedelmezni, mint a­­ mostani rendezetlen helyzetben, hol ugyan bő ter­­­­mésnek kell lenni, hogy a birtokos tiszta haszonnak­­ örvendezhessen. 11 De ellensúlyozza különösen a felhozott kifogást a 11 birtoknak a tagosítás természetéből önkényt folyó ,1 szabad használata. A fennálló rendszer — inkább szokás — mellett egy nyomást, vagy legalább annak két harmadrészét most mindig ugarnak kell meg­hagynunk. Tagosított birtokában csak az hagyja földjének egy részét ugarnak, a ki akarja, s annyit hagy, a mennyit akar. S igy az örökös szolgalomtól már föl lesz mentve a birtok,é­s miután adót a nem használt földbirtoktól csak úgy kell fizetni, mint a használatban levőtől , tagosítás után mindenki úgy rendezheti birtokát, hogy heverő földjétől ne kelljen adóznia! ! Hátra van még azon ok, mely épen helybeli körül­ményeink miatt égető szükségként tünteti föl nálunk a tagosztály mielőbbi behozatalát. Az, a­ki ismeri városunk fekvését, ismeri egyszersmind azon idom­­talan facsűröket is, melyek­ szorosan egymáshoz ragasztva egész utczasorokat képeznek. Azonkí­vül, hogy a szem nem igen kíván rajtuk megpihenni, egy — gondatlanságból, az elemek kaczerkodása, vagy gonosz emberek által eredhető — lobbanás — s tíz percz alatt valamennyi ezen faépület tetőtől tal­pig lángban áll,­­ fél nap alatt az egész város porrá lehet miattuk! Ötvén, hatvan évvel ezelőtt nem vol­tak még e csűrök annyira félelmesek, mert akkor még a városin majdnem kívül estek, hanem az azóta foly­vást emelkedő épületek annyira betolták a városba, hogy most ennek csaknem a közepén éktelenkednek, s örökös rettegésben tartják a lakosokat, nem tudván, melyik perezben gyúlhatnak ki ezen szénával, szal­mával rendesen megtömött, s e miatt még inkább olt­­hatatlan óriás fabódék. Ezen eshetőség újabb idők­ben aggodalommal keltötte fel a közigazgatás figyel­mét, mely minden módot elgondolt, hogy mikép le­hetne — a magánbirtokosok sérelme nélkül — e tűz­fészket a városból kipusztítani , s utoljára is csak a ta­gosítás behozatalát látta erre nézve egyedüli czélhoz­­vezető eszköznek, miután a sokszor említett apró dara­bokban széjjelszórt birtokrészek közöl a jelen álla­pot mellett — nincs egy birtokos sem, a ki gazdasá­gához czélszerűen kitelepíthetné csűrét a városból; létrehozatván azonban a tagosztály, majdnem minde­nr­e facsűrös gazdának lesz annyi birtoka egy tag­ban, hová csűrét a maga kényelméhez alkalmazva czélirányosan elhelyezze. A mely város nem akar elmaradni az időtől s szel­lemileg, de anyagi tekintetben is folyvást emelkedik, annak igényei is napról napra mindig növekednek. Városunknak sok olyan közhelyekre van ma már szüksége, a­milyenekről néhai­­ egyszerűségükben boldog apáink még csak nem is álmodoztak. Vásár­­­térünk szűk , a kor igényeinek immár nem felel meg, kórházra van szükségünk s több középületek felállítása nélkülözhetetlen ! Hogy e korszerű szük­ségeket fedezhesse városunk — több magánosokat felszólított volt már, hogy a városhoz közel eső, e czélra legalkalmatosabb földeiket ad­ák el részére, hanem a felszólítottak még mindig annyira mesés árát szabták igénybe vett birtokaiknak, hogy a vevő kénytelen volt vásárlási tervéről lemondani. — Vá­rosunk egyik legnagyobb földbirtokos a határban, tagosztály behozatalakor egyik föltételül méltán tűz­heti ki azon pontot, hogy a most említett közczél te­kintetéből az ő birtoka közvetlenül a város mellett odaesék ki. A bíróság e kivánatot maéltánylani fogja s a tagosítással e bajon is segítve lesz. Ennyi, s még számtalan okok harczolnak minálunk a tagosztály behozatala mellett, s az, a ki mindeze­ket nem tekintve makacsul ellenzi mégis a tagosz­tályt — vagy nem tudja, hogy mit cselekszik, vagy pedig önző, ki csak azért ragaszkodik megátalkodot­tan a jelen meddő állapothoz, mert e mellett jelentő­ség nélküli birtokához aránytalanul tartott marháját megszorítás nélkül legeltetheti polgártársainak adó­val terhelt, használhatlan birtokán , — vagy — a kik­nek itten sem vagyunk hiányában — a bujtogatók után indul, kik pedig a gyengébb velejüeket rendesen posványba vezetik. Pedig minálunk csak egyetértés kellene •— s a tag­osztály egy év alatt befejeztethetnék! Hanem mindezeken segíteni fog egy jól vezetendő pör, csak valahogy későn ne kezdjük legyen, — bár az 1848-dik évben már meg volt ez indítva, a­mikor részint a bekövetkezett viharos időszak, részint bizo­nyos föltételek teljesítése végett az akkori fölperes — de csak felfüggesztve — elállott a pörtől, mely most annyival jogosabban elevenittethetik föl, mivel azon föltételek közöl, melyek miatt a pör fölfüggesztetett,­­ ekkoráig még egy sem teljesült. " x. x. t. POLITIKAI ESEMÉNYEK. AUSZTRIA. Az „Österr. Corr.“nek írják Berlinből ápr. 12. A „Preuss. Zeit.“ következőleg írja le Ő cs., k. Fensége Albrecht Férig fogadtatását. Ő cs. k. Fen­sége, kinek a cs. k. ausztriai követ Boroszlóig ment elébe, a mai reggeli vonattal megérkezett. A pálya­udvaron a Ferencz Császár-ezrednek első százada, mint tiszteleti őrség fel volt állítva, hol is a királyi háznak jelenlevő herczegei, és az itt, levő idegen her­czegek által fogadtatott Az ezred zenekara az ausz­triai néphymnust játszotta. A királyi herczegek osz­trák tábornoki egyenruhában jelentek meg. Szives üdvözlet után, ő k. fensége Fridrik Vilmos herczeg királyi kastélyba kisérte Főherczeg Ő Fenségét. Ma délelőtt ő kir. fensége a regens­ig látogatást tett a Fölignél. Délután a magas vendég tiszteletére a re­gens herczeg palotájában nagyszerű ebéd fog tartatni, melyhez meghívásokat kaptak a királyi család ösz­­szes tagjai, valamint több jelenlevő magas vendég is, továbbá a cs. k. ausztriai követ és Ő cs. k. Fensége a Főherczeg katonai kísérete. Egy másik berlini lap állítása szerint Ő cs. Fen­sége 8—10 napig fog a porosz fővárosban időzni. Milánóból jelentik az „Oest. Corr.“nek ápril 11 től. Az idevaló hivatalos lap egy felvilágosító czikket közöl a „ Moniteur “ Németországot illető czikkére nézve, melyben a „Moniteur“ jegyzékét meg­nyugtatónak és békés szelleműnek tünteti fel. Mint az „Ősz. Zig“-nak e hó 12-én Brü­nnből jelen­tik : A morva nemesség is benyújtotta a cs. kir. Apostoli Felségének azon felírást, melyben lelkesült szavakkal emlittetnek fel a trón és haza iránti hűség és készségnek azon érzelmei, melyek az Ausztriát fenyegető körülmények, ellenében a morva nemesség keblében támadnak. Ezen felirat, február­hó végével íratott alá és 24 ik mártiusban egy kü­l­döttség által átnyujtatott­ ANGOLORSZÁG Disraeli péntekre, ápril 15- dikére ígért fölvilágosításokat a külügyekről. A par­lament föloszlatása napját a miniszteriuma még foly­vást nem akarja megmondani. — Úgy hallani, a persa udvarhoz küldendő angol követül a hires utazó s az ékirás kibetű­zése körül nagy érdemeket szerzett sir H. R­a­w­­­i­n­s­o­n van kiszemelve.­­ Legújabb keletindiai tudósítások szerint, me­lyek mart. 12 dikeig terjednek, Nena Szahib, a begum és hiveik még mindig a Himalaya aljában elterülő erdőségekben lappanganak, s hire jár, hogy a begum, Csung Bahadur közbenjárásával, men­­helyet vagy kegyelmet óhajt magának kieszközölni. Nena Szahibnak még 3000 embere van. Tantta Topit és Feroze sabot nyolcz had­osztály űzi Az előbbi, Rao Szahib­tól elválván, Bundelkund vagy Jahlonu felé igyekszik. A sokat emlegetett német légiót föloszlatták. A tiszteket, a­kikre Indiákon nincs szükség, ingyen szállítják a Fokföldre; a legénységnek pedig — az ígért fokföldi földbirtok helyett — megengedték, hogy az Indiákon szolgáló európai ezredek valame­lyikébe beállhatnak. FRANCZIAORSZÁG Mint röviden már említik, az április 10 diki monsteuri czikk a béke fentartása iránti reményt nevezetesen megcsökkentette. Ha a hivatalos közlöny — így okoskodnak — oly rendkí­vüli erőfeszítéseket tesz arra, hogy Németországot semlegességben tartsa, akkor a háborúnak ajtó előtt kell lenni. Az egész czikk a dán kérdés és a német egységi törekvések jóakaró megemlítésére s annak megmutatására, van számítva, hogy épen ezen két pontban Németország és Ausztria érdekei messze el­ágaznak egymástól. Egyébiránt, mint egy porosz lap párisi levelezője megjegyzi, Francziaországnak a ko­­penhágai kabinet irányában való eddigi magatartá­sát kétségkívül eddig is az olasz ügyben követett c­élzatai szabták meg, miután nem lett volna eszé­­lyes dolog Poroszországot megsérteni, m­íg a franczia politika főc­élpontja Ausztria elszigetelése volt. — Parisban most azt állítják, hogy Massimo d’A­z­e­g­­­i p­ár nincs állandó párisi követté szánva, hanem különös küldetése van mind Párisba, mind Londonba. Ezen utazás, mely sir J­o­h­n H­u­d­s­o­n­­nak, a Turinban lévő angol követnek Londonba szá­lltatásával, és az angol parlamentben bejelentett in­­terpellatio elhalasztásával állítólag egybefüggésben áll, sokak szerint igazolja azon nézetet, hogy a di­­plomatia még a jelen pillanatban is a legvégső erő­­fessítést teszi a béke fentartására . Az „Indépendannce“ egyik párisi levelezője előtt Ausztria merev magatartása (kivált még ha gróf Gyulay állítólagos napiparancsa is valódinak bizo­nyult volna be) bizonyos pontig igazolni látszik né­melyeknek azon föltevését, hogy a bécsi udvar An­glia és Poroszország tevőleges segítsége iránt biztos. „Meglehet — mond a levelező — hogy csalódik , de hátha másként volna, mitévő lenne Francziaország? Igaz, hogy ott van az orosz szövetség, de ezideig még csak jó egyetértés, közös érdekek, és szóbeli ígére­tek léteznek, egyéb semmi.“ A „Courrier du Dimanche“ úgy látszik más véle­ményben van, mert ezen lap egy dán körlevelet is­mertetvén, melyet a kopenhágai kabinet külföldön lévő ügynökeivel bizalmasan közölt, a németek fi­gyelmét „a küszöbön álló európai háború“-ra h­ívja fel, s a németeket, a skandinávokkal, oroszokkal és mindazon népekkel ijesztgeti, melyek szerinte több vagy kevesebb orosz rokonszenvvel bírnak. Azt mondja, az orosz befolyás elér egészen Triesztig. Másfelől írják Parisból, hogy az orosz császárt a franczia fővárosba egész bizonyossággal várják. Meg­érkezése május 5 re van jelentve, s a franczia csá­szári udvar, mely egy, épen ez időtájban tartandó nemzeti ünnepélyre való Orleansba híva,állítólag a császári vendég megérkezése miatt mondott le a megjelenésről. — Mily kevés tekintettel viseltetnek jelenleg Pá­­risban Ausztria iránt, mutatja a „Mémorial Diploma­tique“ felfüggesztése, mely 9 én este történt. Ezen heti­lap, mely új év óta jár, tudomás szerint az osz­trák politikát védte , vagyis inkább a franczia-pie­­monti politikát ostromolta. Néhány czikke a legfel­sőbb körökben annyira nem tetszett, hogy még a külügyminisztérium, melynek kedvezésével a „Mé­morial“ világot látott, sem volt képes a lapot a ha­láltól megmenteni. — Ez az első eset egy lap elnyo­mására előleges megintések vagy büntetések nélkül. — A „Moniteur“ jegyzékét közli azon ujonczok szá­mának, a mennyit minden megye köteles állítani az 1858-diki jutalékhoz, mely 100,000 embert tesz. A járási (cantoni) sorjegyzékeket május 26-ra be kell küldeni a megyei lajstromok összeállítása végett. — Marseilleből ápril 10 ről táviratilag jelentik, hogy Algírból számos hadieszközök, tábori kórodák, sátrak stb. érkezének, hogy a csapatmozgalmak folyvást élénkek, és hogy a turcok s az idegen lé­gió megérkezését minden órán várják. A Bécsi lapok hiteles kútfőből arról is értesülnek, hogy az idegen légió második ezrede ápril­i­sikán Afrikából elhajózott, a­nélkül, hogy a tiszteknek az új expeditio rendeltetése helyét megmondták volna. —• A „Moniteur“ jelenti, hogy a „Panama“ és „Magellan“ gőzfregattok Algírból april 8-dikán a marseillei kikötőbe érkeztek. — A „Presse“ egykori főszerkesztője Nef­etzer úr, april 10-től kezdve megint azon lap szerkesztő­ségéhez tartozik. OLASZORSZÁG. A „Tr. Z.“ turini levelezője f. hó 10-től következőleg ír : „Minél közelebb állunk az összeütközéshez, az itteni miniszteri lapok hangulata annál kíméletlenebb, köztök az „Opinione“ ápr. 9-kei számában egyenesen kinyilatkoztatja, misze­rint, ha Olaszország minden erősített helyet kiü­rittet­­nek is az azokat most megszállva tartó idegen csa­patoktól, ha minden külön szerződés megsemmisitte­­tik, ha a kívánt re­ormok megadatnak,­­ alkotmányok hirdettetnek is ki,­ azért Olaszországban sem béke sem nyugalom nem lehet mindaddig, mig Lombard- Velenczében osztrákok lesznek. Ha a nevezett ki­­vonatok megadásával Ausztria számára a lombard­­velenc­ei királyság újra biztosíttatik, ilyen szerző­dést az olaszok el nem fogadhatnak, minthogy ez ál­tal megfosztatnának a jogtól továbbra is Lomibard- Velencze függetlenségéért izgatni. Az olaszok egy ily kötményt nem fogadhatnak el, s egy olasz sem egyez­het bele önként és szabadon, hogy Olaszország bár­­mely része szolgaság alá hajtassák.­­ Eddig Pie­mont azt igyekezett elhitetni a világgal, hogy a ki­­hívási vád Ausztriát terheli, most megváltoztató hangját, s egyik miniszteri lapja elismeri, hogy Szar­dínia eddig az izgató szerepét játszá, s ezen jogáról az európai areopag ítélete folytán sem hajlandó le­mondani.“ — Turin, ápril 13. Victor Emánuel király teg­nap a katonaság és nép lelkes felkiáltásai között szemlét tartott a Turinban létező seregek felett. Róma, ápril 2. Vasárnap — írja a „Times“ le­velezője — bibornoki gyűlés tartatott a pápa elnö­kösködése alatt. Jelen voltak a következő biborno­­kok u. m. Patrici, Ferreti (IX. Pius unoka- f öcscse), Barnabo(a propaganda elnöke), Mer­ . Értesítés. Tekintetbe véve a rövid időt, mit a köl­teményeimre való előfizetésnek kitűztem , nemkülönben azon körülményt, hogy felhívó iveim csak nagyon mosta­­nán jutottak a t. közönség kezeibe : — a beküldési ha­táridőt máj. 7 - ig meghoszszabbitom , kijelentve, hogy e körülmény a mű megjelenési idejét illetőleg semmit nem változtat, mert az már a nyomdában lévén, május végéig okvetlen a t. előfizetők kezeiben leend. — E sorok föl­vételére szabadjon egyéb lapok t. szerkesztőit is tisztelet­teljes bizalommal fölkérnem. Dorozsma, apr. 13. 1859. Kút ben. — Nemzeti színház. Ápr. 13. „TÜndérlak Magyar­honban”, magyarosított vigj. 2 felv. Felvonás közben Nagy Jakab ur játszott a bodzafa-tillinkón. Szép szá­mu közönség.

Next