Pesti Napló, 1859. április (10. évfolyam, 2741-2764. szám)
1859-04-15 / 2753. szám
költeményt; a zenekar a legszebb nyitányokat játszandja s Nagy Jakab úr is fog a csuda tillinkón játszani szép bús magyar dalokat, ki, bár haza kell mennie, a jótékony czél miatt itt maradt s minden jutalom nélkül vesz részt. A szegény vakok is fognak két kardalt énekelni. — A pécsi nemzeti színház súgója Ozoray Árpád az 1858/1-ik évre egy kis füzetet adott ki „Színházi emlény“ czimmel, mely a társaság működéséről ad számot s mulattató részében Beöthy László üveiből közöl töredékeket s saját műveit adja. A színtársulat Molnár György igazgatása alatt a téli folyamban 137 színműt adott, ezek közt 65 eredetit, 39 újat. — Kassán, f. hó 10 én 1. 3 órakor tűz ütött ki, mint mondják, gondatlanságból s bár az idő csendes volt, 5 ház égett el. Biztosítva egy sem volt. — Mikeházán (Erdélyben) 43 lakház égett le a melléképületekkel együtt. Egy sem volt biztosítva. — Clai Alajos, a testgyakorlás mestere Budán, német hirdetésében jelenti, hogy iskoláját 1 hó 16-kán megnyitja. — (Halálhírek.) Kassán m. hó 24-dikén Medveczky József előbb mármarosmegyei törvényszéki elnök, 1856 óta a kassai úrbéri főtörvényszék elnöke élte 73-dik évében meghalt. Eperjesen márt. elsején meghalt Gh 1rányi Antal. A Hartát (Pest megyében) e napokban nagy szerencsétlenség érte. 62 ház és melléképületei lettek a tűz martalékai. 17 ház az első magyar által. bizt. társulatnál volt biztosítva. A kár megtérítésére a társulat részéről tüstént megtétettek az intézkedések. Hirdetés: A váczi cs. kir. süketnéma-intézetben e jelen tanév végével 8 országos alapítvány, és pedig 6 fiú és 2 leány gyermekek részére; ezenfölül 8 magán alapítványi helyek ürülendenek meg. — Az országos alapítványokra a nmlgy budai cs. tk. helytartótanácsi osztály magas közbenjárása mellett Öcs. k. Fensége Albrecht Főherczeg Magyarország Főkormányzója fog egyéneket legkegyelmesebben kinevezni; a magán alapítványok betöltésére pedig az ilető aapitók vagy azok utódai, nevezetesen: néhai gróf Nádasdy Ferencz mint váczi püspök alapítványára a váczi püspök , maga, szinte gróf Nádasdy mint kalocsai érsek alapítványára a negos és ft. kalocsai főkáptalan, gróf Batthyányi alapítványára mélt. gr. Zichy Károly ur, Gasparik alapítványára nsgs és ft. Gasparik Kázmér Vácz székesegyházi káptalan nagyprépostja mint alapitó, a nagyváradi káptalan alapítványára az ottani nsgs és ft. káptalan , szabad kir. Pest városa alapítványára ugyan a városi polgármesteri hivatal és tanács, Talián Csúzi alapítványára a tisztelt család, Király Antal süketnéma-intézeti tanár alapítványára az intézet igazgatósága által történik a kijelölés. A folyamodványokhoz e következendő okmányok kapcsoltassanak : 1. Keresztlevél, melyből a gyermek kora látható legyen , hogy az 9 évnél nem ifjabb, és 14-nél nem idősebb. 2. Arról szóló „orvosi bizonyítvány“, hogy a gyermek nem tompa elméjű , a tanításra fogékonysággal bír, a süketségen kívül más testi hibában vagy nyavalyában nem szenved, és hogy a himlődzét vagy természetesen állotta ki, vagy sükerrel beoltatott legyen, mert ha a helybeli orvosi vizsgálatból ellenkező tűnnék ki, a felvétetett gyermek felsőbb rendelet szerint visszautasíttatik. 3. A folyamodó lakhelyén lévő városi hatóság, vagy községi elöljáróság által kiadott, a helybeli lelkészi hivataltól megerősített, valamint az illető cs. k. szolgabirói hivatal részéről láttamozott „szegénységi bizonyítvány“, melyből kitűnjék, hogy a folyamodó vagyonbeli tehetetlenségénél fogva gyermekét tulajdon költségén az intézetben neveltetni nem képes, ebben egyszersmind a sésülőknek erkölcsi, valamint politikai maguk viselete, polgári állása, és gyermekeiknek száma is megemlítendő lészen. Az illetők , kik süketnéma gyermekük vagy gyámoltjaik részére egy országos alapítványi hely elnyerhetéseért esedezni óhajtanak , a fenn megirt három okmánynyal ellátott kérvényes irataikat Ő cs. kir. Fensége Albrecht Főherczeg Magyarország nagykegyelmü Főkormányzójához czimezve, az illető cs. kir. kerületi szolgabirói hivatalnak felsőbb helyre leendő fölterjesztés végett legfölebb e folyó évi május hó 25-ig benyújtani el ne mulaszszák. — Az eredményről az illető felek annak idejében tudósíttatni fognak. Azok pedig , kik a fenn megnevezett magán alapítványi helyek valamelyikét megszerezni kívánják, ugyanazon kellékekkel ellátott folyamodásukat az illető kegyurakhoz vagy azok utódaihoz intézzék. A felvett gyermekek egy öltönyön kívül, ha nem 6, de legalább 4 pár fehér ruhával kikészülten , e folyó évi September hó utolsó, vagy october hó első napjaiban, Vácon az intézeti igazgatóságnál bemutattassanak. Az intézetnek évenként fizetendő 126 osztráért ft tartási és ruházási díjért süketnéma gyermekek az intézetbe bármely időben felvétetnek. Gyermekeik részére külön ellátást igénylő szülők bővebb felvilágosítást e részben az igazgatóságtól nyerhetnek. — Váczon, april 9-kén, 1859. Az intézet igazgatója. LEVELEZÉSEK. tomaszombat , apr. 7. Városi választmányunk folyó év febr. 4-én tartott ülésében elhatározta végre a tagosztályi per megkezdését. Szép és üdvös eszme, és ki is vihető, mert nálunk földesurnak nem kell a tagosításnál úrbéri viszonyokkal, jobbágygyal küzdeni. Itt mindenki a maga ura, azt teheti birtokával — a mi neki tetszik, — ide nem értve a használtra nézve megállapított, s századoktól fenálló helybeli szokásokat, — eladhatja birtokát összesen, eladhatja felét, holdanként — sőt még egy hold földjéből is eladhat egy darabot. Hanem épen e nagyon is gyakorlatban lévő szabad adás vevés az, melyet azok, kik a tagosításnak teljességgel nem baráti, felhoznak ez ellen, azt mondván, mi haszna lesz annak, ha rövid idő múlva ismét csak ott leszünk — a hol mostan vagyunk; mert hiszen minálunk a tagositott birtok tarthatatlan, már pedig — a tagosításnál nem csupán a jelent, egy két évet — hanem a jövőt is számítás alá kell venni, s hová ez különben más helyre nézve üdvös eszme a helybeli körülmények között nem alkalmazható, s hol az alapnak a szokásos viszonyok, egymást érő birtokváltozás miatt legfeljebb tiz év alatt meg kell ingania, ott ez eszme alkalmazását, mint czéltalant — melynek ephemer kivitele haszontalanul emészti föl a töméntelen költséget — legjobb meg sem pendíteni! — Ha csak egy oldalát nézzük ezen tárgynak, tagadhatatlan az, hogy azoknak, kik fáznak minálunk a tagosítástól, van némi igazuk, — mert alig van itt húsz olyan földbirtokos, kinek jelenben 40—50 hold birtoka van szántóföldben s rétben, — a kinek pedig 100 hold birtoka volna — talán csak kettő van ; a többiek 12. 10. 8.6 3. 2. hold földet bírnak;—van, akinek nincs több félhold birtokánál. És ezen kisebb birtokosok száma a nagy többség! Majdnem minden földbirtokosnak van két három gyermeke—örököse. Ezenkívül Rimaszombat népe — nagyrészben kereskedő nép, melynek állása, mint ilyennek — mindig bizonytalan; ma meglehetősen nagy a speculatio, de holnap már igen rosszul hr ki, s az, a ki tegnap még jól állott, hogy a holnapi bukását kikerülje — kénytelen lesz földjének egy részétől megválni, a mi nálunk minden perezben készpénz! — az örökösödés elszakgatja, a beházasodás széjjelszólja a tagos birtokot; — az, a kinek még tegnap egy darabban volt a hold birtoka, holnap — mert a feleségével is kapott két holdat: nyolcz holdját két helyen, s a határnak két ellenkező szélén fogja bírni. És ez igy fog változni igen igen gyakran. Ekkép elemezve a birtokváltozást — a létrehozandó tagosztály minálunk nem tiz év, de tiz napig sem lesz csorbulás nélküli,sőt azon nap, amelyen a felosztás megtörténnék, nem azt a birtokot hasítja ki a mérnök, a melyiket a térképen Péternek jelölt ki, mert azt Pál a kihasítás előtt egy órával megvette Pétertől, holnap ismét új bevallás történik ; ily gyakori név s birtokváltozás mellett aztán úgy tűnik föl nálun a létrehozandott tagosztály, mely állandóságra épen nem számíthat! De nincs-e alávetve a változásnak még egy Koburg vagy Eszterházy-féle uradalom is? Vagy vane a földön olyan birtok, melyre a maradandóság örök pecsétje rá volna ütve? S mindezen kicsinyes kifogások, melyek habár egyesekre nézve felöttők lehetnének is, de a birtoklás belsejében mindenkor úgy mennek véghez, hogy azokat a nagy egész még csak észre sem veszi: elégséges okok e arra, hogy miattok e korszerű eszme elejtessék? s kénytelen e tűrni a számra ugyan kevesebb, de a birtokmennyiséget tekintve erősebb közönség a jelen állapot kellemetlenségeit csak azért, mert némely kisebb birtokosok részint önző számításból a régi mellett akarnak maradni, vagy épen reszketnek az újítástól, egyedül azon rendszert tartván czélszerűnek, amely mellett boldog emlékezetű őseik is át bírtak kínlódni 70—80 évet? Mi s velünk mindazok, kik józanul átlátják azt, hogy a jelen helyzet csak zsibbasztólag hat a mezei ipar kifejlődésére, a haladni akarást nyűgben tartja, s a czél- szerű gazdálkodást lehetlenné teszi , azt mondjuk, hogy — nem! Akármikép történt, hanem való igaz, hogy mostani földbirtokaink annyira széjjel vannak szórva, hogy alig van nálunk öt olyan birtokos, kiknek három— három hold földjük volna jelenleg egy tagban, — s van olyan birtokos is, kinek 80 hold birtoka 135 darabban van elszórva a határ különböző részeiben. — Azonkívül, hogy ezen 135 darab föld mellett 540 szomszéddal kell évről évre vesződnie, el lehet képzelni, mily iszonyú fáradság-, erőfeszítés- s költséggel jár e szétzilált birtok művelése, s csak középszerű karban tartása is! s mennyire előnyös az ilyenre — s mennyiben minden birtok igy széjjel van hányva a határban — az egészre nézve a tagosítás ! ! S bár a commassatio ellenei által felhozott birtokváltozás miatt a birtokos neve változni fogna is, — vagy épen szakítson el egy két szet e változás a tagositott testtől, ez csak kivételes, s sok ideig nem lesz észrevehető, — s még ezen kivételes kevesekre nézve is, a kiknél — bármi oknál fogva — hamarább kell bekövetkezni a birtokváltozásnak : a birtoknak egy tagban használása, még azon rövid idő alatt is, jótékony hatást fog gyakorolni; — a maradandóságra méltán számítható nagyobb birtokosok tagjai pedig, sőt azon kisebbeké is, kik nem azon fognak iparkodni, hogy ingatlan vagyonukat minél előbb ingókká tehessék— kevesebb költség, fáradt- iság mellett, s minden lelki vesződség nélkül — ha- ssonlithatlanul jobban fognak jövedelmezni, mint a mostani rendezetlen helyzetben, hol ugyan bő termésnek kell lenni, hogy a birtokos tiszta haszonnak örvendezhessen. 11 De ellensúlyozza különösen a felhozott kifogást a 11 birtoknak a tagosítás természetéből önkényt folyó ,1 szabad használata. A fennálló rendszer — inkább szokás — mellett egy nyomást, vagy legalább annak két harmadrészét most mindig ugarnak kell meghagynunk. Tagosított birtokában csak az hagyja földjének egy részét ugarnak, a ki akarja, s annyit hagy, a mennyit akar. S igy az örökös szolgalomtól már föl lesz mentve a birtok,és miután adót a nem használt földbirtoktól csak úgy kell fizetni, mint a használatban levőtől , tagosítás után mindenki úgy rendezheti birtokát, hogy heverő földjétől ne kelljen adóznia! ! Hátra van még azon ok, mely épen helybeli körülményeink miatt égető szükségként tünteti föl nálunk a tagosztály mielőbbi behozatalát. Az, aki ismeri városunk fekvését, ismeri egyszersmind azon idomtalan facsűröket is, melyek szorosan egymáshoz ragasztva egész utczasorokat képeznek. Azonkívül, hogy a szem nem igen kíván rajtuk megpihenni, egy — gondatlanságból, az elemek kaczerkodása, vagy gonosz emberek által eredhető — lobbanás — s tíz percz alatt valamennyi ezen faépület tetőtől talpig lángban áll, fél nap alatt az egész város porrá lehet miattuk! Ötvén, hatvan évvel ezelőtt nem voltak még e csűrök annyira félelmesek, mert akkor még a városin majdnem kívül estek, hanem az azóta folyvást emelkedő épületek annyira betolták a városba, hogy most ennek csaknem a közepén éktelenkednek, s örökös rettegésben tartják a lakosokat, nem tudván, melyik perezben gyúlhatnak ki ezen szénával, szalmával rendesen megtömött, s e miatt még inkább olthatatlan óriás fabódék. Ezen eshetőség újabb időkben aggodalommal keltötte fel a közigazgatás figyelmét, mely minden módot elgondolt, hogy mikép lehetne — a magánbirtokosok sérelme nélkül — e tűzfészket a városból kipusztítani , s utoljára is csak a tagosítás behozatalát látta erre nézve egyedüli czélhozvezető eszköznek, miután a sokszor említett apró darabokban széjjelszórt birtokrészek közöl a jelen állapot mellett — nincs egy birtokos sem, a ki gazdaságához czélszerűen kitelepíthetné csűrét a városból; létrehozatván azonban a tagosztály, majdnem mindenre facsűrös gazdának lesz annyi birtoka egy tagban, hová csűrét a maga kényelméhez alkalmazva czélirányosan elhelyezze. A mely város nem akar elmaradni az időtől s szellemileg, de anyagi tekintetben is folyvást emelkedik, annak igényei is napról napra mindig növekednek. Városunknak sok olyan közhelyekre van ma már szüksége, amilyenekről néhai egyszerűségükben boldog apáink még csak nem is álmodoztak. Vásártérünk szűk , a kor igényeinek immár nem felel meg, kórházra van szükségünk s több középületek felállítása nélkülözhetetlen ! Hogy e korszerű szükségeket fedezhesse városunk — több magánosokat felszólított volt már, hogy a városhoz közel eső, e czélra legalkalmatosabb földeiket adák el részére, hanem a felszólítottak még mindig annyira mesés árát szabták igénybe vett birtokaiknak, hogy a vevő kénytelen volt vásárlási tervéről lemondani. — Városunk egyik legnagyobb földbirtokos a határban, tagosztály behozatalakor egyik föltételül méltán tűzheti ki azon pontot, hogy a most említett közczél tekintetéből az ő birtoka közvetlenül a város mellett odaesék ki. A bíróság e kivánatot maéltánylani fogja s a tagosítással e bajon is segítve lesz. Ennyi, s még számtalan okok harczolnak minálunk a tagosztály behozatala mellett, s az, a ki mindezeket nem tekintve makacsul ellenzi mégis a tagosztályt — vagy nem tudja, hogy mit cselekszik, vagy pedig önző, ki csak azért ragaszkodik megátalkodottan a jelen meddő állapothoz, mert e mellett jelentőség nélküli birtokához aránytalanul tartott marháját megszorítás nélkül legeltetheti polgártársainak adóval terhelt, használhatlan birtokán , — vagy — a kiknek itten sem vagyunk hiányában — a bujtogatók után indul, kik pedig a gyengébb velejüeket rendesen posványba vezetik. Pedig minálunk csak egyetértés kellene •— s a tagosztály egy év alatt befejeztethetnék! Hanem mindezeken segíteni fog egy jól vezetendő pör, csak valahogy későn ne kezdjük legyen, — bár az 1848-dik évben már meg volt ez indítva, amikor részint a bekövetkezett viharos időszak, részint bizonyos föltételek teljesítése végett az akkori fölperes — de csak felfüggesztve — elállott a pörtől, mely most annyival jogosabban elevenittethetik föl, mivel azon föltételek közöl, melyek miatt a pör fölfüggesztetett, ekkoráig még egy sem teljesült. " x. x. t. POLITIKAI ESEMÉNYEK. AUSZTRIA. Az „Österr. Corr.“nek írják Berlinből ápr. 12. A „Preuss. Zeit.“ következőleg írja le Ő cs., k. Fensége Albrecht Férig fogadtatását. Ő cs. k. Fensége, kinek a cs. k. ausztriai követ Boroszlóig ment elébe, a mai reggeli vonattal megérkezett. A pályaudvaron a Ferencz Császár-ezrednek első százada, mint tiszteleti őrség fel volt állítva, hol is a királyi háznak jelenlevő herczegei, és az itt, levő idegen herczegek által fogadtatott Az ezred zenekara az ausztriai néphymnust játszotta. A királyi herczegek osztrák tábornoki egyenruhában jelentek meg. Szives üdvözlet után, ő k. fensége Fridrik Vilmos herczeg királyi kastélyba kisérte Főherczeg Ő Fenségét. Ma délelőtt ő kir. fensége a regensig látogatást tett a Fölignél. Délután a magas vendég tiszteletére a regens herczeg palotájában nagyszerű ebéd fog tartatni, melyhez meghívásokat kaptak a királyi család öszszes tagjai, valamint több jelenlevő magas vendég is, továbbá a cs. k. ausztriai követ és Ő cs. k. Fensége a Főherczeg katonai kísérete. Egy másik berlini lap állítása szerint Ő cs. Fensége 8—10 napig fog a porosz fővárosban időzni. Milánóból jelentik az „Oest. Corr.“nek ápril 11 től. Az idevaló hivatalos lap egy felvilágosító czikket közöl a „ Moniteur “ Németországot illető czikkére nézve, melyben a „Moniteur“ jegyzékét megnyugtatónak és békés szelleműnek tünteti fel. Mint az „Ősz. Zig“-nak e hó 12-én Brünnből jelentik : A morva nemesség is benyújtotta a cs. kir. Apostoli Felségének azon felírást, melyben lelkesült szavakkal emlittetnek fel a trón és haza iránti hűség és készségnek azon érzelmei, melyek az Ausztriát fenyegető körülmények, ellenében a morva nemesség keblében támadnak. Ezen felirat, februárhó végével íratott alá és 24 ik mártiusban egy küldöttség által átnyujtatott ANGOLORSZÁG Disraeli péntekre, ápril 15- dikére ígért fölvilágosításokat a külügyekről. A parlament föloszlatása napját a miniszteriuma még folyvást nem akarja megmondani. — Úgy hallani, a persa udvarhoz küldendő angol követül a hires utazó s az ékirás kibetűzése körül nagy érdemeket szerzett sir H. Rawinson van kiszemelve. Legújabb keletindiai tudósítások szerint, melyek mart. 12 dikeig terjednek, Nena Szahib, a begum és hiveik még mindig a Himalaya aljában elterülő erdőségekben lappanganak, s hire jár, hogy a begum, Csung Bahadur közbenjárásával, menhelyet vagy kegyelmet óhajt magának kieszközölni. Nena Szahibnak még 3000 embere van. Tantta Topit és Feroze sabot nyolcz hadosztály űzi Az előbbi, Rao Szahibtól elválván, Bundelkund vagy Jahlonu felé igyekszik. A sokat emlegetett német légiót föloszlatták. A tiszteket, akikre Indiákon nincs szükség, ingyen szállítják a Fokföldre; a legénységnek pedig — az ígért fokföldi földbirtok helyett — megengedték, hogy az Indiákon szolgáló európai ezredek valamelyikébe beállhatnak. FRANCZIAORSZÁG Mint röviden már említik, az április 10 diki monsteuri czikk a béke fentartása iránti reményt nevezetesen megcsökkentette. Ha a hivatalos közlöny — így okoskodnak — oly rendkívüli erőfeszítéseket tesz arra, hogy Németországot semlegességben tartsa, akkor a háborúnak ajtó előtt kell lenni. Az egész czikk a dán kérdés és a német egységi törekvések jóakaró megemlítésére s annak megmutatására, van számítva, hogy épen ezen két pontban Németország és Ausztria érdekei messze elágaznak egymástól. Egyébiránt, mint egy porosz lap párisi levelezője megjegyzi, Francziaországnak a kopenhágai kabinet irányában való eddigi magatartását kétségkívül eddig is az olasz ügyben követett célzatai szabták meg, miután nem lett volna eszélyes dolog Poroszországot megsérteni, míg a franczia politika főcélpontja Ausztria elszigetelése volt. — Parisban most azt állítják, hogy Massimo d’Azegi pár nincs állandó párisi követté szánva, hanem különös küldetése van mind Párisba, mind Londonba. Ezen utazás, mely sir John Hudsonnak, a Turinban lévő angol követnek Londonba szálltatásával, és az angol parlamentben bejelentett interpellatio elhalasztásával állítólag egybefüggésben áll, sokak szerint igazolja azon nézetet, hogy a diplomatia még a jelen pillanatban is a legvégső erőfessítést teszi a béke fentartására . Az „Indépendannce“ egyik párisi levelezője előtt Ausztria merev magatartása (kivált még ha gróf Gyulay állítólagos napiparancsa is valódinak bizonyult volna be) bizonyos pontig igazolni látszik némelyeknek azon föltevését, hogy a bécsi udvar Anglia és Poroszország tevőleges segítsége iránt biztos. „Meglehet — mond a levelező — hogy csalódik , de hátha másként volna, mitévő lenne Francziaország? Igaz, hogy ott van az orosz szövetség, de ezideig még csak jó egyetértés, közös érdekek, és szóbeli ígéretek léteznek, egyéb semmi.“ A „Courrier du Dimanche“ úgy látszik más véleményben van, mert ezen lap egy dán körlevelet ismertetvén, melyet a kopenhágai kabinet külföldön lévő ügynökeivel bizalmasan közölt, a németek figyelmét „a küszöbön álló európai háború“-ra hívja fel, s a németeket, a skandinávokkal, oroszokkal és mindazon népekkel ijesztgeti, melyek szerinte több vagy kevesebb orosz rokonszenvvel bírnak. Azt mondja, az orosz befolyás elér egészen Triesztig. Másfelől írják Parisból, hogy az orosz császárt a franczia fővárosba egész bizonyossággal várják. Megérkezése május 5 re van jelentve, s a franczia császári udvar, mely egy, épen ez időtájban tartandó nemzeti ünnepélyre való Orleansba híva,állítólag a császári vendég megérkezése miatt mondott le a megjelenésről. — Mily kevés tekintettel viseltetnek jelenleg Párisban Ausztria iránt, mutatja a „Mémorial Diplomatique“ felfüggesztése, mely 9 én este történt. Ezen hetilap, mely új év óta jár, tudomás szerint az osztrák politikát védte , vagyis inkább a franczia-piemonti politikát ostromolta. Néhány czikke a legfelsőbb körökben annyira nem tetszett, hogy még a külügyminisztérium, melynek kedvezésével a „Mémorial“ világot látott, sem volt képes a lapot a haláltól megmenteni. — Ez az első eset egy lap elnyomására előleges megintések vagy büntetések nélkül. — A „Moniteur“ jegyzékét közli azon ujonczok számának, a mennyit minden megye köteles állítani az 1858-diki jutalékhoz, mely 100,000 embert tesz. A járási (cantoni) sorjegyzékeket május 26-ra be kell küldeni a megyei lajstromok összeállítása végett. — Marseilleből ápril 10 ről táviratilag jelentik, hogy Algírból számos hadieszközök, tábori kórodák, sátrak stb. érkezének, hogy a csapatmozgalmak folyvást élénkek, és hogy a turcok s az idegen légió megérkezését minden órán várják. A Bécsi lapok hiteles kútfőből arról is értesülnek, hogy az idegen légió második ezrede áprilisikán Afrikából elhajózott, anélkül, hogy a tiszteknek az új expeditio rendeltetése helyét megmondták volna. —• A „Moniteur“ jelenti, hogy a „Panama“ és „Magellan“ gőzfregattok Algírból april 8-dikán a marseillei kikötőbe érkeztek. — A „Presse“ egykori főszerkesztője Nefetzer úr, april 10-től kezdve megint azon lap szerkesztőségéhez tartozik. OLASZORSZÁG. A „Tr. Z.“ turini levelezője f. hó 10-től következőleg ír : „Minél közelebb állunk az összeütközéshez, az itteni miniszteri lapok hangulata annál kíméletlenebb, köztök az „Opinione“ ápr. 9-kei számában egyenesen kinyilatkoztatja, miszerint, ha Olaszország minden erősített helyet kiürittetnek is az azokat most megszállva tartó idegen csapatoktól, ha minden külön szerződés megsemmisittetik, ha a kívánt reormok megadatnak, alkotmányok hirdettetnek is ki, azért Olaszországban sem béke sem nyugalom nem lehet mindaddig, mig Lombard- Velenczében osztrákok lesznek. Ha a nevezett kivonatok megadásával Ausztria számára a lombardvelencei királyság újra biztosíttatik, ilyen szerződést az olaszok el nem fogadhatnak, minthogy ez által megfosztatnának a jogtól továbbra is Lomibard- Velencze függetlenségéért izgatni. Az olaszok egy ily kötményt nem fogadhatnak el, s egy olasz sem egyezhet bele önként és szabadon, hogy Olaszország bármely része szolgaság alá hajtassák. Eddig Piemont azt igyekezett elhitetni a világgal, hogy a kihívási vád Ausztriát terheli, most megváltoztató hangját, s egyik miniszteri lapja elismeri, hogy Szardínia eddig az izgató szerepét játszá, s ezen jogáról az európai areopag ítélete folytán sem hajlandó lemondani.“ — Turin, ápril 13. Victor Emánuel király tegnap a katonaság és nép lelkes felkiáltásai között szemlét tartott a Turinban létező seregek felett. Róma, ápril 2. Vasárnap — írja a „Times“ levelezője — bibornoki gyűlés tartatott a pápa elnökösködése alatt. Jelen voltak a következő bibornokok u. m. Patrici, Ferreti (IX. Pius unoka- f öcscse), Barnabo(a propaganda elnöke), Mer . Értesítés. Tekintetbe véve a rövid időt, mit a költeményeimre való előfizetésnek kitűztem , nemkülönben azon körülményt, hogy felhívó iveim csak nagyon mostanán jutottak a t. közönség kezeibe : — a beküldési határidőt máj. 7 - ig meghoszszabbitom , kijelentve, hogy e körülmény a mű megjelenési idejét illetőleg semmit nem változtat, mert az már a nyomdában lévén, május végéig okvetlen a t. előfizetők kezeiben leend. — E sorok fölvételére szabadjon egyéb lapok t. szerkesztőit is tiszteletteljes bizalommal fölkérnem. Dorozsma, apr. 13. 1859. Kút ben. — Nemzeti színház. Ápr. 13. „TÜndérlak Magyarhonban”, magyarosított vigj. 2 felv. Felvonás közben Nagy Jakab ur játszott a bodzafa-tillinkón. Szép számu közönség.