Pesti Napló, 1859. július (10. évfolyam, 2814-2840. szám)
1859-07-10 / 2822. szám
PEST, JULIUS 9. A tegnapi táviró által jelentett fegyverszüret, mely a sürgönyben oly röviden van hirdetve, későbbi sürgönyök és tudósítások által idegerősittetik, s pedig úgy Párából a „Moniteur“, mint Bécsbél a „Wiener Zig“ által. Ezen utóbbinak sürgönye szerint a szünetet Kapidon császár indítványozta. Itt két kérdést látunk elmerülni: egyik a franczia császár ezen lépésének indító okát, a másik pedig fegyvernyugvás minőségét keresi. Az elsőre csak találólag lehet felelni, mint Napóleon császár minden jelentékenyebb tettei vagy lépéseire. Hihető, hogy a valódi indokot legközelebb környezete sem tudja még, s csak is az idő által kifejtendő jövendő események derítendik azt fel.— Mi e találgatásba,n tt német kollegáink materiális érdekben vélnek felfedezhetni, nem bocsátkozunk. A mi a fegyvernyugvás minőségét illeti, mely a „Moniteur“ rövid közleményében épen nincs körülírva, teljes magyarázatot nyer a veronai sürgönyből, mely egyenesen „Einstellung der Feindseligkeiten“ (suspension d’hostilité) említ, mely tehát ezen szó értelménél fogva nemcsak a Mincio és Adige közt egymással szemben álló seregekre, hanem minden csapatokra értendő, melyek ellenséges földre ellenséges szándékkal léptek, vagy ilyen megbízatással indultak meg. Hogy ezen magyarázat helyes, bizonyítja azon mai sürgöny is, mely a Velenczét ostromzáró hajókból csak egyet említ e város kikötője előtt állam, amiből következtethetni, hogy a többi már azon kikötő felé indult el, hol a pihenési időt tölteni fogják. Befejezésül a brüsseli lapok után megemlítjük még, miszerint a szultán kormánya államok oknál fogva szükségesnek tartván, hogy az uralkodó Egyiptomban megjelenjen, Abdul Medsid szultán ezen útjára készül,mely alkalommal Caudiát is szándéka meglátogatni, hova ezen alkalom biztossága végett csapatszállitások határoztattak. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jun. 26-tól kelt legfelsőbb határozatával hü s hasznos szolgálattétel elismeréséül, Eybesfeld Zsigmond Konrád udvari tanácsost a horvát-tótországi helytartóságnál, a Lipót-rend kiskeresztjével földisziini, s gróf Pejacenic Péter eszéki megyefőnököt udvari tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott a cs. kir. Apostoli Felsége m. bó 26-ról kelt legfelsőbb határozatával, Kirchner József rendőrigazgatót Nagy-Szebecben, cs. kir. kormánytanácsosi ranggal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. 36. sz. hadseregi parancs. A közbenső tengeri flottillámhoz tartozó „Thurn és Taxis“ hadigőzős és legénysége megmentése véd•''III rendkívül óvatos elszánt veszélyes intézkedések elismeréséül fő díszíten: a parancsnokot Chandelier Ágoston főhadnagyot a flottilla testnél a katonai érdemikereszttel, a Fe redy Rudolf gépészt koronán ezüst érdem- kereszttel, Ilfiss Ferencz tizedes-kormányost, Wagleitrer Mátyás ácsot, Millich Ferencz íkrvezető fűtőt, Kraus János, Mazzari Lajos s Bruhl Mihály közvitézeket; továbbá Defranceschi Jzsef őrvezető-előmestert, Stomp Krisztián, Sochmid Bódog slavernici Péter köz vitézeket a másodosztályú ezüst vitézségi éremmel. Verona, jun. 30. 1859. Ferencz József s. k. 37. sz. hadseregi parancs. Pótlékul 1859. jun. 15-től kelt 33. sz. hadseregi prunespoihoz, a palestroi ütközetben tanusitott vitézségért fö.diszitem, f.ipótrendem kiskeresztjével: Dobré Tivadar századost, a főszádásmesteri törzsnél; harmadosztályú vaskorona-rendemmel: Ingerl Antal első osztályu századost, a 9. sz. gr. slartman gyalogezrednél, továbbá Bandian Lajos századost s b. Kopas Victor alhadnagyot, a 21-ik vadász zászlóaljnál, mindig ájokat diszkngedés mellett. Továbbá a katonai érdemkereszttel diszitem föl: Cseffalvay őrnagyot; Ikody Gusztáv s Ruff Vilmos századosokat; Kreil Károly főhadnagyot ; Kaszán Ábrahám a hadnagyot, a 40. sz. Sándor hesseni s rajnai bg gyalogezrednél; Mammerni Mammer János s Peyer Ferencz főhadnagyokat, továbbá: Nockberger Romuald alhadnagyot, a 7-ik vadászzászlóaljnál s Kafka János századost, a 2. sz Lajos Főherczeg tüzérezrednél; Csíkos István századosnak a 46. sz. Sándor hesseni s rajnai hg gyalogezrednél; Góreczky Frigyes főhadnagynak, a 24. sz.pármai hg gyalogezrednél; Dirkay Otto főhadnagynak, a 7. vadászzászlóaljnál; Waldbaruni Matz Alfréd s Slarrer József századosoknak és Schkrobanek Ferdinánd főhadnagynak, a 21. vadászzász,lóaljnál, kik szintén ajánlva vannak a katonai érdemkeresztre, azonban azzal már búnok, dicsérő elismerésemet fejtem ki. Végre Dietz Kristóf alorvost, a 7. vadászzászlóalját arany érdemkereszttel díszítem fel. Verona, jun. 30. 1859. Ferencz József, o. k. magyar Tudományos Akadémia. (Julius 7-én. Nyelvtud. oszt.) m. Imre Sándor székfoglaló beszédéből, némi mulatvásu). Lötöltik közelebb a hangutánzókra vonatkozó észrevételeket. Mi a szégyök hangrendi sajátságát vagyis inkább ez abbé folyónak látszó hangrendi párhuzamot illeti: az előbbi, úgymond értekező, gyök és ingázták hangzatok egyező mellettjében s igy a ragasztók szótagoknak a gyökhöz képesti festtös hangzatában, al- és félhangusútyában áll; az utóbbi azon tulajdon , mily szerint egyazon gyök a két hangsor szerint él ét ereszt vagy szül magzatokat Az előbbi már rég ismeretes, az utóbbi főkép Billagi és Lugosy urak által. Kiemelve értekező Lugosy „llangrendi párhuzama“ fontosságát, ekkép folytatja észrevételeit. A mondott kéthanguság, mely számos gyökre kiterjed és a hangrenddel kapcsolatban van, azon korból ered, melyben a nyelven a hangutázási ösztön uralkodik. A fris erővel vézle elmes érzés képes minden baját felfogni, a hajlékony beszédszervek mindent kisebb nagyobb mértékben utánozva kifejezni. A kültermészeti tárgyak szemlélése s érzelése ekkép kétféle elnevezések sorát szüli, melyek utóbbi elvont dolognevekre is gyakran alkamaztatóak, így lesz : forog, fürge, förgeteg, félig stb. Legegyszerűbb és fegefemibb a hanglépcső legalsó és legfelső fokán álló ellentétes kiíttünése, mint löm-lom, imám stb. Az első inyev alakulási zavaros időszak hangoztatásából, a kühő hímés-d és a belül rendező ész összelátásából megalakult aztán a fel- és alhangok sorozata. Megalakult lassanként és elvégre sem teljesen , de azon fő tény világos kitüntetésével, hogy a gyökszótagok a hangutánév befolyása alatt kettős hangrendhez csatlakoznak. Ez a kettősség lenne a magyaiban ősi tulajdon, de mit denesetre az idő folytában fejlett ki jobban jobban. Nemsak a mai palócok villa vers ilyes kifejezései, hanem a nyelvemlékeinkben előforduló sokszer, hálámék, tisztáség s a mai nyelvben is meglevő kettősragozási nyírem — nyírem, továbbá a köntéskép, kor ragok önállósága, hasonlatlansága azt mutatja, hogy a gyöknek már megalakult, a közérzés által megragadott alkatán és érteményén nem könnyen sőt épen nem is hir diadalmaskodni ama hangrendi írő, melynk eredete a nyelv gyermekkorába esik, uralkodása is ott legnagyobb. De ilyet találunk idegen nyelvekben is. Nem vizsgálom, váljon nem hasonlit e a héber nyelv azon sajátsága, hogy az n-val hangzó igei gvöktől vagy tőtől e hangokból álló nevek származnak ilten gyakran,és az ily nevek teszik a nevek legfőbb, legszabályosabb osztályát. Érdekes en tüneménynek előfordulása bizonyos árja nyelvkori dolgokban is. Az ősi árja a görögben itt to-vá lett. Itt hát a kéthanguság előfordul mint két különböző testvér nyelvnek oly tulajdona, melylyel nem egyik külön , de a kettő egy ilit hir. Ez nem igen hasonlít a mienkhez. De annak is találni nyomát. Német hangöszletek, melyek a természethez,eredetökre, érteményekre nézve közeljárnak, feltüntetik a görögben ugyanazt a hajlamot, hogy fel és alhanevval járnak egyazon alkat és érvméry mellett. Példákkal igazolla írt értekező. Azoobar, mond folytatólag, a görög nyelven innen alig is kezeskedhetnénk. Az utóbbiakban aligha van a hangzatnak azon odasiurulása a természeti tárgyakhoz, kisebb az érzés ereje, fejeltebb az elme intubálkodása. De annyit bizton Akit halunk, hogy ama kettős hangzat feltalálózik az árja nyelvek körében is, bár nem oly mértékben mint nálunk; fel a tertvér nyelvek közös szókincsében, fel tájbeszédnég és szóképzési tényezőül. E dolg megfejtését ily formán kisérti vala meg értekező. A nyelv szellemlése az által létesült, legalább ez lehetett annak egyik főtérnvezője, hogy az érzéseknek megfelelő, de magokban korlát nélkül fotelon folyó hangvórnak határokat vetettek a mássalhangzók , s igy okoztatott a szorosérleményben ugynevezett articulatio (Semuion is immelleyse ) Ekkép már a szülendő nyelvben többfélekép meglehetett ugyanazon érzések vagy egy fejta benyomások kifejezete is, külön életmagsorokban áradozván a magát kimagyarázni erőlködő besédösztön. E-ien hangzatsorokra nem mindenütt egyforma erővel hatottak a mássalhangzók fentartóztató vagy másító erejükkel; igy megmaradt a nyelvekben utóbb is egymás mellett a több vagy fé féle hangsor, a fel- és alhangzat, mint egy utóbbi korból a nyelvalakok rendezkedése idejéből megmaradtak egymás mellett a különféleségek, a párhuzamos alakulatok , az ingadozó hajlításmód , mely utóbbit a mai nap rendetlenségiek nevezünk. Ide mutat a mit Cuit.us az egy ivásu gan-gen gyök-hangy.atok ő-régiségéről s ezzel fisz- Bzoiüg.ölig a Loi.ctben annyira kifejlett, alapjában már a görögben is feltaláltatott a blau trómond. — Ez tán oda vezet, honnan a mi nyelvünk ama tulajdonát helyesen megítélhetjük. Mert ha ama kettős hangzat már tény: aki ellenül kérdésbe jő,ajjn csak tájbeszédileg vagy csupán hangutánzási mód szerint áll-e az, vagy van szóképzési értéke is, azaz egyedül hangzókban vagy elvont dolognevekben s effélékben is jő-e elő ? S ha igen, van e a kétféle hangzattal kifejezett gyöknek különkülün saját értéke? Mindenesetre magasabb tüiitemény ez, mint az i, o vagy ii ellentéte, hangokkal ü/.' i szokott játéka a nyelvnek, melynek nyomait mindenütt csak a nyelv legalanyiabb részében a pusztán hangzati értékű szónál talájuk. Vizsgáljuk bár a flangrendi párhuzam pédáit, úgy találjuk, hogy ez a kétUL h «« gz.«t kiterjed : 1) f.lkép a természeti hangszókra, mint b u kkan bökken, c so r-cs ö r; 2) az elvont nevekre: b o l g h-pö y h es bolond-beléndek, csakesek; rőt 3) az idegen szókra is: cz a tápczölöp, matring in dring. Igen sok helyett csak a ragok vagy képzők kéthanguak , mi már állandó. A gyikhangot tanúsít, kivált ha a gyöktag rendesen középhangzótot vagy i t nem foglalna magában. Néhol világosan egyazon értemény foglaltatik a fel- és alhangú gyökben, így általán az idegen szókban, sőt némely elvont jelentményt tszta magyar tőkben is, mint csiszár csiszér, barka-berke pik. Másutt változik az értemény is, s származási módosulás vagy mozzanat tűnik elő. így álmélkodik-elmélkedik, amazemez, avikévik, bot-bötü-bitó, bort és bőr. Ily esetben sejt értekező a felhangban az al hanghoz képest: 1) valami kisebb* 38. sz. hadseregi parancs A roontebellói Ütközetbeni, Nekem utólagosan feljelentett intéztettek elismeréséül feldíszítem: Keller János főhadnagyot a 3. vadászzászlóaljnál harmadosztályú vaskorona-rendemmel, dijelengedés mellett; továbbá gróf Bellegarde Ottó smansteini Mannhardt Lajos alhadnagyokat, ugyanazon vadászzászlóaljnál a katonai érdemkereszttel. Verona, jun. 30. 1859. Ferencz József s. k. Községtörvény. ELSŐ RÉSZ. Hatodik fejezés. A községügyről fövigyázatról. (Folytatás.) 96. §. A községügyre, a községet illető ügyek kezelésére s a helyközségekhez utasított közügyek ellátására az államhatóságok vigyáznak föl. A törvény határozza meg, hogy mindenik község ezen fölvigyázat tekintetében, melyik hatóság alá van közvetlenül rendelve. Ezen hatóság a törvényben „elöljáró hatóság“ kifejezéssel jelöltetik meg. 97. § Az elöljáró hatóság őrködik a fölött, hogy a községek elé szabott ügykör át ne hágassék, a községi ügyek a törvényekkel megegyező-eg kezeltessenek, a háztartás rendszerűleg vezettessék , a községeket közügyekben illető kötelességek teljesíttessenek. E végre minden községi tárgyalásokat megtekintheti, a községi képviselők gyűléseiben és tanácskozásaiban kirendeltje által megjelinket, fölvilágosításokat és igazolásokat kivárhat, nemkülönben okiratok, számadások s más irományok előterjesztését követelheti, a pénztárkezelés állapotát s a község ügyvitelét megvizsgálhatja. 98. §. A törvény határozza meg, hogy mely ügyek fölötti tárgyalásokat kell az elöljáró hatóság elé terjeszteni megbírálás és eldöntés végett, mely nélkül vagy melynek ellenére a hozott határozatok a község által végre nem hajtathatnak. 99. §. Az elöljáró hatóság az eléje terjesztett tárgyalásokat megbírálja; azokat, amennyiben szükségesnek látszik, a helyszínéül közvetlen nyomozások által vagy más módon a legrövidebb úton kiegészítteti, ha az ügy felvilágosítása kívánja, szakértőket s egyéb bizalmat érdemlő személyeket hallgathat ki, ha a tárgy felsőbb eldöntést kíván, azt ezen eldöntésre bocsátja s más esetekben határoz. A harcztérről Verona, jul 4 ről Írják : „F. l.ó 2-án Urbán cs. k. százados. Ő Felsége a Császár első fősegédjének gróf Grennenek egy levelével az ellenséges főhadiszállásra Valeggioba küldetett V a i 11 an t tábornagyhoz, azon őzéiből, hogy a solferinói csatatéren maradt hg Windischgrätz ezredes bullájának kiadatását eszközölje. Urbán igen jól fogadtatott és Grünnének a legmagasabb meghagyás következtében tett kérelme egész készséggel megadatott, ugyszinte az említettetél állalkozója Napoleon Lajos részéről azon megbízással tiszteltetett meg, hogy egyúttal jelentené az ausztriai Császár Ő Felségének a franzia foglyokkal lovagias bánásért köszönetét. „Tegnap — állítólag — a Peschiera várból történt egy kirohanás alkalmával, 2 század piemontit fogtak és 7 ágyút foglaltak el. „Egy mai őrszemle alkalmával egy 21 emberből és 1 tisztből álló őrjárat került hatalmunkba. ..Nagyon nagy figyelmet gerjesztett az itteni vaspályaudvarban egy, négy kocsiból álló vonat, mely tegnapelőtt érkezett ide és élelmiszerekkel volt megrakva, melyek a Somrancampagnai állomáson az ellenséges téren feledtettek. Ennek ideérkezése folytán azon hir terjedt el, hogy egy mozdonyvezető ellenséges pénztárakkal és élelmiszerekkel jővén Milánóból, Peschierába szökött és ide megérkezett. A jó emberek, kik a kocsikat ide hozták, méltó jutalmat nyertek. „Feherczeg Károly Ferdinánd altábornagy, tegnap ide megérkezett, hogy a IV dik hadtest vezényletét átvegye. Gróf Rochberg külügyminiszter tegnap óta ismét a császári főhadiszálláson van. — Tegnap ment itt végbe Burdina ték ünnepélyes temetése, ki is a Magentánál kapott sebe következtében halt meg. Ő Felsége a Császár Károly Ferdinánd főherczeggel, és több más itt időző idegen herczegekkel, számos kíséret mellett személyesen vett részt e szomorú ünnepélynél. Tegnap temettetett el Stankovicz tbeb fia, volt százados a Cuoz gyalogságnál.“ A félhivatalos „Patr.“ következőket ir a francziaszárd hadsereg felállítására nézve: ,Tudva van, hogy a császár Verona elleni menetele alkalmával egy hadtestet Goitóban hátra hagyott, hogy Mantuát szemmel tarta, egy más hadtestet pedig Brestiába rendelt, hogy Tirol kijárásai felett őrködjék. Miként értesültünk, Canróbert tábornagy hadteste Goitot fogja megszállnn. Niel tábornagy hadteste Vareggioban fog maradni. Baraguay d’ N 11 br s tábornagy hadteste pedig a szárd hadsereget fogja támogatni Peschiera ostromában.“ A Garibaldi havasi vadászaira nézve egy rajnai lap következőleg ír: „A havasi vadászok hadtestének depotja Saloban van, és mintegy 100 emberből áll. A többiek három gyalogezredbe felosztva, 200 gurda és 20 tüzér, néhány hegyi ágyú ellátására Comoban és Leccoban vannak, hogy magukat kiegészítsék. Eleinte e hadtest 10,000 felfegyverkezett és 5000 fegyvernélküli, vagy csupán belrt egyénből állott, most azonban e hadtest 4000 emberre olvadt, és nem lehetne csodálni, ha egészen feloszlanék is, miután ily hadtest számára nem toborzanak mindennap. Ezen hadtestben az előléptetés csupán Garibalditól függ. A havasi vadászok ép annyi zsoldot kapnak , mint a piemonti hadseregbeliek , 20 centiraes-t tábori ellátással,az adag 200 gramm fris húsból,és 50 gramm szalonnából, rizskásából, borból, és 750 gramm kenyérből áll. Az egyenruházott havasi vadászok egyenruhája a lehetőleg egyszerű: vászon nadrág, zubbony, és katonaköpeny, melyet az utón átkötve viselnek, továbbá egy kis sipka, viaszkos vászonnal bevonva Változtatni való fehér ruhájuk nincs, egy kis vászon zacskó az élelmiszerek számára, és egy kis zsíros kefe a fegyvertisztításhoz; ebből áll mindaz, mit a havasi vadászok magukkal hordanak. Ila egy városon keresztül vonulnak, bomnokat adnak új ingekért, és szennyeseiket helyettük ott hagyják. A csapat számára legszükségeltetőbb tárgyakat targonczákon viszik utánuk. A tiszteknek ökölnyi nagyságú utitáskájuk van, magának Garibaldinak valamivel nagyobb. Minden tárgyat, mire a hadjáratban szüksége van, köpenyzsákjában hordja.“ (Wanderer.) — A Gazzetta di Veronának a veronai főhadiszállásról jul. 4-dikén írják : „Az ellenséges hadak már körülszállották Peschiera erősségét, sőt már több ízben lőtték, de csak síkravaló ágyukkal. Godard ismeretes léghajós már többször felszáltott légkarjával az erősség fölé, a onnan, mint mondják, lobogóval jeleket adott a tüzéreknek, hogy merre lőjenek.“ Veronából július 7-én éjszaka érkezett távirati tudósítások folytán , a hadifogságtól visszatért cs k. eredorvos Doctor Stark jelenti, hogy a cs. k. sebesült és fogolylyá lett tisztik közöl számosan vannak Cctiglione délle Livoreben, és hogy azok a hasonlólag elfogott osztrák katonai orvosok által orvosoltalak. Ezek neveit, miután a veszteségi jelentésben néhányan közölök a halotok közt voltak feltőitve rokonaik és hozzátartozóik némi megnyugtatásául a hivatalos bécsi újság következőleg közli : Máriássy ezredes és Dobrowo 11 ny őrnagy, a GO-ik számú Wasa gyalogsági ezredből. - Gribich őrnagy, Berény és Fekete századosok. — Mutschlichner főhadnagy, hg Ysenburg, (mint halott volt jelentve) és K i b i I i hadnagyok, továbbá Bum Laufi a Ferencz Károly főhercezeg 5- ik számú gyalogezredtől. - Bongard százados, Ilicbaum (szinte holtnak jelentetett) Ma 11 y és Starz hadnagyok a Kinsky 47-ik számú gyalog ezredből. — Báró Breidbach, ri inni és Kunz hadnagyok a császár vadászezredből. — Fauger és Wossaczek hadnagyok a Culoz 3 ii számú gyalogezredből. Conte százados és Wernhardti Richter hadnagy a 16 ik számú ezredből — Veselie hadnagy (mint halott emlittetett fel) és Isser hadnagy a 27 ik sz. belga gyalogságból. — Walcer hadnagy a 48-ik sz. föherczeg Ernő gyalogezredből. — Freund százados a 8 dik számú Lajos főherczeg gyalogezredből.— Marten főhadnagy az 53 dik számú Lipót főherczeg gyalogezredből (halottnak volt jelentve.) — Nachtmann százados a 14 dik vadászzászlóaljtól (mint halott jelentetett). — Boronkay kapitány,és báró Henneberg főhadnagy (halottnak jelentetett) a 10 dik számú porosz kiráy ezzredből. — Microix őrnagy a 16 dik számú Wimbardt gyalogezred, és Leiiner százados a 29- dik számú gyalogezredtől, sebek következtében rúghattak. Egy lyoni születésű katona, ki Solferinónál megsebesíttetett, következő humoristicus levelet ír Castiglioneból, június 25 től anyjának : i-Én élek, nagyon élek, és jól élek. Azonban nem vagyok többé teljes, miként estis napon egy omnibus. Az ezred sebésze levágta egyik lábamat. Annyira hozzá voltam már szokva, hogy ingyon nehezet. Cadit tőle megválnom. „Sergent majorom azzal akar vigasztalni, hogy most egyik lábam olyan , mintha csak esztergályozva volna. Nem , nem édes anyám , ne sírj , gondold meg, hogy meg is halhattam volna, miként oly sokan derék pajtásaim közül. Ezeket, vagyis inkább ezek családait lehet igazán szánni. Inkább örvendj étes jó anyám , mindez előnyödre van, én nem sokára honn leszek, és soha többét nem hagylak, falábam kényszeríteni fog, hogy folyvást melletted maradjak, mindent meg fogok tenni kedvedért, még kedvelt piquet-partiédat is fogom játszani. Alig perezben egy köny hull levelemre, de e köny nem a fájdalom , hanem az öröm künye, hogy nem sokára velebetek.“tát közvetlenül, a felsőbb hatósághozi folyamodás fenmaradása mellett, a szerint hozza, a mint a törvényekkel, a község javával s az az által érdekelt közczélokkal megegyezőnek találja. 100. §■ Ha az elő járó hatóságnak tudomására jut, hogy a községi képviselet által oly határozatok hozattak, vagy a községi elöljáróság (122, 217. §§. által) oly intézkedések bocsáttatók ki, melyek a törvényekkel s ál a káros rend-detekkel vagy az elöljáró hatóságok különös utasításaival és meghagyásaival (Hetiköznek; ezen határozatok és intézkedések foganatosítását megtilthatja. lól. §. I ha valamely magánjogi természeti ügy a község s a községtagok egész osztálya vagy egyes községtagok között vita alatt van, s a viszonyok olyanok, hogy a törvényes községi képviselők vagy azok tetemes részének elfogulatlansága kétségesnek látszik s ha barátságos egyesség nem jö létre, az elöljáró hatóság a község részére az ügynek jog utjáni elintézésére hivatalból rendelhet képviselőt, a községi érdekek elfogulatlan és buzgó képviselése végett. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. — Magyarország ligprimása bibornok ő eminentája a budai hegyen lakókat azon ígéretével. örvendeztetii meg, hogy a teljes felszereléséhez közelálló istenhegyi kápolnáit, melynek föotárképe az Ürményi József uraaga által ajándékozott Sz. László magyar király képe leend, maga fogja felszentelni, a tempomocska felszere