Pesti Napló, 1859. július (10. évfolyam, 2814-2840. szám)
1859-07-12 / 2823. szám
PISST, JILU8 13. A Villafrancában kötött fegyverszünetről a La föríU lapok vélemény-nyiltkozatai is megírkeznek, nabár csak részben, minthogy a hivatalos kf.ilyek e nagyjelentőségűi tényről végKip hallgattak, s a félhivatalisak is csak n's len, s észrethetü liztalansággal szólnak rrra. Az angol nagy lapok szerint III. Napoleon az ut il, hogy ausztriai Császár Ő Felségét fegyverszünettel kinálta meg oly illőben, mibőn arra e kilile tán senki sem gondolt, förékeny lovagiasságot tanuli ott ellenfele írni, nint kinek ereje fölött a hadi szerencse i.aki juttata a diadalt. Mások más véleményen vannak, s Napoleon császár hajlandóságát a fegyvernyugalmra egye Lütt keresik. Francziaország sokalja elesetteinek számát. Francziaországban, a verekedő hadsreg háta mögött socialis és legititisti mozgások mutatkoznak, melyek a Napóleonok trónját fenyegetik. Olaszországban a népmozgalmak és nyilatkozatok határzott democratiai szint kezdenek érteni. Németországban a mozgósítás megtörtént, s a sokáig tartott vajúdás végre megszülheti a szörnyet, melyet — legalább még most — jó volna kikerülni. Oroszországnak még legalább egy hónapi készületre van szüksége, hogy a kiszotéren ereje és méltságához illőleg megjelenhessen.s Anglia, az oly ügyesen simogatott szövetség is szintén emelni kezdi szavát, s fenhangon hallatni ítéletét, mely a kormányt — álljon az bármily színezetű férfiakból — bizalmától fosztja, ha franczia barátsági érzelmeitől a nemzet javának s hírnevének rovására hagyná magát szédittetni. Az éjszak-németországi és brüsseli lapok a porosz közbenjárást hiszik indító okául a hirtele ír császári elhatározásnak, s mint Anglia rovatunk alatt olvasható, közük a pontokat is, melyek e javaslatot teszik. Azonban legyen bármelyik ezen hypothesisekből való, vagy egy se állja ki a hitelesség próbakövét, annyit mint bizonyost írnak, hogy Francziaországban a hadi készületeket folyvást s a legkitartóbb erélylyel folytatják ; a csapat és lőszerkészletek szállítása egymást éri, s a hadfogadást és ujonczozást teljes szorgalommal végzik. A franczia császár ezen legújabb eljárásánál feltűnő, hogy szövetségese Victor Eárnán v élről ezen adtusnál emlités sincs téve. Ebből következtethető azon brüsseli távsürgöny értelme, mely Piemontot illetőleg számos kedvezőtlen hitükről szól. Brüsselben ugyanis már nemcsak fegyverszünetről, de arról is beszéltek, hogy azon bizalmatlan s feszes viszonynál fogva, mely a két koronás szövetséges közt létezik , s várható, hogy Napóleon császár még békét is köt, mielőtt piemonti rokona ahhoz szólhatna. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évistm 24 fölkelt legfelsőbb határozatával Farkas József megyetörvényszéki tanácsost s a beszterczebányai úrbéri törvényszék ü.nökét, az ipolysághi első folyamodási úrbéri törvényszék elnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. (Bp. H.) A „Wiener Zig“ következő közlést hoz : „Az A 11 a r erület Fein rereg Ura császári Fensége, mint a III. hadsereg parancsnoka által ezen hadseregi terület egész kiterjedésben, a lülesketelt katonai személyek hitszegésre csábitásának bűntényére kiszallt rögtöbbiépági törvény, melyet az ilető koronaországok országos kormánylapjai épen most tettek közzé, egyrészben látásán jön fölfogva. Ezért légsértések kifesülése végett czélszerűnek tartjuk a közösséget arra figyelmeztetni, miszerint a kijelölt Laktény, még ha polgári szímének által követtetik is is, már az 1852. május 27 diki általános büntető törvény (222. §) határozatai szerint a különös katonai szabáguk s a katonai törvény hatóság alá esik , s miszerint ennélfogva az ezen esetbeni rögtönbirósági eljárás Inb. zalala nem képez uj rendeletet, hanem aennálló törvényekken alapultnak tűnik föl."* Azonban a rüglfinbirósági törvénynek oly polgári személyekre kiszabása, kik a kijelölt bűntényt követik el, egy államian nem is a nap Hányában, egészem s nagybani bizalmatanságon alpul, melynek logalitását s fölemelő hazafias (ölbu/.duását teljes elismerésben kell riszeelni, sőt inkább a telt itné/.ked s pusztán az állami szükségbeli védelem lénye ama szólnom, de ismételve epistauirozott tény élen, miszerint az Anttila elf a bábomban lévő hatalmasságok s a vgük szőve kezelt fölforgató párt emissartmai midenkép ügyekeznek, olasz és magyar nemzetiségű vitéz csapataink hűségét a csáblás minden mesterségeivel megingatni. Ezen emissarusok s gonosz működésük ellen van a törvény szigora intézve.* Magyar hangtan. Irta Riedl Szende. Prága és Lipcse. Kiadják Kober és Markgraf. 1859. 8 rét. XIV. s 144 lap Ára 1 írt 60 kr. o. ért. E munka első része „A magyar nyelvrendszer alapvonalai“ szintit nagyobb munkának. „A tudomány — ezt mondja szerző előszavában — nem egyes emberek , vagy (ges nemzeteknek, hanem az egész emberiségnek közös birtoka. Van nemzeti nyev, nemző vallás, nemzeti költészet, stb . de a tudomány sem nemzeti, hanem emberi. Ezer meg ezer embernek ír r. dsági ki s az emberiség évezredes r. ui.kassájába ke.ti a tudományok bámulandó épülete .... Midőn a* i n b a világra 8/ite ik, már találja evén közös Hö scén, s In ö is ízen magasztos n.ui krban — a tudományok íjlete további folytatásában — részt vinni i hajt. szükségképen cshb magáévá keil a/ti ni ,c, a i. i már I é.-zm ián, s áru an i ti kezdenie a 1 u ka*, a hol azt az clit.nt nímveslék fében hagyta. E».i pediz nem csak egyes emberekről, hu cm ege,/ i cm/, lekről is elmomiliauni... így’ van a ji nyelvtudományinál is.... 11a a nyelv udományban ba'adni. vi y tovább vi.cé en részt hajtunk venni, szükség- 1 ip.ii tud: link kell, mi eddig ezen a létén nem csak a m.ugarok á tál, hittem a tatában véve az i mberi s g i'll atiszu’.bu hozatott s megalapi lautt. Ezene.vlő indulván fi én, kink I öriiimuiyei a külföldi i y*i tudonány bámulandó haladásával megemrrkedi cm nigolluk, turuléi iparkodtam s magamévá. ti azon azepetveket s azon utat, melyen a küllödi iyelvészet már iddg is oly bámulsyos eredményeket hozott létre; a.ou náutorithatlan meggyőzödésben lévén, hogy ezen és csak ezen után lehet édes hazai nyelvinket, annak rendszerét s azon alaptögényekit, helyikre az épült, világosságra hozni, s ekkér az egyéb más nyelv tudományok tovább vitelében is tetemes részt venni. Ezen tanulmányozásom eredménye a jelen munka, mely ma egyéb igénytelen kísérletnél, olyan rendszerben adni elő a magyar nyelvet, mely egyrészt a magyar nyelv természetének, másrészt a szorosan vett nyelvtudomány mai követeléseinek megfelelne. . . Ee ezt négy esztendővel a külföld egyik mivelt, s a tudományok minden ágaiban szorgalmatosan és fáradhatlanul munkálkodó városába jutván, életem feladatává tevém a külföldi tudományos irodalmat a belföldivel közvetíteni, s ez által a honi irodalomnak szintúgy mint a külfödinek, csekély tehetségemhez képest szolgálni. Ez azon indok, mely eddigi munkáiem, különösen pedig a leg Újabb időben mgjelent . Magyarische Grammatika cziinti nyelvtar omi át vizet'tt, nieg ve/Ct ezen munkánál s f.g ezu án is vezetni “ A-ért irtani ki az ,.E .s.ó“ velejét, hogy? az olvasó lás a, micsoda álláspontot foglalt elvedl S/.ende s micsoda sze.lenben és iránybail működik a uia gyár nyelvészet terén. E/.ekbö. kiut.sik. hogy az összehasonlító nyelvészet követője s mivelője, s la valaki kézzelfogbaol.. g meg akar győzi bártól, micoda eredményekre ju hatni a magyar nyelv lötéteit és üss . hasintó kutatása által, vigye ktzibe Rirdl németül irt gyakorlati nyelvtanát (Magyarische Grammatik), mely a mull é ben jenit míg s vesse össze p'. Töp I ier vagy más, re ii az öszch isinliy^Ryvhés tt utján járó szerzők nyelv anaival. Fö^^B. d g ajánlom í.er i, vegye kezébe a „MagyarWTngta nu t s hasonlítsa iissxv légibb nyelvtanainkkal 11a elfigu'atlan s né ö tehetséggel bír, okvetlenül el kell ismerniekeitől : 1) hogy Ilied, a magyar nyelv 1 a.yitója a prágai egyesennel, roppant szorgalmú ember, ki mindent, mi eddig a magyar összehasonlító nyelvészet terén bel és külföldi nyelvbuvárok által kikutatatott 8 töfcé kevesbbé világosságra hozatott, felkarolt, magáévá tett, s rendszeresen összeállított; s 2) hogy a magyar nyelv igaz rendszerét sem elvont bölcseleti, sem elvtelenül ide oda kapkodó módszerrel, hanem egyedül csak a történeti s józanul összehasonlító utón lehet megalapítani, s kellőleg felvilágosítani. — Minden egyes vizsgálat nem muathat fel mindjárt nagy eredményt; botlásokat az összehasonlító nyelvész iskövet,s et, hiszen a legbölcsebb ember is tévedhet, s a tudomány épületét ne lehet rögtön és egyszerre tökéleten felépíteni. De ha valamely eszköz használatában nem lyik ügyetlenek, néha az ügyesek is helytelenül járnak el, abból még nem következik, hogy az illető eszköz rész és hasznaveletlen. Ha tehát egyis összehasonlító nyelvészek visszásságokat lövettek el s alkalmaint ezen itt is tévedni fognak, ebből nem következik, hogy az összehasonlító nyelvészettel egyáltalában semmire se mehetünk, s hogy pl. előbb bölcselüilg az egyes hangok és betűk eredeti ős értelmét kellene kisütni, vagy előbb a szók családosításához kellene fogni. — Iliédl igen helyesen tette, hogy az összehasonlító nyelvészet eddigi elődinél volt ugyin foglalta s rendszerbe hozta, ezzel lényeges szolgálatot tett a magyar nyelvtudománynak s teljesen meg lelut arról győződve, hogy munkája által szaktársainak helyes Útmutatóul s kalauzul fog szolgálni. „A Magyar nyelvrendszer alapvonalai“ első kötete a nyelvtudottság vegytanának, t. i. a hangtannak alapvonalait tana mázza, vagyis azon kategóriákat, melyeket a további kutatásnál tekintetbe kell venni, s azon mozzanatokat, melyek a magyar nyelv érzéki oldalnak nyomozásánál különösfigyelemre méltók. E hangtant egy hosszabb bevezetés előzi meg, mely a nyelvtudomány alapfogalmait és elveit tárgyalja, a mint ezek a nyelvészet által mai napig megalapottak. Név szerint előadja a bevezetés : a nyelv fogalmát, tényezőit, szervességét s az ember természetén alapuló szükségességét; a nyelv eredetét; a nyelv történetét; a nyelv különféleségét; a nyelvtudomány álláspontjait, történetét és módszerét. A bevezetés tehát tájékozásul szolgál, különösen a kezdő nyelvészeknek, de a nagyobb közönségnek is, mennyiben ez a nyelvészkedés körével és feladatával megismerkedni óhajt. Már ezen bevezetés is nagy olvasottságot tesz föl a szerzőben. A hangtan négy szakaszra oszlik: az első szakasz a szóhangról általában szól; a második a szóhang állományi elemeit tárgyalja; a harmadik a szóhang mellékes tulajdonságait; a negyedik a hangváltozást, ennek nemeit és tényezőit, azután a hangváltozás értelmi alapját s a beszédszervek alapján fejlődött hangváltozásokat. Végre a toldalékban az írástan adatik elő.—íme ez tartalma a munkának , melyre figyelmeztetni akartam a nyelvészeket, a magyar nyelv minden rendbeli tanítóit, a magyar írókat s általában mindenkit, ki a magyar, nyelvel alaposabban megismerkedni óhajt. A munka részletes ismertetése e lapok körén kívül esik; azt, remélem, az illető folyóirat fogja közleni. De mint a magyar irodalmi tevékenység egyik legjelesebb terméke a folyó évben, bizonyára megérdemli, hogy a P. Naplóban is megemlíttessék. Tehát még csak azt jegyezzük meg, hogy a munka szép kiállítása mind a magyar irodalomban nagy előszeretetet tanúsító derék kiadók, Koher és Markgraf, mind az illető prágai könyvnyomda (Rohlieck és Sievers) becsületére válik. Óhajjuk, hogy nemsokára a Magyar nyelvrendszer hátralevő részeit is bemutathassuk a közönségnek. Hunfalvy János: Községtörvény. ELSŐ RÉSZ. Hatodik fejezet. A községügyről fölvigyázatról. (Folytatás.) 102. §. Ha valamely község az azt törvényesen illető kötelezettségek teljesítését, a hozzá intézett fölszólítás daczára elhanyagolja vagy megtagadja, az elöljáró hatóság hatáskörén belül a törvényes rend helyreállítása végett a törvények által megengedett eszközöket alkalmazza s a község veszélyére és költségére kellő orvoslást szerez. 103. §. A jószágterületek a hozzájuk vtasított közügyek ellátása tekintetében szintúgy az elöljáró hatóság felügyelete alá vették. MÁSODIK RÉSZ. Községi szerkezet. Ilső czim. Általános határozatok. 104. §. A helyközségek belszerkezetét, t. i. azokban a községi képviseletre s a községi és köz- Ügyek ellátására nézve fennálló intézmények alakulását, tagozását, összefüggését és kezelését tárgyazó törvényes határozatok öszfogalma a községi rendtartást képezi. 105. §. Mindenik helyközségben egy községfőnök s az ő közös vezérlete alatt a községi elöljáróság és a községi képviselet létezendik. 106. § A községi rendtartás, a községek belszerkezetének minőségéhez képest kétféle: u. m. városi rendtartás és vidéki községi rendtartás. 107. §. Azon közigazgatási területekben, melyekre nézve jelen törvény hatályos, ezen törvény alapján, a különös országos viszonyok figyelembevétele mellett, s a szükséghez képest fognak községi rendtartások kibocsáttatni. 108. §. Ha valamely helyközségnél oly különös viszonyok keletkeznek, melyek az annak szerkezetét szabályozó községrendtartás kiegészítését vagy a törvény egyes rendeleteitőli eltérést igazolják, ezen község saját községi szabvány adományozásáért, vagy ha legfelsőbb helyen jóváhagyott, jelenleg érvényes szabványnyal bír, annak átvizsgálásáért folyamodhatik Az uj vagy átvizsgált szabvány jóváhagyása császári elhatározásnak tartatik fen. Második czim. Városi rendtartás. IIIo fejezet. A városi községekről általában. 109. §. Azon helyközségek, melyek országfejedelmi engedelem mellett eddig városoknak ismertettek, a városi rendtartás szerint szervezendők, ha a törvény által megengedett kellő jövedelemmel bírnak a végett, hogy a községnek a városi rendtartás által kiszabott szerkezetét életbe léptessék és rendes folyamatban tartsák. 110. §. Oly városokra, melyek az ezen szerkezet behozatala és rendes föltartása végett megkiválható jövedelemmel nem bírnak, mindaddig míg ezen fölt tt teljesítésére képesekké válnak, a városi rendtarásnak a helyviszonyukhoz képest reájuk illő határozatai alkalmazandók. Egyébiránt az ily városok a vidéki községi rendtartás szerint szervezhetnek. 111. § A fölmbb említetteken (II.9, 110. §§) kivül más helyközségek csak császári adományozás által emeltethetnek városukká s láttathatnak el a városi rendtartásban kijelölt szerkezettel. (Folytatnk.) A harcztérről, Vicenzából, junius 5-ről írják: Peschiera először levetett. Veronában, jól értesült körösben beszélték, hogy a szárdok három nap előtt a vár közelébe nyomutak, és annak erődei és bástyái ellen élénk tüzelést kezdettek, mely sokáig viszstás nélkül maradt. Az ostromlók e hallgatás által felbátorítva még közelebb nyomultak, és megkezdették a futó árkok ásását. Azonban egyszerre cső gyanánt hullott a golyó az újonnan megkezdett munkára, azt alapjában szétrongatták, és a munkálódó seregeket érzékeny veszteségek után visszavonulni kényszerítették. Mi 11 év előtt sikerült, nem következés, hogy ma is sikerülni fog. A vár erődökön folytonos munkássággal dolgoztak. A bástyák számos ágyúval vannak megrakva, és a vár eléggé el van látva ételemmel. Peschiera ezenkívül a többi várak felett azon előnynyel is bír, hogy igen kevés lakósa van. A főtér közepén áll csak néhány ház, a többi épületek mind kaszárnyák és katonai lakházak, ezek között számos, fákkal beültetett szabad tér és messze nyúló védművek egy részt a Garda tó mellett, másrészt pedig a Mincio irányában. A vár környezetét ezenkívül könnyen el lehet árasztani vízzel. A lázat előidéző jég az ostromlókra nézve mindenesetre veszélyesebb hatású, mint a védett helyőrségre. Egy levelező szerint Veronában új és nagy ütközetet reméltek, midőn fegyverszünet köttetett. Ugyanannak előadása szerint a fogoly és beteg tisztek nagy tisztelettel beszélnek az osztrák vadászokról, huszárainkról és tüzérségünkről. A francziák kímélettel bánnak foglyaikkal, a betegeket pedig nagy részvéttel ápolják. Hol a szárdok politikai gyűlöletből elhanyagolták a sebesülteket, vagy hol a viszonyok hatalma a segély gyorsaságát lehetlenné tette, ott a franczia kórházbeli elöljárók gyors és lehetséges segédforrásokról gondoskodtak. Milanóban a kórháznak egy része, mely osztrák sebesültekkel volt tele, több hetekig egészen elhanyagoltatott. A betegek és haldoklak szenvedő ágya sem volt képes mérsékelni a szárdok gyűlöletét. A betegek fehér ruháit nem változtatták, táplálékuk pedig igen nyomorúságos volt. Ekkor váratlanul egy franczia tábornok érkezett ezen kórházba, és véget vetett a betegek nyomorúságának, azonnal elküldötte és megbüntette azokat, kik az elhanyagolásban részt vettek és megígérte, miszerint látogatását gyakran fogja ismételni, és az osztrák betegek elhanyagolását ép úgy büntetendi , mintha azok francziák lennének. És megtartotta szavát. Úgy látszik, hogy sergeink könnyítésére nézve a tapasztalat nyomán némi intézkedések már létettek. A nehéz tarisznyák czipelésétől megszabadíttattak, ezenkívül más változtatásokat is várnak. A kihirdetett fegyverszünetre vonatkozólag így írnak a „Wanderer“-ben : „Most már bizonyosnak lehet tartani, hogy a fegyvernyugvás nem katonai, hanem politikai intézkedés volt. Most csupán arról van szó , hogy a közbenjárói kísérletek, melyek utolsó időben az egész európai diplomatiát tevékenységbe hozták, létesíttethessenek. Mi nem ismerjük ezen indítványokat és így nem is tudjuk, mi súlya lehet R u 3 s e 1 azon állításának, hogy „a békeség valószínű“, d’Israeli kevéssel a harcz kezdete előtt ép igy nyilatkozott. Ezen békeígéret ellenében, mi csak arra emlékszünk, hogy Napoleon ünnepélyesen kinyilatkoztatta, miszerint ő csak akkor tekintendő küldetését bevégzettnek, ha Olaszország egész Adriáig szabad leeni és hogy ellenében Ausztria oly állást foglal el, mely minden oly concessiót, melynek áldozati színezete lenne, visszautasít. „Végezetül nem szabad figyelem nélkül hagyni, hogy Francziaországban a fegyverkezések nem fognak megszüntetni , és 5 heti időszak, hozzá véve a francziák által ily körülmények között alkalmazni szokott gyors eljárást, mindenesetre igen sokat nyom a latban.“ Zara, jttlius 8. A cs. k. közös „Curtatone“ fedezetén báró Moll sorhajós hadnagy ma reggel Lussinpicolonál Desfosses altengernaggyal találkozott. Ez kevés idő előtt kapott már tudósítást a felől, hogy a fegvernyugvási tárgyalások folyamatban vannak. A „Kaput“ szabadon bocsáttatott, és holnap a kikötőből ki fog vonatni. A franczia flotta, mely ép most indult ki Lussinpiccolóból, hogy holnap (9 ) Velencze előtt megjelenjen, 5 sorhajóból, 2 fregattból, két korvetből, 9 Csavargőzösből, és 2. katonákkal megrakott nagy szállító hajóból áll. E baj rajnál, szárd részről 1 fregatté, 1 csavargőzös, és egy ágyunaszád van. Lussinban hátramaradnak : 1 sorhajó, 1 fregatte, és több ágyúnaszád. A flotta szárazföldi katonákat szállít A „L’ Impétueuse“ fregatte két napig Lussinban marad, kijavíttatás végett. Bregenz, július 8. F. hó 6-án a lavenoi helyőrség egy része gőzhajóval Zürichből Bregenzbe ért, és a lakosság nagy örömnyilvánításával fogadtatott. A fegyvernyugvás a két egymással szembenálló hadsereget új operatiókhozi élénk előkészülődések közt találta. A franczia és belga lapok, melyek a fegyvernyugvás megkötéséről még nem értesültek, telvék hírekkel és conjecturákkal. Némelyek ezek közül f. hó 10 re nagyszerű csatát jósoltak, mely jóslatuk a közbejött fegyvernyugvás által meghiúsult. Mások pedig azt állították, hogy Napóleon császár egész Közép- Olaszomágot be szándékozik utazni, és Rimininél hajóra akar kelni, hogy a Velencze elleni működésekben részt vegyen Ha ez Napoleon szándékában volt, úgy legalább 5 hétre el fog az halasztatni. Ez idő alatt Garibaldi szabad csapatainak is nyugodtan kell magukat tartani. Az „Indep.“ folytán alaptalan azon milánói sürgöny, mely Garibali és Cialdininek a Garda-tó balpartján az osztrák hadsereg Tyrollali közlekedésének elmetszésére czélzó diversióját jelenti. A két tábornok Veltlinben működik. Ennek ellenében veronai levelek jelentik, hogy franczia részről csakugyan történt volna kísérlet Saloból a Garda-tón való átmeneteire. A vaspályás közlekedés Verona és Tyrol közt június 29-dik és 30 kán csakugyan megszakittatott, és — állítólag — az Etsch folyón létező vaspálya-hídnak egy része leszedetett, minek folytán a Tyrolból érkező osztrák seregeknek Veronába a Porta San Giorgio felé gyalog kelle menniök. A híd azonban nem sokára kiigazíttatott, és a közlekedés ismét helyre állott, úgy hogy a francziák átmeneti kísérlete vagy roszul ütött ki, vagy az erre czélzó rendelet visszavonatott. Peschiera a fegyvernyugvás ideje alatt természetesen körülvéve fog maradni. Az ostromlók e szünidőt ostromszereiknek a helyszínére való átszállítására fogják használni. Peschierát eddig csak tábori ágyukkal lőtték, még a Verona esetleges ostromlására szánt park is hátra volt. Toulonból a franczia főhadiszállásra ismét egy egészen új, vasból készült ágyunaszádot küldöttek, mely egészen új formára van építve, és csak iső júniusban került munka alá. A többi ágyunaszádok megérkezése a Garda-tón, a hadi készletek és élelmiszerekkel túlterhelt lombard-velenczei közlekedési utak miatt későbben történt, miként a főhadiszállás tervében volt, a nagy melegség miatt a fakészletek is sokat szenvedtek, és a naszádok kiigazítása végett Párisból mér érkeztek is ácsok és más mesteremberek. Seregeket is várnak a franczia főhadiszállásra, hogy a Minionál szenvedett veszteségeket pótolják. Erre nézve, mint tudva van, Napoleon herczeg a 10,000 emberből álló toskanai sereggel együtt, már összekötötte magát a főhadsereggel. Most Hugnes hadosztálya van az utón Lyonból Olaszország felé. E hadosztály — állítólag — kizárólag Velenczére van szánva. Lyonban az olaszországi hadsereg részére 8 dik had N I E L. Niel Ferencz, franczia tábornagy, solferinoi herczeg, a felső-olaszországi franczia hadsereg 4-ik hadtestének parancsnoka, 1802-ben született. Katonai kiképeztetését először a metzi eszmevntéz