Pesti Napló, 1859. szeptember (10. évfolyam, 2865-2889. szám)
1859-09-17 / 2878. szám
PEST, SEPTEMBER 16. A „Moniteur“ valóságos Janus-arcza czikkeket hoz. Egyik békét lát benne, a másik háborút. Attól függ, ki melyik arczot nézi. A September 9-diki czikk nagy mértékben bír e tulajdonnal. Az „Ostdeutsche Post“ — legalább első czikkében — meggyőződött belőle a franczia kormány jóhiszeműségéről, s az olaszoknak adott megintést látta benne. A bécsi hivatalos lap szintén elégedettnek nyilatkozott a moniteuri czikkel,s úgy tekinté, mint elfogadható zálogot az egyetemes béke fenntartására. Turinban mást olvasnak ki a czikkből mint Bécsben. Az olaszok a „Moniteur“-ben csupán azon biztosítást olvassák, hogy sem Ausztria, sem Francziaország nem viszik vissza fegyveres erővel a pármai, modenai és toscanai uralkodókat. Azt mondják : ez valóságos tiszteletnyilvánítás a nemzeti akarat irányában, s ez nekik elég. Ami a „Moniteur“ azon alternatíváját illeti, hogy vagy a herczegeket vissza kell helyezni, vagy Ausztria fel van oldva minden kötelezettségei alól*— Velenczét illetőleg — a turiniak ezt úgy fogják fel, mint egyszerű jóakaratu figyelmeztetést, hogy ha a herczegek vissza nem helyeztetnek, a háború újrakezdésére készen legyenek. Szóval, a moniteuri czikknek az a ritka szerencséje van, hogy jobbra úgy mint balra optimista értelemben fogják fel. Hogy szénoptimsmus mindenütt őszinte-e, az már más kérdés, úgy látszik, legtöbb gondolkodásra adott Turinban okot a moniteuri jegyzék azon passusa, mely azt mondja, hogy Francziaország megtette a magáét, tehát egy újabb összeütközésből ki fogná magát vonni. Ámde az olaszok ebben tamási hitetlenséget mutatnak. „Hogyan ! — így kiáltanak fel — azért ontott volna Francziaország Olaszországban annyi vért, s költött el annyi milliót, hogy összedugott kézzel elnézze, ha Ausztria fegyveres kézzel vissza találja foglalni Lombardiát, sőt Piemont lételét is fenyegetni fogja! Ez nem lehet. Szóval: az olaszok — legalább első tekintetre — úgyszólván a franczia császár daczára bíznak a francziák császárjában. Hogy ezen erős hitnek nincsenek-e egyéb okai azoknál, melyek a hívők egyéniségében rejlenek, igaz- e amit egy olasz lap mond, hogy a szárd kormány a császári kabinettől oly jegyzéket kapott, mely III. Napóleonnak Olaszország iránti jóindulatáról semmi kétséget sem nem hagy, s amely Viktor Emánuel kormányát a „Moniteur“ legújabb nyilatkozatára is előre elkészítette volna; igaz-e, hogy amennyit a moniteuri czikk netalán lohasztott volna az olaszok reményeiben, annyit, ha nem többet élesztettek a császárnak a modenai küldöttséghez intézett nyájas szavai, ezeket teljesen csak a jövő fogja felderítni. Addig elég tudnunk, hogy a „Moniteur“ czikkét, a hivatalos nyilatkozatok után ítélve, mind Bécsben, mind Turinban csaknem egyenlő optimizmussal fogadták. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 1-től kelt legfelsőbb határozatával Majerhold Antal kanonokot s kiszolgált gymnasiumi igazgatót Szathmáron, az egyházi iskola ügyébeni sokévi hasznos működésének elismeréséül, a koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 29-ről kelt legfelsőbb határozatával Galambos Márton orvostudort, a Cs. k. pesti barmászati intézet segédét, ezen intézetnél rendkívüli tanárrá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A bel- én igazságügyminiszterek Kirillovich Mihály szolgabíró-hivatali segédet a szathmári első folyamodási úrbéri törvényszéknél segéddé kinevezték. A cultus- és oktatásügyminiszter , a 3 s János helyettes tanítót a budweisi gymnasiumnál, a selmeczi algymnasiumnál valóságos tanítóvá kinevezte. Az igazságügyminiszter Ofner Alajos szolgabiró hivatali segédet Pápán a soproni országos főtörvényszéknél tanácstitkári segéddé kinevezte. Az igazságügy miniszter Pulay Kornél szolgabiró hivatali tollnokot Hajdu-Doroghon s Tóth Ferencz figyelőt, a szathmárnémeti és debreczeni megyei törvényszékeknél ideiglenes törvényszéki segédekké kinevezte. Az igazságügyminiszter Grerdenich József szolgabiró hivatali tollnokot Magyaróváron a zalaegerszegi megyei törvényszéknél ideiglenes törvényszéki segéddé kinevezte. Az igazságügyminiszter Peg Theophil tisztet a soproni országos fötörvényszéknél , ugyanazon országos fötörvényszéknéél segélyhivatali igazgatósági segéddé kinevezte. A cs. k. vegyes szolgabirói hivatalok kassai helytartósági kerületi személyzeti országos bizottmánya Monit Orisz István törvényszéki segédet, Tóth László szolgabirói tollnokot és Lumczer Károly ideiglenes törvényszéki segédet II. osztályú ideiglenes szolgabirói segédekké a cs. k. vegyes szolgabirói hivatalnokhoz Bártfára, Giráltra és Munkácsra ; továbbá Havrittay Sándor figyelőt , és Szmetány Péter fogalmazói dijnokot II. oszt. ideiglenes szolgabirói tollnokokká a cs. k. vegyes szolgabirói hivatalokhoz Husztira és Homonnára kinevezte. A vallás- és oktatásügyi miniszternek 1859. September 2-án kelt remlelete, melylyel az 1859. September 1-jén kelt legfelsőbb nyílt parancs LV §-nak foganatosítása végett, a magyar-, horvát- és tótországi, a szerb vajdasági s a temesi bánsági és a katonai határőrvidéki mindkét hitvallású evangélikusok egyházi ügyeinek képviselése és igazgatása tárgyában következő ideiglenes határozatok tétetnek közhírré. ELSŐ FEJEZET. Aparochiális községekről, (eklézsiákról), presbyteriumokról , a helybeli conventekről. (Folytatás.) 15. §. A tárgyalásokról jegyzőkönyv vezettetik, melyben a jelen- és távollevő tagok név szerint elősorolandók, s melynek a tanácskozás tárgyát és a határozatot, a mellette szóló indokok kifejtésével együtt kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv minden jelenlevő tagok által aláírandó, s az egyházi vizsgálat alkalmával az esperes elé terjesztendő. Az ezen jegyzőkönyvből kivonatok szükség esetében a pap által adatnak ki, s aláírásával és a parochiális pecsét rányomása által meghitelesittetnek. 16. §. A tollnok (jegyző) teendőivel, szavazati jog nélkül, a segédpapok vagy iskolatanítók sorából lehet valakit megbizni, kik, mint a presbyterium alárendeltjei, abban csak tanácskozó szavazattal bírhatnak. 17. §. A presbyterium ügyköréhez tartozik: a) Az egész községről felügyelés, különösen a nyilvános isteni tiszteletnél a jó rend fenntartásáról gondoskodás, b) Az egyházi fegyelemnek s az erkölcsiségnek a községbeni fenntartása. Külső kényszert és világi büntetéseket a presbyterium nem alkalmazhat, az engedetlenektől azonban a helybeli conventbeni részvétel jogát elveheti. Ha valakit a helybeli conventbeni részvétből kizár , úgy ez az illetővel lepecsételt írásban tudatandó, c) A pap választása iránt a 121 és 122. §§. értelmében teendő intézkedés, d) Őt illeti az alsóbb rendű egyházi szolgák választása, e) A fennálló szabályok határai között a parochiális iskola elöljáróságát képezi, f) Az előtte és az összes egyházi község előtt a pap által megvizsgált confirmándusok felvétele. g) Az egyházi bizonyítványoknak a községből elbocsátandó tagok részéről kiadása. h) Az esperességi conventre küldendő követ választása. Ez titkos szavazás útján, a presbyterium vagy az összes helybeli convent világi tagjai közül, s mindég csak a legközelebbi conventre választatik és meghitelező bizonyitványnyal láttatik el. i) Az egyházi s iskolai épületeknek jó karban és tisztán tartása. k) A pap , az iskolatanitó ellátását tárgyazó kötések pontos teljesítésérőli gondoskodás. 1) Az árvák, özvegyek és szegényekről gondoskodás, m) Az egyházi, parochiális, iskolai és szegényi vagyon fenntartása, öregbítése és kezelése, n) A községi levéltár biztos megőrzéséről, rendben tartásáról és lajstromzásáróli gondoskodás. o) A helybeli convent elé juttatandó a mindenkor kellőleg indokolandó előterjesztvényeknek előkészítése. p) Azon jog, miszerint a hitvallásabeli evangélika egyházat tárgyszó kivonatokat és indokolt javaslatokat, további rendszerű tárgyalás végett az esperesség elé teljesítheti. 18. §. A kornokok kötelességei: a papot a czél elérése végett, hivatalos cselekvényei teljesítésében elősegéllem. Különösen : 1. A nyilvános isteni tisztelet alkalmával a jó rendre ügyelni. 2. Azokat, kik az isteni tiszteletem meg nem jelenés, vagy különben a községtagokat illető egyházi vagy keresztyéni kötelességek megszegése által botrányt követnek el, a papnak oktatás, intés vagy útbaigazítás végett följelenteni. 3. Kötelesek a házak évenkénti látogatásánál, ott, hol ez divatozik, a papot, ha kívánja, fölváltva kisérni. 4. A papi állomás megürülése idejében , az esperes utasítása szerint tartoznak arra ügyelni, hogy az isteni tisztelet s az ifjúság vallásbeli oktatása kellőleg tartassák. 5. Általában intés és kérelem által a keresztyéni rendet, lelkiismeretes gyermeknevelést és j jámbor életmódot előmozdítani igyekezzenek. 6. Végre a községi tagoknak egymás közötti, valamint más hitűekkeli érintkezésében , az egyetértés és békességnek fenntartását, úgy saját példájuk, mint hathatós intések által is, eszközöljék. 19. §. Az egyházgazdáknak (perceptoroknak, pénztárnokoknak) teendőihez különösen e következők tartoznak : a) Ők szedik be az egyház minden jövedelmeit s azokból ők fizetik ki a kiadásokat, oly utalványok alapján, melyek a presbyterium határozata folytán az elnök által aláírattak, b) kezelésekről évenként számot adnak, a presbyterium által elrendelt minden különös pénztárvizsgálatnak, magukat haladék nélkül alávetni kötelesek, c) Ők viszik a község ingós ingatlan vagyonára való különös felügyeletet, annak állapotáról rendszerint minden év végével a presbyteriumnak kimentő jelentést tesznek , a presbyterium gyülekezetében az ingatlan vagyon jövedelmezőbb használata s a szükséges építkezések iránt írásbeli indítványokat tesznek. 20 §. A szegényatyák (diaconusok) különös teendői e következők: a) Ők gondoskodnak a község szegényeiről, amennyiben azok családi viszonyait, házi és erkölcsi állapotukat megvizsgálják, szükségeiket kinyomozzák s az azok kielégítésére szükséges indítványokat a presbyterium gyülekezetében megteszik és az e részben hozott határozatokat foganatosítják. b) Ők kezelik a község szegényi jövedelmeit, az illető bevételek és kiadásokról gondoskodnak, még pedig az utóbbiakról a presbyterium elnökének utasításai értelmében, s kezelésekről évenként számot adnak a presbyteriumnak, mely a rendes pénztárvezetésért felelős. Ezenfelül a presbyterium által elrendelt minden külön pénztárvizsgálatnak magukat haladék nélkül alávetni tartoznak, c) Ök eszközük szegények s árvák részérei önkénytes adakozások gyűjtését, d) Ök eszközük az egyház számárai kegyes adományok s önkénytes járulványok gyűjtését, s az illető egyházi hatóságok által elrendelt egyházi gyűjtelékeket. A helybeli conventról. 21. § A helybeli convent oly községekben, melyek ezer léleknél kevesebből állanak, valamennyi szavazatképes községtagokból (23. §.), nagyobb községekben választott községi képviselőkből alakíttatik. 22. §. Ezen képviselők száma, a községek lélekszámához képest, következő arányban állapíttatik meg : a) oly községekre, melyekben a lélekszám ezeren fölül bezárólag kétezerig terjed, száz képviselő; b) oly községekre, melyeknek lélekszáma kétezeren fölül bezárólag háromezerig terjed, száznegyven képviselő; c) oly községekre, melyeknek lélekszáma háromezer ötszázon felül ötezerig terjed, száznyolcvan képviselő ; d) ötezer lelket meghaladó községekre kétszáz képviselő esik, mely számon semmi esetben sem szabad túlmenni. 23. §. A községi képviselőknek választói mindazon községi tagok, kik rendes lakásukat az anyaközségben vagy annak valamely fiók községében tartják, a presbyterium érvényes határozata folytán választási joguk elvesztésére nem ítéltettek, a huszonöt éves kort meghaladták, a község szükségleteihez járulnak és avagy valamely állam- avvagy községi hivatalt viselnek, vagy b) saját üzlettel bírnak, vagy c) önálló háztartást visznek, vagy ott, hol házközösségek (közös, egykenyeres gazdaságok) léteznek, házas állapotban ily gazdaságban élnek, vagy d) az egyház avvagy az iskola szolgálatában vannak. 24. §. Községi képviselőkké a 23. § ban kijelölt azon önálló községtagok választhatók, kik tisztességes életmódot követnek az isteni tiszteletben s az úrvacsorájában szorgalmasan részt vesznek. 25. §. A választás napját a pap, az esperesnek e részben előlegesen kikért utasítása folytán, nyolca - 2 - 4 nappal előbb a szószékről közzétenni, s ezzel a választás fontossága iránt a községhez intézett alkalmas beszédet egybekapcsolni köteles. A választás maga, a presbyterium határozata szerint, vagy a szavazó jegyek által, amennyiben minden választó a papnak egy szavazójegyet ad át, amelyre annyi személy van följegyezve, ahány községi képviselő választandó ; b) vagy azok részéről, kik választási jogukat szavazójegyekkel nem akarják gyakorolni, nyilatkozatuknak jegyzőkönyvbe adása által, és c) mindkét esetben, ha a helybeli viszonyok ezt szükségessé teszik a község egyes osztályainak tekintetbe vételével, történik. A választás alakjának a helybeli viszonyokhoz képest megkívántató közelebbi meghatározása különös választási rendszabályoknak marad fenntartva, melyek a presbyterium meghallgatása után, az esperes véleményével együtt, megvizsgálás és megálapítás végett a superintendens elé terjesztendők 26. §. Az aránylagos szavazattöbbség által megválasztott községi képviselők nevei két egymás után legközelebb következő vasárnapokon, az egyházi szónoklat bevégezte után, a szószékről közzétételnek. A választás elleni kifogások csak a második kihirdetés megtörténtéig fogadtathatnak el. 27. §. A szavazatok egyenlősége esetében a sorshúzás jelöli ki a jövendőbeli községi képviselőt. 28. §. A választandó községi képviselők hat évre neveztetnek ki. Minden két évben egyharmadrészük kilép, a két vagy négy év múlva kilépendők sorshúzás által jelöltetnek ki. Hat év múlva azon harmadrész lép ki, mely az első és második sorshúzásnál kilépésre nem jön kijelölve. 29. §. A kilépett képviselők újra megválaszthatók. A választás a pap elnöklete alatt, vagy hol több egyenlő jogokkal biró pap (5. fc.) létezik, a presbyterium azon időbeli elnökének elősülése alatt, a 25 ik §-ban megállapított mód szerint történik. 30 §. Ha a szabályszerű választások közötti időben : a) valamely képviselő meghal; b) a községet elhagyja ; c) a presbyteriumba választatik ; d) képességét elveszti; úgy annak helye a legközelebbi helybeli conventben s ez által, uj választás folytán akkér töltetik be, hogy a megválasztott, elődjének helyét mindaddig megtartja, míg ez azt a fennálló jelenlegi határozatok szerint megtartotta volna. 31. §: A helybeli convent csak a presbyterium határozata és intézkedése folytán gyűlhet, egyben abban a presbyterium minden tagja üléssel és szavazattal bír. A heybeli convent a presbyterium elnöke által, az előadás és tanácskozmány alá kerülő tárgyaknak előbb az egyház ajtajára lett kiszegeztetése, vagy más alkalmas módom közzététele után, hivatik egybe. A gyűlés napja rendszerint nyolcz nappal előbb tétetik közzé. 32. §. A helybeli convent hatásköréhez tartozik : a) a papok, segédpapok és iskolatanítók választása. Az ezen hivatalokra választathatási képesség külön törvény által szabályozandó; b) a községi felügyelő, gondnok, (Inspector, Curator, s a presbyterium egyéb tagjainak választása (7. §.); c) a presbyterium által kezelt ingatlan jószág állományának megváltoztatása, annak szerzése vagy elidegenítése iránti határozat; elidegenítés esetében mindazáltal a superintendentiális consistorium helybenhagyása az esperességi consistorium útján előlegesen kikérendő ; d) az ideiglenes haszonbérbeadás feltételei iránti határozatok hozatala ; e) az egyházi és iskolai tisztviselők és szolgák fizetéseinek meghatározása, melynél azonban a segédpapok és iskolatanítók fizetései soha sem szállíttathatnak le; f) azon eszközök fölötti tanácskozás és határozás, mint lehessen a létező vagyon elégtelensége mellett, az egyház és iskola szükségleteit, szükség esetében a községi tagokra a kivetés által fedözni. Minden más, az egyházat, vagy iskolát közvetlenül nem érintő ügyek, a helybeli conventben leendő tárgyalásból föltétlenül ki vannak rekesztve. 33. §. A helybeli conventben rendszerint a presbyteriumban elöl ülő pap elnököl. Mindazáltal a helybeli conventben a pap s a helybeli felügyelő (gondnok) közös önöklésének is lehet helye. 34. §. A helybeli convent a tanácskozás alá kerülő tárgyak fölött szótöbbséggel határoz. A szavazás minden az alá kerülő kérdés fölött „igennel“ vagy „nemmel“ történik. Egyéni szavazásnak kell történni : a) ha azt tíz tag kívánja; b) ha az elnökség kijelenti, miszerint az egyik vagy másik vélemény melletti szótöbbséget, máskép bizonyossággal meg nem határozhatja; c) ha egyházi, iskolai vagy alapítványi vagyon elidegenítéséről van szó. A szavazás alól a jelenlevők egyike sem vonhatja ki magát. A Könyvismertetés. Sárospataki füzetek, protestáns és tudományos folyóirat, egyház és nevelés, tudomány és irodalom körében, kiadják Erdélyi János bölcsészet és nevelés tanára, a m. t. társaság r. tagja. Hegedűs László, alsó-zempléni esperes, Szeremlei Gábor hittanár, szerkesztik Antalfi János, gymnásiumi tanár, Árvai József, képezdei igazgató tanár. Harmadik évfolyam: 1. Sárospatak 1859. 1. 104. Jelen folyóirat füzeteit a „Pesti Napló“ hasábjain az egyházi irodalmunk méltánylása körül oly buzgó Garádi szokta ismertetni, szabad legyen most, ha csak változatosság okáért is, nekem adni róla ismertetést. Valahányszor a pataki füzetek egyes szállítmánya kerül kelünk közé: eszünkbe jut annak kezdeményezője alapítója Erdélyi János tisztelt társaival. A haza válságos és a magyar protestáns egyház terméketlen napjaiban, ők vették fel a magyar protestáns egyházi élet és tudományosság elejtett fonalát; övék volt a magyar protestáns szellemi élet újraébredésének első hangja, a fásító tél után ők voltak a tavasz első hirdetői, kiknek eljövetelén minden protestáns kebel örömöt érzett. S a folyóirat két évig a magyar protestáns közönség osztatlan megelégedésével futotta pályáját. Haladt mindig, a szellemi erő hatalmával, tudományi elvvel kötve egygyé vitte a magyar protestáns tudományosság zászlaját. Kerülve a felületességet, mely a legközelebbi időktől kezdve a leghátrányosb kinövése egész irodalmunknak, a dolgok mélyébe hatolt, a protestáns tudományosság elveit bonczolgató, avatott komolysággal s határozottan. Most a folyóirat a régi társak és ügyvivők megtartása mellett más kezekre bízatott. A sok bajjal járó szerkesztés ifjabb, de szellemben erős bajnokoknak engedtetett át. Az első füzet tartalma hasonló szellemű az előbbeniekhez, változatos, érdekes, tudományos; lássuk a munkálatokat egyenkint rövid megjegyzésekkel. 1. A hazai bölcsészet történelméhez. V. Ladivér Ilyés, Erdélyi Jánostól. Erdélyi bölcsészeti irodalmunknak is lelkes bajnoka, kitartó szorgalommal igyekszik fölmutatni a bölcsészet régi álláspontját, s az e részben csaknem elfeledett neveket és férfiakat. — Jelen közlemény is elég világot vet a magyar bölcsészet hajdanára. Látszik mint nem bírták a régibb tudósok elválasztani egymástól bölcsészetet és theologiát. Ladivér irataiból 13 ez tűnik ki. E különválasztás újabb kor és szellemi előhaladás vívmánya. Bizonyos tekintetben a bölcsészet elválaszthatlan a theologiától; mindkettőnek találkozása van a végezésnál, s noha a bölcsészet a tudatnak, a theologia a hitnek tudománya, mégis főként protestáns szempontból a theologiának nem lehet és nem szabad elvetni a bölcsészetet, mely a lélek vizsgálódása, a léleké, mely az irás szerint is mindeneket vizsgál (1 Kor. 2, 10.) 2. Autonómia és centralisátió, Simon Józseftől, a kettő mivoltát s egymáshozi viszonyát tárgyalja, elég lelkesen és tudományosan. 3. Vermigli Martyr Péter, német kútfő után, Pápai Imrétől érdekes élet és jellemrajz, folytatása következik. Tárcza. 1. A magyar ref. egyházi ének és zenetanárról, Ivánka Sámueltől. Jelen közlés ellen nem lehetne kifogásunk abból indulván ki, hogy szerzője volt az, ki újabb időben az egyházi éneklésről gondolatait irodalmi úton is közzé téve. Azonban, ha ezt tekintetbe veszszük is, elfogulatlanul kell ítélnünk e jelen közleményről. Az ebben elmondottak sok tekintetben helyesek, csak olyan iskolás leckéztető modorban ne volna irva. Valamint a közéletben jobban megnyerhető a jók tisztelete szerény magaviselet mellett, úgy az irodalmi téren is szerényen kell magunkat viselnünk. Ez az amit az emberek nem akarnak megtanulni. A sebekhez mindig gondos kezekkel nyúl az ügyes orvos. Egyházi életünkben is bármely hiányok legyenek, gondosan kell azokat leleplezni. — E közleményben levő tanterv javaslatba nem bocsátkozunk, pusztán annyit jegyzünk meg reá, hogy sokat akar és egyszerre, amely eljárás, mint a tapasztalás is mutatja, nem sikeres. Keveset előbb, de jól. Fokról fokra menni: ez a tanítás való és helyes elve, bárminemű tantárgy előadásánál. 2. Magyar prot. egyháztörténeti kútfők. Két érdekes okmány a magyar reformált egyház múltjából; közli: Révész Imre. Érdekes két okmány. Az utóbbiból kitűnik, mily lelkiismerettel ügyeltek egyházunk férfiai a világi és egyházi személyek kölcsönös békéjére, nyugalmára és jogaira. Közlő jegyzetekkel kiséri a két okmányt, mely jegyzetek a két okmányra vonatkozva érdekesek és tanulságosak. 3. A zempléni helv. bitv egyházmegye jegyzőkönyvéből. Rokon okmány ez az előbbivel, közli: Hegedüs László. Óhajtandó, hogy minél több ilynemű egyházi életünk múltjára vonatkozó adatok jöjjenek nyilvánosság elé. Ezekből lesz majd összeállítható a magyar protestáns egyház története. Múlton épül a jövő, s a régi prot. okmányok sok érdekest tartalmaznak. 4. Protestáns irodalmi szemle. E czim alatt jelen füzet Tompa Mihály egyházi beszédeinek ismertetését hozza. Baó Benjámintól. Tompa egyházi beszédeiről már több bírálatot olvasunk. A gondolkozó keresztyén protestáns lélek örül Tompa egyházi beszédeinek. 5. Erdősi János, magyar prot. reformátor, különös tekintettel némely magyar tudósok balvéleményére. Révész Imrének e czím alatt sajtó alatt levő becses munkájából van itt néhány lap közlemény. Mily érdekkel biránd az egész munka, ebből is kitetszik. Óhajtva várjuk a sok tudománynyal birótt mielőbbi megjelenését. 6. Értesítés a kecskeméti prot. közlöny és papi dolgozatok érdekében, Szász Károlytól. 7. Zárszó a szerkesztőségtől. A sárospataki füzetek új szerkesztői a legszebb irányt tűzték ki maguk elé. Az eddigi szellemben kívánnak sáfárkodni továbbra is, egyház, iskola s az ezeknek megfelelő tudományosság lévén kezdő, kiinduló s végczéljük! A legszebb ez, a mire törekednünk lehet és kell. Mi reméljük s pedig erősen , hogy az új szerkesztők kezei közt nem fognak hanyatlani a füzetek, s hogy időről időre ezen megbecsülhetetlen magyar protestáns egyházi közlönyünk iránt, nagyobb lesz a részvét. Vajha ne csalatkoznánk ! vajha ne lenne egy magyar protestáns ember is, ki protestáns életünk szellemi nyilatkozatain kegyelettel és részvéttel ne csüggne. Mind a részvevők, mind a sáfárkodók munkáján legyen óhajtott Isten áldás! Czelder Márton: Magyar könyvesség. 224. A kolozsvári róm. kath. nyilvános teljes gymnásium évkönyvei, szerkesztő ugyanezen tanintézet tanári kara, VIII. füzet, 1858. Kolozsvárit a róm. kath. lyceum betűivel, 4 rét, 37 lap.