Pesti Napló, 1859. szeptember (10. évfolyam, 2865-2889. szám)
1859-09-16 / 2877. szám
□ál a csend meglehetősen fenntartatott. Az új csiszár Fezbe ment, hogy magát kikiáltassa. HSTI POSTA. Pest, sept. 15. A „Patrie“ és a „Constitutionnel“ sept. 12-dikéig még nem szakasztották félbe a hallgatást, melyet az ismeretes monsteuri jegyzék óta követnek. A többi lap is, kevés kivétellel, ahelyett, hogy a hivatalos lap jegyzéke fölött saját ítéletét mondaná, inkább pályatársaiét állítja össze. A „Gazette de France“ a sajtónak ezen félénk magaviseletében újabb bizonyítványát látja annak, mennyire elsatnyult a jelen közigazgatási nyomás alatt a sajtó, miután még oly lapok sem bírnak elég bátorsággal, kimondani a mi szivökön van, amelyek a „Moniteur“-rel teljes szivökből egyetértenek. Már az a hír is szárnyalt, hogy a császári kormány maga is megsokalván a nagy bátortalanságot, egy jegyzékben maga fel akarja szólítani a lapokat, használják fel jobban azon szabadabb mozoghatási kört, vagyis inkább tüzedelmet, melyet a mostani hatóság irányukban gyakorol, ha minél alkalmasint sikeresebb eszköz fogna lenni, ha a mostani sajtótörvényekbe azonnal szabadelvű reformok hozatnának be. A nem hallgató kivételek közé tartozik a franczia sajtóban a „Presse.“ E lap azt mondja, hogy egy részben nagyon világos az, amit a „Moniteur“ beszél, csak az a kár, hogy oly későn beszéli. Csak három hóval ezelőtt sem így beszélt a császár az olaszokhoz, s a „Presse“ idézi a minap e lapban is idézve volt milánói kiáltványt, melylyel III. Napóleon az olaszokat Viktor Emánuel zászlója alá szólítja, addig is, míg „egy nagy ország szabad polgárai“ lesznek. A „Presse,“ a „Moniteur“ nyilatkozata után, ekképen látja a helyzetet: „Vagy a főherczegek visszamennek bármi módon államaikba, s akkor Ausztria szerinte szükségesképen visszanyeri erkölcsi felsőségét Olaszországban, még pedig ezúttal az eddigieknél jobb körülmények közt; vagy pedig az olaszok, minden áron és körömszakadtáig ragaszkodván azon felhíváshoz, mely Milánóból jun. 8-tól intéztetett hozzájok, makacsul „egy nagy ország polgárai“ akarnak lenni, s ekkor arra kell készen lenni, hogy magukra hagyatnak, s hogy mint 1849-ben az egyenetlen harczban megdőlnek.“ A „Presse“ azonban tagadja, hogy Francziaország feladatát oly értelemben fejezte volna be, hogy az olasz kérdés által ezentúl érdekelve ne lenne. Azt mondja, hogy az utóbbi háború, melyet az olaszok óhajtottak, de nem reméltek, és amelyben ők magukat compromittálták, a franczia kormány, a piemonti kormány és Olaszország közt oly solidaritást és közös felelősséget teremtett, melyet a „Moniteur“ egy frázisa el nem enyésztethet. Végül a „Presse“ csak az európai congressusban látja a kisegítőt, olyan congressusban, aminőt Anglia kiván. A „Pays“-ben sept 12-ről ez olvasható: „A mai olasz lapok s legújabb moniteuri jegyzékről igen ügyesen, s oly modorban beszélnek, mely sok politikai szellemre mutat azon férfiaknál, akikre jelenleg a herczegségek kormánya van bízva. Legelőször is kijelenti az „Indépendente,“ hogy a Moniteur-czikk sem neki, sem a szárd minisztériumnak nem volt újság, sem váratlanul nem jött. Az olasz lap csupán azt az egyet találja a hivatalos lap czikkében, hogy a főherczegek nem fognak erőszakkal visszahelyeztetni, más szóval , hogy Olaszország népei ezentúl szabad maguk fölötti határozással fognak bírni. Ezen nyilatkozatot —gy szól az „Indépendente“ — nem lehetett ünnepélyesebben és világosabban adni. Az „Opione“ eleinte egybehangzik az „Indépendente“vel, hanem mégis talál néhány kifogást azon kötelezettségek ellen, melyeket Ausztria Velencét illetőleg elvállalt.“ — Párisban egyébiránt mint Londonban a Chinából érkezett jóbposták sept. 12-dikén a moniteuri jegyzéktől és a középolaszországi eseményektől meglehetősen elvonták a közfigyelmet. A franczia fővárosban senki sem kétkedik egy hatalmas expeditio szükséges voltán, mely a mennyei birodalom boszantásainak véget vessen. A nyugati hatalmak szövetségének barátai azt hiszik, hogy ezen váratlan esemény által a két kabinet közti viszonyoknak barátságosabbakká kell alakulniok. Ez talán majd megvigasztalja a párisi börzét, melyen sept. 12-kén az árfolyamok azért állottak igen gyengéik, mivel bizonyos moniteuri jegyzékről szállongott a hír, melyben a londoni és párisi kabinetek közötti vélemény-szétágazások az olasz ügyben, oly élénkséggel valának előadandók, mely a kölcsönös ellenkedést nagyon is ki fogta volna tüntetni. — Mindjárt a tienzsini szerződés megkötésével azon hír terjedt el, hogy a chinai császár, abban bizonyos kötvények végrehajtását soha sem fogja elfogadni. Az is tény, hogy a mongol herczeg Sangkolinsin (Sang-Wangyay), ki a chinai fejedelemnél nagy kegyben áll, mióta 1854-ben, a Pekinget fenyegető Taiping-forradalmárok ellen oly fontos szolgálatokat tett, a múlt télen, tetemes haderőt gyűjtött Tientsin közelében, hogy az idegenek előtt az utat Peking felé elzárja. Továbbá a pekingi újság jún. 6-ról egy emlékiratot hozott, melyet a főkormányzó Chihliben, Hangfu, a császárhoz intézett, annak szükségét bebizonyítandó, hogy a Tientsin folyót, mely bizonyos tekintetben főutal szolgál a tengerre Peking felé, szilárd erőművek által kell oltalmazni. E czélból a főkormányzó aláírást nyitott a főhivatalnokok, a birtokosabb lakosság közt, mely igen gazdagon ütött ki és a horsáni kormányzó 100 ágyút küldött. Az események további folyamát olvasóink már tegnapi számunkból ismerik. Még csak azt teszszük hozzá a hivatalos sürgönyből, melyet az angol admiral Hope intézett Londonba a Peiho partjairól. — A június 17-dikén érkezett oda. Az erődök helyre voltak állítva, de ágyúnak vagy embernek semmi nyoma. A partjárat el volt zárva karókkal és czövekekkel. A követek június 20-dikán a hajóhadhoz csatlakoztak. De érkezésük váratlannak látszott a chinai hatóságok előtt, akik nem is mutatták magukat. 25-dikén kísérletet tettünk az átjárat megtörésére, de egyszerre az erőd ágyúi, támogatva a mongol hadak által, melyek száma legalább 20,000 emberre ment, és amelyek fedve voltak, romboló tüzelést kezdettek. Komoly csata folytán az angol hajóhad kénytelen volt visszavonulni, miután elvesztette a „Comoran“, „Lee“ és „Plover“ ágyúnaszádokat. 464 ember harczképtelenné lett, 7 tiszt megöletett, 17 megsebesült. A francziáknak 14 halottjuk és 60 sebesültjök van. A teljhatalmazottak visszatértek Shang-Haiba, China egyéb részén csend uralkodik, Canton miatt nincs félelem, de a tatár csapatokat jónak látták lefegyverezni. A „Times“ rettentő megtorlással fenyegeti a „barbárokat és azt kívánja, hogy Anglia és Francziaország, vagy Anglia egyedül is azonnal kezdje meg a háborút China ellen. -- Bé csből, sept. 14-ről tudósítják a „P. Ll.“-ot. Metternich herczeg néhány nap alatt ismét Párisban leend, és magával viendi azon feltételeket, melyek alatt Ausztria kész megbízottat küldeni a nagyhatalmasságok congressusába. A herczeg fel van hatalmazva kinyilatkoztatni, hogy Ausztria ezen feltételeket mint conditio sine qua non-t tekinti, és így azoknak utólagos módosításába nem fog beleegyezni. Miután e feltételek lényegesen különböznek azon feltételektől, melyektől Anglia a congressusbani részvétét feltételezte, így most arról van szó, hogy Anglia az ő feltételeit az ausztriai feltételek intenziója szerint módosítsa. Hogy franczia részről Olaszországra nézve indítványok létettek, ez bizonyos, hogy ezek Bécsben minő fogadtatásban részesültek, ez csupán Metternich herczegnek Fárisbani megjelenése után fog kitűnni. A „Pesti Napló“ magán társürgönyei. Bécs, sept. 15. A legújabb birodalmi törvénylap jelenti, hogy a nemzeti kölcsön kamatjaihozi felülfizetésre 1859. October, november és december hónapra tizenöt száztól határoztatott. Bécs, sept. 15. Metternich herczeg ma este indul Párisba. A salzburgi új nagytemplom ég, az erős tűz még el nem oltatott. (Oest. Corr.) Felelős szerkesztő: KIRÁLYI PÁL MAGÁNHIRDETÉSEK. Emich Gusztáv könyvkiadó hivatalában Pesten megjelent, s minden hiteles könyvárusnál kapható. EMICH GUSZTÁV magyar- és erdélyországi NAGY KÉPES NAPTÁRA 1860-ik szökő évre. Szerkeszti Wi»il«.C B mii««. Ára négy uj forint. □P ». C X«.■ «» m. s A szokott naptári rész. — Hazai gazdászat és közhasznú ismeretek Kubinyi Lajostól. — Közhasznú házi orvos. Életrend. Környei Jánostól. — Házi gyógyszerek K. Ferencztől. — Természettudomány: A föld. Kubinyi Lajostól. — A tenger színe K—i. — Új találmányok. — Földrengés. Humboldt Sándor után K—i. — A fecske. — A veréb. — Tündérhon az északi sarkon. — Az éghajlat. — A lőpor K—i. — Történet és életírás: Gróf Széchenyi Fér. Mátray Gábortól (képpel). — A magyar huszárok. Remellay Gusztávtól (képpel). — Dózsa Dániel. Ozorayrpádtól (képpel). — Kisfaludy Sándor emléke a nemzeti múzeumban. Ozoraytól (képpel). — Johanna D’Arc, az orleansi szűz (képpel). — Hírneves külföldiek : Dürer Albert s Ozoraytól (képpel).— Lord Byron. Dalios Gyulától. — Berchel Vilmos. Bodortól. — Burns Robert a Skottok Petőfije. Dalios Gyulától (képpel). — Leonardo da Vinci. — Macaulay Tamás Babington. Dalios Gyulától (képpel). — A gyalui csatatér. — A sztrecsenyi vár. — Britton Tamás a zenész kőszépárus — Körösi Csoma Sándorról. D. Á. (képpel). — Morosini Tomasina III-ik Endre édesanyja (képpel). — Szépirodalom. — Fulkó lovag. Jókai Mórtól. — Új évre Fejes Istvántól. — Sári néni. Petőfi Sándortól (képpel). — A hazáért. Dózsa Dánieltől. — Misemulasztó. Thpli Kálmántól. — Egy ártatlan hazugság. Vértesi Arnoldtól. — Hazámhoz. Losonczy Lászlótól. — Dani Bácsi. Medgyes Lajostól. — Az öreg halász. Kormos Bélától. — A szerelem. Szűcs Mihálytól. — Csend. Kuliffay Edétől. — A nagy világ képekben. — Oroszlán-vadászat Afrikában (képpel). — Egy nap és éjjel az afrikai pusztákon (képekkel). — Visegrád. Turcsányi Gyulától (képpel). — A bajmóczi várkastély és óriási hársfa. Kelecsény Józseftől (képpel). — A bajmóczi gyógyforrás. Körösi Sándortól. — A pannonhegyi könyvtár. Vahot Imrétől (képpel). — A Matyók Borsodban. — A lo 1021 LUEFFM. Kristóf téren ffBSVNB, tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy « mindennemű ikllcssztpapirszelvényeket a legolcsóbb dij 1264 ÉRTESÍTÉS. 3—1 Néhai báró Palochay Sándor hagyatéki uradalma, — a szulini savanyu viz általjában elismert becsének további fenntartása tekintetéből — a tisztelt közönség érdekében felhiva érzé magát — Sáros megyében kebelezett sz. k. Eperjes városától 8 mértföldnyi távolságra eső szulini savanyu vizforrást f. évi sept. hó 1-ső napjától kezdve házi kezelés alá venni, minek folytán a nevezett uradalmi jószágigazgatóság részéről ezennel köztudomásra adatik , hogy a szulini savanyuvíz szállítása iránti megrendelések bárkitől is közvetlen a forrás helyén Szulinban elfogadtatnak, és pedig ládánként kellően elpakolva 40 kisebb vagy 25 nagyobb üveggel a forrás helyén 4 frt 30 krért osztrák értékben. Azon t. ez. kereskedő urak, kik a szulini ásványvízre megrendeléseket tenni szándékoznak, szíveskedjenek e részben bérmentes leveleikkel a forrás igazgatójához Bertelendy Károly úrhoz közvetlenül fordulni, utolsó posta O-Lubió , — megjegyeztetvén, miszerint a megrendelendő viz elszállítása iránti gondoskodás, az illető vevőket fogja illetni. Végre tudtul adatik, hogy a szulini viz szállítmányára nézve az uradalmi jószág-igazgatósággal Tóthfalván Szepes megyében — utolsó posta Késmárk — több évre is szerződések köttethetnek. B. Palochay uradalmak jószágigazgatósága. 1262 291 LEÁNY-NEVELŐ TANINTÉZET. Sokfelől nyilvánított kivonat folytán van szerencsém a tisztelt szülőket értesíteni, hogy legfelsőbb engedélylyel ellátott leány-nevelő és tanintézete számos oktatói személyzete azon helyzétbe tesz, hogy bejáró növendékül még több helybeli leánykát is elfogadhatok. A tanításfolyam october 1 jén veszi kezdetét. A beiratások az intézet helyiségén (Pest, Lipótváros, Béla-utczad-ik szám) naponkint megtörténhetnek. SeltenreichBe-zegh Bozina. sonczi ref. új egyház (képpel). — Szent kereszt. Zombory Gusztávtól (képpel). — Erdőd vára Lanka Gusztávtól (képpel). — Veszprém. Fényes Elektől (képpel). — Dr Batizfalvi gyógyintézete Pesten (képpel). — Radna templomromja Erdélyben.Kőváry Lászlótól (képpel). — A székely nép rövid ismertetése Gedő János irataiból (képpel). — Trophäum a magyar nemzeti muzeum műtárgyaiból és ritkaságaiból (kép). — Hazai adomák. Ő cs. k. Apostoli Felsége czimei. Ő Felsége a császár Felséges Neje. Ő Felségeik gyermekei. — Magyarországi cs. k. főkormányzóság. Rem. kath. egyház. Protestáns egyházi névtár Cs. kir. birodalmi tanács. Cs. k. birodalmi ministerium. Cs. k. legfels. semmisítő törvényszék Bécsben. — Magyarország öt közigazgatási kerületre felosztása: I. Pest-budai terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — II. Pozsonyi terület közigazg. és birósági felosztása járásokra.— III. Sopronyi terület közigazg. és birósági felosztása járásokra.— IV. Kassai terület közigazg. és birósági felosztása járásokra. — V. Nagyváradi terület közigazg. és birósági felosztása járásokra. — Szerb vajdaság és a temesi bánátnak közigazg. és birósági felosztása járásokra. —Erdély felosztása járásokra. — Czim és névtár. Magyarország: Budapesti kerület. — Pozsonyi kerület. — Kassai kerület. — Nagyváradi kerület. — Sopronyi kerület. — Szerb vajdaság tiszti névtára. — Temesvári kerület. — Lugosi kerület. — Nagybecskereki kerület. — Újvidéki kerület. — Zombori kerület. — Erdélyországi tiszti névtár. — Nagy-Szebeni kerület. Brassói, Udvarhelyi, Beszterczei, Décsi, Szilágy-Somlyói, Kolosvári, Károly-Fejérvári, Szászvárosi kerületek. — Városok tiszti névtára. — Gazdatiszti czim- és névtár. — Pesti ügyvédek névsora. — Pesti cs. kir. közjegyzők. —• Budai ügyvédek névsora. — Budai cs. kir. közjegyzők. — Budapesti orvosok névsora. Magyar- és horvátországi, temes-bánáti és szerbvajdasági közönséges vásárok. — Mindennemű hirdetések. 52—14 mellett legyenek azok bármely kerületbeliek; és ezentúl mindenféle f arany és emszpénzek úgyszinte a statuspapirok bevásárlásával és eladásával fog foglalatoskodni. 1265 3—1 HORVATHsznDUCREDX KAROLINA leánynövelde tulajdonosnő, értesíti a t. ez. közönséget, miszerint Kigyóutczában 6. sz. a. létező intézetét f. September 25-én a váczi-utczában 2—3. szám alatt, Sártory-féle ház l-ső emeletért] teszi át, s ott a következő tanfolyamot f. é. October 1-jén megnyitandja. — Intézetét a t. ez. közönség kegyes pártolásába továbbra is ajánlva, annak élénk részvétét tisztelettel kikéri. 1255 2—1 UJ ELŐFIZETÉS a hírneves magyar színészek és színésznők ARCZKÉP-CSARNOKÁRA, mely már munkában van, s épen olyan díszes összeállítással fog finom chinai papíron megjelenni, egy nagy lapon 40 legjobb magyar színész és színésznő hüt arczképeivel, mint a magyar írók arczképcsarnokának első műlapja, s mely nemzetiségünk leghívebb apostolait egy művészi csoportozatban feltüntetve, diszére fog válni minden háznak s nyilvános terméknek. Előfizetési dij, göngyben megküldve 3 frt uj pénzben. — Bolti ára 5 pírt lesz. Az előfizetési pénzek kiadó — Vahot Imréhez — mielőbb beküldendők, hogy a nyomatandó példányok számára nézve tudhassuk magunkat tájékozni. T. gyűjtőknek 8 után 1 tiszteletpéldánynyal szolgálunk. "Witman?«B, kiadó: Fürdő-bérbeadás. A Nagy-Kőrös városi fürdő a városhoz jól óvott fasorok és kellemes kertek közt vezető úton, 10 pereznyi sétatávolra, a czeglédi országutbani serház-épület mellett van, s mely bár ez évi augusztus hó utóján hozaték létre, folytonosan elérk látogatásnak örvend. A fürdőintézet áll : lakásul használandó két szoba , konyha és éléstáron s egy tágas teremen kívül 5 fürdőszobából, melyek meleg fürdőként vannak felszerelve, s egy ezek közöl zuhany-használatra van alakítva. Ez intézetet egy dús növényzetű disz és gyümölcsfákkal árnyas, több mint 2 holdnyi angol kert veszi körül. Kapcsolatban van vele ételszolgáltatás és sör bor és egyéb szeszes italok mérési joga. A bérlet f. é. november 1-től kezdődő 3 évig terjed ; a bérleni akarók felhivatnak, hogy f. é. sept. 30-dik napjáig írásbeli ajánlataikat evelekben a helybeli polgármesteri hivatalban nyújtsák be, hol a feltételek addig is megtekinthetők, megjegyeztetvén, hogy az offert-leveleket 100 frt bánatpénzzel, mely bánatpénz a bérletet elnyerő részéről biztosítékképen is fog hagyatni, lássák el. Nagy Kőrösön U 59 sept. 12-én. 1263 A nagy-körösi részvényes fürdőtársulat igazgatósága. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN, 1859. BARÁTOK TERE 7. SZÁM.