Pesti Napló, 1859. szeptember (10. évfolyam, 2865-2889. szám)

1859-09-16 / 2877. szám

□ál a csend meglehetősen fenntartatott. Az új csiszár Fezbe ment, hogy magát kikiáltassa. HSTI POSTA. Pest, sept. 15. A „Patrie“ és a „Constitutionnel“ sept. 12-dikéig még nem szakasztották félbe a hallgatást, melyet az isme­retes monsteuri jegyzék óta követnek. A többi lap is, kevés kivétellel, a­helyett, hogy a hivatalos lap jegy­zéke fölött saját ítéletét mondaná, inkább pályatár­saiét állítja össze. A „Gazette de France“ a sajtó­nak ezen félénk magaviseletében újabb bizonyítvá­nyát látja annak, mennyire elsatnyult a jelen közi­gazgatási nyomás alatt a sajtó, miután még oly lapok sem bírnak elég bátorsággal, kimondani a mi szivö­­kön van, a­melyek a „Moniteur“-rel teljes szivökből egyetértenek.­­ Már az a hír is szárnyalt, hogy a császári kormány maga is megsokalván a nagy bátortalanságot, egy jegyzékben maga fel akarja szólítani a lapokat, használják fel jobban azon szabadabb mozoghatási kört, vagyis inkább tü­ze­­delmet, melyet a mostani hatóság irányukban gya­korol, h­a minél alkalmasint sikeresebb eszköz fogna lenni, ha a mostani sajtótörvényekbe azonnal szabad­elvű reformok hozatnának be. A nem hallgató kivételek közé tartozik a franczia sajtóban a „Presse.“ E lap azt mondja, hogy egy részben nagyon világos az, a­mit a „Moniteur“ be­szél, csak az a kár, hogy oly későn beszéli. Csak há­rom hóval ezelőtt sem így beszélt a császár az ola­szokhoz, s a „Presse“ idézi a minap e lapban is idéz­ve volt milánói kiáltványt, melylyel III. Napóleon az olaszokat Viktor Emánuel zászlója alá szólítja, addig is, míg „egy nagy ország szabad polgárai“ lesznek. A „Presse,“ a „Moniteur“ nyilatkozata után, ekké­­pen látja a helyzetet: „Vagy a főherczegek vissza­mennek bármi módon államaikba, s akkor Ausztria szerinte szükségesképen visszanyeri erkölcsi felsősé­gét Olaszországban, még pedig ezúttal az eddigieknél jobb körülmények közt; vagy pedig az olaszok, min­den áron és körömszakadtáig ragaszkodván azon fel­híváshoz, mely Milánóból jun. 8-tól intéztetett hozzá­­jok, makacsul „egy nagy ország polgárai“ akarnak lenni, s ekkor arra kell készen lenni, hogy ma­gukra hagyatnak, s hogy mint 1849-ben az egye­netlen harczban megdőlnek.“­­ A „Presse“ azon­ban tagadja, hogy Francziaország feladatát oly ér­telemben fejezte volna be, hogy az olasz kérdés ál­tal ezentúl érdekelve ne lenne. Azt mondja, hogy az utóbbi háború, melyet az olaszok óhajtottak, de nem reméltek, és a­melyben ők magukat compromittálták, a franczia kormány, a piemonti kormány és Olaszor­szág közt oly solidaritást és közös felelősséget terem­tett, melyet a „Moniteur“ egy frázisa el nem enyész­­­tethet. Végül a „Presse“ csak az európai congressus­­ban látja a kisegítőt, olyan congressusban, a­minőt Anglia kiván. A „Pays“-ben sept 12-ről ez olvasható: „A mai olasz lapok s legújabb moniteuri jegyzékről igen ügyesen, s oly modorban beszélnek, mely sok poli­tikai szellemre mutat azon férfiaknál, a­kikre jelenleg a herczegségek kormánya van bízva. Legelőször is kijelenti az „Indépendente,“ hogy a Moniteur-czikk sem neki, sem a szárd minisztériumnak nem volt újság, sem váratlanul nem jött. Az olasz lap csupán azt az egyet találja a hi­vatalos lap czikkében, hogy a főherczegek nem fognak erőszakkal visszahelyeztetni, más szóval , hogy Olaszor­szág népei ezentúl szabad maguk fölötti határozással fognak bírni. Ezen nyilatkozatot —­­gy szól az „Indé­­pendente“ — nem lehetett ünnepélyesebben és világo­sabban adni. Az „Opione“ eleinte egybehangzik az „In­­dépendente“vel, hanem mégis talál néhány kifogást azon kötelezettségek ellen, melyeket Ausztria Velenc­ét ille­tőleg elvállalt.“ — Párisban egyébiránt mint Londonban a Chi­­n­á­b­ó­l érkezett jóbposták sept. 12-dikén a moniteuri jegyzéktől és a középolaszországi eseményektől meglehetősen elvonták a közfigyelmet. A franczia fő­városban senki sem kétkedik egy hatalmas expeditio szükséges voltán, mely a mennyei birodalom boszan­­tásainak véget vessen.­­ A nyugati hatalmak szövet­ségének barátai azt hiszik, hogy ezen váratlan ese­mény által a két kabinet közti viszonyoknak barát­ságosabbakká kell alakulniok. Ez talán majd megvi­gasztalja a párisi börzét, melyen sept. 12-kén az ár­folyamok azért állottak igen gyengéik, mivel bizonyos moniteuri jegyzékről szállongott a hír, melyben a lon­doni és párisi kabinetek közötti vélemény-szétágazá­­sok az olasz ügyben, oly élénkséggel valának elő­­adandók, mely a kölcsönös ellenkedést nagyon is ki fogta volna tüntetni. — Mindjárt a tienzsini szerződés megkötésével azon hír terjedt el, hogy a chinai császár, abban bi­zonyos kötvények végrehajtását soha sem fogja elfo­gadni. Az is tény, hogy a mongol herczeg Sangkolin­­sin (Sang-Wangyay), ki a chinai fejedelemnél nagy kegyben áll, mióta 1854-ben, a Pekinget fenyegető Taiping-forradalmárok ellen oly fontos szolgálatokat tett, a múlt télen, tetemes haderőt gyűjtött Tientsin kö­zelében, hogy az idegenek előtt az utat Peking felé el­zárja. Továbbá a pekingi újság jún. 6-ról egy emlék­iratot hozott, melyet a főkormányzó Chihliben, Hang­­fu, a császárhoz intézett, annak szükségét bebizonyí­tandó, hogy a Tientsin folyót, mely bizonyos tekintet­ben főutal szolgál a tengerre Peking felé, szilárd erő­művek által kell oltalmazni. E czélból a főkormányzó aláírást nyitott a főhivatalnokok, a birtokosabb lakos­­­ság közt, mely igen gazdagon ütött ki és a horsáni kormányzó 100 ágyút küldött. Az események további folyamát olvasóink már tegnapi számunkból ismerik.­­ Még csak azt teszszük hozzá a hivatalos sürgönyből,­­ melyet az angol admiral Hope intézett Londonba a Peiho partjairól. — A június 17-dikén érkezett oda. Az erődök helyre voltak állítva, de ágyúnak vagy embernek semmi nyoma. A partjárat el volt zárva karókkal és czövekekkel. A követek június 20-dikán a hajóhadhoz csatlakoztak. De érkezésük váratlannak látszott a chinai hatóságok előtt, a­kik nem is mutatták magukat. 25-dikén kísérletet tettünk az átjárat megtörésére, de egyszerre az erőd ágyúi, támogatva a mongol hadak által, me­lyek száma legalább 20,000 emberre ment, és a­melyek fedve voltak, romboló tüzelést kezdettek. Komoly csata folytán az angol hajóhad kénytelen volt visszavonulni, miután elvesztette a „Comoran“, „Lee“ és „Plover“ ágyúnaszádokat. 464 ember harczképtelenné lett, 7 tiszt megöletett, 17 meg­sebesült. A francziáknak 14 halottjuk és 60 se­­besültjök van.­­ A teljhatalmazottak visszatértek Shang-Haiba, China egyéb részén csend uralkodik, Canton miatt nincs félelem, de a tatár csapatokat jó­nak látták lefegyverezni. A „Times“ rettentő megtor­lással fenyegeti a „barbárokat és azt kívánja, hogy Anglia és Francziaország, vagy Anglia egyedül is azonnal kezdje meg a háborút China ellen. -- B­é c­s­b­ő­l, sept. 14-ről tudósítják a „P. Ll.“-ot. Metternich herczeg néhány nap alatt ismét Pá­risban leend, és magával viendi azon feltételeket, me­lyek alatt Ausztria kész megbízottat küldeni a nagy­hatalmasságok congressusába. A herczeg fel van ha­talmazva kinyilatkoztatni, hogy Ausztria ezen felté­teleket mint conditio sine qua non-t tekinti, és így azoknak utólagos módosításába nem fog bele­egyezni. Miután e feltételek lényegesen különböznek azon feltételektől, melyektől Anglia a congressusbani részvétét feltételezte, így most arról van szó, hogy Anglia az ő feltételeit az ausztriai feltételek intenziója szerint módosítsa. Hogy franczia részről Olaszország­ra nézve indítványok létettek, ez bizonyos, hogy ezek Bécsben minő fogadtatásban részesültek, ez csupán Metternich herczegnek Fárisbani megjelenése után fog kitűnni. A „Pesti Napló“ magán társürgönyei. Bécs, sept. 15. A legújabb birodalmi tör­vénylap jelenti, hogy a nemzeti kölcsön ka­­matjaihozi felülfizetésre 1859. October, no­vember és december hónapra tizenöt száz­­tól­ határoztatott. Bécs, sept. 15. Metternich herczeg ma este indul Párisba. A salzburgi új nagytemplom ég, az erős tűz még el nem oltatott. (Oest. Corr.) Felelős szerkesztő: KIRÁLYI PÁL MAGÁN­HIR­D­ETÉSEK. Emich Gusztáv könyvkiadó­ hivatalában Pesten megjelent, s minden hiteles könyvárusnál kapható. EMICH GUSZTÁV magyar- és erdélyországi NAGY KÉPES NAPTÁRA 1860-ik szökő évre. Szerkeszti Wi»il«.C B mii««. Ára négy uj forint. □P ». C X«.­­■ «» m. s A szokott naptári rész. — Hazai gazdászat és közhasznú isme­retek Kubinyi Lajostól. — Közhasznú házi orvos. Életrend. Környei Já­nostól. — Házi gyógyszerek K. Ferencztől. — Természettudomány: A föld. Kubinyi Lajostól. — A tenger színe K—i. — Új találmányok. — Földrengés. Humboldt Sándor után K—i. — A fecske. — A veréb. — Tündérhon az északi sarkon. — Az éghajlat. — A lőpor K—i. — Törté­net és életírás: Gróf Széchenyi Fér. Mátray Gábortól (képpel). — A ma­g­yar huszárok. Remellay Gusztávtól (képpel). — Dózsa Dániel. Ozoray­rpádtól (képpel). — Kisfaludy Sándor emléke a nemzeti múzeumban. Ozoraytól (képpel). — Johanna D’Arc, az orleansi szűz (képpel). — Hírneves külföldiek : Dürer Albert s Ozoraytól (képpel).— Lord Byron. Dalios Gyulától. — Berchel Vilmos. Bodortól. — Burns Robert a Skottok Petőfije. Dalios Gyulától (képpel). — Leonardo da Vinci. — Macaulay Tamás Babington. Dalios Gyulától (képpel). — A gyalui csatatér. — A sztrecsenyi vár. — Britton Tamás a zenész kőszépárus — Körösi Csom­a Sándorról. D. Á. (képpel). — Morosini Tomasina III-ik Endre édes­anyja (képpel). — Szépirodalom. — Fulkó lovag. Jókai Mórtól. — Új évre Fejes Istvántól. — Sári néni. Petőfi Sándortól (képpel). — A hazáért. Dózsa Dánieltől. — Misemulasztó. Thpli Kálmántól. — Egy ártatlan ha­­zugs­ág. Vértesi Arnoldtól. — Hazámhoz. Losonczy Lászlótól. — Dani Bácsi. Medgyes Lajostól. — Az öreg halász. Kormos Bélától. — A sze­relem. Szűcs Mihály­tól. — Csend. Kuliffay Edétől. — A nagy világ képekben. — Oroszlán-vadászat Afrikában (képpel). — Egy nap és éj­jel az afrikai pusztákon (képekkel). — Visegrád. Turcsányi Gyulától (képpel). — A bajmóczi várkastély és óriási hársfa. Kelecsény Józseftől (képpel). — A bajmóczi gyógyforrás. Körösi Sándortól. — A pannonhe­­gyi könyvtár. Vahot Imrétől (képpel). — A Matyók Borsodban. — A lo 1021 LUEFFM. Kristóf téren ffBSVNB, tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy « mindennemű ikllcsszt­papirszelvényeket a legolcsóbb dij 1264 ÉRTESÍTÉS. 3—1 Néhai báró Palochay Sándor hagyatéki uradalma, — a szulini savanyu viz általjában elismert becsének további fenntartása tekintetéből — a tisztelt közönség érdekében felhiva érzé magát — Sáros megyében kebelezett sz. k. Eperjes városától 8 mértföldnyi távolságra eső szulini savanyu vizforrást f. évi sept. hó 1-ső napjától kezdve házi kezelés alá venni, minek folytán a nevezett uradalmi jószágigazgatóság részéről ezennel köztudomásra adatik , hogy a szu­lini savanyuvíz szállítása iránti megrendelések bárkitől is közvetlen a forrás helyén Szulinban elfogadtatnak, és pedig ládánként kellően elpakolva 40 kisebb vagy 25 nagyobb üveggel a forrás helyén 4 frt 30 krért osztrák értékben. Azon t. ez. kereskedő urak, kik a szulini ásványvízre megrendeléseket tenni szándékoznak, szíveskedjenek e részben bérmentes leveleikkel a forrás igazgatójához Bertelendy Károly úrhoz közvetlenül fordulni, utolsó posta O-Lubió , — megjegyeztetvén, miszerint a megrendelendő viz elszállítása iránti gondoskodás, az illető vevőket fogja illetni. Végre tudtul adatik, hogy a szulini viz szállítmányára nézve az uradalmi jószág-igazgatósággal Tóthfalván Szepes megyében — utolsó posta Késmárk — több évre is szerződések köttethetnek. B. Palochay uradalmak jószágigazgatósága. 1262 291 LEÁNY-NEVELŐ TANINTÉZET. Sokfelől nyilvánított kivonat folytán van szerencsém a tisztelt szülőket érte­síteni, hogy legfelsőbb engedélylyel el­látott leány-nevelő és tan­intézete s­zámos oktatói személyzete azon hely­zétbe tesz, hogy bejáró növendékül még több helybeli leánykát is elfogadhatok. A tanításfolyam october 1 jén veszi kezdetét. A beiratások az intézet helyi­­ségén (Pest, Lipótváros, Béla-utcza­d-ik szám) naponkint megtörténhetnek. SeltenreichBe-zegh Bozina. sonczi ref. új egyház (képpel). — Szent kereszt. Zombory Gusztávtól (képpel). — Erdőd vára Lanka Gusztávtól (képpel). — Veszprém. Fényes Elektől (képpel). — Dr Batizfalvi gyógyintézete Pesten (képpel). — Radna templomromja Erdélyben.Kőváry Lászlótól (képpel). — A székely nép rövid ismertetése Gedő János irataiból (képpel). — Trophäum a ma­gyar nemzeti muzeum műtárgyaiból és ritkaságaiból (kép). — Hazai adomák. Ő cs. k. Apostoli Felsége czimei. Ő Felsége a császár Felséges Neje. Ő Felsé­geik gyermekei. — Magyarországi cs. k. főkormányzóság. Rem. kath. egyház. Pro­testáns egyházi névtár Cs. kir. birodalmi tanács. Cs. k. birodalmi ministerium. Cs. k. legfels. semmisítő törvényszék Bécsben. — Magyarország öt közigaz­gatási kerületre felosztása: I. Pest-budai terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — II. Pozsonyi terület közigazg. és birósági felosztása járások­ra.— III. Sopronyi terület közigazg. és birósági felosztása járásokra.— IV. Kas­sai terület közigazg. és birósági felosztása járásokra. — V. Nagyváradi terület közigazg. és birósági felosztása járásokra. — Szerb vajdaság és a temesi bánátnak közigazg. és birósági felosztása járásokra. —Erdély felosztása járásokra. — Czim­ és névtár. Magyarország: Budapesti kerület. — Pozsonyi kerület. — Kas­sai kerület. — Nagyváradi kerület. — Sopronyi kerület. — Szerb vajdaság tiszti névtára. — Temesvári kerület. — Lugosi kerület. — Nagybecskereki kerület. — Újvidéki kerület. — Zombori kerület. — Erdélyországi tiszti névtár. — Nagy-Szebeni kerület. Brassói, Udvarhelyi, Beszterczei, Décsi, Szilágy-Somlyói, Kolosvári, Károly-Fejérvári, Szászvárosi kerületek. — Városok tiszti név­tára. — Gazdatiszti czim- és névtár. — Pesti ügyvédek névsora. —­ Pesti cs. kir. közjegyzők. —• Budai ügyvédek névsora. — Budai cs. kir. közjegyzők. — Budapesti orvosok névsora. Magyar- és horvátországi, temes-bánáti és szerbvajdasági közönsé­ges vásárok. — Mindennemű hirdetések. 52—14 mellett legyenek azok bármely kerületbeliek; és ezentúl mindenféle f arany és emsz­pénzek úgyszinte a statuspapirok bevásárlásával és eladásával fog foglalatoskodni. 1265 3—1 HORVATHszn­DUCREDX KAROLINA leány­növelde tulajdonosnő, értesíti a t. ez. közönséget, miszerint Kigyóutczában 6. sz. a. létező intézetét f. September 25-én a váczi-utczában 2—3. szám alatt, Sár­to­ry-féle ház l-ső emeletért] teszi át, s ott a következő tanfolyamot f. é. October 1-jén megnyitandja. — Intézetét a t. ez. közönség kegyes pártolásába továbbra is ajánlva, annak élénk részvétét tisztelettel kikéri. 1255 2—1 UJ ELŐFIZETÉS a hírneves magyar színészek és színésznők ARCZKÉP-CSARNOKÁRA, mely már munkában van, s épen olyan díszes összeállítással fog finom chinai papíron megjelenni, egy nagy lapon 40 legjobb magyar színész és színésznő hüt arczképeivel, mint a magyar írók arczképcsarnokának első műlapja, s mely nem­zetiségünk leghívebb apostolait egy művészi csoportozatban feltüntetve, diszére fog válni minden háznak s nyilvános terméknek. Előfizetési dij, göngyben megküldve 3 frt uj pénzben. — Bolti ára 5 pírt lesz. Az előfizetési pénzek kiadó — Vahot Imréhez — mielőbb beküldendők, hogy a nyomatandó példányok számára nézve tudhassuk magunkat tájékozni. T. gyűjtőknek 8 után 1 tiszteletpéldánynyal szolgálunk. "Witma­n?«B, kiadó: F­ürdő-bérbeadás. A Nagy-Kőrös városi fürdő a városhoz jól óvott fasorok és kellemes kertek közt vezető úton, 10 pereznyi sétatávolra, a czeglédi országutbani ser­­ház-épület mellett van, s mely bár ez évi augusztus hó utóján hozaték létre, folytonosan elér­k látogatásnak örvend. A fürdőintézet áll : lakásul használandó két szoba , konyha és éléstáron s egy tágas teremen kívül 5 fürdő­szobából, melyek meleg fürdőként vannak felszerelve, s egy ezek közöl zuhany-használatra van alakítva. Ez intézetet egy dús növényzetű disz és gyümölcsfákkal árnyas, több mint 2 holdnyi angol­ kert veszi körül. Kapcsolatban van vele ételszolgáltatás és sör bor és egyéb szeszes ita­lok mérési joga. A bérlet f. é. november 1-től kezdődő 3 évig terjed ; a bérleni akarók felhivatnak, hogy f. é. sept. 30-dik napjáig írásbeli ajánlataikat evelekben a helybeli polgármesteri hivatalban nyújtsák be, hol a feltételek addig is megte­kinthetők, megjegyeztetvén, hogy az offert-leveleket 100 frt bánatpénzzel, mel­y bánatpénz a bérletet elnyerő részéről biztosítékképen is fog hagyatni, lássák el. Nagy Kőrösön U 59 sept. 12-én. 1263­­ A nagy-körösi részvényes fürdőtársulat igazgatósága. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN, 1859. BARÁTOK TERE 7. SZÁM.

Next