Pesti Napló, 1859. október (10. évfolyam, 2890-2915. szám)
1859-10-18 / 2904. szám
Ferencz 1791 és 1828.) ékesített, negyedrétű diszkiadásra az előfizető megrendeléseket 8 új írtjával akadémiai pénztárnok Tóth Lőrincz ur fogadja el. — Novemberben következik, hasonló diszkiadásban, s a Ferenczy-Marsalkóféle szobor photographájt képmásával ékesítve az „Akadémiai Emlékkönyv oct. 27- kéröl 1859,“ mely a nemzeti múzeumban tartandó szónoki és költői előadásokat foglalandja magában. — Magános emlékkiadások az ünnepre, melyekre a hazafiak figyelme ezennel fordittatik: 1. Gr. Desewffy József és Kazinczy Ferencz Levelezések, két kötetben; 2. Kazinczy Ferencz és Berzsenyi Dániel Levelezések; 3. Kazinczy Ferencz Levelezése Kisfaludy Károlylyal és ennek körével. Kazinczy Ferencz Munkái diszkiadása is előkészíttetik a legilletékesb kéz által, s róla később az illetőnek külön híradása fog szólani Kelt Pesten, oct. 14. 1859. Toldy Ferencz, akad titoknok. KÜLÖNFÉLÉK. — A „P. Lloyd“ tegnapi esti lapjában irja : „Épen most jött tudomásunkra, hogy a cs. k. közoktatási minisztérium f. évi oct. 8-ki kibocsátványiban a magyarországi cs. k. helytartóságokat oda utasítja, hogy mivel a sept. 1-jén kelt cs. k. nyiltparancs az eddig fennállott nyolca év. superintendentia helyett 12 superintendentát rendel életbeléptetni — a kerületi konventeknek az előbbi felosztás szerinti megtartása nem tüzelhetik el; azért azon esetben, ha ilyen konventek mégis összegyülekeznének, azok szétosztásra szólítandók fel, mi ha nem történnek meg, hatósági rendszabályok alkalmazandók, az illető tagok pedig felelősség alá vonandók. A Dalkedvelők számára, kik a pest-budai dalárdához működő tagokal csatlakozni akarnak, f. év dec.lsején kezdődnek a külön ének-gyakorlati órák. Az előleges beírások minden kedd és péntek esti 8—9 órakor az egylettermében, redout-épület nem történnek, szóbeli bővebb utasítást ad Thill Nándor egyleti igazgató úr, lakásán Lipótváros sas-utcza 8. sz. 1-bem. Azonkívül értekezhetni mindenkor Krenner Károly egyleti pénztárnok urnái, nagyhid-utcza 3. szám alatti játék-kereskedésében. — A nemzeti színházban — mint halljuk — megint elkövettek valamit, amiért valószínűleg megint senki sem fog akarni felelni : Szilágyi Béláné asszonyt szerződtették. Oly tény, mely csak valami privát passióból eredhetett , mert a közönség Szilágyiné asszony játékát, háromszori fellépte alkalmával, igazán csak langyos tetszéssel kísérte , a lapok pedig, bár kímélettel és elismeréssel sietak felőle, de szerződtetését egyhangúlag ellenezték.Egyhangúlag, mondjuk , bár a B. Hírlap és Nefelejts nem úgy nyilatkoztak. E két lapban azonban oly egyén szólott, akinek discretióból -- mi legalább úgy hiszszük — hallgatnia kellett volna, midőn annak ügye forgott fenn , kivel rokonsági viszonyban áll. Az ő felszólalásait tehát nem vehetjük tekintetbe.) — Décsey fényképész — mint a „Vasárnapi Ujság“ban olvassuk — képes vállalatot tervez, mit, ha előbb nem, a jövő tavaszszal szándékozik meginditni. Le akarja t. i. fényképezni Budapest vidékét, a kettős főváros egyes részeit, nevezetességeit, a múzeumi ritkaságokat s Magyarország nevezetesebb városait és vidékeit; mindezeket aztán fényképezés útján többszörözve s szöveggel ellátva kiadni szándékozik, hogy a nevezett tárgyak leghivebb másolatának mindenki jutányos áron birtokába juthasson. Óhajtjuk, hogy e czélszerű terv mielőbb létrejöjön. A budapesti orvosegylet f. hó 14 -én tartott évi nagygyűlésében az egyesület újonnan kidolgozott alapszabályai az első titoknok által felolvastatván, közakarattal elfogadtattak és megerősítés végett a m. cs. k. minisztériumhoz benyujtatni rendeltettek. — Ezután szintén az első titoknak dr. Kovács Endre az egyesület évi tudományos munkálatairól kimerítő jelentést s végre az egylet ez évben elhunyt négy tagjairól említést tett, s p. dr Terczy Manó lipótvárosi t. főorvos és dr Tersényi Zsigmond a pesti orsz. törvényszék- i börtönorvos rövid életrajzát közölvén, az elhunytaknak a tudomány, az egyesület, a budapesti közönség és intézetek iránt, melyekben működtek, érdemeiket szivrehatólag kiemelte, megjegyezvén egyszersmind, hogy a másik két elhunyt tagról sp. dr Eckstein Frigyes úrról dr Bene Ferencz és dr Csorba József úrról dr Brunner Ferencz emlékbeszédeket későbben fognak tartani. Az elnök dr Wagner János tanár a könyv- s pénztár kielégítő állapotát előadván, rendes tagoknak prof. Gerenday József, dr Bene Rudolf, dr Patrubány Gergely, dr Fleischer József, dr Kottor Gyula és dr Jeenik Zsigmond választattak meg. Losonczi Gyürky Pál cs. k. val. bel. tit. tanácsos, cs. k. kamarás és Krassó-megye volt főispánja a közjó és családja jóllétének szentelt munkás életét folyó évi oct. 16 án életének 78. évében befejezvén, hirtelen bekövetkezett tüdő-szélhüdés folytán jobblétre szenderült. A boldogultnak hideg tetemes folyó évi oct. 18-án délutáni 5 órakor itt Pesten, bálványutcza 9. szám a helvét hitvallásnak szertartása szerint koporsóba záratván, Nógrád megyebeli kis-teremei családi sírboltba fognak nyugalomra letétetni, a később tartandó ünnepélyes gyászszertartások további intézkedésnek hagyatván fel. — A több oldalról nagy tetszéssel fogadott „Borászati közlemények“ második részének kiadására nézve a következő sorokat kaptuk : Marosvásárhely 1859. oct 6. Borászati közlemények czimü munkám végső iveiről szóló tudósításomat jelen hó végéig útnak szándékszom inditni minden tisztelt előfizetőimhez; mi is szolgáljon előleges értesítésül. Vajda Dániel. — N.-Oroszi mezővárosából azon szomorú esetről tudósítanak, hogy egy ottani lakos, ki második házasságában boldogtalan volt s alkalmasint ezért való elkeseredésében több ballépésre is vetemedett, sőt világfutóvá is lett, három napi bolyongás után oct. 4-én éjjel haza vetődvén, első feleségétől való három éves fiát, utána pedig maga magát is fölakasztá. Szive fölött első felesége fekete selyemkendőjét találták. Ez esetet tudósítónk következő észrevétellel kíséri: „II.Oroszi mezővárosa népessége nem üti meg a két ezeret, mégis három évtized alatt négy oly gyilkosság színhelye volt, mely rém tartozik a közönségesek közé. Ezek elseje férj-, másodiké apa-, harmadika ön-, negyediké pedig gyermek- és öngyilkosság. N.Oroszi férfi népe józan, takarékos, mérsékletes és munkás: várjon hol itt a hiba ?“ Az 1859-iki jul. 1-től sept. 30-ig a m. n. muzeum számára részint ajándékozott, részint megvett tárgyak. (Folytatása és vége.) III. Képtár. A csongrádmegyei cs. kir. hatóság részéről a szegvári megyeházból beküldettek néhai gróf Brunszvik József és gróf Károlyi Lajos főispánok arczképeik. Dr. Doleschall Gábor néhai gróf Eszterházy Károly egri püspök arczképét. A pesti műegylet Weber Henrik által festett „V-dik Ferdinánd magyar király koronázása“ czímű képét, a magyar képcsarnoki egylet Madarász Viktor „Hunyady László halva“; Marasztoni Jakab „Szerzetes“; és Marasztoni József „domborművet ábrázoló bachansok“ czímü képeiket ajándékozó. IV. Természetosztály. A) Állatország. A magyar természettudományi társukat 123 darab kaliforniai madarat, Gyulai Gaál Béla cs. k. tengerészhadnagy 4 brazíliai kígyót és 5 habarczfélét, Kováts Gyula múzeumi őr 2 nevető sirályt és 2 rendes halászkatojást, egy ismeretlen egy bibirezon cserhártyájú és szemhéjú házi galambot, Nagy Imre bátorkeszi plébános egy különös idomú tyúktojást, Kubinyi Ágoston aranypontyot, Anker Rudolf 2 ritka rovart, Rinkó József 1 darab rákfélét ajándékoztak. Csere utján egy hód , egy flamingo-csontváz és 4 rendes csöntörtojás szereztetett. B) Növényország. Jankovics Vincze különös idomú szőlőtökét. Nemcsik János nagykőrösi senator pöfeteg gombát. Balogh Mihály tanár mesterségesen összefont buzakalász csoportot. Hüttner Mária 2 gránátalmát. Kovács Gyula 10 féle ritkább külföldi növényt ajándékoztak. C) Ásványország és földtani tárgyak. Gigler József borostyánkői plébános több helybeli ásványt és sziklafajt. Margittai Gábor mérnök 5 példány nagyváradi márványt, de Doleschall Gábor 100 év lefolyása alatt mézkéreggel bevont hordót ajándékoztak. D őslénytani tárgyak: Csekonits Endre hallstadti csiszolt ammonitot, Halasy Béla szarvaskoponyatöredéket és kisebb marhakoponyát, Bossányi Rudolf cs. k. kamarás 4 szarvasszarvat, Dorner József tanár őselefánt agyartöredékét, Walter László őselefánt zápfogtöredékét — ajándékoztak. E) Kézműtani osztály. Polányi Károly egy villám által elváltoztatott tégladarabot ajándékozott. Pesten oct. 1-jén 1859. Kubinyi Ágoston, magyar nemzeti muzeum igazgatója. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG, London, oct. 13. A lapok a franczia császár bordeauxi beszédével foglalkoznak. „A bordeauxi érsek minden nagy phrasisjai mellett sem kell felednünk, jegyzi meg a Times, hogy a franczia egyeduralom feje és ultramontán clerusa a nap nagy kérdését illetőleg ellenkezésben vannak egymással... A császár beszédében érintett programm nem forradalmi, mindazáltal mérséklete mellett is megütközést idéz elő azon clerusban, melynek magaviselete téve szükségessé annak elmondását.“ A „Morning Post,“ „Daily News,“ s több lap tetszéssel fogadják Napóleon érintett beszédét. A„Morn Post“ és „Daily News“ Ausztria viszonyát Poroszországhoz is tárgyalják és pedig — mint előbb már a „Globe“ — határozottan porosz részre állanak. A „Daily News“ dicséri a szász-koburg-garcai herczeget, hogy oly „bátran“ megfelelt Ausztriának. A „Morn Post“ pedig már arról beszél, hogy forma szerint megszűnt a szövetség Ausztria és Poroszország közt, s nem kis fontosságot tulajdonít a kormányzó herczeg és orosz czár találkozásának, mely Varsóban vagy Berlinben fog történni. „Oroszország közeledése, mond folytatólag, nem bir többé azon visszahatási jelentősséggel, mint Miklós czár idejében, s nem szabadítja meg Manteuffer úr barátjait érdemlett ostracismusuktól. Oroszország gyakran barátja a reformoknak házán kivül, s most otthon sem ellensége.“ A „Times“ egy turini sürgönyt közöl, mely szerint Napoleon herczeg ezen hét vége felé Londonba megy, hol öt napig mulat. Tegnap esti city-czikkében írja a „Times“ : „Napoleon császár, párisi hír szerint, arra nézve, tanácsos-e valamely eszméért háborút folytatni, ellenkező nézetre tért, s elhatározá, hogy anyagi kárpótlást kíván Szardiniától. Ezen hirre a consolok 1/400-tel estek alá, s e sülyedés akkor sem változott többé, midőn immár az érintett hir határozottan megcáfoltatott. A „Moniteur de l’Armée“ azon közlése, hogy a mi volt ind seregeink nem akarnak China ellen önkényteseknek menni, ha csak biztosak nem lesznek az iránt, hogy franczia ezredek fogják őket segíteni, s szintén feltűnt, mint ha szövetségesünk első katonai lapjában megjelent nevezetes kohomá ny.“ A „Globe“ azon hitt, mintha lord Canning ind főkormányzóságából visszahivatnék, alaptalannak nyilvánítja. Woolwichban hadiszerek készítésével, a múlt hónap folytán, legalább 8658 ember foglalkozott. Valamint Németországban Humboldtot csakhamar Ritter Károly követte: úgy kísérte sírba rövid időn Stephenson Robert Angliában hir°s pályatársát Brunelt. Stephenson szintoly nagy, vagy talán még nagyobb volt, mint ember, mint amilyen híres mérnök volt. Ezer meg ezer főtt sterlinget adott évenként jótékony célokra; ismerősei, barátai, gyermekeit önköltségén növeltette. Tanítványai csaknem imádták jósága miatt. Kellemesebb társaskör alig volt Londonban, mint az övé. Pályatársai közül is mindenki egyaránt hódolt érdemeinek. Sok érdeme van már ifjú korában a gőzmozdony készítése, vasutak építése körül. Roppant tevékenysége a vasútrendszerek tervezése és kivitele közül nemcsak Angliára, hanem Németországra, Schweizra, Dániára, Toscanára, Canadára, Egyiptomra és Indiára is kiterjed. Hidjai közöl csak a menai-utban épített híres hidját említjük, és a Victoria- hidat a Szt. Lörincz folyón. A csöves hidak rendszere szoros összeköttetésben áll nevével. Mint államférfin a conservativ párthoz tartozott az ipar terén e nagy nyitó 1847 ben először képviselte a parliamentben Whitbyt. „Titania“ nevű yachtját Piatzi Smyth tanárnak rendelkezése alá adta tudományos vizsgálatokra a Teneriffa körül, s a newcastlei irodalmi és bölcselmi társulatnak 1855-ben 3100 font sterlinget adott. Schiller százados ünnepét a németek Angliában is megütik — a kristálypalotában. A Great Eastern próbájáról (Weymouthból Holyherdba) a legjobb tudósítások érkeznek. Csak egy órai zivatar tánczoltatta meg a nagy szörnyeteget, azontúl legkisebb inogását sem lehet érezni. A Morn. Post azt mondja, hogy a császár bordeauxi beszéde félelmet idéz elő az ultramontánok táborában, s reményt és bátorságot önt az olaszokba. „Egyébiránt, úgymond, semmi új nincs azon beszédben. Tíz év előtt hasonló előterjesztéseket ten Francziaország a vatikánhoz — mind hasztalan.“ A czikket következő szavakkal végzi a Post: „A harettér változott. Nem Olaszország és Ausztria közti küzdelemről van többé szó, hanem a császári Francziaország és a pápa székvárosa közt.“ A Times végre fennebb is érintett czikkét ezen szavakkal fejezi be: „Nem a császár tanácsaitól, vagy a pápa engedményeitől várhatják a rómaiak sorsuk javítását, hanem saját bátorságuktól és függetlenségüktől.“ Egy másik czikkében a pármaiakat védi a Times, habár kárhoztatja a „különben méltán gyűlöltnek“ mondott Anvitin elkövetett barbár gyilkosságot. A kényuralom, úgymond, elaljasítja az embert, s a szabadság nem olyan mint bármely adomány, melyet csak el kell fogadni, hanem szokni kell hozzá. A kicsapongások és tévedések nem azt mutatják, hogy igen korán adatik a szabadság, hanem hogy igen soká Vissza volt tartva. Egy borzasztó, gyalázatos tett miatt, melyet a kényuralom alatt baromivá lett póttömeg elkövet, nem kellene felednünk a többi olaszok, egész Középolaszország példás magaviseletét tíz hónapon által sat. London, oct. 13. A „Herald“ is ugyanoly szellemben nyilatkozik a franczia császár bordeauxi beszédéről, mint a „Times" és „Daily News.“ Többek közt mondja a tory lap: „A római papi uralom igen jól tudja, minő fontos szolgálatokat. Jön Francziaország mostani dynastiájának, de III. Napóleon nem segélyre szorult trónkövetelő többé, hanem szilárdul ül a trónon. Kedve kerekedhetik egyszer eldobni azon létrát, melyen fölemelkedett, s bízván a hadsereg ragaszkodásában, melyet győzelemre vezetett, a polgárságban, melynek anyagi érdeket előmozdítá, s az egész nemzetében, melynek bizalmát egy szabadelvű ötlet, egy adag dicsőség,valamely nagy „eszme“ által mindenkor megszerezheti, — a papsággal kötött szövetséget nélkülözhetni véli. A császárnak a pápára egyáltalában nincs annyira szüksége, mint ennek amarra. A pápa ennélfogva nem tekintheti puszta fenyegetésnek , amit Napóleon a franczia seregeknek Rómából visszahívását illetőleg mondott. Azt olvassuk a bordeauxi beszédben, hogy a pápa „világi“ hatalma nem áll útjában Olaszország függetlenségének és szabadságának, — de mit ért a császár „a világi uralom“ alatt, s mi felel meg Pio Nono álmainak, két merőben különböző dolog.“ Az „Advertiser“ már, szokott túlságában azt várja, hogy a pápa Napóleont excommunicálja. FRANCZIAORSZÁG. Párist October 13-kán egész nap egy sereg nyugtalanító leír zavarta, s a börzén minden érték rögtön alászállt.Egyszerre elkezdék beszélni, hogy Rómában felkelés van; hogy Garibaldi és a pápai csapatok közt Romagnában összecsapva történt; hogy Algesiras előtt az angol és franczia flottához tartozó hajók összeütköztek; hogy Bourqueney úr, az eredmény iránt kétségbe esve, Zürichben úti leveleit kivette; hogy a franczia minisztérium összeállításában mély változás készül; hogy a St. Cloudban tartott miniszteri tanács viharos volt, és hogy a császár aggasztólag roszul lett. Ezen hírek közöl egy nem valósult, a kormány azonban jónak látta azokat világosan is meghazudtoltatni a „Corresp. Havas“ által, a Bourqueney úr Zürichből lett állítólagos rögtöni visszatérését illető hírre különösen kijelentetvén: „A zürichi értekezlet munkálatai végükhöz közelednek. A franczia és osztrák kormányok teljesen egyetértenek minden pontra nézve, kivévén azt, mely a lombard adósságot illeti. Az illetők azonban úgy vélekednek, hogy ezen utóbbi nehézség, melynek megoldása ugyan meglehetős kényes, hamarjában el fog háríttatni, és hogy a békeszerződés aláirathatik. Hozzáteszik, hogy a congressus késedelem nélkül össze fog gyűlni, mihelyt a meghatalmazottak e szerződést aláírták.“ — Hasonló értelemben nyilatkozik, amennyire a távirati jelentésből kivehető, oct. 14-ken a „Constitutionnel.“ Valóban a vigasztalás nem látszik egészen feleslegesnek , mert a „Nord“-nak Páriából még oct. 10-ről is így irnák: „Az esett érzésemre, hogy Zürichben a békeszerződés aláírása valóban elhalasztathatnék azon nehézségek folytán, melyeket Ausztria támaszt, és amelyeket Metternich Rikhárd herczegnek Biarritzban léte alatt kiegyenlíteni nem lehetett. Az osztrák nagykövetnek utolsó beszélgetése a császárral, az Oldenburg herczeg és Cowley lord jelenlétében ment végbe. Metternich by hosszasan kifejté az okokat, melyek miatt Ausztria azt sürgeti, hogy a békeszerződésben újra ki kell tenni a villafrancai előzetes pontokat, amennyiben azok a főherczegek visszahívását illetik. Igaz, hogy Ferencz József Császár megígérte, hogy birtokaiktól megfosztott családtagjai visszahelyezésére erőszakot használni nem fog, ámde azok visszahívását elvileg elvégre mégsem kötötték ki komoly okok nélkül a villafrancai alappontokban. Ugyanazért a végleges szerződés szerkezetében meg kell tartani, és tisztelni kell azokat. „A császár azt felelte, hogy a villafrancai béke óta a népek oly egybehangzással, s oly erélylyel nyilatkoztak a főherczegek visszatérése ellen, hogy itt már azon bevégzett tények egyike van meg, melynek számbavételét az igazság és a legmindennapibbeszélyesség parancsolják. Minek tehát a herczegek visszahívását említeni a végleges szerződésben, ha az meg nem történhetik. A csatlakozás oly más természetű kérdés, melyet Európának szabadságában áll congressuson elfogadni vagy viszszavetni, anélkül, hogy szomorú összeütközéseket idézne elő. „Metternich herczeg - folytatja a „Nord“ tudósítója — nem hajlott ezen megjegyzésekre, sőt kijelenté, hogy Ausztria nem fogná aláírni a békeszerződést, ha az a villafrancai előzésektől eltérne, ami fenn nem forog. (Ez már úgy látszik a tudósító véleménye), miután Francziaország úgy egyezett a herczegek visszatérésébe, ha az a népek akarata által eszközöltethetik, de arra nem kötelezte magát, hogy azokat erőhatalommal helyezze vissza. — Metternich bg sietett hozzá tenni, hogy ő mélyen sajnálja ez eseményt, mely Francziaország és Ausztria közt a baráti viszonyok újra felvételét elnapolná.— A császár azt tanácsolta az osztrák alkudozónak, közölje Ferencz József Császárral azon fontos okokat, melyeknek a jelen körülmények közti Felségét arra kell indítaniok, hogy a villafrancai alappontok értelmét azoknak túlfeszítésében (exageration) ne keresse.“ A tudósító hozzáteszi, hogy Cowley lord October 10-kén Londonba futárt küldött, oly részletes sürgönyökkel, melyekben az angol nagykövet számot ad a császárral tartott beszélgetéseiről Biarritzban, és annak Metternichnggel folytatott társalgásáról. Ugyanazon lap szerint, a Párisba érkezett londoni szárd követ d’Azeglio Emánuel marquis, ott azon toscanai, pármai, modenai és romagnai küldöttségeket fogja támogatni, melyek Középolaszország óhajtásainak a császár elé terjesztésével vannak megbizva'' ~T, oct* 13-Tól azt mondja, hogy az adósság kérdése, melyen Zürichben meg nem egyezhettek congressus elé fog terjesztetni. ' ' TéJ kiáltványa, valamint azon erőteljes rendszabályok, melyekhez annak parancsából a hatóságok az Anviti meggyilkolásabeli főrészesek elfogatását és megbüntetését illetőleg nyúlt vala Páriában jó benyomást tettek. — Nem tudom — jegyzi meg a kölni lap párisi levelezője, vájjon ezen lépések után hitelt adhatok-e azon tudósításnak, hogy a pármai franczia konzul, midőn a feltételes utasítást megkapta, a franczia lobogót lakásáról valósággal bevonta volna. — Azt azonban más lapnak is kiabul trátor vagy a középolaszországi dollgokat italában fekete színben látná, s mint már előbb úgy különösen most a pármai merénylet után jelentéseiben azon meggyőződést mondaná ki, hogy a herczegségekben a nyugalom és rend csupán franczia megszállás által tartathatik fenn. Természetesen csak akkor, ha az illetők úgy vélekednek, hogy az annexió eismerésének gyakorlati eszközét alkalmazni nem . A nápolyi tudósítások az előbbieknél kedvezőbben hangzanak. A római határszélen álló nápolyi csapatok ugyanis, mint állíttatik, épen nem fognak Romagna és a herczegségek ellen felhasznált ,tű, hanem csak egészségi zárvonalt képeznek a forradalomnak Nápolyba szivárgása ellen. de Débatee a császár bordeauxi beszédéről következőleg nyilatkozik : „Oly okirat ez, melynek politikai fontosságát egész Európában felfogni és méltatni fogják. E beszéd végszavai, melyekben a császár azt mondja, hogy az igazságot higgadtsággal kell keresni, nem pedig az égő szenvedélyekre hivatkozni — a mai viszonyok közt figyelmet fognak gerjeszteni. Oly értelemmel és horderével bírnak * Felhívás a pesti kath. legény-egylet ügyében. Negyedik éve telik, hogy hazánk fővárosában bibornok hg primás és esztergomi érsek ő eminentiája által a mesterséget űző középosztály vallás erkölcsi és tudományos kiképezésére kath. legény-egyet alapittatott, és 1856-dik évizept. 8-kán itt Pesten ünnepélyesen megnyittatott. Eddig körülbelül 1400 mesterlegény, legtöbbnyire Pest-Budáról, és Magyar- Erdélyország különféle városaiból, de sokan egyéb ausztriai tartományokból és külföldről is csatlakoztak az egylethez, és hosszabb vagy rövidebb ideig élvezték az egylet jótékonyságát , buzgón részt vevén a vallás-erkölcsi és tudományos előadásokban. Ez által az egyház és haza jó s hasznos fiai s tagjaivá törekedtek magukat kiképezni. Szerénytelenség volna tőlem, ha az egyletben eddig felmutatott sikerről bővebben szólanék. Az egylet fővédnöke, hazánk bíboros főpapja, meggyőződvén a tett élőhaladásról, ismételve tisztelte meg az egyletet, és boldogította az egyleti tagotat magas látogatásával. Ő és. Fensége Magyarország főkormányzója, Albrecht Főherczeg, elismerő magas részvétét méltóztatott az egylet irányában kifejezni. Hazánk magas püspökei, s más t. ez. egyházi és világi urak pártfogásukra méltatták eddigelé az egyletet, melynek következtében lehetségességön, az elmúlt három év alatt a tetemes költségeket fedezni. Legmélyebb hálaköszönetet mondok ezennel is az eddig befolyt bárminemű adakozásokért. Azonban az egylet fönntartására és fönnállásának biztosítására állandó jótevőket vagyok kénytelen, a jó ügy érdekében, minden tisztelettel felkérni. Ily állandó jótevők nélkül az egylet fönn nem állhat. Állandó jótevőnek pedig fog tekintetni mindaz, ki az egylet czéljaira évenkint két új írtot biztosítani szíveskedik. Tisztelettel felhívok s felkérek tehát ezennel minden, a mesterlegények vallás erkölcsi és tudományos kiképezését szivén viselő hazafit és honleányt, szíveskedjék ez évi járulékkal az egylet állandó jótevőinek sorába lépni, azon jutalmazó indulattal, hogy egy nagy horderejű egylet fönnmaradásához tevékenyen járul. A kegyes adományokat tisztelettel alulirthoz (Pesten, kegyesrendüek épülete, 35. sz.) kérem utasítani. ,Isten áldja a tisztes ipart. Pesten, oct. 1. 1859. A védelőljáróság nevében Szabóky Adolf, m. k. kath. legény-egyleti elnök. — Nemzeti színház Oct. 15 kén : Markovits Ilka k. a. uj szerződött tag első felléptéül: „Éjszak csillaga,“ opera 3 felv. irta Seribe, zenéjét szerzette Meyerbeer. Markovits Ilka k. a. első fellépése igen szépen sikerült, gyakorlott coloraturájával és ércttisztaságú trilláival, főként az 1-ső felvonásban, hol alkalma volt bemutatni e nemű ének tehetségét, néhányszor a legmelegebb tapsokra ragadta az igen szép számú közönséget. Játéka is több mint kezdőtől követelni szabad, és ha a folytatás méltó leend a kezdetre, úgy a kisassz. szép reménynyel nézhet művészi jövője elébe. Ho 1tósy L-né mint rendesen kitűnőleg adta bravour szerepét. Benzaur mint Gricenko gyakran megnevettette a közönséget. — Oct. 16-án „Mátyás király lesz“, történeti színmű 5 felv., irta Szigligeti.