Pesti Napló, 1859. október (10. évfolyam, 2890-2915. szám)

1859-10-08 / 2896. szám

adók rovására kibocsátandó kincstári bonok 32 millió értékre emeltettek. — A tocanai ideiglenes kormány, azon nyilatkoza­tát, hogy működéseit jövőben Victor Emánuel király nevében fogja gyakorolni, következő kiáltvány­­nyal kiséri: „Toscanaiak! Képviselőitek gyülekezete kinyilatkoz­tatta, hogy Toscanának erős akarata részét tenni a sa­voyai házból származó Victor Emánuel király kor­mánya alatt álló erős alkotmányos királyságnak. A mo­denai, pármai és romagnai gyűlések egyhangúlag hason­ló határozatokat hoztak. Ezen ünnepélyesen nyilvánított óhajtások meghallgattattak. Ő felsége a király elfogadta a toscanai, modenai, pármai és romagnai népesség ön­­kénytes hódolatát, és kinyilatkoztatta, hogy souveraini­­tásának első ténye leend azon jogokat érvényesíteni, me­lyeket ezen népességek rá ruháznak. „A népek és a király ezen cselekménye a legtörvénye­sebb és legerőteljesebb köteléket képezték, mely egy ki­rályt és alattvalóit kürülövedzhet. Az igazság fűzte azt össze, a mennyiben az idegen — vagy az idegenhez ra­gaszkodó kormányaiktól elhagyatott népek szükségét érezték annak, hogy maguk gondoskodjanak sorsukról azáltal, hogy a nemzet függetlenségét figyelemben tartot­ták. A Napóleon és Victor Emánuel által vitt háború ezen jognak ünnepélyes megismerése volt: czélja ▼ala Olaszországot az ausztriai uralomtól megszaba­dítani, és az olasz nemzetiséget megalapítani. Minden olasz hivatva volt hasznot húzni e szerencsés körül­ményből, és Közép Olaszország népei siettek fegyvert fogni. A toscanaiaknak jutott a kettős tisztelet Olasz­ország hírneves zászlója, és egyszersmind a franczia sas legyőzhetetlen szárnyai alatt szolgálhatni. Ezen, egy oly háborúhozi összesereglés, melynek nem hó­dítás, hanem nemzeti emancipatio volt czélja, egy új olaszországi királyság képezésére jogosított fel, a mely­hez Európa többi államai csupán elismerésüket, nem pe­dig szentesítésöket adhatják, miután ez, a választó né­pek, és a választott király ünnepélyes, és önkénytes ösz­­hangzásából ered. Rájuk nézve az alku bevégzett, és megmásolhatatlan, rájuk nézve az erős királyság bevégzett dolog, és a megválasztott király, az ő ki­rályuk. Addig azonban, míg a megválasztott király a toscánai állam gyeplőjét maga venné kezébe, a mostani kormánynak arra nézve, hogy ő felsége ne­vében kormányozhasson, annak magas nevével kell magát megtisztelnie és megerősítenie. Ily módon bizton fog előhaladni az olasz nemzet újjáalakítása, minden aka­dály egymásután el fog enyészni, és Európa békéjét és valódi egyensúlyát az olaszok egyetértésének és szilárd­ságának fogja köszönhetni. Toscanaiak­­ kormányotok ezennel tudtul adja , hogy hatalmát jövőben ő felsége Victor Emánuel megvá­lasztott király nevében fogja gyakorolni.“ — Kelt Flo­­renezben, 1859. sept. 29. (aláírva) Ric­as­o­l­i minisz­terelnök és belügyminiszter, C. R­i­d­o­l­f­i közoktatás­ügyi és ideiglenes külügy ; E. P­o­g­g­i igazság és kegye­­lemü­gyi; Fr. Busacca finánca­, kereskedelmi és köz­­­munkaügyi; B. Savagnoli egyházügyi miniszterek; C. de C­a­v­e­r­o, hadügyet vezető miniszter; C­e­l­e­s­t­i­n­o B­i­a­n­c­i, főtitkár. OROSZORSZÁG, Sz. Pétervár, sept. 29. A csá­szár sept. 29-kén esti 11 órakor érkezett Moszkvába, s mindjárt a pályaudvartól útját Tula felé folytató Mint táviratilag jelentve volt, 27-kén utazott ő felsége Khaskowból Tsugonieffbe, hol a még gyengélkedő S­a­m­y­­ tartózkodik. A császár a hirkoszorús emirt fiával együtt maga elé vezettető, s azután csapat­­szemlét tartván Khaskowba ismét visszatért. A csá­szár oct. 27-re Varsóban szándékozik lenni, hová azon időre Oroszország minden európai diplomatája meg­­hiva van. — S a m­i­­, mihelyt egészségi állapota megengedi, Moszkvába fog vitetni, hogy e vá­rost megtekintse , vagy inkább — hogy a város által magát bámultassa; ugyanezen czélból fog Sz.­­Pétervárott is néhány napot tölteni. Beszélik, hogy a czár azon kegyességéért könyörgött volna, engedtet­nék meg neki hátra levő életidejét Mekkába tölteni, de e kérése nem engedtetett meg. Az orosz főváros­ból Kaukázus Jugurlója Kalugába fog vitetni, Orosz­ország egyik ős városába, mely főhelye a hason­nevű kerületnek, Occa folyam partján, 160 versb­­nyire Moszkvától. Samyl itt egy szép és kényel­mes házban fog lakni, ugyanabban, melyben Er­zsébet czárné férjének I. Sándornak halála után, Tal­anrogból történt visszautazásakor huzamosabb ideig tartózkodott. — Ezen ház az emirnek élet­hossziglan engedtetett át, valamint megengedtetett neki, hogy háreme nősei közül hármat magánál tart­hasson ; ezenkívül 10,000 ezüst rubel nyugdíj hatá­­roztatott számára; követőinek 2—3000 esü­st rubel lesz évi járuléka; ezek azonban az emír legidősebb, mintegy 30 éves fián kívül alig vannak négyen. TÁVIRA­TI JELENTÉSÉBL Kopenhága, oct. 5. Tscherning azon aján­latának tárgyalása nyittatott meg, mely szerint a kor­mányról felvilágosítás kivántassék a közös alkotmány 23 ik pontjának alkalmazása felöl, a vitatkozás mind­azonáltal eredmény nélkül maradt. Orla Lehman az indokolt napirendet ajánlotta, ajánlatát mindazon­által visszavonta. A tanács elnöke megjegyezte, miszerint a kormány folytonosan törekszik Holsteinnak a többi dán mo­­narchiáhosi alkotmányos visszacsatoltatására. Erre Tscherning visszavonta indítványát, valamint szintén Le­hman is lemondott indítványozott felira­táról a királyhoz. T­r­­­e 81. oct. 5. Fiorenczből f. hó 1-ről érkezett hi­telt érdemlő tudósítások szerint az egész népesség közt nagy elégületlenség uralkodik, és rövid idő alatt nagy fordulat várható a törvényes rend előnyére. (6. C.) Bologna, sept. 29. A „Nazione“ bizonyítja, hogy a romagnai küldöttségnek elfogadtatása Párisban nem fog elmaradni. A küldöttség tagjai közül H­e­r­co­la­u­s herczeget, és conte M­e­s­t­i­t is említik. (D. C.) Parma, oct. 4. Az itteni nemzetőrség öt zászlóal­ja egy légióba olvasztatott, parancsnokául marcheso Dellarosa neveztetett ki. Turin, oct. 2. Az „Unione“ egy tudósítást közöl, mely tele van panaszokkal a forradalmi kormány pénztékozlása felett. Milánó, oct. 4. A „Lombardia“ megerősíti azon hírt, hogy a szárd kormány egy körjegyzéket inté­zett a nagyhatalmasságokhoz, Közép-Olaszországot illetőleg, melyben a turini kabinet a csatlakozás kér­désében saját módja szerint­­ nyilatkozott. (D. C.) Igazítás. Lapunk tegnapi számának esti postája utolsó rovatában előforduló florenczi tudósításban ezen tétel: „Úgy látszik, mintha Francziaország világosan akarna nyilatkoz­ni Toscana csatlakozása mellett a következőleg igazítan­dó ki: „Úgy látszik, mintha Francziaország világosan akar­na nyilatkozni Toscana csatlakozása ellen.“ KÖTI POSTA, Pest, oct. 7. Mióta Párisban tudomásra jutott, hogy Zürich­ben valamennyi meghatalmazott teljes ülést tartott (a­­­mire nem volt példa a munkálatokat bevezető ülés­­ óta) azóta senki sem kétkedik, hogy a conferentiák vége közel van, írják is October 4-ről az „Indépendance”-nak, hogy elvileg minden be van fejezve Zürichben, s az eredmény már tudva is volna, ha egy egészen törté­­netes esemény nem jött volna közbe. Mint látszik ugyanis, az utolsó jegyzőkönyv felolvasásakor, azon pillanatban, midőn épen valamennyi meghatalmazott ki akart egyezkedni minden pont iránt, egyik kö­zülök azon észrevételt téve, hogy a végleges szerke­zetben oly helyek fordulnak elő , melyek külön­­féleképen értelmezhetők. Minden félreértés kikerü­lése végett némely változtatások lőnek indítványoz­va ; azonban Colloreda gróf nem akará elfogad­ni az uj szerkezetet, mielőtt az iránt Bécsbe jelen­tést tenne Ezt írják az „Indépendance“ nak, mihez a táviró után még csak azt említjük, miszerint oct. 5-kén a párisi börzén azon hir volt elterjedve, hogy Zürich­ben nehézségek adták elő magukat. Oct. 4 dikén ugyanott még azt beszélték, hogy azon beszéd, melyet a császár Bordeaux­ban tartand, igen békésen fog hangzani, jelentvén, hogy minden nehézség el van hárítva. Ez meglehet, de csak akkor, ha a békekötés addig alá leend írva, s ha a congres­­zusról némi bizonyosság lesz szerezve. E tekintetben még semmi bizonyost nem mondhatni. Sok függ Anglia magatartásától, melynek képviselője, Cowley lord, e pillanatban B­­­a­r­r­i­t­z-ban van. A hírek ugyan, me­lyek bizonyos körökben el vannak terjedve, a lord uta­zásának ezéljául a China elleni expeditió iránti egyet­értést jelölik ki; azonban vannak oly tudósítások is, melyek a lord jelenlétében azon közeledés eredmé­nyét akarják látni, mely Anglia és Francziaország olaszországi politikája közt állítólag létrejött.— Biar­­ritában egyébiránt jónek-mennek a neves egyéniségek, Alba herczeg és herczegnő is megérkeztek oda, s Metternich­ig aligha fog eltávozni onnan a csá­szár elutazása előtt, a kinek indulása f. hó 10-dikére van határozva. — A „Patrie“-ban oct. 4-ről a következő jegyzék­­ olvasható : „Egy sürgöny Rómából oct. 1-jéről azt jelenté, hogy­­ azon hir terjedt el, miszerint a pápai kormány a Viktor Emánuel király által a romagnai küldötteknek adott fe­lelet hírére a sz.­széknél levő piemonti nagykövetnek úti­­leveleit megküldte. Ezen hír mostanig nem bizonyult be. „Megjegyezzük egyébiránt, hogy még ha a tény való volna is, az a két ország közt jelenleg fennálló diploma­­tiai helyzeten semmit nem változtatna. Valóban a kolos­torok javait tárgyazó törvénynek Piemontban tett megsza­vazása után a római udvar mindjárt visszahívta a maga Turinban volt képviselőjét, és csupán a sz. atya iránti tiszteletből történt, hogy a piemonti kormány megtartotta eddig követét Rómában. E szerint de la Minervaur elutazása semmi esetben nem bírna azon fontossággal, melyet sokan ahhoz kötöttek.“ — Brenner úr Francziaország nápolyi követe Marseilleben hajóra szállt, hogy állomására visszatérjen. —A Lloydnál Londonban a múlt hét folytán már 40 teljes hajótörés van bejelentve. Legroszabb sorsa volt Kalkuttából Nyugatindiába menő „Sah-Jehan“ nevű járműnek, mely tűz által lett semmivé. 300 kulival ment s négy álló napig volt a hajó egy része láng­ban, hasztalan várva a szabaditót. Végre a kulikat hirtelen összevert tutajokra rakták, s azóta semmit sem tudni e szerencsétlenekről ; a legénység, mint­egy 30 főnyi, naszádokra ült, s öt napi kínos bolyon­gás után a sík tengeren végre „Vasco de Gama“ nevű hajó vette föl. Admella gőzössel nyugati Ausztrália p­rtjain 87 ember veszett el, más hajótöréseknél is többen találták sirukat a tengerben. — Nápolyból sept. 27-ről írják az „Ind. B.“nek, hogy F­­­a­n e 11­­ dandártök egy mozgó hadoszlop­pal rendeltetett az abruzzok vidékére, hol a három tartomány kormányzatát is azonnal kezébe veendi. A csapatok három dandárból állanak Viglia és de Be­nedicts tábornokok és Bonnano ezredes paranc­snok­­­ságaik alatt. Egy másik mozgó hadoszlop Fonseca tábornok vezénylete alatt fog alakíttatni; a lovassá­got Colonna ezredes vezényli. Ezen csapatok rendel­tetése — mint mondják — hadgyakorlatokat végezni. Erre a fent idézett lap levelezője megjegyzi, hogy hadgyakorlatokra nem szükséges oly nagy mennyiségű kartács és hegyes golyót szállítani a határok felé. Majd minden csapatok elmentek már; a tábori lézeret és a kezelési személyzet sept. 27-én volt elindulandó. — Egy nápolyi érsek és bibornok egy körlevelet bocsátott ki egyházmegyéjében, melyben többek közt jelenti, hogy „tekintve a nehéz próbát, melyet a ró­mai anyaszentegyháznak kiállnia kell, — a papi fel­szenteléseket fölfüggeszti.“ A „Pesti Napló“ magán társürgönye. Párma, oct. 6. And­fs gróf volt ezredes, a herczegi ház híve, tegnap, az itteni nép által a legkegyetlenebb kínzások közt meggyilkol­tatott. Nemzetörségi csapatok már későn jelen­tek meg a rémület színhelyén. (Oest. C.) Felelős szerkesztő: &IMÁ1LYI IPAS*. MAG­AN-HIRDET­ESEK 1261 *—17 CIRCUS FOURAUX I ITTI I?­YTUIZ II Európa első bohócz­a Lili Lb VV VML, közreműködésével szombat oct. 8-én nagy előadás. gyagy- Kezdete 5 órakor. — Pénztárnyitás 4 órakor. 1319 L 31 LEÁNYNEVELO-INTÉZET megnyitása. Slomia Jozefa (légii Albuzzi *»«■..h«igy tisszetettel jelenti a t. ez. szüléknek, gyám és gondnokoknak, hogy leánynevelő tanodájában, mely felsőbb engedelemnél fogva, Bécs­ben, belvárosi „Köinerhof“-utczában levő 738 szántu háznál van, az 1859-ki tanulási év i­dő folyamát őszhó (október) 15-kén nyitja meg, melyben a tanítandó tárgyak főkép ezek : a keresztény katholika­szt. vallás, természet- és világtörténet, földleírás, természettan, számtan, s a szépirodalom kezdete, né­m­­t, franczia, olasz, angol és magyar nyelv, s minden­féle női munkák a tökéletes kimivelésig; évi fizetés pedig egy kosztos leányért t­ 30ért osztrák értékben, mely pénzmennyiség mindig előre s évnegyedenként fizetendő. Minthogy pedig a tulajdonos igazgatónő ezen már 5 év óta fennálló leánynevelő intézetét most is csak a tanodahely megna­­gyobbítása miatt, és legelőször teszi közhírré, bátorkodik egyszers­mind ez alkalommal saját érdemeire nézve, miket itt szerénységből elhallgat, azon t. ez. szülék, gyám­ és gondnokok becses vélemé­nyeire hivatkozni, kik gyermekeiket már ezen intézetben neveltették. Azon t. ez. szülék, gyám és gondnokok tehát, kik leányaikat nevelés és kimivelődés végett, ezen intézetbe szándékoznak adni, sziveskedjenek leveleiket Bécsbe, „Stock im Eisen“ téren levő 622. számú házhoz, Lechner Rudolf könyvkereskedésébe küldeni, hol egyszersmind az intézet és tanrendszer terve is meg­­található. Folyó évi eszhó 15 hétől fogva tehát az intézet igazgatónéja egész szives készséggel fogadja a t­­er­­szüle­ket, gyám és gond­nokokat fennemlitett nagyobbitott lakában, és ígéri, hogy a reá bízandó gyermekeknek — lelkiismeretes, s egyszersmind anyai gondos felügyelete alatt, és mindenekben szoros fenyíték és rend­tartás mellett leendő anyagi, szellemi és erkölcsi kimivelésük által, hivatási kötelességének eleget tenni, s igy mind a magas kormány várakozásának, mind a szülők reményeinek tökéletesen megfelelni, legbuzgóbb, legszentebb törekvése leend. Emich G. könyvkiadó­ hivatalában Pesten megjelent, s minden hiteles könyvárusnál kapható. MUCH OSZTÁV magyar- és erdélyországi NAGY KÉPES NAPTÁRA 1860, szökő Évn­é. Szerkeszti ~w m­l jhs. a u zen .as. Ára egy uj forint. ■JD s» as- Ab » fi « au. s A szokott naptári rész. —Hazai gazdászat és közhasznú is­meretek. Kubinyi Lajostól. — Közhasznú házi­orvos. Életrend. Kör­­nyei Jánostól. — Házigyógyszerek K. Ferencztől. — Természettu­domány. A föld. Kubinyi Lajostól. — A tenger színe K—i. — Új ta­lálmányok. — Földrengés. Humboldt Sándor után K—i. — A fecske. — A veréb. — Tündérhon az északi sarkon. — Az éghajlat. — A lőpor K—t. — Történet és életirás. Gróf Széchenyi Fer. Mátray Gá­bortól (képpel) — A magyar huszárok. Remellay Gusztávtól (kép­pel). — Dózsa Dániel. Ozoray Árpádtól (képpel). — Kisfaludy Sán­dor emléke a nemzeti múzeumban. Ozoraytól (képpel). — Johanna D’Arc, az orleansi szűz (képpel). —Hírneves külföldiek : Dürer Albert . Ozoraytól (képpel). — Lord Byron. Dallos Gyulától. — Herchel Vilmos. Bodortól. — Burns Robert a Skottok Petőfije. Dallos Gyulától (képpel). — Leonardo da Vinci. — Macaulay Tamás Babington. Dal­los Gyulától (képpel). -- A gyalui csatatér. — A sztrecsenyi vár. — Britton Tamás a zenész kőszenárul — Körösi Csom­a Sándorról. D. Á. (képpel). — Morosini Tomasina III-ik Endre édes anyja (képpel). — Szépirodalom. — Fulkó lovag. Jókai mórtól. — Új évre Fejes Ist­vántól. — Sári néni. Petőfi Sándortól (képpel). — A hazáért. Dózsa Dánieltől — Misemulasztó. Thpli Kálmántól. — Egy ártatlan hazug­­s­ág. Vértesi Arnoldtól. — Hazámhoz. Losonczy Lászlótól. — Dani Bácsi. Medgyes Lajostól. — Az öreg halász. Kormos Bélától. — A szerelem. Szűcs Mihálytól. — Csend. Kuliffay Edétől. — A nagy világ képekben. — Oroszlán-vadászat Afrikában (képpel). — Egy nap és éjjel az afrikai pusztákon (képekkel). — Visegrád. Turcsá­­nyi Gyulától (képpel). — A bajmóczi várkastély és óriási hársfa. Ke­­lecsény Józseftől (képpel). — A bajmóczi gyógyforrás. Körösi Sándor­tól. — A pannonhegyi könyvtár. Vahot Imrétől (képpel). — A Matyók Borsodban. — A losonczi ref. us egyház (képpel). — Szent kereszt. Zombory Gusztávtól (képpel). — Erdőd vára Lauka Gusztávtól (kép­pel). — Veszprém. Fényes Elektől (képpel). — Dr Batizfalvi gyógy­intézete Pesten (képpel). — Radna templomromja Erdélyben, Kőváry Lászlótól (képpel). — A székely nép rövid ismertetése Gedő János ira­taiból (képpel). —• Trophäum a magyar nemzeti muzeum­ műtárgyai­ból és ritkaságaiból (kép). — Hazai adomák. Ő ca. k. Apostoli Felsé­ge czimei. Ő Felsége a császár Felséges Neje. Ő Felségeik gyermekei. — Magyarországi cs. k. főkormányzóság. Rom. Kath. egy­ház. Pro­testáns egyházi névtár. Cs. kir. birodalmi tanács. Cs. k. birodalmi mi­­nisterium. Cs. k. legfels. semmisítő törvényszék Bécsben — Magyar­or­­szág öt közigazgatási kerületre felosztása: I. Pest-budai terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — II. Pozsonyi terület köz­­igazg. és bírósági felosztása járásokra. — III. Sopronyi terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — IV. Kassai terület közigazg. és bírósági fel­osztása járásokra. — V. Nagyváradi terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — Szerb vajdaság és a temesi bánatnak közigazg. és bírósági fel­osztása járásokra. — Erdély felosztása járásokra. — Czimi­ és névtár. Ma­gyarország: Budapesti kerület. — Pozsonyi kerület. — Kas­sai kerület. — Nagyváradi kerület. — Sopronyi kerület. — Szerb vajdaság tiszti névtára. — Temesvári kerület. — Lugosi kerület. — Nagybecskereki kerület — Újvidéki kerület. — Zombori kerület. — Erdélyországi tiszti névtár. — Nagy-Szebeni kerület. Brassói, Udvarhelyi, Beszterczei, Déési, Szilágy- Somlyói, Kolosvári, Károly-Fejérvári, Szászvárosi kerületek. — Városok tiszti névtára. — Gazdatiszti czim- és névtár. — Pesti ügyvédek névsora. — Pesti cs. kir. közjegyzők. — Budai ügyvédek névsora. — Budai cs. kir. közjegyzők. — Budapesti orvosok névsora. Magyar- és horvátországi, temes-bánáti és szerbvajdasági közön­séges vásárok. — Mindennemű hirdetések. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN, 1859. BARÁTOK TERE 7. SZÁM.

Next