Pesti Napló, 1859. október (10. évfolyam, 2890-2915. szám)
1859-10-22 / 2908. szám
241—2908. 10-ik évi folyam Szerkestési Iroda: Főmunkatára: b. Kemény Zsigmond. Lipót-utem 6-dik szám. 1-aő emeletesstlami részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlan levelek csak ismert keséktől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi rémét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz inténendifik. Hirdatmemrek divi* 0 n«»nos petit-sor lssen brketésné! 7 ujkr. Helyeve. akaetm«nyekaija. val8n30 ^ Magánya* 4 hasábos petit-sor 26 5kt Duna-gőzhajózási tárca-1 a 1100 ft. p. p........................—. — 89 60 Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . — — — 1859. ■Szombat, oct. 22. Blöfteezési föltételek: VIDÉKRE, pentán Félévre . . . 10 frg 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 fr* 95 kr. a.’ért. rasili, kankk terén Félévre . . . 10 frt 60 kr/a. ért l Évnegyedre . . 5 frt % kr. a. ért B ECSI B O R Z E. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. Alaxa*dóa»Ág. IOct.21.iQct.20. 57.-os osztrák ért. 100 írttól . • —- —• i 68. 75 5 %-03 néma. kölcsön 100 írttól 77 70 . —■ 57.-08 1851-ki B. sorosat 100 frt —. — I 94. — 57.-ce metalliquoa IDO frt. . . 72.10 —.— 4V..-C* n I. 100 írt —, - 64.50 4$-ot ” „ 100 frt 67.S'l-ob " ’ 100 frt 43.-2V V.-OB , . ICO frt 86.-, 171-ce ; „ 100 frt 14.25 1834-diki sorsolással 100 frt —• — 330.— ISSS-difci..........................100 frt —• — 117.— 1654-dikl.........................100 frt —. — 109.50 Gemo-rentpapirok 42 lire auftr. — — 15.50 Feiótolsemantosítási ek. 57,-mi als- auest. 100 frt . . • 81. — 57,-cesffiagyarorssági 1O0 frt —.— *2.50 57,0» bánsági, horvát és __ sxláv. 100 frt.......................—•— BV.-Oí gallionai 100 frt . . . — — 72.50 37o-os bukovinai 100 írt . . . —.— 69.— 57,-os erdélyi 100 frt . . . —• — 69.50 5*/« -os más bírók, ország. 100 frt —.— 83.— 57,-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867“10 ••«••••• ““ ■ Részvények. i Kenusat! bank (ex div ) darabonk. 394 — —. — í Hitelint&et 200 frt anstr. ért. 206.10 ----- ji Alsó-anstriai esc. bank 500 frt p. — 547. Oot.21.[Gct.20. Éjssi ki vaspálya 1000 n 1. . . — 1822— 111 k m v & s p’á 1ya 200 frt p. (6&1 frank)...........................—. —1262,50 Nyuszti pálya 200 frt p. (170 frt —857,-os befizetés) .... —. •- 170.25 Délé*cák egy bek. német 200 frt p.. 134 50 Tiszai 200 ft pr. (100 frt befus.) -105.Lombard közp. eláss 200 ft osztr. bel*. 80 ft (407, befizetés.) . -- — 120 — Galibátéi (Károly-Ipajos) 200 ft p. p. (307, befizetés) . . . —. — 61. — Pozsony n.-szombati I-er kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 28 Poisony-n. szombati H-saor kibocsátott 200 ft pp. . . . — -- 44 — Rustshrádi 500 ft pp....................~ — —. — Asssig-tepliczi 200 ft pp. . . . —. — —.— Zilo E-lavalek A n. bank. 6 év. 5%-ot pp. 100 ft. —. — 98. 75 „ „ „10 év. 57.-os pp. 100 ft. -, - 94 -„ ” „ sorsolh. 57, PP- 100 ft. - — 87.50 ” „ 12 hó 57. a. ért.. 100 ft. —. - ICO. -5*/. n árt. 100 ft —. — 84 — A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért............................— ■ — *6 — Danagőzhsjóz. társ. darabja 100 ft p. p. . . . —. — 102. 50 Triesti államkölcsön db 100 ft pp. 120. — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . — — 80.50 Sály 40 ft p. p.............................—. — 39. 60 Pálffy 40 ft. p. p. ... ------ 88 60 Clary 40 ft. p. p...........................—- — *6 — St Gende 40 frt p. p. ... —. — **. — Windischnítz 20 frt p. p. . . —. — 24. 26 Waldstein 20 frt p. p...................— 25. — Keglevich 10 frt p. p........................ — 14. 25 Váltók (devisek). •) három hónapra. Amsterd. 106 holland frt 27, • . —• — —.—■ Augsburg 100 frt délnémet értékben 4 Vi®/«...........................104 101 —•.— Oct. 21|Oct20 Berlin 100 tallérért 4% • . . —"I*' Boroszló 100 tallérért 4% . . —. — —. — Frankfurt (Mién. m.) lóért délnémet ért. 8*/.% .... —. —. 104 25 Sanaa 100 frank . . . 4'/2% —, j —. — Euwaburg 100 márk-bankóért 2% —. — 91.50 Lipcse 100 tallérért 6*/^ . . . —— Livorno 100 toscanai uráért 6% —, —, - London 10 font sterlingért 2 '/„% 121.10, —.— Lyoa 100 frankért 31/* . . . —. —, —. — Kiiano 100 írtért aust. ért 5% —.— —. — Marseille 100 frankért 3% • ----------—. — Paris 100 frankért 8*/» • • • • — 48.10 Prága 100 frt aust. ért 5*/# . . —. — —. — Iriest 100 írtért augat. érték 5% —. — —. — Felenete 100 frtaaszt. érték 5*/g —• — —. — A n. bank váltó’ számitolása 5% A nemzeti banknak az állampapírokra való főleg. kamatje 0% b) I, a t u tá n 81 na p. Bukarest 100 oláh pinazter . . —. 17 50 Stambal 100 török pinaster . . —. —. — Arany póannamak. Császári arany......................5.78 —. — Beevés arany................................... 5.75 Korona...........................................—.— 16.65 Estist...........................................—. 20 — Napoleons d'or............................—. — 9.67 Orosz imperiale......................—. — 9.90 A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben 18.50 V48UTXEHETEK IRBUKá Padról Váradra, Descreczenbe: 4 Ar. 15 p. d. 1 5 óra*, ragg. Sseknokrél Aradra: 10 ó. 15 p. r. 9 ó. 43 p. e. s , N.-Váradra 4 ó. 20 p. d. u. 4 4.4 p r. Püspök-Ladányról N.-Váradra: 1 ó. 40 p. d. a. 1 ó. 44 p. éj. Szelünkről Debrecz. Miskolcx: 9 ó. 58 p. r. 9 ó. 5 p. estre. Festrél Arad, Temesvár: 4 ó. 15 p. d. a. 5 ó. r. Szegedről Temesvárra 111 ó. 34 p. éj. 2 ó. éj. Püspökladányról Szolnok-Arad: 1 ó. 86 p. d. a. 0 ó.86 p. éjj Miskolciról Pestre : 2 ó. 5 p. r. 7 ó. est. Debreczenból Pestre: 12 ó. 7 p. d., 9 ó. 10 p. e. M.-Váradról Pttep.-Ladányra : 10 ó. r. T. ó. est Aradról Pestre: 10 ó. 40p. est 8 ó. 5 p. est. Szoljokról Pestre: 4 ó. 4 p. r. 4 ó. 20 p. d. n. feMMVárról Szegedre: 7 ó. 54 p. e. 6 ó. 10 pjr. Szegedről Pestre: 1 ó. és. 12 ó. dél. Pástról Bécsbe: 9 óra r. 9 ó. 25 p. est. Iij-Brónyról Bécsbe: 9 óra 6 p. délután. Bécel Pestre: 6 ó. 30 p. r. 7 órak. est „ „ Győr-Uj-Baőnyre: 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és. Brann-rossitsi 200 ft pp . . . . ~ —. — „ .. elsőbbséggel 200 ft. —. — —. — Duna- és hajózási társulat 600 ft pp............................—.— 437. Osztrák Lloya-társulat Triesztben 500 ft. pp.................................— • — 240 — Budapesti láncahid 500 ftp. —.290 —Oct.21.]Oct.20. A gailicsiai föld hittetézete 47,-os 100 ft. p. p. .... — —■ • — 2 t*8bbségi kötvények. Nyugati pálya 57,-os 100 ft. p. p. —- — 89 50 A i i r m vas p. 500 frasik. darab. —, 127.— Északi vasp. 100 p. p. . . . . —,— 90.50 Lombard-velenczei 500 frank. —— 120 — Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . . ----- —• — Jegyzőkönyve az „Érmelléki borkereskedelmi társulat“ Debreczenben tartott közgyűlésének, s az ott rendezett borkiállításnak. Mindenki örömmel üdvözlé az érmelléki borkereskedő-társaságot már az eszme első megpendítésével. — Annyival sajnosabb, hogy most mindjárt elejénte némi fennakadása van végleges megalapítása körül. E tárgyban a következő sorok intéztetnek hozzánk, melyek közlésére minden laptársunkat fölkérjük a czikkíró nevében. (Szerk.) Folyó hó 9-én érkezett el az idé, melyben a magas belügyminisztérium változtatásaival ellátott alapszabályokat, egy e czélra engedélyezett közgyűlés , bírálata alá lehet terjeszteni. S e közgyűlésnek lett volna hivatása a társulat alakításával megjutalmazni a bortermelők nemes áldozatkészségét, kik az okszerű, de költséges javításokat, legtöbb esetben nélkülözések árán, s a végletekig hajtott erőfeszítéssel léptették életbe. De a közgyűlés , bár érezte nagy horderejű hivatásának egész felelősségét, a magas minisztérium által megállapított szerkezet felolvasása után, nem egyezhetett bele, hogy oly elvekre építse a társaságot, melyek a kisebb részvényesek befolyását lehetetlenítve, a felügyelet jogát egészen a gazdagabb tagok kezeibe játszanák. Az ezen közgyűlés elé terjesztett alapszabályok 48-ik §-ában ugyanis csak öt részvényesnek adatott egy szavazat. Ezen elv a társulat életét veszélyezteti, mert a részvényesek kétharmadát képeő kisebb szőlőbirtokosok egész raja megtagadja pártolását, ha a társulati jogok fejenkénti gyakorlata tölök megtagadtatnék. Sőt, ha az egyéni nézetekben különböző részvényesek csoportosítása, még az egy helyen lakók között is, kétes sikerű feladatnak marad, akkor annak, kivitele az Érmelléken lehetetlenséggel válik határossá , mert a részvényesek nagy távolban szétszórt lakása s az ezzel kapcsolatban álló helyi érdekek különbsége miatt, öt véleményt egy kalap alá szorítani, a meggyőződés feláldozása nélkül nem lehetne. Továbbá, nem érthetett egyet a k. gyűlés az alapszabályok 27-ik §-ának azon rendeletével sem, hogy az igazgatás ellenőrzésével megbízott választmány tagjai csak az Érmelléken lakó részvényesek sorából választassanak. E helyett méltányosabbnak s a távollakók kívánalmait megközelitőbbnek tartanák, ha a választmány fele részben érmellékiekből, felében pedig vidékiekből alakíttatnék. Végre, az időszaki szükségek és érdekek megbírálásánál káros korlátozást találtak a 44. §. azon határozatában, mely a közgyűlések helyiségéül kizárólag csak az Érmelléket jelöli ki; holott, meglehet kereskedelmi számítások, a gyűléseknek másutti tartását követelnék. Hogy ezen ozok, melyek a társulat létesülését akadályozzák, kellő változást nyerjenek : megbizatott az alakító választmány, hogy a magas belügyminisztériumnál a szükséges módosítások engedélyezését kieszközölni igyekezzék. Addig is azonban, míg ezen folyamodás szükséges pályáját megfuthatná, az égető szükség követelésének engedve, a mindennél drágább idő fölhasználva, megbízza ezen közgyűlés az alakító választmányt, hogy oly aláírási íveket köröztethessen , melyen magukat a részvényesek, a fennemlített három §§. módosításának föltétele alatt, kötelezhessék. Ami az alapszabályok köztudomásra juttatását illeti: miután a társulat még rendelkezhető tőkével nem bír, hazafias kérelemmel fordulunk a hírlapszerkesztőkhöz, hogy mindenkor tanúsított ügyszeretetek által vezéreltetve, alapszabályainkat közlönyeikbe fölvenni szíveskedjenek. Másnap october 10-én, a meglepő fény és választékos ízléssel rendezett és felállított érmelléki borok bírálata kezdetett meg. A kiállított borok négy osztályban soroztatva kerültek bírálat alá. Egy osztályt képezett az 1857 és 1858-ik évi közönséges bor, második osztályba tartoztak ugyanezen évi bakar borok, a harmadik osztályt alkották az érett borok, 1856-ik évtől egész 1850-ig bezárólag, míg a negyedik osztályban azok Boroztattak, melyek 1849-ik évről visszafelé számított időben termettek. Minden osztály egy külön biráló választmány ítéletére bízatott, s ezen választmányok gróf Degenfeld Imre, Gyür-ky Antal, Mezősy László és Tóth János urak elnöklete alatt, a részletes kitüntetéseken kívül, általában és egyetemesen kifejezték az érmelléki borok ragyogó szépsége és jóságáról szerzett meggyőződéseket. A közgyűlés pedig kedvesen teljesített kötelességének tartja háláját és köszönetét kifejezni, azon mélyen lisztes vendégek iránt, kiket a közérdekek iránti hazafias lelkesedés és kortársi rokonszenv hoztak körünkbe. A műértő gonddal és választékos ízléssel rendezett borkiállítás fénye azokra sugárzik vissza, kik a kiállítási teendők nehéz szerepét megbízva és önkénytesen magukra vállalák. A debreczeni casino által nagylelkűen átengedett gyönyörű helyiségében rendezett borkiállításunk, szükségleteinek beszerzését, a casino lelkes elnöke Simonffy Sámuel úr vezette. Kacskovics Iván ur gazdag növényházának virágaival koszorúzta meg hazafias vállalatunkat; Kis Lajos és Kis Sándor urak, egy szép jövőre jogosított gyümölcskiállitással emelék az ünnepély változatosságát és érdekét, és Irinyi János ur a berendezés és diszités nehéz föladatát, nevéhez és érdemeihez méltólag oldotta meg. A kitüntetett borok sorozata. Kitűnők: 1822-ki székelyhídi bakar Papánek Lajosé, 1820 ki székelyhídi bak. Papánek Lajosé, 1836-ki székelyhídi bakar Papánek Lajosé, 1841. székelyhídi bakar Kosztka és társáé, 1846. szent-imrei bak. Dalmy Károlyé, 1847 tasnádi gróf Mikó Imréé, 1846-ki közönséges tasnádi gróf Mikó Imréé, 1834. k. kágyai közönséges Reviczky Menyhérté, 1855. székelyhídi bak. Penkert Mihályé, 1855. diószegi bak. Volfard Józsefé, 1855 ki székelyhídi bakar Horváth Józsefé, 1856 ki diószegi bak. Novák Jozefáé, 1866 ki nagy lágyai bakar Rimay Jánosé, 1855. székelyhídi közöns. Kosztka és társáé( 1855. diószegi közöns. Lukecs Mihályé, 1856. szent-imrei közöns. Molnár Andrásnéé, 1856. peeri közöm. Latinovics Móré, 1857. székelyhídi bak. Horváth és társáé, 187. jankai bak. Radó Jánosé, 1858. székelyhídi bak. gr Stuberberg Józsefé, 1858. székelyhidi bak. Sebestyén Lajosé, 1858. székelyhidi bak. Jezerniczky Györgyé, 1858 ki székelyhídi bak. Benyovszky Antalé, 1858. székelyhídi bak. Armós Bálinté, 1853. tasnádi bak. Faulvetter Ferdinándé, 1858. diószegi bak. Radó Jánosé, 1857. diószegi közöns. Szele Györgynéé, 1857. k. jankai közöns. Brunner Edéé, 1857. jankai közöns. Radó Jánosé, 1858. székelyhídi közönség. Horváth Józsefé, 1858. székelyhídi közöns. Benyovszky Antalé, 1858. kiskagyai közöns. Molnár Györgyé, 1858. kiskagyai nyeste fehérből szűrőit Molnár Györgyé, 1858. székelyhídi főtibor Kálmánczhelyi Lajosé, 1848-ki tasnádi asszú Kőmives Jánosé, báró Bánffy szőlejéből. Jelesek: 1834. székelyhídi bak. Horváth József és társáé, 1834. székelyhídi bak. Armós Bálinté, 1827-ki székelyhídi bakar Koszika és társáé, 1827. jankai bak. Vas Benjáminé, 1841. tasnád szarvadi bak. gróf Degenfeld Imréé, 1846. kiskágyai bak. Reviczky Menyhérté, 1846 székelyhídi bakar Papánek Lajosé, 1848. kiskagyai bak. Reviczky Menyhérté, 1848. székelyhídi közöns Horváth József és társáé, 1852. székelyhídi bakar Gyalokay Lajosé, 1852. tasnádi bakar gr. Mikó Imréé, 1851. kagyar bak. Rimay Jánosé, 1856. székelyhídi bakar Armós Bálinté, 1856. székelyhídi bakar Horváth József és társáé, 1851. székelyhidi bakar Horváth József és társáé, 1865. székelyhídi közöns. Horváth József és társáé, 1856-ki székelyhídi közöns. Horváth József és társáé, 1855. diószegi közöns. Radó Jánosé, 1857. székelyhidi bak. Bozsó Györgyé, 1857. székelyhídi bak. gr. Stubenberg Józsefé, 1857. jankai bak. Szőllősy Jánosé, 1857. székelyhídi bak. Ercsey Imréé, 1857. székelyhídi bak. Armós Sándoré, 1857. székelyhídi bak. Bozsó Györgyé, 1857. helyi bak. Keresztszegi Lajosé, 157. köbölkúti bak. Draveczky Sándoré, 1853. diószegi bak. Bónis Imréé, 1858. székelyhídi bak. Gyalokay Lajosé, 1858. jankai bak. Brunner Edéé, 1858. székelyhídi bak. Papánek Lajosé, 1858. székelyhídi bak. Horváth Józsefé, 1858. bak. székelyhídi Szentiványi Józsifé, 1857. székelyhídi köz. Horváth Józsefé, 1857. k. kágyai közöns. Fráter Imréé, 1857. diószegi közöns. Lukács Mihályé, 1857. székelyhídi közöns. gr. Stubenberg Józsefé, 1857. jankai közöns. Miskolczy Mihályé, 1857. jankai közöns. Baj Ferenczé, 1857. kágyai köz. Császár Miklósé, 1858. nagykágyai köz. Fodor Zsigmondé, 1858. székelyhídi Jezerniczky Györgyé, 1858. jankai Miskolczy Mihályé, 1858. vajdai köz. Megyesi Lajosé, 1858. peeri kisérlet-bor Latinovics Móré, 1858. k. kágyai juhfark bakar és nyeste fehérből vegyesen szülött Molnár Györgyé, 1858. k. kágyai juhfark Molnár Györgyé, 1858. micskei juhfark Gruden Imréé, 1858. peeri asszu Tarczali Károlyé. (Vége köv.) 3 ft 80 kr. uj (83—84) 3 ft 75 kr — 3 frt 85 kr. Fehérmegyei ó (83—14) 3 frt 75 kr — 4 ft 10 kr. fehérm. uj (83-85) 3 frt 90 kr—4 frt 20 kr; uj kétszeres (77—79) 2 frt 30 — 2 frt 40 kr ; a rozs (77-79) 2 frt 30 kr — 2 frt 40 kr; uj (77 - 79) frt— frt — kr ; uj árpa (70 — 72) 2 ft 10 kr —2 frt 15 kr ; uj zab (46 - 49) 1 frt 36 kr — 1 foriint 38 kr; tengeri 2 forint 30 kr — 2 frt 66 kr; köles 2 frt 10 kr - 2 frt 20 kr. Bab 8 ft 20 kr 3 ft 50 kr. Repcze 4 ft 90 kr — 5 frt — kr. Mind bécsi mérönkint és osztrák becsben Szeged, oct. 19. E héten a tisztabuza iránt tetemesen emelkedett a vételkedv a újra 20,000 mérő kelt el helyben, a részint a győri részint a sziszemi piacira vitetett idegen számadásra. Az árak a búza minősége szerint 3 frt 25 és 3 frt 90 kr közt álltak. A helybeli raktárakban alig maradt tisztabúza annyira, hogy nagyobb részlet már nincsen eladó. Helybeli gabnakereskedőink mindazáltal rajta vannak, hogy uj készleteket szerezzenek s 8—10 nap múlva ismét nagy mennyiségekkel fogunk rendelkezhetni. Árpa kerestetik, de nem sok van, hanem legközelebb több ezer mérő behozatalát várjuk. Ma 2 ft 30 krjával kel mérete a szép árpának. Üzleti termé ny á r a k: Tisztabúza legjobb osztr. mérő 3 frt 60—90 kr. 85—86 fontos. Kétszeres 83—84 fontos 3 frt 25—50 kr. Rozs 2 frt 50 kr. Árpa 2 frt 25 kr. Zab 1 frt. Törökbuza tetézve 1 frt 30 kr. Paprika mázsája 12 frt. (Sz. H.) Miskolczi Lukács-vásár, oct. 16—17. napjain. Népes, de azon élénktelen vásáraink egyike volt ez, melyen a jelen időkben annyira megfogyatkozott „nervus rerum gerendarum“ hiánya szembetűnőleg meglátszott, — általában a kereskedelmi világban a mai kor nyavalyája a „pénzszűke“ miatt minden szempillantásban lehet panaszokat hallani úgy az eladók mint a vevők ajkairól. — Rendesen lelátogató pesti nagykereskedőink most hosszú képpel vettek búcsút, hogy ily a Italommal a mieink sem pukkadtak meg jó vásár miatti örömükben — mondanom is felesleges. — Maradhatós vásárjuk volt a Zólyom, Liptó és Trencsín megyékből hozzánkig fáradt vászonkereskedőknek, mindamellett is, hogy áruikkal feles számmal rándultak le egy ily fajta vásárra, mint a miskolczi szokott lenni. A buzapiacz színig megtelt a falusi atyafiak búzás szekereivel, melyekről a gömöri és felföldi tótok 1500— 2000 mércnyit bevásárolván, a többi helybeli nyerészkedők kezei közé következő áron jutott: oszt. ért. ausztr. mérő : legjobb búza 3 frt 36 kr ; közép 3 frt 21 kr ; legjobb kétszeres 2 frt 31 kr; közép 2 frt 16 kr ; legjobb gabona 1 frt 68 kr; közép 1 frt 53 kr; legjobb árpa 1 frt 47 kr; közép 1 frt 32 kr ; legjobb zab 1 frt 10 kr; közép 95 kr; legjobb kukoricza 1 frt 58 kr; közép 1 frt 43 kr ; burgonya 70 kr; kása 3 frt 42 kr; széna alig akadt meg 20—25 szekérrel, melynek mázsáját 1 forint 60 krral fizették meg. Szarvasmarha szép számmal volt, s a mi belőle vevőre talált középszerű áron fizettetett meg — a tehénnek semmi kelendősége nem volt — a mi kevés elkelt, az inkább „olcsón elvesztegettetett.“ — Ellenkezőleg állt a vásár a sertésekre nézve, melyek közül 800—1000 darab egész és félhizott jó áron kelt el, mig a soványokra rájok sem tekintettek. Azonban e hitvány vásárra ne vesztegessünk több szót, — hanem lássuk, hogy múlt Sámueli országos vásár óta a gubacs és gyapjuüzlet minő fordulatot vett. — A gubacsárnak igaz prófétája voltam , midőn köblét 10 írtra jósoltam, — mely áron 4—5000 köböl kelt el e hó elejéig, — mely idő óta mind az adók, mind a vevők nagyon makacson tartják magukat. Vidékünkön gubacskészlet nem megvetendő mennyiség vár vevőkre, hozzávetőleg lehet 25—30,000 köbölre tenni, mely jó kezek közt lévén, s így eladási kényszerűségről szó sem lehetvén, általában üzérkedés tárgyai leendőnek. Az erdőbéliek igen megnyalatkoztak reményükben mind termést mind pedig a gubacaárt illetőleg. Azonban Borsod és Gömör erdős vidéke ma sokkal gazdagabb „makkban“ mint volt gubacsban, — s tudok igen Bök erdőbirtokost, kik erdejöket makkoltatásra olcsón szives örömest átadnák, — miért is bátor Vagyok az erdőtlen alföld sertéstenyésztői figyelmét e körülményre ezennel felhívni. — Gyapjú-ból nagyobb földbirtokosaink kezei között már igen kevés,— az is csak nyári középszerű mosásu gyapjú van, — jelenleg mázsájáért 80 — 90 frtet adogatnak. — Az új repetevetéz környékünkön gyönyörűen kikelt, hogy egyelőre szép terméssel kecsegtethetjük magunkat. r. 1. Győr, oct 19. Az alföldrőli gabonaszáltmányok még nem eléggé fedezhetvén a kiviteli szükségletet, azért az árak emelkedése különösen a búzánál egyre tart. Az idei zabkészlet mind elkelt. A rozs tartja magát, míg a kukoricza és árpa változatlan. A gabnacsarnok így jegyzi az árakat : 85, 86,87 fontos bánáti búza 4 ft 40 kr, 4 ft 70 kr, 4 ft 90 kr. Ugyanaz 82—85 fontos 3 ft 80 kr—4 ft 30 kr, 83—84 fontos bácskai új busa 3 ft 80 kr — 4 ft. Ugyanaz 82—85 fontos ó búza 3 ft 70 kr — 4 ft, 76 - 78 fontos rozs 2 ft 30 kr — 2 ft 40 kr, 47—48 fontos uj zab 1 ft 48 kr — 1 ft 50 kr. Ugyanaz a készlet 45—46 fontos 1 ft 30 kr—1 ft 35 kr. Bánáti kukoricza 2 ft 60 kr — 2 ft 70 kr. Bácskai kukoricza 2 ft 50 kr — 2 ft 55 kr. Árpa 1 ft 90 kr — 2 ft 10 kr. Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árujegyzéke: uj bánsági búza (84—86 font) 3 frt 80 kr— 4 ft 20 kr; tiszaió (83 - 86) 3 frt 70 kr — 4 ft 10 kr. tiszai ui J (83—86) 3 ft 85 kr - 4 ft 30 kr.Bácskai ó (83—84) 3 ft 70 kr — Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) Oct 20. Oct 21. Emelked. Csökken. Nemzeti köles. 77.60 77.70 — ft 10 kr — ft— kr Paris, October 20. 3 percentes rente 69 60 (csökk. 15 cent.); 4 l/1 pites rente 95 (csökk. 50 cent.); credit medlier 783 (nem változott); osztr. államvasp. 547 (nem változott); lombardiai vasut 553 (csökk. 3 frank). London, oct. 20. Consolok 96*/4 (csökk. ys). — A bécsi börzén a zürichi conferentiák bevégzése a találgatások minden nemére alkalmat adott. Az égető kérdés az, elvállalta e, mit vállaltél, micsoda alakban, mily időközökben, csak kamatfizetésekkel-e, vagy az egész tőke leszámlálásával Piemont a Lombardiáért várt kölcsönrészletet ? A combinatiók minden nemét tárgyalták a bank állapotját gyöngéden szívükre vevő börzejátékosok. A sokféle hír közül egyet említünk : e szerint. Piemont 100 millió forintot, osztrák értékben, fizet le. E hír úgy látszik legnépszerűbbé lett, s sokan már csak azt vitatják, hogyan lesz jobb, ha a m. pénzügyi igazgatóság a kormánynak a banktól fölvett adósságát segíti vele törleszteni, vagy pedig a háború okozta deficit fedezésére fordítják ? 5%-os metall. 71.90 72 10 — „ 20 „ — „ — „ Bankrészvény. 895— 894. —„ — „ 1 „ — „ Hitelintézetiek 205 80 206.10 — „ 30 „ — „ — „ Augsb, váltó 103.80 104.10 —„30 „ —„—„ London, váltó 121.— 121.10 — „ 10 „ „ Arany 5.77 5.78 — „ 1 „ — „ — „ Vegyes közlemények. — Az 1857. június 7-ki cs. rendelet szerint eszközlendő magyar földtehermentesitési pénzalap tartozási törlesztésére, 5 ik húzása a kassai területi földtehermentesítési okleveleknek. 1859. évi October 31-n reggeli 9 órakor a helybeli városi casinoban fog megtartatni. Az e sorsolásra szánt törlesztési összeg 72000 pírt. Kassa, oct. 10-n 1859. Cs. k. földtehermentesitési pénzalapigazgatóság. — Győrről Írják: A ritkább légtünemények közé tartozik e f. hó 17 én esti 7 órakor kezdődött 8 9—10 óráig szakadatlanul tartott villámlást, mely erős dörgés kíséretében végre egy borzasztó csattanással végződött. A borzasztó vihar következte előtt már egy pár órával a légmérséklet különféle változásokon ment keresztül, úgy, hogy míg egyik óranegyedben pőrén is lehetett járkálni, addig a másikban bunda alatt is fáztunk. Az említett borzasztó csattanás következtében egy majoroki ház- és egy rófalusi istállóba a villám be is csapott, de szerencsére anélkül, hogy egyben vagy másban kárt tett volna. Danavinán is, Pesten, oct. 21, 4' 3" 0'" 0 falűt.