Pesti Napló, 1859. november (10. évfolyam, 2916-2940. szám)
1859-11-24 / 2935. szám
268 2935. 10-ik évi folyaui Szerkeiaténil iroda: Lipót-ate»» 5-ák tója. l-tő paelet. * \(srg&wllemi r&sót illető ssmám köstemény a Mwkesst&dgl»* intőseedő. ' * Béradataién levslik este ismert kwwket fogadtatnak el. ftl&dóhivatal: Ferencíiak-tsráB'j 7 d?k tmm i'öidiiii»'«. A lap anyagi rtfotó illető köslemények («KSftwt M pént, kisdá** körüli panamaié, hirdetménysk) a kiadó-hivatalhoz vitáaendCir. F&munkatárs: b. '«©Mény ZrngMOna« meseetési föltételek: Twssuw, pamut Félévre . . . 10 frs 50 kr. a. ért. Svaegyedre . 5 fr*, 28 kr. a. ért. Hirdetménye* dijat PASTOR, bau»» karev« Milvre . . . 10 fet 50 kr. & frt Évmirvttái'e . . 5 frt 26 kr. a. ét A magyar gazdasági egyesület szőlőmivelési és kertészeti működése. Mióta a gazdasági egyesület nyilvánosan is folytathatja üdvös működését, a hazai gazdaságnak egy igen fontos ágában a haladásnak teljesen biztos útját adja át a közönség használatára, minden szükségessel ellátva és teljesen elkészítve. A szőlőmivelési és kertészeti szakban az egyesület büszkén tekinthet befejezett új művére. Ha az ügy anyagi érdekeinkre nézve oly fontos nem volna is, magában, mint az egyesület szellemi diadala is megérdemlené, hogy de ebben szóljunk róla. Időről-időre előadtuk amit ez ügyben az egyesületbön, de most veszszük az e részben végrehajtott munkának egész összefüggő leírását, mint a gazdasági egyesület nov. 14-ei közgyűlésén előterjesztetett. Közöljük egész terjedelmében. A M. Gazd. Egyesület a szülőmivelést, s a mezei gazdasággal szoros kapcsolatban álló haszonkertészet és gazdasági fatenyésztés ügyét, nemcsak hazánk nagy részének sajátságos éghajlati viszonyainál fogva közgazdasági szempontból, hanem az egyesek anyagi jóllétének érdekében is országszerte emelni, létezésének kezdete óta mindenkor feladatául ismerte. Mi volt tehát természetesebb, mint hogy egy időre megszakadt üdvös működésének fonalát újból felvevőn, a dolog fontossága szerint oly irányban törekedjék erejét tartani, melyben a kőszükség érzete által a szőlőmivelési és haszon kertésze téren táplált várakozásoknak sikeresen meg is feleltessen. E feladat megoldásánál tisztán állott az Egyesület előtt, hogy biztos sikerre , egymással párvonalban futó kettős ösvényen működve lehetséges eljutni, t. i. egyrészről az ország különböző természetű vidékeinek megfelelő szőlőfajok, gyümölcs- és egyéb gazdasági fák terjesztése, másrészről ügyes vinczellérek s haszonkertészek képezése által. Ily meggyőződésből lettek a szőlőmivelési és kertészeti szakosztályok utasítva arra, hogy az Egyesület meglevő szőlő- és faiskolai telkeinek olyatén rendezéséről gondoskodjanak, miszerint azok jövedelméből mind a további fentartás és virágzó előmenetel biztosíttassák, mind pedig a vinczelléreket és haszonkertészeket képző gyakorlati tanintézet mielőbb létre jöhessen anélkül, hogy az Egyesület részéről új és tetemesebb költség kivántatnék. Mi történt ez irányban eddig, s mi a teendő még a jövőben, hogy az Egyesület a szőlőmivelés és haszonkertészet érdekében kitűzött czélját elérhesse , legyen szabad az igazg. választmányi jegyzőkönyvnek nyomán, fővonásokban előterjeszteni. A tér és anyagi eszköz, melylyel az Egyesület e czélra rendelkezhetik : 1) a régi szőlőiskola...........................6 hold 2) az új faiskola ................................4 „ 3) az új kísérleti szőlő...........................6 „ összesen . . 16 hold 1200 ölével véve, mind Budi”. Ami a régi szőlőiskolát illeti, miután abban a boldogult Schams által alapul fölvett azon szándék, hogy az egyes megyék vagy borvidékek minden szőlőfajtáikkal együtt legyenek kiültetve, semmi komolyabb gyakorlati eredményre nem vezetett; sőt az által, hogy sok haszontalan faj, több megyéből fordulván elő, az iskolában csak a helyet foglalta — holott a keresett vagy terjesztésre érdemes jelesebb fajok alig 20—25 anyatőkével voltak képviselve — egyenesen az intézet kárával járt, annál is inkább, hogy az egyes osztályokban, sőt az egyes sorokban is különféle fajok keverten miveltetvén, a veszsző eladásánál a zavart a legjobb akarat mellett sem lehetett kikerülni; ennélfogva a szőlőiskola rendeltetéséhez képest, hogy t. i. az Egyesület a terjesztésre legérdemesebb fajokból, részint sima, de főleg gyökeres vész- Ezekkel a szőlőmivelők kívánaténak és szükségének megfelelő számban és jutányosan szolgálhasson : a szőlőiskolának gyökeres rendezése és átalakítása a múlt őszszel munkába vétetett, olyformán, hogy egyes táblákon csak egyes legjelesebb szőlőfajok álljanak tisztán; ellenben az olyan külföldi fajok, melyeknek jelessége nálunk még bebizonyítva nincsen, mint ritkaságok, úgyszíntén azon hazai fajok is, melyek terjesztésre nem érdemesek, mint botanikus példányok, a válfajok képviselése végett, a gyűjtemény-táblában csak egyegy sorra szoríttassanak. E munkánál tekintet fordíttatott arra, hogy miután a közönség leginkább az asztali fajokból kíván gyökeres vesszőt, tehát a szőlőiskolában főleg az asztali fajok szaporittassanak, kapósságuk és ajánlatosságuk arányában, elkülönzött táblákon s teljes tisztaságban. Ekkér az Egyesület a szőlőiskola átalakítását egypár évig folytatva, oly helyzetbe jön, hogy a gyűjtemény táblán kívül legalább 100 jeles fajból mintegy 35.000 anyatőkéje lesz, melyről évenként körülbelül 150.000 vesszőt kaphat. A szőlővessző gyökereztetést azonban hely hiánya miatt, ez idén csak a szőlőiskola alsó részén fölfogott 500 □ öleyi téren lehetett megkezdeni, hol jelenleg mintegy 25.000 igen szépen megfogamzott vessző áll, de ezek csak a jövő őszszel fognak eladásra bocsáttatni , mivel az egy éves gyökeres vesszők , tapasztalás szerint, a szállítás alatt gyökereik gyöngesége miatt nagyon könynyen megromlanak. Az Egyesületnek a szőlőmivelés emelésére ezélzó másik vállalata , a gellérthegyi új kísérleti szőlő. Tekintve azon körülmény fontosságát, hogy a szőlőmivelés érdekében mennyire kívánatos az egyes szőlőfajok kitűnő borértékét a jelesebb bortermő villének helyiségéhez képest kipuhatolni, tekintve továbbá a borkezelésnek hazánkban országszerte érezhető hiányait, valóban nem lehet eléggé méltányolni a gellérthegyi kísérleti szőlő alapeszméjét, mely abban áll, hogy e mintaültetvényben minden jelesnek vagy jónak ismert borszőlőfaj külön táblán s oly mennyiségben ültetve miveltessék, hogy mindegyikből legalább egypár akót külön szűrve, mind a szőlőfaj, mind pedig a belőle szűrt bor természetét és tulajdonságait kimutatni, — szóval, egy kísérleti szőlő és pincze életbeléptetése által, az Egyesületnek az okszerű szőlőmivelés és borkezelés fejlesztésére gyakorlati úton is hatni módja és alkalma lehessen. E vállalat befejeztetett annyiban, hogy a 60 egyenlő (1060 öles) táblára felosztott térség, ugyannyi bornak való szőlőfajtával, valamint köröskörül a szélein léczezésre (trillage) és lugasokra jeles asztali fajokkal egészen beültettetett, úgyszintén a borház is egészen elkészült, mely a kísérleti pinczéhez szükséges helyiségeken s a vinczellér lakásán kivül, két nagy teremben számos növendéket befogadhat. Az Egyesületnek ezen vállalata, mihelyt az új ültetvény termésével egypár év múlva a pinczekezelést is meg lehet indítani, nemcsak a vinczellérek képezését lényegesen elősegítendi, hanem egyszersmind jelentékeny forrásul is szolgáland, évenkint közel egy pár százezer vesszővel, a jelesebb bornak való ezökőfajok terjesztésére. (Folytatjuk.) Magyar termények ára a pesti Lipót-napi vásáron. (A pesti hitelintézeti fiók bejegyzései szerint. Az árak osztr. becsben.) Méz (mázsánként 10 prt leszimitással a táráért vagy elpodgyászolásért). A durvább viaszkos méz mázsája 18 - 20 ft 50 kr; tisztított sárga 17 ft 50 kr— 19 ft; fehér 19 ft 50 kr — 21 ft 50 kr. Olaj, (tiszta lehozott mázsánként). Nyers, mivelés alatti magból készült repczeolaj 21 ft 25—50 kr; kétszeresen raffinált 23 ft 50 kr — 24 ft. Ólom, darabokban mázsánként 15 ft 20 kr — 16 ft 20 kr. Pálinka (ausztriai itere). Törkölyi 20—30 kr; bánsági szlivovicz 26 — 28 kr; szerémi 28—34 kr; 30 —34 fokú szesz 50—60 kr. Paprika vörös mázsája 15 ft 50 kr—16 ft 50 kr ; hüvelyében 16 ft 50 kr — 20 ft. Réz mázsánként, — táblákban 70 ft; lemezekben 74 ft 50 kr; régi 62 — 65 ft. Rongy, mázsája: Fehér 7 ft 50 kr — 9 ft; fél fehér 6—7 ft; irodai papírra való 4 ft 50 kr— 5 ft 50 kr; finom pakk 4—5 ft; közönséges 3 ft — 3 ft 75 kr; kék lenvászon 4 ft 50 kr — 6 ft; pamut (cotton) 1 ft 50 kr — 2 ft. Sáfrány (festőszer), magyar mázsája 35—42 ft. S ■ a 10 n n a, nyers fris mázsája 24—27 ft; légen ssárított 24—25 ft; füstölt 26 ft 50 kr — 28 ft 50 kr. Szappan, szegedi mázsája 21—23 ft; erdélyi 26 ft. Szarvak. Szarvasszarvak mázsája 60—10 ft.— Ökörszarvak 100 dbja 32—40 ft; bivarszarvak 100-a 26—30 ft; tehénszarvak 100-a 12 —16 ft; szaruhegyek 100 a 2 — 9 ft. Szilva mázsája 1857 ki aszalt. Itteni fogyasztásra 13 ft — 13 ft 25 kr. Törökországból átviteli kereskedésben 10 ft 75 kr — 18 ft 50 kr. Szóda, calcinált magas fokú mázsája 10 frt 50 kr — 11 frt; közepes 7 frt 75 kr—8 frt 50 kr. Szőr (mázsája), lószőr, nyers, rövid 42—45 forint; hossza 100 —110 frt; fonva, fürtökben 35—75 forint; hosszú disznóserte 160—250 frt; rövid 80—120 frt. Tapló mázsája. Magyarországi másodrendű 16 — 22 frt; erdélyi 16—28 frt. T im só, 100 font 7 frt 50 kr —8 frt. Toll (ágybéli toll mázsája). Tépetlen finom 112— 120 ft; közép 80—100 ft; közönséges 40 -60 ft; finom tépett, finom 160—180 frt; közepes 89—140 frt; közönséges 45—70 frt; pehely toll, finom 200—220 frt; közép 170—190 frt; közönséges 100 — 160 frt. Zsir (disznózsír mázsája), pesti 27 —28 frt; vidéki 27 forint. Viaszk mázsája. Rozsnyai viaszk 112—115 frt. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Piaczi árak Pesten nov. 22. Alsó-ausztriai mérő, suattr. ért. Busa legjobb 4 ft 48 kr, közép 4 ft 34 kr, legalsóbb 3 ft 92 kr. Ross legj. 2 ft 52 kr, közép 2 ft 38 kr, legalsóbb 2 ft 24 kr. Árpa legjobb 2 ft 10 kr, közép 2 ft 3 kr, legals. 1 ft 96 kr. Zab legj. 1 ft 68 kr, közép 1 ft 54 kr, legals. 1 ft 40 kr. Kukoricza legj. 2 ft 24 kr, közép 2 ft 10 kr, legals. 1 ft 96 kr. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke:uj bánsági búza (84—86 fontos) 4 frt 40 kr— 4 ft 70 kr; tiszai ó (83-86) 4 ft — kr — 4 ft 50 kr; tiszai uj (83-86) 4 ft— kr 4 ft 60 kr.Bácskai ó (83-84) 4 ft - kr - 4 ft 20 kr; uj (83—84) 4 ft — kr — 4 frt 30 kr. Fehármegyei ó (83—84) 4 ft 10 kr — 4 ft 40 kr; fehérm.uj (83—85)4 ft 20 kr — 4 ft 70 kr; kétszeres uj (77—79) 2 frt 60 — 2 frt 70 kr; rozsó (77 -79) 2 ft 60 kr— 2 ft 70 kr; uj (77 - 79) 2 frt 70 kr— 2 frt 80 kr ; uj árpa (70 — 72) 2 ft 10 kr — 2 frt 15 kr ; uj sab (46—49) 1 frt 50 kr — 1 frt 60 kr; tengeri (--------) 2 frt 30 kr — 2 frt 65 kr; köles 2 fit 10 kr — 2 frt 20 kr. Bab 3 ft 60 kr —4 ft — kr. Repcze 4 ft 75 kr — 5 ft 10 kr. Mind bácsi már önkint ás osztrák becsben — Miskolczi rendes levelezőnk f.hó 20-ról írja: „Mai napunkat nevezetes esemény érdekesiti, hogy az év folytán megalakult „Miskolczvidéki gyümölcsészeti társulat“ a koronához czimzett vendéglő nagy teremében ma rendezi első gyümölcskiállítását, mely a közönségben bizonyosan ösztönt, buzgalmat ébreszt a hanyatlani indult gyümölcstenyésztés és nemesítés iránt. — Rendezői: a társulat elnöke és igazgatója ,ngos Berzeviczy Lajos és t. Szathmáry K. Barnabás urak.* r. 1. Kolozsvár, november 17-dikén. Bécsi mérője osztrák becsben. Tiszta buza 3 ft 94 kr. Elegy búza 2 ft 52 kr. Rozs 1 ft 68 kr. Árpa 1 ft 5 kr. Zab 77 kr. Törökbuza 1 frt 40 kr. Pityóka 70 kr. Marhahús fontja 11 kr ujpénzben. — A szeszm mérők egyenlősége mellett Magyarországon szót emel közelebbről a „P. Lt.“ Szathmárban, Szabolcsban, Biharban, úgymond, még mindig a régi szerét használják, s a szesz fokát még mindig a régi Wagner-féle fokmérővel mérik, holott az alsó-ausztriai akó és a fruhes-féle szeszmére nemcsak törvényesen rendelt mértékek, hanem Magyarország többi részében is elfogadtattak. Ebből az erősebb szeszre nézve olykor 2, sőt 21/1 foknyi különbség is áll elő, midőn azon vidéki szeszkereskedők más vidékiekkel kötnek alkukat, mi tetemesen neheziti a kereskedést. Egy másik mértékbeli különbség is zavarja a szeszkereskedést: úgy találtatott, hogy az Aradon hitelesített vagy czirmentált hordók, ha másutt utinmérések léteznek, kisebbnek találtatnak mint a mekkorák állítólag A különbség néha nagy. Megtörtént, hogy egy 12 akós hordó 10—30 pint különbséget mutatott. Vagy a cimentáló mérték pontatlan, vagy a mérés létezik pontatlanul. Pénzügyi szemle. (Sás éi pén sósamok.) Nov. 22. Nov. 23. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 77.65 77.65 — ft — kr. — ft — kr 5%metallique»71.75 71.65 — „ — „ — „ 10„ Bankrészvény 899.— 899.— — „ — „ — „ — „ Hitelintézet 202.40 202.50 — „ 10 „ — „ ■— „ Augsb, váltó 107.15 107.25 — „ 10 „ — „ — „ London, váltó 124.90 125.15 — „ 25 „ — „ — „ Arany 5.91 5.91% „ ‘/a „ — „ — „ Paris, november 22. (Zárlat.) 3 percentes rente 69.95 (nem változott); 4,/a percentes rente 95.50 (nem változott); credit mobilier 773 (csökk. 2 frank); osztrák államvasp. 550 (nem változott); lombardiai vasút 546 (csökk. 1 frank). London, nov. 22. Consolok 96 3/0 (csökk. %). Vegyes közlemények. Az eperjesi takarékpénztár részvényeseinek 1859. aug. 17-én tartott közgyűlésében az alábbnevezett jótékony czélokra következő összegeket adományozott: a) A legutóbbi olasz hadjáratban elesett sárosmegyei harczosok özvegyei s árvái számára 400 a ért.ftot, azon meghatározással, miszerint a leginkább segélyre szorult özvegyek vagy árvák közöt 4en a megyében kinyomoztassanak s 100—100 a. ért. ftban részesittessenek. b) Az Eperjes városában fölállítandó uj vizvezetés számára 250 a. ért. foot, s c) Az Eperjesen alapítandó kisdedóvodára 150 a. ért. ftot, mint további jótékony járulékot, az e végre már fennálló pénzalapokhoz; végre d) A Pesten alapított „Magyar kertészeti társulat“ számára 63 a. ért. stot, mely őszi etek rendeltetési helyeikre eljutottak. lisuvisUUui. Pesten, nov. 23. 5‘ 2' O''O fölüli Hivatalos hirdetések kivonata. A ,Bp. Hírlap“ 277. száma hív. Értesítőjéből. (Nov. 22.) Biróilag árvereztetnek: Tatában Ruzsás Györgytől lefoglalt 170. számú 1460 frtra becsült ház árv. dec. 29 és febr. 1-jén a tatai szbióság által. — Tazláron Voigt Aladártól lefoglalt a 6139 frtra becsült nemesi birtokrésze árv. jan. és febr. 10-én a kiskőiösi szolgabiróság által. A „Budapesti Hírlap" 278. &x. hiv. Értesítőjéből. (Nov. 23.) Biróilag árvereztetnek: Mező-Keresztesen Nagy Vojáki István örökösinek 300 frtra becsült , földjük árv. dec. és jan. 30-án a m. kövesdi szbiró-ság által. — Oroszlón Rezi Andrástól lefoglalt 10. számú 1703 frtra becsült hás telekkel együtt árv. dec. és jan. 31-én a sándiszbiróság által. — Öltevény-szigeten Varga Istvántól lefoglalt 24. számú 1112 írt 50 krra becsült ház árv. dec. 29 és jan. 30 án a győri cs. kir. vár. kik. bíróság által. — Köveskuton Németh Jánostól lefoglalt a 3473 forint 25 krra becsült ház 28 hold szántófölddel árv. dec. 14-én a szombathelyi cs. kir. vár. kik. bíróság által. — Mararán Kungl Jakabtól lefoglalt s 600 frtra becsült Vs telek árv. dec. és jan. 12 én a pécsváradi cs. kir. szbiróság által. — Bodorbelyen Darázsdi Ferencztől lefoglalt szántóföldek árv. jan. és febr. 10-én a csornai szbióság által. — Aradon Borsos Jánostól lefoglalt belv. fegyver-utczai 703. számu 3200 frtra becsült ház árv. jan. 3 és febr. 6-án az aradi megyei törvszék által. BECSIBÖRZE. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a középárfolyamot mutatja. f!U*S6ÄSiiSSn*i itaatsscsssxsasmxiimm Nov.23;Nov2S l&gsburg 100 fet délnémet értékben 47,%........................... 107.25.— ?aitim»n,sK. IlWJIil. Pfardt Váradra, Debrwawnb*: 4 dr. 1& »5. d. n 3 órák. rsggg. Ssehsakrél Aradra: 3 ó. 17 p. d. u. n . N.-Váradra 106. 3 p. rg. Pospák-Ladányrél N.-Váradra: 12 ó. 53 p. u. Szolnokról Dobra«. Miskolcs: 10 óra 3 perek reggel. Festrál Arad, Temesvár: 4 ó. 15 p. d. a. 5 6. r. Jugidról Tennevárra: 11 ó. 34 p. éj. Hdl.n Püspökladányról Szolnok-Arad :1 ó. 14 p. d. a. Miskolciról Portra : 5 ó. 32 p. r. nHbrecsenből Pestre: 116■ 35 p. rog. N.-Váradsrél Prtsp.-Ladimyra : 9 ó. 30 p. d. e. Aradról Pestre :9 ó. 51 p. d. e. Temesvárról Szegedre: 7 ó. 54 p. e. 6 6 10 pjr ősegedről Portré: 1 ó. éj. 19 ó. dél. Pestről Béesbe : 9 óra r. 9 ó. 25 p. e*| Uj-Watyról Bécsbe: 2 óra 5 p. dél atán. fittekéi Pestre: 8 ó. 80 p. r. 7 órak. est. , , Győr-Uj-Siibnyre: 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és. 5*/, ca osztrák ért. 100 írttól . . ■ ~'t 91. 7* 5*7 í és nemz. kölcsön 100 írttól 77 651 6*/, es 1851-ks B. sorosat 100 frt —, — 1 93 5*,J- pnsolar lignes IOO frt. . - 71 65 — -4’/“ .pa „ n 100 fet — - 63.71 W;* l ; 100 fet 56 7i tv t, ; p 100 fet 43.21 SVA-** . „ ICO fet - - 85.71 IV', „ * 100 frt 14.1! 184-ciki lorsolarsal 100 fet —■ — 338 — 1S82-UI4 . . . . . 100 frt - 06.51 lSOLaiki . . . . • ICO frt -• - 110 2 CkKiHNBtjwikok 48 lire suwtr. — *6 2c tilt. sated tfcW1. 6'A s Bht* aetat. 100 fet ... - ~ 6%-fSsns gyarorsságilO0ftt ~~ ,3 21 a*/ b 'ozági, horvát és ssifr.lXfrt......................-- - 12.-6'/,-as 100 frt . • • —, 2 S'/o-os Sckovi si 100 fit . . . - - 4 * ' 5 7. cs «r d é 1 v 8100 frt . . . 7Q1 • “ 6%-C3 Wies birc i. oraság. 100 fe* - — 85.— 5*/,-os norroláss r íradékkal 300 frt 1837-rs................................................ atfel*' kény tó». I Netieststi bsH-k es divd darabtak. 899.-----— Hitelintdaet 20 frt austr. ért. 202. 50 — — i Aark. ISOV.23. Not.22 Éjgsvki vswpálya 1000 fei. . . — 1910.— Attiavas^ilys 200 frt. p. (500 frank) . . . ........................ 272 70 Nyugati pálya 200 fet p. (170 frt Vs 5“/,-os befizetés) . . . . —, — 173. 76 Dolirsait egy bek. német 200 firt p. ■ . TM 136, 50 T a & a i 200 ft pr. (100 frt befis.) . — |t)&, — homrund köze. elasz 200 ft osatr. be&e. 80 ft (40V, befizetés.) . 148 — G&ilivshd (Kiroly Lajos) 200 ft. p. i*. (30'/, bafizatés) . . . ,66 50 Postony B.-8sorsbafi I-öt kibocsátott 800 ft pp. . . . — — 28. — Po zn ony-n. szombati Il-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . — 44 -Bustebrádi 500 ft pp.....................— 550 _ Brünn-rosaiisi 200 ft pp. • • . — —. — „ * elsőbbséggel 200 ft. —. — D a a a~g Sabajésásitérsu- 1 a t 500 ft pp. ..... — — 4S5 Osztrák Lloyd-táranM Triesztben 500 ft. pp.................................. — 288Radspestilaa eshi i 500 ftp. —. — 280 — SAtog'tovelek. A a. bank. 9 év. 5%-os pp. 100 ft —• — 100 60 „ „ n 10 cv. 5*/,-os pp. 100 ft. 65 35 „ , „ sorsolh. 5*/e pp. 100 ft. — ~ 90. — s e „ 12 hó 5V, a. ért. 100 ft. •. ICO -,, * j, sor». 5*/, a. ért. 100 ft. i —. — 87. — A gsinézia, föta. hit^antéadé j 4*/, -os 100 ft. b. b. . . —. — 81 — jSlxSbchset kötvényeit Nyugoti pálya 5V,-os 100 ft. p. p. • — 89.6 Allosava sp. 500 frank.darab. TM. TM 131. — Északi v.sp. 100 p. p...........................— 91.Lil Jabard-veres jezei 500 frank. — 124.a loggnitzi pálya 100 ft a. p. . . —. — 81.5( Du n Sigbsh's jónási társulat 100 ft. p. p........................—. — 89. 5( Osztrák Lloyd100 ft. p. p. . . . —----- hitelintézeti darabba 100 forintosstr. ért.............................— . — 100 5( Onnagizhajós. társ. darabja 109 ft. p. p......................—. — 103. 71 Priesti államkölenca db 100 ft pp. ... 125 — Judas városközség db 4 Oft a. é. —. — 38. -csstorhány 40 ft. p. p. . . . —. -- 81. — Jalta 40 ft. b p................................—. — 39. — Gálffy 40 ft. p. p...........................—. - 85 75 Háry 40 ft. p. p. . . . . . —. — *5 50 ft, Genois 40 fet p. p. . —, — 86 6« ^radicebb ráta 20 frt p. p. . . —. — 25 2£ Waldstefd 20 frt p. p.................... — 26 G( veglevich 10 frt p. p...................—. — 14.5( Váltó* (devisek). a) három hónapra. bnsterd. 100 holland frt 2*/, • . —. — 106 75 (Nov. 23(Nov 21 Earlin 100 tallérért 4% . . _ Berossie 100 tallérért 1% . . — | —. — Frankfort (Maja. m.) 10® fet Macder ért. 31/,./e . . . . —. —. 107. 25 Grisass 100 frank . . . 4 ’/,% —. —Chuaburg 100 mark-bankóért 2%------94. 25 Lipcse 100 tallérért 6% . . . _ Livorno 100 toscanai líráért 6% —.— — — London 10 font sterlingért 2‘/,% 125.15 —. — Lyon 100 frankért 3% . . . — Kulano 100 írtért aast. itt. 5% — — —.— Marseille 100 frankért 3% . ■ _ Páris 100 frankért 8% • • • • —. — 49. 60 Prága 100 írt aast. ért 5% • . —. — —. — Triest 100 írtért aoszt. érték 6®/* —. — —. — Velencze 100 frt anszt érték 5#/s —. — — A n. bank várté’ ssámitcbUa 5®/. A nemzeti banknak az álbwr.p®»rokra való fölsg. kamaljá fe3/® 5b) Lábtán fi nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —. — —. — Stambal 100 török piaszter . . —. — —. — Arany pessosiatka Császári orszag ... 6,19%.. — Betűs arany............................—1 5.90 Korona.......................................—17.15 Ezüst 100 ftért............................. . . - 12, 75 Napoleonzd’or.............................— 9.99 Orosz imperials......................—. -- 10.20 A korona a M. k. pénztáraknn ausztrii értékben . . . . —. --- 13.50 *) A kiállítás eredményéről rövid idő múlva bővebben szólandok. 1. L