Pesti Napló, 1859. november (10. évfolyam, 2916-2940. szám)

1859-11-24 / 2935. szám

268 2935. 10-ik évi folyaui Szerkeiaténil iroda: Lipót-ate»» 5-á­k tója. l-tő paelet. * \(sr­g&wllemi r&sót illető ssmám köstemény a Mwkesst&dgl»* intőseedő. ' * Béradataién levslik este ismert kwwket fogadtatnak el. ftl&dó­hiva­tal: Ferencíiak-tsráB'j 7 d?k tmm i'öidiiii»'«. A lap anyagi rtfotó illető köslemények («K­Sftwt­ M pént, kisdá** körüli panamaié, hirdetménysk) a kiadó-hivatalhoz vitáaendCir. F&munkatárs: b. '«©Mény ZrngMOna« meseetési föltételek: Twssuw, pamut Félévre . . . 10 frs 50 kr. a. ért. Svaegyedre . 5 fr*, 28 kr. a. ért. Hirdetménye* dijat PASTOR, bau»» karev« Milvre . . . 10 fet 50 kr. & frt Évmirvttái'e . . 5 frt 26 kr. a. ét A magyar gazdasági egyesület szőlőmivelési és kertészeti működése. Mióta a gazdasági egyesület nyilvánosan is folytat­hatja üdvös működését, a hazai gazdaságnak egy igen fontos ágában a haladásnak teljesen biztos útját adja át a közönség használatára, minden szükségessel el­látva és teljesen elkészítve. A szőlőmivelési és kertészeti szakban az egyesület büszkén te­kinthet befejezett új művére. Ha az ügy anyagi érdekeinkre nézve oly fontos nem volna is, magában, min­t az egyesület szellemi diadala is megérdemlené, hogy de ebben szóljunk róla. Időről-i­dőre előadtuk a­mit ez ügyben az egyesület­bön, de most veszszük az e részben végrehajtott mun­kának egész­­ összefüggő leírását, mint a gazdasági egyesület nov. 14-ei közgyűlésén előterjesztetett. Kö­zöljük egész terjedelmében. A M. Gazd. Egyesület a szülőmivelést, s a mezei gaz­dasággal szoros kapcsolatban álló haszonkertészet és gazdasági fatenyésztés ügyét, nemcsak hazánk nagy ré­szének sajátságos éghajlati viszonyainál fogva közgaz­dasági szempontból, hanem az egyesek anyagi jóllétének érdekében is országszerte emelni, létezésének kezdete óta mindenkor feladatául ismerte. Mi volt tehát termé­szetesebb, mint hogy egy időre megszakadt üdvös műkö­désének fonalát újból felvevőn, a dolog fontossága sze­rint oly irányban törekedjék erejét tartani, melyben a kő­­szükség érzete által a szőlőmivelési és haszon kerté­sze­­ téren táplált várakozásoknak sikeresen meg is fe­lelt­essen. E feladat megoldásánál tisztán állott az Egyesület előtt, hogy biztos sikerre , egymással párvonalban futó kettős ösvényen működve lehetséges eljutni, t. i. egy­­­részről az ország különböző természetű vidékeinek meg­felelő szőlőfajok, gyümölcs- és egyéb gazdasági fák ter­jesztése, másrészről ügyes vinczellérek s haszonkertészek képezése által. Ily meggyőződésből lettek a szőlőmivelési és kerté­szeti szakosztályok utasítva arra, hogy az Egyesület meglevő szőlő- és faiskolai telkeinek olyatén rendezésé­ről gondoskodjanak, miszerint azok jövedelméből mind a további fentartás és virágzó előmenetel biztosíttassák, mind pedig a vinczelléreket és haszonkertészeket képző gyakorlati tanintézet mielőbb létre jöhessen anélkül, hogy az Egyesület részéről új és tetemesebb költség ki­­vántatnék. Mi történt ez irányban eddig, s mi a teendő még a jö­vőben, hogy az Egyesület a szőlőmivelés és haszonker­­tészet érdekében kitűzött czélját elérhesse , legyen sza­bad az igazg. választmányi jegyzőkönyvnek nyomán, fő­vonásokban előterjeszteni. A tér és anyagi eszköz, melylyel az Egyesület e czélra rendelkezhetik : 1) a régi szőlőiskola...........................6 hold 2) az új faiskola ................................4 „ 3) az új kísérleti szőlő...........................6 „ összesen . . 16 hold 1200­­ ölével véve, mind Budi”. A­mi a régi szőlőiskolát illeti, miután abban a boldo­gult Schams által alapul fölvett azon szándék, hogy az egyes megyék vagy borvidékek minden szőlőfajtáikkal együtt legyenek kiültetve, semmi komolyabb gyakorlati eredményre nem vezetett; sőt az által, hogy sok haszon­talan faj, több megyéből fordulván elő, az iskolában csak a helyet foglalta — holott a keresett vagy terjesztésre érdemes jelesebb fajok alig 20—25 anyatőkével voltak képviselve — egyenesen az intézet kárával járt, annál is inkább, hogy az egyes osztályokban, sőt az egyes so­rokban is különféle fajok keverten miveltetvén, a vesz­­sző eladásánál a zavart a legjobb akarat mellett sem le­hetett kikerülni; ennélfogva a szőlőiskola rendeltetésé­hez képest, hogy t. i. az Egyesület a terjesztésre legér­demesebb fajokból, részint sima, de főleg gyökeres vész- Ezekkel a szőlőmivelők kívánaténak és szükségének meg­felelő számban és jutányosan szolgálhasson : a szőlőis­kolának gyökeres rendezése és átalakítása a múlt őszszel munkába vétetett, oly­formán, hogy egyes táblákon csak egyes legjelesebb szőlőfajok álljanak tisztán; ellenben az olyan külföldi fajok, melyeknek jelessége nálunk még bebizonyítva nincsen, mint ritkaságok, úgy­színtén azon hazai fajok is, melyek terjesztésre nem érdemesek, mint botanikus példányok, a válfajok képviselése végett, a gyűjtemény-táblában csak egyegy sorra szoríttassanak. E munkánál tekintet fordíttatott arra, hogy miután a közönség leginkább az asztali fajokból kíván gyökeres vesszőt, tehát a szőlőiskolában főleg az asztali fajok sza­­porittassanak, kapósságuk és ajánl­atosságuk arányában, elkülönzött táblákon s teljes tisztaságban. Ekkér az Egyesület a szőlőiskola átalakítását egypár évig folytatva, oly helyzetbe jön, hogy a gyűjtemény táb­lán kívül legalább 100 jeles fajból mintegy 35.000 anya­­tőkéje lesz, melyről évenként körülbelül 150.000 vesszőt kaphat. A szőlő­vessző gyökereztetést azonban hely hiánya miatt, ez idén csak a szőlőiskola alsó részén fölfogott 500 □ öleyi téren lehetett megkezdeni, hol jelenleg mintegy 25.000 igen szépen megfogamzott vessző áll, de ezek csak a jövő őszszel fognak eladásra bocsáttatni , mivel az egy éves gyökeres vesszők , tapasztalás szerint, a szállítás alatt gyökereik gyöngesége miatt nagyon köny­nyen megromlanak. Az Egyesületnek a szőlőmivelés emelésére ezélzó má­sik vállalata , a gellérthegyi új kísérleti szőlő. Tekintve azon körülmény fontosságát, hogy a szőlőmivelés érdeké­ben mennyire kívánatos az egyes szőlőfajok kitűnő bor­­értékét a jelesebb bortermő villének helyiségéhez képest kipuhatolni, tekintve továbbá a borkezelésnek hazánk­ban országszerte érezhető hiányait, valóban nem lehet eléggé méltányolni a gellérthegyi kísérleti szőlő alapesz­méjét, mely abban áll, hogy e mintaültetvényben minden jelesnek vagy jónak ismert borszőlőfaj külön táblán s oly mennyiségben ültetve miveltessék, hogy mindegyik­­ből legalább egypár akót külön szűrve, mind a szőlő­­faj, mind pedig a belőle szűrt bor természetét és tulaj­donságait kimutatni, — szóval, egy kísérleti szőlő és pincze életbeléptetése által, az Egyesületnek az okszerű szőlőmivelés és borkezelés fejlesztésére gyakorlati úton is hatni módja és alkalma lehessen. E vállalat befejeztetett annyiban, hogy a 60 egyenlő (106­0 öles) táblára felosztott térség, ugyannyi bornak való szőlőfajtával, valamint köröskörül a szélein lécze­­zésre (trillage) és lugasokra jeles asztali fajokkal egé­szen beültettetett, úgyszintén a borház is egészen elké­szült, mely a kísérleti pinczéhez szükséges helyiségeken s a vinczellér lakásán kivül, két nagy teremben számos növendéket befogadhat. Az Egyesületnek ezen vállalata, mihelyt az új ültet­vény termésével egypár év múlva a pinczekezelést is meg lehet indítani, nemcsak a vinczellérek képezését lé­nyegesen elősegítendi, hanem egyszersmind jelentékeny forrásul is szolgáland, évenkint közel egy pár százezer vesszővel, a jelesebb bornak való ezökőfajok terjesz­tésére. (Folytatjuk.) Magyar termények ára a pesti Lipót-napi vásáron. (A pesti hitelintézeti fiók bejegyzései szerint. Az árak osztr. becsben.) Méz (mázsánként 10 prt leszimitással a táráért vagy elpodgyászolásért). A durvább viaszkos méz mázsája 18 - 20 ft 50 kr; tisztított sárga 17 ft 50 kr— 19 ft; fehér 19 ft 50 kr — 21 ft 50 kr. Olaj, (tiszta lehozott mázsánként). Nyers, mivelés alatti magból készült repczeolaj 21 ft 25—50 kr; két­szeresen raffinált 23 ft 50 kr — 24 ft. Ólom, darabokban mázsánként 15 ft 20 kr — 16 ft 20 kr. Pálinka (ausztriai itere). Törkölyi 20—30 kr; bánsági szlivovicz 26 — 28 kr; szerémi 28—34 kr; 30 —34 fokú szesz 50—60 kr. Papri­ka vörös mázsája 15 ft 50 kr—16 ft 50 kr ; hüvelyében 16 ft 50 kr — 20 ft. Réz mázsánként, — táblákban 70 ft; lemezekben 74 ft 50 kr; régi 62 — 65 ft. Rongy, mázsája: Fehér 7 ft 50 kr — 9 ft; fél fe­hér 6—7 ft; irodai papírra való 4 ft 50 kr­— 5 ft 50 kr; finom pakk 4—5 ft; közönséges 3 ft — 3 ft 75 kr;­­ kék lenvászon 4 ft 50 kr — 6 ft; pamut (cotton) 1 ft­­ 50 kr — 2 ft.­­ Sáfrány (festőszer), magyar mázsája 35—42 ft. S ■ a 10 n n a, nyers fris mázsája 24—27 ft; légen ssárított 24—25 ft; füstölt 26 ft 50 kr — 28 ft 50 kr. Szappan, szegedi mázsája 21—23 ft; erdélyi 26 ft. Szarvak. Szarvasszarvak mázsája 60—1­0 ft.— Ökörszarvak 100 dbja 32—40 ft; bivarszarvak 100-a 26—30 ft; tehénszarvak 100-a 12 —16 ft; szaruhegyek 100 a 2 — 9 ft. Szilva mázsája 1857­ ki aszalt. Itteni fogyasztásra 13 ft — 13 ft 25 kr. Törökországból átviteli kereske­désben 10 ft 75 kr — 18 ft 50 kr. Szó­da, calcinált magas fokú mázsája 10 frt 50 kr — 11 frt; közepes 7 frt 75 kr—8 frt 50 kr. Szőr (mázsája), lószőr, nyers, rövid 42—45 forint; hossza 100 —110 frt; fonva, fürtökben 35—75 forint; hosszú disznóserte 160—250 frt; rövid 80—120 frt. Tapló mázsája. Magyarországi másodrendű 16 — 22 frt; erdélyi 16—28 frt. T i­m s­ó, 100 font 7 frt 50 kr —8 frt. Toll (ágybéli toll mázsája). Tépetlen finom 112— 120 ft; közép 80—100 ft; közönséges 40 -60 ft; finom tépett, finom 160—180 frt; közepes 89—140 frt; kö­zönséges 45—70 frt; pehely toll, finom 200—220 frt; közép 170—190 frt; közönséges 100 — 160 frt. Zsir (disznózsír mázsája), pesti 27 —28 frt; vidéki 27 forint. Viasz­k mázsája. Rozsnyai viaszk 112—115 frt. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Piaczi árak Pesten nov. 22. Alsó-ausztriai mérő, suattr. ért. Busa legjobb 4 ft 48 kr, közép 4 ft 34 kr, legalsóbb 3 ft 92 kr. Ross legj. 2 ft 52 kr, közép 2 ft 38 kr, legalsóbb 2 ft 24 kr. Árpa legjobb 2 ft 10 kr, közép 2 ft 3 kr, legals. 1 ft 96 kr. Zab legj. 1 ft 68 kr, közép 1 ft 54 kr, legals. 1 ft 40 kr. Kukoricza legj. 2 ft 24 kr, közép 2 ft 10 kr, legals. 1 ft 96 kr. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­­jegyzéke:uj bánsági búza (84—86 fontos) 4 frt 40 kr— 4 ft 70 kr; tiszai ó (83-86) 4 ft — kr — 4 ft 50 kr; tiszai uj (83-86) 4 ft— kr 4 ft 60 kr.Bácskai ó (83-84) 4 ft - kr - 4 ft 20 kr; uj (83—84) 4 ft — kr — 4 frt 30 kr. Fehármegyei ó (83—84) 4 ft 10 kr — 4 ft 40 kr; fehérm.uj (83—85)4 ft 20 kr — 4 ft 70 kr; kétszeres uj (77—79) 2 frt 60 — 2 frt 70 kr; rozs­ó (77 -79) 2 ft 60 kr— 2 ft 70 kr; uj (77 - 79) 2 frt 70 kr— 2 frt 80 kr ; uj árpa (70 — 72) 2 ft 10 kr — 2 frt 15 kr ; uj sab (46—49) 1 frt 50 kr­ — 1 frt 60 kr; tengeri (--------) 2 frt 30 kr — 2 frt 65 kr; köles 2 fit 10 kr — 2 frt 20 kr. Bab 3 ft 60 kr —4 ft — kr. Repcze 4 ft 75 kr — 5 ft 10 kr. Mind bácsi már önkint ás osztrák becsben — Miskolczi rendes levelezőnk f.hó 20-ról írja: „Mai napunkat nevezetes esemény érdekesiti, hogy az év folytán megalakult „Miskolczvidéki gyü­mölcsé­­szeti társulat“ a koronához czimzett vendéglő nagy teremében ma rendezi első gyümölcskiállítását, mely a közönségben bizonyosan ösztönt, buzgalmat ébreszt a hanyatlani indult gyümölcstenyésztés és ne­mesítés iránt. — Rendezői: a társulat elnöke és igazga­tója ,­ngos Berzeviczy Lajos és t. Szathmáry K. Bar­nabás urak.*­ r. 1. Kolozsvár, november 17-dikén. Bécsi mérője osztrák becsben. Tiszta buza 3 ft 94 kr. Elegy búza 2 ft 52 kr. Rozs 1 ft 68 kr. Árpa 1 ft 5 kr. Zab 77 kr. Törökbuza 1 frt 40 kr. Pityóka 70 kr. Marhahús fontja 11 kr ujpénzben. — A szeszm mérők egyenlősége mellett Magyar­­országon szót emel közelebbről a „P. Lt.“ Szath­­márban, Szabolcsban, Biharban, úgymond, még min­­dig a régi szerét használják, s a szesz fokát még min­dig a régi Wagner-féle fokmérővel mérik, holott az alsó-ausztriai akó és a fruh­es-féle szeszmére nem­csak törvényesen rendelt mértékek, hanem Magyar­­ország többi részében is elfogadtattak. Ebből az erő­sebb szeszre nézve olykor 2, sőt 21/1 foknyi kü­lönbség is áll elő, midőn azon vidéki szeszkereskedők más vidékiekkel kötnek alkukat, mi tetemesen neheziti a kereskedést.­­ Egy másik mértékbeli különbség is zavarja a szeszkereskedést: úgy találtatott, hogy az Aradon hitelesített vagy czirmentált hordók, ha másutt utinmé­rések léteznek, kisebbnek találtatnak mint a mekkorák állítólag A különbség néha nagy. Megtörtént, hogy egy 12 akós hordó 10—30 pint kü­lönbséget mutatott. Vagy a c­imentáló mérték pon­­­­tatlan, vagy a mérés létezik pontatlanul. Pénzügyi szemle. (Sás éi pén sósam­ok.) Nov. 22. Nov. 23. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 77.65 77.65 — ft — kr. — ft — kr 5%metallique»71.75 71.65 — „ — „ — „ 10„ Bankrészvény 899.— 899.— — „ — „ — „ — „ Hitelintézet 202.40 202.50 — „ 10 „ — „ ■— „ Augsb, váltó 107.15 107.25 — „ 10 „ — „ — „ London, váltó 124.90 125.15 — „ 25 „ — „ — „ Arany 5.91 5.91%­­ „ ‘/a „ — „ — „ Paris, november 22. (Zárlat.) 3 percentes rente 69.95 (nem változott); 4,/a percentes rente 95.50 (nem változott); credit mobilier 773 (csökk. 2 frank); osztrák államvasp. 550 (nem változott); lombardiai vasút 546 (csökk. 1 frank). London, nov. 22. Consolok 96 3/0 (csökk. %). Vegyes közlemények. Az eperjesi takarékpénzt­ár részvényeseinek 1859. aug. 17-én tartott közgyűlésében az alábbnevezett jó­tékony czélokra következő összegeket adományozott: a) A legutóbbi olasz hadjáratban elesett sárosme­­gyei harczosok özvegyei s árvái számára 400 a ért.­ftot, azon meghatározással, miszerint a leginkább segélyre szorult özvegyek vagy árvák közöt 4­en a megyében kinyomoztassanak s 100—100 a. ért. ftban részesittessenek. b) Az Eperjes városában fölállítandó uj vizvezetés számára 250 a. ért. foot, s c) Az Eperjesen alapítandó kisdedóvodára 150 a. ért. ftot, mint további jótékony járulékot, az e végre már fennálló pénzalapokhoz; végre d) A Pesten alapított „Magyar kertészeti társulat“ számára 63 a. ért. stot, mely őszi etek rendeltetési he­lyeikre eljutottak. lisuvisUUui. Pesten, nov. 23. 5‘ 2' O'­'O fölüli Hivatalos hirdetések kivonata. A ,Bp. Hírlap“ 277. szám­a hív. Értesítőjéből. (Nov. 22.) Biróilag árvereztetnek: Tatában Ruzsás Györgytől lefoglalt 170. számú 1460 frtra becsült ház árv. dec. 29 és febr. 1-jén a tatai szbi­óság által. — Tazláron Voigt Aladártól lefoglalt a 6139 frtra becsült nemesi birtokrésze árv. jan. és febr. 10-én a kiskői­ösi szolgabiróság által. A „Budapesti Hírlap" 278. &x. hiv. Értesítőjéből. (Nov. 23.) Biróilag árvereztetnek: Mező-Keresztesen Nagy Vojáki István örökösinek 300 frtra becsült , földjük árv. dec. és jan. 30-án a m. kövesdi szbiró-ság által. — Orosz­lón Rezi Andrástól lefoglalt 10. számú 1703 frtra becsült hás telekkel együtt árv. dec. és jan. 31-én a sándi­szbiróság által. — Ölte­vény-szigeten Varga Istvántól lefoglalt 24. számú 1112 írt 50 krra becsült ház árv. dec. 29 és jan. 30 án a győri cs. kir. vár. kik. bíróság által. — Köveskuton Németh Jánostól lefoglalt a 3473 forint 25 krra becsült ház 28 hold szántófölddel árv. dec. 14-én a szombathelyi cs. kir. vár. kik. bíróság által. — Mararán Kungl Jakabtól lefoglalt s 600 frtra becsült Vs telek árv. dec. és jan. 12 én a pécsváradi cs. kir. szbiróság által. — Bodorbelyen Darázsdi Ferencz­­től lefoglalt szántóföldek árv. jan. és febr. 10-én a csor­nai szbi­óság által. — Aradon Borsos Jánostól lefoglalt belv. fegyver-utczai 703. számu 3200 frtra becsült ház árv. jan. 3 és febr. 6-án az aradi megyei törvszék által. B­ECSIB­ÖRZE. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép­árfolyamot mutatja. f!U*S6ÄSiiSSn*i itaatsscsssxsasmxiimm Nov.23;Nov2S l&gsburg 100 fet délnémet érték­ben 47,%........................... 107.25­­.— ?aitim»n,sK. IlWJIil. Pfardt Váradra, Debrwawnb*: 4 dr. 1& »5. d. n 3 órák. rsggg. Ssehsakrél Aradra: 3 ó. 1­7 p. d. u. n . N.-Váradra 106. 3 p. rg. Pospák-Ladányrél N.-Váradra: 12 ó. 53 p. u. Szolnokról Dobra«. Miskolcs: 10 óra 3 perek reggel. Festrál Arad, Temesvár: 4 ó. 15 p. d. a. 5 6. r. Jugidról Tennevárra: 11 ó. 34 p. éj. Hdl.n Püspökladányról Szolnok-Arad :1 ó. 14 p. d. a. Miskolciról Portra : 5 ó. 32 p. r. nHbrecsenből Pestre: 116■ 35 p. rog. N.-Váradsrél Prtsp.-Ladimyra : 9 ó. 30 p. d. e. Aradról Pestre :9 ó. 51 p. d. e. Temesvárról Szegedre: 7 ó. 54 p. e. 6 6 10 pjr ősegedről Portré: 1 ó. éj. 19 ó. dél. Pestről Béesbe : 9 óra r. 9 ó. 25 p. e*| Uj-Wat­yról Bécsbe: 2 óra 5 p. dél atán. fittekéi Pestre: 8 ó. 80 p. r. 7 órak. est. , , Győr-Uj-Siibny­re: 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és. 5*/, ca osztrák ért. 100 írttól . . ■ ~'t 91. 7* 5*7 í és nemz. kölcsön 100 írttól 77 651 6*/, es 1851-ks B. sorosat 100 frt —, — 1 93 5*,J- pnsolar lignes IOO frt. . - 71 65 — -4’/“ .pa „ n 100 fet — - 63.71 W;* l ; 100 fet 56 7i tv t, ; p 100 fet 43.21 SVA-** . „ ICO fet - - 85.71 IV', „ * 100 frt 14.1! 18­4-ciki lorsolarsal 100 fet —■ — 338 — 1S82-UI4 . . . . . 100 frt - 06.51 lSOLaiki . . . . • ICO frt -• - 110 2 CkKiHNBtjwikok 48 lire suwtr. — *6 2c til­t. sated tfcW1. 6'A s Bht* aetat. 100 fet ... - ~ 6%-fSsns gyarorsságilO0ftt ~~ ,3 21 a*/ b 'ozági, horvát és ssifr.lXfrt......................-- - 12.-6'/,-as 100 frt . • • —, 2 S'/o-os Sckovi si 100 fi­t . . . - - 4 * ' 5 7. cs «r d é 1 v 8100 frt . . . 7Q1 • “ 6%-C3 Wies birc i. oraság. 100 fe* - — 85.— 5*/,-os norroláss r íradékkal 300 frt 1837-rs................................................ atfel*' kény tó». I Netieststi bsH-k es divd darabt­ak. 899.-----— Hitelintdaet 2­0 frt austr. ért. 202. 50 — — i Aark. ISOV.23. Not.22 Éjgsvki vswpálya 1000 fei. . . — 1910.— A­ttiavas^ilys 200 frt. p. (500 frank) . . . ........................ 272 70 Nyugati pálya 200 fet p. (170 frt Vs 5“/,-os befizetés) . . . . —, — 173. 76 Dolirsait egy bek. német 200 firt p. ■­­ . TM 136, 50 T­­ a & a i 200 ft pr. (100 frt befis.) . — |t)&, — homr­und köze. elasz 200 ft osatr. be&e. 80 ft (40V, befizetés.) .­­ 148 — G&ilivshd (Kiroly­ Lajos) 200 ft. p. i*. (30'/, bafizatés) . . . ,66 50 Postony B.-8sorsbafi I-öt kibocsátott 800 ft pp. . . . — — 28. — P­o zn o­ny-n. szombati Il-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . — 44 -Bustebrádi 500 ft pp.....................— 550 _ Brünn-rosaiisi 200 ft pp. • • . — —. — „ * elsőbbséggel 200 ft. —. — D a a a~g Sabajésásitérsu- 1 a t 500 ft pp. ..... — — 4S5 Osztrák Lloyd-táranM Triesztben 500 ft. pp.................................. — 288­­Radspestilaa eshi­ i 500 ftp. —. — 280 — SAtog'tovelek. A a. bank. 9 év. 5%-os pp. 100 ft —• — 100 60 „ „ n 10 cv. 5*/,-os pp. 100 ft. 65 35 „ , „ sorsolh. 5*/e pp. 100 ft. — ~ 90. — s e „ 12 hó 5V, a. ért. 100 ft. •. ICO -,, * j, sor». 5*/, a. ért. 100 ft. i —. — 87. — A gsin­ézia, föta. hit^antéad­é j 4*/, -os 100 ft. b. b. . . —. — 81 — jSlxSbchset­ kötvényeit Nyugoti pálya 5V,-os 100 ft. p. p. •­ — 89.6 Allosava sp. 500 fran­k.darab. TM. TM 131. — Északi v.sp. 100 p. p...........................— 91.­­Lil Jabard-veres jezei 500 frank. — 124.­a loggnitzi pálya 100 ft a. p. . . —. — 81.5( D­u n Sig­bsh's jónási társu­­lat 100 ft. p. p........................—. — 89. 5( Osztrák Lloyd100 ft. p. p. . .­­ . —-----­­ hitelintézeti darabba 100 forint­osstr. ért.............................— . — 100 5( Onnagizhajós. társ. da­rabja 109 ft. p. p......................—. — 103. 71 Priesti államkölenca db 100 ft pp. ... 125 — Judas városközség db 4 Oft a. é. —. — 38. -csstorhány 40 ft. p. p. . . . —. -- 81. — Jalta 40 ft. b p................................—. — 39. — Gálffy 40 ft. p. p...........................—. - 85 75 Háry 40 ft. p. p. . . . . . —. — *5 50 ft, Genois 40 fet p. p. . —, — 86 6« ^radicebb­ ráta 20 frt p. p. . . —. — 25 2£ Waldstefd­ 20 frt p. p.................... — 26 G( veglevich 10 frt p. p...................—. — 14.5( Váltó* (devisek). a) három hónapra. bnsterd. 100 holland frt 2*/, • . —. — 106 75 (Nov. 23(Nov 21 Earlin 100 tallérért 4% . . _ Berossie 100 tallérért 1% . . — | —. — Frankfort (Maja. m.) 10® fet M­­acder ért. 31/,./e . . . . —. —. 107. 25 Grisass 100 frank . . . 4 ’/,% —. —­­Chuaburg 100 mark-bankóért 2%------94. 25 Lipcse 100 tallérért 6% . . . _ Livorno 100 toscanai líráért 6% —.—­­ — — London 10 font sterlingért 2‘/,% 125.15 —. — Lyon 100 frankért 3% . . . — Kulano 100 írtért aast. itt. 5% — — —.— Marseille 100 frankért 3% . ■­­ _ Páris 100 frankért 8% • • • • —. — 49. 60 Prága 100 írt aast. ért 5% • . —. — —. — Triest 100 írtért aoszt. érték 6®/* —. — —. — Velencze 100 frt anszt érték 5#/s —. — — A n. bank várté’ ssámitcbUa 5®/. A nemzeti banknak az álbwr.p®»­­rokr­a való fölsg. kamaljá fe3/® 5b) Láb­tán fi­ nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —. — —. — Stambal 100 török piaszter . . —. — —. — Arany pessosiatk­a Császári orszag ... 6,19%.. — Betűs arany............................—1­­ 5.90 Korona.......................................—17.15 Ezüst 100 ftért............................. . . - 12, 75 Napoleonzd’or.............................— 9.99 Orosz imperials......................—. -- 10.20 A korona a M. k. pénztáraknn­ ausztrii értékben . . . . —. --- 13.50 *) A kiállítás eredményéről rövid idő múlva bővebben szólandok. 1. L

Next