Pesti Napló, 1859. december (10. évfolyam, 2941-2965. szám)
1859-12-03 / 2943. szám
„A magyar nép nemzeti súlypontja nem esik kívül a monarchia határain. Nekünk nincs Tarinunk, Pétervárunk vagy Athenénk ; egy másik földrészben feküsznek őseink ismeretlen sírjai, s köröskörül rokonok nélkül állunk; a birodalom polgárai, ők legközelebbi testvéreink.“ Miután ebből azt hozta ki, hogy épen a magyar nemzet az, mely magasabb politikai érdekből, nemcsak nem mellőzhető, hanem inkább nemzeti életének akadálytalan továbbfejtésében gyámolítandó , megérinti azon boldogító viszonyt, mely Hannover a Anglia közt fennállott, midőn egy fő alatt voltak egyesítve; megjegyzi, miszerint ennél sokkal kényesebb természetű, sőt talán csaknem logikátlan volt — az alkotmányos erdélyi nagyfejedelem, az alkotmányos magyar király, s a korlátlan hatalmú ausztriai császár egyesülése ugyanazon trónon. Hogy ez azonban mégis a lehetőség országába tartozott, annak bizonyítékául Ausztria 1848 márczius előtti állapotára utal. Mire nézve kijelenti, hogy a kivihetlenség ürügyül ugyan használható, de mint hatályos ellenvetés helyét meg nem állja. Miután alább azt fejtette ki, hogy a birodalomra nézve üdvös volna, ha azon fenntarthatónak és pedig kölcsönösen boldogítólag fenntarthatónak bizonyult viszony visszaállíttatnék, határozottan kimondja, miszerint azon esetben, ha ama óhaj, vajha oly nera újólag valóságra jutna, a separatistikus törekvésnek bélyegezhető, úgy ily separatismust a nép minden rétegeiben elterjedtnek, sőt minden egyes magyar életével összeforrottnak mondhatni. Végül kinyilatkoztatja, hogy létezhetik ugyan a separatismusnak egy vétkes neme is, azonban, ennek paralizálására a lojális Separatismus tekintetbe vétele — a legbiztosabb eszköz; s hogy ezen separatisms méltatása a kormány részéről, minden magyarnak legbennebb kivánata. 11 mér i. KÜLÖNFÉLÉK. — Tatából Írják nekünk : „Lelkem mélyéből örvendek tudathatni, hogy Tata is megüli Kazinczy Ferencz évszázados emlékünnepét dec. 8 án. Nem tartja Tata elkésettnek az ünnepélyt, mint azt tán némelyek elhinni s elhitetni akarnák. A jelekből ítélve, tömeges megjelenésre van kilátás, mert annyi lelkesedés, mint amennyi ez ünnepély megpendítésekor már mutatkozott : szokatlan, megható. Az ünnepély részleteiből most csak röviden annyit, hogy nemzeti indulóinkkal lesz megkezdve és bevégezve, nemzeti viganóba öltözött kis leányok állják körül a nagy férfiú mellszobrát, melyet egy közülök meg fog koszorúzni, ezután egy közösen tisztelt, őszfürtös férfin Deáky József úr fogja a dr. Hamary által írott megnyitó beszédet előadni; ezután Szepesi Imre pesti kegyesrendi tanár ur Tompa ódájára szerzett dallamát fogják énekelni, ezt követi. Ki volt Kazinczy Ferencz? irta és előadja Pereszlényi János ref. lelkész; Szász Károly szép költeményét előadja Hangay Lajos ur; Bulcsú Károlyét Simon Pál h. mérnök; záradékul egy nemzeti imát mond t. Szilágyi Pál ügyvéd ur, mely után Kazinczy emlékezete czimü, Bodiczky Ede úr által készített zenemű adatik elő. Perlaky Antal felköszöntöt mond egyéb társaival a lakomán. Eddig így ilt a szapély rende.“ Egy helybeli lap arról értesül, hogy nem csak a bécsi polytechnikum, de a bécsi egyetem magyar ifjúsága is szép összeget gyűjtött a Kazinczy-alapítványra. (Meg kell jegyeznünk, hogy a polytechnikum ifjai nem a Kazinczy-alapítványra, de Kazinczy - szoborra adakoztak.) — Két kézműves a Kazinczy-albumra előfizetvén, kijelentették , hogy azon esetben, ha a Kazinczy szoborból is lesz valami, a szakmájukhoz tartozó munkát fizetés nélkül végzi. Német nevű e két magyar: Gerater és Frey. — Zay Károly gróf, cs. fer. kamarás és az ág. hitv. egyház volt felügyelője, jelesül irt levelet közöl a Wandererben, melyet a „P. Lloyd“ is átvett s melynek elején azon német lapokat czáfolja, melyek a protestans gyűléseknek a császári nyiltparancs ellenében hozott határozatait megtámadták volt; végén pedig azt mondja, hogy a magyarnak szívét úgy lehet megnyerni, „ha biztosítják e háromságot: Magyarország területi épségét, önálló közigazgatását, nemzetiségét.“ — Az ágostai Allgemeine nov. 29 cikei száma megint hosszú czikkben fejtegeti, hogy a pesti egyetembeli előadások csak németek lehetnek. — Sár Bogáráról írják nekünk: „Nem állhatom meg, hogy ne értesítsem a közönséget,azon valóban díszes tánczvigalomról, mely nov. 16 án a helybeli ref. egyház javára a helybeli közbirtokosság csinos tánczteremében tartatott. Díszes és kiválóan magyaros jellemű tárczvigalom volt ez. Az ifjak legnagyobb részben talpig nemzeti öltözetben, sarkantyús csizmában járták a kör magyart és csárdást. Ezek mellett oly jól esett nézni a szép magyar nőket, s fejükön a csillogó magyar fejkötőt és pártát! A tánczterem egyik végében cinog transparentben a magyar nemzeti czimer ékeskedett, fölötte Kölcsey Ferencz gyönyörű hymnuszának első sorával: „Isten ölld meg a magyart!“ —alatta a tánczrend betűi, különösen a „lassú magyar és csárdás“ nemzeti színben gyönörűen világítva. A tánczvigalom sorshúzással lévén egybekötve, nem hallgathatom el, s különösen dicsérőleg emlitem fel a kijátszandó mintegy 90 darab tárgyat, melyek egytől egyig csinos és legnagyobb részben értékes darabok voltak, s melyek már magokban véve eleget beszéltek a helybeli és környéken lakó lelkes magyar hölgyek áldozatkészségéről és jó ízléséről! Isten áldja meg őket érte ! E kiválóan jól sikerült tánczvigalom ismét sokat tett azon megérdemlett jó hírnév emelésére, melyben a sárbogárdi tánczvigalmak 12 év óta állanak. A most leírt, s az utánna (20-án) tartott polgári tánczvigalom tiszta jövedelme— mint értesültem — mintegy 325 ujírtra megy. Szép eredmény, melyért a tisztelet és köszönet a lelkes közönséget illeti.“ — Gebell János cs. kir. helytartósági tanácsos ur Kassán Kisfaludy Sándort fordítja németre. — E napokban figyelmeztettük a zenekedvelőket egy új zeneműre , melynek szerzője Mosonyi Mihály, czíme pedig : „Hódolat Kazinczy szellemének.“ E zeneműre utolig is figyelmeztetünk. Nem olyan ez, mint a nagy számmal megjelent zeneszerzeményi kísérletek, a magyar zenét eredetiségéből kiforgató számos csárdás és ábránd. A Mosonyi név álnév, alatta hazánk egyik legjelesebb, leghíresebb zeneszerzője rejlik. Ezentúl több magyar mű fog tőle ez álnév alatt megjelenni, legközelebb egy nagy cantate. — Luck Róza kisasszony Bécsben már három hangversenyt adott, mindannyiszor nagy tetszéssel. — Ungvárról írja rendes levelezőnk, hogy a vidék egyik jobb színésznőjét, L á n g-P r i e 11 e Emíliát nov. 26-kai jutalomjátéka alkalmával (Lignerolles Luiza szerepében) díszes ékszerekkel, versekkel s éji zenével tisztelték meg. — A genuai tolvajok életes emberek, különösen büntetőik , a bírák ellen fordulnak. Minap egyik törvényszéki szobából a bírák köpenyeit lopták el; nem sokára ezután egy biró óráját lopták ki zsebéből; most azt beszélik a gennai lapok, hogy egy birónak arany foglalványú szemüvegét, a törvényszéki épület egyik Betét folyosójában, orráról lopták el. — Felszólítás a jász-kun hölgyekhez *) Azon meggyőződés, hogy felszólításom kellő viszhangra talál nemesen érző jász kun testvéreim! lelkesít elétek terjesztenem a következendőt. Több hirlap utján köztudomásra esett, hogy a magyar hölgyek a nemzeti muzeum díszítésére vörös bársonyból készült 52 gátalaku széket csináltatnak, mindegyikének támlapja egy-egy megye czimerét foglalva magában. A magyar nemzet hölgyeihez, kikhez e felhívás intéztetett, mi jásZ-kun hölgyek is tartozunk; de, minthogy a jász és kunság külön kerületet vagy megyét képez és Baját czimerrel bir, az említett 52 czimer között a jász-kun kerületek czimere nem foglaltatik; e mulasztás elkerülése végett szükséges, hogy vagy magunk csináltassunk ily széket **), melynek támlányán a jász kun kerületek czimere legyen hímezve, vagy ha áldozatainkkal az összeshez járulunk, azt azon kikötéssel tegyük, hogy az említett 53 ik szék a többi sorában okvetlen helyet foglaljon. Hogy ez intézkedésünk mennyire elvitázhatlan, arra én mint no, csak egyetlen példát hozok fel. Ha mi jászkun hölgyek mintegy büszkélkedve honleányi érzetünkben a fővárosban létünkkor, a midőn minden hazai szép és üdvös intézkedések legérdemesbje a nemzeti múzeum megtekintésére sietünk, kézen fogva szivünk drága kincsét, gyermekünket, kinek szivébe a haza iránti szent érzetet jó eleve kötelességünk oltani és ott a kegyeletek és áldozatok valóban szép száma között, ama székek eredetét magyarázzuk, és a gyermek gyenge kora daczára is így szól: „Anyám! hát a mi czimerünk, a jász-kunok czimere , miért nincs itt?! avvagy nem vagyunk e mi is magyarok? !“ — ekkor látnak és éreznek, mi nagy hibát, sőt bűnt követünk el csupán feledékenységből! Vegyétek figyelembe e felszólításomat, kedves testvéreim, és ne feledjétek, hogy mindenek fölött a haza és nemzetiségünk a legtisztább oltár, hová a magyar hölgy áldozatával járulhat! Kelt Kis-Kun-Félegyházán, 1859. nov. 13. ***) Keserü-Bérczy Ilka: Nemzeti színház. December 1-jén : Fenn az ernyő nincsen kas, vígjáték 3 felv. Szigligetitől. — Szilágyi Béla, kinek kedvéért, mint tudva van, Szilágyinét is szerződtették , a távollevő Szerdahelyi helyett Rejtei szerepében lépett fel a feszesen és kedélytelenül játszott, a közönség tetszését pedig annál kevésbbé bírta megnyerni, minthogy az említett szerep Szerdahelyinek egyik leghatásosabb szerepe. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG, nov. 28. A congressusról érdekes cikkeket olvasunk a „Times“-ban és a „Post“ ban. A Palmerstonféle „Post“ az angol nézetet a congressusra küldéssel kiegyeztetni törekszik, úgy tüntetvén fel a congressust, mint egészen ártatlan értekezést, mely kényszerítőig semmit sem rendel. A „Times,“ mely néhány hét előtt határozottan a congressusra küldés ellen volt, most a congressusra küldést kisebb bajnak tekinti, mint az ellenkezőt. „Egy oly általános jellemű congressus, minőre a franczia külügyi minisztériumnál készen vannak a meghívások, komoly gondolatokra ad anyagot. Európa nem aggodalom, de nem is némi remények nélkül fogja hallani, hogy az 1815-ki nagy európai háborúk után oly ünnepélyesen tett területi felosztások 10—12 úriemberből álló választottság revisiója alá terjesztetnek. A előbbi európai congressusok történetei nem különös bizalommal töltenek el bennünket az ily gyülekezetek irányában, ha a körül forognak tanácskozásaik, mennyiben tanácsos nemeslelkű politikát követni valamely állam népe irányában. Oly congressus légkörében, mely koronás fők képviselőiből áll, van valami, ami az uralkodói hatalom semminemű megszorítására nézve nem kedvező. Ott csak arról foly a szó, ami a fejedelmekre nézve jó, s azon mérséklet, melyet az illető urak az érintett magas érdekek irányában kifejtenek, félelemmé válik, ha azon engedményekről van szó, melyeket kormányuk alattvalóinak veszély nélkül megadhatni. A háborúk alatt, melyeket az antwerpi, prágai és batilloni congressusok alig szakasztottak félbe, s amelyeknek a bécsi congressus vetett határt, a különböző ellenfelek gyakran hivatkoztak a „népre.“ I. Napóleon nem késett a lengyeleket, olaszokat stb. szabadságigéretekkel zászlói alá hivni meg. Maga Ausztria is egyezményt kötő Marattal s ajánlotta neki nápolyi királysága biztosítását. Egy orosz nagyherczeg a lengyeleket nemzetiségök nevében hivta fel. De mind Chatillonban, mind a bécsi congressuson mellőztettek a hadi őrésből tett ígéretek. A tanácskozások eredménye a területi felosztás volt, melynél főleg az uralkodók kényelmét és biztosságát tárták szem előtt. Az ily gyülekezetek, ellenállhatlan hatalmuknál fogva is félelmetesek, s felelősségük igen megosztott lévén, könnyen is vehetik a dolgot. S egy állam általános politikája után nem mindig mondhatni meg előre, valamely érdek titkos rugójánál fogva mire adja szavazata . A protestáns Anglia vitte be a congressusba a pipát; a kereskedő Anglia kiadott oly birtokot, mely értékére nézve egész Indiával felér stb. Kormányunkon azokból súlyos felelősség terhe nyugszik a követendő FRANCZIAORSZÁG. November 28-ikán már kétségenkívüli dolognak tartották Páriában, hogy a congressus mindazon nehézségekből, melyek részint Anglia, részint Ausztria, némelyek szerint még Oroszország részéről is útjába gördíttettek, szerencsésen kigázolt. Cowley lord, mezei jószágán töltött rövid időzés után, megérkezett Párisba, s Londonból állítólag nagyon kielégítő követséget hozott magával. Walewski gróf nov. 28-dikán két hosszú conferentiát tartott, egyiket Cowley lorddal, másikat Metternich herczeggel, melyekben a legutolsó nehézségek is elhárítottak, s mint azóta távirati úton tudják, a meghívások már el is mentek az illető udvarokhoz. Azonban minden állítólagos egyetértés daczára a „Pays“ még mindig homlokegyenest ellenkező dolgokat beszél azon angol lapokkal, melyek a londoni kormány gondolatait szokták képviselni. Waewski gróf közlönye ugyanis azon kérdést fejtegeti, kire a congressus jogilletőséggel és hatalommal saját határozatainak végrehajtására ? S azt mondja, a congressust pusztán tanácskozó társasággá tenni akarni annyi volna, mint a nemzeti közjogot felforgatni. A Villafrancában tárgyalt benemavatkozást szerinte nem szabad úgy fogni fel, mintha már a congressusnak sem volna joga az olasz ügyeket rendezni. A benemavatkozás a „Pays“ szerint csupán ott áll feltétlenül, ahol belügyekről van szó; minden egyéb dologba szólása van Európának. A Rómából érkezett legutóbbi tudósítások szerint a pápa a congressusban való részvételt egy saját elnöklete alatt tartott bíbornoki collegiumban csupán feltételesen jelentette volna ki, G ram m on t mr elé ugyanis egy sereg kérdést terjesztett a collegium, hogy feleljen rá; miután azonban a franczia követ azzal menté magát, hogy a feltett kérdések iránt utasítása nincs, a pápa Párisba azt írta volna, hogy majd akkor határozza magát végképen el, midőn a párisi nunciatúra útján feleletet nyerendett. A „Neue Pr. Zig“ szernt egy felállítandó eririai királyságról még mindig sokat beszélnek Párisban, még pedig diplomatiai körökben is. A poroszlap párisi levelezője nem tartja lehetetlennek, hogy bizonyos politika keretébe igen jól beleillenék oly combinatio, mely sem az annexio nem lenne, amiről teljességgel nem akarnak Párisban semmit tudni, sem a herczegek restauratiója, mi sok nehézségbe ütközik. Mi több, a diplomatiai fáma már a jelölteket is emlegeti, a többi közt a toscanai nagyherczeget és a leuchtenbergi herczeget, mely utóbbira nézve némi fontosságot helyeznek abban, hogy a Leuchtenberg család Közép Olaszországban tetemes jószágvásárlásokat tett. Levelezőnek úgy látszik, hogy a pármai herczegnővel való alkudozások némi nehézségekbe ütköznek. „Bonyolódott história ez — úgy végzi a keresztes újság levelezője — s mi alkalmasint sokkal kevésbbé állunk valamely messzevágó mélyen átgondolt tervvel, mint teljes fejevesztettséggel szemközt.“ — Nagyon feltűnt, hogy a miniszteri tanács a múlt vasárnap kivételesen egybegyűlt Compiégneben. A császárné, sőt mint beszélik, Napoleon herczeg is jelen volt azon. E mellett azonban azt is beszélik, még pedig mint hiteles dolgot, hogy a császár lady Cowleynak egy gyémánttal gazdagon kirakott gyűrűt adott ajándékba e szavakkal: „Kérem, fogadja ön e gyűrűt, mint megújított zálogát az Anglia és Francziaország közötti szövetségnek.“ — Egy párisi tudósítás szerint Garibaldi Nizzában tartózkodása alatt a legmagasb figyelmeknek lett volna tárgya. Az orosz császárné, állítólag, látni akarta őt, s huzamos jó ideig beszélgetett vele a vet- i - i táborozásról. Mi több, Nizzában azt hiték, hogy ezen beszélgetés nem marad befolyás nélkül a közelgő congressusra, jóllehet — ha a tény igaz — alkalmasint csupán a legmagasb újságvágy kielégítéséről volt szó. — Leuchtenberg Mária nagyherczegnő az anyacsászárné egészségi állapotáról megnyugtatóbb sürgönyt vévén Nizzából, elutazását elhalászta dec. 1-ig. Kurakin herczeg is ugyanazon napra halaszta Pétervárra utazását. — Sapieha szül. Zsmoyska herczegnő Czártó ryski herczegnő anyja a Lambert palotában élete 96. évében meghalt. Élemedett kora daczára az elhunyt hosszú élete végperezéig teljes birtokában volt lelki és testi képességeinek. Midőn Czartoryski herczeg 1831-ben menekült, ezen nő volt az, ki az arany- és ezüstfélét hű cselédeivel a határon át takarittata, s igy lehetővé tette, hogy vejének családja a számkivetés első éveiben rangjához képest élhetett. A Czartoryskiak vagyonát haláláig ő kezelte. Egyébiránt a társasélettől nem vonult egészen vissza, s még ezelőtt két évvel Czartoryski herczeg egyik családi ünnepélyén eljárta a tánczot az aggarhölgy. A lengyel menekültekért igen sokat tett. — Lenormand Károly a hires régiségbúvár s akadémiai tag, f. hó 24 kén Athénben meghalt. *) E hazafias felszólalás már a múlt hó közepén küldetett be szerkesztőségünkhöz, közlését azonban az e tárgyban működendő női bizottmány megalakulásáig elhalaszthatnak véltük ; minthogy azonban ezen megalakulás még folyvást késik e lelkes felszólalás irónéja pedig közleményének kihirdetésére újólag is felszólított benőnket, nehogy további késedelmezéssel a szép buzgóságot legtávolabbról se akadályozzuk, sietünk azt ezennel közzétenni. Szerk. **) Mindenesetre ha az egész ügyet vezető női választmány megalakul, azzal és annak elnökével szükséges e tárgy legczélszerűbb elintézése végett értekezni. K. B. I. ***) Kéretnek a honi szépirodalmi lapok t. szerkesztői jelen felhívásnak lapjaikbani közzétételére. K. B. 1. útra nézve. Anglia most nem oly állást foglal el, mint 1815-ben. Akkor méltó jogot, nagy igényeket képezhetett , a most némileg tolakodó tanácsadó dicsőségtelen szerepében tűnik fel. Mi összetett kézzel néztük, míg mások harczoltak. Nincs egyéb „locus sedendi“ ránk nézve a congressusban, mint hogy okoskodjunk, javaslatokat tegyünk , alkotmányszerű alapelveket terjeszszünk elő stb. De ilyanok bajosan találnak viszhangra oly congressusban, hol nem alkotmányos államok képviselői ülnek. S aztán azon fontos tény áll előttünk, hogy Francziaországnak 60 ezer embere van azon országban, melynek sorsa fölött határoz a congressus. III. Napóleon nem oly engedékeny politikus, hogy ezen seregeket a congressus egy előterjesztésére azonnal viszszahívja. S ha a congressus felhatalmazná Ausztriát, hogy a nagyherczegeket helyezze vissza s Francziaországot megbízná, hogy a pápa tekintélyét Romagnában állítsa vissza, kikerülhetjük e az általunk nem helyeselt intézkedéseket a felelősséget ? Másfelől egy első rendű hatalom a nemzetek tanácsából duzzogva nem vonhatja ki magát hírneve kockáztatása nélkül. Az elszigetelés közel áll a háborúhoz. Erkölcsi hadüzenet. A meghívás el nem fogadását kétségkívül idegenséget tanúsító lépésnek veszik a meghívók. S aztán Olaszország mellett legalább szót emelhetünk. Legalább megmondottuk a magunkét s készséget mutattunk meghallgatni más hatalmak előteljesítését, így áll a dolog. Mindkét részről egyenlő fontosságú okok küzdenek. Talán kissé mégis több ellenvetést tehetni valamicskével az elszigetelés ellen.“ — Montanban tábornokot Compiègnebe hívták a császárhoz, ahol a chinai expeditióra vonatkozó végutasításokat veendi. Az ezen expeditióra szánt ágyunaszádok számát 24-ről 30-ra emelik. Az expedites hadtestet 15,000 főre teszik a tudósítások. Anglia hasonló jutalékot állítana. OLASZORSZÁG. Egy turini nov. 26-iki levél feltűnőnek mondja, hogy a piemonti hivatalos lap az Ausztria és Francziaország közt kötött szerződést szintén nem közölte. Okul azt adták, hogy ezen közzététel a „Moniteur“-re tartozik, miután oly okmányról van szó, mely Franciaországot és Ausztriát elsőrendűig érdekli. Itt általában meg vannak győződve, hogy a congressus jövő év január közepéig nem fog megkezdődhetni, bár mi kellemetlenül hasson is ez minisztereinkre; továbbá a közvélemény a mellett marad, hogy gróf Cavour és Desambrois lovag fogják Piemontot a congressusban képviselni. Ugyancsak Turinból novemb. 2- ról írják, hogy Desambrois az új szárd felhatalmazott miniszter a tuileriák udvaránál, dec. elején fog Párisba indulni. — A florenczi „Nazione“-nak írják : A csapatok felosztása e téli időszakra következő : Ro s e 11 i főhadiszállása Ravennában lesz. A Pine 11 i dandár, mely ezen osztályhoz tartozik, Modenán át Parmába megy. A Ribo 11 i dandár Riminiben üti fel főhadiszállását, a Romagna többi részét toskánai csapatok szállják meg. A Forti dandár valószínűleg Roselli ték csapataihoz fog csatoltatni. A Mezzacapo osztály pedig Modenában és Bolognában fog állomásozni. A „Corriere Mercantile“ szerint a középolaszországi hadsereg létszámát tavaszig 60,000 emberre, 12 ágyútteggel reményük emelhetni. Mezzacapo egy napi parancsából az tűnik ki, hogy Fantitiik Ribotti tbkot a határszéli csapatok vezényletével bízta meg. A ravennai dandár Reggioba rendeltetett, az egész osztály főhadiszállása Modenába telepíttetett. A Fori dandár, a tiralleni zászlóalj, a mérnöki század és a lovasság Ribotti tbk parancsnoksága alatt maradnak. — Reggioból, (modenai tartomány) nov. 21-dikéről írják : „Tegnap ment itt végbe a nemzetőrség zászlójának felszentelése, az egész város Ünnepiesen volt díszítve és hangolva. A nemzetőrség 12 órakor, hisz egyenruhában a színháztérre ment, hol egy gazdagon felépitett oltár volt emelve. A helyettes fővltár Vergo 11 olvasta a misét, és a körülményekhez alkalmas beszédet tartott, melyben egyetértésre és összetartásra intette a népet, a polgári rend fenntartását, mint a szabadság első feltételét emelte ki.“ A „Giornale di Roma“ közli a Francziaország és az egyházi állam közt 1859. jan. 19-én kötött szerződést, a bűnösök kölcsönös kiadása iránt. SPANYOLORSZÁG, Madrid, nov. 21. A „Correspondencia“ következőleg adja elő az Ehague tbk alatt álló csapatok számát Centánál: 7 ezred gyalog, 3 hegyi üteg, és egy albuerai lovasszázad. E csapatok két del Rey üteggel, melyek már Ceutában voltak, a madridi és barbantroi vadászokkal és egy majorcai lovasszázaddal egyetemben, 66 gyalog, 7 vadász zászlóaljat, 2 lovas századot és 3 hegyi üteget képesnek. A mórok által tegnapelőtt Ceuta ellen intézett megtámadásnál veszteségünk tekintélyesebb volt, mint az előbbi megtámadtatások alkalmával. O’Donne 11 tbk ez este hajóra szálland. — A „Gazella“ közzé teszi a rendes budgetet 1860-ik évre. A kiadások tesznek 1887 millió reált, a bevételek pedig 1892 milliót. TÁVIRATI JELENTÉSEK. Páris, nov. 29. A „Moniteur“ közzé teszi a franczia-osztrák békeszerződést. Hite van, hogy lord John Russell fogja Angliát a coogreamson képviselni. A congressus januárhó első napjaiban fog összeülni. Páris, dec. 1. Leuchtenberghgné ma Nizzába utazott. A „Moniteur“ szerint a párisi rendőrelnök Francziaország biztosságügyi főigazgatójává neveztetett ki, a belügyminisztérium védelme alatt. A „Constitutionnel“ erősíti, hogy a Tangernél történt esemény túlzottan adatott elő.Csupán egy fregát viszonozta hatásosan az elkövetett sértést,mely talán félreértésből eredt. Marseille, nov. 28. Rómából érkezett levelek erősítik, hogy a pápát Antone 11 bibornok fogja a congressuson képviselni. London, nov. 29. A „Times" újabb jelentése szerint az angol sajtó barátságos érzelemmel nyilatkozik Francziaország iránt. London, dec. 1. A mai „Times" azt óhajtja, hogy lord Palmerston személyesen képviselje Angliát a congressusban. Lord Stratford, Granville és Cowley szerinte elégtelenek erre nézve. Bologna, nov. 25. F a rini a jezsuiták kizáratását rendelő szárd törvényt behozta. Jószágaik polgári adminisztrativ alá helyeztetnek. A „Pesti Napló“ magán távsürgönye. Páris, dec. 2. A „Moniteur“ megerősíti Tetuan marokkói vár két erődjének bombáztatását a franczia hajók által. — A congressus összejövetele valószínűleg január 15-kén lesz. Rente 70.90. Bécs, dec. 2. Hitelintézeti részv. 204.30. ESTI POSTA. Peat, dec. 2. A „Moniteur“ jelenti, hogy azon közlések, melyek a congressus egybehivásának előidézését tárgyazzák, november 29-dikén elindittattak azon különféle hatalmakhoz, melyeknek abban részt kell venniök. Azt mondják, hogy a congressus megnyitása napján, január első napjainak egyike, nevezetesen ötö-