Pesti Napló, 1859. december (10. évfolyam, 2941-2965. szám)

1859-12-24 / 2960. szám

293—2960. 10—ik évi­folyam Szerkesztési iroda : Lipót-utcza 5-ik szám. 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért.­­ 1859. Szombaton, dec. 24. Előfizetési föltételek: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hmhimónvol /líin . b hasábos petit-sor t-szeri hirdetésnél ( ujmr. tjélyegaij fill Uolluoll yen Uljd. kmjjn 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE. Hlrlitlen árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utólsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. VASUTMENETEK. INDULÁS. Pestről Váradra, Debreczenbe : 4 ór. 16 p. d. u. 5 órak. regg. Szolnokról Aradra : 3 ó. 57 p. d. u. „ „ N.­Váradra 10 ó. 3 p. regg. Püspök-Ladányról N.-Váradra: 12 ó.53 p.d.u. Szolnokról Debrecz. Miskolcz : 10 óra 3 p. reggel. Pestről Arad, Temesvár: 4 ó. 15 p. d. u. 5 ó. r. Szegedről Temesvárra: 11 ó. 34 p. és. 2 ó. d. u. Pü­spök-Ladányról Szolnok-Arad : 1 ó. 14 p. d. u. Miskolciról Pestre: 5 ó. 52 p. r. Debreczenből Pestre: 11 ó. 35 p. reg. N. Váradról Püsp.-Ladányra : 9 ó. 30 p. d. u Aradról Pestre : 9 ó. 51 p. d. e. Temesvárról Szegedre : 7 ó. 54 p. 5 ó. 10 p. r. Szegedről Pestre : 1 ó. és. 12 ó. dél. Pestről Bécsbe : 9 óra r. 9 ó. 25 p. est. Uj-Szőnyről Bécsbe: 2 óra 5 p. délután. Bécsből Pestre : 6 ó. 30 p. r. 7 órak. est. „ „ Győr-Uj-Szőnyre : 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és. Államadósság. Dec.231Dec.21 5%-os osztrák ért. 100 írttól . .------70.— 5%-os nemz. kölcsön 100 írttól . 79 50 —.— 5%-os 1851­ ki B. sorozat 100 frt. —.— 97.— 1 5%-os metalliques 100 frt. . . 72 40 —.— 4%%-09 .. „ 100 frt —65.75 4%-os „ „ 100 frt —58.50 3%-os „ „ 100 frt —. — 43. tO 272-os „ „ 100 frt —37.50 1%,-os „ „ 100 frt —.— —.— 1834-diki sorsolással 100 frt —.— 265 — 1839-diki.......................100 frt —.—123.— 1854-diki.......................100 frt —.— 115.25 Comp-rent papirok 42 lire ausztr. . —.— 17­25 Földtehermentesitésiek. 5%-os als. auszt. 100 frt . . . —.— 92.50 5%-os m­a­g­y­a­r­o­r­s­z­á­g­i IO0frt —.— 74.50 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt.......................—.— 74.— 5%-os gallicziai 100 frt. . . . —.— 73 50 5%-os bukovinai 100 frt . . . —.— 72.50 , 5%-os e­r­d­é­l­y 7100 frt . . — — 72,75 5%-os más birod.­ ország. 100 frt ——.— 5%-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re.......................................—.---------.— Részvények. Nemzeti bank (ex div.) darabonk. 900.— —.— Hitelintézet 200 frt. ausztr. ért. . 210 50 —.— Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt. p. —.— 598.— Dec.23­ Dec.21 Éjszaki vaspálya 1000 frt . . . —.—187.6 Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank)............................ —. — 279.— Nyugati pálya 200 frt p. (170 frt ,85%-os befizetés) . . . .1 —. —176.— Déléjszak egybek. német 200 frt p. —.—139.75 Tiszai 200 ft pr. (100 frt befiz.). —. —105 — Lombard közp. olasz 200 ft osztr. bees. 80 ft (40% befizetés). . —.— —.— Gallieziai (Károly­­ Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . . —.— 68.— Pozsony n.­­ szombati I-er kibocsátott 200 ft pp. . . . —.— —.— P­o z s­o n­y­ n. szombati II-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . —.— —.— Bustehrádi 500 ft pp......................—■ .— —.— Brünn-rossitzi 200 ft pp. . . . —.— —.— „ „ elsőbbséggel 200 ft. —. — —. — Duna-gőzhajózásitársu­lat 500 ft pp............................—.•—447.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp....................................—. — 229. — Budapesti l­á­n­c­z­h­i­d 500 ftp. —.— 330.— Zálog­levelek. A­n. bank 6 év. 5%-os pp. 100 ft. —.— —.—■ „ b «1° év. 5%-os pp. 100 ft. —.— —.— „ „ „ sorsolh. 5°/o pp- 100 ft —.— —.— „ „ „ 12 hó 5% a. ért. 100 ft. ——.­„ „ „ sors. 5% a. ért. 100 ft. —.— — A gallieziai föld­ hitelintézeté 4Vg%-Q8 100ft. pp......................— •—! —■ — Dec.23­ Dec.21 Berlin 100 tallérért 4% ■ ■ . . —. — —.— Boroszló 100 tallérért 4% . . „ —.— —.— Frankfurt (Main. m.) 100 frt dél­német ért. 3 Va°/p......................—•—11.5.65 Genua 100frank . . . . 4l/s% —.— —.— Hamburg 100 márk­bankóért 2% . —.— 92,90 Lipcse 100 tallérért 6 °/0 . . . —.— —.— Livorno 100 toscanai líráért 5% . —.—-----­London 10 font sterlingért 2% % . 124. —- —. — Lyon 100 frankért 3% • • . —. — —.— Milano 100 frtért auszt.­ért. 5°/0 . —. — —.— Marseille 100 frankért 3% . . . —.— —.— Páris 100 frankért 3% • • . . —. — 48,95 Prága 100 frt. auszt. ért. 5% . . —.— —.— Trieszt 100 frtért auszt. érték 5%. —.— — .— Velencze 100 frt auszt. érték 5% . —.— —.— A n. bank váltóleszámítolása 5% . A nemzeti banknak az állampapí­­rokra való előleg, kamatja 5% • b) Láb­tánötnap. Bukarest 100 oláh piaszter. . . —.— —.— Stambul 100 török piaszter . . —.— —.— Arany pénznemek. Császári arany............................5.86 —.— Reczés arany.................................—.— —.— Korona.................................. —.— —.— Ezüst 100 ftért............................—.—124.— Napoleons d’or...........................—— Orosz imperiale............................—.— — A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . —.—. —.— Dec.23­ Dec.21 Elsőbbségi kötvények: Nyugati pálya 5%-os 100 ft. p. p. — —­ 91.— Á11­am vasp. 500 frank, darab.------129.— Éjszaki vasp. 100 p. p. . . —.— 91.— Lombard-velenczei 500 frank. . —.— —.—* Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . —.— 81.— D­un­a-g­ő­z­h­a­j­ó­z­á­s­i társu­lat 100 ft. p. p.........................—.— 91.— Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . —.— —.— Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért.....................................—. —105.— Dunagőzhajóz. társ. da­rabja 100 ft. p. p........................ — .—104.25 Trieszti államkölcsön db 100 ft pp — . — 125.— Budai városközség db 40 ft a. é. . —.— 36.50 Eszterházy 40 ft. p. p....................—.— —.— Salm 40 ft. p. p..................................—.— 40.50 Pálffy 40 ft. p. p............................—. — 38.25 Clary 40 ft. p. p.............................—.— 37 50 St. Genois 40 ft. p. p......................—.— 38.50 Windischgrätz 20 ft. p. p. . . . —.— 23.— Waldstein 20 ft. p. p.....................—.— 28.50 Keglevich 10 ft. p. p.....................—.— 16.25 Váltók (devisek). a) három hónapra. Amsterdam 100 holland frt 2% . —. —105.50 Augsburg 100 frt délnémet érték­ben 47,%.................................106.CO HELYI SZŐLŐKIÁLLÍTÁS BIHARBAN, MICSKÉN. (Vége.) Végig tekintve helybeli falainkon, elmondhatjuk, hogy bármi czélra válogathatunk közölök. Azon­ban legalább a velünk egy sorsban osztozó szőlős­gazdák kedvéért nem lesz érdektelen a nálunk kitű­­­nőbbeknek talált fajokat külön is megemlíteni. Ilyen a korán élők közt a fehér fohér, mely a mellett, hogy jókor szolgáltat asztali szőlőt, annyira tartós, hogy asszu szemeket is ád. Ilyen a lágyak közt a fehérjukfark, mely külön szűrve (mi­t szokta hegyünkön Gruden Imre) igen finom és kellemes italú könnyű bort­rád és pezsgőkészítésre (mit a múlt évtizedben e sorok írója több éveken keresztül próbált) fölötte alkalmatos, már csak azért is, hogy könnyen szűrhető (filtrírozható). A nagy számú sze­szesek közt mindenek fölött a piros bakator (mi össze nem zavarandó a bővebb termésű, de lágy ter­mészetű gránátszinti vagy 01 a h p­­­r 0 s vagy pankotai bakatorral) adja a bármely külföl­divel versenyezhető bort, mely az édességet és saját zamatot egyesíti az erővel. De ez a tavaszi szelekre s esőkre fölötte kényes lévén, a termelőnek igen sokba kerül, s borát bordó számra áruba bocsátani — most legalább valódi vétek. Termelését alább szállítani nemzeti bűn lenne s azért illő volna köz­egyetértéssel az Érmellékét pártolás alá venni. Azon­ban a szeszesek közt a fe­h­ér e­r­dő szőlő termé­kenységénél fogva olcsó és mégis kitűnő jóságu s nagy mértékben szeszes bort szolgáltat, mit már maga a szőlő alkata és ize is bizonyít, de különösen hegyünkön Gruden Imrének külön szűrt bora tanú­sít. Ezen megbecsülhetetlen szőlő sem virágzásban, sem érésben nem kényes. Hegyünkön az October 14-eitől számítva két hétig tartó szüret alatt — ki­vált eleinte — töppedt szemeket is bőven szedtek róla, daczára az esős ősznek. Rothadni az idén is csak a legkövérebb s­ajt fekvésű helyeken kezdett. Ezen szőlőfajt nevezik Erde­i-nek is, de tekintve a magyarnak a­zok szokását, hogy a bőséget, sűrűséget s termékenységet az erdőhöz hasonlítja, talán helye­sebb az Erdő nevet hagyni meg. Egyébiránt eszme­­kapcsolatnál fogva talán meg lehet itt curiosum gya­nánt említeni, hogy nálunk többen elhatározták ma­gukat arra, hogy az erdeinken bőven termő, fölötte apró szemű s fanyar fekete vad szőlőt megpróbálják kicsiben hegyi mivelés alá venni a végett, hogy idő­vel kitűnjék annak melyik fajhoz való hasonlatos­sága, miről a­ztán igazán el lehetne mondani, hogy honos. Továbbá a szeszesek közt kitűnő a f­e­k­e­t­e porcsin, mely az idei kedvezőtlen időjárás mellett is bőven szolgáltatott ép és romlatlan jóféle fürtöket. Eddig élő hegyünkön elegendő mennyiségben nem ter­meltetett, de (jóféle bora Váradról ismeretes lévén) most már kitűnő szorgalommal szaporittatik. E szőlő­­faj hihetően onnan vette nevét, hogy miként az ismeretes porcsin-fű (Polygonum aviculare) a porhoz vagy földhöz oly közel áll, hogy esős idő­ben a sár vagy por reá felverődik. Van fehér faj­tája is és talán egy vagy legalább rokon a sár­fehérrel és sárfeketével. A szeszes szőlők közé tar­tozik, de egyszersmind kitűnő csemegeszőlő a r­o­z­s­­dássárgamuskotály. Hegyünkön cse­megebor végett is termesztetik. Termése középszerű, de fürtjes bora oly illatos, hogy bármely külföldi muskotálynak sem enged, legalább az itt kicsiben ter­mesztett 14 faj első rendű külföldi muskotály közül egyiknek sem enged. Jókor érik, mégis asszó szeme­ket is ád, s télen is jó darabig eltartható. Az aszó sző­lők közt ez évben, mely ugyancsak próbára tette a fajokat, legjobban kiállotta a sarat a fekete b­o­­d­o­n. Egyébiránt az asszubor készítés nálunk csak mellékes lévén,­ a fekete bodon a fekete porcsinnal összeszűrhető. Álló szőlőink mind jók és czélszerű­ek, de­ az elsőség a tüskéspúpu zamatos kecs­ke ege­csé, azért a maga osztályából kiválólag ez fog szaporittatni. — Egészen czélszerű­tlennek, tehát kiirtandónak találtatik: a rózsabakator, arany­sa­­p, fehér és testesz­er lel a láb­ és a 4- általában terméketlen fajta. Egészben véve azon nézet lett ná­­­­lunk túlnyomóvá, hogy mindenekfölött a szeszes fajok és azok közül is a kitűnőbbek szaporítandók, továbbá , hogy mindenik osztálybeli fajok külön ter­­melendők, egyedül az aszókat lehetvén a szeszesekkel együtt termelni, de a szeszes osztálybeliek (s illető­leg aszók) közül is a fehér, fekete és bakator bor külön termelendő. A szeszes fajok mellett mellé­kesen, de külön termelhetők a jókori, lágy és álló osztályokból kitüntetett fajok.­­ És ily nézetek sze­rint már a kisded szőlőkiállitást megelőzőleg is ugyan megkezdetett, azóta pedig folytattatik szőlő­hegyünkön a fajok elkülönített iskolákba való sze­dése. — Eddig elő forgatott (rigolirozott) földben Szi­lágyi Ferencznek van legsikerültebb szőlőiskolája, mely — közbevetőleg legyen mondva — egy jámbor szélyművesz készültekor azon gondolatra bírt, hogy készítője bizonyosan megtébolyodott, de csakhamar hatalmasan megszégyenített. Az egész kiállítás kisded körre szorított és parányi volt, de mégis oly érdekeltséget, jelesül szüret alatti egymástól való tudakozódást keltött föl nemcsak az úgynevezett értelmiség, de általában a szőlőmunká­­val foglalkozók közt, mely a legjobb következést ígéri.­­ Azonban az igazság érdekében elhallgatni nem lehet, hogy a szőlőfajok meghatározásában a legjobb szolgálatot tették az érmelléki hires sző­lésznek, félegyházi ref. lelkipásztor néhai Faze­­ka­s Györgynek — e sorok Írójánál létező — eredeti jegyzései. E jegyzéseket — közbevetőleg legyen mondva — e sorok Írója ezelőtt néhány évekkel egy egészbe összeszedte volt, de az eltévedt kézirat a ki­állításra elő nem került. — Egyébiránt közrő ismerve a magyarnak azon akár túlszerénységből , akár ázsiai kényelemből eredő tulajdonát, hogy kérdet­­lenül s fölkeresetlenül ritkán szól és tesz, de jól tudva azt is, mi nehéz — még most — a ma­gyar oenológusnak a gyakorlati téren — azaz ma­gokon a szőlőhegyeken — egy egy értelmes szó­hoz jutni, szabadságot vesz magának három férfiút, u. m. Csorba Miklós kiszolgált huszáraltisztet, Hegedűs Bertalan oktatót és Szilágyi Ferencz magyar okleveles ügyvédet megnevezni, mint a­kik a szőlőkiállításban vele együtt cselekvő részt vet­tek. Többen részint betegség, részint elfoglaltatás miatt cselekvő részt nem vehettek, azonban nincs kétség, hogy a szőlészetet a megnevezettekkel együtt tanulmányozni fogják. Hasonlóul szabadságot vesz magának közlő Biharnak más vidékeiről is azon értelmes férfiakra hivatkozni — mintegy reájok olvastatni — kik tudomása szerint a szőlészethez tehetséggel bírva, hajlammal viseltetnek, kik is Bük László birtokos Tótiban, Staufer Lajos takarék­­pénztári hivatalnok Váradon, Szinay István Ká­­lyon, Szűcs Sándor Tótiban és Tata­y Ferencz Miskolton, mindhárman ref. lelkipásztorok.*) Közli Miskolczi Károly, Győr, dec. 17-én. Gyönyörű telünk van, a tegnap egész nap tartott hóesés egy lábnyira takarta a föl­det s még ma is egyre szállingol. A Rába vize az éj­jel beállt, s a Dunán is csak keskeny középvonal van még szabadon. Utaink azonban a tegnapi s mai hófú­vások miatt csaknem jár­atlanok, sőt a vasúti közle­kedés is annyira megakadt, hogy a tegnap Bécsbe indult reggeli vonatnak Zurndorfról vissza kelle tér­nie, e miatt természetesen a posta is kimaradván. Az utak járhatlanságát gabonaüzletünk is érzi, s különö­­sen a mai hetivásárt vásárnak is alig nevezhetjük; igen csekély szállítmány mellett csak a fogyasztásra legnélkülözhetlenebb készletnek volt némi kelendősé­ge. Az árak nagy részt a múlt hetiek s különösen igy jegyezvék : tiszta buza 1 ft 20—60 kr., közönsé­ges 3 ft 60 kr. — 4 ft, behozatott 205 mérő; két­szeres 2 ft 40—70 kr., behoz. 64 m.; rozs 2 ft 30—50 kr., behoz. 243 m.; árpa 1 ft 80 kr. — 2 ft, behoz. 13 m.; zab 1 ft 30—50 kr., behoz. 249 m.; kukoricza 2 ft 30-52 kr., behoz. 298 m.; bur­gonya zsákja 1 ft - 1 ft 10 kr., behoz 89 zsákkal. (Gy. K.) Szeged, dec 21-én. A fogyasztók által vásárolt csekély búzaszükségleten kívül az itteni kiviteli gőz­malom számára 1000 mérő búza és 200 mérő tavalyi kukoricza kelt el. A gabonaárakban semmi változás sem fordult elő. A hetivásár a rosz idő miatt kevésé volt népes mint csak a múlt héten is. Üzleti terményárak : Tisztabuza legjobb 4 frt 30 kr. Közép 4 frt 20 kr. Kétszeres legjobb 3 frt 20 kr. Kö­zép 3 frt. Rozs legjobb 2 frt 50 kr. Közép 2 frt 40 kr. Árpa legjobb 1 frt 80 kr. Közép 1 frt 70 kr. Zab leg­jobb 1 frt 50 kr. Közép 1 frt 40 kr. Törökbuza 2 frt 20 kr. Köles 2 frt. Paszuly 4 frt. Paprika mázsája 12 ft. (Sz. H.) Pozsony, dec. 19. (Gabona.) A múlt héten nagyon gátolták a közlekedést a hósuvatagok, s alig kelhe­tett el összesen 15,000 mérő. Az árak 3 frt 80 kr — 4 frt 90 kr; rozs 2 frt 50 kr —3 frt; árpa 2 frt 18— 64 kr; zab 1 frt 60 kr—2 frt 15 kr; tengeri 2 forint 35-54 kr. Decs, december 14. Piaczi árjegyzék a Lucza­­napi országos vásárról. Egy osztr. mérő tiszta búza 3 ft 18 kr; kétszeres 2 ft 29 kr; rozs 1 ft 40 kr; zab 63 kr; törökbuza 1 ft 54 kr; pityóka 70 kr. Egy mázsa mentliszt 8 ft; zsemlyeliszt 5 ft 88 kr; kenyérliszt 4 ft 20 kr; barna liszt 1 ft 68 kr. Egy öt tűzi­fa 5 frt; egy font faggyú gyertya 42 kr; szappan 35 kr; marhahús 77* kr; só 41/4. A marhaneműek ára is mérsékelt volt; egy pár jó hízott ökör 400 frton, közepes 340 frton, gyenge 240 frton kelt. Egy pár tavaszszal 3 éves ökörborjú 50 írton, két éves 30—40 írton kelt, a tehénborjú vala­mivel olcsóbban. Egy jó fejős tehén 50 frt, bival 80 írton kelt. Egy jóhizott disznó 40—50, sőt még 60 írton is vétetett, gyengébb 30 írton. A marha-olcsó­ság nagy kelendőséget idézett elő , annyira, hogy mostanság annyi marha nem kelt el, mint Lucza-napi országos vásárunkon, mely leghíresebb baromvásá­raink egyike, mi onnan kimagyarázható, hogy ta­­karmányhiány miatt sokan menekülni kívánnak te­lelendő marháiktól. De népes is volt e vásár annyira, hogy mozogni nem lehetett. Az iparczikkek ára szerfölött magas még min­dig, s épen nincs arányban az élelmi czikkek olcsó­ságával s ezt általában elmondhatni a bőrnemüekről, ruházati kellékekről, kelmékről stb. Gabonapiaczunk most ritkítja párját, majd minden búza, rozs megvásároltatik Krémer Samu gőzműmalma és Markovics István szeszgyára szá­mára, nagy mennyiségben történik a bevásárlás. Csak a cséplők hiányát érezik gazdáink, annyira,hogy cséplőgépek hozataláról kezdenek gondoskodni. A napokban száll ki néhány gazda Apanagyfaluba gróf Bethlen Sándor jószágában az ott jó sikerrel működő csépelő gép sikeres használatáról személyes meg­győződést szerzendő, mely lóerőre van készítve s czélszerűen használtatik; az idő , a gyakorlat s a föl­merülő szükségesség naponta inkább meggyőz arról, hogy a gazdasági gépek némelyikét okvetlen meg kell hozatnunk, ha haszonnal akarunk gazdálkodni, s ezek legszükségesebbike a mostani körülmények közt a cséplő­gép, mert a munkás kéz hiánya nagyon érezhető, a­mi van is, nagyon drága , a­mit azután csak gépekkel lehet pótolni. 1. 1. II. Gyarmat, dec. 20 Rendetlen őszre rendetlen telet kaptunk. Az első hó eltűnvén, most majdnem naponta havazik, olvad, esik, ismét fagy. Több gaz­dának osztagokban csépeletlenül maradt gabonája; többen nem bírták a kora fagyok előtt betakarítani burgonyásokat vagy répásokat; másoknak szőlejök ma­radt fedetlen, és mások nem bírták elveteményezni. Vidékünket vastag hó borítja, mely alatt a föld nem lévén megfagyva, méltán félhetünk attól, hogy őszi gabonáink részint kipállanak, részint kiáznak. Takarmányunk ugyan bővebben termett, de annál korábban beszorult a marha. — Makkunk kevés volt; a burgonya rothad; répánk befagyot; szeszgyáraink gyérülnek; a pálinkamoslék drága és kevés, annál súlyosabb feladattá lön a sertések teleltetése. —Bez­zeg, jó volna most a cséplőgép! De honnan vegyük a pénzt? Tán uzsorásoktól 24—36% kamatra? Ezekre is rá­szorul a szegény mezei gazda, midőn a magán és közterhek sürgetik, ha csekély termését nem akarja potom áron elvesztegetni. Az ár ilyenkor le szokott sülyedni, hatalmában állván az egyetértő pár gabna­­kereskedőnek. Hát még ha majd Izrael népének is sza­bad lesz ingatlant vásárolni! Ily mostoha körül­mények közt semmi egyéb nem mentheti meg a föld­­birtokos osztályt a bizonyos pusztulástól, mint az egyedül üdvözítő magyar hitelbank, honnan olcsó kamatért hosszabb időre, vagy tőketörlesztési feltétellel lehetne kapni kölcsön pénzt. Mert a bécsi bank e nemű segélye csak palástoló gyógyszer! — Piaczi árkeretünk következő: tiszta búza 3 ft 35 kr; rozs 2 ft 40 kr; árpa és kukoricza egyaránt 2 ft 10 kr; zab­­ ft, értve ausztr. mérő s ausztr. ért. pénzben. Gyapjúra hajlandók a kereskedők előre szerződni, de csak nyomott áron, mert tudják, hogy előre csak az szokta rendszerint eladni terményét, ki pénz dolgában meg van szorulva. S ők annyira egyetértenek, hogy vi­lágért sem igérné egyik többet a másiknál. Általában a termelőknek az hitek a kereskedők felől, hogy míg valamely nemű termény a termelő kezeiben van, an­nak árát mindenkép iparkodnak lenyomni, mihelyt pedig annak összesége az ő birtokukba kerül, azon­nal mesterségesen is emelik árát. — S mi dolog, hogy a keresztyén terménykereskedők száma egy évtized alatt annyira elapadt, hogy ily keresetmódu iparosok oly ritkák, mint a fehér holló ?! — Legjobb keletű volt és van a boroknak. Jobb hegyi termésért megad­nak 7 forintot. Az ó borok 10—12 frton kelnek. A tűzifa is évenkint, becsesebb kapósabb és drá­gább lesz. Helyben cserfának öle 8—9 forint. 1. 1. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke:a bánsági búza (84—86 fontos) 4 frt 40 kr— 4 frt 70 kr; tiszai 6 (83 86) 4 frt kr—4 frt 50 kr; tiszai uj (83—84) 4 ft—kr 4 ft 60 kr.Bácskai 6 (82 '/*—84'/,) — kr — — ft — kr; uj (83—84) 4 frt 20 kr — 4 frt 30 kr. Fehérmegyei 6 (83 — f 4) 4 ft 10 kr — 4 f. 40 kr; fehérm.uj (83—85) 4 ft 20 kr — 4 frt 70 kr; kétszeres uj (77—79) 2 frt 70 — 2 frt 80 kr; rozs­a (-------)— ft — kr— ft — kr; uj (77 - 79) 2 ft 70 kr— 2 frt 80 kr ; uj árpa (70- 7­1) 2 ft 70 kr — 2 frt 15 kr ; uj zab (46- 49) 1 frt 50 kr­ — 1 frt 55 kr; tengeri (-------) 2 frt 80 kr — 3 frt kr; köles 2 fat 10 kr — 2 frt 25 kr. Bab 4 ft 40 kr — 4 ft 70 kr. Repc­e 4 ft 15 kr — 5 ft — kr. Mind bécsi mérőokiat és osztrák becsben *) Reméljük, hogy az ily férfiak ismerete nem marad véka alá dugott gyertya, mint eddig. A hathatós és üdvös egyesületeken kívül több orgánum van, a­hol az ismeretek közkincsesé tehetők. Van „Gazdasági La­punk“, Borászati lapunk, és ezenkívül több időszaki közlöny. A t. közlő úr példája mutatja, hogy mi is készséggel fogadjuk az ily becses ismertetéseket —, s óhajtjuk, hogy közlő úr példája egyszersmind buzdí­tásul szolgáljon. S­z­e­r­k. : PÉNZÜGYI SZEMLE. (Bécsi pénzcsarnok.) HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 303. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (dec. 23.) Csőd nyittatott: Muraközy Lászlóné Kis Zsófia nagykőrösi lakosnő hagyatéki vagyona ellen; a köv. be­jel. jan. 30-ig a n.-kőrösi szolgabiróságnál; perügyelő Póka Károly ügyvéd. Dec. 22. Dec. 23. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 79.70 79.50 — ft — kr — ft 20 kr 5% metalliques 72.90 72.40 — „ — „ — „ 50 „ Bankrészvény 900.— 900.-----„ — „ — „ — „ Hitelintézet 211.50 210.-----„ — „ 1 „ 50 „ Augsb. váltó 106.50 106.60 — „ 10 „ — „ — „ London, váltó 123.60 124.-----„40 „ — „ — „ Arany 5.85 5.86 — „ 1 „ — „ — „ Dunavízállás. Pesten, dec. 23. 3' 9' 6‘" 0 fölül.

Next