Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)
1860-01-12 / 2974. szám
előnyöket a politikai pályára elősegíték. Sajátképein művelődése katonai, e pályán jelessége ismeretes, Riza pasa kérlelhetlen ellenségét is többször a szeraszkieiságban fölváltotta, jobb is mint az első, de politikailag Kibriszknek nyomába sem léphet. Res id. KÜLÖNFÉLE K. * Magyarország Primása, herczeg Scitovszki János esztergomi bibornok-érsek Ő Eminentiája ma reggel hagyta el 24 órai itmulatás után a fővárost, székhelyére hazatérendő. 0 Eminentiája a legjobb egészségnek örvend. — A Kazinczy-ünnepet Gasán (Aradban) dec. 26- kán, Hajdu-Szoboszlón pedig dec. 31-dikén ülték meg. — Miskolczról írják nekünk: „Nemzeti irodalmunk első bajnokának, Kazinczy Ferencznek szent árnya körül, a közelmúltban, egész haza, mily osztatlan lelkesedéssel fonta emlékkoszorúját, nem szükség említenünk. Örömmel láttuk a nyilatkozó lelkes részvétet, itt a nemzeti irodalom iránt, amott nemes áldozatok tétele, iskolák gyámolítása, vagy más kegyeletes czélokra. A mi örömünk is az, hogy e tekintetben, a nagy férfiú emlékkoszorújához egy virágfüzérrel járulhattunk. A miskolczi ref. egyház nov. 27-én aláírási ívet bocsátott ki, oly czéllal, hogy az azon begyülendő pénzből, a dicsőített férfiú szelleméhez méltó emlék állíttassák. Gazdag és szegény valláskülönbség nélkül összerakván filléreit, 330 ujírt gyűlt össze, mely összeg, Kazinczy-alapitvány czim alatt, a miskolczi ref. egyház által fog kezeltetni, s kamatja a miskolczi helv. hitv. főgymnasium ifjai által, pályázat utján készítendő szépirodalmi művek legjobbjainak fog évenként kiadatni. Köszönet érette a kegyes adakozóknak; köszönet különösen e szent ügy kivitelében fáradozóknak, legközelebb Baó István urnak, ki ezen emlék emelését nem csak inditványozá, de áldozatkészsége s fáradhatlan tevékenysége által tetté is érlelé. Ugyane czélra a városunkban levő ref. polgári éneklőkar a Kazinczy-ünnepély alkalmával 80 ujírtot szedett össze, mely összeg már előbb ugyancsak a ref. egyház kezelése alá adatván, jelenleg már kamatozik.“ — Horváth Ferencz kegyesrendi tanár az Akadémia házára egy aranyat küldött a „M. Sajtó“ szerkesztőségéhez. — Magyar-Óvárról írják nekünk: „Az itteni intézet magyar ifjúságától alapított Kazinczy-könyvtár virítani kezd: alapszabályaink az intézet igazgatóságától meg vannak erősítve, sőt még pártfogás is igény; a könyvtár helye az intézet olvasó és társalgó teremében kijelölve; magyar gazdasági könyveink száma máris megközelíti a másfélszázat. Öröm lepi meg máris minden gyakornok szivét, hogy a magyar gazdaság 100 évi fejlődésére visszapillanthat 1774-ben latin nyelven jelent meg könyvtárunk legrégibb gazdasági könyve. Fájdalom, minden törekvésünk daczára sem juthatunk még régibbekhez, miután még egy antiquariustól sem érkezett leltár hozzánk. Ennélfogva bátor vagyok azon könyvárus urakat újonnan leltáruk elküldéséért fölkérni, kik még azt nem tették. Előbbi felszólításom következtében hazafias áldozatot hoztak a tudományok oltárára, midőn szegény könyvtárunkat Dessewffy Ottó ur. 6 d. Major Pál ur 8 d., Heckenast Gusztáv ur 44 d., Gutman ur 8 d. könyvvel és két gyapjugyűjteménynyel gazdagították. Fogadják a nevezett t. ez. urak hazafias áldozatukért az alapitó ifjúság általam nyilvánítandó szives köszönetét. Szotyori Nagy Sándor, pénztárnok.“ — Makóról írják : „Némely lapokban azon hir terjedt el, mintha casinónk, három évi fönnállása után, vonaglásban volna. Nem tudom azon hírlapi közlések, vagy más indokok buzdították-e föl a tagokat, hogy újra szervezkedjenek , de, úgy látszik, a haldoklótt társaság meg fog mentetni. Legyen szabad reménylenünk, hogy ha csakugyan lesz ismét casinónk, ez az irodalmat más után is erősebben fogja gyámolítani, mint a napi és heti folyóiratok megrendelése által. Mert bizonyosan tudjuk, hogy többen csupán azért vonakodtak részvényesekké lenni, mivel ott azon szellemi éldeletet mi a casinók egyik lényeges föladata, oly mértékben föl nem találták, mint óhajtották. — Nem mulaszthatom el ez alkalmat, hogy némely tisztelt szerkesztőket ne figyelmeztessek más lapból átvett közlések hűségére, így írták Makóról egy lapnak, hogy a közlegelő ki fog osztatni. Egy más lap átvette e hírt, mihez tökéletes joga volt; de már azon hozzátétellel, hogy most már azon 30.000 holdnak, mely eddig használatlanul hevert (?), gazdája lesz. Volt ennek eddig is gazdája; kivált nálunk, de másutt is, nem hagyják a földet úgy ezer hold számra használatlanul heverni. Mert Makón is azon 30,000 holdban bennfoglaltatik 8000 hold ugar, mely évenkint szántatik, bennfoglaltatik egy pár ezer hold legelő, mely haszonbérbe lévén adva, szintén műveltetett; a többi pedig közlegelőnek használtatott eddig is, tehát nem hevert használatlanul. A mostani időben minden talpalatnyi földet föl kell a szegény embernek használnia, hogy megélhessen, mert mindeniket teher nyomja, hogy ne akarná tehát hasznát is venni. Legnagyobb baj, hogy az ily közlések aztán német lapokba is átvétetvén, azoknak a kancsalszemű atyánkfiainak furcsa fogalmuk lehet művelődési állapotunkról. Azért szeretnének aztán tömegesen ide tódulni, hogy az ily „használatlan“ földet használhassák és terjeszszék nálunk a civilisatiót. E megjegyzést a legjobb szándék tetette velem. — Végre még megjegyzem, hogy a városunkban szerkesztett „Néptanítók könyveinek 1. füzete néhány nap múlva meg fog jelenni.“ — A hivatalos „Pest-Ofer Zig“ a jótékony nőegylet által a nemzeti színházben rendezett álarczos bálról megjegyzi, hogy ott több helytelen demonstratio történt. A hivatalos lap különösen a „Walzer“ lepisszegését s kifütyölését emeli ki. — A P. Lloyd azt hallja Bécsből, hogy felső helyen meg akarják engedni földbirtoki hitelintézetek fölállítását az egyes országokban. — A máramaros-szigeti ref. gymnásium 1858/9-ik évi állásáról szóló igazgatói jelentés Szilágyi Istvántól, Sáros- Patakon nyomtatásban megjelent. — Boldog Lajos előfizetést hirdet Saint-Germainnek Rózsaági Antal által fordított „Egy gombostű“ czímü kedélyes kis regényére, melyet a múlt félévben a Nefelejts adott volt ki. Előfizetési dij 1at írt, díszpéldányra fél írttal több. A dij Boldog Lajoshoz küldendő be Pestre (váczi utcza 12. sz.). — Nagy Pál, a magyar irodalom egyik agg bajnoka, dec. 18-n hunyt el Eperjesen (Pozsony megyében), fiánál, ki ott plébános. Született Gyöngyösön 1788-diki april TÁVIRATI JELENTÉSEK. London, jan. 8. Az „Observer“ közeljövőben Olaszországban háborút, és Középolaszország függetlenségének hivatalos elismerését látja. Turin, jan. 8. Deila Rovere ezredest a hir Lamarmora utódjaként említi. Modena, jan. 6. A földi adó — állítólag — fel fog emeltetni, Pármában és Modenában pedig egyenlővé fog az tétetni. Azt mondják ,arini Parmában, Modenában és Romagnában ki fogja hirdetni a szárd választótörvényt, és követeket fog választatni a turini parlamenthez. Berlin, jan. 8.0 k. fensége a kormányzó herczeg tegnap a cs. osztrák követet gróf Károlyit, különös kihallgatásban részesítette, és megbízó leveleit átvette. 18-án tanárkodott a pesti egyetemnél s nagyváradi akadémiánál; később a „Nemzeti Ujság“-ot szerkesztette. Munkái : „B. Simonyi József élete.“ „História pragmatica Regni Hungáriáé .“ „Historia universalis.“ — Zólyom megyében a lefolyt 1859-ks évben, hivatalos följegyzések szerint, 17 medvét s 33 farkast ejtettek el. — A Kazinczy-szobor tárgyában érdekesnek tartok a nemz. Muzeum t. igazgatóságának hozzánk intézett következő levelét egész terjedelmében adni: „T. szerkesztő úr! Midőn a Hold-Mező-Vásárhelyen múlt évi dec. 27-én tartott Kazinczy-ünnepély rendezői részéről a Kazinczy-szoborra beküldetett 150 ft átvételét hálás köszönettel elismerném, van szerencsém a tek. urat örömmel arról értesíteni, hogy e czélra már annyi pénz gyűlt össze, miszerint abból egy a szoborteremben felállítandó Kazinczy-mellszobor kitelik; biztat azonban ama remény, hogy a honfiaknak az irodalom és művészet iránti lelkesedése folytán, kivált miután a jelen farsangban hazaszerte közhasznú czéllal összekötött bálok, a böjtben pedig hangversenyek is fognak tartatni, befolyand még annyi pénz, hogy a múzeumi parkban kortársai Kisfaludy Sándor és Berzsenyi közt felállítandó nagyszerűbb Kazinczy emlék nem fog csak jámbor óhajtás maradni. Fogadja stb. Pesten, jan. 10 én 1860. Kubinyi Ágoston, a magyar nemzeti Muzeum igazgatója.“ JELENTÉS A KAZINCZY-ALAPÍTVÁNYRÓL. A gyűjtés eredménye jan. 11-éig : 24,141 a. é. forint. (Folytatás.) III. Gr. Zichy Pálné, sz. gr. Kornis Anna 14. számú ivén. Gr. Zichy Ferencz 50 frf. Gr. Zichy Pálné 30 frt. Gr. Festetics Ágoston 40 frt. Gr. Batthyány László 10 frt. Gr. Festetics Ágostonná sz gr. Almásy Adél 20 frt. Báró Splényi Henrikné szül. b. Splényi Paulina 10 frt Gróf Sigray Fülöp 20 frt. Gr. Schmidegg János 5 frt. Összesen 185 frt. IV. B. Jeszenák Jánosné 63 ik sz. ivén : B. Jeszerák Jnosné szül. gr. Forgách Aloizia 10 frt. B. Jeszenák Gizela 10 frt. A. D. 10 ft If. Szűcsy Ferencz 2 frt. Keresztes János 2 frt. Megyery Kálmán 2 frt. Schwartner Jozefin 1 frt. N. N. 5 frt. N. N. 1 frt. Unghi Sándor 2 frt. Öreg. Draskóczy Sámuel SOrt. Fáy Gusztáv 10 frt. Szakay Ede 2 frt. Volny József 2 frt. Draskóczy Gyula és neje 10 frt. Összesen 20 frt. V. GÓC3 Mór úr 195 sz. én Jászón : Répássy József jászói apát 15 frt. Kádas László 2 frt. Virasztó Gellért 1 frt. Kocsiss Ádám 2 frt Zavaczky József 2 frt. Gotthard Jób 1 frt. Fedák Orbán 1 frt. Bendek Ferencz 1 frt. Nyulassy Gáspár 2 frt. Gócs Mór 1 frt. Összesen 28 frt. VI. Perger Ignácz az 4-dik számú ivén Pesten : Jalich Ferencz nkeresk. 20 frt. Perger Ignácz 20 frt. Összesen 40 ft. VII. Dőry Gyuláné szül. gr. Kornis Nina 2,3. sz. ivén: Jobbaházi Dőry Miklós 10 frt. Dőry Frigyes 10 frt. Dőry Elek 5 frt. Ifj. Dőry Miklós 10 frt. Dőry Lajos 5 frt. Báró Dőry Ödön 25 frt. Dőry Zsigmond 15 frt. Dőry Gyula 12 frt. Georgievics Pál 4 frt. Kovács György 4 frt. Slamniikffy Ádám 5 frt. Dr. Bende Albert 5 frt. Báró Wimmersperg Gusztáv 5 frt 25 dr. Nunkovics Gyula 10 frt. Összesen 125 frt 25 kr. VIII. Prónay István úr 113. sz. ivén Romhányban, Nógrád megyében : Prónay István 50 frt. Prónay Istvánná szül. Almásy Mária 50 frt. Veres Gyula 1 frt. D’Esseaux kapitány 5 frt. Blaskovich Antal 1 frt. Török Béla 5 frt. Török Sándor 5 frt. Beniczky Gyula 5 frt. Hanzély Ferencz 5 fr . Ivlocsáry Lajos 10 frt. Frideczky Lajos 5 frt. Prónay György 5 frt. Prónay Péter 5 frt. Prónay Géza 5 frt. Prónay Emma 5 frt. Prónay József és neje Almásy Ilona 100 frt. Fityka Ferencz kér.jegyző 1 frt. K . Miklós romhányi biró 50 kr. Bazsó Gábor iskolatanító 1 frt. Összesen 273 frt 50 kr. IX. Sárközy Kázmérné sz. Csanády Johanna 222. S.. ivén : Sárközy Kázmérné 15 frt. Pázmándy-Péli Nagy Judith 15 frt. Kovács-Nedeczky Mária 10 frt. Téry-Torkos Ida 2 frt. Talnán Bertalan 5 frt. Novák Antalné szül. Eckstein Aloizia 3 fit. Rosti Pál 5 frt. Tormássi-Novák Szidónia 3 frt. Kiss Karolina 10 frt. Decsy-Dallos Susánna 3 frt. Novák Ferenczné 3 frt. B. Földváry-Szita Alojzia 10 frt. Heckenast Bajza Linke 10 frt Pázmándy-Domonkos Lídia 20 frt. Darázs-Kovács Ida 2 frt.Madrussy Lászlóné 5 frt. Sárközy István 2 frt. Összesen 123 frt. X. Gróf Károlyi Gyula 15-ik szivén : Kárász Imre 10 frt. Gr. Szápáry Géza 10 frt. Tisza Lajos 10 frt. Beniczky Ferencz 10 frt. B. Wenkheim László 10 frt. Gr. Pálffy Pál 10 ft. Gr. Festetich Ernő 10 ft. Gr. Károlyi Gyula 20 ft. Gr. Károlyi Tiborcz 5 frt. Pados János 3 frt. Balas Mihály 3 frt. Dr. Vámossy Mihály 1 frt. Herczeg Gábor 1 frt. Ólmosy Antal 1 frt. Lázár István 1 frt. Szilvássy 2 frt. Demján 1 frt. Jenik Mór 1 frt Aron József 2 frt. Práznovszky György 1 frt. Jackson Eduard 1 frt. Oláh Miklós 5 frt. Gerlóczy Gyula 1 frt. Összesen 119 frt. XI. Fiáth István ur 205. sz. ivén Hantoson Fehérmegyében : gróf 55seby Pálné 10 frt. Fiáth István 10 frt. Őszesen 20 frt. XII. Berzeviczy Tivadar ur 132. sz. ivén Sára megyében : Szinnyey Félix 10 frt. Dobay József 3 frt. Máriássy János 3 frt. Berzeviczy Szilárd 1 frt. Dessewffy Gyula Mór 2 frt. Winkler József 3 frt. Szmrecsáki Ödön 5 frt. Berzeviczy Tivadar 5 frt. Összesen : 32 frt. (Fölytatása következik.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 10-kén. Stéger Ferencz uz 5-dik föllépteül: Benyovszky, dalmű 3 felv. Doppler Ferencztől. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG, London, jan. 7. Mint érintők, az angol sajtó örömmel fogadja Walewski bukását, mint Olaszország ügyére nézve kedvező körülményt, habár a „Herald“ és „Advertiser“ óhajtották volna, hogy Thouvenel helyett Persigny lépett volna a külügyek élére. A „Herald“ valószínűnek mondja, hogy Walewski csak azért bukott, mivel nagyon megszokta az „Ego et Rex meus“ kifejezést, s személyes nézeteit akarta érvényre emelni. Azonban a „röpirattal“ s más egyéb jelenségekkel egybevetve, kedvező körülménynek tartja a „Herald“ Walewski visszavonulását nemcsak a kül-, hanem a belpolitikára nézve. Persigny, franczia követ visszatért tegnap este Parisból. A kormány rendeletéből egy 60 lapnyi kékkönyv tétetett közzé, azon fontosabb szerződményekkel, melyek jelenleg Anglia és más államok közt teljes erőben fennállanak. Olaszországra vonatkozó szerződésről nem emlékszik a kékkönyv. FRANCZIAORSZÁG. A Cowley - féle küldetés czélja — írják Parisból január 7-től a„Nat. Zig“-nak — mindazok szerint, amiket róla hallhatni, úgy látszik épen nem formaszerinti szövetségkötés a két nyugati hatalom közt. Hír szerint csupán közös egyetértés előidézését tárgyazza az Francziaország és Anglia egybehangzó fellépése iránt bizonyos általános kérdésekben. Hiszen állítólag épen ily egyetértés jött létre Porosz és Oroszország közt is Boroszlóban, anélkül, hogy amint akkor hiteles helyekről állíták, a két uralkodó beszélgetéseiből valami írásbeli egyezkedés jött volna létre. Egy szóval — teszi hozzá a porosz lap tudósítója — itt azt hiszik, hogy a congressusnak még mindig fennmaradt eventualitása esetére Anglia és Francziaország közös programm megállapításán fáradoznak. Ezen missió felől, mint a „Patrie“ legutóbbi czikke mutató, még folyvást a legellenkezőbb tudósítások kerengnek. Egyik oldalról makacsul állítják, hogy annak veleje egy középolaszországi királyság felállítása körül forog, amelynek trónját majd a 1 e u clatenbergi herczegnek, majd a fiatal genuai herczegnek (Viktor Emánuel 6 éves öcscsének) Carignan vagy Napoleon herczeg gyámsága és kormányzósága alatt, majd végre magának Napoleon herczegnek volna szánva. Másfelől azon fairek, melyek Savoyának és Nizzának Francziaországhoz leendő csatolásáról szállongtak,szilárdabb alapot nyertek az által, hogy ezen eventualitásról jan. 7-én beszél még a „Pays“ is, mely Walewski visszalépte óta ugyancsak hirtelen kanyarulatot tett. „Belga lapok szerint — ezt mondja a „Pays“ — Cowley lord közvetlen egyetértésen dolgozik Franczia- és Angolország közt Olaszországot illetőleg. Ezen tudósítás, és a „Times“ által gyanított szerződés előttünk nagyon valószinűűek. Ezen egyetértés feltételei közt minden esetre van kettő olyan, melyek sokkal fontosabb érdekeket érintenek, semhogy azokat hallgatással mellőzhetnek. Egyfelől azt állítják, hogy Savoya és a nizzai grófság óhajtásai valahára tekintetbe fognak vétetni, és hogy az illetők ezen két területnek Francziaországhoz való visszacsatolása iránt megegyeztek, melyek egészen francziák maradtak, s ezenkívül a mi határunkra nézve az Alpok kulcsai. Másfelől Anglia állítólag közel áll ahoz, hogy a suezi csatorna tárgyában való ellentállásával felhagyjon. A legkomolyabban óhajtjuk, hogy mindkét tudósítás valósuljon. Ezúttal elégnek tartjuk azokat úgy lajstromozni, mint oly híreket, melyeknek alapossága vagy valódiságát meghatározni nem vagyunk képesek.“ — Thouvenel úr külügyminiszterré neveztetésének fontosságát némely párisi tudósítások különösen abban keresik, hogy ezen diplomata, úgyszólván, a cselekvési iskolához tartozik. — Walewski gró nem volt a bábomnak, s általában az erőszakos megoldásoknak barátja. Thouvenel úr, mint kitűnő képességű és ismeretű férfi, s elődénél önállóbb, a cselekvés politikájában ki fogja egészitni a császárt, a nélkül, hogy e miatt, mint Walewski, akár teljesen elenyészszék a mellett, akár öntudatlanul ellenkezőjét tegye annak, a mi a császárnak végczélja volt. — Január 2-dikán, mint a „Nat. Ztg.“-nak írják, Gaston de Larochefoucauld urul sürgönyöket vitt Rómába, melyekben Goyon tábornok állítólag Párisba hivatik. Ugyanakkor, hír szerint, oly parancsot is kapott, hogy elutazása előtt úgy tegye meg az intézkedéseket, hogy szükség esetére a hadsereg minden időben kész legyen az indulásra. A „Patrie“ a „Journ des Débats“ csúfolódására azt jegyzi meg, hogy a dolgokat szigorúan magyarázva igaza volna az orleanista lapnak, midőn a pápáról a , Giornale di Roma“ czikkét illetőleg nem vél minden felelősséget elhárítandónak. Azonban — teszi hozzá a „Patrie“ — a történelem azt mutatja , hogy még absolut királyok alatt is az igazi parancsoló nem az aki uralkodik. A „Patrie“ különösen fölemlítvén Peruggia ostromlását, mint a mely IX. Pius szivének nem róható fel, azt mondja, hogy „ A none 11 i bibornoknak kell megadni azt, a mi nem tartozhatik IX. Piusra.“ Épen ellenkezőt ír a „Neue Pr. Zig“ egyik párisi levelezője: „A dec. 30-ai római újság czikke tartalmára nézve teljesen egybehangzik egy jegyzékkel, melyet Antone 11 bibornok Grammonthy franczia követnek ugyanazon napon átnyújtott és a melyben ezenfölül az van, hogy a szentszék a congressusban nem vehet részt, ha a röpirat nem defavoyáltatik. Végül megjegyezzük, hogy Rómából nekünk magunknak azt írják, hogy a római újság czikkét a pápa személyesen fogalmazta s eredetileg még élesebben fejezte volna ki magát, azonban Antonelli bibornok által némely enyhítő változtatásokra engedé magát leiratni.“ A „Patrie“ szerint a versaillesi püspök szintén bocsátott ki körlevelet, melyben a szent atya iránti tiszteletteljes alázatosság érzelmei a legnagyobb hazafisággal párosulnak, és a legtökéletesebb bizalommal a császár czélzataiban. Az ultramontán és legitimista lapok újra azon tanácsot kapták, viseljék magukat a legnagyobb mérséklettel. Hogy a tanács hathatósabb legyen, egyenesen a laptulajdonosokhoz intézték. — A „Constitutionnel“ egy czikket hoz Vicomte de la Pierre tollából, mely az ausztriai hadseregről igen nagy elismeréssel nyilatkozik. — Sokat beszélnek bizonyos uj nemesi czimekről, melyek némely kitűnő egyéniségeknek újév napjára adattak volna, így Elie de Beaumont úr, a ki legközelebb egy marquisitet vesz el, hit szerint grófi rangra emeltetett volna. — Néhány nappal ezelőtt oly szélvész dühöngött Francziaországban, mely ott igen sok kárt ten. így írják Fontevrand-ból (Maine et Loire megye), hogy a szélvész az ottani büntető intézet falait ledönté, és azoknak romjai alá több foglyot eltemetett. OLASZORSZÁG. Egy turini, jan. 5-ki levél említi, hogy a mérsékeltek egylete, a „liberale Unione“ f. hu 2 kán gyűlést tartott, hogy elhatározzák, ha az úgynevezett „Nazione armata“-val (Garibaldi, Brofferio) közelebbi összeköttetésbe akarnának e lépni. A tanácskozás eredménye tagadólag ütött ki. És különben is a lehetőségig mindent elkövettek, hogy Garibaldit újonnali beavatkozási tervétől visszavonják. A király és a miniszterek, úgy a mérsékeltek, mint a diplomatia által unszoltatva, a tábornoknak szintén ily értelemben tettek előterjesztéseket. Erre Garibaldi engedett, a „Nazione armata" egyletet feloszlatta, és a következő kiáltványt bocsátotta közre : „Olaszok ! Néhány barátom által felszólittatva lévén arra nézve, hogy a szabadelvű olasz párt töredékei közt kiegyenlítést idézzek elő, egy társulat elnökségével kináltattam meg, mely társulat „Nazione armata“ czimet viselendett. Azon hitben, hogy némileg hasznot tehetek, engedtem a feladat hatalmának és az elnökséget elfogadtam. De az úgynevezett „felfegyverzett olasz nemzet“ felléptétől a veszedelmes, vakmerő és hatalmas társulatok megrémültek, és a divatos jezsuiták úgy bel, mint külföldön egyhangúlag kiálták : Átok ! A jó király kormánya a zajtűtök által nyugtalanságba ejtetett. Hogy azt ne compromittáljam, elhatároztam magamban, letenni azon hivatalt, melylyel engem megtiszteltek. És igy a társulat összes tagjaival egyetértőleg a „Nazione armata“ egyletet feloszlatottnak nyilatkoztatom. Egyúttal azonban felszólítok minden olaszt, ki hazáját szereti, hogy az egy millió puskának beszerzésére aláírjon. Ha Olaszország egy millió puskával a külföld ellenében egy millió katonát fegyverbe nem tudna állítani, úgy maga az emberiség fölött is kétségbe kellene esni. Olaszország fegyverkezzél, és szabad leszesz !“ — Ricaseli a flórenczi nemzetőrség tiszteinek újévi elfogadása alkalmával egy beszédet tartott, mely, miként a „Nord“nak Florenczből írják, mély benyomást tett; a beszéd nevezetesebb pontjai ezek : „Mindnyájunknak feladata, a kormánynak mint a polgároknak, magunkat a szabadság és erkölcsiség apostolságának szentelni, szükséges az egész világot meggyőznünk a felől, hogy mi a haladás és polgárosodás örök törvényeinek akarunk szolgálni; szükséges mindenek előtt a vallást minden világiasságtól megtisztítani ; szükséges a pápának mint a katholikus egyház fejének, papi küldetése és magassága egész fényét biztosítanunk, egyúttal azonban minden bajnak, melyet világi hatalma eszközlött, véget kell vetnünk. A népet, a munkás osztályt azon meggyőződésre kell bírnunk, hogy mi nem támadjuk meg a vallást, hanem védelmezzük, és érdekeinek inkább szolgálunk mint bárki más. A hiszékeny kedélyűeket meg kell óvnunk attól, nehogy azon előítéleteknek és félelemnek tért engedjenek, melyet azért akarnának szíveikbe csepegtetni, hogy így egy tisztán politikai kérdést vallásivá változtassanak át.“ A középolaszországi kérdést illetőleg báró Ricasoi arra utalt, hogy minden transactio a régi állapot visszaidézésére fogna vezetni, és így el kell azt dobni. Ha a congressus nem jöne létre, úgy a kormánynak és országnak joga volna arról és módról gondoskodni, hogy a mostani káros állapotnak végezessék, és az ideiglenesség helyébe bevégzett tény léptettessék. SVÉDORSZÁG: Stockholmból, f. hó 4-ről érkezett távirati tudósítások szerint az első congressusbeli felhatalmazottnak Nordin tábornoknak Párisba való elutazása, a congressusnak történt elhalasztása miatt, szintén elnapoltatok. • A törvényhozótest polgári osztálya egy turini bizottmánytól hálafeliratot kapott, a közép-olaszországi egyesült államok önrendelkezési jogának előnyére adott szavazatáért. ESTI POSTA. Pest, jan. 11. Párisból jan. 8-tól kedvezőleg hangzanak a fairek Cowley lord küldetésének sikeréről. Azt írják ugyanis, hogy a megállapított terv szerint csakugyan egész Középolaszország Piemonthoz fogna csatoltatni. Savoya és Nizza visszakapcsoltatnék Francziaországhoz , míg Nagybritannia ezen esetben Szardinia szigetének (némelyek szerint Sziciliának) átengedésével fogna megnyeretni. Ellenben Londonból még határozottan állítja az „Indépendance belge“ egyik tudósítója, hogy az angol kormány ezúttal sem hajlandó eltérni azon önzéstelenségi politikától, melynek a krimiai háborúban tanúságát adó, ennélfogva, valamint maga nem vágyik sem Szaríliniára, sem Sziczilára, úgy Francziaországnak az Alpok felőli nagyobbodását sem igen hajlandó pártolni. Hanem a brit kormány oly javaslattal állana elő, mely abból áll, hogy az olasz kérdést maguk oldanák meg az olaszok minden idegen nyomás nélkül. Francziaország t. i. visszahúzná seregeit, melyeket Középolaszországban hagyott, s a ligabeli négy állam nemzetgyűlései újra egybehivatnának kifejezni a népek óhajtásait. Ezen nemzetgyűlések határozatait, akár a Szardiniába keltezés mellett szólnának azok, akár egy új független királyság felállítása mellett , a két nagyhatalom elfogadná, s eként meg lenne oldva az olasz kérdés. Melyik versió alaposabb, majd megválik ; annyi azonban áll, hogy miután Angliában a kormány által tett kötések a közvélemény szentesítését igénylik, mely hivatalosan a parlamentben fog nyilatkozni , jelenleg még a Cowley féle küldetésnek végleges sikeréről szó nem lehet. — A „Porosz hetilap“, mely a berlini sajtóban a minisztérium pártját képviseli, nyilvánítja a maga véleményét az olasz kérdésben. Legjobb megoldásnak tartaná a letett herczegek visszahelyezését, azonban őszintén elismeri annak lehetetlenségét, s a Szardiniába keltezés mellett nyilatkozik, mely szerinte se Francziaországra, se Ausztriára nézve nem járna veszélylyel. A porosz hetilap csupán attól tart, hogy az annexio hajótörést talál szenvedni, bizonyos kabineteknek egy új etruriai királyság mellett már megállapított eszméi miatt,amely megoldást a porosz lap legroszabbnak tart valamenynyi közt, miután az új királyság szükségképen Francziaországtól fogna függeni, s e függetegségbe bele fogná vonni még Szardíniát is. Feltűnt, hogy a „Moniteur“ jan. 8-kán ugyancsak kitűnő helyen hozta a „Morning Post“ azon czikkét, mely meglehetős világosan tünteti fel a Walewski gróf és a császár közt fennforgott poltikai szétágazásokat, melyek a nevezett miniszter elbocsátását vonták maguk után. A „M. Post“ czikkében a többek közt ezen passus fordul elő .