Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)
1860-01-14 / 2976. szám
11-2976. 11-ik évi folyam Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Kiadói hivatal: * 1860. Szombat , jan. 14. Előfizetési föltételek : Szerkesztési iroda , Lipót-utcza 5-ik szám. 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva : Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetni ón vak rlíia . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij HU udlibily vh Uljd. külön 36 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE január 12-én, 1860. ÉVI ÁTTEKINTÉS AZ 1859-iki MAGYAR , TERMÉNY-KERESZKEDÉSRŐL. (A pesti hitelintézeti fiók jelentéséből.) (Folytatás.) GABONA. Az 1859-ki uj esztendő tele találta magatárainkat az 1857-iki gazdag, és az 1858-ki közepes aratás termékével, úgy hogy hozzávetőleg Győrött és Mosonyban 1 millió mérő 84—88 fontos búza, és 300,000 mérő rozs és kétszeres, Pesten mintegy 500,000 mérő búza s csaknem ugyanannyi rozs volt a raktárakban. Másnemű gabonák, a zabig hasonlókép bőven voltak, mint minden jó termésű évek után. Újévkor lanyha volt a gabonakereskedés, s az árak alant álltak, pl. Győrött a 85—87 fontos bánsági búzát 4 frt — 4 frt 30 krjával, Pesten a 86 fontos fehérmegyeit 4 frton, a 77—80 fontos rozsot 2 frt 20—30 krjával jegyzették alsó ausztriai (bécsi) mérőnként; de újév után nemsokára megszilárdult a hangulat, s az üzérek nagyban kezdék vásárolni gabonánkat. Március elején, midőn a katonaság részére való bevásárlások nagy terjedelmet nyertek, határozott folytonos emelkedésnek indultak az árak; ez emelkedő irány csekély félbenszakadással, a szerint, amint a kincstár kisebb vagy nagyobb mértékben űzte a bevásárlást, tartott az olasz háború egész folyama alatt. A búza és rozs ára legmagasabban állott május végén : a búzát 5 — 5 ft 25 krjával, a rozsot 3 ft 20—50 krjával vették. A zabnak legmagasb ára júniusban volt, midőn Győrött 3 frton vették mérőjét. A zabban való szükség miatt, mely már áprilisban volt érezhető, még abraknak való árpa bevásárlására is kényszeríté a kincstárt, s így az árpa ára magasbra emelkedett. A júliusban bekövetkezett békekötés váratlan csapás volt a gabonakereskedésre nézve, mi annál nagyobb veszteségeket okozott, hogy a gabonakészletekkel bíró tulajdonosok, abban birtokban, hogy a háború tovább fog tartani, míg a gabona kapós volt, nem akarták kiadni kezökből, s most még az aratás eredményére nézve is vérmes remények uralkodván, egyszerre akartak túladni minden gabonájukon. Emiatt oly nagy rémület és bátortalanság állott be, hogy a legjobb búza ára leszállott 2 frt 70 krig, a rozsé 1 frt 50 krig, a zabé 1 frt 10 krig osztrák értékben alsó ausztriai mérőnként; a még ez alacsony áron sem mertek a gabonakereskedők vételekbe elegyedni, hanem a vételek csupán a szükséges élelem fedezésére szorítkoztak. Csak augustusban, midőn belátták, hogy Magyarország nagyobb részében s nevezetesen a bánságban a termés még meg sem közelíti a középszerűséget, kezdett új elevenség uralkodni az üzletben, s mindennemű gabona árai lassanként emelkedésnek indultak, s October végéig körülbelül azon polezig jutottak föl, melyen máig is állanak. Mivel azonban a legtöbb eladási helyen Magyarországon a készletek jó részben elfogytak, az ausztriai birodalom több tartományában a krumplitermés roszul ütött ki és Szlavónia, Bosnyákország és Szerbia felé nagy mennyiségben viszik ki a lisztet; a közelebbi tavaszra még magas árakat lehet remélni a búzára és rozsra nézve. A tengerinek 1859-ben rosz termése volt, s tavaszra ez is megdrágul hihetőleg. Az árpából múlt septemberben Pozsonyban, ahol a 69—71 fontos sörfőzésre valónak ára 2—2 frt 25 kr volt, mintegy 200,000 mérőt vásároltak föl s vittek ki Bajorországba. Az árpának egész Magyarországon jó termése volt 1859-ben. (Folytatjuk.) 2 ft 60 kr. köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft — kr — 4 frt 20 kr. Repcze 4 frt 75 kr — 5 frt — kr. Mind bécsi mérőnkint és osztrák becsben. GYŐR, jan. 11. Az üzletben semmi lényeges változás nem történt, a több hét óta beállott csend nem töröttt meg. Csupán árpa után történt nagyobb kérdezősködés, minélfogva ennek ára 30 krral emelkedett. A többi gabonanemeknél a forgalom csekély s az árak a következőkép jegyeztetvék: 85-86 fontos marosi búza 5 frt 5—10 kr; 85 — 86 fontos bánáti 4 frt 9 kr — 5 frt; 85—86 fontos bácskai 4 frt 50—60 kr; 83 - 84 fontos magyar 4 frt 50—80 kr; 75—78 fontos rozs 2 frt 60—70 kr; 75—80 fontos kétszeres 2 frt 65 kr — 3 frt 10 kr; 48 - 49 fontos zab 1 frt 64 —65 kr; 50—51 fontos 1 frt 66—68 kr; tavalyi bánáti kukoricza 3 frt — 3 frt 5 kr; idei, külföldi 2 frt 60—70 kr; 68—69 fontos árpa 2 frt 30—40 kr; köles 2 frt 10—30 kr. Időjárásunk tiszta, a múlt heti lágy napokat kemény fagy válta föl, mely azonban csak 10 —11 óráig tart naponkint s délre rendesen meleg napos időnk van. (Gy. K.) — A MAGYARORSZÁGI DOHÁNYTERMESZTÉST a m. kormány uj tárgyalás alá véteti, a mint a helybeli német hivatalos lapban, olvassuk. Hiteles forrásból értesült, írja ez, hogy Ő cs. kir. Ap. Felsége egy 1860-ban január 10-én kelt kéziratában bizottságot nevezett ki külön Magyarországra nézve, az itteni dohánytermesztés megkönnyítése érdekében, hogy a mezei gazdaság ezen ágát minden kívánható, de egyszersmind az államkincstárt nem károsító és veszélyeztető megkönnyítésben részeltesse, valamint a művelésre való engedelemadások úgy a termék beváltása által; leginkább pedig az által, hogy a termesztők kívánsága szerint mód nyuttassék, hogy a termesztő még a folyó termesztési évben külföldre vihesse ki terményét. Az e részben indítványt fölterjesztendő külön bizottság elnöke : báró Baumgartner titk. tan., a többi tagok a pénzügyi és belügyminisztérium tagjai, és a cs. kir. Fensége Magyarország Főkormányzója Főherczeg Albrecht által kinevezendő, a dohánytermesztési viszonyokkal ismeretes szakférfiakból fog állani. A bizottság minél előbb össze fog ülni. Ezen javulást a mostani administratiónak lehet köszönni. Nemcsak az osztalék nagyobbodásáért örvendetes e gyarapodás, hanem azért is, hogy így a pozsony-n.-szombati vasút jelentőségre vergődik, melyet sokan megtagadtak tőle. (Wanderer.) A HORVÁTORSZÁGI ÉS SZLAVÓNIAI HITELINTÉZET. A hivatalos zágrábi német újság írja: A comité ügyekezete egy záloglevélintézet fölállítására a legjobbat engedi remélnünk. A nevezett comité kebeléből egy küldöttséget ö F esége nagy kegygyel fogadott. Az alapszabályokat a comité három tagja egy kormánybiztossal együtt mégis vizsgálta.“ stb. (Melyikben hitelintézet: az e,melyet többször emlitünk, s mely a bécsi banknak úgy szólván csak fiókja, vagy pedig egy egészen uj akar lenni, mint azon egész Magyarországra szóló hitelintézet, melyre az alapszabályok régóta fölterjesztetének megerősítés végett, — erre nézve homályban hagy az „Agramer Zeitung.“) Adott tartott Államadósság. ár ár öt6-os osztrák értékben .... 100 frt 67.75 68.25 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 78.70 78.90 5%-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97 50 —.— 5%-os metalliques...............................100 frt 71.80 72.— 47,%-pal .........................100 frt 63.80 63 75 1834-diki sorsolással . . 100 frt 360. 365 — 1839-diki...............................................100 frt 120 — 120.50 1854-diki...............................................100 frt 111.25111.75 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 15.50 16 — Földtehermentesitésiek. 5%-os als. auszt......................................100 frt 91.— 92.— 5%-os magyarországi .... 100 frt 72.30 72 50 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 71.— 71.50 5%-os erdélyi..........................................100 frt 70.25 70.50 5%-os sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —.— Velenczei kölcsön 1859 5%. . . 100 frt 79.75 80.— Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 867.— 869.— Adott tartott jár ár Hitelintézet ausztriai értékben ■. 200 frt 200 — 200.20 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 572.— 574.— Éjszaki vaspálya pengő p. . 1000 frt 1906.— 1908— Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 270.— 270.50 Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt 857 fos befiz.) 173.— 173.— Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.— 105.— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés)........................................154.— 155 — Pozsony n.szombati től kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.— Pozs.n.-szombati II-szor kibocsátott 200 ft pp. 55.— 60.— Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. ,442. — 444.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. *220.— 225.— Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp. 330.— 335. — Záloglevelek. A n. bank 6 év. 5%-os .... 100 ft pp. ilOl.— 102.— „ „ „ 10 év. 5%-os ... 100 ft pp. 1 97.50 98.— „ „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 1 92.— 92.50 „ „ „ 12 hó 5%..........................100 ft a.é. ilOO.--------.Adott tartott árár A n. bank sors. 5%.....................100 ft a.é. 88.— 88.25 A gallicziai földhiteliitéz 472%-os 100 ft pp. 83.— —.— Elsőbbségi kötvények. Államvasp......................................... 500 frank 134.— 135.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 129.— 130.— Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. 91-50 92.50 Osztrák Lloyd..........................100 ft pp. 88.50 89.— Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a... 101.25 101.75 Dunagőzhajóz. társ. dbja . . 100 ft pp. 102.25 102.75 Trieszti államkölcsön db . . . . 100 ft pp.126.— 127.— Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 37.75 38.25 Eszterházy...................................40 ft. pp. I 81.50 82.50 Salm................................................40 ft. pp. 41.75 42 25 Pálffy................................................40 ft. pp. 38 — 38.50 Clary................................................40 ft. pp. 1 37.— 37 50 St. Genois..........................................40 ft. pp.1 39. — 39 50 Adott tartott ár I ár Windischgrätz.............................20 ft. pp. 23.— 23.50 Waldatein...........................................20 ft. pp. 28. - 28.25 Keglevich........................................10 ft. pp. 15.50 16.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holland írtért . . . 3 “/„ —. — — ■ — Augsburg 100 frt déli német forint . 3% „ —.— 109.Berlin 100 tallérért ......................4 —.— —.— Majnai Frankfurt 100 déli német forint 3 „ 109.— 109 — Hamburg 100 márkbankó frt. . 2 1/2 „ 96.25 96.70 London 10 font sterling.....................2 % „ 127 — 127 25 Páris 100 frank............................ 3'/. „ 50.50 50.50 Pénznemek. Császári arany....................... ... 6.1 ,6.2% „ Reczés arany...................................................6.— —• — Korona........................................................ 17 43 — — Ezüst 100 ftért............................................. 126 50 126.50 Napoleons d’or.............................................10.22 10.25 Orosz imperiale............................................. 10 40 — A k. Szolnok megyében alakuló marhatenyésztési társulat czélja és alapszabályainak tervezete, a m. é. dec. 4-én tartott előleges tanácskozmány szerint. E társulat czélja: a magyar faj a szarvasmarha nemesítése és a marhatenyésztés könnyítése. Ennek elérésére a társulat működését azon kezdi, hogy száz gulyát állít, és annak számára legelőt bérel, és ezenkívül a körülmények szerint néhány bikát vesz, s ezekhez a részvényesek a legelőre tehenet küldenek. Ha ezentúl a társulat körülményei még kiterjeszkedni engedik, teheneket is vásárol, s ezeket a szükség- és kívánsághoz képest vagy tőkegulyául használja, vagy inkább rendes fejeléshez szoktatván, a magyar faju marha tejelését a legnagyobb fokra vinni igyekszik. Hogy e társulat könnyebben megalakulhasson és költségei csekélyebbek legyenek, a már létező lótenyésztési társulattal szövetkezik annyiban, hogy e két társulat közösen tart állatorvost és számadó pásztort. Ennélfogva az alakuló marhatenyésztési társulat az állatorvos és számadó pásztor fizetésének egy részét magára vállalja, és pedig egyelőre az állatorvos fizetésének egyharmad részét, és a számadó pásztornak a bojtárok száma után reá eső részét. Egyéb közös költséget vagy kötelezettséget azonban a ménes-társulat irányában nem vállal. Az alakulási és beszerzési költségek fedezésére az első évben minden részvény után 30 ft o. é. fizetendő be. Ezentúl évenként minden részvény után 10 ft o. é. fizetendő a társulati alap növelésére. Aki a társulatba később kíván belépni, az addig történt befizetéseket utána fizetni tartozik. A társulat határtalan időre alakul, és annak feloszlására az aláírók kétharmadának szavazata szükséges, ily feloszlás azonban csak a legelő bérletének lejártával történhetik. Ily feloszlás alkalmával az alapvagyon elárvereztetvén, az aláírók közt egyenlően elosztatik. Ha egyesek kívánnak a társulatból kilépni, addig befizetett pénzüket elvesztik, és ezek is csak a legelőbérlet elteltével léphetnek ki. A társulati pénztárból egyelőre 1 vagy 2 bika vétetik. A társulat a szükséghez képest 3—400 hold legelőt bérel, s azon a marha két csapatra osztatik: egyikben a bikák és tehenek, másikban az üszők. A részvényes saját neve alatt csak tulajdon marháit küldheti a legelőre. Hány tehenet küldhet minden részvényes a bika alá, és hány üszőt hajthat a legelőre , az a társulat végső alakulásakor lesz meghatározandó. A legelőre hajtandó marha márt. 1-ig bejelentendő. Fühér a részvényesek terhére annyi számíttatik, amennyit a társulat a legelőért fizet. Hány hold legelő fog egy darabra számíttatni, az a föld minőségétől függ; a legeltetési arány azonban a következően alattatik meg: tavalyi bomyára 1 hold, 3adfüre 1/2 old, medfüre és meddő tehénre 2 hold, fias tehénre 27a hold. A társulati személyzet fizetésére szükséges évi költség ezenkívül a fübérhez hozzászámíttatván, a részvényesek által félévenkint fizetendő. Azon esetre, ha a társulat körülményei engedik, mind a bika alá, mind a gulyába idegen marha is fogadtatik. Erre nézve a hágatási bér később fog meghatároztatni; a legelőre hajtott idegenek marhája után minden darabért 2 ittal több fizetendő, mint a részvényesek által fizetett fübéres költség. A társulat kezelését viszi 1 igazgató és 6 választmányi tag, kik az évenkint tartandó közgyűlésnek felelősek. Azon esetre, ha a pénztárban fölösleges pénz marad , az marhavételre fordítandó. Ezen alapszabályi pontok csupán tervezetként tekintendők, melyek nyomán történik az aláírás, s az alapszabályok végső megállapítása a társulat alakulása után tartandó első közgyűlésre marad. * * « Tudtul adatik ezenkívül az illetőknek, kik e társulatba belépni kivánnak, hogy ebbeli szándékukat alulírottnál bejelenteni szíveskedjenek. A társulat végső megalakulására f. é. január 15-én a marhatenyésztési és közös ménes-társulatok vegyesülése tartozik Török-Sz.Miklóson az Almásy család házánál reggeli 10 órakor, melyre az érdekeltek ezennel meghivatnak. Kelt Taskonyban, 1860. január 2 án. Gróf Szápáry Gyula. (G. L.) GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (84—86 fontos) 4 ft 40 kr — 4 frt 70 kr; tiszai ó (83—86) 4 frt — kr — 4 ft 50 kr ; tiszai uj (83—86) 4 ft—kr — 4 ft 60 kr. Bácskai ó (83—84) ft — kr- ft — kr ; uj (83—84) 4 frt 20 kr — 4 frt 30 kr. Fehérmegyei ó (83—84) 4 ft 10 kr — 4 ft 40 kr, fehérm. uj (83—85) 4 ft 20 kr— 4 frt 70 kr; kétszeres uj (77 —79) 2 ft 60 kr —2 frt 70 kr, rozsó (76 — 78) 2 frt 20 kr — 2 frt 60 kr; uj (77 —79) 2 ft 60 kr — 2 frt 70 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 10 kr — 2 ft 15 kr; uj zab (46—49) 1 frt 50 kr. — 1 ft 55 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; uj 2 ft 50 kr — PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jan. 13-én.) Jan. 12. Jan. 13. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 78.75 78.95 — ft 20 kr — ft — kr 5% metalliques 71.85 72.30 — „ 45 — — Bankrészvény 865.— 871.—6 „ — „ — — Hitelintézet 200.30 200.80 — „ 50 „ — „ — „ Augsb, váltó 109.- 109.50 — „ 50 „ — _ _ ” London, váltó 127.15 127 50 — „ 35 „ — _ Arany 6.01 6.02/,- „ V/2 „ - „ - ” PÁRIS, jan. 12. (Zárlat.) 3 percentes rente 68.75 (emelk. 20 centime); 4% percentes rente 96.80 (csökken. 20 cent.); crédit mobilier 763 (emelk. 8 frank); osztrák államvaspálya 636 (emelk. 1 frank); lombardiai vasút 565 (emelk. 3 frank). LONDON, jan. 12. Consolok 951/1 (emelk. út). VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A POZSONY-NI. SZOMBATI VASUT forgalma 1859 nek 11 hónapjában nagyobb volt, mint 1858- nak megfelelő hónapjaiban. A bevétel számokban és havonként így állott a két év megfelelő hónapjaiban , így a forgalom 42,239 frt 91 krral haladja meg 11 hónap alatt a tavalyi forgalmat, habár semmi rendkívüli viszony nem folyt be e vidékek kereskedelmére. HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 9. sz. Hivatalos Értesítőjéből (jan. 12.) Csőd nyittatott: Váczi lakos és molnármester Havas József vagyona fölött; a követ bejei. márt. 28-ig a váczi szolgabiróságnál; perügyelő Drágfy Sándor Ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Rátóton Cseh Sándor csődtömegéhez tartozó összesen 33,720 ftra becsült ingatlan javak, árv. mart. 6-kán a szombathelyi megyei tervszék által. — Szentesen Szél Jánostól lefoglalt 862. számú 800 ftra becsült ház, árv. jan. 31 és mart. 2-án a szentesi szbiróság által.— Szatmárban Vida Sándor csődtömegéhez tartozó 41. sz. 7505 ft 35 krra becsült házastelek árv. febr. 23-án a szatmári megyei tervszék által. — Váczon néhai Velzer Károlyné hagyatékához tartozó 6. számú ház, árv. jan. és febr. 28 án a váczi szbiróság által. — Miskolczon Balajti Józseftől lefoglalt ingatlan birtokok, árv. febr. 3 és mart. 5-én a miskolczi megyei tszék által. — Szentesen Kozma Mihálynak 1718. számú 600 ftra becsült háza, árv. febr. 13. és mart. 12-én a szentesi szbbóság által. — Tamásiban Varga Ferencztől lezálogolt 46-40. számú 1472 ftra becsült házi/„ telekkel együtt árv. febr. 29. és márt. 31-én a kapuvári szbiróság által. 1858 1859 Január . 9,674 frt 7 kr. 9,960 frt 45 kr. Február . 8,065 „ 89 „ 9,000 „ 78 . Márczius . 9,773 „ 61 „ 11,581 „ 7 „ Április . . 9,878 „ 5 „ 13,677 „ 48 „ Május . . 10,571 „ 19 „ 17,869 „ 49 ., Június . . 11,250 „71 „ 14,065 „ 82 „ Julius . . 11,458 „ 32 „ 14,696 „ 60 „ Augustus 13,98 „61 „ 14,533 „ 44 „ September 13,475 „ 66 „ 19,536 „ 21 „ October . 15,798 „ 14 „ 23,547 „ 73 „ November. 12,668 „ 53 „ 20,473 „ 70 „ KÖZLEKEDÉS. Indulások a vasútakon. Pestről Váradra, Debreczenbe : 5 órak. regg. Szolnokról Aradra : 3 ó. 57 p. d. u. „ „ N--Váradra 10 ó. 3 p. regg. Püspök-Ladányról N.-Váradra: 12 ó.53 p. d. u. Szolnokról Debrecz, Miskolcz: 10 óra 3 p. reggel. Pestről Arad, Temesvár : 4 ó. 15 p. d. u. 5 ó. r. Szegedről Temesvárra: 11 ó. 34 p. és. 2 ó. d. u. Püspök-Ladányról Szolnok-Arad : 1 ó. 14 p. d. u. Miskolczról Pestre : 5 ó. 52 p. r. Debreczenből Pestre : 11 ó. 35 p. reg. N. Váradról Püsp.-Ladányra : 9 ó. 30 p. d. u. Aradról Pestre : 9 ó. 51 p. d. e. Baziásról Temesvárra 5 ó. 30 p. d. u. Temesvárról Szegedre : 7 ó. 54 p. 5 ó. 10 p. r. Szegedről Pestre •11 ó. és. 12 ó. dél. Pestiről Bécsbe : 9 óra r. 9 ó. 25 p. est. Uj-Szőnyről Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Bécsből Pestre : 6 ó. 30 p. r. 7 óra k. est. „ „ Győr-Uj-Szőnyre : 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és. Érkezések a vasútakon. Temesvárról, Szegedről Pestre 8. ó. 10 p. reg. 8 ó. 28 p. este Aradról Pestre 8. óra 28 p. este. N..Váradról Pestre 8 ó. 28 p. este. Miskolczról, Debreczenből Pestre 8 ó. 28 p. este. Bécsből Pestre 3. ó. 21 p. d. u. 3 óra 46 p. d. u. Pestről Czeglédre 6. óra 30 p. d. u. 8 óra 15 p. reggel. Czeglédről Szegedre 11 ó. 9 p. éjjel, 1 óra 27 p. d. u. Szegedről Temesvárra 3 ó. 52 p. reggel, 7 óra 12 p. este. Temesvárról Baziásra 9. ó. 20 p. reggel, 2 ó. 53 p. éjjel. Czeglédről Aradra 5. ó. 3 p. d. u. Czeglédről N.-Váradra 4 óra 29 p. d. u. Czeglédről Miskolczra 8 ó. 5 p. este. Pestről Érsekújvárra 12 ó. 29 p. d. u. 12 óra 51 p. este. Pestről Pozsonyba 3 ó. 34 p. d. u. 3 óra 41 p. éjjel. Pestről Bécsbe 5 óra 56 p. d. után, 6 óra 1 p. reggel. Teherszállítási bér: Vámegyleti mázsánkint (90 bécsi font , 1008/10 vámegyleti fonttal) Pesttől Szegedig a 3 osztály szerint 41, 60, 80 kr, Pesttől Debreczenig 58, 81, 113 kr, Pesttől Bécsig 63, 90,124 kr, Pesttől Bodenbachig 168, 212, 332 kr, Drezdáig ezenfölül 31/2, Berlinig 1472, Hamburgig 55% ezüst garas. Általános biztosítási díjul még fizetendő a feladási vonalon mázsánkint 8/10 kr, a mellékvonalakra nézve 4,0 kr, mázsapénz közönséges tehernél mázsánkint 16/,0 kr, fekbér 80 kr, mázsáért és naponkint. Dunavízállás: Pesten, jan. 14. 10' 0" 0" 0 felül.