Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)

1860-01-14 / 2976. szám

11-2976. 11-ik évi folyam Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Kiadói hivatal: * 1860. Szombat , jan. 14. Előfizetési föltételek : Szerkesztési iroda , Lipót-utcza 5-ik szám. 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva : Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetni ón vak rlíia . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij HU ud­lib­ily vh Uljd. külön 36 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE január 12-én, 1860. ÉVI ÁTTEKINTÉS AZ 1859-iki MAGYAR , TERMÉNY-KERESZKEDÉSRŐL. (A pesti hitelintézeti fiók jelentéséből.) (Folytatás.) GABONA. Az 1859-ki uj esztendő tele találta mag­­a­tárainkat az 1857-iki gazdag, és az 1858-ki közepes aratás termékével, úgy hogy hozzávetőleg Győrött és Mosonyban 1 millió mérő 84—88 fontos búza,­­ és 300,000 mérő rozs és kétszeres, Pesten mintegy­­ 500,000 mérő búza s csaknem ugyanannyi rozs volt a raktárakban. Másnemű gabonák, a zabig hasonlókép bőven voltak, mint minden jó termésű évek után. Új­évkor lanyha volt a gabonakereskedés, s az árak alant álltak, pl. Győrött a 85—87 fontos bánsági búzát 4 frt — 4 frt 30 krjával, Pesten a 86 fontos fehérme­­­­gyeit 4 frton, a 77—80 fontos rozsot 2 frt 20—30 kr­jával jegyzették alsó ausztriai (bécsi) mérőnként; de újév után nemsokára megszilárdult a hangulat, s az üzérek nagyban kezdék vásárolni gabonánkat. Március elején, midőn a katonaság részére való bevásárlások nagy terjedelmet nyertek, határozott folytonos emel­kedésnek indultak az árak; ez emelkedő irány cse­kély félbenszakadással, a szerint, a­mint a kincstár kisebb vagy nagyobb mértékben űzte a bevásárlást, tartott az olasz háború egész folyama alatt. A b­ú­z­a és r­o­z­s ára legmagasabban állott május végén : a bú­zát 5 — 5 ft 25 krjával, a rozsot 3 ft 20—50 krjával vették. A zabnak legmagasb ára júniusban volt, midőn Győrött 3 frton vették mérőjét. A zabban való szükség miatt, mely már áprilisban volt érezhető, még abraknak való árpa bevásárlására is kényszeríté a kincstárt, s így az árpa ára magasbra emelkedett. A júliusban bekövetkezett békekötés váratlan csa­pás volt a gabonakereskedésre nézve, mi annál na­gyobb veszteségeket okozott, hogy a gabonakészletek­kel bíró tulajdonosok, abban birtokban, hogy a háború tovább fog tartani, míg a gabona kapós volt, nem akarták kiadni kezökből, s most még az aratás ered­ményére nézve is vérmes remények uralkodván, egy­szerre akartak túladni minden gabonájukon. E­miatt oly nagy rémület és bátortalanság állott be, hogy a legjobb búza ára leszállott 2 frt 70 krig, a rozsé 1 frt 50 krig, a zabé 1 frt 10 krig osztrák ér­tékben alsó ausztriai mérőnként; a még ez alacsony áron sem mertek a gabonakereskedők vételekbe ele­gyedni, hanem a vételek csupán a szükséges élelem fedezésére szorítkoztak. Csak augustusban, midőn belátták, hogy Magyar­­ország nagyobb részében s nevezetesen a bánságban a termés még meg sem közelíti a középszerűséget, kezdett új elevenség uralkodni az üzletben, s minden­nemű gabona árai lassanként emelkedésnek indultak, s October végéig körülbelül azon polezig jutottak föl, melyen máig is állanak. Mivel azonban a legtöbb el­adási helyen Magyarországon a készletek jó részben elfogytak, az ausztriai birodalom több tartományában a krumplitermés roszul ütött ki és Szlavónia, Bos­­nyákország és Szerbia felé nagy mennyiségben viszik ki a lisztet; a közelebbi tavaszra még magas­ árakat lehet remélni a búzára és rozsra nézve.­­ A tengeri­nek 1859-ben rosz termése volt, s tavaszra ez is meg­drágul hihetőleg. Az árpából múlt septemberben Po­zsonyban, a­hol a 69—71 fontos sörfőzésre valónak ára 2—2 frt 25 kr volt, mintegy 200,000 mérőt vásá­roltak föl s vittek ki Bajorországba. Az árpának egész Magyarországon jó termése volt 1859-ben. (Folytatjuk.) 2 ft 60 kr. köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft — kr — 4 frt 20 kr. Repcze 4 frt 75 kr — 5 frt — kr. Mind bécsi mérőnkint és osztrák becsben. GYŐR, jan. 11. Az üzletben semmi lényeges vál­tozás nem történt, a több hét óta beállott csend nem töröttt meg. Csupán árpa után történt nagyobb kérde­­zősködés, minélfogva ennek ára 30 krral emelkedett. A többi gabonanemeknél a forgalom csekély s az árak a következőkép jegyeztetvék: 85-86 fontos marosi búza 5 frt 5—10 kr; 85 — 86 fontos bánáti 4 frt 9 kr — 5 frt; 85—86 fontos bácskai 4 frt 50—60 kr; 83 - 84 fontos magyar 4 frt 50—80 kr; 75—78 fontos rozs 2 frt 60—70 kr; 75—80 fontos kétszeres 2 frt 65 kr — 3 frt 10 kr; 48 - 49 fontos zab 1 frt 64 —65 kr; 50—51 fontos 1 frt 66—68 kr; tavalyi bánáti kuko­­ricza 3 frt — 3 frt 5 kr; idei, külföldi 2 frt 60—70 kr; 68—69 fontos árpa 2 frt 30—40 kr; köles 2 frt 10—30 kr. Időjárásunk tiszta, a múlt heti lágy na­pokat kemény fagy válta föl, mely azonban csak 10 —11 óráig tart naponkint s délre rendesen meleg napos időnk van. (Gy. K.) — A MAGYARORSZÁGI DOHÁNYTERMESZ­TÉST a m. kormány uj tárgyalás alá véteti, a mint a helybeli német hivatalos lapban, olvassuk. Hiteles forrásból értesült, írja ez, hogy Ő cs. kir. Ap. Fel­sége egy 1860-ban január 10-én kelt kéziratában bi­zottságot nevezett ki külön Magyarországra nézve, az itteni dohánytermesztés megkönnyítése ér­dekében, hogy a mezei gazdaság ezen ágát minden kívánható, de egyszersmind az államkincstárt nem ká­rosító és veszélyeztető megkönnyítésben részeltesse, valamint a m­űv­elésre való engedelemadá­­s­o­k úgy a termék beváltása által;­­ leginkább pe­dig az által, hogy a termesztők kívánsága szerint mód nyuttassék, hogy a ter­mesztő még a folyó termesztési évben külföldre vihesse ki terményét. Az e részben indítványt fölterjesztendő külön bizottság el­nöke : báró Baumgartner titk. tan., a többi tagok a pénzügyi és belügyminisztérium tagjai, és a cs. kir. Fensége Magyarország Főkormányzója Főherczeg Al­brecht által kinevezendő, a dohánytermesztési viszo­nyokkal ismeretes szakférfiakból fog állani. A bi­zottság minél előbb össze fog ülni. Ezen javulást a mostani administratiónak lehet kö­szönni. Nemcsak az osztalék nagyobbodásáért örven­detes e gyarapodás, hanem azért is, hogy így a po­­zsony-n.-szombati vasút jelentőségre vergődik, me­lyet sokan megtagadtak tőle. (Wanderer.)­­ A HORVÁTORSZÁGI ÉS SZLAVÓNIAI HI­TELINTÉZET. A hivatalos zágrábi német újság írja: A comité ügyekezete egy záloglevélintézet fölállítására a legjobbat engedi remélnünk. A neve­zett comité kebeléből egy küldöttséget ö F e­­­s­é­g­e nagy kegygyel fogadott. Az alapszabályokat a co­mité három tagja egy kormánybiztossal együtt mégis vizsgálta.“ stb. (Melyikben hitelintézet: az e,melyet többször emlitünk, s mely a bécsi banknak úgy szól­ván csak fiókja, vagy pedig egy egészen uj akar len­ni, mint azon egész Magyarországra szóló hitelintézet, melyre az alapszabályok régóta fölterjesztetének meg­erősítés végett, — erre nézve homályban hagy az „Ag­­ramer Zeitung.“) Adott tartott Államadósság. ár ár öt6-os osztrák értékben .... 100 frt 67.75 68.25 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 78.70 78.90 5%-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97 50 —.— 5%-os metalliques...............................100 frt 71.80 72.— 47,%-pa­l .........................100 frt 63.80 63 75 1834-diki sorsolással . . 100 frt 360.­ 365 — 1839-diki...............................................100 frt 120 — 120.50 1854-diki...............................................100 frt 111.25111.75 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 15.50 16 — Földtehermentesitésiek. 5%-os als. auszt......................................100 frt 91.— 92.— 5%-os magyarországi .... 100 frt 72.30 72 50 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 71.— 71.50 5%-os erdélyi..........................................100 frt 70.25 70.50 5%-os sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —.— Velenczei kölcsön 1859 5%. . . 100 frt 79.75 80.— Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 867.— 869.—­­ Adott tartott j­ár ár Hitelintézet ausztriai értékben ■. 200 frt 200 — 200.20 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 572.— 574.— Éjszaki vaspálya pengő p. . 1000 frt 1906.— 1908— Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 270.— 270.50 Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt­ 857 fos befiz.) 173.— 173.— Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.— 105.— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés)........................................­­154.— 155 — Pozsony n.­szombati t­ől kibocsátott 200 ft pp.­­ 24.— 26.— Pozs.­n.-szombati II-szor kibocsátott 200 ft pp.­­ 55.— 60.— Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. ,442. — 444.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. *220.— 225.— Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp. 330.— 335. — Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5%-os .... 100 ft pp. ilOl.— 102.— „ „ „ 10 év. 5%-os ... 100 ft pp. 1 97.50 98.— „ „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 1 92.— 92.50 „ „ „ 12 hó 5%..........................100 ft a.é. ilOO.--------.­Adott­ tartott ár­­­ár A n. bank­ sors. 5%.....................100 ft a.é. 88.— 88.25 A gallicziai föld­­hiteliitéz 472%-os 100 ft pp. 83.— —.— Elsőbbségi kötvények. Államvasp......................................... 500 frank 134.— 135.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 129.— 130.— Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. 91-50 92.50 Osztrák Lloyd..........................100 ft pp. 88.50 89.— Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a... 101.25 101.75 Dunagőzhajóz. társ. dbja . . 100 ft pp. 102.25 102.75 Trieszti államkölcsön db . . . . 100 ft pp.­­126.— 127.— Budai városközség db . . . . 40 ft a. é.­­ 37.75 38.25 Eszterházy...................................40 ft. pp. I 81.50 82.50 Salm................................................40 ft. pp. 41.75 42 25 Pálffy................................................40 ft. pp. 38 — 38.50 Clary................................................40 ft. pp. 1 37.— 37 50 St. Genois..........................................40 ft. pp.1 39. — 39 50 Adott­­ tartott ár I ár Windischgrätz.............................20 ft. pp. 23.— 23.50 Waldatein...........................................20 ft. pp. 28. - 28.25 Keglevich........................................10 ft. pp. 15.50 16.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holland írtért . . . 3 “/„ —. — — ■ — Augsburg 100 frt déli német forint . 3% „ —.— 109.­Berlin 100 tallérért ......................4 —.— —.— Majnai Frankfurt 100 déli német forint 3 „ 109.— 109 — Hamburg 100 márk­bankó frt. . 2 1/2 „ 96.25 96.70 London 10 font sterling.....................2 % „ 127 — 127 25 Páris 100 frank............................ 3'/. „ 50.50 50.50 Pénznemek. Császári arany....................... ... 6.1 ,6.2% „ Reczés arany...................................................6.— —• — Korona........................................................ 17 43 — — Ezüst 100 ftért............................................. 126 50 126.50 Napoleons d’or.............................................10.22 10.25 Orosz imperiale............................................. 10 40 — A k. Szolnok megyében alakuló marhatenyésztési társulat czélja és alapszabályainak tervezete, a m. é. dec. 4-én tartott előleges tanácskozmány szerint. E társulat czélja: a magyar faj a szarvas­­marha nemesítése és a marhatenyésztés könnyítése. Ennek elérésére a társulat működését azon kezdi, hogy száz gulyát állít, és annak számára legelőt bérel, és ezenkívül a körülmények szerint néhány bi­kát vesz, s ezekhez a részvényesek a legelőre tehe­net küldenek. Ha ezentúl a társulat körülményei még kiterjesz­kedni engedik, teheneket is vásárol, s ezeket a szük­ség- és kívánsághoz képest vagy tőkegulyául hasz­nálja, vagy inkább rendes fejeléshez szoktatván, a magyar faju marha tej­elését a legnagyobb fokra vinni igyekszik. Hogy e társulat könnyebben megalakulhasson és költségei csekélyebbek legyenek, a már létező lóte­nyésztési társulattal szövetkezik annyiban, hogy e két társulat közösen tart állatorvost és számadó pásztort. Ennélfogva az alakuló marhatenyésztési társulat az állatorvos és számadó pásztor fizetésének egy részét magára vállalja, és pedig egyelőre az állatorvos fize­tésének egy­harmad részét, és a számadó pásztornak a bojtárok száma után reá eső részét. Egyéb közös költséget vagy kötelezettséget azon­ban a ménes-társulat irányában nem vállal. Az alakulási és beszerzési költségek fedezésére az első évben minden részvény után 30 ft o. é. fizeten­dő be. Ezentúl évenként minden részvény után 10 ft o. é. fizetendő a társulati alap növelésére. A­ki a társulatba később kíván belépni, az addig történt befizetéseket utána fizetni tartozik. A társulat határtalan időre alakul, és annak felosz­lására az aláírók két­harmadának szavazata szüksé­ges, ily feloszlás azonban csak a legelő bérletének le­jártával történhetik. Ily feloszlás alkalmával az alapvagyon elárvereztet­­vén, az aláírók közt egyenlően elosztatik. Ha egyesek kívánnak a társulatból kilépni, addig befizetett pénzüket elvesztik, és ezek is csak a legelő­bérlet elteltével léphetnek ki. A társulati pénztárból egyelőre 1 vagy 2 bika vé­tetik. A társulat a szükséghez képest 3—400 hold legelőt bérel, s azon a marha két csapatra osztatik: egyik­ben a bikák és tehenek, másikban az üszők. A részvényes saját neve alatt csak tulajdon mar­háit küldheti a legelőre. Hány tehenet küldhet minden részvényes a bika alá, és hány üszőt hajthat a legelőre , az a társulat végső alakulásakor lesz meghatározandó. A legelőre hajtandó marha márt. 1-ig bejelentendő. Fühér a részvényesek terhére annyi számíttatik, a­mennyit a társulat a legelőért fizet. Hány hold legelő fog egy darabra számíttatni, az a föld minőségétől függ; a legeltetési arány azonban a következően ala­­ttatik meg: tavalyi bomyára 1 hold, 3adfüre 1­/2 old, medfüre és meddő tehénre 2 hold, fias tehénre 27a hold. A társulati személyzet fizetésére szükséges évi költség ezenkívül a fü­bérhez hozzászámíttatván, a részvényesek által félévenkint fizetendő. Azon esetre, ha a társulat körülményei engedik, mind a bika alá, mind a gulyába idegen marha is fo­­gadtatik. Erre nézve a hágatási bér később fog meg­­határoztatni; a legelőre hajtott idegenek marhája után minden darabért 2 ittal több fizetendő, mint a részvényesek által fizetett fü­béres költség. A társulat kezelését viszi 1 igazgató és 6 választ­mányi tag, kik az évenkint tartandó közgyűlésnek felelősek. Azon esetre, ha a pénztárban fölösleges pénz ma­rad , az marhavételre fordítandó. Ezen alapszabályi pontok csupán tervezetként te­kintendők, melyek nyomán történik az aláírás, s az alapszabályok végső megállapítása a társulat alaku­lása után tartandó első közgyűlésre marad. * * « Tudtul adatik ezenkívül az illetőknek, kik e tár­sulatba belépni kivánnak, hogy ebbeli szándékukat alulírottnál bejelenteni szíveskedjenek. A társulat végső megalakulására f. é. január 15-én a marhate­nyésztési és közös ménes-társulatok vegyes­ülése tar­­tozik Török-Sz.­Miklóson az Almásy család házánál reggeli 10 órakor, melyre az érdekeltek ezennel meg­hivatnak. Kelt Taskonyban, 1860. január 2 án. Gróf S­z­á­p­á­r­y G­y­u­l­a. (G. L.) GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (84—86 fontos) 4 ft 40 kr — 4 frt 70 kr; tiszai ó (83—86) 4 frt — kr — 4 ft 50 kr ; tiszai uj (83—86) 4 ft—kr — 4 ft 60 kr. Bácskai ó (83—84)­­ ft — kr- ft — kr ; uj (83—84) 4 frt 20 kr — 4 frt 30 kr. Fehérmegyei ó (83—84) 4 ft 10 kr — 4 ft 40 kr, fehérm. uj (83—85) 4 ft 20 kr—­­ 4 frt 70 kr; kétszeres uj (77 —79) 2 ft 60 kr —2 frt 70 kr, rozs­ó (76 — 78) 2 frt 20 kr — 2 frt 60 kr; uj (77 —79) 2 ft 60 kr — 2 frt 70 kr; uj árpa (70—72) 2 ft­­ 10 kr — 2 ft 15 kr; uj zab (46—49) 1 frt 50 kr. — 1 ft 55 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; uj 2 ft 50 kr —­­ PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jan. 13-én.) Jan. 12. Jan. 13. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 78.75 78.95 — ft 20 kr — ft — kr 5% metalliques 71.85 72.30 — „ 45 — — Bankrészvény 865.— 871.—­6 „ — „ — — Hitelintézet 200.30 200.80 — „ 50 „ — „ — „ Augsb, váltó 109.- 109.50 — „ 50 „ — _ _ ” London, váltó 127.15 127 50 — „ 35 „ — _ Arany 6.01 6.02­­/,- „ V/2 „ - „ - ” PÁRIS, jan. 12. (Zárlat.) 3 percentes rente 68.75 (emelk. 20 centime); 4% percentes rente 96.80 (csök­ken. 20 cent.); crédit mobilier 763 (emelk. 8 frank); osztrák államvaspálya 636 (emelk. 1 frank); lombar­diai vasút 565 (emelk. 3 frank). LONDON, jan. 12. Consolok 951/1 (emelk. út). VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A POZSONY-NI. SZOMBATI VASUT forgalma 1859 nek 11 hónapjában nagyobb volt, mint 1858- nak megfelelő hónapjaiban. A bevétel számokban és havonként így állott a két év megfelelő hónap­­jaiban , így a forgalom 42,239 frt 91 krral haladja meg 11 hónap alatt a tavalyi forgalmat, habár semmi rend­kívüli viszony nem folyt be e vidékek kereskedelmére. HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 9. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (jan. 12.) Csőd nyittatott: Váczi lakos és molnármester Havas József vagyona fölött; a követ bejei. márt. 28-ig a váczi szolgabiróságnál; perügyelő Drágfy Sándor Ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Rátóton Cseh Sán­dor csődtömegéhez tartozó összesen 33,720 ftra becsült ingatlan javak, árv. mart. 6-kán a szombathelyi megyei tervszék által. — Szentesen Szél Jánostól lefoglalt 862. számú 800 ftra becsült ház, árv. jan. 31 és mart. 2-án a szentesi szbiróság által.— Szatmárban Vida Sándor csőd­tömegéhez tartozó 41. sz. 7505 ft 35 krra becsült házas­telek árv. febr. 23-án a szatmári megyei tervszék által. — Váczon néhai Velzer Károlyné hagyatékához tartozó 6. számú ház, árv. jan. és febr. 28 án a váczi szbiróság által. — Miskolczon Balajti Józseftől lefoglalt ingatlan birtokok, árv. febr. 3 és mart. 5-én a miskolczi megyei tszék által. — Szentesen Kozma Mihálynak 1718. számú 600 ftra becsült háza, árv. febr. 13. és mart. 12-én a szentesi szbb­óság által. — Tamásiban Varga Ferencztől lezálogolt 46-40. számú 1472 ftra becsült ház­i/„ te­lekkel együtt árv. febr. 29. és márt. 31-én a kapuvári szbiróság által. 1858 1859 Január . 9,674 frt 7 kr. 9,960 frt 45 kr. Február . 8,065 „ 89 „ 9,000 „ 78 . Márczius . 9,773 „ 61 „ 11,581 „ 7 „ Április . . 9,878 „ 5 „ 13,677 „ 48 „ Május . . 10,571 „ 19 „ 17,869 „ 49 ., Június . . 11,250 „71 „ 14,065 „ 82 „ Julius . . 11,458 „ 32 „ 14,696 „ 60 „ Augustus 13,9­8 „61 „ 14,533 „ 44 „ September 13,475 „ 66 „ 19,536 „ 21 „ October . 15,798 „ 14 „ 23,547 „ 73 „ November. 12,668 „ 53 „ 20,473 „ 70 „ KÖZLEKEDÉS. Indulások a vasútakon. Pestről Váradra, Debreczenbe : 5 órak. regg. Szolnokról Aradra : 3 ó. 57 p. d. u. „ „ N--Váradra 10 ó. 3 p. regg. Pü­spök-Ladányról N.-Váradra: 12 ó.53 p. d. u. Szolnokról Debrecz, Miskolcz: 10 óra 3 p. reggel. Pestről Arad, Temesvár : 4 ó. 15 p. d. u. 5 ó. r. Szegedről Temesvárra: 11 ó. 34 p. és. 2 ó. d. u. Püspök-Ladányról Szolnok-Arad : 1 ó. 14 p. d. u. Miskolczról Pestre : 5 ó. 52 p. r. Debreczenből Pestre : 11 ó. 35 p. reg. N. Váradról Püsp.-Ladányra : 9 ó. 30 p. d. u. Aradról Pestre : 9 ó. 51 p. d. e. Baziásról Temesvárra 5 ó. 30 p. d. u. Temesvárról Szegedre : 7 ó. 54 p. 5 ó. 10 p. r. Szegedről Pestre •1­1 ó. és. 12 ó. dél. Pestiről Bécsbe : 9 óra r. 9 ó. 25 p. est. Uj-Szőnyről Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Bécsből Pestre : 6 ó. 30 p. r. 7 óra k. est. „ „ Győr-Uj-Szőnyre : 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és. Érkezések a vasútakon. Temesvárról, Szegedről Pestre 8. ó. 10 p. reg. 8 ó. 28 p. este Aradról Pestre 8. óra 28 p. este. N..Váradról Pestre 8 ó. 28 p. este. Miskolczról, Debreczenből Pestre 8 ó. 28 p. este. Bécsből Pestre 3. ó. 21 p. d. u. 3 óra 46 p. d. u. Pestről Czeglédre 6. óra 30 p. d. u. 8 óra 15 p. reggel. Czeglédről Szegedre 11 ó. 9 p. éjjel, 1 óra 27 p. d. u. Szegedről Temesvárra 3 ó. 52 p. reggel, 7 óra 12 p. este. Temesvárról Baziásra 9. ó. 20 p. reggel, 2 ó. 53 p. éjjel. Czeglédről Aradra 5. ó. 3 p. d. u. Czeglédről N.-Váradra 4 óra 29 p. d. u. Czeglédről Miskolczra 8 ó. 5 p. este. Pestről Érsekújvárra 12 ó. 29 p. d. u. 12 óra 51 p. este. Pestről Pozsonyba 3 ó. 34 p. d. u. 3 óra 41 p. éjjel. Pestről Bécsbe 5 óra 56 p. d. után, 6 óra 1 p. reggel. Teherszállítási bér: Vámegyleti mázsánkint (90 bécsi font , 1008/10 vámegy­leti fonttal) Pesttől Szegedig a 3 osztály szerint 41, 60, 80 kr, Pesttől Debreczenig 58, 81, 113 kr, Pesttől Bécsig 63, 90,124 kr, Pesttől Bodenbachig 168, 212, 332 kr, Drezdáig ezenfölü­l 31/2, Berlinig 1472, Hamburgig 55% ezüst garas. Általános biztosítási díjul még fizetendő a feladási vonalon mázsánkint 8/10 kr, a mellékvonalakra nézve 4,0 kr, mázsa­pénz közönséges tehernél mázsánkint 16/,0 kr, fekbér 8­­0 kr, mázsáért és naponkint. Dunavízállás: Pesten, jan. 14. 10' 0" 0­" 0 felül.

Next