Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)

1860-02-04 / 2993. szám

kötelessége be van töltve. A hozzá mutatott igaztalanokig bár­mily nagy legyen, nem fog annyi hatalommal bírni, hogy őt mérsékleti és védő szerepéből kivegye. Rómában, ha szükség lenne rá, megint védeni fogná­k a pápát a fejetlenség ellen; de ha a szent­atya politikai tekinté­lyének másutt akárhol más válságokon kellene keresz­­tülmenni, az e miatti felelősség nem hárulhat a nemes­­lelkü nemzetre, mely mindent megtett, hogy azt elfor­dítsa, és a mely mindenkor kész lesz nyújtani azon men­tő segélyt, melyet ma félreismernek.“ KÜLÖNFÉLÉK. — A pesti nemzeti casino, mint már írtuk, egyhangú­lag elfogadván választmányának a m. Akadémia s a Ka­­zinczy-alapitvány pénzbeli gyarapítására vonatkozó in­dítványát , ehez képest a m. Akadémia tőkéjéhez 4000, palotája költségeihez 2000, a Kazinczy-alapitványhoz pedig 1000 pfnttal járul. — Homonnáról „tizennégyen“ 94 újfrtot küld­tek a M. Sajtó szerkesztőségéhez a m. Akademia pa­­lotájára. — A szerkesztőségünknél letett ivén, a m. t. Akadé­mia házára aláírtak: K. és K. G. Kisjenőről fejenként 1, összesen 2 frtot, Csiky Nagyszombatból 10 frtot; ugyanezen küldeményhez volt csatolva 5 frt a pest-lipót­városi templom, és 5 frt a Sz.­István-társulat által épí­tendő Sz. István-oltár számára; a küldeményt illető he­lyen kézbesítettük. — Karap Sándor gyűjtő ivén, melynek teljes összegét minap közöttük volt, következő egyes adakozások fordul­nak elő. A magyar Akadémia tőkéje öregbíté­séhez járultak: az István-gőzhengermalom-társulati igaz­gatók Csanák József és Szabó Lajos 1000 írttal; S­á­p­y Sámuel 5 írttal; Orbán Pető 2 írttal; P­a­ 1­i­n­s­z­k­y 50 írral; Ormós Bálint 5 írttal; B­a­r­c­s­a­y István 5 írttal; Margarics János 1 írttal; egy név­telen 20 frttal. Az Akadémia palotájára ada­koztak : C­s­a­n­á­k József 500 frtot; Karap Sándor 30 frt 85 frt; T­e­r­e­g­d­i K. Lajos 20 frtot; Márton László 20 frtot; Kardos László 20 frtot; I­n­d­i Ká­roly 5 frtot; G . 111 5 frtot; V­a­s­s Benjámin 10 frtot; Bovuknek Károly 5 frtot; B­e­ő­r László 5 frtot; K­o­­v­á­c­s Sándor 3 frtot; N­á­n­á­s­s­y Benjámin 3 frt 15 frt; Szabó Pál 3 frtot; Nagy József 5 frtot; Biró Sán­dor 5 frtot; Kovács Dániel 10 frtot; Barabás Ist­ván 1 frtot; B­e­s­t 2 frtot; Szabó Mihály 1 frtot; V­e­­t­é­s­s­y Mihály 1 frtot; Kecskés János 3 frtot; M­á­r­­t­o­n Lajos 5 frtot; Krúdy Gyula 1 frtot; Nagy La­jos 2 frtot; G­á­c­z Gusztáv 5 frtot; M­e­z­e­y István 2 frtot; Englender Jakab 1 frtot; I. M. 1 frtot; Ba­l­­kányi Szabó Lajos 2 frtot; S­á­p­y Sámuel 5 frtot; Horváth Imre 1 frtot; Lám Vilmos 2 frtot; P­a­­b­i­n­s­z­k­y 50 frt; Orbán Pető 10 frtot; Kapros Gábor 2 frtot; A­r­m­ó­s Bálint 5 frtot; B­a­r­c­s­a­y Ist­ván 5 frtot; Margarics János 1 frtot; Eötvös Gyula 1 frtot; Kálmánczhelyi József 1 frtot; B­é­r­e­s­s­y József 2 frtot; A­s­z­a­l­a­y József 2 frtot; H­é­d­e­r János 4 frtot; Schwarz Sámuel 10 frtot; Szőke József 2 frtot. — Békést, mely évek óta példátlan erőfeszítéssel küzd az áradások ellen, s a vizszabályozási munkálatok körül, lankadást nem ismerő szorgalommal sürög, hat hó alatt harmadszor borítja el az árvíz. A nyári árvíz, melyről akkor e lapok is szóltak , több mint 300,000 ft kárt okozott a lakosságnak s magasságára nézve olyan volt, minőre az élő emberek nem emlékez­nek. Novemberben másik, i. é. jan. közepén pedig har­madik özönlött a határra, s ez magasságban még megha­ladta a nyárit 10 hüvelykkel, terjedelemben pedig, ki­vált a városban, sokkal nagyobb volt mint amaz. Az eddigi tudósítások szerint, több száz háznál össze fog rogyni. S a víz még mindig oly fenyegető állásban van, hogy egynapi esőzés már remegésbe ejti a szegény la­kosságot, mely hogy ily siralmas helyzetében a legvég­sőig van keseredve, azon egyáltalában nem csodálkoz­hatni. A veszély elhárítását rögtönös segélylyel eszkö­zölni egy küldöttség járul a napokban a Főkormányzó Ő Fenségéhez, melynek tagjai : a képviselő testület két el­nöke Asztalos István és Szathmári Károly, közs. képvi­selő Szombathelyi Antal urak, a város bírája, albirája és főjegyzője. — Békés, ugyanezen sokszorosan sajtolt Békés elöljáróiról halljuk, hogy a m. Akadémiára 1000 ftot ír­tak alá. Az ilyen adomány aztán igazán kedves az Úr előtt. — De még nem mondtunk el mindent, a­mit ma e vá­rosról tudunk. Ugyanitt a casino, melynek saját házát is fölvette az ár­víz, febr. hóban két estélyt rendez az Akadémia javára, melynek palotájára és alaptő­kéjére, ezen felül Szathmári Károly ivén is gyűlnek az aláírások. — Szombathelyen a „Zöld fá“nál febr. 15-ikén nyilvános tánczvigalom lesz a m. Akadémia palo­tája javára. A jövedelemről a rendező bizottság nyil­vánosan fog számolni. Belépti jegyek, 2 ujjtjával, Szom­bathelyen Mittermayer Alajos, Tempel Ferencz, Pach­­hofer Gyula és Stallner Ferencz uraknál, a vidéken pedig az e végett fölkért bizományosoknál kaphatók. — Hitelesen írhatjuk, hogy Buda-Pesten is több elő­kelő hölgy megfogadta, hogy valamennyi tánczvigalmon egyazon ruhában jelenik meg. — Bécsben febr. 7-kén „magyar“ bált akartak tar­tani. A hatóság azonban nem engedte meg — a „Mor­genpost“ szerint azon okból, mivel a vállalat csábító czím alatt csak magán haszonra volt czélozva. — Az ágostai „Allgemeine“ bécsi rokonára, az „Oes­­terr. Zig“-ra legújabban megint gyönyörű egy hamisság sült rá. Jóskanatu szerkesztője minap ezt íratta magá­nak Pozsonyból: „Az itteni lyceum, melynek növendékei legnagyobb részben magyar nyelvű s evang. hitv. ifjak ( — mindjárt meglátjuk, miért mondja a jólélek a lyceum ifjúságát oly csodálatos készséggel „legnagyobb részt magyarok“nak —) a mai napon (jan 26-kán) az előadás órája előtt, megrovandó pajkosságnak volt színhelye. A tanteremben a kályha szétpattant, még pedig oly erővel, hogy dar­abjai az ajtót, ablakokat, s az iskola bútorait darabokra forgácsolák, sőt még a falakat is iszonyatos módra megrongálák. Az iskola­igazgatóság szigorú vizs­gálatot rendelt, s kiderült, miszerint valaki a fűteni való fahasábokat kifúrta a az üreget lőporral megtöltvén, a nyílást bezárta. Emberhalál nem történt, de az ily far­sangi pajkosságot a legszigorúbban meg kell büntetni.“ — Ezen „lőporos összeesküvés“re nézve maga a pozso­nyi hivatalos újság ezt írja: „Személyesen mentünk el a hely­színére, és meggyőződtünk, hogy az egész el­­beszélés hamis. A levelezőnek szemtelensége va­lóban fellázíta minket, és sajnáltuk a nevezett lap t. szer­kesztőségét, hogy valami lelkismeretlen és részakaratú suhancz által ily csúfosan rászedetett. A dolog eny­­nyiből áll. A fűtés alkalmával egy kicsit meg ta­­lálák bökni a kályha oldalát, a terembe erre füst tá­madt, de csak egy kis sár kellett, mivel a repedést be­kenték, s aztán segítve volt a bajon.“­A magyar lapok szerkesztői a pozsonyi hivatalos újság c­áfolata előtt is gyanították, hogy az „Osterr. Zig“ ezen meséje szintén csak azon koholmányok közé tartozik, melyeket azon érdemes lap rólunk magyarokról oly buzgóan iparkodik terjeszteni, azért magyar szerkesztők nem is vették fel a czifra pozsonyi levelet, csak egy kapott rajta mindjárt, ez egy pedig — az „Idők tanujá“-nak szerkesztője Lon­­kay Antal úr, ki is a „Tanodai lapok“ legutóbbi számá­ban hűségesen reproducálja bécsi jóakarónk elbeszélését. — Ad vocem, Lonkay Antal úr! A Vasárnapi Újság minap rajta érvén az „Idők tanúját“ valami hi­bás magyar kifejezésen, tréfából azt találta neki taná­csolni, hogy — ha már magyarul nem tud — beszéljen hát inkább latinul. A szép szó fogott az „Idők tanúján“ — s ime már ugyancsak beszélget latinul. Hogy job­ban-e, mint magyarul: ítéljék meg olvasóink egyetlen kis példából, mely a tudós tanodái szerkesztő úr által szerkesztett „Idők tanúja“ I. évfolyama I. kötete 389-ik hasábja 5-ik sorában, ezen csinos fölkiáltásban jelenik meg: „Popule meus !“ — A „Neueste Nachrichten“ és „Wande­­r­e­r“ czimű bécsi lapok a múlt héten megintést kaptak: az előbbi másodikat, a másik elsőt. — A Hölgyfutár múlt keddi számát a hatóság lefoglalta. — A Buda-Pesten újabban elfogottak közt Nedeczky jogászt, Sacher budai polytechnikust és Remellay Gusz­távot említik. — A zágrábi olvasó-egylet megalakult s benne a ma­gyarok és horvátok egyesültek. — A Politikai Újdonságok­ban a nemzeti Múzeumban történendő s ter­vben levő javításokról kö­vetkező — mint a szerkesztőség mondja — biztos ada­tok vannak közölve. A díszterem és mellékterme új pad­lózatot nyer, a p­árisi Louvre-é mintájára, melynek ké­szítése Szabó műasztalosra van bízva. A múzeumi ke­rítés két szárnyoldalát vasrác­csal fogják kiegészíteni, a lovarda felől álló hátsó oldalát pedig oszloptornáczczá építik ki s ide fogják felállitni a múzeumban levő régi koporsókat, rakműveket s felirati táblákat stb. Ez osz­­loptornáczhoz a budai cs. k. építészeti igazgatóság már két tervet készíttetett, az egyiket középkori zárdaszélben, a másikat a múzeumépülettel öszhangzó ódon doriai styl­­ben, az első 45,000, a második kivitele pedig 50,000 írtba fog kerülni. A múzeumépül­et homlokzatán az idő viszontagságai által megrongált szobrokat is kijavítják. A könyvtárt rendezni fogják s nyitva lesz az, pénteket s vasárnapot kivéve egész héten. A képtárt festészeti isko­lák szerint fogják osztályozni. — Megjelent az Uj Magyar Múzeum multévi folyamának X. és XI-ik füzete s ezzel együtt a M. Aka­démiai Értsitő Wik­­­k száma. A múzeumi kettős füzet tartalma : „A magyar vérszerződés és a csíki szé­kely krónika“ (az Anonymusról adott czikk folytában), Bartal Györgytől; „Diplomatikai tartózatok“ (Báthory Zsigmond négy levele hadi felszerelések eszközlésére, két országgyűlési meghívás, Bethlen Gábornak egy ado­mánylevele), Szilágyi Sándortól; a „Nevelésügyi szaka­taszokts második czikke ■ „Dazozerli DoyolCo,“ N­ui­vAtk Cyrilltől; „Varjas János életéhez,“ Szilágyi Istvántól; „Irodalmi napló;“ „Egy sirirat“ (Arany Jánostól). Az Akadémai Értesítő Czuczor Gergely értekezé­sét foglalja magában : „A mássalhangzókról általán.“ — Thierry, kit Napoleon császár az imént senátorrá nevezett ki, ezen új méltóságát — mint mondják — leg­inkább „Attilá“-jának köszönheti, melynek egy példá­nyát a császárnak benyújtotta, s melyet a császár, ki maga is szeret történeti kutatásokkal foglalkozni, nem­csak figyelemmel végig olvasott, de oldaljegyzetekkel is kísért. Később a császár személyesen is beszélgetett e tárgyban Thierryvel, mely alkalommal köztük bizonyos kérdésekre nézve érdekes és élénk vita fejlett ki. E vita alkalmával a történésznek oly mértékben sikerült a csá­szár jó­indulatát megnyerni, hogy a legelső helyürülés­­nél senátorrá neveze őt. (Folytatjuk) KAZINCZY-ALAPITVÁNY. (Folytatás.) Jan. 31-éig a begyült összeg: 35,456 frt 96 kr. 75. Török József úr 60-dik sz­­ivén Debreczenben: Huzly Károly 30 frt. Dr Kain 10 frt. Berghofer István 10 frt. Dr Ercsey 10 frt. Dr Török József 10 frt. Tegzy Imre 5 frt. Margitay István 5 frt. Beőty László 3 frt. Telegdi M. L°jos 5 frt. (­rvényi Vilmos 2 frt. Hegyi Mihály 2 frt. Ujházy Károly 1 frt. Göltl Nándor 1 frt. Kalchbrenner 1 frt. N. 1 frt. Kraynik Alajos 10 frt. Rickl József Zelmos 20 frt. Csa­­nak József 15 frt. Pfahler Károly 5 frt. Szikszay József 5 frt. Farkas József 1 frt. Borsos Ferencz 1 frt. Korányi Imre 2 frt. Tamássy Károly 1 frt. Muraközy Károly 3 frt. Molnár Sá­muel 20 frt. Kardos László 2 frt. Nánássy Benjámin 3 frt. Derzsi József 1 frt. Lébl Pál 5 frt. Márton László 3 frt. Kis Orbán János 2 frt. Szauer László 4 frt. Nagy József 10 frt. Szikszay János 1 frt. Farkas Ferencz 5 frt. Áron Manó 5 frt. Nagy Ferencz 1 frt. Dr Palay 1 frt. Csáthy Lajos 1 frt. Nagy Lajos 2 frt. Huttflur István 2 frt. Bíró József a szűcs czéh részéről 2 frt. Tóth István az asztalos czéh részéről 5 frt Stácz János a mészáros czéh részéről 40 frt. Szállás Ferencz a szabó czéh részéről 2 frt. Veszprémi Sámuel a szappanos czéh részéről 2 frt. Összesen : 288 frt. 76. N­áray Imre úr 153-ik sz. Ivén Aradon : Csemey Ká­roly 50 frt. Ifj. Varsay József 20 frt. Kornay Károly 50 frt. Hász Sándor 20 frt. Hasz Sándor 30 frt. Ifj. Varjasy József 30 frt. Kádár József 2 frt. Sörényi 5 frt. Mi.cz 5 frt. Boros 5 frt. Kosztolányi Antal 5 frt. Szőke Márton 2 frt. Varjasy János 5 frt. Szabó József 5 frt. Bogdánffy Gergely 2 frt. Bogd­ánffy Dániel Mária 2 frt. Bogdánffy Etelka 1 frt. Bog­­dánfffy Gyula 1 frt. Bogdánffy Mária 1 frt. Dániel Gergely 6 frt. Cserepes Ferencz 5 frt. Cserepes Ferenczné sz. Hruby Amália 5 frt. Ambrus József 1 frt. Sándor Zsigmond 1 db arany. Ördög Endre 1 frt. Schratzenfeld Soma 1 frt. Kövér 5 frt 25 kr. Nyistor József 5 frt. Malek Ferencz 2 frt. Máy Gusztáv 3 frt. Tabajdi Károly 2 frt. Grünwald Manó 1 frt. Balog Ferencz 1 frt. Lázár Kálmán 1 frt. Hets János 2 frt. Hets Eleonóra 2 frt. Szeretin Ferencz és neje 2 frt. Bóra Béla 2 frt. Póka Antal 2 frt. Staurótzky László 2 frt. Andrényi Zsigmond 2 frt. Kuthy Alajos 5 frt. Vörös Antal 5 frt. Vörös Antalné 3 frt. Schader Mariska 2 frt. Vörös Ignácz 5 frt. Mu­­rády Jolánka 1 frt. Murády Ilka 1 frt. Murády Árpád 1 frt. Kutny Pál Lajos és Árpád 4 frt. Náray Imre 5 frt. Összesen : 325 frt . 1 db arany. 77. Karácsonyi László ur­­5-ik sz. Ivén Torontálban: Rákóczi Parcsetich Hugo 3 frt. Mihálovits Miksa 2 frt. Ró­t Demeter 1 frt. Kramplin Antal 1 frt. Klebovics-Kenyeres László 1 frt­. Kovách Ágoston ügyv. 5 frt. Issekucz Antal 3 frt. Ottlyk Erzsébet 2 frt. Markovich Antal gymn. igazg. 2 frt. Tóbiás György 1 frt. Rimgaszner Ernő 2 frt. Tichy Róbert 1 frt. Molnár János 1 frt. N. Emil 1 frt. Fererczy 1 frt. Kellner Ede 2 frt. Matek 1 frt. Menczer Rudo­f 2 frt. Menczer Lipót 2 frt. Grob Ágoston 1 frt Schwimmer D. M. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG, London, jan. 30 kán. Tudjuk minő határvillongási kérdések adták elő magukat Amerika nyugati partjain Anglia és a szövetséges álla­mok közt. A trónbeszéd reményét fejezte ki, hogy az 1846-ki szerződmény alapján végső egyezmény jö létre ez ügyben. A Times ma felvilágosítást nyújt az angol javaslatokra nézve. Az 1846-ki szerződmény azt határozá, hogy a szélesség 49 fokának kelle a határokat képezni a két terület közt. Azonban azon eset adá magát elő, hogy a 49 fok meghosszabbítása Vancouver brit sziget egy részét metszené. Ezt kike­­rülendők, abban egyezett meg mindkét állam, hogy a határvonal délnek elhajoljon s a sziget melletti csa­tornán menjen keresztül. De gyakran a diplomaták szintoly keveset tudnak a földiratból, mint más tár­gyakból. Ha előbb nem sokat látszottak tudni Van­couver sziget felől, még kevesebbet tudtak a csatorna felől. Kisült, hogy ott két csatorna van s azok közt egy egész szigetcsoport, melyben San Juan szigete a leginkább nyugatra s így az angol szigethez legköze­lebb fekszik. A közvetlenül a sziget mellett menő csa­torna ,Haro,­ a szigeteken t­umnani,RosarioAz angolok azt álrták, hogy a szerzedményben a Rosario-t értet­ték, a melyen levő szigetek mind az övéik. Az ameri­kaiak meg a Haro csatornát értették, hogy csillagos zászlójukat mindazon szigeteken, melyek e csatornán vannak, felüthessék. Hogyan intéztessék el ezen vita? A szerződmény értelme kétes, s szelleméről nem szól­hatni, miután a szerződők előtt a két csatorna egy­aránt ismeretlen volt. Azonban egy harmadik, kis csatornát találtak San Juan a legnyugatra fekvőbb sziget és a többi szigetek közt. Ez az angol diploma­­tia beurekája. Azt javasolja, e csatorna legyen a ha­tár. Ez által az angolok kapnák San Juan szigetét, melynek az amerikaiak által lett megszállása adott alkalmat az egész lármára, a többi sziget mind az amerikaiaknak esnek. Az angolok az amerikaiakra igen előnyösnek találják ezen kiegyenlítést, úgy, hogy azt javasolják a washingtoni kormánynak, hogy a partokon egy kis vonalt adjon nekik kárpótlásul. De alkalmasint csak azért kérnek többet, hogy a ke­vesebbet — San Juant — megnyerjék. Kétségkívül az egész határvillongás oly temészetű, hogy két nagy állam szégyelné, ha jól ki nem tudná egyenlíteni. Egy Reichensperger nevű német polémiát kezdett a „Saturday Review“ ellenében, azt állítván, hogy az angol nemzetben mutatkozó lelkesedés az olasz ügy iránt alapjában nem egyéb, merő „no-popery“ kiálto­zásnál s a kath. egyház elleni gyűlölségnél. A „Lat. Review“ alaposan megfelel a nevezett német írónak, kimutatván, hogy Reichensperger az Anglia mostani viszonyait egyáltalán nem ismeri. A „no-popery“ párt a nagy armada és a Stuartok korában uralkodott, s az ismeretes türelmetlen törvényeket hozta az katho­­likusok ellen. Most nem csak a katholikusok emanci­­páltattak, hanem az egész „no-popery“ párt merő tehe­tetlen párttöredékké olvadt össze. Angliát külpoliti­kájában nem vezérlik többé protestáns előítéletek. Szoros szövetségben áll a kath. Portugáliát h­atalmába vette a katholikus Belgiumot a pro­testáns Holland ellen, a kath. Francziaországgal síkra szállt az eret­nek Oroszország ellen. Anglia „no-popery“ politikája csak a szárazföldi képzelődés agyréme. Az angolok uralkodó hangulata a pápa világi uralma ellen nem keserű theologiai gyűlölség eredménye, hanem politi­kai nézetek logikai következménye. A „Times“ az angol érdekek, angol önzés leplezet­len védője a gyapot-ügy­ben, neki esik az öreg lord Broughamnak közelebbi beszéde miatt, mondván, hogy az angolnak mindegy akárhonnan jó a gyapot, akár rabszolgatartó országból akár nem, elég az hoz­zá , hogy e czikkely feldolgozása két millió angolnak nyújt kenyeret, úgy vagyunk a gyapottal, mint az aranynyal; szétszórva sok helyütt található , de nem mindenütt jövedelmez mivelése. Ok nélkül hivatkoz­nak hát még most Afrikára stb. A „Court. Journal“ Garibaldihoz fordult, megtudni nézetét az angol önkénytes csapatok alakítása tárgyá­ban, s közli feleletét, mely 15-bén Finoban kelt. Gari­baldi így nyilatkozik: A legjobb volt, a­mit Anglia tehetett, s e bölcs rend­szabály által védheti meg magát minden invasiótól. Óhajtanám, hogy ugyanez történhetnék Olaszország­ban. Üsd az ellent ! Oly gyakorlati elv, mely minden elméletnél többet ér. A közelebbi olasz háború meg­mutatta, hogy szoros egyenruha, feszes nyakravaló nélkül is lehet jó katona. Fegyelem a legjobb alapja minden hadi szerkezetnek, a nélkül nem folytathatni rendes háborút, de miért ne állanák ki a sarat az ön­­kénytesek, míg hónuk veszélyben forog, szintoly jól, mint a rendes hadseregek ? Hazaszeretet, lelkesedés oly tulajdonok, melyeket az okos vezér beszédeiben, kiáltványaiban mindig felhasználhat. I. Napóleont az angolok hazafisága verte meg. Ha Anglia 200,000 önkénytest szerel föl, mely szükség esetén egy millió hazafinak szolgál tartalékul, ha ez önkényteseket jól fegyelmezik , majd meglátjuk, kinek lesz kedve An­gliát, a világ menedékhelyét megtámadni. FRANCZIAORSZÁG. A január 30-ki „Moniteur“ hozza a belügyminiszter előterjesztését a császárhoz az „Univers“ iránt, melynek velejét a táviró helyesen közlötte, valamint az „Univers“t végkép megszüntető császári rendeletet is. — úgy hallatszik, hogy a mi­niszterek csupán kéthónapi felfüggesztést indítvá­nyoztak, azonban legfelső helyen V­e­t i 11 p­­­ár perc rég el volt döntve. Az „Univers“ egy idő óta oly sze­mély ellen irányzó nyilait, a­kire minden himezgetés mellett rá lehetett ismerni. Veuillott úr minden kímé­letlenségei daczára ellenei is elismerik tehetségét s sajnálkoznak a szigorú, de különben is czélra nem vezető rendszabályon. A „Presse“ azonban megemlíti, hogy egyedül az „Univers“ szerkesztői voltak az egész franczia journalistikában, akik örömmel üdvö­zölték az 1852. febr. 17-ki sajtótörvényt, mely őket most sújtja.­­ A „Correspondant“ a Montalembert féle töredék közlönye, de Broglie Albert-nek egy czikke miatt szintén intést kapott. Az „Univers“ megszüntetésén kívül a pápai körle­vél és a „Constitutionnel“-nek arra vonatkozó czikke foglalkoztatás jan. 30. Párist. (Lásd fentebb mindket­tőt saját czimek alatt.) A „Constitutionnel“-en kívül a „Patrie“ és a „Pays“ is felelnek a pápai körlevélre. A „Pays“ az osztrák kormányra akarja hárítani a Romagnában történtekért a felelősséget, minthogy az a háború kezdetekor visszahúzta csapatait a­ római ál­lamokból. A „Patrie“ azt mondja, hogy a pápa azon nagy hibát követte el, miszerint osztrák érzelmű ma­radt, a­helyett, hogy olaszszá lett volna, a­mint Fran­czia és Olaszország tőle kívánták. Mindkét félhiva­talos lap iparkodik bebizonyítani, hogy a szent­szék­nek nincs buzgóbb védője Francziaországnál, mely javát akarja, és a­mely nem fog megszűnni őt oltal­mazni. „Semmi ” így végzi a „Patrie“ — nem fogja gátolni a császárt, hogy az egyház első­szülött fia maradjon, és hogy az igaztalanságokra jótétemények­kel feleljen.“ A „Pays“ és a „Patrie“ a Cambéryben mutat­kozó annexio-ellenes demonstrátiókkal is foglalkoz­nak. Az első bővebb értesülésre halasztja e demon­stratio horderejének megítélését, s most csupán any­­nyit jegyez meg, hogy a franczia kormány mindkét oldalra való demonstratiótól távol áll. Távol áll az szerinte minden hódítási szándéktól is, akár katonai akár diplomatiai téren , de ha a nép Francziaország­­hoz kivánkoznék, ezen óhajtást komolyan figyelembe kellene venni. A „Patrie“ már most is határozottan ál­lítja, hogy a demonstratio szerzői formaszerinti ellen­kezésben vannak az ország lakóinak roppant több­ségével. Annexio-ellenes mozgalomról N­i­z­z­á­b­ó­l is beszél­nek. Garibaldinak egy ide vonatkozó leveléről beszélnek ugyanis, de a­melyet Viktor Emánuel ki­rály III. Napóleon iránti tekintetből nem engedett volna közzé tenni.­­ A touloni tengerészeti főnök azon távirati uta­sítást kapta, hogy bizonyos számú szállító gőzöst tartson készen az indulásra. Ebben némelyek némi valószínűséget látnak arra, hogy a franczia csapatok Rómából nem­sokára ki fognak takarodni, noha a „Constit.“ az ellenkezőt állítja.­­ A középtengeri hajóraj parancsnoka Lebarbier de Tinon azon parancsot kapta, hogy haladék nélkül Toul­onba menjen , pedig csak febr. 15-kén kellett volna átven­nie a parancsnokságot. — A „Moniteur“ a legélénkebb sajnálattal jelenti Stephania nagyherczegnőnek Nizzában jan. 29-én bekövetkezett halálát. — Ugyancsak a „Moniteur“ oda igazítja magát, hogy a múlt szombaton nem volt titkos tanácsi, ha­nem csak miniszteri tanácsi ülés. OLASZORSZÁG, Turin, jan. 27. Az ellenzéki lapok még folyvást vitatják sir J. Hudson angol követ beavatkozását. E tekintetben új felvilágosítást hoz a „Diritto.“ Tudvalevő dolog, hogy Gari­baldi még R­a t­a­z­z­i minisztériumának korában a a lombardi nemzetőrség inspectorává volt kijelölve, és hogy ezen választás már el volt határozva, később azonban egyszerre semmivé lett. Néhányan ezt az angol követ közbeszólásának, mások ellenben Ca­­s­a­ti miniszter ellenzésének tulajdonítják. Ez utóbbi az igazi, ellenben sir J. Hudson volt az indok, hogy Garibaldi a „Nazione armata“ politikai egyesüle­tet, melynek elnökévé választatott, az idegen diploma­­­tia ellen intézett ismeretes kiáltványával felosz­latta. Sir J. H­­u­d­s­o­n ugyanis Garibaldi tábornoknak akkor egy gúnyoros levelet írt, mely­ben kérdezte őt, hogy tulajdonképen melyik nem­zetnél van ő (Hudson) megbízva , a V­i­c­t­o­r Emanuel király alatt álló nemzetnél-e, vagy­­pe­dig azon felfegyverkezett nemzetnél, melynek Ga­ribaldi az elnöke ? A tábornok e tréfát kellemet­lenül fogadta, a király által mindazonáltal az egye­sület feloszlatására hivatott. Ezen eseményre vonatko­zik a „Diritto“-ban tegnap megjelent s levél­ alakban közlött felvilágosítás is, melyben az mondatik, hogy Garibaldi több oly egyénnel, kik a bal félhez tar­toznak, és a melyben különösen a „Gazetta del Popolo“ szerkesztői, nevezetesen G­o­v­e­a­u, továbbá B­o­r­e­tt­a és Bottero képviselők említtetnek, tanácskozott, ha nem volna-e tanácsosabb a mostani körülmények kö­zött a királyt felszólítani, hogy a statútumok mellőzé­sével a dictátorságot átvegye, az egész nemzet felfegy­verkezését kikiáltsa, és így a háborút Ausztria ellen azonnal újra megkezdje, hogy Velenczét is elfoglalja. Állítólag R a t a z z i- nak, ki akkor még miniszter volt, fel kellett volna szólíttatnia, hogy ezen tervhez csat­lakozzék és ez által a kormányon magát fenntartsa. Mint történt az, hogy ezen terv tovább nem szövődött, nem tudni, valószínűleg a király maga járult ahoz. 2 frt. Kőgl Hugo 1 frt. D. Weiterschau József 5 frt. Virányi József 2 frt. Bük­k Vilmos 2 frt. Vécsey István 4 frt. Kikó Lajos 1 frt. Wimmer József 1 frt. Vermes Lajos 1 frt. Czap­­pán József 1 frt. Weitersheim Gusztáv 2 frt. Bártfai Trifu­­nátz János 4 frt. Karácsonyi Ferencz 20 frt. Ifj. Karácsonyi László 20 frt. Karácsonyi Katalin 20 frt. Karácsonyi László 100 frt Almay Rezső 20 frt. Összesen : 241 frt. 78. Rohonczy Lipót ur 77. ez. ivén Török-Becsén : Ro­­honczy Lipót 10 ft. Reiser Lipót 5 ft. Lennig Lajos 2 ft. Szil­lányi Péter 4 frt. Kraskovics Ede 2 frt. Hadzsics Lázár 2 frt. Hadfy Döme 2 frt. Baranyay Imre 1 frt. Pósa Gusztáv 1 frt. Gr. Rogendorf 10 frt. Maszon Vilmos 2 frt. Bizek Károly 5 frt. Roth Em. 1 frt. Mihalich György 1 frt. Bizek János 2 frt. Bizek Jenő 1 frt. Grünfeld Bernard 2 frt. Haudinger János 2 frt. Sreier Adolf 1 frt. Kamasz József 2 frt. N. 1 frt. Mihálovics Miklós 1 frt. Secsánsky 2 frt. Türk Vilmos orvos 1 frt. Bukovich Antal 1 frt. Haidovár Lajos 1 frt. Képessy, 3 frt. Mrávits András 1 frt. Haidovár Ede 1 frt. Króner Ágoston 1 frt. Kalányi Ignácz 1 frt. Simits Péter 1 frt. Bayer Jakab 1 frt. Marko M­attai 2 frt. Mih­ajlovita György 1 frt. Schweitzer Mihály 2 ft. Seybold lg. 5frt. Luxe­­ner 1 frt. Brosch 1 frt. Poznanovits Vazul 1 frt. J. Dániel 2 frt. Hart­ József 2 frt. Kugler Ede József 1 frt Masson M. 2 frt. Szeghő Attila 1 frt. Rosenberg 8am. 1 frt. Seybold Ferencz 1 frt. Pulay Imre 2 frt. Bizek Ferencz 3 frt. Móricz Dávid 1 frt. Rotter Jakab 1 frt. Ledniczky István orvos 1 arany. Gebei Józs. 2 frt. Rosenberg J. 1 frt. Kastaly 2 frt. Poppich Stephan 1 frt.Leopold Józs. 1 frt. Karácsonyi Már­ton 2 frt. Luxeder György 1 frt Kamasz Dániel 5 frt. Fehér Sándor 1 frt. Paulovits P. 2 frt. Petrovics Gergely ügyv. 1 frt. Savits Nicol. 1 frt. Gsohaider Ferencz 1 frt. Menessági László 2 frt. Bunyevácz Károly 1 frt. Dekker Lipót 1 frt. Melkulen Józs. 1 ft. Krezman Dániel 1 frt. Ivankovits Nicol. 1 frt. Bizinger 1 frt 5 fer. Stergovits János ügyv. 1 frt. B. Dávid 1 frt. Kiss Ferencz 3 frt. Pappits 1 frt. Moncsi Const. 1 frt. Kruskay 30 kr. Giorger Sámuel 1 frt. Reis Antal 1 frt. Decker Sándor 1 frt. Wiehl Adolf 1 frt. Pellaschi­ovits 1 frt. t. Czernadák 2 frt. Azuczky, Lázár 1 frt. Fehér József 50 kr. Nowak Fr. 50 kr. Buchler Ádám 1 frt. Schröder Ign. 50 kr. Molnár Terézia 1 frt. Stein Edvárd 1 rt. Gyurcko­uts Andr. 1 frt. Bugarcky György 1 frt. Demetrovich Dániel 1 frt. N. 1 frt. Mayer Kár. 1 frt. Pethe István 50 kr. Glavas V. 1 frt. Kemény Sándor 1 frt. Maier Emil 1 frt. Weinberger Vilmos 60 kr. Markos Mihály 50 kr. Petrovich Mladen 18 kr. Han­­nek Terézia 1 frt. Brankovits Sándor 50 kr. Gyakovátsky P. 40 kr. Radivpevits D. 20 kr. N. N. 1 frt. Gyakovácsky De­meter 1 frt. Összesen: 165 frt és 1 arany. (Üdvözöljük szerb testvéreinket e nemes téren !)

Next