Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)
1860-02-04 / 2993. szám
kötelessége be van töltve. A hozzá mutatott igaztalanokig bármily nagy legyen, nem fog annyi hatalommal bírni, hogy őt mérsékleti és védő szerepéből kivegye. Rómában, ha szükség lenne rá, megint védeni fognák a pápát a fejetlenség ellen; de ha a szentatya politikai tekintélyének másutt akárhol más válságokon kellene keresztülmenni, az e miatti felelősség nem hárulhat a nemeslelkü nemzetre, mely mindent megtett, hogy azt elfordítsa, és a mely mindenkor kész lesz nyújtani azon mentő segélyt, melyet ma félreismernek.“ KÜLÖNFÉLÉK. — A pesti nemzeti casino, mint már írtuk, egyhangúlag elfogadván választmányának a m. Akadémia s a Kazinczy-alapitvány pénzbeli gyarapítására vonatkozó indítványát , ehez képest a m. Akadémia tőkéjéhez 4000, palotája költségeihez 2000, a Kazinczy-alapitványhoz pedig 1000 pfnttal járul. — Homonnáról „tizennégyen“ 94 újfrtot küldtek a M. Sajtó szerkesztőségéhez a m. Akademia palotájára. — A szerkesztőségünknél letett ivén, a m. t. Akadémia házára aláírtak: K. és K. G. Kisjenőről fejenként 1, összesen 2 frtot, Csiky Nagyszombatból 10 frtot; ugyanezen küldeményhez volt csatolva 5 frt a pest-lipótvárosi templom, és 5 frt a Sz.István-társulat által építendő Sz. István-oltár számára; a küldeményt illető helyen kézbesítettük. — Karap Sándor gyűjtő ivén, melynek teljes összegét minap közöttük volt, következő egyes adakozások fordulnak elő. A magyar Akadémia tőkéje öregbítéséhez járultak: az István-gőzhengermalom-társulati igazgatók Csanák József és Szabó Lajos 1000 írttal; Sápy Sámuel 5 írttal; Orbán Pető 2 írttal; Pa 1inszky 50 írral; Ormós Bálint 5 írttal; Barcsay István 5 írttal; Margarics János 1 írttal; egy névtelen 20 frttal. Az Akadémia palotájára adakoztak : Csanák József 500 frtot; Karap Sándor 30 frt 85 frt; Teregdi K. Lajos 20 frtot; Márton László 20 frtot; Kardos László 20 frtot; Indi Károly 5 frtot; G . 111 5 frtot; Vass Benjámin 10 frtot; Bovuknek Károly 5 frtot; Beőr László 5 frtot; Kovács Sándor 3 frtot; Nánássy Benjámin 3 frt 15 frt; Szabó Pál 3 frtot; Nagy József 5 frtot; Biró Sándor 5 frtot; Kovács Dániel 10 frtot; Barabás István 1 frtot; Best 2 frtot; Szabó Mihály 1 frtot; Vetéssy Mihály 1 frtot; Kecskés János 3 frtot; Márton Lajos 5 frtot; Krúdy Gyula 1 frtot; Nagy Lajos 2 frtot; Gácz Gusztáv 5 frtot; Mezey István 2 frtot; Englender Jakab 1 frtot; I. M. 1 frtot; Balkányi Szabó Lajos 2 frtot; Sápy Sámuel 5 frtot; Horváth Imre 1 frtot; Lám Vilmos 2 frtot; Pabinszky 50 frt; Orbán Pető 10 frtot; Kapros Gábor 2 frtot; Armós Bálint 5 frtot; Barcsay István 5 frtot; Margarics János 1 frtot; Eötvös Gyula 1 frtot; Kálmánczhelyi József 1 frtot; Béressy József 2 frtot; Aszalay József 2 frtot; Héder János 4 frtot; Schwarz Sámuel 10 frtot; Szőke József 2 frtot. — Békést, mely évek óta példátlan erőfeszítéssel küzd az áradások ellen, s a vizszabályozási munkálatok körül, lankadást nem ismerő szorgalommal sürög, hat hó alatt harmadszor borítja el az árvíz. A nyári árvíz, melyről akkor e lapok is szóltak , több mint 300,000 ft kárt okozott a lakosságnak s magasságára nézve olyan volt, minőre az élő emberek nem emlékeznek. Novemberben másik, i. é. jan. közepén pedig harmadik özönlött a határra, s ez magasságban még meghaladta a nyárit 10 hüvelykkel, terjedelemben pedig, kivált a városban, sokkal nagyobb volt mint amaz. Az eddigi tudósítások szerint, több száz háznál össze fog rogyni. S a víz még mindig oly fenyegető állásban van, hogy egynapi esőzés már remegésbe ejti a szegény lakosságot, mely hogy ily siralmas helyzetében a legvégsőig van keseredve, azon egyáltalában nem csodálkozhatni. A veszély elhárítását rögtönös segélylyel eszközölni egy küldöttség járul a napokban a Főkormányzó Ő Fenségéhez, melynek tagjai : a képviselő testület két elnöke Asztalos István és Szathmári Károly, közs. képviselő Szombathelyi Antal urak, a város bírája, albirája és főjegyzője. — Békés, ugyanezen sokszorosan sajtolt Békés elöljáróiról halljuk, hogy a m. Akadémiára 1000 ftot írtak alá. Az ilyen adomány aztán igazán kedves az Úr előtt. — De még nem mondtunk el mindent, amit ma e városról tudunk. Ugyanitt a casino, melynek saját házát is fölvette az árvíz, febr. hóban két estélyt rendez az Akadémia javára, melynek palotájára és alaptőkéjére, ezen felül Szathmári Károly ivén is gyűlnek az aláírások. — Szombathelyen a „Zöld fá“nál febr. 15-ikén nyilvános tánczvigalom lesz a m. Akadémia palotája javára. A jövedelemről a rendező bizottság nyilvánosan fog számolni. Belépti jegyek, 2 ujjtjával, Szombathelyen Mittermayer Alajos, Tempel Ferencz, Pachhofer Gyula és Stallner Ferencz uraknál, a vidéken pedig az e végett fölkért bizományosoknál kaphatók. — Hitelesen írhatjuk, hogy Buda-Pesten is több előkelő hölgy megfogadta, hogy valamennyi tánczvigalmon egyazon ruhában jelenik meg. — Bécsben febr. 7-kén „magyar“ bált akartak tartani. A hatóság azonban nem engedte meg — a „Morgenpost“ szerint azon okból, mivel a vállalat csábító czím alatt csak magán haszonra volt czélozva. — Az ágostai „Allgemeine“ bécsi rokonára, az „Oesterr. Zig“-ra legújabban megint gyönyörű egy hamisság sült rá. Jóskanatu szerkesztője minap ezt íratta magának Pozsonyból: „Az itteni lyceum, melynek növendékei legnagyobb részben magyar nyelvű s evang. hitv. ifjak ( — mindjárt meglátjuk, miért mondja a jólélek a lyceum ifjúságát oly csodálatos készséggel „legnagyobb részt magyarok“nak —) a mai napon (jan 26-kán) az előadás órája előtt, megrovandó pajkosságnak volt színhelye. A tanteremben a kályha szétpattant, még pedig oly erővel, hogy darabjai az ajtót, ablakokat, s az iskola bútorait darabokra forgácsolák, sőt még a falakat is iszonyatos módra megrongálák. Az iskolaigazgatóság szigorú vizsgálatot rendelt, s kiderült, miszerint valaki a fűteni való fahasábokat kifúrta a az üreget lőporral megtöltvén, a nyílást bezárta. Emberhalál nem történt, de az ily farsangi pajkosságot a legszigorúbban meg kell büntetni.“ — Ezen „lőporos összeesküvés“re nézve maga a pozsonyi hivatalos újság ezt írja: „Személyesen mentünk el a helyszínére, és meggyőződtünk, hogy az egész elbeszélés hamis. A levelezőnek szemtelensége valóban fellázíta minket, és sajnáltuk a nevezett lap t. szerkesztőségét, hogy valami lelkismeretlen és részakaratú suhancz által ily csúfosan rászedetett. A dolog enynyiből áll. A fűtés alkalmával egy kicsit meg találák bökni a kályha oldalát, a terembe erre füst támadt, de csak egy kis sár kellett, mivel a repedést bekenték, s aztán segítve volt a bajon.“A magyar lapok szerkesztői a pozsonyi hivatalos újság cáfolata előtt is gyanították, hogy az „Osterr. Zig“ ezen meséje szintén csak azon koholmányok közé tartozik, melyeket azon érdemes lap rólunk magyarokról oly buzgóan iparkodik terjeszteni, azért magyar szerkesztők nem is vették fel a czifra pozsonyi levelet, csak egy kapott rajta mindjárt, ez egy pedig — az „Idők tanujá“-nak szerkesztője Lonkay Antal úr, ki is a „Tanodai lapok“ legutóbbi számában hűségesen reproducálja bécsi jóakarónk elbeszélését. — Ad vocem, Lonkay Antal úr! A Vasárnapi Újság minap rajta érvén az „Idők tanúját“ valami hibás magyar kifejezésen, tréfából azt találta neki tanácsolni, hogy — ha már magyarul nem tud — beszéljen hát inkább latinul. A szép szó fogott az „Idők tanúján“ — s ime már ugyancsak beszélget latinul. Hogy jobban-e, mint magyarul: ítéljék meg olvasóink egyetlen kis példából, mely a tudós tanodái szerkesztő úr által szerkesztett „Idők tanúja“ I. évfolyama I. kötete 389-ik hasábja 5-ik sorában, ezen csinos fölkiáltásban jelenik meg: „Popule meus !“ — A „Neueste Nachrichten“ és „Wanderer“ czimű bécsi lapok a múlt héten megintést kaptak: az előbbi másodikat, a másik elsőt. — A Hölgyfutár múlt keddi számát a hatóság lefoglalta. — A Buda-Pesten újabban elfogottak közt Nedeczky jogászt, Sacher budai polytechnikust és Remellay Gusztávot említik. — A zágrábi olvasó-egylet megalakult s benne a magyarok és horvátok egyesültek. — A Politikai Újdonságokban a nemzeti Múzeumban történendő s tervben levő javításokról következő — mint a szerkesztőség mondja — biztos adatok vannak közölve. A díszterem és mellékterme új padlózatot nyer, a párisi Louvre-é mintájára, melynek készítése Szabó műasztalosra van bízva. A múzeumi kerítés két szárnyoldalát vasráccsal fogják kiegészíteni, a lovarda felől álló hátsó oldalát pedig oszloptornáczczá építik ki s ide fogják felállitni a múzeumban levő régi koporsókat, rakműveket s felirati táblákat stb. Ez oszloptornáczhoz a budai cs. k. építészeti igazgatóság már két tervet készíttetett, az egyiket középkori zárdaszélben, a másikat a múzeumépülettel öszhangzó ódon doriai stylben, az első 45,000, a második kivitele pedig 50,000 írtba fog kerülni. A múzeumépület homlokzatán az idő viszontagságai által megrongált szobrokat is kijavítják. A könyvtárt rendezni fogják s nyitva lesz az, pénteket s vasárnapot kivéve egész héten. A képtárt festészeti iskolák szerint fogják osztályozni. — Megjelent az Uj Magyar Múzeum multévi folyamának X. és XI-ik füzete s ezzel együtt a M. Akadémiai Értsitő Wikk száma. A múzeumi kettős füzet tartalma : „A magyar vérszerződés és a csíki székely krónika“ (az Anonymusról adott czikk folytában), Bartal Györgytől; „Diplomatikai tartózatok“ (Báthory Zsigmond négy levele hadi felszerelések eszközlésére, két országgyűlési meghívás, Bethlen Gábornak egy adománylevele), Szilágyi Sándortól; a „Nevelésügyi szakataszokts második czikke ■ „Dazozerli DoyolCo,“ NuivAtk Cyrilltől; „Varjas János életéhez,“ Szilágyi Istvántól; „Irodalmi napló;“ „Egy sirirat“ (Arany Jánostól). Az Akadémai Értesítő Czuczor Gergely értekezését foglalja magában : „A mássalhangzókról általán.“ — Thierry, kit Napoleon császár az imént senátorrá nevezett ki, ezen új méltóságát — mint mondják — leginkább „Attilá“-jának köszönheti, melynek egy példányát a császárnak benyújtotta, s melyet a császár, ki maga is szeret történeti kutatásokkal foglalkozni, nemcsak figyelemmel végig olvasott, de oldaljegyzetekkel is kísért. Később a császár személyesen is beszélgetett e tárgyban Thierryvel, mely alkalommal köztük bizonyos kérdésekre nézve érdekes és élénk vita fejlett ki. E vita alkalmával a történésznek oly mértékben sikerült a császár jóindulatát megnyerni, hogy a legelső helyürülésnél senátorrá neveze őt. (Folytatjuk) KAZINCZY-ALAPITVÁNY. (Folytatás.) Jan. 31-éig a begyült összeg: 35,456 frt 96 kr. 75. Török József úr 60-dik szivén Debreczenben: Huzly Károly 30 frt. Dr Kain 10 frt. Berghofer István 10 frt. Dr Ercsey 10 frt. Dr Török József 10 frt. Tegzy Imre 5 frt. Margitay István 5 frt. Beőty László 3 frt. Telegdi M. L°jos 5 frt. (rvényi Vilmos 2 frt. Hegyi Mihály 2 frt. Ujházy Károly 1 frt. Göltl Nándor 1 frt. Kalchbrenner 1 frt. N. 1 frt. Kraynik Alajos 10 frt. Rickl József Zelmos 20 frt. Csanak József 15 frt. Pfahler Károly 5 frt. Szikszay József 5 frt. Farkas József 1 frt. Borsos Ferencz 1 frt. Korányi Imre 2 frt. Tamássy Károly 1 frt. Muraközy Károly 3 frt. Molnár Sámuel 20 frt. Kardos László 2 frt. Nánássy Benjámin 3 frt. Derzsi József 1 frt. Lébl Pál 5 frt. Márton László 3 frt. Kis Orbán János 2 frt. Szauer László 4 frt. Nagy József 10 frt. Szikszay János 1 frt. Farkas Ferencz 5 frt. Áron Manó 5 frt. Nagy Ferencz 1 frt. Dr Palay 1 frt. Csáthy Lajos 1 frt. Nagy Lajos 2 frt. Huttflur István 2 frt. Bíró József a szűcs czéh részéről 2 frt. Tóth István az asztalos czéh részéről 5 frt Stácz János a mészáros czéh részéről 40 frt. Szállás Ferencz a szabó czéh részéről 2 frt. Veszprémi Sámuel a szappanos czéh részéről 2 frt. Összesen : 288 frt. 76. Náray Imre úr 153-ik sz. Ivén Aradon : Csemey Károly 50 frt. Ifj. Varsay József 20 frt. Kornay Károly 50 frt. Hász Sándor 20 frt. Hasz Sándor 30 frt. Ifj. Varjasy József 30 frt. Kádár József 2 frt. Sörényi 5 frt. Mi.cz 5 frt. Boros 5 frt. Kosztolányi Antal 5 frt. Szőke Márton 2 frt. Varjasy János 5 frt. Szabó József 5 frt. Bogdánffy Gergely 2 frt. Bogdánffy Dániel Mária 2 frt. Bogdánffy Etelka 1 frt. Bogdánfffy Gyula 1 frt. Bogdánffy Mária 1 frt. Dániel Gergely 6 frt. Cserepes Ferencz 5 frt. Cserepes Ferenczné sz. Hruby Amália 5 frt. Ambrus József 1 frt. Sándor Zsigmond 1 db arany. Ördög Endre 1 frt. Schratzenfeld Soma 1 frt. Kövér 5 frt 25 kr. Nyistor József 5 frt. Malek Ferencz 2 frt. Máy Gusztáv 3 frt. Tabajdi Károly 2 frt. Grünwald Manó 1 frt. Balog Ferencz 1 frt. Lázár Kálmán 1 frt. Hets János 2 frt. Hets Eleonóra 2 frt. Szeretin Ferencz és neje 2 frt. Bóra Béla 2 frt. Póka Antal 2 frt. Staurótzky László 2 frt. Andrényi Zsigmond 2 frt. Kuthy Alajos 5 frt. Vörös Antal 5 frt. Vörös Antalné 3 frt. Schader Mariska 2 frt. Vörös Ignácz 5 frt. Murády Jolánka 1 frt. Murády Ilka 1 frt. Murády Árpád 1 frt. Kutny Pál Lajos és Árpád 4 frt. Náray Imre 5 frt. Összesen : 325 frt . 1 db arany. 77. Karácsonyi László ur5-ik sz. Ivén Torontálban: Rákóczi Parcsetich Hugo 3 frt. Mihálovits Miksa 2 frt. Rót Demeter 1 frt. Kramplin Antal 1 frt. Klebovics-Kenyeres László 1 frt. Kovách Ágoston ügyv. 5 frt. Issekucz Antal 3 frt. Ottlyk Erzsébet 2 frt. Markovich Antal gymn. igazg. 2 frt. Tóbiás György 1 frt. Rimgaszner Ernő 2 frt. Tichy Róbert 1 frt. Molnár János 1 frt. N. Emil 1 frt. Fererczy 1 frt. Kellner Ede 2 frt. Matek 1 frt. Menczer Rudof 2 frt. Menczer Lipót 2 frt. Grob Ágoston 1 frt Schwimmer D. M. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG, London, jan. 30 kán. Tudjuk minő határvillongási kérdések adták elő magukat Amerika nyugati partjain Anglia és a szövetséges államok közt. A trónbeszéd reményét fejezte ki, hogy az 1846-ki szerződmény alapján végső egyezmény jö létre ez ügyben. A Times ma felvilágosítást nyújt az angol javaslatokra nézve. Az 1846-ki szerződmény azt határozá, hogy a szélesség 49 fokának kelle a határokat képezni a két terület közt. Azonban azon eset adá magát elő, hogy a 49 fok meghosszabbítása Vancouver brit sziget egy részét metszené. Ezt kikerülendők, abban egyezett meg mindkét állam, hogy a határvonal délnek elhajoljon s a sziget melletti csatornán menjen keresztül. De gyakran a diplomaták szintoly keveset tudnak a földiratból, mint más tárgyakból. Ha előbb nem sokat látszottak tudni Vancouver sziget felől, még kevesebbet tudtak a csatorna felől. Kisült, hogy ott két csatorna van s azok közt egy egész szigetcsoport, melyben San Juan szigete a leginkább nyugatra s így az angol szigethez legközelebb fekszik. A közvetlenül a sziget mellett menő csatorna ,Haro, a szigeteken tumnani,RosarioAz angolok azt álrták, hogy a szerzedményben a Rosario-t értették, a melyen levő szigetek mind az övéik. Az amerikaiak meg a Haro csatornát értették, hogy csillagos zászlójukat mindazon szigeteken, melyek e csatornán vannak, felüthessék. Hogyan intéztessék el ezen vita? A szerződmény értelme kétes, s szelleméről nem szólhatni, miután a szerződők előtt a két csatorna egyaránt ismeretlen volt. Azonban egy harmadik, kis csatornát találtak San Juan a legnyugatra fekvőbb sziget és a többi szigetek közt. Ez az angol diplomatia beurekája. Azt javasolja, e csatorna legyen a határ. Ez által az angolok kapnák San Juan szigetét, melynek az amerikaiak által lett megszállása adott alkalmat az egész lármára, a többi sziget mind az amerikaiaknak esnek. Az angolok az amerikaiakra igen előnyösnek találják ezen kiegyenlítést, úgy, hogy azt javasolják a washingtoni kormánynak, hogy a partokon egy kis vonalt adjon nekik kárpótlásul. De alkalmasint csak azért kérnek többet, hogy a kevesebbet — San Juant — megnyerjék. Kétségkívül az egész határvillongás oly temészetű, hogy két nagy állam szégyelné, ha jól ki nem tudná egyenlíteni. Egy Reichensperger nevű német polémiát kezdett a „Saturday Review“ ellenében, azt állítván, hogy az angol nemzetben mutatkozó lelkesedés az olasz ügy iránt alapjában nem egyéb, merő „no-popery“ kiáltozásnál s a kath. egyház elleni gyűlölségnél. A „Lat. Review“ alaposan megfelel a nevezett német írónak, kimutatván, hogy Reichensperger az Anglia mostani viszonyait egyáltalán nem ismeri. A „no-popery“ párt a nagy armada és a Stuartok korában uralkodott, s az ismeretes türelmetlen törvényeket hozta az katholikusok ellen. Most nem csak a katholikusok emancipáltattak, hanem az egész „no-popery“ párt merő tehetetlen párttöredékké olvadt össze. Angliát külpolitikájában nem vezérlik többé protestáns előítéletek. Szoros szövetségben áll a kath. Portugáliát hatalmába vette a katholikus Belgiumot a protestáns Holland ellen, a kath. Francziaországgal síkra szállt az eretnek Oroszország ellen. Anglia „no-popery“ politikája csak a szárazföldi képzelődés agyréme. Az angolok uralkodó hangulata a pápa világi uralma ellen nem keserű theologiai gyűlölség eredménye, hanem politikai nézetek logikai következménye. A „Times“ az angol érdekek, angol önzés leplezetlen védője a gyapot-ügyben, neki esik az öreg lord Broughamnak közelebbi beszéde miatt, mondván, hogy az angolnak mindegy akárhonnan jó a gyapot, akár rabszolgatartó országból akár nem, elég az hozzá , hogy e czikkely feldolgozása két millió angolnak nyújt kenyeret, úgy vagyunk a gyapottal, mint az aranynyal; szétszórva sok helyütt található , de nem mindenütt jövedelmez mivelése. Ok nélkül hivatkoznak hát még most Afrikára stb. A „Court. Journal“ Garibaldihoz fordult, megtudni nézetét az angol önkénytes csapatok alakítása tárgyában, s közli feleletét, mely 15-bén Finoban kelt. Garibaldi így nyilatkozik: A legjobb volt, amit Anglia tehetett, s e bölcs rendszabály által védheti meg magát minden invasiótól. Óhajtanám, hogy ugyanez történhetnék Olaszországban. Üsd az ellent ! Oly gyakorlati elv, mely minden elméletnél többet ér. A közelebbi olasz háború megmutatta, hogy szoros egyenruha, feszes nyakravaló nélkül is lehet jó katona. Fegyelem a legjobb alapja minden hadi szerkezetnek, a nélkül nem folytathatni rendes háborút, de miért ne állanák ki a sarat az önkénytesek, míg hónuk veszélyben forog, szintoly jól, mint a rendes hadseregek ? Hazaszeretet, lelkesedés oly tulajdonok, melyeket az okos vezér beszédeiben, kiáltványaiban mindig felhasználhat. I. Napóleont az angolok hazafisága verte meg. Ha Anglia 200,000 önkénytest szerel föl, mely szükség esetén egy millió hazafinak szolgál tartalékul, ha ez önkényteseket jól fegyelmezik , majd meglátjuk, kinek lesz kedve Angliát, a világ menedékhelyét megtámadni. FRANCZIAORSZÁG. A január 30-ki „Moniteur“ hozza a belügyminiszter előterjesztését a császárhoz az „Univers“ iránt, melynek velejét a táviró helyesen közlötte, valamint az „Univers“t végkép megszüntető császári rendeletet is. — úgy hallatszik, hogy a miniszterek csupán kéthónapi felfüggesztést indítványoztak, azonban legfelső helyen Vet i 11 pár perc rég el volt döntve. Az „Univers“ egy idő óta oly személy ellen irányzó nyilait, akire minden himezgetés mellett rá lehetett ismerni. Veuillott úr minden kíméletlenségei daczára ellenei is elismerik tehetségét s sajnálkoznak a szigorú, de különben is czélra nem vezető rendszabályon. A „Presse“ azonban megemlíti, hogy egyedül az „Univers“ szerkesztői voltak az egész franczia journalistikában, akik örömmel üdvözölték az 1852. febr. 17-ki sajtótörvényt, mely őket most sújtja. A „Correspondant“ a Montalembert féle töredék közlönye, de Broglie Albert-nek egy czikke miatt szintén intést kapott. Az „Univers“ megszüntetésén kívül a pápai körlevél és a „Constitutionnel“-nek arra vonatkozó czikke foglalkoztatás jan. 30. Párist. (Lásd fentebb mindkettőt saját czimek alatt.) A „Constitutionnel“-en kívül a „Patrie“ és a „Pays“ is felelnek a pápai körlevélre. A „Pays“ az osztrák kormányra akarja hárítani a Romagnában történtekért a felelősséget, minthogy az a háború kezdetekor visszahúzta csapatait a római államokból. A „Patrie“ azt mondja, hogy a pápa azon nagy hibát követte el, miszerint osztrák érzelmű maradt, ahelyett, hogy olaszszá lett volna, amint Franczia és Olaszország tőle kívánták. Mindkét félhivatalos lap iparkodik bebizonyítani, hogy a szentszéknek nincs buzgóbb védője Francziaországnál, mely javát akarja, és amely nem fog megszűnni őt oltalmazni. „Semmi ” így végzi a „Patrie“ — nem fogja gátolni a császárt, hogy az egyház elsőszülött fia maradjon, és hogy az igaztalanságokra jótéteményekkel feleljen.“ A „Pays“ és a „Patrie“ a Cambéryben mutatkozó annexio-ellenes demonstrátiókkal is foglalkoznak. Az első bővebb értesülésre halasztja e demonstratio horderejének megítélését, s most csupán anynyit jegyez meg, hogy a franczia kormány mindkét oldalra való demonstratiótól távol áll. Távol áll az szerinte minden hódítási szándéktól is, akár katonai akár diplomatiai téren , de ha a nép Francziaországhoz kivánkoznék, ezen óhajtást komolyan figyelembe kellene venni. A „Patrie“ már most is határozottan állítja, hogy a demonstratio szerzői formaszerinti ellenkezésben vannak az ország lakóinak roppant többségével. Annexio-ellenes mozgalomról Nizzából is beszélnek. Garibaldinak egy ide vonatkozó leveléről beszélnek ugyanis, de amelyet Viktor Emánuel király III. Napóleon iránti tekintetből nem engedett volna közzé tenni. A touloni tengerészeti főnök azon távirati utasítást kapta, hogy bizonyos számú szállító gőzöst tartson készen az indulásra. Ebben némelyek némi valószínűséget látnak arra, hogy a franczia csapatok Rómából nemsokára ki fognak takarodni, noha a „Constit.“ az ellenkezőt állítja. A középtengeri hajóraj parancsnoka Lebarbier de Tinon azon parancsot kapta, hogy haladék nélkül Toulonba menjen , pedig csak febr. 15-kén kellett volna átvennie a parancsnokságot. — A „Moniteur“ a legélénkebb sajnálattal jelenti Stephania nagyherczegnőnek Nizzában jan. 29-én bekövetkezett halálát. — Ugyancsak a „Moniteur“ oda igazítja magát, hogy a múlt szombaton nem volt titkos tanácsi, hanem csak miniszteri tanácsi ülés. OLASZORSZÁG, Turin, jan. 27. Az ellenzéki lapok még folyvást vitatják sir J. Hudson angol követ beavatkozását. E tekintetben új felvilágosítást hoz a „Diritto.“ Tudvalevő dolog, hogy Garibaldi még Ra tazzi minisztériumának korában a a lombardi nemzetőrség inspectorává volt kijelölve, és hogy ezen választás már el volt határozva, később azonban egyszerre semmivé lett. Néhányan ezt az angol követ közbeszólásának, mások ellenben Casati miniszter ellenzésének tulajdonítják. Ez utóbbi az igazi, ellenben sir J. Hudson volt az indok, hogy Garibaldi a „Nazione armata“ politikai egyesületet, melynek elnökévé választatott, az idegen diplomatia ellen intézett ismeretes kiáltványával feloszlatta. Sir J. Hudson ugyanis Garibaldi tábornoknak akkor egy gúnyoros levelet írt, melyben kérdezte őt, hogy tulajdonképen melyik nemzetnél van ő (Hudson) megbízva , a Victor Emanuel király alatt álló nemzetnél-e, vagypedig azon felfegyverkezett nemzetnél, melynek Garibaldi az elnöke ? A tábornok e tréfát kellemetlenül fogadta, a király által mindazonáltal az egyesület feloszlatására hivatott. Ezen eseményre vonatkozik a „Diritto“-ban tegnap megjelent s levél alakban közlött felvilágosítás is, melyben az mondatik, hogy Garibaldi több oly egyénnel, kik a bal félhez tartoznak, és a melyben különösen a „Gazetta del Popolo“ szerkesztői, nevezetesen Goveau, továbbá Boretta és Bottero képviselők említtetnek, tanácskozott, ha nem volna-e tanácsosabb a mostani körülmények között a királyt felszólítani, hogy a statútumok mellőzésével a dictátorságot átvegye, az egész nemzet felfegyverkezését kikiáltsa, és így a háborút Ausztria ellen azonnal újra megkezdje, hogy Velenczét is elfoglalja. Állítólag R a t a z z i- nak, ki akkor még miniszter volt, fel kellett volna szólíttatnia, hogy ezen tervhez csatlakozzék és ez által a kormányon magát fenntartsa. Mint történt az, hogy ezen terv tovább nem szövődött, nem tudni, valószínűleg a király maga járult ahoz. 2 frt. Kőgl Hugo 1 frt. D. Weiterschau József 5 frt. Virányi József 2 frt. Bükk Vilmos 2 frt. Vécsey István 4 frt. Kikó Lajos 1 frt. Wimmer József 1 frt. Vermes Lajos 1 frt. Czappán József 1 frt. Weitersheim Gusztáv 2 frt. Bártfai Trifunátz János 4 frt. Karácsonyi Ferencz 20 frt. Ifj. Karácsonyi László 20 frt. Karácsonyi Katalin 20 frt. Karácsonyi László 100 frt Almay Rezső 20 frt. Összesen : 241 frt. 78. Rohonczy Lipót ur 77. ez. ivén Török-Becsén : Rohonczy Lipót 10 ft. Reiser Lipót 5 ft. Lennig Lajos 2 ft. Szillányi Péter 4 frt. Kraskovics Ede 2 frt. Hadzsics Lázár 2 frt. Hadfy Döme 2 frt. Baranyay Imre 1 frt. Pósa Gusztáv 1 frt. Gr. Rogendorf 10 frt. Maszon Vilmos 2 frt. Bizek Károly 5 frt. Roth Em. 1 frt. Mihalich György 1 frt. Bizek János 2 frt. Bizek Jenő 1 frt. Grünfeld Bernard 2 frt. Haudinger János 2 frt. Sreier Adolf 1 frt. Kamasz József 2 frt. N. 1 frt. Mihálovics Miklós 1 frt. Secsánsky 2 frt. Türk Vilmos orvos 1 frt. Bukovich Antal 1 frt. Haidovár Lajos 1 frt. Képessy, 3 frt. Mrávits András 1 frt. Haidovár Ede 1 frt. Króner Ágoston 1 frt. Kalányi Ignácz 1 frt. Simits Péter 1 frt. Bayer Jakab 1 frt. Marko Mattai 2 frt. Mihajlovita György 1 frt. Schweitzer Mihály 2 ft. Seybold lg. 5frt. Luxener 1 frt. Brosch 1 frt. Poznanovits Vazul 1 frt. J. Dániel 2 frt. Hart József 2 frt. Kugler Ede József 1 frt Masson M. 2 frt. Szeghő Attila 1 frt. Rosenberg 8am. 1 frt. Seybold Ferencz 1 frt. Pulay Imre 2 frt. Bizek Ferencz 3 frt. Móricz Dávid 1 frt. Rotter Jakab 1 frt. Ledniczky István orvos 1 arany. Gebei Józs. 2 frt. Rosenberg J. 1 frt. Kastaly 2 frt. Poppich Stephan 1 frt.Leopold Józs. 1 frt. Karácsonyi Márton 2 frt. Luxeder György 1 frt Kamasz Dániel 5 frt. Fehér Sándor 1 frt. Paulovits P. 2 frt. Petrovics Gergely ügyv. 1 frt. Savits Nicol. 1 frt. Gsohaider Ferencz 1 frt. Menessági László 2 frt. Bunyevácz Károly 1 frt. Dekker Lipót 1 frt. Melkulen Józs. 1 ft. Krezman Dániel 1 frt. Ivankovits Nicol. 1 frt. Bizinger 1 frt 5 fer. Stergovits János ügyv. 1 frt. B. Dávid 1 frt. Kiss Ferencz 3 frt. Pappits 1 frt. Moncsi Const. 1 frt. Kruskay 30 kr. Giorger Sámuel 1 frt. Reis Antal 1 frt. Decker Sándor 1 frt. Wiehl Adolf 1 frt. Pellaschiovits 1 frt. t. Czernadák 2 frt. Azuczky, Lázár 1 frt. Fehér József 50 kr. Nowak Fr. 50 kr. Buchler Ádám 1 frt. Schröder Ign. 50 kr. Molnár Terézia 1 frt. Stein Edvárd 1 rt. Gyurckouts Andr. 1 frt. Bugarcky György 1 frt. Demetrovich Dániel 1 frt. N. 1 frt. Mayer Kár. 1 frt. Pethe István 50 kr. Glavas V. 1 frt. Kemény Sándor 1 frt. Maier Emil 1 frt. Weinberger Vilmos 60 kr. Markos Mihály 50 kr. Petrovich Mladen 18 kr. Hannek Terézia 1 frt. Brankovits Sándor 50 kr. Gyakovátsky P. 40 kr. Radivpevits D. 20 kr. N. N. 1 frt. Gyakovácsky Demeter 1 frt. Összesen: 165 frt és 1 arany. (Üdvözöljük szerb testvéreinket e nemes téren !)