Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)

1860-02-14 / 3001. szám

36-3001. 11 -ik évi folyam PESTI NAPLÓ Főmunk­atárs : b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda : Lipót-utcza 5-ik szám. 1-30 emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el.­n 1860. Kedd, febr. 14. Előfizetési föltételek : Kiadó -hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. VIDÉKKÉ, postán , PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. Ilirdulmánynk h­íja . 1 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij ■III UclN­K­Uy cn Híja ■ jjjjiön g0 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. ________________________BÉCSI BÖRZE február 11-én, 1800.___________________________ GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (82—84 fontos) 4 ft 80 kr — 5 frt 20 kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 50 kr — 5 ft — kr; tiszai nj (80—85) 4 ft 20 kr — 5 ft 20 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 55 kr — 4 ft 65 kr; uj (83—84) 4 frt 70 kr — 4 frt 80 kr; fehérmegyei ó (83—84) 4 ft 70 kr — 5 ft — kr; fehérm. uj (83—84) 4 ft 70 kr — 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 60 kr —2 frt 70 kr; rozs­ó (76 —77) 2 frt 50 kr — 2 frt 60 kr; uj (77 —78) 2 ft 70 kr — 2 frt 80 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 20 kr — 2 ft 35 kr; uj zab (46—48) 1 frt 60 kr­ — 1 ft 65 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; uj 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repeze 5 frt 50 kr — 5 frt 75 kr. Mind bécsi merőnkint és osztrák becsben. PEST, február 10. (Piaczi árak.) Alsó ausztr. ért. Legjobb búza 4 frt 80 kr; közép 4 frt 62 kr; legal­sóbb 4 frt 20 kr; legjobb rozs 2 frt 66 kr ; közép 2 *) Szivesen veszszük. S z e r k. 1 frt 52 kr ; legalsóbb 2 frt 38 kr; legjobb árpa 2 frt 3 kr; közép 1 frt 96 kr; legalsóbb 1 frt 89 kr; legjobb zab 1 frt 68 kr; közép 1 frt 54 kr; legalsóbb 1 frt 40 kr; legjobb kukoricza 2 frt 52 kr; közép 2 frt 38 kr; legalsóbb 2 frt 24 kr. PEST, febr. 10. (Hetivásárok.) A 9-iki baromvásá­ron elkelt mindössze 975 db szarvasmarha, u. m. 482 ökör, 120 — 230 frtjával; 180 db tehén 64 —130 fo­rintjával párja, 234 db fejős tehén 50 135 frt da­rabja ; 79 db fiatal marha 26 —48 frt osztr. értékben párja. — A 7-iki és 10-iki aprómarha vásár elég jó, elkelt 5876 db fiatal tyuk 50- 80 kr; 384 db kappan 1 frt—1 frt 20 kr; 345 db kacsa 1 frt—1 frt 20 kr; 436 db liba 2—5 frt; 992 db puska 2 frt 80 kr— 4 frt osztr. ért. párja. Elkelt 216,000 db tyúktojás 22—24 dbja 40 ujkr osztr. ért.; 429 db nyúl 1 frt — 1 ft 20 kr darabja. — A 10-i halvásáron kevés eladni való volt. Elkelt mindössze 22 mázsa hal, u. m. 6 mázsa potyka 24—28 frt; 11 mázsa tok 30—32 frt; 5 m. kecsege 16—18 frt osztr. ért. mázsája. — A hét folytán a sertésvásáron elkelt 1698 db disznó. NAGY­VÁRAD, febr. 10. A kellemetlen körül­ményhez, hogy termesztőink a lágy idő miatt minden nyomtató munkától elmaradtak, csatlakozik még uta­ink felhomlókai. Ja, a praeimik­oví­k Míl nem volt oly gyéren látogatva mint utólsó két hóban. — A t­i­s­z­t­a búza tulajdonosai különösen, szintúgy a rozsne­­m­ű­e­k­n­e­k magas áraiból engedni nincs szándékuk. — Egy pesti kereskedőház itten másod kézből 3000 pozsonyi mérő őszi repetét, egy termesztőtől pe­dig 1000 pozsonyi mérőt 4 ft 75 krért az indóházhoz állítva vette meg. — Az üzlet gubacsban szintén élénkebb kezd lenni, egy itteni ház által körülbelül 1200 mázsa vásároltatott; első rangú 13 ft 25 kr, má­­sodrangú 12 ft mázsára, 120 fontot számítván egy má­zsára.­­ Szeszben a kereset rövid idő óta pang, s egyedül helybeli használatra adnak 30 fokú tiszta árunak itezését 29 krért. Ez áruban nagyobbodnak a rakmányok.— Szarvasmarha s sertést sokkal maga­sabban fizettetnek. Városunkban, melynek nagy erdős tájéka van, annyira megszükült az ölfa a rosz utak miatt, hogy az eddigi árból, mely tiz forint volt, már 17 ftra rúgott öle, s daczára e magas árnak, oly cse­kélyek a hozatalok, hogy egynéhány itteni szeszgyár, mely nem volt eléggé fával ellátva, annak hiánya mi­att az üzletet megszüntetni kényteleníttettek. Piaczi áraink következők: Tiszta búza I­ma 5 ft, közönségesebb 4 ft, kétszeres búza 2 ft 60—80 kr, rozs 2 ft 20—30 kr, zab 1 ft 20 kr, árpa 1 ft 70 kr a. ért. pozsonyi mérőben. *) RS. *) Örömmel fogadtuk ajánlkozását. Minél gyakoriabb ily rövid tudósításokat kérünk. S­z­e­r­k. SZEGED, febr. 11-én. Daczára annak, hogy a gab­­na — különösen a kenyérgabna — ára naponkint emel­kedik, mégis nagyon kevés hozatal történt, és mind­addig késendnek a tömeges behozatallal, míg a mos­tani rész utak meg nem javulnak. Üzleti terményárak: Tisztabuza legjobb 4 frt 60 kr. Közép 4 frt 50 kr. Kétszeres legjobb 3 frt. Közép 2 frt 50 kr. Rozs legjobb 2 frt 60 kr. Közép 2 frt 50 kr. Árpa legjobb 1 frt 80 kr. Közép 1 frt 70 kr. Zab leg­jobb 1 frt 50 kr. Közép 1 frt 40 kr. Törökbuza 2 frt 20 kr. Köles 2 frt Paszuly 4 frt. Paprika mázsája 12-24 frt. (Sz. H.) . Adott tartott I Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár j ár ár ár j ár ár ár 5%-os osztrák­ értékben . . . . 100 frt 64 5065.— Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 191^607191.80 A n. bank­ sors. 5%.......................100 ft a.é. 88.50_ 89.— Waldstein..........................................20 ft. pp. 27 ”27.50 co(0*°S ... 100 frt 78 — 78.10 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 580.— 581.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4V#% 08 100 ft PP* 85 50 86.— Keglovich.............................. . 10 ft. pp. 16.— 16 50 5/0­03 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97 50 —Éj­szaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1955- 1957— Elsőbbségi kötvén­yek Váltók (de visek). 5/2-os metalliques........................100 frt 69.— 69.25 Allamvaspálya pengő p. . . . 200 frt 265 — 265.50 , Elsőbbségi kötvények. Három hóna­p­. m4-diki sorsolással.........................frt ( TM befiz.) k­a.50 174.- Allamvasp . ........................ 500 frank 135.­ 136.- Amsterdam 100 boll. frt (86 ft 52 kr o. 4.) 3%­­.-113.75 toSft J., • pr­om88al • • • 100 frt 375.— 360 —- 1 iszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.- 105.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 133.—,134.— A.w.abnrtrinn H frttttfftqnv kv'W m 9* m 9* Sdiki........................................100 frt !108 25 L°?4bna'd hofiP't i‘nZ 200 ft °SZtr' bnC“' 80 ft ,-« iW Duna-gőzhajózási társulat . ■ 100 ft pp. 92.50 93.- BerÜ lOoTallér 1150 frt ositr. értékb.) -i--i­xou*-ai*i . .............................100 frt 108.25 108.75 (40% befizetés)........................................ 156.— 157 — Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. 91.— 92 — M mnd (■im frt ff QOt/ kr) 3 m *niig 50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 16.25 16.50 Pozsony n.-szombat el­ől ad­ózott 200 ft pp. 24.­ 26.­ Sorsjegyek. Hamburg 100 S-'bankó fit (75 ft 85 kr)2'/, ” — ioo­.6O FfiIdi(ihArtnAnipnfi^filAk Pozs.-n.*szombati Il-szor kibocsátott 200 ft pp. 55.—— 60.—~ t j. i a i,'...!­aforUniv /iaa ft */ kr) 4­ _ iqo _ ' Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 442.—444.— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 100.25 100.50 p^.s ioo frank 140 ft Mkr osztrák ért.) 3 '/. ” — — 52 50 5/„-os als. auszt................................100 frt 88.50 89.50 Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 200.— 210.— Dunagőzh­ajóz. társ. dbja . . . 100 ft pp. 102.75 103.25 . ‘ 1­07.'-P» magyarországi .... 100 frt 71.25 71 75 Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp. 355.—360. — Trieszti államkölcsön db . . . . 100 ft pp. 125.— 126. - Pénznemek. 50%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 70.50 71.— Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 38.50 39.— Császári arany................................................. 6 27 6.21 5­. -os erdélyi...................................IOOfrt 68.25 68.75 Zálog­levelek. Eszterházy ...... . 40 ft. pp. 84 _ 85.— Reezés arany...................................................S.25 6.19 5Vos sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —— I Salm..................................................40 ft. pp. 39.— 39 50 Korona........................................................... 18 05 — .— Velenczei kölcsön 1859 5%. . . 100 frt 80.25 80. 1­0 An. bank 8 év. 5°/0-08 .... 100 ft pp. I102 50 103.— Pálffy ... 40 ft. pp. 39 _____ 39.50 Napoleons d’or................... 10 60 10 55 Részvények. »» » 10 év. 5°/0-os . . . 100 ft pp.­­ 98.50 99.— Clary..............................................40 ft. pp. 37.50 37.75 Orosz imperials ..............................................10.75 — „ ’ fi n n sorsolh. 5% . . . . 100 ft pp. 1­93 25 93.50 St. Genois........................................40 ft. pp. 36.50 37 — Ezüst 100 ftért............................................... 130 50 130.50 Nem.­ati bank (ex div.)................................... 855.­857.— n » „ 12 hó 58/„.......................100 ft a.é. |100.— —.— Windisehgrätz...............................20 ft pp.1­23 — 23 50 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 30V2% 80‘2*/o UGOCSÁBAN GAZDASÁGI EGYESÜLET. A gazdasági egyesület alakításánál mindenütt az illető megye-vidék viszonyai, s a felköltött érdekelt­ség mértéke szabhatván meg a működési tér első ter­jedelmét , s tűzhetvén ki a kiindulási pontot, s az Ugocsában alakulandó, sőt már alakulófélben levő egyesület tervezőinek is e czél és törekvés lebeg sze­meik előtt. Mi, mindent fontolóra véve, helyi viszo­nyainknál fogva legelsőben is oda vagyunk utalva, hogy a többi ágak mellett a legnagyobb lendületet a szőlőszemek és gyümölcsészetnek adjuk, s legelső vállvetett munkálkodásunk e téren nyilvánuljon leg­erősebben, egy csemetekert és szőlőiskola alapját már a közelgő tavaszon szándékozván letenni.­­ Alapos reményünk van és hiszszük, hogy nemcsak hogy az értelmes­ gazdaközönségből nem fog nálunk senki hiányozni az alapító vagy részvényes tagok közül, de még a vagyonosabb paraszt gazdák, és a községek is, mint testületek, erősen képviselve leendőnek, mert a gazdasági egyesület eszméje annyira tisztult fogalom már, s erkölcsi és anyagi czéljai annyira tud­­ják és vonzanak , hogy az a nép alsóbb rétegeiben is bir varázsával hódításokat tenni. — A megalakulás megtörténtéről, a kezdeményezési alapok pontos kör­vonalazása mellett, s a reméleti érdekeltség mértéké­ről, s majd annak idejében, ha Isten engedi, az egye­sület életjelenségeiről koronkénti tudósításokat hozni kedves kötelességünknek ismerendjük. *) Cs. B. PEST, FEBRUÁR 13. (Fk.) Nem lehet újra meg újra bámulatun­kat ki nem fejeznünk azon ügyességen, mely­­lyel a franczia politika a legnehezebb és leg­veszélyesebb fordulatokat is ki tudja vinni. Mi indította a franczia császárt a villafran­cai békekötésre, az egyelőre tökéletesen kö­­zönbös, elég ahoz, hogy már kevés nappal e békekötés után azon vélemény kezde meggyö­­keredzni, miszerint III. Napóleonnak nincs ko­moly szándéka e békekötés állapítmányait — a reá és Piemontra nézve kedvezőket kivéve — valósítani. E vélemény mindinkább megerő­södött, hanem a császár igen nagyon óvako­dott attól, hogy azt valamelyik hivatalos nyilatkozata vagy tette által támogassa. A zürichi béke formaszerű megköttetése után azonban a dolog már nem igen vala pa­lástolható, mert most közvetlenül a közép­­olaszhoni kérdés megoldására került a sor. Kezdődött tehát a félhivatalos csatáro­zás, melynek főütegét a Lagueronniére-féle röpirat képezte; de ez is, miként mondjuk, csak f­él­hivatalos volt, és a császárra nem le­hetett rábizonyítani, hogy ez irat akaratjával vagy parancsával jelent meg. A pápához írt császári levél már egy to­vábbi lépés volt, de még csak a Romagnára nézve, a herczegségek ügye még mindig füg­gőben volt. Ez alatt az Angliávali alkudozások befejez­tettek, a két nyugati hatalom közti egyetértés helyreállt és már most bátrabban neki lehetett menni a közép-olaszhoni kérdés összegének. Hanem a császár még most sem akarta úgy előtüntetni a dolgot, mintha ő Ausztriával kö­tött — két­oldalú — szerződését egy­oldalú­­lag fel akarná bontani. Tehát mit tett? Angliával létetett indítványt, melynek ne­gyedik pontja — az annexió nyílt helyeslése által — teljesen és végképen szakaszt a vil­lafrancai és zürichi állapitmányokkal. Ez in­dítvány irányában most Francziaország a lel­kiismeretest játssza, és önkénytelenül is a ka­­ezér nőre emlékeztet, ki szive leghőbb vá­gyainak teljesítésére — kényszeritteti magát. Napóleon császár jól tudja, hogy minden hitelét vesztené, ha ma kötött szerződéseket holnap amúgy könnyedén elejtene. Tehát Thou­­venel báró által — ennek legújabb sürgönyé­ben — azt üzeni Angliának , miszerint Fran­cziaország átlátja ugyan, hogy a zürichi hatá­­rozmányok kivihetlenek, nem is idegenkednek ezeknek elejtésétől , hanem előbb szükséges, ezen magaviseletét Orosz- és Poroszország előtt „igazolni“, és Ausztria részéről az átvál­lalt kötelezettség alól, barátságos egyezkedés útján, „fölmentetni.“ „Dégager avant tout la parole de la france dans les loyales explica­tions avec la Cour d’Autrich“ ; ezek a sürgöny szavai, és ezekben híven ki van fejezve a fran­czia politika legközelebbi czélja; azaz, miként már múlt szombati czikkünkben mond­tuk: „Lombardia átengedését kivéve, a villa­­ifrancai állap­­­t­m­ányok hatályon kívül lépnek.“ Ausztria fel van mentve azon kötelezettség alól, melyet Velen­­czére nézve átvállalt, hanem egyszersmind a restauratioról, a pápa főnöksége alatti confoe­­deratioról stb. nem lehet többé szó, és így — Lombardia átengedését kivéve — az olasz ügy épen ott áll, a­hol a villafrancai találko­zás előtt tettleg állt vala. Kérdés : mit fog a három nagyhatalom Francziaország legújabb nyilatkozatára mon­dani? Orosz- és Poroszország irányában Napóleon Villafrancában nem vállalt kötelezettséget, sőt e hatalmak jó szemmel sem nézték ama rögtönzött békekötést, és így természetes, hogy ők ennek fenntartásával sem gondolnak; ha a két szerződésél egymás közti egyezkedés út­ján felbontja ama szerződést, bizony sem Ber­linben, sem Pétervárott nem teendenek ez ellen kifogást. Londonban eo ipso nem, miu­tán e felbontást épen onnan ajánlották. De Ausztria? Ez — a­mi őt magát illeti — a villafrancai alapot el nem hagyja, de az sem valószínű, hogy Francziaországot egyenesen és forma­­szerűen fel fogja oldani adott szava alól, és Olaszországnak más alapon létrejövendő szer­vezését elismerni. Hanem másfelől szintoly bi­zonyos, hogy a békekötés fenntartása érdekében új háborút nem fog kezdeni és nem fog kísér­letet tenni, Francziaországot az adott szó be­váltására kényszeríteni. Tehát legfelebb hallgatólag tűrni fogja a történendőket, a­nélkül, hogy nyíltan helyeselné vagy épen elismerné. Azonban Francziaország ezzel tökéletesen be fogja érni, mert Thouvenel sürgönyének más helyén ki van mondva, miszerint Napó­leon császárnak tökéletesen mindegy, „akár hallgatólagos, akár bevallott“ (soit tacite, soit avoué) a nagyhatalmak egyetértése Olasz­hon újjászervezése körül; hallgatólagos bele­egyezésre pedig, miként mondjuk, mindenün­nen számolhatni. A középolaszhoni kérdés tehát — a zürichi szerződés által semmiképen nem korlátolva — PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, febr. 13-án.) Febr. 11. Febr. 13. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 78.— 77.80 — fi. — kr — fi 20 kr 5% metalliques 68.85 68.80 — „ — „ — „ 5 „ Bankrészvény 854.— 860.—­6 „ — „ — „ — „ Hitelintézet 190.50 191.30— „80 „ — „ — „ Augsb. váltó 113.25 112.75­­ „ — „ — „ 50 * London, váltó 132.— 131.--------„ — „ 1 m — „ Arany 6.24 6.19­­ , — „ - „ 5 „ PÁRIS, febr. 11. (Zárlat.) 3 peres rente 67.60 4’/2 peres reme ar.ou. crédit mobilier 736; osztrák államvaspálya 493; lombardiai vasút 542. Rész han­gulat. LONDON, február 11. Consolok 940­. Váltóárfolyam Bécsre 13 frt 50 kr (azaz 10 font sterling 135 frt osztr. érték.). Az angol bank kimuta­tása : bankjegyforgalom 211/3 millió font sterling; ércz­­pénzkészlet közel 15 millió font sterling.­­ A múlt hét nem hozott javulást, se a párisi se a bécsi börzére. Sőt a párisi oly makacsul megmaradt a rosz hangulatban, hogy a londoni consulok emelke­dése sem vidította fel.­­ A politikai viszonyok nem engedik csendesen nyugodni a börzei kedélyeket. A bécsi börzén nagyon hittek egy új (kényszerített) köl­csönben, mely némelyek szerint 300 millióra menne, de tán nagyítva van. A kölcsön sorsolással volna egybekötve, s különösen arra fordíttatnék, hogy a közelebbi bevégzett olasz háború alatt a bank pinczei­­ből kölcsön adott 133 millió forint készpénz visz­­szafizettessék, s a bank függetlenebbé lehessen az államtól. A bank ezen javulásához való remény ki van fejezve az agro aránylagos javulásában és abban, hogy a hitelintézeti sorsjegyek 4 forintot estek. A­mint mon­dják ez azt jelenti, hogy a közelebbi kölcsön kisor­solása által hatalmas vetélytárs támadna e sorsjegyek ellenében. ” A „Budapesti Hírlap“-nak írják: „Bécs, febr. 8. A budgetbizottmány dolgozatairól részletes tudomás­sal nem szolgálhatunk ugyan, de hogy azok messze ter­­jedtek, egyből másból következtethetjük. A részakarók e részben is lehetőleg munkások legalább híresztelések­ben ; az egyik a 1. 186u/isci- évre nemcsak budgetegyen­­súlyt nem, sőt ellenkezőleg 85­ millió deficitet ígér. A má­sik azt terjeszti, miszerint a hadi főparancsnokság kép­viselője által a bizottmány körében, a hadügyben java­solt mindennemű reductiók ellen óvást teszen. Ellenke­zőleg jól értesült körökben ismeretes, hogy Scudher ab­­­b nagy, mint a hadügyminiszteri hatóság képviselője a bizottmányban — eddig elő ötvenöt tételnél hozott költ­­ségleszállítási javaslatba, s e reductiók által már­is 25 mil­lióval fognak csökkenni a hadügy budge­tje, 116-ról 90 millióra. Mindenesetre időelőtti kísérlet lenne e bizott­mány működéséről elmélkedni, mielőtt annak eredménye egészben nyilvánosság elé jutott volna.­­ A börzén be­lől és kivül sok szó van egy uj állam-sorskölcsönről, melynek valószínűsége és aránylag könnyű létrehozása az által indokoltatik , hogy az 1834 iki sorskölcsön rö­vid idő alatt lejár , és e nemű papírok még mindig kere­settek. Ha még hozzá­teszem, hogy a só és dohány­­egyedáruknak bérbeadását is rebesgetik — ki tudná meg­mondani hányadszor ?! —• azon hozzátétellel, hogy a nemzeti bank is mint részvényes járulna ezen ügylet léte sitén,hon­­ körülbelül elmondám a nagyját a pénzügyeink egén szállongó híreknek. — A régibb államadósságnak az 1818. márt. 21-ről kelt legfelsőbb nyiltparancs következtében , 1860. febr. 1-én eszközlött 312-ik (101-ik kiegészítési) ki­sorsolásánál, a 264. sorozat búza tolt ki. Ezen sorozat a magyar udvari kincstárnak külön­böző kamatlábas kötelelezvényeit foglalja magában; még pedig a 3178. sz., a tőke-összegnek Vit-ával, va­lamint a 4111—4402. sz.-t bezárólag, egész töke-ösz­­leteikkel, — összesen 1,028,640 fi 12% krnyi töke­­öszlettel, s a leszállított kamatláb szerint, 24,290 fi 543/4 krnyi kamatöszlettel. Ezen kötelezvények az 1818. mart. 21-ről kelt leg­felsőbb nyiltparancs határozatai szerint, az eredeti ka­matlábra emeltetnek; s a mennyiben ez az 5%-ot elé­ri, a pénzügyminisztériumnak 1858. oct. 26 ról 5286./ F. M. sz. a. (bir. törvénylap 190. sz.)kelt hirdetmé­nyével közzétett átváltoztatási mérv szerint, ausztriai értékre szóló kötelezvényekkel cseréltetnek fel. Oly kötelezvényekért is, melyek a kisorsolás követ­keztében, az eredeti, de 5%-ot el nem érő kamatlábra emeltettek, a hitelező kivonatára, a fölebb emlí­tett hirdetményben foglalt határozat értelmében, ausztr. értékre szóló 5%-os kötelezvényeket kap. (Bp. H.) Dunavízállás. Pesten, febr. 13. 43­9" 0*" 0 felül.

Next