Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)
1860-02-14 / 3001. szám
36-3001. 11 -ik évi folyam PESTI NAPLÓ Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda : Lipót-utcza 5-ik szám. 1-30 emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el.n 1860. Kedd, febr. 14. Előfizetési föltételek : Kiadó -hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. VIDÉKKÉ, postán , PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. Ilirdulmánynk híja . 1 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij ■III UclNKUy cn Híja ■ jjjjiön g0 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. ________________________BÉCSI BÖRZE február 11-én, 1800.___________________________ GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (82—84 fontos) 4 ft 80 kr — 5 frt 20 kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 50 kr — 5 ft — kr; tiszai nj (80—85) 4 ft 20 kr — 5 ft 20 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 55 kr — 4 ft 65 kr; uj (83—84) 4 frt 70 kr — 4 frt 80 kr; fehérmegyei ó (83—84) 4 ft 70 kr — 5 ft — kr; fehérm. uj (83—84) 4 ft 70 kr — 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 60 kr —2 frt 70 kr; rozsó (76 —77) 2 frt 50 kr — 2 frt 60 kr; uj (77 —78) 2 ft 70 kr — 2 frt 80 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 20 kr — 2 ft 35 kr; uj zab (46—48) 1 frt 60 kr — 1 ft 65 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; uj 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repeze 5 frt 50 kr — 5 frt 75 kr. Mind bécsi merőnkint és osztrák becsben. PEST, február 10. (Piaczi árak.) Alsó ausztr. ért. Legjobb búza 4 frt 80 kr; közép 4 frt 62 kr; legalsóbb 4 frt 20 kr; legjobb rozs 2 frt 66 kr ; közép 2 *) Szivesen veszszük. S z e r k. 1 frt 52 kr ; legalsóbb 2 frt 38 kr; legjobb árpa 2 frt 3 kr; közép 1 frt 96 kr; legalsóbb 1 frt 89 kr; legjobb zab 1 frt 68 kr; közép 1 frt 54 kr; legalsóbb 1 frt 40 kr; legjobb kukoricza 2 frt 52 kr; közép 2 frt 38 kr; legalsóbb 2 frt 24 kr. PEST, febr. 10. (Hetivásárok.) A 9-iki baromvásáron elkelt mindössze 975 db szarvasmarha, u. m. 482 ökör, 120 — 230 frtjával; 180 db tehén 64 —130 forintjával párja, 234 db fejős tehén 50 135 frt darabja ; 79 db fiatal marha 26 —48 frt osztr. értékben párja. — A 7-iki és 10-iki aprómarha vásár elég jó, elkelt 5876 db fiatal tyuk 50- 80 kr; 384 db kappan 1 frt—1 frt 20 kr; 345 db kacsa 1 frt—1 frt 20 kr; 436 db liba 2—5 frt; 992 db puska 2 frt 80 kr— 4 frt osztr. ért. párja. Elkelt 216,000 db tyúktojás 22—24 dbja 40 ujkr osztr. ért.; 429 db nyúl 1 frt — 1 ft 20 kr darabja. — A 10-i halvásáron kevés eladni való volt. Elkelt mindössze 22 mázsa hal, u. m. 6 mázsa potyka 24—28 frt; 11 mázsa tok 30—32 frt; 5 m. kecsege 16—18 frt osztr. ért. mázsája. — A hét folytán a sertésvásáron elkelt 1698 db disznó. NAGYVÁRAD, febr. 10. A kellemetlen körülményhez, hogy termesztőink a lágy idő miatt minden nyomtató munkától elmaradtak, csatlakozik még utaink felhomlókai. Ja, a praeimikovík Míl nem volt oly gyéren látogatva mint utólsó két hóban. — A tiszta búza tulajdonosai különösen, szintúgy a rozsneműeknek magas áraiból engedni nincs szándékuk. — Egy pesti kereskedőház itten másod kézből 3000 pozsonyi mérő őszi repetét, egy termesztőtől pedig 1000 pozsonyi mérőt 4 ft 75 krért az indóházhoz állítva vette meg. — Az üzlet gubacsban szintén élénkebb kezd lenni, egy itteni ház által körülbelül 1200 mázsa vásároltatott; első rangú 13 ft 25 kr, másodrangú 12 ft mázsára, 120 fontot számítván egy mázsára. Szeszben a kereset rövid idő óta pang, s egyedül helybeli használatra adnak 30 fokú tiszta árunak itezését 29 krért. Ez áruban nagyobbodnak a rakmányok.— Szarvasmarha s sertést sokkal magasabban fizettetnek. Városunkban, melynek nagy erdős tájéka van, annyira megszükült az ölfa a rosz utak miatt, hogy az eddigi árból, mely tiz forint volt, már 17 ftra rúgott öle, s daczára e magas árnak, oly csekélyek a hozatalok, hogy egynéhány itteni szeszgyár, mely nem volt eléggé fával ellátva, annak hiánya miatt az üzletet megszüntetni kényteleníttettek. Piaczi áraink következők: Tiszta búza Ima 5 ft, közönségesebb 4 ft, kétszeres búza 2 ft 60—80 kr, rozs 2 ft 20—30 kr, zab 1 ft 20 kr, árpa 1 ft 70 kr a. ért. pozsonyi mérőben. *) RS. *) Örömmel fogadtuk ajánlkozását. Minél gyakoriabb ily rövid tudósításokat kérünk. Szerk. SZEGED, febr. 11-én. Daczára annak, hogy a gabna — különösen a kenyérgabna — ára naponkint emelkedik, mégis nagyon kevés hozatal történt, és mindaddig késendnek a tömeges behozatallal, míg a mostani rész utak meg nem javulnak. Üzleti terményárak: Tisztabuza legjobb 4 frt 60 kr. Közép 4 frt 50 kr. Kétszeres legjobb 3 frt. Közép 2 frt 50 kr. Rozs legjobb 2 frt 60 kr. Közép 2 frt 50 kr. Árpa legjobb 1 frt 80 kr. Közép 1 frt 70 kr. Zab legjobb 1 frt 50 kr. Közép 1 frt 40 kr. Törökbuza 2 frt 20 kr. Köles 2 frt Paszuly 4 frt. Paprika mázsája 12-24 frt. (Sz. H.) . Adott tartott I Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár j ár ár ár j ár ár ár 5%-os osztrák értékben . . . . 100 frt 64 5065.— Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 191^607191.80 A n. bank sors. 5%.......................100 ft a.é. 88.50_ 89.— Waldstein..........................................20 ft. pp. 27 ”27.50 co(0*°S ... 100 frt 78 — 78.10 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 580.— 581.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4V#% 08 100 ft PP* 85 50 86.— Keglovich.............................. . 10 ft. pp. 16.— 16 50 5/003 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97 50 —Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1955- 1957— Elsőbbségi kötvények Váltók (de visek). 5/2-os metalliques........................100 frt 69.— 69.25 Allamvaspálya pengő p. . . . 200 frt 265 — 265.50 , Elsőbbségi kötvények. Három hónap. m4-diki sorsolással.........................frt ( TM befiz.) ka.50 174.- Allamvasp . ........................ 500 frank 135. 136.- Amsterdam 100 boll. frt (86 ft 52 kr o. 4.) 3%.-113.75 toSft J., • prom88al • • • 100 frt 375.— 360 —- 1 iszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.- 105.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 133.—,134.— A.w.abnrtrinn H frttttfftqnv kv'W m 9* m 9* Sdiki........................................100 frt !108 25 L°?4bna'd hofiP't i‘nZ 200 ft °SZtr' bnC“' 80 ft ,-« iW Duna-gőzhajózási társulat . ■ 100 ft pp. 92.50 93.- BerÜ lOoTallér 1150 frt ositr. értékb.) -i--ixou*-ai*i . .............................100 frt 108.25 108.75 (40% befizetés)........................................ 156.— 157 — Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. 91.— 92 — M mnd (■im frt ff QOt/ kr) 3 m *niig 50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 16.25 16.50 Pozsony n.-szombat elől adózott 200 ft pp. 24. 26. Sorsjegyek. Hamburg 100 S-'bankó fit (75 ft 85 kr)2'/, ” — ioo.6O FfiIdi(ihArtnAnipnfi^filAk Pozs.-n.*szombati Il-szor kibocsátott 200 ft pp. 55.—— 60.—~ t j. i a i,'...!aforUniv /iaa ft */ kr) 4 _ iqo _ ' Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 442.—444.— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 100.25 100.50 p^.s ioo frank 140 ft Mkr osztrák ért.) 3 '/. ” — — 52 50 5/„-os als. auszt................................100 frt 88.50 89.50 Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 200.— 210.— Dunagőzhajóz. társ. dbja . . . 100 ft pp. 102.75 103.25 . ‘ 107.'-P» magyarországi .... 100 frt 71.25 71 75 Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp. 355.—360. — Trieszti államkölcsön db . . . . 100 ft pp. 125.— 126. - Pénznemek. 50%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 70.50 71.— Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 38.50 39.— Császári arany................................................. 6 27 6.21 5. -os erdélyi...................................IOOfrt 68.25 68.75 Záloglevelek. Eszterházy ...... . 40 ft. pp. 84 _ 85.— Reezés arany...................................................S.25 6.19 5Vos sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —— I Salm..................................................40 ft. pp. 39.— 39 50 Korona........................................................... 18 05 — .— Velenczei kölcsön 1859 5%. . . 100 frt 80.25 80. 10 An. bank 8 év. 5°/0-08 .... 100 ft pp. I102 50 103.— Pálffy ... 40 ft. pp. 39 _____ 39.50 Napoleons d’or................... 10 60 10 55 Részvények. »» » 10 év. 5°/0-os . . . 100 ft pp. 98.50 99.— Clary..............................................40 ft. pp. 37.50 37.75 Orosz imperials ..............................................10.75 — „ ’ fi n n sorsolh. 5% . . . . 100 ft pp. 193 25 93.50 St. Genois........................................40 ft. pp. 36.50 37 — Ezüst 100 ftért............................................... 130 50 130.50 Nem.ati bank (ex div.)................................... 855.857.— n » „ 12 hó 58/„.......................100 ft a.é. |100.— —.— Windisehgrätz...............................20 ft pp.123 — 23 50 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 30V2% 80‘2*/o UGOCSÁBAN GAZDASÁGI EGYESÜLET. A gazdasági egyesület alakításánál mindenütt az illető megye-vidék viszonyai, s a felköltött érdekeltség mértéke szabhatván meg a működési tér első terjedelmét , s tűzhetvén ki a kiindulási pontot, s az Ugocsában alakulandó, sőt már alakulófélben levő egyesület tervezőinek is e czél és törekvés lebeg szemeik előtt. Mi, mindent fontolóra véve, helyi viszonyainknál fogva legelsőben is oda vagyunk utalva, hogy a többi ágak mellett a legnagyobb lendületet a szőlőszemek és gyümölcsészetnek adjuk, s legelső vállvetett munkálkodásunk e téren nyilvánuljon legerősebben, egy csemetekert és szőlőiskola alapját már a közelgő tavaszon szándékozván letenni. Alapos reményünk van és hiszszük, hogy nemcsak hogy az értelmes gazdaközönségből nem fog nálunk senki hiányozni az alapító vagy részvényes tagok közül, de még a vagyonosabb paraszt gazdák, és a községek is, mint testületek, erősen képviselve leendőnek, mert a gazdasági egyesület eszméje annyira tisztult fogalom már, s erkölcsi és anyagi czéljai annyira tudják és vonzanak , hogy az a nép alsóbb rétegeiben is bir varázsával hódításokat tenni. — A megalakulás megtörténtéről, a kezdeményezési alapok pontos körvonalazása mellett, s a reméleti érdekeltség mértékéről, s majd annak idejében, ha Isten engedi, az egyesület életjelenségeiről koronkénti tudósításokat hozni kedves kötelességünknek ismerendjük. *) Cs. B. PEST, FEBRUÁR 13. (Fk.) Nem lehet újra meg újra bámulatunkat ki nem fejeznünk azon ügyességen, melylyel a franczia politika a legnehezebb és legveszélyesebb fordulatokat is ki tudja vinni. Mi indította a franczia császárt a villafrancai békekötésre, az egyelőre tökéletesen közönbös, elég ahoz, hogy már kevés nappal e békekötés után azon vélemény kezde meggyökeredzni, miszerint III. Napóleonnak nincs komoly szándéka e békekötés állapítmányait — a reá és Piemontra nézve kedvezőket kivéve — valósítani. E vélemény mindinkább megerősödött, hanem a császár igen nagyon óvakodott attól, hogy azt valamelyik hivatalos nyilatkozata vagy tette által támogassa. A zürichi béke formaszerű megköttetése után azonban a dolog már nem igen vala palástolható, mert most közvetlenül a középolaszhoni kérdés megoldására került a sor. Kezdődött tehát a félhivatalos csatározás, melynek főütegét a Lagueronniére-féle röpirat képezte; de ez is, miként mondjuk, csak félhivatalos volt, és a császárra nem lehetett rábizonyítani, hogy ez irat akaratjával vagy parancsával jelent meg. A pápához írt császári levél már egy további lépés volt, de még csak a Romagnára nézve, a herczegségek ügye még mindig függőben volt. Ez alatt az Angliávali alkudozások befejeztettek, a két nyugati hatalom közti egyetértés helyreállt és már most bátrabban neki lehetett menni a közép-olaszhoni kérdés összegének. Hanem a császár még most sem akarta úgy előtüntetni a dolgot, mintha ő Ausztriával kötött — kétoldalú — szerződését egyoldalúlag fel akarná bontani. Tehát mit tett? Angliával létetett indítványt, melynek negyedik pontja — az annexió nyílt helyeslése által — teljesen és végképen szakaszt a villafrancai és zürichi állapitmányokkal. Ez indítvány irányában most Francziaország a lelkiismeretest játssza, és önkénytelenül is a kaezér nőre emlékeztet, ki szive leghőbb vágyainak teljesítésére — kényszeritteti magát. Napóleon császár jól tudja, hogy minden hitelét vesztené, ha ma kötött szerződéseket holnap amúgy könnyedén elejtene. Tehát Thouvenel báró által — ennek legújabb sürgönyében — azt üzeni Angliának , miszerint Francziaország átlátja ugyan, hogy a zürichi határozmányok kivihetlenek, nem is idegenkednek ezeknek elejtésétől , hanem előbb szükséges, ezen magaviseletét Orosz- és Poroszország előtt „igazolni“, és Ausztria részéről az átvállalt kötelezettség alól, barátságos egyezkedés útján, „fölmentetni.“ „Dégager avant tout la parole de la france dans les loyales explications avec la Cour d’Autrich“ ; ezek a sürgöny szavai, és ezekben híven ki van fejezve a franczia politika legközelebbi czélja; azaz, miként már múlt szombati czikkünkben mondtuk: „Lombardia átengedését kivéve, a villaifrancai állaptmányok hatályon kívül lépnek.“ Ausztria fel van mentve azon kötelezettség alól, melyet Velenczére nézve átvállalt, hanem egyszersmind a restauratioról, a pápa főnöksége alatti confoederatioról stb. nem lehet többé szó, és így — Lombardia átengedését kivéve — az olasz ügy épen ott áll, ahol a villafrancai találkozás előtt tettleg állt vala. Kérdés : mit fog a három nagyhatalom Francziaország legújabb nyilatkozatára mondani? Orosz- és Poroszország irányában Napóleon Villafrancában nem vállalt kötelezettséget, sőt e hatalmak jó szemmel sem nézték ama rögtönzött békekötést, és így természetes, hogy ők ennek fenntartásával sem gondolnak; ha a két szerződésél egymás közti egyezkedés útján felbontja ama szerződést, bizony sem Berlinben, sem Pétervárott nem teendenek ez ellen kifogást. Londonban eo ipso nem, miután e felbontást épen onnan ajánlották. De Ausztria? Ez — ami őt magát illeti — a villafrancai alapot el nem hagyja, de az sem valószínű, hogy Francziaországot egyenesen és formaszerűen fel fogja oldani adott szava alól, és Olaszországnak más alapon létrejövendő szervezését elismerni. Hanem másfelől szintoly bizonyos, hogy a békekötés fenntartása érdekében új háborút nem fog kezdeni és nem fog kísérletet tenni, Francziaországot az adott szó beváltására kényszeríteni. Tehát legfelebb hallgatólag tűrni fogja a történendőket, anélkül, hogy nyíltan helyeselné vagy épen elismerné. Azonban Francziaország ezzel tökéletesen be fogja érni, mert Thouvenel sürgönyének más helyén ki van mondva, miszerint Napóleon császárnak tökéletesen mindegy, „akár hallgatólagos, akár bevallott“ (soit tacite, soit avoué) a nagyhatalmak egyetértése Olaszhon újjászervezése körül; hallgatólagos beleegyezésre pedig, miként mondjuk, mindenünnen számolhatni. A középolaszhoni kérdés tehát — a zürichi szerződés által semmiképen nem korlátolva — PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, febr. 13-án.) Febr. 11. Febr. 13. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 78.— 77.80 — fi. — kr — fi 20 kr 5% metalliques 68.85 68.80 — „ — „ — „ 5 „ Bankrészvény 854.— 860.—6 „ — „ — „ — „ Hitelintézet 190.50 191.30— „80 „ — „ — „ Augsb. váltó 113.25 112.75 „ — „ — „ 50 * London, váltó 132.— 131.--------„ — „ 1 m — „ Arany 6.24 6.19 , — „ - „ 5 „ PÁRIS, febr. 11. (Zárlat.) 3 peres rente 67.60 4’/2 peres reme ar.ou. crédit mobilier 736; osztrák államvaspálya 493; lombardiai vasút 542. Rész hangulat. LONDON, február 11. Consolok 940. Váltóárfolyam Bécsre 13 frt 50 kr (azaz 10 font sterling 135 frt osztr. érték.). Az angol bank kimutatása : bankjegyforgalom 211/3 millió font sterling; érczpénzkészlet közel 15 millió font sterling. A múlt hét nem hozott javulást, se a párisi se a bécsi börzére. Sőt a párisi oly makacsul megmaradt a rosz hangulatban, hogy a londoni consulok emelkedése sem vidította fel. A politikai viszonyok nem engedik csendesen nyugodni a börzei kedélyeket. A bécsi börzén nagyon hittek egy új (kényszerített) kölcsönben, mely némelyek szerint 300 millióra menne, de tán nagyítva van. A kölcsön sorsolással volna egybekötve, s különösen arra fordíttatnék, hogy a közelebbi bevégzett olasz háború alatt a bank pinczeiből kölcsön adott 133 millió forint készpénz viszszafizettessék, s a bank függetlenebbé lehessen az államtól. A bank ezen javulásához való remény ki van fejezve az agro aránylagos javulásában és abban, hogy a hitelintézeti sorsjegyek 4 forintot estek. Amint mondják ez azt jelenti, hogy a közelebbi kölcsön kisorsolása által hatalmas vetélytárs támadna e sorsjegyek ellenében. ” A „Budapesti Hírlap“-nak írják: „Bécs, febr. 8. A budgetbizottmány dolgozatairól részletes tudomással nem szolgálhatunk ugyan, de hogy azok messze terjedtek, egyből másból következtethetjük. A részakarók e részben is lehetőleg munkások legalább híresztelésekben ; az egyik a 1. 186u/isci- évre nemcsak budgetegyensúlyt nem, sőt ellenkezőleg 85 millió deficitet ígér. A másik azt terjeszti, miszerint a hadi főparancsnokság képviselője által a bizottmány körében, a hadügyben javasolt mindennemű reductiók ellen óvást teszen. Ellenkezőleg jól értesült körökben ismeretes, hogy Scudher abb nagy, mint a hadügyminiszteri hatóság képviselője a bizottmányban — eddig elő ötvenöt tételnél hozott költségleszállítási javaslatba, s e reductiók által máris 25 millióval fognak csökkenni a hadügy budgetje, 116-ról 90 millióra. Mindenesetre időelőtti kísérlet lenne e bizottmány működéséről elmélkedni, mielőtt annak eredménye egészben nyilvánosság elé jutott volna. A börzén belől és kivül sok szó van egy uj állam-sorskölcsönről, melynek valószínűsége és aránylag könnyű létrehozása az által indokoltatik , hogy az 1834 iki sorskölcsön rövid idő alatt lejár , és e nemű papírok még mindig keresettek. Ha még hozzáteszem, hogy a só és dohányegyedáruknak bérbeadását is rebesgetik — ki tudná megmondani hányadszor ?! —• azon hozzátétellel, hogy a nemzeti bank is mint részvényes járulna ezen ügylet léte sitén,hon körülbelül elmondám a nagyját a pénzügyeink egén szállongó híreknek. — A régibb államadósságnak az 1818. márt. 21-ről kelt legfelsőbb nyiltparancs következtében , 1860. febr. 1-én eszközlött 312-ik (101-ik kiegészítési) kisorsolásánál, a 264. sorozat búza tolt ki. Ezen sorozat a magyar udvari kincstárnak különböző kamatlábas kötelelezvényeit foglalja magában; még pedig a 3178. sz., a tőke-összegnek Vit-ával, valamint a 4111—4402. sz.-t bezárólag, egész töke-öszleteikkel, — összesen 1,028,640 fi 12% krnyi tökeöszlettel, s a leszállított kamatláb szerint, 24,290 fi 543/4 krnyi kamatöszlettel. Ezen kötelezvények az 1818. mart. 21-ről kelt legfelsőbb nyiltparancs határozatai szerint, az eredeti kamatlábra emeltetnek; s a mennyiben ez az 5%-ot eléri, a pénzügyminisztériumnak 1858. oct. 26 ról 5286./ F. M. sz. a. (bir. törvénylap 190. sz.)kelt hirdetményével közzétett átváltoztatási mérv szerint, ausztriai értékre szóló kötelezvényekkel cseréltetnek fel. Oly kötelezvényekért is, melyek a kisorsolás következtében, az eredeti, de 5%-ot el nem érő kamatlábra emeltettek, a hitelező kivonatára, a fölebb említett hirdetményben foglalt határozat értelmében, ausztr. értékre szóló 5%-os kötelezvényeket kap. (Bp. H.) Dunavízállás. Pesten, febr. 13. 439" 0*" 0 felül.