Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)
1860-02-21 / 3007. szám
42—3007. 11-ik évf folyam Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda : Lipót utcza 5-ik szám e 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. 1860. Kedd, febr. 21. Előfizetési VIDÉKKÉ, postán Félévre . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre 5 frt 25 kr. a. ért. Kiadó-hivatal: föltételek : PESTEN, házhoz hordva: Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, : l!iP(Wmány»Ir rtíia • * hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél i ujar. ueiyega hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. llllUclIllCIlyCA Uijd« külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. _____________ B É C 8 1 BÖRZE február 18-án, 1860. ___________ HETI SZEMLE. Pest, febr. 18. Mint már e lapban írva volt, a hét hideggel kezdődött. Ma reggel is tartott az, s a jégmenés miatt nem tudni mikor indul mest a pesionosokon. Mem gondoljuk, hogy a beállott hideg megártson őszi vetéseinknek, mert azokat a múlt héten esett hótakaró borítja. A tél ezen megújulása a gabonaüzletre is befolyással volt, a hangulatot megszilárdította és a gabonatulajdonosokat magas árak követelésére indítá, melyeket azonban a fogyasztók nem hajlandók megadni s csak az eladók némi engedésének lehet köszönni, ami vétel történt. A javulás most is abban állott, hogy a könnyebb fajta, 82—83 fontos búza, könnyen talált vevőre , ha más hibája nem volt. A fogyasztókon kívül az üzérek igen kevés részt vettek a búzavásárban , drágának találták. Több vállalkozási kedvet tapasztaltunk a töbi gabonanemek dolgában. Különösen vették a rozsot meg a tengerit, melyek még nem hágták át a középárakat. Szilárd hangulat uralkodik általán minden árdöntő piacion, s legkedveltebb a búza. Az ausztriai piacokon is eleven a forgalom, s a hasonlókép nem messze eső bajorországi üzletről áremelkedést jelentenek, de a morva és a cseh gabonapiacok nem tudnak élénkséget nyerni. A gabonaüzlet jövője természetesen a közelebbi időjárástól függ. A tavaszon behozandó mennyiségek határozzák el, mit tulajdonítsunk a készlet csekély voltának, mit a vékony aratásnak. De nem csalatkozunk talán, ha lágy idő esetében visszahatásra tartunk számot. A külföldi gabonapiaczokról szilárdságot jelentenek. Angliában valamivel magasabb árak követelése mellett szilárd az üzlet. Hollandiában kis emelkedés után az élénkség kisebb, Hamburgban jobbak a bejegyzések. Más piaczokról nincs lényeges jelenteni való. Elkelt, hozzávetőleg, 15,000 m. búza, 60,000 m. rozs, s a többi gabonaneműekből, a tavaszra kötött szerződéseket be nem számítva, 10,000 mérő, tehát mindössze 31,000 mérő gabona. Bejegyzések (az itteni kereskedők bejegyzéseit értve): Bánsági búza 83 '/a—84 '/3 fontos 5 ft 20 — 5 ft 40 kr; „ „ „ 3 frt. Tavaszi kötésre két szállítmány bánsági tengeri 1. Sziszek vagy Győr 3 frt 10 kr és 3 frt 15 krjával vétetett. A kötés (névlegesen) 2 frt 20—60 kr; b a b 4 frt 15-20 kr. A repcze kevésbbé keresett. Bejegyzett ára: a bánság 5 frt 75 kr; a káposztarepeze 6 frt. A repezeolaj iránt mind több több kedvet mutatnak az üzérek s megvettek őszi kötésekre e héten mindössze 1500 mázsát 22'/3 frtjával; kész áruezikk 23 frt 40 kr; kétszeresen rafinált 25 frt 50—75 kr mázsája. A többi termények üzletében sem változást nem jelenthetünk a múlt heti árakhoz képest, sem pedig tetemesb vételeket. *) Valóban vonzálandó, ha ez a szándék. Úgy hiszszük, nem szükséges fejtegetni, miért Szerk. A bejegyzések, készpénzül és mázsánkint, imezek: Az itteni, konyhai disznózsír, edény nélkül 29 forint 50 kr—30—31 frt. Szalonna 22 frt 50 kr —23 frt—23 frt 75 kr. Faggyú 31 frt 50 kr.— 33 frt—34 frt 50 kr. Asszu szilva (átviteli üzlet 12 frt—12 frt 25 kr. Borkő 47—50 frt; hamu zsir — házi hamu 12 frt 75 kr—13 frt —13 frt 50 : kr; erdei kék 13 frt 50—75 kr — 14 frt 50 kr; ma; gyarföldi fehér 15 frt 75 kr—16 frt 50 kr—17 forint 50 kr; illír 17 frt 75 kr —18 ft—18 frt 50 kr. Lóherma g, luezerna 26 frt 70 kr - 27 frt 80 kr —29 frt 50 kr; stíriai 24 frt—24 frt 50 kr; franczia 33 frt—33 frt 50 kr—34 frt. G u b a c s, elsőrendű 16 fi t 75 kr; másod 13 frt 13 frt 75 kr; harmadrendű 10frt 15 kr —11 frt 25kr. A készített bor vására kielégítő. A gyapjúra nézve jó hírek jöttek a külföldről, s nálunk is mind szilárdabb a hangulat, mivel az agio nem javul. A kész árus üzlete csendes, mivel a raktárakban már egyáltalában nincs jófajta gyapjú. A jövő nyiretre a kötések mohón folynak, s magas árakat adnak meg. A gr. Pallavicini - féle, mintegy 75 mázsát tevő gyapjú, hir szerint 130 ftons 1 aranyon alkudtatott el mázsánként. J.k. M. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (82—84 fontos) 5 ft — kr — 5 frt 40 kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 70 kr — 6 ft 20 kr; tiszai új (80—85) 4 ft 20 kr — 5 ft 40 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 70 kr — 4 ft 80 kr; uj (83—84) 4 frt 70 kr — 5 frt 40 kr; fehérmegyei ó (82—84) 4 ft 70 kr — 5 ft 40 kr; fehérm. uj (83—84) 4 ft 70 kr— 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 70 kr—2 frt 90 kr; rozsa (76-77) 2 frt 60 kr — 2 frt 70 kr; uj (77 —78) 2 ft 80 kr — 2 frt 90 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 20 kr — 2 ft 35 kr; uj zab (46—48) 1 frt 65 kr — 1 ft 70 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; ty 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repeze 5 frt 75 kr — 6 frt — kr. Mind bécsi mérőnkint és osztrák becsben. GYŐR, február 18-án. Ma a gabonapiacz igen népes s gabonás szekerekkel is jól tömve volt. Ebből következtetjük, hogy gazdáink fölhasználják a kedvező alkalmat, meglevő készleteiket jó áron eladni. Az üzlet élénkül folyt s az árak ismét emelkedtek s különösen igy alakultak : tiszta búza 5 ft — 5 ft 50 kr; közönséges 4 ft — 4 ft 60 kr, behozatott 976 mérő; kétszeres 2 ft 60 kr — 3 ft, behoz. 603 m.; rozs 2 ft 60—80 kr, behoz. 828 m.; árpa 2 ft — 2 ft 20 kr, behoz. 508 m.; zab 1 ft 50 — 74 kr, behoz. 591 m.; köles 2 ft 10—30 kr, behoz. 56 m.; bab 4 frt 48 kr — 5 ft, behoz. 41 m.; kukoricza 2 ft 60 — 80 kr; behoz. 587 m.; burgonya zsákja 1 ft — 1 frt 20 kr, behoz. 157 zsákkal. (Gy. K.) A BÁNSÁGBÓL, febr. 14. A gabonaüzlet szilárd; a jobb gabona ára még emelkedik is. A búza ára már 10 — 20 krral jobb, mint a múlt héten. Az árak ezek: legjobb búza 4 frt 50 ujkr; a jó rozs 2 frt 80 kron is felül; a legjobb kétszeres 3 frt 50—60 kr; a könynyebbje 3 frt 20—30 kr; zab 1 frt 50—60 kr; a tengeri ára 2 frt 40—45 kr; a szesznek nincs üzlete s ára hanyatlott; csak a pálinka kelendőbb. A repereolaj mázsája kicsiben 22—23 frt; nagyban alig lehet 20 írtjával eladni. SZATMÁR és vidéke, február 10. A mi a gazdálkodást illeti, jelenleg nem sokat jövedelmez. A piaczi üzlet s mindenféle kereskedés egy idő óta meglehetősen pang, talán a rész ut, idő és pénzhiány ennek legfőbb oka. — Telünk mind ez ideig mondhatni nem volt, sár, viz, hó, fogy a négy fő tájéki és több mellékoldali szelek szüntelen váltogatják egymást. — Azért állandó téli idő nem állhat fenn. — Azonban széna takarmányevő marháink tétlenül istállóra vannak szorítva, még csak tűzifát sem szállíthatunk haza velük az erdőségből vagy más hegységből. Gazdáink igen keveset és későn vethettek, gazdag aratásra nincsen reménység, a fagy miatt be nem koronáit búzavetéseket, majd a hófal egész télen betakaratlan hevert, fagytalan földet az egerek, vakandokok összevissza túrták, a varjak, hollók kikaparták s kiették belőle a magot vagy szemet. — Ezenkívül a barázdákon, sőt sok helyen a lapályos szántóföldeken máig is viztócsa áll. 1. 1. | Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. I ár ár ár ár ár ár ár ár 5%-os osztrák értékben . 100 frt .65.25 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt 193 40193 60 A n. bank sors. 5% ..... 100 ft a.é. 88.501 88.75 Waldstein.......................................20 ft. pp. 27.— 27.50 67.-os nemzeti kölcsön ... 100 frt . 77.60 Alsó-ausztriai esc. bank pengőp. . 500 frt 581.— 583 — A gallicziai föld. hitelintéz. 41/»'•/_■-os 100 ft pp. 85 50 86.— Keglevich.......................................10 ft. pp. 16.— 16.60 57,-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 9? hu —.— Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1972- 1974— ... ... . Váltók idevisek) 57,-os metalliques........................100 frt 69.25 69 50 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 262 50 268.— Elsőbbségi kötvények. Három hónapra. 4V/„-e* „ „ ... 1*0 frt 60 50 61 — Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt 1 857„os befiz.) 173 50 174.— Államvasp. ...... . 500 frank 134.— 135.— . . . ... . , TM hstr 1834-diki sorsolással . • 100 frt 390 —1410 — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.105.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 132 — 133.50 Amstodam l^hoU. frt (MftM ba A) 3/, • * • 1339-diki........................................100 frt 124 50 12-,.- Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft Duna-gőzhajózési társulat . 100 ft pp. 92 50 93.- AugsburglOO d német r.-118 60 1854-diki.........................................100 frt 168.- 108.25 (40% befizetés)........................................ 153 -155 - Osztrál Lloyd . . . . 100 ft pp. 92 TM 92 50 mkil 8 " in M 113 Conforentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 16.25 16.50 Pozsony n.-szombati f-el kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.— „ . . M. 1^k^ 1(Wd. nto. M(8_ ft 90 A kr) „ 03 5 lU.ö sLmms* sssaBSäässrrfsifff &■-£- «äääö: --isu 5%-os als. auszt................................100 frt 89— 90.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 207'— 212'— Dunagőzhajóz! társítja . . 100 ft pp. 103— 103 1 50 Páris 10°frank (40 ft 50 kr osztrák árt.) S1/, „ 52 7u 62.70 67, -os magyarországi .... 100 frt 72 50 73 — Budapesti lánczhid............................500 ft pp. 360. 365.— Trieszti államkölcsön db . . . 100 ft pp. 127.— 129.— Fenznemek. 57,-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 70 76 71.25 Budai városközség db . . 40 ft a. é. 38.50 39.— Császári arany . . ............................ 6 26 —.— 57,-os erdélyi ....... 100 frt 69.35 69.7. Záloglevelek. Eszterházy...................................40 ft. pp. 84.— 85.— Reczés arany ....... 6 25 —.— 5% os sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —. —.— galm..............................................40 ft. pp. 38.50 39 — Korona..........................................................1819 —.— Wei mezei kölcsön 1859 5go. . . 100 frt 80 25 A n. bank 6 év. 57,os . . 100 ft pp. I102 60103.— Pálffy . . . .......................40 ft. pp. 39— 39.59 Napoleons d’or.......................... . . . 10 fcO —.— Részvények »» » 10 av. 5%-os . . . 100 ft pp. 98.75 99 25 Clary..............................................40 ft. pp. 36.75 37.25 Orosz imperiale...............................................10 Sr — .— 3 m n Borsobh. 57. .... 100 ft pp. 93 — 93.25 St. Genois............................. . 40 ft. pp. 36.75 37 25 Ezüst 100 ftért..................................................lel 25181 25 Nemeti bank (ex div.) . ............................. 860.- .luni 12 hó 57........................ 100 ft a.é.100.— —Windisehgrätz.............................20 ft. pp. 22 75 28 25 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . 81/1 */,*/, Fehérmegyei 82 —85 „ 4 „75 —5 „40 kr; Tiszai, pestm. 83 „ 4 „ 60 — 85kr; „ „ 86'/. » 5 „ 15 — 40kr; Bácskai 82-83 „ 4 „ 50— 75kr; Rozs 76-79 „ 2 „ 70 — 90 kr; Árpa 66—72 „ 1 „ 75 — 2ft40kr; Tengeri (kész áru) 2 „ 40—50 kr. VASBÓL. I. Tudósításunkat alig kezdhetnők, tíz évi hallgatás után a nyilvánosság terére ismét kilépvén, méltóbb tárgygyal, mint a Szombathelyen alakulandó gazd. egylettel, mely f. évi jan. 10-én tartá alakitó közgyűlését. Nemcsak azért bír ezen ügy kiváló fontossággal előttünk, mivel hazánk fő ereje a termesztésben áll, s mivel a szellemi emelkedés legjobb biztosítéka az anyagi jólét kifejlesztésében rejlik , hanem még azért is, mert épen a mezei ipar az, amely a nyomasztó terhek ellenében a segélyt, a védelmet legsürkébben igényli el annyira, hogy ez par excellence a kor kérdésévé emelkedett, mert a fennálló viszonyok közt az eszmecserének, az egyesülésnek majdnem egyetlen alkalmát a gazdászat kérdései kölcsönzik. Volt ugyan a múlt időkben is Szombathelyen egy gazd. egylet, mely azonban csak a fatenyésztésre szorítkozván, csekély érdekeltséget birt gerjeszteni s azért az egyesülésnek később felmerült nehézségeivel megküzdeni képes nem lévén, egykori létezésének emlékéül nem hagyott fenn egyebet egy faiskolánál, mely most elhagyottan áll s a melyet ezenfelül még ném adósság is terhel. Hiszszük, az újonnan alakulandó egylet módot fog találni arra, hogy a korábbi egylet ama maradványát, az érdeklettek teljes megnyugtatása mellett, magához váltoa. - -A jan. 10-én tartott közgyűlésben, miután elnökül Széll József, alelnökül Bezerédy László, jegyzőül pedig Horváth Boldizsár urak megválasztattak, az egylet magát ideiglenesen alakultnak nyilvánítván, bizottmányt nevezett ki az alapszabályok kidolgozására oly utasítással, miszerint ezek, mielőtt felsőbb jóváhagyás alá terjesztetnének, egy újabb közgyűlésre bővebb megvitatás végett bemutattassanak.Mint tudjuk a bizottmány munkálatával már készen van, s ez a mart.oki közgyűlésben fog szőnyegre kerülni. — A közgyűlést diszlakoma követé, melynek felköszöntéseiből azt, mely gr. Széchenyi Istvánra, mint a ki az egyesülés eszméjét nálunk elsőrendité meg, és Deák Ferenczre, kiben a hon minden osztályainak tisztelete egyesül, vonatkozott, továbbá a melylyel K. S. ur, mint szomszéd veszprémmegyei birtokos, vasmegyei rokonait szintoly szívélyes és lelkes, mint mély értelmű szavakban üdvözölte : különösen kiemelendőknek tartjuk. Ez egylet azonban, már alakulása első perezében, akadálylyal találkozott. A közgyűlésen ugyanis szóba jött, hogy időközben Kemenesalján is egy olvasó és gazda egylet keletkezett. E magában örvendetes esemény közös aggodalomra szolgált okul, mert általános volt a meggyőződés, hogy megyénkben két külön gazd. egylet fenn nem állhat, hogy a két egylet csak szétforgácsolná az erőt, melynek öszpontosításától függ a siker minden reménye s mindkét egyletet távolabb ejtené azon czéltól, melyet azok maguk elé kitűztek. Ennélfogva csakhamar határozattá emelkedett azon indítvány, hogy a kemenesaljai egylet az egyesülésre felszólittassék olykép , miszerint egy választmányt nevezzen ki, mely a szombathelyi egylet hasonczélu válaszmányával, az egybeolvadás feltételeit megvitassa, s ezeket megállapítás végett a két egylet közgyűlése elé terjessze. — Azóta értesülünk, hogy a kemenesaljai egylet elnöke az egyesülésre késznek nyilatkozván, a szombathelyi egylet választmányát a Kis-Czellben febr. 9-én tartandott közgyűlésre meghívta, s hogy a szombathelyi egylet választmányi tagjai közül többen, az elnök által, a Kis-Czellben megjelenésre utasítva lettek. Addig is, amíg az egyezkedés eredményéről jelentést fogunk tehetni, nem mulaszthatjuk el azokhoz, kik a szombathelyi egylet ellen némi ellenszenvet hordanak keblükben, egy pár hazafias szót intézni. Tudjuk, hogy ezen ellenszenv nem az ügyre, hanem bizonyos személyre vonatkozik, ámde azért nem kevésbbé hibás és menthettem Bárkitől származott is a szombathelyi gazdaegylet indítványozása : neki feltétlen elismeréssel tartozunk, mert az eszme jó. A közérdek kérdései közül nem aki, hanem a mi határoz. Személyes vonzalmaknak a közügyét alárendelni hazafiai bűn. — Nagy hiba továbbá a kor és körülményeket összezavarni. Pártokra osztani nem szabad. Két külön egyletet a megye meg nem biz, azok megosztanák az erőt, melyből nincs pazarlani valónk. Ellenben, valamint nem vagyunk barátai az erő elforgácsolásának, szintoly határozottan rorzaljuk az eszmét, mely több megyét vagy vidéket akarna egy kalap alá vonni. Minden megyének, minden vidéknek lehetnek, sőt másnak eltérő gazdasági érdekei, melyeket egy nagyon is öszpontositott egylet kielégitni nem képes, s igy egyik vagy másik megye, vagy vidék, a többinek szükségkép alárendeltetnek. — Ez okból inkább szavaznánk a szombathelyi, mintsem a kemenesaljai egyletre, mely utóbbi Vasnak, Sopronynak és Veszprémnek egyes részeiből látszik alakulni akarni. *) — Mi tehát, ha a két egylet egybeolvadásának reményei meghiúsulnának, egy „Vas megyei gazd. egylet“ et ajánlanánk, székhelyül Szombathelylyel, mely most is nem csak a hatóságok, hanem a megyei ipar, kereskedelem, közlekedés és az összes megyei érdekek természetes és megszokott gyálpontját képezi. Akik e helylyel nem rokonszenveznek , gondolják meg , miként azon egyetlen, meg nem nevezhető ok, amelyen ellenszenvük alapul, nagyon mulékony természetű s tán inkább beillenék indokul arra, hogy azt korábbi jelentőségére ismét felemeljük. —tt. —. — Uj gazdasági német lap Pesten, czime : „Der Land- und Volkswirth.“ („A mezei és nemzetgazda.“) Már a második számot vesztjük. — Az első szám mutatványul szétküldetett olvasóinknak lapunk f. é. febr. elsei száma mellett. Czélja a mezei gazdasági és nemzetgazdasági eszméket terjeszteni a német s különösen az oszrák-német gazdák közt. — Dicsérőleg említhetjük a nélkül, hogy a két első számból ítélni akarnánk belbecsérők, hogy irányczikke a „magyar puszti gazdaságokról“, mely hihetőleg a főmunkatárs Matthaei Frigyes ur tollából folyt, avatottságot mutat a magyar viszonyokban. Ugyanazon czikk mutatja a lap egy becsülendő irányát. Az idegenek közt rólunk s viszonyainkról elterjedt balgatag fogalmakat oszlatni törekszik,ami egyik fő fő kötelessége egy köztünk megjelenő német lapnak, s amit fájdalom nem teljesítnek telhetőleg az illetők, hanem oly irányban szerkesztik lapjukat, mintha köztünk akarnák terjeszteni a civilisatiót. Reméljük, az új lap megtartja ez irányát, mely esetben a mi részünkről is több rokonszenvvel fog találkozni. A lap hetenkint egy ivén jelenik meg : a szerkesztőség, kiadó hivatal Eunch Gusztávnál, s ugyanott nyomtatják. Előfizetési ár egy évre 6 frt, félévre 3 frt o. ért. na£9fflStó u#ye^ftg8te^6D fioSoTOSpanil"szombati számában közlött tudósítást e kép igazítja ki: „F. hó 14-kén a magyarországi dohánytermesztés tárgyában kinevezett bizottmány, mely f. évi jan. 10-n keli legfelsőbb kézirat következtében a cs. k. pénzügyminisztériumban f. hó 6-án összeült, egyelőre bezáró üléseit. Állott az báró Baumgartner cs. k. titkos tanácsos úr ő excja elnöklete alatt báró Hock osztályfőnök és Prenker lovag miniszteri tanácsos s a cs. k. dohánygyárak és beváltó hivatalok igazgatójának főnökéből, mit a pénzügyi minisztérium képviselőiből, Mayrau lovag cs. k. miniszteri tanácsosból, mint a belügyminisztérium képviselőjéből, s Havas stb. Ugyane közlésben a bizottmány tagjai közt hibásan áll Magyari László földbirtokos, Magyari Ferencz földbirtokos helyett. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, febr. 20-án.) Febr. 18. Febr. 20. Emelked. Csökk. PÁRIS, február 18. (Zárlat.) 3 petes rente 67.90 (emelk. 15 cent.) ; 41, petes rente 97.70 (emelk. 20 cent); crédit mobilier 745 (emelk. 5 frank); osztrák államvaspálya 498 (emelk. 3 frank); lombardiai vasút 543 (emelk. 1 frank). LONDON, február 18. Consolok 943/g (nem változtak). Váltóárfolyam Bécsre 13 frt 40 kr osztr.ért. Bankkimutatás. B.jegyforgalom 20.991.145 font sterling, érezpénz készlet 15.105.287 font sterling. Dunavizállás. Pesten, febr. 30. 440o*10 felül. Nemzeti köles. 77.55 77.60 — ft 5 kr — ft — kr 5% metalliques 60.30 69.50 — „20 „ — „ Bankrészvény 863.— 860.---------„ — 3 —. Hitelintézet 193.30 195.— 1 „ 70 „ — — Augsb. váltó 113.35 113____ - 35 ” London, váltó 132 35 132.---------„ - - 35 Arany 6.26 6.25 - „ - n _ 1 "o HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA ▲ Budapesti Hírlap 39. sz. Hivatalos Értesítőjéből (febr. 17). Biróilag árvereztetnek: Czegléden Ungvári Antal és Annától lefoglalt s 1850 frtra becsült a 1012. számú ház éa szőlő, árv. febr. éa mart. 28-án a czeglédi szbiróság által. — Álmosdon Kovács Györgytől lefoglalt 298. t. k. számú 5500 frtra becsült 74 holdnyi tag vallott birtoka és Székelyhidon 218, az. a. levő 1050 fitra becsült azeleje, árv. febr. éa mart. 29-én a diószegi szolgabiróság által. — Pesten Schmickl Józseftől lefoglalt türelem-utczai 64 — 13. számú 4008 portra becsült ház, árv. mart. 3 és apr. 7-én a pesti orsz. törvényszék által. — Pesten 3 korona-utczában 125—5. az. a. fekvő Blana György és Szilárd neveikre irt 100,489 frt 35 pkrra becsült házának Brana Györgyöt metö fele része árv. mart. 16 és april 21-én a pesti orsz. törvssék által.