Pesti Napló, 1860. április (11. évfolyam, 3042-3066. szám)
1860-04-13 / 3052. szám
a Regny János ufjabban 2 frt) Bessenyey Gábor 1 frt, Antal Sándor 1 frt, Vékey Ferencz 1 frt, Löderer Mihály 5 forint, Winkler János 1 forint, Stepán Antal 1 forint, Stepán József 1 forint, Rojkó Béla 1 forint, erdőbényei izraelita község 12 forint 40 krajczár, Némethy Ödön 10 frt, Szabó Mihály 2 frt, Szabó Sámuel 1 forint, Kún Dániel 2 frt, Oltaváry orvos 1 frt, Podlesznyi András 1 frt, Madgyik György 1 frt, Horvát Imre 10 frt, Deáky 1 frt, Derekassy József 1 frt, Orbán mérnök 10 frt, N. Vilmos 5 frt, Koós Károly 4 frt, Sellyey József 1 frt, Deuts József 5 forint, Fehérváry Miklós 3 forint, Püspöky Imre 2 frt, Farkas Miklós 2 frt, Petrovay Ákos 5 frt, Thuránszky Tivadar 5 frt, Nagy-Fejer Gyula 5 ft, Orosz Sándor 5 frt, Petrovay Lökös 5 frt, Pilisy László 5 frt, Cseley Gusztáv 3 frt, Kossuth Pál 5 frt, Petrovay István 5 frt, Thuránszky Mihály 5 frt, Boronkay László 5 frt, Szerviczky György 4 frt, Ghyczy József 5 frt, K. A. 5 frt, Szent-Léleky Géza fél tallér s 3 magyar huszas, Vadnay György 1 frt, Pilisy Zsigmond 2 frt, Wiczmándy Viktor 2 frt, Barkóczy Mihály 2 frt, Reviczky József 2 frt, Wass Gyula 1 frt, Komáromy József 10 frt, Komáromy István 10 forint, Molnár István 10 forint, Molnár József 5 forint, Nagy Gyula 5 forint, Pilisy Frd. 5 forint, Bujanovits Rudolf 5 forint, Vladár Kristóf 10 forint, Meczner Antal 2 forint, Matolay Viktor 2 frt, Szabó Zsigmond 1 frt, Bodnár István 10 frt, Pomikalko Károly 10 frt, Battha Pál 10 frt, Göcze Bertalan 2 frt, Szép Gedeon 1 frt, Szentmihályi Lajos 1 frt, Gálócsy Antal 1 frt, Révész György 5 frt, Milkó Alajos 2 frt, Kerekes János 4 frt, Cseley János 10 frt, Goog testvérek 20 frt, gr. Vay Károlyné 10 frt, Rozsgonyi József 2 frt, gr. Vay Tihamér 10 frt) Evva András újólag 3 frt. Tolna megyében: Zsarnay Imre ur által begyült 108 frt a. é., mely összeghez járultak: Zsarnay Lila 2 ft, Pederi 1 ft, Fagyal Gyula 1 ft, Major 1 ft, Koós Kálmán 1 ft, Koós Kálmán 1 ft, Léderer András 1 ft, Czékus Aranyhalmy Malvina 1 ft, Kék 1 ft, Zahornyánszky 1 ft, Tok 1 ft, Bárczay József 10 ft, Bárczay Albert 2 ft, Ferdinándy Bertalan 1 ft, Krajnik Ödön 1 ft, Krányik Sándor 1 ft, Szent-Léleky Gyula 5 ft, (olvashatlan nevű) 2 ft, Barkassy 1 ft, Fodor Pál 1 ft, Darvas József 2 ft, Vendégi Gábor 2 ft, Szentimrey András 2 ft, Lovász Miklós 1 ft, Liszauer Herman 1 ft, Williger Pál 1 ft, Lehóczky 1 ft, Batkyné-Vattay Erzsébet 1 ft, Ebenthaler 1 ft, Maurer 1 ft, Kohanecz 1 frt, Piszérd 1 ft, Mäanter 1 fft, Váradi Károly 1 ft, Isépy László 1 ft, Roszty József 1 ft, Jivulszky Alajos 1 ft, Lakatos Miklós 1 ft,Pongrácz Bálint 1 ft, Gedeon János 1 ft. ;a Gagy-Bátorban tartott tánczvigalom alkalmával a résztvevők által begyült 16 ft, ugyanott tartott abaujmegyei tánczvigalomban jelenvoltak által 34 frt. Törteiről Vértesy Arnold küldött összesen 43 frt a. é. Éhez járultak : Meleghegyi Józsefné szül. Vida Ágnes 10 frt, Somogyi Gy. 3 frt, névtelen 2 frt, Trefort István 3 frt, egy névtelen 2 frt, Fekete Tamás 4 frt, ifj. Vida István 1 frt, Szakáll Gyula 2 frt, Szakáll Geiza 1 frt, Rosenfeld Károly 1 frt, Kovács J. 2 frt, Luzsányi Pál 5 frt, Frecska Eliz 3 frt, Harmon Imre 2 frt, egy névtelen 2 frt. Oláh o rszágból a dudesti uradalomból Komáromy Lajos beküldött összesen 7 frtot, ehez járultak : Leitner Pál tiszttartó 2 frt, Komáromy Lajos ispán 2 frt, Áberle Antal ellenőr 2 frt, Burelli Péter mérnök 1 frt. Nyíregyházán Bodnár 1st. gyűjtése összesen 72 frt 30 fr, ehez járultak : Kralovánszky Mór 5 frt, Jármy Menyhért 1 frt, Nikelszky Mátyás 2 frt, Meskó Pál 1 frt, Moész Adolf 1 frt, Palánszky Samu 1 frt, Bodnár István 3 frt, Paris Tivadar 1 frt, Demján Soma 1 frt, Benczúr Miklós 1 frt, egy névtelen 1 frt, Riszdorfer János 2 frt, Szamueli Boruch 4 frt, Kralovánszky László 2 frt, Bartók Antal 2 frt, Samely Lajos 2 frt, Noszág János 2 frt, (olvashatlan név) 1 frt, Cynner Samu 1 frt, Farassy 1 frt, Fábry G. 1 frt, Homolay 1 frt, Matthalides G. 2 forint, Csatlós 50 kr, Takács Alajos 1 frt, Bittmann 1 frt, Péterffy Ferdinánd 2 frt, Mikutz Gida 2 frt, Lefkovics Mór 1 frt, Schwartz Mihály 30 fr, Kocsis Gusztáv 1 frt, Jármy Gida 1 frt, Groak Zsiga 1 frt, Mann Vilmos 1 frt, Juhász Kálmán 50 kr, Elefánt Mihály 1 frt, Zichermann Jakab 2 frt, Weiger Alajos 3 frt, May Adolf 2 frt, Jéger József 1 frt, Kovács Dániel 1 frt, Kőmives Károly 1 frt, Parásó János 1 frt, Andresz Károly 1 frt, Kovács Gerő 1 frt, Schmal Károly 1 frt, Tresztyénszky József 1 forint, Meskó Sámuel 1 frt, Suták Antal 1 frt, Krasznay Gábor 1 frt, Hensch Ede 1 forint, Sz. J. 1 frt, Grünfeld Ignácz 1 forint. (Folytatjuk.) NEMZETI SZÍNHÁZ. April 11 én: A szigetvári vértanuk, szomorujáték 4 felv. Jókaitól. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG. London, april 8. Angliában a húsvéti szünnapok még tartanak. A parliament pihen. Az ünnepről természetesen a lapok is kimaradtak. Ez okból tisztán a német lapok tudósításira vagyunk utalva e böngészetünkben. A porosz keresztes lap, mely minden szemetet összeseper, amit a whig kormány és Napoleon ellen elhullatnak, állítja, hogy Persigny úr nem tartja elégnek az angol minisztérium engedékenységét. Elutazása előtt, mond a nevezett lap, Napoleon követe egy diplomatiai estélyen oly jelenetet idézett elő, mint az illető körökben ember emlékezete óta nem történt. Mi volt ezen jelenet, nagy bölcsen elhallgatja a keresztes újság , csak annyit mond, hogy az angol minisztérium tagjai képezék Persigny ellen az ellenzéket. Abban is a szakítás előjelét látja az idéztükt lap, hogy a tory „Herald“ Napoleon nejéről egy botrányos czikket költött. Jele, úgymond, hogy a gyűlölség miatt az illendőségről is megfeledkeznek. A botrányok krónikája ezzel sincs kimerítve. A „Press“ azt beszéli, hogy Francziaország nemrég Holsteint és Hannovert ajánlotta Poroszországnak a Rajnáért, amit azonban Poroszország nem fogadott el. Továbbá írják a keresztes lapnak: Londonba biztos hírek érkeztek, melyek szerint az alkudozások Francziaország és a bécsi kormány közt Velencze biztosítását illetőleg közel állanak a bevégeztetéshez. Az olasz háború újra kitörésére vonatkozó jóslatok meghiúsulnak. Francziaország a közép olaszországi bekeblezésekért minden felelősséget az angol kormányra törekszik hárítani, s ígéri, hogy nem engedi Velenczét Cavour által megtámadtatni, stb. OLASZORSZÁG. A pápai átok, melynek kihirdetését a turini államtanács megtiltotta, a Florenczben megjelenő „Monitore Toscano“ és „La Nazione“ lapokban egész terjedelmében közzé van téve. Minthogy ezen kiközösítésbe azok is betudvák, kik a piemonti bekeblezési munkába bármiként befolytak, vagy ahoz hozzájárultak (gli aderenti) úgy a florenczi érsek, ki a nép választotta királyt ünnepélyesen elismerte s annak hódolt, az által szintén érintve van, a papság azonban, főleg az alsóbb rendű, e sújtó körülményt nem igen látszik szivére venni, a helyett kebeléből egy huszonhat lelkészből álló küldöttséget indított a helytartó herczeghez , mely valamennyik nevében szerkesztett felírást volt átnyújtandó, melyben a kisebb clerus a kormányt bizodalma és hódolatáról értesíti. Mint a florenczi tudósításokból kivehetni, ott az egyházi villám eddig nem hatott; a dómban a templomi szertartások az eddigi módon végeztetnek. A „La Nazione“ meg is kezdé már felvilágosító szavaival az alsóbb néposztályra hatni, állítva , hogy a polgári miveltség s felvilágosodottság mai fokán, a kiközösítés hajdani következményei nem valósulhatnak, minthogy Olaszország az általa polgárisult népekhezi viszonyából nem lép ki, és hogy az olaszok vallása, mely a katholika, és nem a római curia vallása, a keresztény népekkeli közlekedéstől nem fordul el. — A berlini keresztes lap elbeszéli, hogy Perugiában egy piemonti emissariust lógtak, kinél fontos irományoknak jutottak birtokába, melyekből kiderült volna, hogy az elfogott lázadás elkészítésére küldetett ki. A svájczi csapatok parancsnoka megígéri a fogolynak, hogy életének megkegyelmez, sőt szabadon bocsátja, ha mindent őszintén fölfedez. A kérdezett ezt meg is tette, számos és fontos fölfedezéseket tett, miknek folytán Rómában nevezetes lefoglalásokat eszközölhettek , valamint a többi, hasonló czélból kiküldöttek utait és neveit is leírva, ezek vadászatához is hozzá láthatnak. A Bolognából megérkezett gyorskocsit minden szögében átmotozták s találtak nagy érdekű papírokra , különösen Mamiani utasításait, ki az új királyságban magas állású államférfi; ezen utasítások szerint az izgatás a római államokban folyvást élesztendő. Ezen lefoglalt okmány és más adatok autografirozva a küludvarokhoz fognak elküldetni, annak bizonyitványául, miként törekszik Szardinia az egyházi államok nyugalmát folyvást zavarni, s a római kormány állását alattomos beavatkozásaival nehezitni. ” Dupasquier kormányzó ápril 4-én következő kiáltványt bocsátott Chambéry tartomány lakóihoz : „Polgártársak! Midőn H. Viktor Emánuel király a hathatós tekinteteket velünk legális módon közlé, melyek őt a tölünk való megválásra bírták, elmondá azt is, mily fájdalmasan hat szivére ezen áldozat. Savoya, ezen tartomány iránt, mely családja nevét dicsővé tette, megLegújabb keleti hírek szerint Khan Dahadur khánt kötél általi halálra ítélték. Több lázadó sipahi, nem remélve kegyelmet, öngyilkos módon végezé életét. A főkormányzó Indiában az Oudei király ékszereit visszaadatni rendelte. A ryotok alsó Bengáliában erőszakoskodásokat követtek el s féltik az indigo aratást. A kormányzó-helyettes kiáltványt bocsáta ki, mitől jót várnak. Febr. 23-áig terjedő jávai hírek szerint a bonni koronaékszerek az arra megbízott biztosoknak átadattak. Boni új király szerződést köt közelebb a hollandi kormánynyal. Febr. 22-kén „Imperieuse“ gőzös-fregat nagy hadi készlettel Hongkongból Shangaiba ment. Ringpoban azt beszélték, a francziák Chusánt szállják meg. A pekingi hírlap szerint Kweliang, főállamtitkár és az Elginnel folytatott alkudozások alkalmával császári biztos, beadata lemondását, de nem fogadták el. Most 73 éves. A chinaiak a tiencsini erődöket erősítik, ágyukkal rakják meg. A pekingi udvar nagyon aggódik a szövetségesek készülődése miatt. Japánban még most sincsenek rendben a dolgok. A brit követ, Alcock egyik szolgáját Yeddában megölték. FRANCZIAORSZÁG. Érintve volt már röviden, hogy a „Moniteur“ egymásután közli a császárhoz intézett savoyai feliratokat az aláírók neveivel együtt. Chambéry községtanácsa egyhangú határozat folytán hivatalosan kijelenti, hogy Savoya a Francziaországgal való egyesülésen és a küldötteknek a császári felségek által tett fogadtatásán rendkívül örvend, különösen pedig Chambéry, ezen túlnyomólag franczia város azért végtelenül hálás. Annecy községtanácsa erősíti, hogy ezentúl minden savoyára épen oly jó franczia lesz, mint Berthollet, I. Napóleon császár barátja, aki savoyai születés volt. Thonon községtanácsa (Faucigny) köszöni Viktor Emánuel királynak, hogy ha már a hatszázados köteléket csakugyan szét kellett tépni, ő felsége Savoyát Francziaországnak nem pedig Svájcznak engedte át. Mert Chablais lakói a Svájczhoz csatoltatást valódi érdekeikkel ellenkezőnek kénytelenek tekinteni. Miután azonban Svájcz mindemellett fondorkodik és nyugtalanságokat csinál, tehát kéretik a császár, vegye Savoyát birtokába minél előbb , hogy a franczia zászló árnyékában nyugtot és békét lehessen találni. Ezután következnek Albertville, Faverges, la Roche (Faucigny) városok és négy falu községtanácsainak feliratai. Valamennyi túlboldognak érzi magát oly nemzettel egyesülhetni, mely irigység és bámulat tárgya minden népeknek. Párisban úgy látszik általános azon nézet, hogy Francziaországnak a conferentiával nincs komoly szándéka. Azt mondják, a császári kormány arra fog utalni, hogy az alkudozások jelen stádiumában előbb be kell várni a szárd parliament határozatát, ezt meg fogja előzni az általános szavaztatás, azután meglehet egy kis zavargás fog következni; ezután jőni fog a tononi tizenkét községtanácsos sürgető kivonatára Chablais-nak és Faucignynak katonai megszállása, amit aztán majd olyan a milyen kiegyezkedés fog befejezni a kikerülhetlen tényt illetőleg. — Az algíri püspök a pápa világi hatalmáról kimerítő értekezést adott ki. — Roland közoktatási miniszter egy körlevelet készít, melyben a lelki és világi hatalom közti határok módját és természetét fejtegeti. Az id. Dup in ugyanezen tárgyról egy értekezést akar kiadni, melyben a kánoni jognak alapelveit, a polgári hatósághoz való viszonyaiban állapítja meg, tartja azon tisztelete és hajlama érzelmeit, mikre az nyolcz évszázadon át hűsége és ragaszkodása által magát méltóvá tudta tenni. Egy gondolat mégis enyhíti a fájdalom keserűségét, az t. i., hogy hazánk egyesítése Francziaországgal annak jólétét és szerencséjét minden időre biztosítja, melyet a király nemeslelkű szövetségesének, III. Napóleon császárnak ajánl. De azért mégis had hallassa szavát az ország; mindkét felség kívánja ezt, s határzott akaratunk, hogy ezen akaratnyilvánítás teljes szabadságban történjék. Midőn én e körülmények közt a rámbizott kényes küldetést elvállalom, mely — habár átmeneti, azért mégis erőmet múlja, csak édes hazám iránti ragaszkodásomnak engedek. Számitok eljárásomban minden hatóság közreműködésére, valamint a népesség jó értelmére. — Polgártársak! Míg elkövetkeznék az ünnepélyes pillanat, melyben — később meghatározandó módon :— kivánatainkat tudatandjuk, gyülekezzünk össze s ha ezen nap eljövendett, a haza iránti szeretetben egyesülve mindnyájan nyugalom és határozottsággal fogunk sorsunk elé menni.“ Chambéry tartomány néphangulatáról írják a rajnai lapnak, hogy bármiként erősödjenek is a tartomány ezen részében a bekeblezéssel megelégedni, azért a hangulatot mégis nyomottnak, majdnem komornak mondhatni, mi egyébiránt nem is csoda, bizonytalan, ismeretlen a jövendő, búcsút vesznek az ezredéves történettől, hogy egyéniségből a departementákban egy számmá törpüljön a tartomány és végre istenhozzádot mondanak a jól rendezett szabadságnak, melyet szerettek, hogy más valamit fogadjanak el helyette, mely épen ellenkezőjéhez látszik hasonlítani. A kastélyon mind a két tricolor leng, ha majd az egyik eltűnik, sok savoyai szív, mely az annexiót kívánta, fájdalmasan fog majd utána dobogni. A 80-ik számú franczia gyalogezred vitézei úgy lépdelnek a város utczáin, mintha száz esztendőn át lettek volna itt szállásolva, s a városnak már is borzasztó franczia provincziális jelleme van. A nemzetőrség ezredese tudatja, hogy a városon átvonuló 80-ik franczia ezred szíves volt a város nevezetesebb őrállomásait szolgálattal ellátni, miáltal a nemzetőrség kötelességteljesítésén nagyot könnyített. — B 11 a u 11 franczia belügyminiszter folytonos távirati közlekedésben van az itteni hatóságokkal, sőt magánosakkal is, kik a pártok élén állnak, valamint a lapok szerkesztőivel. Sürgönyeinek némelyeit trombita harsogtatása mellett függesztik a házszögletekre, s ha ilyenkor a nép összecsoportosul, úgy a beavatottak némely arczokra mutatnak, kik két hónap óta nagy mennyiségben jelentek itt meg, és kik bizonyos oly egyénekhez tartoznak, kiket ha megbántani nem akarunk, semmi kifejező nevezettel sem illethetünk; ezek Pietri úr hadcsapatába tartozó egyéniségek, ki itt sokszor megjelenik. A keresztes lap a „Wormser Z.“ után említi azt is, hogy e hegyi nép hegyei és völgyeitől igen, de hajdana szabadságától megválni nem tudva, Amerikába vándorolni kezd, uj hazát keresendő az elvesztett helyett, melyben eszméjéhez ragaszkodnia, meggyőződése szerint élnie, érzülete szerint cselekedni és szólnia lehet. Jó lesz mégis, ha e közlés hitelességéért a kezességet az idézett német kollegákra hagyjuk. A „Festi Napló“ magán társürgönyei. Róma, ápril 11. Lamoridére a pápai csapatokhoz napiparancsot bocsátott ki, melyben kifejezi, hogy engedve a pápa és a katholikusok hívásának, kardját ismét felveve. A kereszténység a civilisatio élete. A forradalom ép úgy fenyegeti ma Európát, mint hajdan az islam. A pápa ügyében a polgárisodás a szabadság ügye van veszélyezve. A katonák bízzanak a rájuk bízott dolog eredményében. (Cor. B.) Berlin, april ll. A „Kreuzzeitung“ jelenti, hogy jól értesült körökben reményük , miszerint a fenyegetett Svájcra vonatkozólag Poroszország, Anglia és Ausztria közt egyesség jön létre. Ugyanazt nem állíthatja Oroszországról. TÁVIRATI JELENTÉSEK. Turin, ápril 8. Nápolyból 7-dikén küldött sürgönyök szerint a fölkelés Szicziliában még folyvást tart s a kormány újabb hadakat küldött oda. Turin, april 9. Uj minisztériumot állítanak a kereskedelem és földmivelés számára. — Dorsi Tamás ügyvéd és követ miniszterré neveztetett ki tárcza nélkül. — Qua giatlonok korelnök temetése alkalmával Garibaldi beszédet mondott a néphez. — A szárd kabinet jegyzéket küldött Rómába , abban, mint mondják, a Romagnába való fegyenczek, úgyszintén az oda való katonák kiadását kívánja. — A Genuában megjelenő, „11 C a 11 o 1 i c o“ czimü lapot lefoglalták s felelős kiadóját elfogták. — A helybeli kormányzó, mint mondják, beadta elbocsáttatását. — Hírük, hogy Napoleon ha Nizzába érkezett. Genf, april 9. Laity császári biztosképen beutazza Savoya semlegesített tartományait. Tegnap Bonnevilleben igen hidegen fogadták. Ma Sallancheba ment, s innen Thiononba megy. — A császárt s császárnét nyárra Nizzába várják. — Nizzában april 15-dikén, Chambéryben 22-dikén lesz a szavazás. Milano, april 10. A Bazain-hadosztály, melynek főhadiszállása eddigelé Pávia, a párisi helyőrség egy részét fogja képezni. Kopenhága, april 10. Kaufmann alezredes, a kieli egyetem gondnoka, katonai meghatalmazottá neveztetett ki a német szövetséghez; helyére Reven 11 on Artur lép. Stambul , april 10. A Brabantig tegnap megérkezett s a szultán a top-dánéban fogadta. A herczeg ma sir Henry Bulwer angol követet látogatta meg. ESTI POSTA. ♦ Pest, apr. 12. A „Times“ írja. Svájcz még mindig azon nyugtalan állapotban érzi magát, melybe egy 600,000 főnyi seregnek határainál hirtelen megjelenése helyezé. Mert a dolog igy áll valóban. A franczia császárság összes hadereje felső Savoya elfoglalásával nem csak a határokon áll, hanem egyenesen nyílt és fedezetlen határain áll Svájcznak. Az ez által okozott aggodalmat aligha csökkenti Napóleon császár nemeslelkű ígérete, hogy Chablais és Faucigny érdekeit biztosítja, s az egész dolog annyira élesen külön van választva Nizza és az Alpok franczia lejtőinek bekeblezésétől, hogy a szárazföldi hatalmak igen jól tevék, ha külön tárgyalás tárgyává tevék. A savoyai kérdés egészen oly véget ért, minőt mindig jósolunk, de a svájczi kérdés még itt van. Prof. de la Rive Londonba jött, erősen szivére kötendő azt kormányunknak; köriratok intéztetnek a nagyhatalmakhoz, s a vitéz svájcziak azon következetességgel, melyen bámulnunk s egyszersmind nevetnünk kell, Genfbe küldik a köztársaság seregeit. Ideje megfontolnunk, mi különös érdeke van Angliának e dologban, mely közelebb Európa — akár az egyes kormányok, akár egy congressus — figyelmét igénybe veendi. Ezek után a Times Svájcz jogait kimutatván, ekép folytatja : Szardinia minden lehető kötelezettség által le van kötve, hogy Savoya semleges részeit el nem idegenítheti. Francziaország köteles ezen tartományok semlegességét tiszteletben tartani, s Európa azon hatalmai, melyek 1815-ben Bécsben egybegyűltek s ott közjogi törvényeket hoztak, kötelesek ezen törvények tiszteletét fentartani. Elméletig és történelmileg semmi sem lehet világosabb, gyakorlatilag mindazáltal ezen közjog megsértésének mindeddig csak tiltakozás volt az eredménye, melylyel senki sem törődött, s Európanem szövetkezett, büntetni a hatalmas törvényszegőt. Ha Svájcz felhívja Európát, hogy Európa közjogának szerezzen érvényt, csak azt felelhetni neki, hogy az eddig nem volt szokásban. Mindenki megfoghatja, mi fontos Svíjczra nézve, hogy semlegessége ne vonassák kétségbe, s hogy ne szenvedjenek megrövidítést azon mérsékelt segédeszközök se, melyekkel semlegessége fenntartása végett rendelkezik. Kis területe nagy természetes erősség, melynek mindenki sietne birtokába jutni, aki Európa azon részében háborút folytatott. Svájcz magaslatairól Francziaország minden időben fenyegetheti Ausztriát, Német és Olaszországot s három nagy sereget azon kényszerűségbe hozhat, hogy bizonyos megveretéstől kellene folyvást tartania. Ugyanazon hegyekről, ha Németország egyesült hatalmainak birtokában volnának, Olasz- és Francziaország kis terei zsákmányul kínálkoznának, s tudjuk, hogy azon oldalról Páris többször fenyegetve, sőt egyszer el is volt foglalva. Egy európai háború esetére előbb is Svájczra rohannának, azt elfoglalni. Svájcz tehát méltán tart attól, hogy ha általánosan elismert törvény által minden megtámadás ellen biztosítva nincs fejedelemsége, az a sorsa lehet, hogy a hadi koczka fordulata szerint egyik urat a másik után vonja nyakára. Soha sem lesz ugyan Svájcz függetlenségének eléggé szent és kötelező jelleme, mihelyt valamely hatalom elég erősnek érzi magát azt büntetlen megsérteni. 1815 ben szintoly kevés tartózkodással megszállották Svájczot, mint azelőtt Napóleon , ami mellett természetesen nem mulasztották el ünnepélyes nyilatkozatban kifejteni az okokat, melyeknél fogva az érintett eljárás szükségessé vált. Ily okok mindig lesznek, ha megvan a hatalom, azoknak nyomatékot adni, s ezért nagy fontosságú dolog, hogy Svájcz mint semleges hatalomnak erős határai legyenek, s hogy képes legyen területe megsértésének megkezdését megnehezíteni s jogtalan cselekménynyé tenni. Miután Svájcz Francziaországnak nyitva áll s a genfi tó franczia tóvá lett, mert azzá lesz, ha Chablais Francziaország egy részét teszi, s oda van semlegessége. Minden háborúban, melyet Francziaország Németországgal folytat, Svájcz előrenyomuló bástya lészen azon ország ellen, melyet Francziaország meg akar támadni. Azt lehetne hinni, hogy e fontos tekintet miatt elfeledhetné Ausztria gyűlölségét Szardinia ellen. Bajorország és Würtemberg is tarthatnának tőle, hogy erős és nyugtalan hatalom tőszomszédságába találnak jutni. A német állam egész testülete ily nyugtalanságot érezhet, s a távolabb fekvő Poroszország, amidőn a szárazföldi hatalmak közöl egyedül tiltakozik Svájcz semlegessége mellett, egész Németország vezéréül és közlönyéül teszi azt. Németország közös érdekében van megtámadva, de sokkal távolabbi a veszély, hogysem Anglia beavatkozására szükség volna. Kétségbe vonjuk, hogy a svájczi határok erős voltának fenntartásában közeli érdekünk volna, de Németországunk érdeke kétségtelenül magával hozza, hogy szorosan összetartson s háborúra készüljön, mely emberi számítás szerint nem tartozik a lehetlenségek közé. Chablais és Faucigny elfoglalása Németországra nézve sokkal fontosb ügy, mint Nizza és a saját képein Savoya átengedése. Azon két tartomány nem Piemonté, se nem Svájczé, hanem egész Európáé. Ha azokat franczia csapatokkal szállják meg, a nagy európai tulajdon szentsége van megsértve. Ha Svájcznak sikerül congressust hozni létre, Russell lord késznek nyilatkozott abban részt venni s a franczia császár is ráállana. De ha arról lenne szó, hogy a mi az összes európai hatalmak dolga, — Anglia legyen az előharczos , az ilyen quixotteriát nem szentesítené az angol nép józan esze. — Turinból ápril 7-től jelentik, hogy a kormány ott el volt készülve arra, hogy az ellenzék Savoya és Nizza bekeblezési kérdését interpellációkra fogja felhasználni; sőt — mint a rajnai lap tudósítója hiszi, ezt maga gr. Cavour, mint az illendőség tényét, helyesli is, nehogy az tűnjék ki, mintha az elválandó tartományokat sajnálkozás nélkül engedik át. Azonban a hevesség, melylyel az ellenzék s különösen Garibaldi tb. ezen ügyet szőnyegre hozta, a miniszterelnöknek legkevésbbé sem tetszhetett. Garibaldi t. i. az april 6-dikai kamraülésben felkelt, s Cavour grófot Nizza tárgyában interpellálni akarta, azonban a miniszter úr az interpellatiót mellőzendőnek vélte, minthogy a ház még nem alakult meg; ez több képviselő hozzászólását következteté, mivől az „Opinione“ apr. 7-iki száma így ír: „A miniszterelnök a terembe lép egy választás fölötti discussio alatt. „Garibaldi : Szót kérek. Kérem a kamrát, engedne nekem pár pillanatot egy interpellatio megtételére, melyet a legnagyobb fontosságú kérdésben a miniszterelnökhöz akarok intézni.