Pesti Napló, 1860. április (11. évfolyam, 3042-3066. szám)

1860-04-20 / 3058. szám

93-3058. 11-ik évffolyam Szerkesztési iroda : Váczi utéza 12-ik szám l-ső emelet. E lap szellemi részét, illető minden köz- Kiadóhllivatal • remény a szerkesztőséghez intézendő. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. 1860. Péntek, ápr. 20. Előfizetési föltételek : PESTEN, házhoz hordva, fi Félévre ... . 10 frt 50 kr. a. ért. Evneevedre ■. . 5 frt 25 kr. a. ért. Evneevedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. HirdoémányoL- J" , 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij frueuvenveH uija 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. ___________________________BÉCSI BÖRZE april 18-én, 1800.___________________________ PARIS, apr. 18. (Zárlat.) 3 percentes rente 69.95 (csökk. 10 cent.); 40 perc. rente 96.10 (csökk. 15 cent.); eredit mobilier 783 (nem változott.); osztrák államvaspálya 523 (csökk. 2 frank); lombardiai vasút 542 (emelk. 1 frank.) A hangulat meglehetős rész a Szicziliát illető hírek miatt. LONDON, apr. 18. Consolok 94% (emelk. 1/1). , Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár ár ár ár ár ár ár 5%-os osztrák értékben .... 100 frt 64 75 65. Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 185 60185.80 A n. bank sors. 5% . •• . 100 ft a. é. 87.50 87 75 Waldstein . ......................20 ft pp. 26 50 27. — 57,-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 79 — 79.20 Alsó-ausztriai esc. bank pengő .. . 500 frt 560.—561 — A gallicziai föld. hitelintéz. 4%,70-63 100 ft pp. 84.— 84.50 Keglevich ..................................10 ft pp. ; 16.25 16.75 57.-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 95 - 95.50 Éjszaki vaspálya pengők. . . MCO frt88--1990-- Elsőbbségi kötvények. Váltók (devisek). 57.-os metalliques.......................100 frt 39.10 69 25 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 277. 911278.— J HZromKAnnr.ro 4V.7.-OS- „ . ... 100 frt 61.— 61 25 Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt 1 8570 os befiz.) 182.50\182.75 AHamvasp............................ 500 frank 137.50 138.— , £ ' csöp, 1 184-di'-i sorsolással . . . 100 frt 345.— 350 Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . .123—126 — Lombard-velenczei........................ 500 frank 137 — 137.50 Amsterdam 100 h°ll. frt (86 ft 52 fr 0. é.) 3 /„ —■ • 1839-diki ........................100 frt lgj 50 123. — Lombard közp. olasz 200 frt osztr. becs. 80 frt Duna-gőzhajózási társulat . . . 100 ft pp. 94.— 94. 50 Augsburg 100 d. német frt (35 ft 90*/a kr) d /, „ ■ 114.©o 1854-dikl „ .......................100 frt 94.40 94.60 (407„ befizetés)....................................156 -156 50 Osztrák Lloyd............................. 100 ft pp. 91 50 92 - Delfr ^ 1 ” Comp-rentnapirok 42 aus/.tria lira . . . . 15.501 15.75 Pozsony n.-szombati I-or kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.— М . , M. frankfurt 100 d ném frt v85 ft 90 /, kr) 3 „ 11“■ . Pozs.n-szombati Il-szor kibocsátott 200 ft pp. 55.- 60.- Sorsjegyek: Hamburg 100 márk-banko frt(75 ft,85 kr) 2 /JB “--101 25 földtehermentesitestek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 438 — 440. A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é.ill.—101.25 pf^i'no'^ í10° VfiAín% l* ”11!! 10 57-os als. ausztria............................100 frt 91. 92.— Osztrák Lloyd-tásulat Triesztben 600 ft pp. 200 — 205. Dunagőzhajóz. társ. dbja . . . 100 ft pp. 100.75 kl.— páns 1°° frank (1° ft 50 kr osztrák ért.) 3 /. n . 153. 0 57^-os magyarországi .... 100 frt 12.75 73 25 Budapesti lánczhid........................ 500 ft pp.850.— 355 Trieszti államkölcsön db. . . 100 ft pp. 118119.— Pénznemek. 57108 bánsági, horvát és szláv. . 100 frt 71 60 72 — Budai városközség db .... 40 ft a. .. 87.75 38.25 Császári arany . ........................................ 6.34 6.84 57-69 erdélyi............................. 100 frt 68.75 69 — Zálog-tevek. Eszterházy...................................40 ft pp. 82.50 83.50 Keczes arany .................................... • 6.34 6.34 57%-os sorsiitási záradékkal 1867 re 100 frt —.— Salm..............................................40 ft pp. 38.25 38.75 Korona........................................................... 18 34 18.34 Velenczei kölcsön 1859 570. . . 100 frt 79.75 80 — A n. bank 6 év. 570-os . • • • 100 ft pp. 100.—1101.— Pálffy . . . . • • , • ■ 40 ft pp. 36 25 36.75 Napoleonsd’or .. . . . . . 10.70 — —. . . - „ 10 év. 570-°s .... 100 ft pp. 96 50 97.— Clary..............................................40 ft pp. 87 25 37.75 Orosz imperiale................................................ 10 98.— Részvények. n n n Borsodh. 570 .... 100 ft pp. 91 50 92.— St. Genois.........................................40 ft pp. 37.— 37.50 Ezüst 100 ftért.............................................. 13262, 3262 Nemzeti bank (ex div.) ...... 859 —1860. „ „ „ 12 hó 57„........................100 ft pp. 100.— —Windischgätz ...............................20 ft pp. 22 60 13 — A nemzeti kölcsön papir szelvényei . . . 32'/,70132'/,°/0 Az ár viz. POLGÁR , april 14. A vizdagály nálunk már e hó 7-kén oly magasra emelkedett, hogy a töltések magasságából 10—16"-nyinél több kinn nem volt, jóllehet a társulat felügyelői és cs kir. főszolgabíró ur erélyesen igyekeztek a töltések megmenthetésén a szükségelt helyekeni emelések s erősítések által, de híjában, a töltések aljai T.-Keszi körül eláztak s helyenként sülyedni kezdének, s nem lévén a társulatnak czélszerü szerszáma s elegendő előkészülete, hogy a dolgosok valamit tehessenek. Targonczákból szedék ki a kereket, s fél lábszárat érő sárból, vizből ezen hordák két-két emberével az elázott sártömeget a töltésekre; még ily körülmények közt is a töltések állottak, mert Isten szélcsenddel áldá meg, s a Tisza apadni kezde, de folyó hó 10-kén este egy középszerű szél kerekedvén 11-én egész nap ingatá a még mérsékelt vizhullámokat, de éjjelre a szél erősebbé lévén, a habot kezdé áthányni a töltés tetején ; — minthogy pedig a dolgosok nagy része alföldi volt, kik olyat soha nem láttak, megrémülének, a dolgozást megtagadák, sőt szökdösni kezdének. — 12 én reggelre a töltések több helyen elmosattak, hogy teteje 1' szélességet már meg nem haladt s a szűnni nem akaró szél a hullámokat folyvást hányván rajta keresztül, a fenyegető bizonyos veszedelem elől munkások és felügyelők d. e. 8 órakor széjjeloszlottak s a töltés Isten oltalmára maradt. A vidék a következő veszedelemre figyelmeztetvén, lehet képzelni a rémület. A még eddig eke által nem hasogatott földek a vízmentesnek vélt réteken nagy erővel felszántalak s már két évig javíttattak minden haszon nélkül, s ez évre bevettetvén, csalfa szép reménynyel kecsegtetők a már már belefáradt míveseket, s ime a hit mindezeket halomra dönté. Aggódva is titkolunk jószágaink szabaditására, és ime ismét remélni kezdőnk , d. u. 4 óra s viz még nem érkező, 8 óra s a töltés áll, de végre is a végzetteljes óra megérkezék,s estve 10 órakor a T.-Keszi átellenébe a töltés mintegy 2° nyire elszakadt s 13-án reggelre 40“ szélesség formán törvén útját dühöngve bontja el szemeink láttára verejtékkel kiállított szép vetéseinket, s szorítjaki jószágainkat s töri szélesbre útját. — Az is igaz, hogy ha az ember végig nézett a töltések erőszakolt munkásai között, csak egy becsületes, föld hordó so togját is alig látható, minden csak kínlódás, pár rész gyenge csónak és egy ladik, de ez is 12 én reggelre mind elült, és egyéb semmi, de semmi. — Most már nincsen egyéb hátra — mert már úgy is elpusztulunk, — mint az, hogy a t. társulat alaposan karolja fel hivatását. — Emeljék fel hát a töltés magasságát még 5'-al, szélesítsek meg 2 öllel s párkánynyal, — mert nem kell téveszteni, hogy túl a Tiszán is szabályozni kell, — s jót állok, soha sem kell többé a kitörhetést rettegniök, — de még ekkor is szélelleni elég előkészület és felügyelet legyen.......... Egy gazdatiszt. Ugyanazon hazánkfia, ki tegnapi számunkban a veszélyt leírta, ezen észrevételeket csatolja előadásihoz. 1855-től ennél nevezetesebb áradásunk nem volt. Ennek s a közbeneső apróbbaknak egmptomaiból, minden tüzetes tanulmányozás nélkül tapasztaljuk, hogy az átmetszések, az áradások eddigi stagnáns természetét máris eléggé megtörték, bár a tervezett átmetszésekből még sok hiányzik. De azt sem lehet észre nem vennünk, hogy midőn nagy hókészletek fönn hirtelen olvadnak , bizonyos aránytalanság mutatkozik az áradás és apadás ideje között, azaz : míg van eset, hogy a Tisza 24 óra alatt 3 sőt 4 lábnyit is árad, alig van eset, hogy ugyanannyi idő alatt, annyit apadt volna. Sok magyarázat megállhat itt, de ezeket mellőzve, általános eredményként az áll előttünk, hogy a Tiszánál a receptivitás, a bevétel, a befolyás még nagyobb mint a kiadás vagy kiömlés álébról. S e tapasztalat, bár hydraulai ügyességet nem igénylek, az én egyszerű parlagi logikámat egyrészt a hegyi vízfogók eszméjéhez vezeti vissza, melyet Henrik Károly központi főmérnök úr már egy alkalommal megpendített; másrészről pedig a canalisaticra s ennek nagybani alkalmazására, az átmetszésekre, ezeknek, főleg pedig alant szaporítására s talán a hol lehet, az ártér tágítására is. Mert míg fölülről több víz jöhet a mederbe, mint alulról kimehet, addig nem tudjuk, melyik erszény lesz képes a Tiszának elég magas és elég erős gátat csináltatni. Annyi az eddigi tapasztalatok nyomán cáfolhatatlanul áll, hogy a töltéseknek, a forradalom után megkezdett reductioja helytelen. A jelen áradással — pedig a borsodi oldal még szabad! — az egész tokaj-füredi, mintegy 12 — 13 mfldnyi vonalon, az egyetlen Széchenyi gát az, — a dob-polgári határban, mely valamennyire biztos; s még ez is csak úgy, hogy már rengeteg erdő övezi s veszélyesebb helyei, a szó szoros értelmében rézsével ki vannak békélve. A többi vonal, ha csak annyi viz ömlik a Kárpátokból, mennyire a töltés kalkulálva van, szélcsendben talán megállja; de ha vihar kél s talán épen akkor, midőn a mi kiszámított niveaunkat az ömlő víztömeg nem igen respectálja, nincs emberi erő, mely azokat megmentse ! Az eredeti tervhez, melyet a halhatatlan Széchenyi Palleocapával megállapított egykor, vissza kell térnünk ; már egy fél lépést úgy is tettünk már e felé, 1855 után, miért ne tennék hát meg az egészet ? Sőt még e magasság és tömörség is csak akkor lesz — úgy gyaníthatni — biztos, Jakab csöndes álmát alkalmasint akkor alhatjuk megette, ha hátul a keresztülázás és elmozdulás ellen, patkával biztosítanak a gátak, a víz felől pedig rőzsével pánczéloztattak meg utolsó talpalatig, legalább azon időre, mig a fűzesek felnőnek. így áll ma a dolog, ha annak úgy a mint áll, minden önámitás nélkül szemébe nézünk; s ez, annyi százezrek után nem nagy vigasztalásba már eddig is busácon fizeti) no^gy&r»«ígra. 2g v L« «. sorsukra hagynák, ha az ár elpusztítaná, ha bennük millióinkat elsöpörné, ha a régi küszködt mocsarak rengetegeit megújulni látnák : ez vigasztalóbb volna ezély lelkeknek, kik a szabályozás eszméjét fölfogták, megértették, kik valósításáért már annyit áldoztak : lehitetlen! Kitartás érlelhet csak szépet, nagyot és dicsőt; azért a veszély, mely gátainkat olykor sújtja, ne keltse föl bennünk a kis lelkek kételyét s cseggetegségét, ne szegje hitelét magának az ügynek és eszmének. Azért, hogy bajjal megy, főleg kezdetben valami, ebből nem az következik, hogy lehetetlen, hanem inkább az, hogy még nem találtuk el bökkenőjét. A kitartás fölfedezi majd ezt is, s mert a kitartásnak oly hatalmát, annyi csodaműveit látom az életben, s bámulom az emberiség történetében, nem kétlem, hogy ha nem volt még biztos gátunk, lesz! Ennek föltételét a montechristoi kalandos gróf így fejezte ki a német fordítás szerint: Nur harren Und warten! Eperjessy Ferencz. *) meg Ezen vonal Zsolcza mellett, Miskolcitól 67/106 mértföldnyire ágazik ki a miskolcz-debreczeni vonalból, 8 ezen ponttól számítva a kassai vaspálya udvarig 10,95 (csaknem 11) mértföld hoszúságú. Az építési területviszonyok kedvezők ; igen kevés huján 10 mértföld (9.91) a nevezett vasútból egyenes vonalakat képez, s csak (1.04) mf. a kanyarodás. Az alsó építés munkáit még a múlt évben bevégeztettek. A felső építés munkálataihoz 1859 ben úgyszólván csak az előkészületek tétettek meg. A miskolcz-kassai vonalon négy állomás van: Szikszó, Forró Encs, Hidas-Németi és Kassa. A munkálatok befejezése s e vonal megnyitása még e nyáron fog történni. Tiszai vasút. A társaság üzletbeli kiadásai a múlt év végén 1,131,865 frt 32 krra mentek, mit a nyers bevételből levonván, a jövedelemfölösleg 1,209,551 frt 84 krt tesz. Ezen költségeket, melyekből egy mértföldre 19,398 ft 66 kr esik, mig 1858-ban 20,886 frt 96 kr esett, a bevételi számból levonván, ennek 481 f3 (48.3) percentjét teszik, mig tavaly közel 50% (50.4) percentjét tevék. A kiadások ezek : általános igazgatás 77,740 frt 91 kr; vasút-üzleti igazgatás 211,028 frt 26 kr; szállítási szolgálat 528,911 frt 5 kr; a vasút fenntartása 185,712 frt 54 kr; a vasúti szerek és épületek fenntartása 128,472 frt 56 kr. A három első rovat meggazdálkodást mutat, míg az utóbbi három rovatból a költségek szaporodását látjuk. Magoknak az utaknak fenntartása az egész közlekedés alatti vonalakon mértföldenként 3160 frt 52 krba került, mig 1858-ban 2682 ft 75 krba. A kiadás e részben való többülése onnan eredt, mivel tavaly tavaszszal és nyáron a háború miatt igen érezhetővé lett a munkás kezekben való szükség, s e miatt a napszámbér nem kevéssel emelkedett. Végül érdekesnek tartjuk kiemelni azt, amit e jelentésben a nemsokára megnyitandó**)miskolcz-kassai vonalra nézve olvasunk. — Ezen vonalnak tulajdonképeni fölépítése 1859 ben, julius 4-ikén kezdetett *) Köszönet e becses sorokért, és tisztelet azon józan és emelkedettebb gondolkodásért, mely a pillanatnyi veszélyek, és bár súlyos károk perczeiben sem veszti el hitét a nagyobb résznek és a századok múlva jövő nemzedéknek háláját megnyerendő vállalatokban. — Örömmel látjuk e czikkben legalább újra megpendítve a víz felső megyéin eszközlendő elvezetések eszméjét. Ezt nemcsak a Tiszára nézve találták üdvösnek, hanem a franczia folyók szabályzásában is fontos szerepet játszik. — Vajha ez ügy nálunk bővebb megvitatás és czélszerű intézkedés tárgyává lenne ! S z e rk. **)Lásd alább közlekedési rovatunkban a helyreigazítást. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági búza(82—84 fontos) 4 frt 50 kr — 5 frt kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 50 kr — 5 ft — kr; tiszai uj (80 -85) 4 ft 20 kr — 5 ft 20 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 40 kr — 4 ft 60 kr; uj (83—84) 4 frt 70 kr — 5 frt 40 kr; fehérmegyei ó (82—84) 4 frt 50 kr — 5 ft — kr; fehérm. uj (83 — 84) 4 ft 60 kr — 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77 —79) 2 ft 60 kr—2 frt 80 KI IV/05 (70—71) a r.* or. kr — 2 frt 75 kr; u) (tt —78) 2 ft 80 kr - 2 frt 90 kr; uj árpa (70 -72) 2 ft 45 kr — 2 ft 65 kr; uj zab (46—48) 1 frt 55 kr — 1 ft 60 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr—3 ft—kr; uj 2 ft 65 kr — 2 ft 75 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 5 frt 75 kr — 6 frt — kr. Mind bécsi mérönkint és osztrák becsben. POZSONY, april 17. (Hetivásár.) A mai hetivásárra behoztak 7267 mérő búzát, ára ausztr. mérőnként 410 -530 ujkr; 591 mérő rozsot 270—330 ujkr; 1679 mérő árpát 220—280 ujkr; 236 mérő zabot 165 —200 ujkr; 440 mérő tengerit 265—280 ujkr. — Az árak a múltbeliek. A rozsnak élénkebb vására, árai jobbak. Csehországra kissé keresik a búzát és rozsot, de olcsón. SZISZEK, ápr. 15. A múlt héten elkelt 4000 mérő tiszai tengeri májusi kötésre 3 frt 20 krjával, ezenkívül többnyire fogyasztásra ezen gabonák keltek el: mintegy 2000 mérő marosi ó-búza (84—85 font) 520 — 530 kr; Krajnába: 1000 mérő háromnegyedes legszebb búza 4 frt; mintegy 1000 mérő kétszeres (sulyosb) 380 kr ; mintegy 5000 m; uj bánsági tengeri 340—344 ujkr. Mintegy 800 mérő legszebb árpa 255 krajczár; 5000 mérő pancsovai zab 158—160 krajczár. A régi tengeri el van hanyagolva. A kisebb üzletben csak a bejegyzett árak: 80-85 fontos búza 470—535 krajezár; háromnegyedes 490 krajezár; kétszeres 340-380 kr; bánsági- tengeri 340—345 kr; bosnyák 330—335 kr ; bánsági új 340 — 344 kr; köles 230—265 kr; árpa 240—265 kr, zab 160—170 kr. — A vizek nagyok s az alsóbb földekre kiöntötték. Vizi vitelbér Károly városba 10 kr, tengelyen a szállítás Steinbrlckbe 50—53 kr. mérőjétől. PRÁGA , april. 17. Hetivásári árak : Búza 76 — 86 font 550—653 ujkr; rozs 76 —82 font 3 frt 80 kr— 4 frt 30 ujkr; árpa 66—73 font 3 frt 40—92 ujkr; zab 44-49 font 2 frt 37 — 54 ujkr. A középárak búza 6 frt 8% kr; rozs 4 frt 10% kr; árpa 3 frt 69 kr; zab 2 forint 44 V2 kr. E középárak a múltbeliekkel hasonlittatván össze, az árpa emelkedett, a többi csökkent, kivéve a zabot, mely nem változott. — Az ausztriai államvaspálya-társaság a nera-völfyivaskántortelepet újra szervezi és tökélyesbített emenetéket állít fel ott. A rézbányászatra nézve is új kísérleteket tétez a társaság, s a szászkai bányák rézbeli terményét 2500 mázsára lehet becsülni, a vasbelit pedig 80,000 mázsára, melyek kereskedelmi értéke 400,000 írtra tehető évenként. (Temesv. Ztg.) PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, april 19-kén.) April 18. April 19. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 79.— 79.30 —ft 30kr — ft — kr 5°/0 metalliques 69.10 69.25 — „ 15 „ — „ — „ Bankrészvény 860 — 860.— — „ — „ — „ — „ Hitelintézet 185.70 187.40 1 „ 70 „ — „ — „ Augsb, válté 114 35 114.25 — „ 10 „ — „ — „ London, válté 133.25 133.— — „ — „ — 125„ Arany 6.34 6.33 V„ — - - - — - *A KÖZLEKEDÉS, HELYREIGAZÍTÁS, a Kassa s Miskolcz közti vasútközlekedés jelenleg még nincs megnyittatva. A tiszai vaspályának ápril 15-dikétől fogva érvénybe lépett menetrendében, a kassa-pesti illetőleg kassa miskolczi vonalra nézve előleges tudósításkép fölvett menetrend, csak a később közzéteendő kassamiskolczi pályavonal megnyitása napjától fogva lépend érvénybe. Jelen módosítandó lapunk ápril 15-ki 89 számú „Gazdasági s kereskedelmi szemle“ rovatában foglalt ama hibás jegyzetet , mintha a kassa miskolczi s pesti pályavonal, szintén már april 15-étől fogva, nyittatott volna meg' Dunavizállás. Pesten, april 19. 13'6' 0'00 felül. HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 89. sz. Hivatalos Értesítőjéből (ápr. 17). Biróilag árvereztetnek : Szegeden Nagy Gábortól lefoglalt 82. BZ&b. 3126. sz. a. 1826 forintra becsült ház árv. május 26 és junius 30-án a szegedi megyei tervszék által. — Tizsite községben Fábry Jánostól lefoglalt 2. t. h. számú 7310 frt 27 ktra becsült négy paraszt telek árv. jun. 5 és jul. 19-én az eperjesi vár. kik. bíróság által. — Aradon Neus.Jidd Fülöptöl lefoglalt színház utczai 58. számú 6102 írtra becsült ház árv. máj. és jun. 30-án az aradi megyei tervszék által. ■— Zala-Egerszegen Mihalovics Károly csődtömegéhez tartozó csabrendeki és a hozzátartozó pusztahatárokbeli fekvő birtokok becsülve összesen 419,256 frt 85 frra árv. jun. 21 és jul. 23-án a zalaegerszegi megyei törvényszék által. — Pápán Krakkauer Ferencztől lefoglalt 5. sz. a 4600 frtra becsült háza, árv. jun. 18 és jul. 31-én a pápai szbiróság által. — Kajáron Csány Balogh Istvántól lefoglalt 27. sz. a. ház, Új jobbágy telek és szőlő, becsülve összesen 1050 frtra, úgy szintén Tóth Mátyásnak 48. számú 1800 frtra becsült háza és fél jobbágytelke árv. jun. és jul. 11-én a téthi szbiróság által. A Budapesti Hirlap 90. sz. Hivatalos Értesítőjéből (apr. 18.) Földtehermentesités : Gróf Károlyi Lajos, István és György szentesi urb. birtokaik után járó kárpótl. tőkére nézve az igények bejelent. apr. 18 ig, tárgyal. h.nap máj. 19-ke a szegedi megyei tervszéknél. Biróilag árvereztetnek: Apagyon Apagyi Barnabástól lefoglalt s 787 frt 50 krra becsült 25 hold szántóföld árv. jun. és julius 11-én a nagykállói megyei törvszék által. — B. K. Szőllösön Kerekes Józseftől lefoglalt s 567 frtra becsült bagóhegyi szőlője árv. junius 1 és jul. 2-án a tapolczai szbiróság által. — S.-A. Ujhelyen Stépán Józseftől lefoglalt , 2289 frtra becsült rét, föld és szőlő árv. máj. 1 és jun. 30-án a s.a.-ujhelyi megyei törvszék által. — S. A.-Ujhelyen Spitz Katalin szül. Weisznőnek 746. sz. a. 2509 frt 35 ftra becsült háza árv. május 15-kén a s.a. újhelyi megyei tszék által. — Etyeken Schinagl Ferencz hagyatékához tartozó 400 frtra becsült szőlő árv. május 20 és jun. 17-én a bicskei szbiróság által. — Debreczenben Hirschlinger Simon hagyatékához tartozó czegléd-utczai 2151. br. u. 6000 ftra becsült ház árv. jun. 6 és jul. 5-én a debreczeni megyei törvszék által. — Aradon Neustädtl Fülöpnek szinházutczai 58. sz. a. 6102 frtra becsült háza árv. május ét jun. 3- án az aradi megyei törvszék által. A Budapesti Hirlap 91. sz. Hivatalos Értesítőjéből (ápr. 19). Csőd nyittatott: Karcsady Sándor kis-kölkedi lakos vagyona fölött; a követ, bejei, jul. 10-ig a szombathelyi megyei tervszéknél; perügyelő Polgár György ügyvéd. — Özv. Krauz Rozália Disectaturné czeczei lakos ellen; a követ, bejei, május 18-ig a sárbogárdiszgabiróságnál; perügyelő Mészöly Lörincz ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Szigetváron Krausz Albertnek 275. számú 1750 frtra becsült háza és kertje, árv. máj. 15 és jun. 13-án a szigetvári szbiróság által. — Ungvárott Fodor András örököseitől lefoglalt Minaj, Baranya és Császlócz helységekben fekvőségek, árv. apr. 30-a az ungvári megyei tervszék által.