Pesti Napló, 1860. július (11. évfolyam, 3116-3141. szám)

1860-07-10 / 3123. szám

158 3123 11-ik évi f­olyasó PESTI NAPLÓ Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencsiek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körü­li panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intésendők. VIDÉKKÉ, postán I PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 26 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . . 6 frt 25 kr. a. ért. n .Ujj* 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij uiruetaenyen Oljj I külön 80 ujkr Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. 100 ft pp. 40 ft a. é. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 20 ft pp. 20 ft pp. 10 ft pp. 500 frank 500 frank 100 ft pp, 100 ft pp. 849 —851 -192 40192.GO 575 —577 — 445.--447.— 190.-195.-380 —385.-1874 1876— 258.-259 — 192 50193 — 130 25130.50 126 _ 12« — 154 -155 — 135 50136 — 116.­1860 Kedd, jul. 10. Sserfceeitésl iroda : Vácxi-utc­a 12-ik Beám 1-as emelet. E lap » «illemni részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Állam­adósság. 5°/„-os csak­ék értékben . 5% os nev­éti kölcsön . 6%-os metalliques .... *%*/­ „ ... Föl­dtehermentesítéslek. 100 frt 100 frt 100 frt 100 firt 100 frt 100 frt 100 frt 100 frt 5*/0 ob magyarországi 5%-°E cáncági, horvát és szláv. 5®/,-os erdélyi' . .... Velenesi­­ keresen 1859 5"/, . Kalog-levelek A n. bank 6 év. 5%-os . » n i! 1° 5"/„-OS . . . _ „ . porsi lh. 5% „ „ «12 hó 5%.................. A n. bank-nor'. 6'/e . . . -----------­A gallicziai föld. hitelintéz. 47,*/.'®* 100 ft pp 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ffc pp. 100 ft a. é 72 7573 25 70 7571 25 70 — 70 25 79 — 79.50 101 —102 — 97 5098.— 93.25 93 50 100.—--88.75 89.­83 -84.— Druidaság­ és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi Árjegyzéke: 6 bánsági búza(82— 84 fontos) 4 frt — kr — 4 frt 60 kr; tiszai ó (81-25) 3 frt 80 kr - 4 ft 60 kr; tiszai nj (80 —85) — ft —­ kr — ft — kr; bácskai ó (81—83) 3 ft 90 kr — 4 ft 10 kr; nj (83-84) — ft — kr-------ft — kr ; fehérmegyei ó (81—84) 4 ft 20 kr — 4 ft, 60 kr; fehérm. nj (83—84) — ft —kr — — frt — kr; kétszeres nj (77 —79) 2 ft 70 kr— 2 frt 90 kr; rozs 6 (77—78) 2 frt 50 kr- 2 frt 60 kr; nj (77 —78)—ft — kr------frt — kr; nj árpa (66 — 69) 1 ft 40 kr — 1 ft 60 kr; nj zab (46— 48) 1 frt 35 kr — 1 ft 40 kr; tengeri ó 2 ft 40 kr—2 ft 60 kr; nj — ft —kr — —ft — kr; köles 1 frt 80 kr — 2 ft — kr. Bab 3 ft 80 kr — 4 ft 10 kr. Repcze — frt — kr-------frt — kr. Mind bécsi utér­en kint és osztrák bécsben. GYŐR, július 7-én. A hetivásár­­árak is csökken­nek. A bécsi börze igen érzékenyen hat a piaczi üz­letre, minek következtében adók és vevők közt némi feszültség állott be s míg az üzérek nagyobb csökke­néssel ijesztik a termelőt, addig a csak kissé erősebb termelő az aratásnak már mutatkozó silányságára hi­vatkozik s kimondott ára mellett szilárdul megmarad. De a szegényebb aszály nem birja kivárni az árjavu­­lást, megalkuszik könnyen, mert sok a kiadása s az adóért is zaklatják s ebből következik aztán a gabo­naárak hétről hétre csökkenése. A mai hetivásáron sem igen volt üzlet, mindamellett azonban nagy nehe­zen a behozott csekély készlet nyomott áron mégis elkelt. A mai hetivásár­­árak igy alakultak: tiszta Laza 4 frt 20 kr — 4 frt 70 kr, közönséges 3 frt 40 kr — 3 frt 80 kr, behozatott 577 mérő; kétszeres 2 frt 60 kr — 3 frt, behozatott 86 m.; rozs 2 frt 20 kr — 2 frt 40 kr, behoz. 136 m.; árpa 1 frt 70 kr — 2 frt, be­hoz. 409 m.; zab 1 frt 30-50 kr., beh­oz. 237 m.; Lob fi frt fin tr _ R&o*ki, neuoz. 051 m.; kukoriza zr?t­-80 kr, behoz. 127 m. (Gy. K.) SZEGED, Julius 7 kén. E hét folytán az üzletben semmi nevezetes nem történt. A repcze, mely most igen kedveltetik, 5 frtig ment föl, de nagyon kétséges, vájjon ez ár tartani fogja-e magát. Uj tisztához á­­b­ó­l már több helyről érkeztek némi mennyiségek; a minőség igen szép; ha az idő a nyomtatás tartama alatt kedvező marad, úgy mind minőségileg mind men­nyiségileg ki leszünk elégítve. Gy­apj a hét utolsó felében nem vétetett. Üzleti terményárak: Tisztabúza legjobb 3 frt 88 kr. Közép 3 frt; 78 kr. Kétszeres legjobb 3 frt 36 kr. Kö­zép 3 frt 26 kr. Rozs legjobb 2 frt 20 kr. Közép 2 frt 10, kr. Árpa legjobb 1 frt 47 kr. Közép 1 frt 36 kr. Zab legjobb 1 frt 36 kr. Közép 1 frt 16 kr. Török­­búza 2 frt 10 kr. Paszaly 2 frt. Paprika mázsája 12 —20 frt. (Sz. H.) DEÉZS, jul. 5. A napokban egy kirándulást tettem — a Szamos völgyére, hol kedvező meggyőződést sze­reztem gazdászati életünk jövőjére nézve. Különösen föltűnt több nemes fajú házi állatok, apró barmok el­szaporodása, az angol dis­nók legjobb fajai, cochin­­chinai tyúkok stb. majd minden jó gazdánál föltalál­­hatók több fajokban, az angol csirkék már a deézsi piaczon is árultatnak; mindezeket a nagy falusitó gazda gróf Bethlen Sándor honositá meg, ki nagy mennyiségben még ingyen is osztogatott ki magnak való aprómarhákat, csa­khogy azok szaporodjanak; valóban ily után is halhatatlanithatja magát a jó ha­zafi. — De a hires faja lovak is föltalálhatók a gróf istállójában, úgy a juhok több nemei; igaz, hogy az ily­es szenvedély nagy áldozatba kerül, de oly áldo­zat, mely hasznosan gyümölcsöket hoz. A gabonanemetek, az egész Szamos mentén, igen szép eredménynyel kecsegtetnek, nemcsak búza, de törökbúza is szép termésre mutatnak; szénatakarmány is van elég, mi az idei kövér időjárásnak tulajdonit­­ható, s azt eredményezi, hogy a gabona ára alá szállott; egy véka búza 3 frt 18 kr; kétszeres 2 frt ne ki; tö­rök bur,a 1 frt 40 kr; zab pp k*-®“ ausztr érté­kelt teg­­pan; i.e.:riari'uukon­. Egy mázsa montliszt 8 frt, zsemlye liszt 5 frt 46 kr, kenyérliszt 3 frt 78 kr, barna liszt 1 frt 60 kr , egy kupa borsó 20 kr, lencse 20 kr, köles 32 kr, horitska 28 kr, zsemlye-kása 34 kr, árpa­kása 21 kr. Egy mázsa széna 2 frt 10 kr, szalma 1 frt 10 kr. Egy öl tűzifa 5 frt. Egy font faggyugyertya 40 kr, szappany 35 kr, marhahús 13 kr, só 4­/4 kr. Egy kupa mécs­olaj 60 kr, ó­ bor 48 kr, újbor 32 kr, ser 20 kr, pálinka 64 kr ausztr. ért. r. 1. — A Szegedi Hiradó írja a csongrádmegyei gazda­sági egyesület körül történő mozgalmakról: Tervben van a már enge­délyezett szentesi és vá­sárhelyi szántásversenyek későbbre halasztá­sa és az őszi vásár alkal­m­ával Szegeden általános termény-és gazdaságiiparkiállítás ren­­d­e­z­é­s­e. A szántásversenyek és kiállítás ügyében tanácskozandók, az egylet elnöke megkereste a cson­grádi megye­hatóságot, hogy jövő hó 10-én Szegeden közgyűlést tarthasson az egylet s megyefőnök úr szó­val már az engedélyt meg is adta. A szegedi ki­­állításra nem csak az egylet fog jutalmakat kitűzni, hanem részint a czél szentségét tekintve, részint szi­vük nemességétől ösztönöztetve, több tehetős­ egyleti tag elhatározta, hogy külön jutalmak kitűzésével fog­ják az ügyet előmozdítani. E nemes útra H­e­r­t­e­l­e­n­­d­y József bocsári birtokos ur lépett először, 5 db k­ö­r­­m­ö­c­z­i aranyat bocsátván elnök gróf ő méltósága rendelkezésére, hogy azokat jutalmakra fordítani szí­veskedjék. Pallavicini Alfonz őrgróf ur ő méltósága a csongrádmegyei gazdasági egyletnek éven kint száz forintot ajánlott. Addig is,mig a közgyűlés megköszönné, fogadja a méltóságos gróf a közvéle­mény őszinte elismerését. I. Szombati 1-fő kibocsátás....................... N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 boll. frt (86 ft 52 kr o. é.) 3*/. Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90 V, kr) 31/, „ Berlin 100 tallér (160 frt osztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90 y, kr) 8 „ Hamburg 100 márk­ bankó frt(75 ft 85 kr) 21/, „ London 10 font sterling. (100 ft 281/, kr) 4 /, „ Páris 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért.) 3­­/, Pénznemek. Korona ............................................. Császári arany .................................. Reczés arany .... .... Napoleons d’or ................................. Orosz imperiale................................. Ezüst .... ........ A nemzeti kölcsön papír szelvényei . IOS’35103*50 108 50108 75 . 95.75 96 -126 25126.50' 60.30 60.35 17.45_ 1­6.02— 9­6 01---.---10 15-- .--10 35--.---26-7, 20.7. Előfizetési föltételek: BÉCSI B­ORZ­E július 1860. Adott ár Adott év tartott ár 67 25 67 75 79.80 80 — 71 — 71 25 63-63 50 Sorsjegyek: 100 frt 100 frt 100 frt 1839­ dikii sorsolásául 18M­ diki „ .... 1860 diki ,­ .... Como-rentpapirok 42 »asztmi­llra. A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. Trieszti db........................................100 ft pp Dunagőzhajóz. társ. dbja Budai városközség db Eszterházy­falin Pálffy . . Clary St. Denois Windiathgräti Waldstein Keglevich Adott ár 1 »nőtt ár 128 —128 50 96 5097.­16 1526 40 15 50 15.75 101.25106 75 116 -118 — 99 50100 50 36.7537.25 83 —84.— 40 2540 75 37 5038 -• 86 75.37 25 39 2539 50 23.5024. 28 2528.75 14 5015.­Elsőbbségi kötvények Álamvai.................................... Lombard-velenczei . . Duna-gőzhajózási társulat . Osztrák Lloyd....................... Részvények. Nemzeti lank fer div.) Hitelintézet 200 frt ....................... Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . Duna-gőzhajózási társulat I000 ft pp. . Triesti Lloyd 2 ik kibocsátás SOOftpp. Budapesti lánczhíd 500 ft pp. Éjszaki vasút ................................... Ausztr. államvaspálya ..... Nyugati vasút.................................... P­irdubitzi vasút.................................... Tiszai vasút......................................... Déli vaspálya 60 m/, (ex div.) . . . Károly Lajos vaspálya (ex div.) . . Graz-Köf­achi................................. tartott ár 128 -128 50 127.—127 50 93 — 94.— Adott tartott ár ár 22 -24 — 68.­60.— (Fk.) Furcsa hírek járnak! Garibaldi had­járata rögtön fennakan­t; ő nem tud tovább menni, mert Sziczilia belsejében viszály ural­kodik és nevezetesen az annexió ellen hatal­mas ellenszenv nyilvánul, a­mely a piemonti kabinetet arra kényszerítendi, hogy — a ve­szett festének legalább nyelét megmentendő — Nápoly szövetségét elfogadja. Gátolja azon­kívül Garibaldit az éjszaki hatalmak magatar­tása is, nevezetesen Oroszország Párisban fegyveres beavatkozást akar indítványozni a délolasz forradalom megzabolázására! Ismételjük — furcsa hírek, de, ha valók lennének, oly fontosak, hogy — miután neve­zetesen a porosz lapok párisi leveleiben meg­lepő egyformasággal fölmerülnek — tán nem fölösleges azokról bővebben szólni. Nem bír­ván azonban oly forrásokkal, miknek nyomán ama hirek alaposságáról positiv ítéletet mond­hatnánk, nem marad egyéb hátra,mint való­színűségüket meglatolni. A szic­iliai sziget pillanatnyi belállapota­i­­ról nincs tudomásunk, de tudunk néhány tényt, melyet egyszerűen elősorolunk. A nápolyi hadsereg Szicziliában mindaddig győzelm­eskedett, míg Gar­ibaldi meg nem je­lent, a­mi azt bizonyítja, hogy a szicziliaiak egymaguk nem voltak képesek függetlensé­güket kivívni, úgy hogy ez eredményt jobba­tlán Garibaldinak és a kívülről jött csapatok­nak köszönhetni. Ezt Szic­iliában szintoly jól tudják, mint mi mieink. Tudják továbbá azt is, hogy Garibaldi, min­t helyi partra lépett, a savoyai keresztet tűzte­­ ki zászlajára, és hogy „Italiae Vittorio Emma­nuele“ volt az ő jelszava, ezt tudták és így azt is kell­ tudniuk, mi mellett küzdenek, ha Garibaldi zászlója alatt küzdenek. Végre pedig tudni kell azt is, hogy Messina még a királyiak kezében van, és hogy ezek még elég hatalmasak a szigeten, hogy azt újra elfoglalhatnák, ha Garibaldi a maga törzs csa­pataival hátat fordít neki. Pedig ennek kellene történnie, ha az emlí­­tett belviszály csakugyan létezik és ha a több­ség Szardiniától idegenkedik. Garibaldi a szicziliaiakat nem kényszerít­heti — és ha anyagi hatalmánál fogva tehetné is, nem fogja őket kényszeríteni oly kormány elfogadására, melyet nem kedvelnek, de őt sem kényszeríthetni ám arra, hogy más czél mellett küzdjön, mint a melyet ő maga tűzött ki magának. Itt tehát a vezér és a többség közt az érin­tett ellentét léteznék , amaz eltávoznék és a többség — három hét múlva ismét nápolyi alattvaló lenne. A­mint a dolgok most állnak, a szic­iliaiak tehát csak kettő közt választhatnak: vagy Gar­ibaldi szándékaihoz csatlakoznak vagy a nápolyi kormány alá visszatérnek. E kettő kö­zül mi bsr nagyobb valószínűséggel, megítél­hetik olvasóink azon buzgalomból, melylyel a sziget lakossága eddig elé a forradalmat gyá­molította. Véleményünk szerint tehát mellékes dol­gokra nézve Garibaldi és a szic­iliai főnemes­ség közt létezhetnek ugyan véleménykülönfé­­l­ségek, de ezek nem bírhatnak azon veszélyes s jellemmel, min­t nekik egyik másik bécsi lap­­ tulajdonítani szeretne. Minthogy pedig az elő­zétélben nem hiszünk , magától széthull azon következtetés is, hogy a szárd-nápolyi szövet­ség létrejöttére most több a kilátás, mint ke­véssel ezelőtt. Vizsgáljuk most a második hír valószínűsé­­gi fokát, azon hírét, hogy Oroszország fegy­veres beavatkozást kíván a délolasz forrada­lom megzabolázására. Nem hiszszük, hogy Oroszország a forrada­lom barátja, főkép ha­­ neki nincs haszna be­lőle, de azt tudjuk, hogy az orosz diplomat­a nem szokott oly lépéseket tenni, miknek ered­ménytelenségéről már előre is bizonyos. Napóleon császár — egyetértésben Angliá­val — abban állapodott meg, hogy Olaszor­szágban külbeavatkozást nem fog tűrni. Ezzel az állítólagos orosz követelés már a priori el van ítélve. Napóleonra nézve azonkívül már erkölcsileg is lehetetlen az, hogy Dél-Olaszországban gá­tolja azt, amit Közép-Olaszországban tart, és a­mi mellett Felső-Olaszországban maga is küz­dött. De tegyük föl azon egészen valószínűtlen esetet,hogy ő felsége legalább passivitásra szán­ná el magát és Oroszországnak szabadságot adna azt tenni, a­mi neki tetszik. Akkor ott volna — Anglia. Hogy pedig az orosz flotta az angollal meg nem mérkőzhetik, és hogy ily küzdelmet még kezdeni sem lehet kedve, a gyermek is átlátja. De tovább is megyünk ! Fölteszszük, hogy Oroszország ily egyenet­len küzdelmet kezdene, mit eredményezne az? Hogy Anglia nyiltan léphetne föl mint Olasz­ország egyetlen védője, hogy a félszigeten az ő befolyása minden mást félretolna, szóval, hogy a tavalyi franczia hadjáratnak egész eredménye tökéletesen megsemmisíttetnék. Képzelhető-e, hogy Napóleon császár erre rá­állhatna?­­ Nem fogná-e Oroszország ilyetén föllépése a két nyugati hatalom szövetségét tüstént még szorosabbra fűzni, és épen ellenkezőjét eredmé­nyezni annak, a­mit Oroszország elérni szán­dékozhatnék? Nem fogna-e Oroszországra néz­ve tüstént visszatérni az 1852-diki helyzet, mely reá nézve annyira vészteljes vala?! Furcsa utakon jár bizonyos embernek logi­kája ! Midőn arról volt szó, hogy Oroszország az őt közvetlenül érdeklő keleti ügyet újra föl akarja karolni, azt állították, hogy a czár bi­rodalmának benső, nevezetesen pénzügyi hely­zeténél fogva, nem képes kifelé valami fegy­veres vállalatba bocsátkozni. Most pedig egy­szerre képesnek hiszik öt, tőle egészen távol eső kérdés miatt küzdelmet kezdeni. Megvalljuk, hogy fejünk sokkal szűkebb, mintsem ily logika beléje férhetne. Előadtuk a helyzetet úgy, a­mint azt a mi egyszerű eszünk fölfogni képes, majd meglát­juk, kinek van igaza. Oroszországot mi teljesen képesnek tartjuk, a maga kardját szükség esetén a serpenyőbe vetni, de nem hiszszük, hogy ezt őt kevéssé érdeklő ügyben, nem hiszszük, hogy akkor te­­endi, a­mikor a legmerészebb képzelet sem birná őt siker reményével kecsegteti.]’. Ha egyebütt nem, de Pétervárott mindenesetre megértik, hogy 1820-tól negyven év választ el bennünket, és hogy ma a lehetleséggel ha­táros az, a­mi akkorában gyermekjáték volt, Garibaldi vállalata, ezt x­ár egy ízben ki- Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, júl. 9-én.) PARIS, jul. 7. Nincs telegramm. Julius 7. Jul. 9. Emelked. Ca­kk. Nemzeti köles. 79 80 80.— — ft 20 kr — ft — kr 5°/o metallique8 70 80 70.90 —­­ 10 . — . — . Bankrészvény 248.— 847­­ — „ — 1_ Hitelintézet 192.— 192 20 — „ 20 — Aug8b. váltó 08.60 108 35 — — " — 25 ” London, váltó 126 25 126 10 — _ — „ — _ 15 " Arany 6.03‘­, 6.02«/, 1» LONDON, jul. 7. Consolok 93%. Váltóárfolyam Bécsre 12 frt 90 kr (azaz 10 font sz. 129 frt.) — B. J. urnák Mogyoróskán. Jul. G diki számunk­ban helyreigazítottuk azon méltán bántó hibát, mely tévedésből az ön tisztelt neve mellé becsúszott lapunk 147. számában, így, bár vettük nyilatkozatát, miután a hiba ki van igazítva, nyilatkozata későn érkezett. Reméljük, hogy a tudósításunkat átvett lapok is meg­­teendik e hibaigazítást. — P. J. urnák Szegzárdon. A tolnamegyei gazda­sági egyesület gyűléséről már adtunk tudósítást. En­nek kijötte után önön kívül is érkezett még egy. Kö­szönve önök szívességét, bocsánat, hogy a kis kése­delem miatt már nem közölhetjük. Danarizáltán. Pesten, július 9. 9' 2" 0"' 0 fölül Hivatalos hirdetések kivonata. A Budapesti Hirlap 150. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (jul. 1). Biróilag árvereztetnek: Környén Wittmann Mária hagyatékához tartozó 62. számú 1985 Irtra be­csült ház Vs kültelekkel, árv. jul. és zug. 18 án a tatai izgabiróság által. — Gyöngyösön Pálinkás Istvántól le­foglalt 1997. BZ­ ma 170 frtra becsült ház, árv. jul. 9 én aug. 6-kán a gyöngyösi izgabiróság által. A Budapesti Hirlap 161. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (jul. 3.) Csőd nyittatott: Krebsz Lajos szegedi kereske­­dő vagyona fölött; a követ, bejel. sept. 22 ig a szegedi megyei törvezéknél; felügyelő Takács Mihály ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: A. Csányban Inkey Saidonia férj. Bátor Geizánétól lefoglalt a 34,530 frtra becsüit ingatlan birtoka, árv. aug. 30 és oct. 3­0 a zala­egerszegi megyei tervszék által. — Kis-Apáthiban Simon Józseftől lefoglalt s 900 frtra bec­sit ház 7/te telekkel együtt, árv. aug. 17 és sept. 21 én a tapolczai szbiróság által.

Next