Pesti Napló, 1860. július (11. évfolyam, 3116-3141. szám)
1860-07-10 / 3123. szám
158 3123 11-ik évi folyasó PESTI NAPLÓ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencsiek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intésendők. VIDÉKKÉ, postán I PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 26 kr. a. ért. Évnegyedre . . 6 frt 25 kr. a. ért. n .Ujj* 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij uiruetaenyen Oljj I külön 80 ujkr Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. 100 ft pp. 40 ft a. é. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 20 ft pp. 20 ft pp. 10 ft pp. 500 frank 500 frank 100 ft pp, 100 ft pp. 849 —851 -192 40192.GO 575 —577 — 445.--447.— 190.-195.-380 —385.-1874 1876— 258.-259 — 192 50193 — 130 25130.50 126 _ 12« — 154 -155 — 135 50136 — 116.1860 Kedd, jul. 10. Sserfceeitésl iroda : Vácxi-utca 12-ik Beám 1-as emelet. E lap » «illemni részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Államadósság. 5°/„-os csakék értékben . 5% os nevéti kölcsön . 6%-os metalliques .... *%*/ „ ... Földtehermentesítéslek. 100 frt 100 frt 100 frt 100 firt 100 frt 100 frt 100 frt 100 frt 5*/0 ob magyarországi 5%-°E cáncági, horvát és szláv. 5®/,-os erdélyi' . .... Velenesi keresen 1859 5"/, . Kalog-levelek A n. bank 6 év. 5%-os . » n i! 1° 5"/„-OS . . . _ „ . porsi lh. 5% „ „ «12 hó 5%.................. A n. bank-nor'. 6'/e . . . -----------A gallicziai föld. hitelintéz. 47,*/.'®* 100 ft pp 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ffc pp. 100 ft a. é 72 7573 25 70 7571 25 70 — 70 25 79 — 79.50 101 —102 — 97 5098.— 93.25 93 50 100.—--88.75 89.83 -84.— Druidaság és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi Árjegyzéke: 6 bánsági búza(82— 84 fontos) 4 frt — kr — 4 frt 60 kr; tiszai ó (81-25) 3 frt 80 kr - 4 ft 60 kr; tiszai nj (80 —85) — ft — kr — ft — kr; bácskai ó (81—83) 3 ft 90 kr — 4 ft 10 kr; nj (83-84) — ft — kr-------ft — kr ; fehérmegyei ó (81—84) 4 ft 20 kr — 4 ft, 60 kr; fehérm. nj (83—84) — ft —kr — — frt — kr; kétszeres nj (77 —79) 2 ft 70 kr— 2 frt 90 kr; rozs 6 (77—78) 2 frt 50 kr- 2 frt 60 kr; nj (77 —78)—ft — kr------frt — kr; nj árpa (66 — 69) 1 ft 40 kr — 1 ft 60 kr; nj zab (46— 48) 1 frt 35 kr — 1 ft 40 kr; tengeri ó 2 ft 40 kr—2 ft 60 kr; nj — ft —kr — —ft — kr; köles 1 frt 80 kr — 2 ft — kr. Bab 3 ft 80 kr — 4 ft 10 kr. Repcze — frt — kr-------frt — kr. Mind bécsi utéren kint és osztrák bécsben. GYŐR, július 7-én. A hetivásárárak is csökkennek. A bécsi börze igen érzékenyen hat a piaczi üzletre, minek következtében adók és vevők közt némi feszültség állott be s míg az üzérek nagyobb csökkenéssel ijesztik a termelőt, addig a csak kissé erősebb termelő az aratásnak már mutatkozó silányságára hivatkozik s kimondott ára mellett szilárdul megmarad. De a szegényebb aszály nem birja kivárni az árjavulást, megalkuszik könnyen, mert sok a kiadása s az adóért is zaklatják s ebből következik aztán a gabonaárak hétről hétre csökkenése. A mai hetivásáron sem igen volt üzlet, mindamellett azonban nagy nehezen a behozott csekély készlet nyomott áron mégis elkelt. A mai hetivásárárak igy alakultak: tiszta Laza 4 frt 20 kr — 4 frt 70 kr, közönséges 3 frt 40 kr — 3 frt 80 kr, behozatott 577 mérő; kétszeres 2 frt 60 kr — 3 frt, behozatott 86 m.; rozs 2 frt 20 kr — 2 frt 40 kr, behoz. 136 m.; árpa 1 frt 70 kr — 2 frt, behoz. 409 m.; zab 1 frt 30-50 kr., behoz. 237 m.; Lob fi frt fin tr _ R&o*ki, neuoz. 051 m.; kukoriza zr?t-80 kr, behoz. 127 m. (Gy. K.) SZEGED, Julius 7 kén. E hét folytán az üzletben semmi nevezetes nem történt. A repcze, mely most igen kedveltetik, 5 frtig ment föl, de nagyon kétséges, vájjon ez ár tartani fogja-e magát. Uj tisztához ából már több helyről érkeztek némi mennyiségek; a minőség igen szép; ha az idő a nyomtatás tartama alatt kedvező marad, úgy mind minőségileg mind mennyiségileg ki leszünk elégítve. Gyapj a hét utolsó felében nem vétetett. Üzleti terményárak: Tisztabúza legjobb 3 frt 88 kr. Közép 3 frt; 78 kr. Kétszeres legjobb 3 frt 36 kr. Közép 3 frt 26 kr. Rozs legjobb 2 frt 20 kr. Közép 2 frt 10, kr. Árpa legjobb 1 frt 47 kr. Közép 1 frt 36 kr. Zab legjobb 1 frt 36 kr. Közép 1 frt 16 kr. Törökbúza 2 frt 10 kr. Paszaly 2 frt. Paprika mázsája 12 —20 frt. (Sz. H.) DEÉZS, jul. 5. A napokban egy kirándulást tettem — a Szamos völgyére, hol kedvező meggyőződést szereztem gazdászati életünk jövőjére nézve. Különösen föltűnt több nemes fajú házi állatok, apró barmok elszaporodása, az angol disnók legjobb fajai, cochinchinai tyúkok stb. majd minden jó gazdánál föltalálhatók több fajokban, az angol csirkék már a deézsi piaczon is árultatnak; mindezeket a nagy falusitó gazda gróf Bethlen Sándor honositá meg, ki nagy mennyiségben még ingyen is osztogatott ki magnak való aprómarhákat, csakhogy azok szaporodjanak; valóban ily után is halhatatlanithatja magát a jó hazafi. — De a hires faja lovak is föltalálhatók a gróf istállójában, úgy a juhok több nemei; igaz, hogy az ilyes szenvedély nagy áldozatba kerül, de oly áldozat, mely hasznosan gyümölcsöket hoz. A gabonanemetek, az egész Szamos mentén, igen szép eredménynyel kecsegtetnek, nemcsak búza, de törökbúza is szép termésre mutatnak; szénatakarmány is van elég, mi az idei kövér időjárásnak tulajdonitható, s azt eredményezi, hogy a gabona ára alá szállott; egy véka búza 3 frt 18 kr; kétszeres 2 frt ne ki; török bur,a 1 frt 40 kr; zab pp k*-®“ ausztr értékelt tegpan; i.e.:riari'uukon. Egy mázsa montliszt 8 frt, zsemlye liszt 5 frt 46 kr, kenyérliszt 3 frt 78 kr, barna liszt 1 frt 60 kr , egy kupa borsó 20 kr, lencse 20 kr, köles 32 kr, horitska 28 kr, zsemlye-kása 34 kr, árpakása 21 kr. Egy mázsa széna 2 frt 10 kr, szalma 1 frt 10 kr. Egy öl tűzifa 5 frt. Egy font faggyugyertya 40 kr, szappany 35 kr, marhahús 13 kr, só 4/4 kr. Egy kupa mécsolaj 60 kr, ó bor 48 kr, újbor 32 kr, ser 20 kr, pálinka 64 kr ausztr. ért. r. 1. — A Szegedi Hiradó írja a csongrádmegyei gazdasági egyesület körül történő mozgalmakról: Tervben van a már engedélyezett szentesi és vásárhelyi szántásversenyek későbbre halasztása és az őszi vásár alkalmával Szegeden általános termény-és gazdaságiiparkiállítás rendezése. A szántásversenyek és kiállítás ügyében tanácskozandók, az egylet elnöke megkereste a csongrádi megyehatóságot, hogy jövő hó 10-én Szegeden közgyűlést tarthasson az egylet s megyefőnök úr szóval már az engedélyt meg is adta. A szegedi kiállításra nem csak az egylet fog jutalmakat kitűzni, hanem részint a czél szentségét tekintve, részint szivük nemességétől ösztönöztetve, több tehetős egyleti tag elhatározta, hogy külön jutalmak kitűzésével fogják az ügyet előmozdítani. E nemes útra Hertelendy József bocsári birtokos ur lépett először, 5 db körmöczi aranyat bocsátván elnök gróf ő méltósága rendelkezésére, hogy azokat jutalmakra fordítani szíveskedjék. Pallavicini Alfonz őrgróf ur ő méltósága a csongrádmegyei gazdasági egyletnek éven kint száz forintot ajánlott. Addig is,mig a közgyűlés megköszönné, fogadja a méltóságos gróf a közvélemény őszinte elismerését. I. Szombati 1-fő kibocsátás....................... N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 boll. frt (86 ft 52 kr o. é.) 3*/. Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90 V, kr) 31/, „ Berlin 100 tallér (160 frt osztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90 y, kr) 8 „ Hamburg 100 márk bankó frt(75 ft 85 kr) 21/, „ London 10 font sterling. (100 ft 281/, kr) 4 /, „ Páris 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért.) 3/, Pénznemek. Korona ............................................. Császári arany .................................. Reczés arany .... .... Napoleons d’or ................................. Orosz imperiale................................. Ezüst .... ........ A nemzeti kölcsön papír szelvényei . IOS’35103*50 108 50108 75 . 95.75 96 -126 25126.50' 60.30 60.35 17.45_ 16.02— 96 01---.---10 15-- .--10 35--.---26-7, 20.7. Előfizetési föltételek: BÉCSI BORZE július 1860. Adott ár Adott év tartott ár 67 25 67 75 79.80 80 — 71 — 71 25 63-63 50 Sorsjegyek: 100 frt 100 frt 100 frt 1839 dikii sorsolásául 18M diki „ .... 1860 diki , .... Como-rentpapirok 42 »asztmillra. A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. Trieszti db........................................100 ft pp Dunagőzhajóz. társ. dbja Budai városközség db Eszterházyfalin Pálffy . . Clary St. Denois Windiathgräti Waldstein Keglevich Adott ár 1 »nőtt ár 128 —128 50 96 5097.16 1526 40 15 50 15.75 101.25106 75 116 -118 — 99 50100 50 36.7537.25 83 —84.— 40 2540 75 37 5038 -• 86 75.37 25 39 2539 50 23.5024. 28 2528.75 14 5015.Elsőbbségi kötvények Álamvai.................................... Lombard-velenczei . . Duna-gőzhajózási társulat . Osztrák Lloyd....................... Részvények. Nemzeti lank fer div.) Hitelintézet 200 frt ....................... Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . Duna-gőzhajózási társulat I000 ft pp. . Triesti Lloyd 2 ik kibocsátás SOOftpp. Budapesti lánczhíd 500 ft pp. Éjszaki vasút ................................... Ausztr. államvaspálya ..... Nyugati vasút.................................... Pirdubitzi vasút.................................... Tiszai vasút......................................... Déli vaspálya 60 m/, (ex div.) . . . Károly Lajos vaspálya (ex div.) . . Graz-Köfachi................................. tartott ár 128 -128 50 127.—127 50 93 — 94.— Adott tartott ár ár 22 -24 — 68.60.— (Fk.) Furcsa hírek járnak! Garibaldi hadjárata rögtön fennakant; ő nem tud tovább menni, mert Sziczilia belsejében viszály uralkodik és nevezetesen az annexió ellen hatalmas ellenszenv nyilvánul, amely a piemonti kabinetet arra kényszerítendi, hogy — a veszett festének legalább nyelét megmentendő — Nápoly szövetségét elfogadja. Gátolja azonkívül Garibaldit az éjszaki hatalmak magatartása is, nevezetesen Oroszország Párisban fegyveres beavatkozást akar indítványozni a délolasz forradalom megzabolázására! Ismételjük — furcsa hírek, de, ha valók lennének, oly fontosak, hogy — miután nevezetesen a porosz lapok párisi leveleiben meglepő egyformasággal fölmerülnek — tán nem fölösleges azokról bővebben szólni. Nem bírván azonban oly forrásokkal, miknek nyomán ama hirek alaposságáról positiv ítéletet mondhatnánk, nem marad egyéb hátra,mint valószínűségüket meglatolni. A sziciliai sziget pillanatnyi belállapotairól nincs tudomásunk, de tudunk néhány tényt, melyet egyszerűen elősorolunk. A nápolyi hadsereg Szicziliában mindaddig győzelmeskedett, míg Garibaldi meg nem jelent, ami azt bizonyítja, hogy a szicziliaiak egymaguk nem voltak képesek függetlenségüket kivívni, úgy hogy ez eredményt jobbatlán Garibaldinak és a kívülről jött csapatoknak köszönhetni. Ezt Sziciliában szintoly jól tudják, mint mi mieink. Tudják továbbá azt is, hogy Garibaldi, mint helyi partra lépett, a savoyai keresztet tűzte ki zászlajára, és hogy „Italiae Vittorio Emmanuele“ volt az ő jelszava, ezt tudták és így azt is kell tudniuk, mi mellett küzdenek, ha Garibaldi zászlója alatt küzdenek. Végre pedig tudni kell azt is, hogy Messina még a királyiak kezében van, és hogy ezek még elég hatalmasak a szigeten, hogy azt újra elfoglalhatnák, ha Garibaldi a maga törzs csapataival hátat fordít neki. Pedig ennek kellene történnie, ha az említett belviszály csakugyan létezik és ha a többség Szardiniától idegenkedik. Garibaldi a szicziliaiakat nem kényszerítheti — és ha anyagi hatalmánál fogva tehetné is, nem fogja őket kényszeríteni oly kormány elfogadására, melyet nem kedvelnek, de őt sem kényszeríthetni ám arra, hogy más czél mellett küzdjön, mint a melyet ő maga tűzött ki magának. Itt tehát a vezér és a többség közt az érintett ellentét léteznék , amaz eltávoznék és a többség — három hét múlva ismét nápolyi alattvaló lenne. Amint a dolgok most állnak, a sziciliaiak tehát csak kettő közt választhatnak: vagy Garibaldi szándékaihoz csatlakoznak vagy a nápolyi kormány alá visszatérnek. E kettő közül mi bsr nagyobb valószínűséggel, megítélhetik olvasóink azon buzgalomból, melylyel a sziget lakossága eddig elé a forradalmat gyámolította. Véleményünk szerint tehát mellékes dolgokra nézve Garibaldi és a sziciliai főnemesség közt létezhetnek ugyan véleménykülönfélségek, de ezek nem bírhatnak azon veszélyes s jellemmel, mint nekik egyik másik bécsi lap tulajdonítani szeretne. Minthogy pedig az előzétélben nem hiszünk , magától széthull azon következtetés is, hogy a szárd-nápolyi szövetség létrejöttére most több a kilátás, mint kevéssel ezelőtt. Vizsgáljuk most a második hír valószínűségi fokát, azon hírét, hogy Oroszország fegyveres beavatkozást kíván a délolasz forradalom megzabolázására. Nem hiszszük, hogy Oroszország a forradalom barátja, főkép ha neki nincs haszna belőle, de azt tudjuk, hogy az orosz diplomata nem szokott oly lépéseket tenni, miknek eredménytelenségéről már előre is bizonyos. Napóleon császár — egyetértésben Angliával — abban állapodott meg, hogy Olaszországban külbeavatkozást nem fog tűrni. Ezzel az állítólagos orosz követelés már a priori el van ítélve. Napóleonra nézve azonkívül már erkölcsileg is lehetetlen az, hogy Dél-Olaszországban gátolja azt, amit Közép-Olaszországban tart, és ami mellett Felső-Olaszországban maga is küzdött. De tegyük föl azon egészen valószínűtlen esetet,hogy ő felsége legalább passivitásra szánná el magát és Oroszországnak szabadságot adna azt tenni, ami neki tetszik. Akkor ott volna — Anglia. Hogy pedig az orosz flotta az angollal meg nem mérkőzhetik, és hogy ily küzdelmet még kezdeni sem lehet kedve, a gyermek is átlátja. De tovább is megyünk ! Fölteszszük, hogy Oroszország ily egyenetlen küzdelmet kezdene, mit eredményezne az? Hogy Anglia nyiltan léphetne föl mint Olaszország egyetlen védője, hogy a félszigeten az ő befolyása minden mást félretolna, szóval, hogy a tavalyi franczia hadjáratnak egész eredménye tökéletesen megsemmisíttetnék. Képzelhető-e, hogy Napóleon császár erre ráállhatna? Nem fogná-e Oroszország ilyetén föllépése a két nyugati hatalom szövetségét tüstént még szorosabbra fűzni, és épen ellenkezőjét eredményezni annak, amit Oroszország elérni szándékozhatnék? Nem fogna-e Oroszországra nézve tüstént visszatérni az 1852-diki helyzet, mely reá nézve annyira vészteljes vala?! Furcsa utakon jár bizonyos embernek logikája ! Midőn arról volt szó, hogy Oroszország az őt közvetlenül érdeklő keleti ügyet újra föl akarja karolni, azt állították, hogy a czár birodalmának benső, nevezetesen pénzügyi helyzeténél fogva, nem képes kifelé valami fegyveres vállalatba bocsátkozni. Most pedig egyszerre képesnek hiszik öt, tőle egészen távol eső kérdés miatt küzdelmet kezdeni. Megvalljuk, hogy fejünk sokkal szűkebb, mintsem ily logika beléje férhetne. Előadtuk a helyzetet úgy, amint azt a mi egyszerű eszünk fölfogni képes, majd meglátjuk, kinek van igaza. Oroszországot mi teljesen képesnek tartjuk, a maga kardját szükség esetén a serpenyőbe vetni, de nem hiszszük, hogy ezt őt kevéssé érdeklő ügyben, nem hiszszük, hogy akkor teendi, amikor a legmerészebb képzelet sem birná őt siker reményével kecsegteti.]’. Ha egyebütt nem, de Pétervárott mindenesetre megértik, hogy 1820-tól negyven év választ el bennünket, és hogy ma a lehetleséggel határos az, ami akkorában gyermekjáték volt, Garibaldi vállalata, ezt xár egy ízben ki- Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, júl. 9-én.) PARIS, jul. 7. Nincs telegramm. Julius 7. Jul. 9. Emelked. Cakk. Nemzeti köles. 79 80 80.— — ft 20 kr — ft — kr 5°/o metallique8 70 80 70.90 — 10 . — . — . Bankrészvény 248.— 847 — „ — 1_ Hitelintézet 192.— 192 20 — „ 20 — Aug8b. váltó 08.60 108 35 — — " — 25 ” London, váltó 126 25 126 10 — _ — „ — _ 15 " Arany 6.03‘, 6.02«/, 1» LONDON, jul. 7. Consolok 93%. Váltóárfolyam Bécsre 12 frt 90 kr (azaz 10 font sz. 129 frt.) — B. J. urnák Mogyoróskán. Jul. G diki számunkban helyreigazítottuk azon méltán bántó hibát, mely tévedésből az ön tisztelt neve mellé becsúszott lapunk 147. számában, így, bár vettük nyilatkozatát, miután a hiba ki van igazítva, nyilatkozata későn érkezett. Reméljük, hogy a tudósításunkat átvett lapok is megteendik e hibaigazítást. — P. J. urnák Szegzárdon. A tolnamegyei gazdasági egyesület gyűléséről már adtunk tudósítást. Ennek kijötte után önön kívül is érkezett még egy. Köszönve önök szívességét, bocsánat, hogy a kis késedelem miatt már nem közölhetjük. Danarizáltán. Pesten, július 9. 9' 2" 0"' 0 fölül Hivatalos hirdetések kivonata. A Budapesti Hirlap 150. sz. Hivatalos Értesítőjéből (jul. 1). Biróilag árvereztetnek: Környén Wittmann Mária hagyatékához tartozó 62. számú 1985 Irtra becsült ház Vs kültelekkel, árv. jul. és zug. 18 án a tatai izgabiróság által. — Gyöngyösön Pálinkás Istvántól lefoglalt 1997. BZ ma 170 frtra becsült ház, árv. jul. 9 én aug. 6-kán a gyöngyösi izgabiróság által. A Budapesti Hirlap 161. sz. Hivatalos Értesítőjéből (jul. 3.) Csőd nyittatott: Krebsz Lajos szegedi kereskedő vagyona fölött; a követ, bejel. sept. 22 ig a szegedi megyei törvezéknél; felügyelő Takács Mihály ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: A. Csányban Inkey Saidonia férj. Bátor Geizánétól lefoglalt a 34,530 frtra becsüit ingatlan birtoka, árv. aug. 30 és oct. 30 a zalaegerszegi megyei tervszék által. — Kis-Apáthiban Simon Józseftől lefoglalt s 900 frtra becsit ház 7/te telekkel együtt, árv. aug. 17 és sept. 21 én a tapolczai szbiróság által.