Pesti Napló, 1860. augusztus (11. évfolyam, 3142-3166. szám)
1860-08-17 / 3155. szám
szeretni, de ne feledjék őket egyszersmind nevelni, e nevelés által képesekké tenni arra, hogy a hazát szóval és tettel szerethessék is. — A tanárok kegyesrendiek; rendkívüli tantárgy, szépírás és ének. — Igen czélszerűen fölemlittetik a ,tanodai bizottmány, melyben a földesuraság, a városi elöljáróság s a tanári kar képviseltetik. Óhajtandó, hogy minden tanintézet mellett működjék ily vegyes bizottmány. Minél többen — akár testületek, akár egyedek — a jog korlátai közt befolynak valamely intézetnek természetesen nem didaktikus vagy paedagogikus (noha itt is helyén van a votum consultativum), hanem külső socialis és anyagi ellátásába; minél többnek adatik kilátás, egykor a szülőföldi tanintézet fölvirágoztatásához erőteltig járulhatni, annál könnyebben éretik el az óhajtott czél. Azonban az ily tanodai bizottmány tagjának czíme az élénk részvétet fejezze ki, melyet az illető a tanügy iránt tanúsít. A sinecurák ne szaporíttassanak. Minélfogva a tanintézetek igazgatói kedves (és az intézetre nézve hasznos) dolgot teendenek, ha e bizottmány működését és tevékenységét a programmban érdemlegesen megismertetik. Hadd ismerné — és tanulja tisztelni az ifjúság — az egész haza az ily buzgó férfiakat ! Az ifjúság számát illetőleg : volt a tanév elején 129 ; ezek közül vallásra nézve: róm. kát. 110, helv. hitv. 11, ág. hitv. 5, héber 2. Hiányzik a tanulóifjúságnak nemzetisége szerinti rovatozása ; pedig épen most számadatokra van szükségünk : ha csak, minthogy magyar az előadási nyelv, az ifjakat mind magyaroknak nem veszszük. — A 41-ik lapon szép necrolog foglaltatik Horváth József kegyesrendi tanár fölött. Az érdekes füzet végén az iskolai jótevők hálatisztelettel emlittetnek. (Folytatjuk.) DEEZS, aug. 11. Gr. Mikó Imre e nmltga ma utazván keresztül városunkon, itt különös kitüntetéssel fogadtatott. Délután fél négy órakor érkezett városunk határához, hol a nemes és polgár ifjakból álló lovas bandérium fogadta s a deézsi Társalkodási Egylet küldöttsége számos kocsiban, melynek vezére dr. F. K., az egylet, a megye és város tisztelgését elfogadni fölkérte, mely fölhívást ő nmltga elfogadva, a szónok fölemlité, hogy nem hideg kötelesség, hanem szivünk nemes érzete mintegy önkénytelen sugallja e tisztelgést, mert gr. Mikó Imrének a status férfiú bölcsessége a politikai mély belátással s higgadtsággal egyesül, a mit ő akar, az csak jó lehet, s azon a utón fogunk mi is haladni, melyet ő kimutatott. Ezután a menet a piaczra kisérte ő nmligát, hol az egylet laka előtt a nagy számú népség éljen kiáltásai s a Rákóczi induló eljátszása közben kocsijából kiszállván, Torma István volt országgyűlési követ üdvözlé, beszédébe elősorolván a gróf hazafiai érdemeit s üdvös munkásságát, jelen útjához is szerencsét kivánt, hogy a szász nemzet is szorosabban legyen kapcsolva a haza szivéhez, s a különböző ajkú nemzetek testvéri kezet fogásának örvendhessünk, s valamint a megyeház homlokzatán e fölirat van bevésve: a „közjónak,“ úgy legyen minden léptünk a közjónak szentelve, erre a gróf érthető tiszta hangon körülbelül eként válaszolt : „Nem tudom minek tulajdonítsam a szívélyes fogadtatást és kitüntetést, a személyem iránti rokonszenvnek, vagy a körülmények története összetalálkozásának, melyek ezen utam czélja felé vezetnek, vagy egy 10 év óta magába rejtett, kisajtolt fájdalom, könyekbe nyilatkozó hazafi szenvedések békés kitörése, de legyen bármelyik, e város lakosainak jó érzelmeiről tesznek bizonyságot. Deczs lelkessége még a régibb időkből ismeretes, de a közelebbi időkben is nem volt honfiúi vállalat, melynek élén ne állottak volna, nem áldozat, a melyben tehetségük szerint részt ne vettek volna, nem üdvös eszme, melyet ne pártoltak volna, nem pendült meg egy húr a haza szivében, melynek öröm vagy fájdalomhangja e város polgárainak s a megye értelmeségének keblébe viszhangra ne talált volna, úgy tűnt föl Deézs városa a két Szamos összefolyásánál mint egy vár, egy homok sziget, melyen biztos nyugpontot talál a hazafi szem messzenéző pillantása. Ez alkalommal is tegyünk ünnepélyes szent fogadást, hogy szeretni fogjuk mindég a hazát, érette áldozni készek leszünk s mindenek fölött a haza érdeke álland szemünk előtt, s azt semmi más érdeknek föl nem áldozzuk. Válságos idők következhetnek, nevezetes dolgoknak nézünk eleibe, aggasztó helyzetbe juthatunk, várjuk be nyugton s higgadt megfontolással az eseményeket.“ Ezután a polgármester fürdőn lévén, helyette rendőrfelügyelő Veres László tolmnácsolá a tanács és a polgárság érzelmeit, a naphoz hasonlítván az igazi atatás férfi és hazafi bölcsességét, minek végével a gróf kocsijába visszament a népség éljenkiáltása, s az egylet terme ablakaiból nagy számmal nemzeti ruhába öltözött lelkes honleányok fejér kendőik lobogtatása s a szívélyes bucsuvétel más megindító jelei között. A zenekar a „Hunyadi induló“t játszá. A küldöttség ő nultgát a nagy hídig kiséré, úgy a bandérium. Erre szives búcsút venni méltóztatott. 1. 1. A B.P. Hírlapból közöljük a következőket: F. hó 18-kán fog Ő cs. k. Apostoli Felsége születésnapjánk megünneplésére, Buda várának főplebánia templomában 10 órakor a nagymise megtartatni. A jelenlevő cs. k. titkos tanácsos, kamarás, asztalnok s nemes urak meghivatnak az ezen alkalommali megjelenésre. Azon cs. k. titkos tanácsos, kamarás, asztalnok s nemes urak, kik a f. hó 20-án történő sz. István-napi menetet kisérendik, reggeli 7 órától fogva a sz. Zsigmondról nevezett vártemplomban szíveskedjenek összegyűlni. Budán, aug. 14. 1860. A cs. k. magyarországi helytartóság elnökségétől. Benedek, cs. k. táborszernagy. Jegyzet. A városi plébánia-templomban a cs. k. titkos tanácsosok, kamarások s asztalnokok számára az ülőhelyek hát első sora az evangyéliumi oldalon a presbyteriumban, s a főnemesek, valamint a nemes urak számára az ülőhelyek első sora az epistola-oldalon, a templomhajóban van kijelölve, a vártemplomban hasonlókáp , tekintettel azonban az ottani korlátolt térre, templomban, s részint a korlátolt tér miatt, az elett, a menet útján gyűlnek össze. A zsoltárok eléneklése után a menet következő rendben indul meg : 1) Czéhek s testületek a szokásos sorban. 2) Iskolák. 3) A szerzetesek. 4) Az összes pest-budai plébániák. 5) Egy gyalogsági osztály. 6) A cs. kir. hatóságok, mégpedig a pénz , igazság-, valamint belügyminisztériumbeliek. 7) A papság karingekben, stólákban s papi süvegekkel. Oldalt mennek a pesti egyetem dékánjai s rector magnificusa, a pedellusok előllépése mellett. 8) A sz. Zsigmondról nevezett prépost, mint a szent jobb őre. 9) A szent jobb, 4 diaconus által vitetve, misemondó ruhában s papi süveggel, mig két oldalról a tiszthatóság hat alhivatalnoka égő fáklyákat visz. Ezeken kívül a pest-budai két tiszthatóság. 10) A magas pontificans a segédlettel. 11) Az ideiglenes országfőnök. A szent jobb őrétől fogva, a menet mindkét oldalról katonai sorfal által kisértetik. 12) A cs. k. titkos tanácsosok. 13) A cs. k. kamarások. 14) A cs. k. asztalnokok. 15) A nemesség. 16) Egy gyalogsági osztály. A menet a Hentzi-s disz-téren, az úri utczán a tanácsház téren a főplebánia-templomba megy, hol a szent jobb egy oldal-oltárnál tétetik le. A magas pontificans segédletével együtt a főoltárhoz megy, s a különböző méltóságok a számukra kijelölt helyeket elfoglalják. Erre következik az ünnepélyes nagymise s a szónoklat. A dísztéren egy zászlóalj díszeleg, mely a mise alatt 3 üdvlövést tesz, ezen üdvlövésnek mindegyikére a Gellérthegy ágyúi válaszolnak. A mise s a szónoklat után, s az oldal-oltárnál a zsoltárok s ének bevégeztével, a szent ereklye fölemeltetik s a menet az előbbi rendben visszamegy a vártemplomba s Te Deummal záratik be. Jegyzet: A testvérvárosoknak egy bizottmánya gondoskodik a kijelölt rend fönntartásáról, mind a templomokban, mind a menetek alatt. Lovag Benedek táborszernagy ur ő excellentiája f. évi aug. 14-től az egész országban következő hirdetménynek közzétételét rendelé meg : „Már f. é. apr. 25-én kelt hirdetménynyel kijelentettem, miszerint én az ország érdekében s kötelességem helyes fölfogásában, a kedélyeknek bárminemű jogosutlan köznyilvánítások általi nyugtalanítását határozottan gátolandom. „Most az ország némely helyein előfordult esetek , hol hatósági engedély nélkül szándéklott fáklyás menetek a közrenddel egybe nem férő kihágásokra nyújtottak alkalmat, s kényszerítenek, hogy további rendeletig az ország egész területén minden hasonló tisztelgéseket föltétlenül eltiltsak. „Az ország és lakosainak jóléteérti legőszintébb érzelmektől áthatva, de a törvényes rend fenntartásáérti felelősségemet is szem előtt tartva, egyszersmind késztetve érzem magamat, az említett hirdetményt ezennel általánosan emlékezetbe hozni s azon szomorú következményekre figyelmeztetni, melyek azokat, kik ismételt jóakaratú intéseim ellen cselekesznek, kérlelhetlenül sujtandanak." (Bp. H.) Menetrend sz. István ünnepén. Aug. 20-án. Reggeli 7 óra előtt a cs. kir. titkos tanácsos, kamarás, asztalnok s nemes urak, valamint a cs. kir. államhivatalnokok s testületek, melyek a menethez csatlakozásra vannak hivatva, részint a sz. Zsigmondról nevezett vár különfélék. — Tegnap délután ment végbe nagy ünnepélylyel gr. Keglevich Béla és gr. Batthyány Ilona esküvője a ferenczrendiek templomában. Az esti lapok már közüik ez esemény leírását. A M.S.két leirást is közöl. Ebből veszszük át a következő adatokat: Már 3 óra előtt sűrű csoportok foglalák el a sz.-ferencziek terét, az ifjú pár iránti részvéttől ösztönöztetve 3 és 4 óra közt e csoportok tömegekké nőttek s az egyetemi utczát és tért Károlyi György gróf palotájától fogva, honnan a nászmenet kiindulandó vala, az uri- és kígyóutcza szögletekig egészen elfoglalták, s a jelenlevők száma több ezerig emelkedett. A nászmenet 33/4 órakor indult ki a Károlyi palotától, s alig vonult a templom felé, a jelenlevő sokaság lelkes elyenekben tört ki, midőn az ifjú párt, és az illető családok tagjait megpillantó. A templomban a részvét és öröm hasonló nyilatkozványai törtek ki. Itt a vallásos szertartást Méhes pozsonyi kanonok úr, a Zichy-család egykori nevelője hajta végre. Keglevich Béla gróf részéről mint násznagyok jelentek meg : Almásy Pál és Almásy György gróf ; Batthyány Ilona grófnő részéről: Zichy János és Zichy József grófok. Nyoszolyó leányok valának : Bánfy Erzse grófnő, Orczy Thekla bárónő, Keglevich Róza és Margit grófnők. Főfények: Károlyi Gyula, Szápáry Gyula, Batthyány Elemér és Keglevich György grófok valának. A nászmenetben megjelent a grófhölgy édesanyja Batthyány Lajos gróf özvegye.—A szertartás végezte után a tömeg hasonló lelkesedésben tört ki, s a nászmenetet Károlyi György gróf palotájáig kísérti. — Párisból írják (aug. 11.): Néhány nap óta a legjobb és legbefolyásosabb körökbe tartozó urak és hölgyek közül igen számosan magyar kalapot viselnek. — A Londonban tartott Széchenyi gyászünnepélyre a meghívó, (angolból fordítva) e kép szólott: Több, jelenleg Angliában lakó magyar óhajtványanu sitni, hogy osztoznak szülötte hazájoknak a megboldogult gróf Széchenyi Istvánnak halálán való mély és kifájdalmában, ki egész életét hazája szolgálatának szentelő, s kit minden magyar, politikai pártkülönbség nélkül, régóta úgy tisztelt mint a reform, társadalmi haladás és anyagi boldogulás atyját s egyszersmind a magyar irodalom legbőkezűebb előmozdítóját, emlékét ünnepélyes misével vagy requiemmel akarják megünnepelni, mely tartatni fog a sz. János evangélista egyházban (Duncan Terrace, Islingtonban) közelebbi szombaton, aug. 11 ikén 1860 ban, mely áhitatos gyűlésre tisztelettel hivják meg azon köztiszteletű és számos barátot, kiket az örökre sajnálandó gróf birt ez ország társadalmi köreiben , valamint saját honfiaikat. Az isteni tisztelet 11 órakor fog kezdődni. London,aug. 7-én 1860. Szerelmey Miklós K. Park Terrace, 6. Brixton Road. Az ünnepély a mondott napon, mint röviden értesülünk, számos magyar és nem magyar jelenlétében véghez ment. — Figyelmeztetés. A pesti műegylet igazgatóválasztmánya megbízásából van szerencsém fölhívni a t. ez. közönség figyelmét a jelen havi különösen érdekes műtárlat megtekintésére. E havi műtárlat érdekét emeli azon körülmény, hogy ki vannak állítva azon pályafestvények is, melyek közül a horvátországi szűkölködők javára rendezett sorsjáték nyereményei közé megveendő olajfestvények vásároltatni fognak. A kiállítás helyiségeiben (földmasor Diana-fürdő, a lánczhid átellenében) egyszersmind részjegyek is kaphatók. Pesten augusztus 15-én 1860. Ritter Sándor, egy f. titkár. — Reményi az engedélyezett időre nem érkezhetvén Temesvárra, újabb engedélynél fogva f. hó 18-kától számítandó 14 napig adhat hangversenyt Bánság területén. E szerint Lugoson át érkezve, Reményi f. hó 19-én odaadja Temesvárott első hangversenyét; 22-kén Buziáson fogja hallatni varázshegedűjét; 23-án második hangverseny Temesvárott. Innen Nagy-Becskerekre, Újvidékre, Zomborra, Bajára, Szabadkára menend, és ezzel alkalmasint be is fejezi művészi körútját hazánk vidékén, mert September végével már Londonban foglalja, el ismét állomását. (Dtv.) — Boscovitz zongoraművész aug. 12-kén Debreczenben adá hangversenyét. — Gyöngyösről írják az ottani kaszinó örvendetes gyarapodását. Nagyobb, alkalmasb szállást vett, mióta tagjai száma közelebbről tetemesen gyarapodott. — E napokban jelent meg Remellay Gusztáv „Múltúnk hölgyei“ czimű, a nők számára regényes krónika modorban irt történelmi munkájának I. kötete gr. Széchenyi Istvánné kőnyomatu arczképével. A munka néhai Gorove László özvegye Rácz Mária (Gorove István anyja) emlékének van ajánlva. A szerző, mint élőbeszédében mondja, gyermekkorában G. L. történeti műveiből s elbeszéléséből kedvelvén meg a történelmet,emléke iránti kegyeletét akarta tanusítni ezen ajánlata által. A szépen irt élőbeszédben az elhunyt jeles özvegyet mint az utánzásra méltó magyar matrónák példányképét festi le a szerző. A munka idején olvasható 1000- nél több, nagyobb részt hölgyelőfizetők közt a legfényesebb főaristokratia neveit, mint Eszterházy s Koburg herczegnét, Almássy, Apponyi, Batthány, Csáky, Butler, Dessewffy, Eötvös Kft., Forgách, Kun, Károlyi, Nádasdy, Pejachevich, Széchenyi, Szapáry, Zichy, Wenkheim stb. gróf s báró hölgyek. Ezen részvét örvendeztető jel a ra nézve az iránt, hogy törekvése, melylyel évtizedekként ismerteti történelmünkkel a hölgyeket, ezeknél elismerést talált. Ami a munkát illeti, az nem csak kellemes, de hasznos, sőt mondhatni szükséges olvasmány a nőknél. Könnyű modorban vezetett előadással ismerteti meg a hölgyekkel történelmünket, melynek eseményeit folyvást nők körül csoportoztatja össze. Szerző egész munkája folyama alatt a honszeretet legforróbb nyelvén szól, s az Ősnek példáira hivatkozva, a vallásosságra, hazafiuságra s minden női erényekre buzdítja olvasónőit, miért minden férjnek s atyának ajánlhatjuk e munkát, melynek szerző a 2-ik kiadását tervezi, ki az ígért 1 kötet helyett kettőt ad eddigi előfizetőinek, hogy, mint mondja, meghálálja a szép pártolást, melyben részesült. * — Boér Ignácz az uri-utczai kisdedóvó-intézet (alapnövelde) tulajdonosa, múlt kedden, e hó 14-kén tanítványai számára próbaünnepélyt rendezett, melynek sikeréről csak dicséretest mondhatunk. Boér úr ez alkalommal ismét fényesen bebizonyítá e térem hivatottságát, valamint alkalmat nyújtott a szülőknek ismét meggyőződni az alapnövelés fontos volta és szükségességéről. A közelgő Szent István ünnep alkalmából a t. közönséget van szerencsénk a következő munkácskára figyelmeztetni: „A szent István első magyar király tisztelete, mint Budán tartatik.“ XII. 96. Ára szép kemény kötésben 10 kr e. é. kapható a szent István-társulat ügynöki hivatalában, Lipót utcza 8. sz. Politikai események. ANGOLORSZÁG. Fog-e sikerülni Garibaldi expeditiója Nápoly ellen ? a kérdés foglalkoztatja most a lapokat. Az,Observer' Írja: Ha Garibaldi a partokon valahol kiszállott s Nápolynak megy, az eredmény nem maradhat sokáig kétes. Alkalmasint néhány kemény összeütközésre kerül a dolog. A Bourbonoknak még mindig szép seregök van, melyeket a még tanulatlan csapatok parancsnoka nem nézhet le. De bármi jó legyen a sereg fegyelmezve, s bármi hű legyen vezéreihez, csak keveset tehet oly ügyért, mely lelkesedést s hazafias érzelmeket nem ébreszt. Érzik a katonák, hogy hazájuk ellen harczolnak, s csak a testületi szellem edzi bátorságukat. A nemes nagylelkűség, hazafiság mind Garibaldi részén van Nápolyban. Az ellenkező részen csak az engedelmesség megszokása és a katonai fegyelem, amelyek az első veszteség után nem állják meg a sarat. A király csak seregére, az udvarral közvetlen vagy közvetve összeköttetésben levő nemesség egy részére , s a főbb papokra számíthat. Mit tehet érette serege , megmutatta Calatafimi és Milazzo mellett, s az udvaron ezek és főpapok a toskánai eseményeket sem voltak képesek megakadályozni. Nápolyban még kevesebbet tehetnek. Még mielőtt a hideg novemberi szél megfosztja lombjaitól az erdőket, be lesz végezve a nagy olasz dráma, mely annyi nagyszerű jelenetet mutatott föl. Pillanatig sem kétkedhetünk az eredményen. S ha Garibaldi a két szicziliai királyság ura lesz, az olasz királyság megszilárdítására még csak idő kell. Ha Piemont a herczegségeket, az egyházi állam nagy részét, Nápolyt és Szicziliát már egy uralkodó alatt egyesítve bírja, a többi olasz tartományok sorsa nem soká marad eldöntetlen. —• Mint a kormány képviselője, sir Georg Grey megy Balmoralba, s őt a belügyi államtitkár váltja fel utóbb. Sir Herbert, aki a királynét Skócziába kisérte, megint Londonban van. — A királynő, a Court Journal szerint, Hamburgon át megy Németországba, szeptember 10 kén érkezik Coburgba. FRANCZIAORSZÁG. A párisi „Opinion Nationale“ előtt nem volt meglepő azon általunk legutóbb közlött marseillei sürgöny, a mely Garibaldinak f. hó 7-dikén Nápoly kapui előtt tett merész megjelenését s azon központi bizottmány tagjaival folytatott tanácskozását jelenté, amely bizottmány a szárazföldi tartományokban az egységi mozgalmat vezeti. Az „Opinion Nationale“ e tudósítást más után már megkapta volt, s azt a fennebb említett sürgöny által csak megerősítettnek találja. A párisi lap nagyon helyesli, hogy Garibaldi, mielőtt cselekvőleg föllépne, a nápolyi parlament hívását akarja bevárni. E határozatnak szerinte az lesz az eredménye, hogy tartóztatni fogja Ausztria interventióra való kedvét, ezen interventióra kevesebb jogot vagy ürügyet szolgáltatván. Mert, így okoskodik az „Opinion," ha maga a nápolyi nemzet mondja ki a Bourbonokra a trónvesztést, s hívja be a diktátort, akkor a dolgok a tények terén s azon cselekvési körben maradnak, a melyekre a be nem avatkozás elve alkalmazható, s igy az illetők az általános összeütközés esélyeit annyival kevesbíteni fogják, föltévén, hogy azt ki lehet kerülni. Ámde mit mond most az „Opinion Nationale,a midőn egy, aug. 11-dikén kelt nápolyi sürgöny, mégpedig alkalmasint hivatalos, mint tudjuk, azt jelenti, hogy egy garibaldista hadtest Reggio vidékén kiszállást kisértett meg, s hogy 200 ember ki is szállott ? — A kölni lapnak Parisból, aug. 12-ről írják: „Mind Turinban, mind Milanóban az Ausztriával való közel szakítástól félnek. Turini hivatalos körökben egyébiránt a háborút oly szükségességnek tartják, amelyre már csak készen kell lennie." Ugyanazon tudósító azt mondja, hogy a turini ellenzék Ratazzinak a kabinetbelépését sürgeti, ellenben Cavour gróf nem akar ráállni, sőt készebb lemondását beadni. — Hire vám hogy Aquia gróf, a nápolyi király nagybátyja, a napokban Parison menne keresztül s Spanyolországba venné útját. — A porosz ,,Nat. Ztg“-nak írják Párisból, aug. 12 ről : „A franczia kormány igen aggodalmasnak mutatja magát a Németországban legújabban történtek, különösen pedig a teplitzi összejövetel és a tervezett varsói miatt. A legmagasabb körökben a békés biztosítások oly nyomatékosak, hogy itt ezen békepolitikának komolyságáról általában meg vannak győződve. Annál inkább félnek, akik e meggyőződésben vannak attól, hogy a szárazföldön mutatkozó coalitiós törekvések Francziaországot háborúra kényszeríthetnék,nevezetesen,hogy ez utóbbit oly helyzetbe találják hozni, hogy szét kelljen ütnie, mielőtt a szövetség készen van. „Az igazságnak tartozom vele, — folytatja a porosz lap levelezője — ha mindjárt a német önérzetet megtalálnám is általa sérteni, hogy következő észleletem eredményét közöljem: Németországtól magában nem tart Francziaország semmit, és a teplitzi összejövetel, kivált a német sajtó legnagyobb részének osztrákellenes magatartása mellett, itt nagy aggodalmat nem keltett volna, ha a kormány nem vélné magát bizonyosnak abban, hogy mindezen kísérletek lelke Anglia.“ Levelező itt megérintvén, hogy a most említett összejövetelen egyik részről az Oroszországgal való kibékéltetés óhajtása is fölmerült, áttér a varsói tervezett találkozásra, s az ottan tartandó conferentiának már csak azért is komoly jellemet tulajdonít, mivel K isseeff gróf, a Párisban levő orosz nagykövet már megkapta az utasítást, hogy a Varsóba utazásra készen legyen." A Duffer in lord a Szíriába küldött angol biztos már hajóra szállt Marseilleben, Párison keresztül utaztában, kétszer fogadtatott a császár által. Mint hallatszik, sok maronita család Algírba akar kivándorolni, ahol a kormány letelepüléseket földbirtok adományozásával akarná könnyíteni. A Szíriába való hajószállítások egyébiránt folyvást tartanak. — Laronciére Lenoury ellentengernagy, akit a kormány előbb Kréta szigethez küldött volt, a „Nat. Zig“ szerint más küldetést kapott volna, még pedig Jeruzsálembe, minek folytán úgy hallatszik, hogy már Jaffába ért volna. E küldetés czélját még eddig nem tudják. A „Journal des Débats“-nak Rómából azt írják, hogy a római udvarnak szándékában van néhány száz katonát küldeni Szíriába. St. Marc Girardin azt mondja, hogy biz ar derék lenne, mert a pápa részéről annak jele fogna az lenni, hogy Francziaországnak a szíriai keresztyének mellett tett nagylelkű fáradozásait hálásan ismeri el; Napóleon császár részéről pedig azt jelentené, hogy ő felsége rokonszenvvel hozzájárul a pápai világi hatalomnak a keresztyéni felebaráti szeretet körében való gyakorlásához. A keresztes porosz lap a tudósítást magát a mesék országában tartozónak hiszi. Ugyancsak a keresztes újság beszéli, hogy a párisi lengyel iskolákban aug. 11-dikén tartott jutalomosztáson több előkelő franczia, a többi közt Napóleon herczegnek egy képviselője is jelen volt, hogy az igazgató lelkesedett lengyel prédikácziót tartott, a növendékek pedig katonai zene kísérete mellett énekelték az ismeretes dalt: „Nincs még oda Lengyelország“ stb. — A kölni lapnak írják Parisból szintén aug. 12- ről. ..A belgák királyának Németországba utazását, s ezen monarchának az ausztriai Császárral való öszszejövetelét most nagy határozottsággal állítják.“ — Toulonba azon parancs ment, hogy hagyják abba a hadi szerek küldését a „M a y e n n e" gőzösön, Chinába. Azt mondják, hogy hong-kongi tudósítások szerint azon egész matériájét, amely az „Isére" hajóval elveszett, meg lehete menteni, sőt remélik, hogy az amoyi kikötőben elsülyedt hajót magát is lebegővé lehet még tenni. A „Moniteur“ az idei törvényhozási ülésszak végét egy czikkel ünnepli, amelyben azt mutogatja, hogy Francziaországnak nincs mit irigyelnie senkitől, és hogy a császári alkotmány megállja a versenyt a leginkább fitogtatott álladalmi szerkezetekkel is. „Az idő — mond a hivatalos lap — amely próbaköve annak, hogy mi lesz tartós, hamar elbánik mindazon művekkel, amelyek nem életrevalók, ellenben erősíti mindazt, ami az életrevalóság és a haladás föltételeit hordja magában. Nem fogja tagadni senki, hacsak pártszellem által elvakítva nincs, hogy e csalhatatlan próba kitünőleg kedvezőleg ütött ki azon alkotmányra nézve, amelyet Francziaország a császár bölcseségének köszön Minden nap szilárdítja azt,s kedvesebbé teszi a jó polgárok előtt, a részrehajlatlan és fölvilágosult férfiak előtt, kitüntetvén, az ország szükségeinek és a nemzeti jellemnek mily józan fölfogása vezette a mi politikai organisationkat s mily fontos egyensúlyt volt képes fölállítani egy mélyen beható éleslátó elme az állam nagy hatalmai közt." A hivatalos lap erre végigpillantván azon 213 törvényjavaslaton, melyekből a törvényhozó test ez ülésszak alatt 200-at helybenhagyott,mégpedig majd mindent alapos tárgyalások után büszkén nyilvánítja,hogy parlamentileg kormányzott országok évkönyveiben hasonló dolgot, jól fölhasznált s hasznos intézkedésekben annyira termékeny ülésszakra hasztalan keresne példát akár ki stb. stb Tudjuk, hogy a császár maga beismeri, hogy az általa lakott épületet még a szabadságnak kell megkoronázni, azért reményijük, a „Moniteur“