Pesti Napló, 1860. augusztus (11. évfolyam, 3142-3166. szám)

1860-08-04 / 3145. szám

180—3145. 11 -ik évf­folyam E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal : Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 186­0. Szombat aug. 4. Előfizetési föltételek : VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Hirdetmények dija Szerkesztési iroda : Szép-utcza 1 aő szám 1-ső emelet BÉCSI BÖRZE äiigu8tu§ S-au, I860. Adott Tar-Adott Tar-Adott Tar-Tar-Államadósság. ár tott ár ár tott ár Elsőbbségi kötvények. ár tott ár ár tott ár 5°­,­08 osztrák értékben . . 100 frt 65.5065 75 Államvasp....................................... 500 frank Il32. —133.­N. Szombati l-ső kibocsátás...................... 22.—24.— 6%-os nemzeti kölcsön . 100 frt 79.90 80.10 Sorsjegyek. Lombard-velenczei . . . . 500 frank128.50129.50 N. Szombati 2-ik kibocsátás . . . . 58.—60 — 5%-os metalliques . • • . 100 frt 70.-70.20 '■hí- « Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. --.---94.— Váltók (devisek). 47,%-os . . . . . . 100 frt 62. —62.50 Osztrák Llyod.............................100 ft pp. ____ Földtehermentesitésiek. 1839­ diki sorsolással . . . . 1854­ diki . . . . . 100 frt . 100 fr­t 128.25 94 — 128.75 94.25 Részvények. Amsterdam 100 doll. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3%______ — 1860 diki . . . . . . 100 frt 95.25 95.50 Nemzeti bank (ex div.)...................................840.—841.— Augsburg 100 d német frt (85 ft 90'/, kr) 3„ 108.—108.15 5% os magyarországi . . . 100 frt 72.75 73.25 Comp rentpapirok 42 ausztriai lira 15.75 16.25 Hitelintézet 200 fr­t ........................................ 192.20192.40 Berlin 100 taller (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ -­--.---5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 70.25 70.75 A hitelintézeti darabja 100 ft né. 108 75109.25 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... .574.­575.­M. Frankfurt 100 d. nem. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „108.25108.00 6°/"-os erdélyi............................. . 100 frt 69.-69.50 Trieszti db ............................. 100 ft pp. 117.-118­­Duna­ gőzhajózási társulat 500 ft pp. . 441.-443.­Hamburg 100 márk­bankó frt(75ft85kr)2% . 95.-95 25 Velenczei kölcsön 1359 5% . 100 frt 80 .80.25 Dunagőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. 99.25 99.75 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . 188.-192. -London 10 font sterling. (100 ft 23'/. kr) 4. 106.—106.10 Budai városközség db 40 ft a. é. 37. -37.50 Budapesti lánczhid 500 ft pp...................... 370.—380.— Fons 100 frank(40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, 2 50.1550.25 Zálog­levelek. Eszterházy.................................. 40 ft pp. 82 5083 50 Éjszaki vasút.............................................. 1885-1886— Pénznemek. Salm ......................................... 40 ft pp. 37.75 38.25 Ausztr­államvaspálya...................................256.­257__ Korona . . . . . . . . . 17.40 — ■ A n. bank 6 év. 5°/C os . 100 ft pp.100 50101.­Pálffy........................................ 40 ft pp. 38.25 38.75 Nyugati vasút.............................................. 190.75191.— Császári arany............................. . 6.04_ _ „ „10 év. 5%-os . 100 ft pp. 96.1097. Clary......................................... 40 ft pp. 36.—36 50 Pardubitzi vasút ........................................ 125.-125.25 Reczés arany ............................................. 6.02_ . — ” „ sorsolh. 5% . . ■ 100 ft pp. 91.5092.— St. Genois................................... 40 ft pp. 37.-37.50 Tiszai vasút....................................................126.-126.­Napoleons d’or . . . ... 10.10 . . -i " ” " 12 hó 5%. . • • 100 ft pp.100 —­.­Windisehgrätz ....................... 20 ft pp. 24.—24 50 Déli vaspálya 60% (ex div.)....................... 148.-149.­Orosz imperiale............................................. 10.37___ A n. bank so’8. 5­­0 . . . . 100 ft a. é. 87.6087.75 Waldstein ............................. 20 ft pp. 26.—26.50 Károly Lajos vaspálya (ex div.) . . . . 143.­143.50 Ezüst . 26.—_ _ A gallicziai föld. hitelintéz. 41­,403 100 ft pp. 83.­85 — Keglevieh............................ 10 ft pp. 14.50 15.­Graz-Köflachi.............................................. 116. A nemzeti kölcsön papir szelvényei . 26.1­.­ Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: 6 bánsági búza (82— 84 fontos) 4 frt 50 kr — 5 frt — kr. tiszai 6 (81 — 85) 4 frt 30 kr — 5 ft - kr ; tiszai uj (80 - 85) — ft — kr —­­ ft — kr; bácskai 6 (81—83) 4 ft 40 kr —4 ft 50 kr; uj (83—84) — ft — kr------ft — kr; fehérmegyei 6 (84—84) 4 ft 50 kr — 5 ft — kr; fehérm. uj (83—84) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 80 kr 3 frt­­ kr; rozs­ó (75—77) 2 frt 60 kr — 2 frt 80 kr; uj (77 —78) — ft — kr — — frt — kr ; uj árpa (70 72) 1 ft 80 kr — 2 ft 10 kr; uj zab (46—48) 1 frt 30 kr — 1 ft 40 kr; tengeri ó 2 ft 30 kr — 2 ft 60 kr; uj­­ ft — kr — — ft — kr; köles 1 frt 80 kr — 2 ft — kr. Bab 3 ft 70 kr — 4 ft - - kr. Repcze 5 frt 50 kr — 5 frt 60 kr. Mind bé­csi mér önkint és ausztriai értékben. MAKÓ, júl. 31. Mivel az egész országból érkező gazdasági tudósítások telvek, én is azzal kezdem le­velemet, a folytonos esőzéssel. Gazdáink már kétségbe esnek, minthogy a gabonát se aratni, se a leara­tottat nyomtatni nem lehet. Alig van nap, hogy eső ne esnék , pedig még a búzának is nagy része, a zab pedig egészen kaszálatlan. Ennek tulajdoníthatni, hogy a gabonaárak a múlt héten ismét emelkedtek. Régi szép búzáért megadtak 22—23 vsrtot köbsön­­kint; az uj, mely azonban minőségre koránsem hason­lítható az óhoz, részint mivel megszorult, részint, mert a sok esőzéstől megfakult a minőséghez képest, 16—19 varton kelt. Az árpát 7—8 vsrtjával veszik. A kukoricza is, noha e tekintetben még jó termésre van kilátás, 10 vsrtról 11 —11%-re emelkedett. Gyü­mölcsünk rendkívül kevés van, és az is izetlen , de azért a­mit a piaczra hoznak, jó áron elkel. Borunk szintén kevés lesz. Érdemesnek tartom még megemlíteni, hogy városi kertészünk a kihasított 14 holdnyi kertben szorgal­matosan működik. Czélszerű különösen azon intéz­kedés, hogy szerdán és szombaton délutánonkint ok­tatást ad az ifjúságnak a fatenyésztésben. Hogy e ta­nítások mégis gyéren látogattatnak még az iskolás­gyermekek által is , azon körülménynek tulajdoní­­­­tandó, hogy a várostól, különösen pedig némely isko­láktól kissé távol fekvő kertben, nincs semmi enyhély, hová a kedvezőtlen idő jöttével vonulhatnának. Külö­nösen nagy baj ez oly erős nyáron, mint az idei. Egy tágas szín e tekintetben nagyon jó szolgálatot fogna tenni, s erről, hiszszük , városi elöljáróságunk idővel fog is gondoskodni, de most még csak kezdetén állunk a vállalatnak. 1. 1. — Áradások Németországban. Július 31-dikéről és különösen augustus 1-jéről a „Dresdner Journal“ mintegy 14 helyről közöl telegrammokat a fo­lyók kiöntéséről, s magában Lipcsében is ellepett egy utczát (Lindenstrasse) az áradás. Zittauból aug. 1. d. e. féltizenegyre a Mandau vize a külvárosokat s a belváros egy részét elárasztotta. Meiszenben ugyan­az nap a Triebics vize 4 hidat s köztök egy kőhidat sepert el.­­ Annyival szomorúbbak e hírek, mivel nemcsak közvetlenül az áradás tett kárt, hanem már a megelőzött esős idő épen aratás idején szintoly kipótolhatlan kárt tehetett. PEST, augustus 3. (Fk.) Ha két ember egymást becsülni tanul­ta, és e kölcsönös becsülés alapján lassanként őszinte baráti viszony fejlődik köztük, innen még korántsem következik az , hogy ezen perc­től fogva minden érdek- és vélemény­­különbségnek meg kell szűnnie, vagy hogy egyiknek magát föltétlenül a másik alá kell rendelnie , minden önálló meggyőződésnek , minden saját akaratnak megtagadásával. Ez utóbbi soha meg nem férne a kölcsönös becsü­léssel, és ily becsülés nélkül valódi barátság sem képzelhető. Hanem igen­is az várható két baráttól, hogy a­hol nézeteik vagy érdekeik összekoc­czannak, minden erővel arra fognak törekedni, hogy a kiegyenlítésre utat találja­nak, és — hogy ha másként nem lehet — e végre fölváltva, majd az egyik, majd a másik hozzon áldozatot. Ez eleinte némi ön­megtagadásba kerül, hanem utóbb kedves szokássá válik és mindinkább megszilárdítja a baráti köteléket. E gondolatokat ébreszté bennünk Napóleon császár legújabb levele Persignyhez, mely — nem tagadjuk — igen örvendetes benyomást tön ránk és bizonyosan mind­azokra, kik a két nyugati hatalom szoros barátságában a ci­­vilizátió diadalának és világrészünk egykori üdvének zálogát látják, örvendetesnak talál­juk e levelet, mert újra bizonyítja, hogy a két nyugati udvar közti barátság elérte a szilárd­ság azon mértékét, mely még az önmegtaga­dás és áldozathozás tűzpróbáját is diadalmsan kiállja. Évek óta vagyunk tanúi azon érdekes lát­­mánynak, hogy a brit kormány Francziaor­­szág politikájának oly roppant áldozatokat hoz, a­minőket 12 év előtt senki lehetségesek­nek nem tartott volna. Ha azonban az önmeg­tagadás pohara csordultig megtelt, ha a csa­torna túlsó oldala felől azt kiáltják a tuileriák felé : tovább már nem mehetünk, ha csak ön­magunkat megalázni és a felbőszült közvéle­mény kárhozatát ellenünk fölidézni nem akar­juk—akkor a két rész tüstént szerepet cserélt; akkor Napóleon császár áldozza föl büszkesé­gének egy részét és közeledő, előzékeny lé­pés által hizelegvén a brit közvéleménynek, a megrendültnek látszott baráti viszonyt még szilárdabb alapon helyreállítja. Most is azon perczek egyikét éljük, a midőn a hátrálás , vagy helyesebben az elébeme­­n­é­s szerepe a franczia császárnak jutott. A savoyai annixio óta, mely a brit kabinet­re nézve könnyen vészteljessé válhatott volna, a brit közvéleményben nem épen alaptalan bizalmatlanság gyökeredzik nem csak Napó­leon ellen, a­ki ama bekeblezést létesítette, hanem a mostani brit minisztérium ellen is, mint a­mely ama tervről tudván, azt idejeko­rán gátolni elmulasztó. Azóta e bizalmatlanság még növekedett a keleti kérdés fölvetése, neve­zetesen a Francziország részéről tervezett szí­­riai expeditió következtében. Az angol kormány azon nyilatkozata, hogy ő ezen expeditiót nem gátolhatja, a keleti keresztjének érdekében az angol közvélemény részéről is helyeselte­­tett ugyan, de mégis azon gyanút ébresztő, hogy a minszterek e tekintetben is egy húron pendülnek a franczia császárral és Anglia po­litikáját teljesen a francziának alája rendelték, a­mely gondolat nem kevéssé sérthette a brit büszkeséget. Mi történt most, a nyugtalanított önérzület lecsendesítésére ? Palmerston dörgő beszédet tartott Franczia­­ország ellen és — hogy triviális szólásmóddal éljünk — amúgy magyarán kiürítette száját. A britek el voltak ragadtatva. „Mégis derék ember az a mi Palmerstonunk — mondák, — szomszéd urunknak jól megmondta az igazat és fényesen megmutatta, hogy azzal semmi­féle alattomos czimboraságban sem áll. Majd meglátjuk mernek-e Párisban hasonló hangon felelni!“ És ime, Párisban nem csak hasonló daróczos hangon nem feleltek, hanem formaszerű iga­zolási levelet küldenek Londonba, melyben körülményesen ki van mutatva, hogy Fran­­cziaország Angliával barátságban maradni akar, hogy barátságban maradnia kell. Sokan azt fogják ugyan mondani, hogy ezen okoskodás se nem őszinte, se nem igaz, de ez egészen mindegy; az angol közönségre azért mégis megteendi hatását; a britek azt fogják mondani: „Lám, mily hatalmas nemzet vagyunk mi, hogy még ezen leghatalmasabb uralkodó is meghunyászkodik előttünk, valódi önmegtagadással keresvén barátságunkat.“ Ez a közhangulatnak Napóleon irányában ismét kedvező fordulatot fog adni és a brit minisz­tériumot arra képesíteni, hogy a Francziaor­­szággal való barátságot ezentúl is fönntarthassa és­­ a franczia politikának ezentúl is tehes­sen engedményeket. Napóleon császár levelének részleteire még vissza fogunk térni, mihelyt a hiteles szöveg birtokába jutunk. Ma egyedül e lépés általá­nos jelentőségét akartuk vázolni, mely abban áll, hogy Napóleon császár még mindig erő­sen el van határozva az Angliával való barát­ságot minden áron fönntartani és hogy sem az olasz, sem a keleti kérdés, mostani stádiumában, e két kormány közt meghason­­lásra nem adand okot. . . . Ha a franczia császár legújabb lépését talán a teplitzi találkozásnak akarnák tulajdoní­tani, ez ellen sincs kifogásunk. Ez aztán az említett találkozásnak valóban előre nem lá­tott és ki nem számított, de azért nem ke­­vésbbé örvendetes eredménye lenne! A Kisfaludy-társaság I. A Kisfaludy-társaság (magyar szépirodalmi intézet), mely 1836-ban fölállván, 1848-ig kisded anyagi erők mellett ugyan , de az iró és olvasó közönség erkölcsi támogatásával, elismert sikerrel működött a széptu­dományok és szépirodalom emelése körül, hosszas szünet után az elejtett fonalat ismét fölvehette. Ugyanis a cs. kir. Ap. Felsége f. évi ápril 6 dikán kelt legfelsőbb elhatározása szerint a Kisfaludy-tár­saság fönnállását engedményezvén, annak alapsza­bályait némely módosításokkal megerősíteni mél­­tózta­tott. Hálával tisztelte a társaság, május 24. is­mét megnyílt havi ülései elsejében e legmagasb elha­tározást, némely módosítások ügyében mindazáltal alázó fölterjesztés rendeltetett el. — A Kisfaludy Károlynak, egyes részeiben régen kész emléke fölállittatására — beérkezvén időközben Albert Felig­y Fensége ebbeli kegyes jóváhagyása, az elnökség kéretett meg. Köszönettel említendő itt a székes­fehérvári ft. káptalan szívessége, mely a talapzat­hoz megkiván­ató sóskúti kövek egy részét in­gyen ígérte megadatni, és Bauer János székes­fehérvári kanonok ur, ki a talapzathoz szüksé­gelt kőtömegek többi részeit sajátjából födöznis kész pénzben is e czélra 100 frtot adakozni méltóztatott. — Hálás örömet gerjesztett a társaságban elnökének mélt. b. E­ö­t­v­ö­s József urnak nagylelkűsége, mely szerint a pénzalapot, számára már kamatozó, kétszáz aranynyal méltóztatott növelni, és Tóth Lörincz társasági tag jelentése, kinél egy magát megnevezni nem akaró hazafi, ugyanezen alaphoz 300 frtot tett le. — Az 1848-ban érkezett mythologiai nyolcz pályamunka közöl Péczely József, Szontagh Gusztáv és Toldy Ferencz megbízott tagok egyértelmű tudósításaik alapján, az ötven arany jutalom és a b. Jósika Miklós ur által ehhez ajánlt ezüst emlékbillikom, egyértelműleg az V. számú s ily jelmondatú munkának ítéltetett oda: „Milyen az ember, olyan az istene.“ Felbontatván az illető jeligés levél, ebből K­ál­lay Ferencz akad, rendes tag ur neve tűnt elé mint szerzőé, kinek a kiadási jog is átengedtetett. — Az 1848 ki utolsó küzlitésben ki­hirdetett jutalomkérdések közöl a szépmttta­­niak (I. „Mily hangmértéki törvények egyeznek meg leginkább a magyar nyelv hangoztatási természetével, s a magyar népdal ad e e részben, s mily utasí­tást ?“ H. „Kívántatik a m. egyházi ének irodalmi és bírálati története, akár mind a két hitfelekezeté együtt, akár különösen csak a kath. vagy csak a prot. egyházé“) válasz nélkül maradván; a szépmai föladásra („Kívántatik II. József császár életképe“) érkezett egy pályamunka, s a rendkiv. költői föl­adásra („Legenda szent Erzsébet magyar királyi herczegasszonyról) érkezett három költemény — vizs­gálata elrendeltetett.­­ Azon előtanácskozások köz­ben , melyek a társaság megindítandó mun­kás­ságát illetőleg folytak, oly műfordítások eszközlése és közzététele is kitüzetett, melyek által költői irodalmunk külföldi jeles művekkel, olvasóink mivelő olvasmányokkal gazdagittassanak. Ismerete­sek lévén a társaság több tagjai előtt Kazinczy Gá­bor úr mollék­ kitűnő dolgozásai: a nevezett szerző fölkéretni határoztatott, hogy azoknak hármát (Tar­­tuffe, A fösvény, Dandin György) a társaság ál­tal megindítandó újkori classicusok gyűjteményé­be átengedni ne terheltetnék. Azon érzékeny vesz­teségek folytán, melyeket a társaság, több kitű­nő tagjai halála által szenvedett, számosabb tagok választása határoztatott el, mely körül részint a szép­­taxis és irodalomtörténeti készültség és érdem, ré­szint a költészet egy vagy más nemeiben adott ki­­tűnőbb, eredeti vagy műfordítási dolgozatok méltány­lása fogja vezérleni a társaságot. A szabály szerinti ta­­nácskozmány által készített javaslat nyomán, a július 15. tartott választó ülésben Csengery Antal, Gre­­g­u­s­s Ágost, G­y­u­l­a­y Pál, Jókai Mór­, Kazin­czy Gábor, b. Kemény Zsigmond, Salamon Fe­rencz, Szász Károly, Tóth Kálmán urak válasz­tottak egyértelműleg a társaság tagjaiul. Következett volna a vezértagok, u. m. az elnök, helytartó elnök, igazgató, úgy a tisztviselők, titoknok, segédtitok­­nok, pénztárnok és ellenőr ismét három évre elvá­lasztása , azonban kinyilatkoztatván az elnök, hogy midőn a társaság annyi új és becses erők kebelébe vonása után új életnek indul, s tágabb körben kívánja munkásságát kifejteni, kívánatosnak tartja ez eset­ben, miszerint még mielőtt az új tagok, az alapszabá­lyok kívánalmához képest székfoglalóikat megtartot­ták volna, mind az ezentúl kifejtendő munkásság elő­­rajza és tervei kidolgozásában, mind a vezér és kez­dő tagok megválasztásában közre­működjenek , elfo­gadtatván ez indítvány, e tárgyak elintézése az augusztusi havi ülésre halasztatott, mely is aug. 1-jére tűzetett ki. Kelt Pesten, julius 29-dikén, 1860. Toldy Ferencz, igazgató. II. A Kisfaludy-társaság aug. 1-jén tartott ülésében működései sikeres megkezdhetése végett mindenek­előtt tisztviselőit választotta meg, a pénztárnok és el­lenőr kivételével, kiknek megválasztása későbbre lett halasztva. Megválasztottak pedig : elnökké b. E­ö­t­v­ö­s József; helytartó elnökké Toldy Ferencz ; igazgatóvá Arany János; titoknokká Greguss Ágost; segédtitoknokká Tóth Kálmán. A legújab­ban megerősített alapszabályok értelmében a tisztvi­selők közül az elnök, helytartó elnök és igazgató jóváhagyás végett felső helyre lévén fölterjesztendő, a fölterjesztés megtételével Kiss Károly tag és a titok­nok bízattak meg. Az útonválasztott igazgató jelen­leg nem lakván Pesten, addig is, mig ez tisztébe lé­­pene, az igazgatói teendők a titoknokra ruháztatok. A társaság, áthatva azon meggyőződéstől, hogy Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, aug. 3-án.) PARIS, aug. 2. Zárlat 3 peres rente 68.15 (csökk. 35 cent.) 4% peres rente 97.60 (csökk. 15 cent); cré­­dit mobil. 682 (csökk. 8 frank); ausztr. államvasp. 510 (emelk. 5 frank); lomb. vasút 497 (csökk. 1 frank); ausztr. hitelint. 387 (emelk. 2 frank.) A hangulat igen rész. Dunavizállás. Pesten, aug. S. 10' 2" 0'" 0 felül. Aug. 2. Aug. 3. Emelked. Csökk. ft 10 kr Nemzeti köles. 80.20 80.10 -- ft-ikr—— 5°/0 metalliques 70.10 70.25 -7515 75 — Bankrészvény 841.—840.-----­— 71 1 Hitelintézet 192.30191.— -jj — 77 1 Augsb. váltó 108.25108.50 -7725 77 — London, váltó 126.25126.35 -10 75 ____ Arany 60 3 s/io 6.05V­o -~ n 21.— 30

Next