Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)
1860-09-12 / 3175. szám
szorittatott gyermek jobban fölfoghassa. S mindez jutányos áron, a szülők kevés költségével eshetett. De a forradalom után mindez, úgyszólva, megszűnt ; a sebeshelyi tizedért csak 1859-ben kapott az oskola legelébb előleget; s még máig sincs megváltva, a tanulók száma úgy leapadt, hogy az összes tanulók tandíja alig bízta meg egy tanító fizetését. Ennek eredményében csak 3 osztályú elemi oskola telhetett ki e tanoda saját anyagi erejéből. Ily oskola azonban Szászvároson , hol a luther, szász atyafiaknak jól rendezett német tannyelvű nagyobb oskolájuk van, a jelen s múlt politikai viszonyok között, csekély, vagy épen semmi értékkel sem birt s bírna. De közbelépett nagyszerű segélyével és áldozatával az enyedi főiskola , s az igazgató-tanár fizetésének legnagyobb részét elvállalta ; az erdélyi ev. reformátusok mags egyházi főtanácsa pedig egy tekintélyes, befolyásos egyénekből álló bizottmányt nevezett ki, gr. Kun Kocsárd főgondnok, Barcsai László főgondnok , ifj. b. Kemény István, Kendeffi Sámuel, Puy Elek, gr. Bethlen Olivér, Lukács Farkas, Bágya Károly, gr. Toldalagi Victor, Bruz Ferencz, Lészai Dániel, Jakab Benjamin, Bálint Sámuel, Pap István, Dáné István személyekben, a végre hogy ezek a szászvárosi ref. tanintézet anyagi fölsegélésére, a buzgó hazafiaktól alapítványokat gyűjtögessenek. E bizottmány el is járt küldetésében, fölkereste a távolabbi buzgó honfiakat, elment a tanoda környékében lakó tehetősebb és kőkeblü magyarokhoz, s e fölkeresésben kifáradhatlanul munkálkodtak gr. Kun Kocsárd és Barcsai László, mint elnökök, Zeyk József, Dáné István, mint tagok. Még nims bevégezve teljesleg e bizottmány kéregető munkálkodása, s a jó Isten annyira megáldotta eddigi fáradozását, annyira reménye fölötti sikerrel koronázta, hogy azon 30 ezer pátnak, mely e tanodának algymnasiummá emelkedhetésére szükséges, kétharmadánál több ki van szerezve. Hogy a jelen és utókor, a mostani és későbbi nemzedék ismerhesse azon érdemes honfiak és honleányok neveit, kik ez iskola ügyét fölfogták s anyagilag támogatták, hogy a jelenkor áldást kérhessen Istentől nyomdokaikra, hogy a jelen , s jövő kor tisztelhesse, dicsőíthesse és áldhassa emléküket, az iskolai elöljáróság az alapítók emlékkönyvébe, saját kezeikkel íratta be becses segélyeiket, és neveiket, s hírlapok útján kívánja emléküket a jelen-, és utókornak átadni. Hős aget penna metuente solvi Befizették alapítványaikat: gr. Kun Kocsárd 2000 frtot, gróf Gyulai Lajos 2000 pfrtot, gróf Mikó Imre 1000 pfrtot, gr. Bethlen Ádám 1000 pfrtot, gr. Andrási Gyuláné sz. gróf Kendeffi Kata 100 frtot, Nalács Farkas 50 frtot, Bodola Zsigmond 50 frtot, Beke Dániel 20 frtot, Kone Gábor 120 frtot, Bruz Zsigmond 20 frtot, Jakab Benjamin 20 frtot, Haver Mihály 20 ftot, gr. Kemény Sámuel 500 ftot, Barcsai Lászlóné sz. b. Bruckenthal Antonia 100 frtot, Pap János 20 frtot, Duma László 50 frtot, Weber Sámuel 30 frtot, Köpe Sándor 10 frtot, Szőcs Miklós 10 frtot, Szeredai Domokosné 5 frtot, Istvánfi Pál 4 frtot, Kövecsi 5 frtot, Mihályi Károly 15 frtot, Gáspár János 15 frtot, Jancsó József 15 frtot, Vajna Antal 10 frtot, Herepei Károly 21/a frtot, Fosztó Ferencz 50 frtot, Horváth János 5 frtot, Gargócs Borbála 5 frtot, Borza László 3 frtot, Kozma Ádám 5 frtot, Herceg Ignácz 2 frtot, Nikulica 2 frtot, Bikfalvi Benjámin 5 frtot, Balog Lajos 1 frtot, a vajdahunyadiak 10 frt 30 krt, a hosdátiak 6 frtot, a rákosdiak 5 frt 10 krt, mar solymosiak 2 frt 30 krt, hazaiak 2 frt 16 krt. Aláírtak: Zeyk József 2000 frtot, gr. Kun László 100 frt, ifj. b. Kemény István 1000 frtot, Kendeffi Árpád 1000 frt, gr. Tóldalagi Ferencz 200 frtot, id. gr. Teleki Domokos 500 frtot, Kakucsi Elek 200 frtot, gr. Tóldalagi Viktor 200 frtot, Lukács Farkas 100 frt, ifj. Bágya Ferencz 100 frtot, gr. Bethlen Farkas 100 frt, gr. Teleki Sándor 100 frtot, gr. Rhédei Jánosné 100 frtot, Barcsai László 400 frtot, gr. Bethlen Olivér 1000 frtot, Kendeffi Sámuel 500 frtot, Puy Elek 300 frtot, Zeyk Miklós 200 frtot, Pogány Ádám 100 frtot, Kenderesi Farkas 100 frtot, Puy Zsigmond 100 frtot, Mara József 100 frtot, Kenderesi Ignácz 50 frtot, Bágya Károly 100 frtot, Csongrádi Miklós 100 frtot, Vadas Lajos 10 frtot, Nalács József 50 frtot, Pogány Albert 100 frtot, Mara Lőrincz 100 frtot, Kenderesi Albert 100 frtot, Nagy Zsigmond 20 frtot, Buda Imre 100 frtot, Háver Mihály 100 frtot, Horváth János 100 frtot, Szilvási Miklós 150 frtot, Brázovai Elek 50 frtot, gr. Lázár Móricz 1000 frtot, Mara Sámuel 100 frtot, Góla Péter 50 frtot, Lugosi Ferencz 100 frtot, Koncz Ádám 10 frtot, Válya Ignácz 50 frtot, Furka Ferencz 50 frtot, Csanádi János 50 frtot, Barcsai Ábrahám 100 frtot, Benedicti Albert 100 frtot, Barcsai Mihály 100 frtot, Kirényi Lajos 100 frtot, Szeredai Ignácz 100 frtot, Barcsai Miklós 100 frtot, Barcsai Károly 100 frtot, Bodó Dávid 50 frtot, Bíbicei Ferencz 200 frtot, Dózsa József 20 frtot, Vitán László 30 frtot, Jordán Domokos 50 frtot, Halmi Ferencz 50 frtot, Dalog Sándor 100 frtot, László Ignácz 50 frtot, Korolai Lajos 50 frtot, Fekete Károly 100 frtot, Furka János 50 frtot, drBruz Zsigmond 100 frtot, id. Zudor Sándor 200 frtot, ifj. Zudor Sándor 50 frtot, Zudor Elek 50 frtot, Fekete Ferencz 50 frtot, Győrfi Dénes 50 frtot, Farkas János 10 frtot, Gálfi Sámuel 5 frtot, Fekete Elek 5 frtot, Fekete Sándor 5 frtot, Berivói László 50 frtot, Barcsai Zsigmond 100 frtot, Barcsai Ákos 400 frtot, Barcsai Ákosné 100 frtot, Pál Imre 100 frtot, Barcsai János 400 frtot, gr. Lázár Kálmán 300 frtot. Éltök fogytáig fizetnek évenkint: Farkas Dénes 10 frtot, Zakariás Dániel 4 frtot, Gál Sámuel 1 frtot. Mindezeket pengő pénzben értették. Folyamodott volt e bizottmány a magyarhoni 4 helvéthitű superintendentiákhoz is, de nem csuda, ha az élet fölötti küzdelemben feledésbe ment segélykérése. Csupán Édes Albert, alsóborsodi esperes, és tiszatarjáni ref. lelkész küldött 45 újírt készpénzt, mint másoktóli gyűjteményt, és maga részéről egyházi beszédeinek több példányait, melyekből 12 frt 20 kr jött be. A szászvárosi ref. egyház tagjai is, kik papjaiknak semmit sem fizetnek, megfontolván, mekkora áldozatot tesznek más ref. egyházaink hívei, melyekben a pap és mester fizetése minden családra, a gabona árához képest 6—12 írtba kerül évenként, s mégis a háromszékiek, a sepsiszentgyörgyi, az erdővidékiek és udvarhelyszékiek az udvarhelyi, a marosszékiek a m. vásárhelyi gymnasiumaink fönntartására évenként tetemes összegeket fizetnek; megértvén és követvén a szék. udvarhelyi ref. hívek példáját, kik, noha két papot s énekvezért fizetnek, noha az udvarhelyi ref. gymnasium számára 7 ezer pártot alapítottak, mégis abban az olvasó osztály tanítóját saját zsebökből fizetik; megértvén és követvén a zilahi ref. egyház példáját, melynek hívei két papot, énekvezért és leánytanitót tartanak, s mégis a gymnasiumban egy tanárt fizetnek, s az iskola építésekor nagyszerüleg segítettek tégla-, porond-és kőhordással, mindezeket megértvén és tudván, hogy Kolozsváron is, Maros-Vásárhelyen is (mint minden valamirevaló magyar faluban is), az olvasó osztályok tanítóiról az illető ref. egyházak, nem pedig a gymnasiumi pénztárak gondoskodnak, egy osztály tanítójának, t. i. az olvasóénak fizetését, az egyesek évenkénti adományaikból megalapították. Más alkalommal közlendem az alapítók becses neveit. Az egyház két igen érdemes papja is tanít ingyen a gymnasiumban : Pap István első pap hetenként 6, Dáné István második pap hetenkint 16 órán. Mi által az iskolának legkisebb mértékben 300, s ha a tanítás értékét is hozzá veszszük, legszerényebben becsülve is 600 párt megkímélését teszik lehetővé. Ha e pénz évenkénti fölöslegként maradna a gymnasium pénztárában ; ha a két pap ez áldozatot 10—20 éven át folytatná, s ha az alatt a tanoda e megkímélte pénzt tőkésíthetné , tiz év múlva 3000- 6000, busz múlva 6000 — 12,000 párttal gyarapodnék tőkéje *). Szabó György, ig. tanár, fama superate?. Az udvardi kálvária szentelés-ünnepélyének rendje. Szeptember 15-kén szombaton. l.A vidékről körménetileg (processiókban) érkezendő bucsujárók hírnökeik által az udvardi plébánián előre bejelentendik magukat, miszerint elfogadásukra egy papi személyt és üdvözletükre a harangozást el lehessen rendelni. 2. A bucsujárók gyóntatása részint a templomban, részint a kálvárián nyomban elkezdődik. 3. A délesti ájtatosság a kitett oltári szentség előtt a Lauretomi-litániával 4 órakor a templomban fog tartatni. 4. Ezután a kálvária uj harangjainak szentelése eszközöltetik ő emínentiájának suftraganeusa, m. Viber József püspök ur által a kálvárián. 5. A jelentékeny ünnep alkalmából esti 7 órától 8-ig Udvard összes harangjai meghozatnak. Szeptember 16-dikán vasárnapon. 1. Hajnali harangszó után az ünnepet taraczk-durrogások is hirdetendik, amikor a templomban a szent mise-áldozatok bemutatása elkezdődik, valamint a gyóntatás és folyvást az áldoztatás is. Az utolsó kis mise, a plébániai, melyet szokás szerint háromszori harangozás megelőzend, 7 órakor leend. Miután misézni csak három oltárnál lehet, azért a misézni óhajtó áldozatok magukat szombaton este a helybeli alesperes plébánosnál bejelenteni méltóztassanak. 2. A fölszentelést magas személyében végzendő főmagasságu Scitovszky János bibornok , Magyarország herczegprímása és esztergomi érseke eminentiája, Udvard határszélén a vasútnál reggeli 7 órakor egy vegyes küldöttség által illő tisztelettel fogadtatván és röviden Üdvözöltetvén, előlovagló díszcsapat után harangzúgás és mozsarak üdv durrogásai között ünnepélyes bevonulását tartandja, mialatt az összes nép a lobogók közt sorfalakat képez. Ő eminentiája a plébániába száll, hol öt az összes egyházi és világi vendégurakkal együtt a helybeli alesperes, kesseleőkeői Majthényi Adolf tiszteletteljesen üdvözlendi. Ezután a f. papság a templomba vonul, az apát urak és prépostok insulát és pluvialét, a kanonokok motettát, a többi egyháziak karinget stólát öltenek, s az assistensekkel együtt ő eminentiája és a többi méltóságos és fötisztelendő püspök urakért a plébániaházba menendnek. 3. Nyolcz órakor ő eminentiája harang és ágyuszó mellett a templomba megy, ki fölött 4 előkelő világi ur a mennyezetet vendi; az ájtatos nép két sorban a főpásztor áldását, térdre hullva, fogadja. A templom fő ajtajánál ő eminentiája a helybeli plébános által szentelt vízzel és pacificaleval fogadtatik, mire a karzat az „Ecce Sacerdos Magnus“ éneket zengi el. Ő eminentiája a szentség imádása után a trónon felöltözvén, mielőtt a casulát magára venné, azt — miután nagymélt. gróf Forray Julia, született gróf Brunszvik csillagkeresztes hölgy által ez alkalomra készíttetett — megszentelni. Ezután következik a sz. miseáldozat, melynek végével az áldás előtt a helybeli alesperes-plébános anyaszentegyházunkat atyailag kormányzó római pápa IX. piusz szentsége által ez alkalomra kegyelmesen engedményezett teljes búcsút magyar és tót nyelven kihirdeti. 4. Sz. mise alatt (communio után) a kívül ájtatoskodó nép, két acolytustól környezeti kereszt elülvitele alatt a szent menet (processio)a kálváriára megindul, mely alatt a nép mindszentek litániáját énekli. Ő eminentiája ismét menyezet alatt megy. 5. A főkereszthez érkezvén a sz.menet, ő eminentiája saját magas személyében befejezi a litániát, és azután egyszerre mind a 14 statio-kápolnát fölszenteli, s magas meghagyásából két egyházi méltóság egyházi szolgálat mellett külön-külön az egyik jobbra eső 7, a másik balra eső 7 állomás-kápolnát szentelt vízzel s tömjénezéssel megáldja, kik végre a középúton találkozván, együtt a tisztkedő főm. főpaphoz térnek, mire magának a főkeresztnek felszentelése következik. 6. Ezen felszentelés után a feszület csókolásához járulnak a sz. keresztről szóló ének zengedezése közt először az egyháziak, azután a főbbrendűek, s majd egyéb ájtatos hívek, és a kálvária építkezése javára offertoriumot tartanak. A kegyes adományokat e végre rendelendő egyháziak fogják általvenni. 7. Miután a sz. keresztnek csókolása mintegy/a óráig tartott, a magyar ajkú hívek elkezdik a „ Jöjj el sz. lélek az Isten“t és énekelnek 2 verset, ez alatt a tót ajkú hívek a 7. és 8. statio közti lépcsőn a sz. Anna szobránál letelepednek, és a „Jöjj el sz. lélek Istenből“ szintén 2 verset elénekelnek, mire megkezdődnek a sz. beszédek. A magyart nölgy és ft. Hajnald Laj. erdélyi püspök ur ő excája, a tótot pedig főt. és tudós Lapussay Ferencz egyetemi tanár úr fogják tartani. A jó rend tekintetéből felkéretnek a hívek, hogy helyökböl ne mozduljanak addig, mig mind a két szent beszédnek vége nem leend. 8. A sz. beszédnek végével folytattatik a ke *) Szívesen kérem a M Sajtó, Pesti Hírnök, más pol. lapok, Vasárnapi Újság, Prot. egy. és isk. lap szerkesztőit, szíveskedjenek e czikket becses lapjaikba fölvenni. Sz. Gy. resztcsokolni és az offertorium; a tisztkedő főm. bibornok pedig és az összes papság a sz. kereszt felmagasztaltatása ünnepén már fölszentelt sz. Márton kápolnájába az átellenben levő kisebb lépcsőn lehalad, hol a helybeli alesperes-plébános csendes misét szolgál. 9. Ezután a sz. gyülekezet a főkeresztnél öszpontosulván, ő eminentiája, az ős atyák sz. buzgalmát követve, a déli harangot angyali üdvözletre meghúzza, mialatt az összes nép főpásztora után az Urangyalát ájtatosan elimádkozza és eme, századok gyakorlata által szentelt közimát, minden harang öszhangzó zenéje s a mozsarok üdv-durrogás váltandja föl. 10. Miután ő eminentiája az ájtatoskodó népre s az egész haza négy tája felé a szószékből főpásztori áldását adta , az egész menet a főlépcsőn lehaladván , a kimenetelnél követett rend szerint a templomba visszatér, hol a „Téged Isten dicsérünk“ eléneklésével hálaimák bocsájtatnak az egek urához. Ő eminentiája pedig a fenntebbi ünnepies menettel a plébániaiakba visszakisértetik, hol rövid pihenés után az ebéd óráig a tisztelgőket elfogadni kegyeskedik. 11. Délután a nagy haranggal jeladásra ter. vendégek a plébániára gyülekezvén, az összes hívők pedig két sorban a plébániától a komáromi utcza végéig helyt állván, ő eminentiája végáldását elfogadják, s a távozó főpásztort ismét egy vegyes küldöttség és diszlovagok a határig kikisérendik, mialatt a harangok és mozsarak komoly bucsu-hangja hallatszik. 12. Elvégre az ünnepély délesti isteni szolgálattal ájtatosan befejeztetik. Értesítés: 1.A rendező bizottmány irodája a templom főajtaja előtti téren 530. szám alatti utonépült ház szögletboltjában van, hol útbaigazítás adatik a t. ez. meghívott vendégek elszállásolása, ebédjegyekkeli ellátása, úgy lovaik elhelyezése és takarmányozására nézve és egyéb fölvilágositás is nyujtatik. 2. „Az udvardi Kálvária könyv“, melynek jövedelme a Kálvária javára esik, a plébánia előtt a templom mellett s a Kálvárián árultatik. 3. A tisztelt meghívott vendég urak f. hó 15-én délutáni 2 órakor ebédre, esti 8 órakor vacsorára,— szeptember 16-án pedig reggelire a plébánián megjelenni tisztelettel fölkéretnek. Udvard, sept. 1-jén 1860. Különfélék. — Somorjáról sz. István király ünnepéről írják nekünk : „Miután néphagyomány s oklevelek tanúskodnak arról, hogy sz. István különösen Csalóközben tartózkodott, járt s apostolkodott, s e szigeten 12 egyházat építtetett a 12 apostol tiszteletére. Somorja városát az ő ünnepének megülésére kettős vonzerővel ösztönözte, oly nagyszerűen azonban, mint óhajtá, t. i. zászlókkal, körmenettel, taraczkok ropogása közt, legyőzhetetlen akadály miatt kivinni nem lehetett. 20-dikán 9 órakor már megtelt az egyház, valának vidékiek, köznép és értelmiség valláskülönbség nélkül, soknak künn kelle maradni. Feszült a figyelem, midőn mise közben felajánlás alatt a sekrestyéből oltár felé párosan, fehér nemzeti öltözetben kis leánykák serege koszoruzottan jött, kisérve a széhek képviselői által, kik lobogó gyertyát tartottak kezükben, s ezen leánykák hoztak bíbor vánkoson,— melyet a somorjai nemes lelkű hölgyek készítettek — egy szép virágkoszorut, úgy mint jelvényét a nagy király s apostol dicsőségének, jelét egyszersmind részünkről a jó érzelmek s hálának. Erre következett az ünnepélyesség czélját megfejtő rövid beszéd , mely után megindult a menet a templom belsejében, s ámbár tömötten voltak a sorok, a tömeg rendőr nélkül tiszteletteljesen e kisdedeknek utat nyitott, zengedezvén : „Sz. Isván téged magyar kíván.“ — Van a magyar Csalóköz éjszaki részében beékelve egy német helység: Misérd, honnan 20 ka után hozzánk egynehányan érkezvén, azt állították, hogy az ő káplánjok szent Istvánról oly szép s megható egyházi beszédet mondott, hogy azonnal sz. István király tiszteletére egy óriás zászlóra az aláírást és szedést megkezdették.“ — Zágrábban a Reszler féle magyar szintársulat folyvást köztetszéssel működik. E tetszés „Zrínyi“ előadásakor érte el főfokát. — Ugyancsak Zágrábban sz. István király ünnepét is nagy fénynyel tartották meg; az egyházi szertartást a zágrábi érsek bibornoki eminentiája végezte. — A h. h. dunántúli egyházkerület gr. Teleki Gyulát választotta meg főgondnokául. Az uj főgondnok beigtatása e hó 18-án lesz Komáromban. — A „pesti kaszinó“ megalakulására felsőbb engedély adatvan, a magokat eddig aláirt tagok tegnap, cs. kir. rendőrbiztos jelenlétében, közgyűlést tartottak , melyen a már megerősített alapszabályi javaslat felolvastatván, egyes pontokra módosítások nditványoztattak, s az elfogadott módosítványoknak az alapszabályokba igtatása Ballagi Mór, Királyi Pál és Szilágyi Virgil urakból álló bizottságra bízatott. Az eddig beirt tagok száma 480, kik közül a tegnapi közgyűlésre oly sokan jelentek meg, hogy a nemzeti muzeum kis terme be nem fogad hátzá. — A győri vasárnapi olvasó-egylet megalakult. Tagjainak száma már hatvan. — Szabó József aldunai utjából, hová a m. Akadémia megbízásából földtani tanulmányok tétele végett rándult le, Pestre visszaérkezett, s a magyar alföld képződési viszonyaival foglalkozik már hosszabb idő óta. A magyarhoni folyamrendszernek medre azelőtt nem volt oly mélyre vájva, hanem magasabban és így terjedtebben vagy számos ágakra oszolva folyt, s igy hozta fokonkint létre azt, a mit árvízi képleteknek nevez a geológia. Ezen kívánalomnak kulcsa a folyamrendszerünk lefolyásánál, az aldunai szorosnál keresendő. Tudósunk lerándúlt ezen időszaknak geológiai nyomait keresendő. A Duna szorosa vagy 18 mértföldre terjed, és mégis Orsováig minden hasadék, a melynek meredek sziklafalai közé keskeny , de mély mederbe szorítva, minden magyarhoni folyó vize egyesülve hömpölyög tova, kizárólag a hegyek emelkedésekor képződött; a kulcs az ország határain kívül volt még keresendő , és annak biztos nyomai meg is vannak a Vaskapunál. Ennek kötani szerkezete, túl rajta a lépcsőzetes síkok képződése, hajlásuk, ásványos alkatuk s szövegük mind összeegyeztethetők azon magyarázattal, hogy a sziklák, amelyek most a Dunából a középállású víz színéig érnek föl, egykor az ottani legmagasabb síkkal voltak egy szintben, s ennek viszhatása az egész folyamrendszerünkön is nyomait hagyta. Idővel megporhangult s eltávolodott a gát egy része s képződött túl a Vaskapun a második sík, s igy a harmadik, negyedik stb., mig végre a Vaskapu sziklái a mostani magasságra szálltak alá, s a hullámokkal jelenleg is untalan folytatják a küzködést. A Vaskapun innen szintén számos biztos nyoma van annak, hogy a Duna egykor 20— 22 öllel folyt magasabban. A „Pozor“ czím alatt Zágrábban új politikai lap fog horvát nyelven megjelenni. Szerkeszti és kiadja Slavoljub Vrbancic. NEMZETI SZÍNHÁZ. Sept. 12-ére van kitűzve : Gize 11 a, ballet 2 felv. Saint Georges, Gauthir és Coralli után színre alkalmazta Campilli, zenéjét szerzette Ádám Adolf. Ezt megelőzi:A szép molnárnő. Vigj. 1 felv. Irta Mellesville és Duverier, fordította Somolki. Politikai események. ANGOLORZÁG. London, sept. 7. A „Times“ kemény szavakkal megrója azon hízelgést, melylyel az udvaronczők, főnökök és némely journalisták a franczia császár utazását kisérik. A departementek nyilatkozataira sem sokat ad, miután a megyei tanácsok ott a belügyminiszter sugallatát követik. A legtúlságosabb hiúság is megunná, úgymond, örökké a „szolgák“ bókjait hallani. A magasztalások mind ide mennek ki: „A császár Francziaország dicsőségét rendkívül emelte ; Európát bizalommal és félelemmel tölté el; védője az iparnak, felszabadítója a kereskedésnek; s mindenek fölött magasztalják mérsékletét és lángeszét.“ A császár természetesen nem hagyja magát ámuttatni ezen felülről inspirált hízelgések által; de a Times sokalja, s félti a császárnak gyöngébb utódját, aki mindent elhihet stb. A Walesi herczeg amerikai utazását más szempontból tekinti a Times. Azonban québeci tudósítója panaszkodik , hogy minden szertartást, a programm minden részét oly lelkismeretesen végrehajtja a koronaherczeg, hogy a szegény journalista, akinek mindenütt ott kell lenni, szomorú helyzetben van. Jó volna, úgymond, minden állomáson fris journalistákat állítani föl, amint lovakat lehet váltani. A herczeg aug. 23-kán Quebecben volt, ott fogadta el a törvényhozó test üdvözletét, s az elnököt lovaggá ütötte. Este meghálózott, ahol egy dühös tánczospár meglökte, úgy hogy térdre bukott. Nemsokára a szövetséges államok földén lesz. A demokrata amerikai lapok furcsának találják azt a sok szertartást, melynek szemtanúi, szerintük a herczeg rendkívüli vegyülete a lovagiasságnak, szemtelenségnek, méltóságnak és dőreségnek. S képzelhetni, mennyi sületlen és valótlan adomát mesélnek felőle. Garibaldi részére Hampton kapitány új csapatot gyűjt Liverpoolban és Manchesterben, s aláírást nyitott. A „Daily News“ szerint Styles kapitányt a jövő hét elejére várják vissza Londonba. A bonapartista „Morn Chronicle“ shillinges adakozásra hívja fel a közönséget Garibaldi részére. E. James, mint írtuk, Garibaldihoz utazik. Elindulta előtt beszélt Palmerstonnal, aki, mint James úr maga beszélte, azt mondá neki, hogy Garibaldi Róma és Velencze közvetlen megtámadásával veszélyezi, amit eddig kivívott. Palmerston fölhatalmazá James urat, hogy ezt közölje Garibaldival. Mennyiben igaz e kir , nem tudjuk. Forrás : a tory „Herald.“ FRANCZIAORSZÁG. Mint a tegnapi esti postában meghalt, a nápolyi király már megérkezett Capuába, ahonnan azonban a „Patrie“ szerint sept. 7-én reggel már odább szándékozott. A Capuánál öszpontosított sereg a „Patrie“ tudósításai keltekor a Bosco tábornok parancsnoksága alatt állott, aki Capuát erős sánczokkal vette körül. Gaetában a kölni lap szerint 5000 „bajor“ van, akikre, mint látszik, a király erősen számít. A kölni lapnak is írnak Párisból a szárd kormány és Garibaldi közt helyreállott egyetértésről. Ha azonban áll az, amit e lapnak Turinból írnak, hogy Velencze megtámadásával mindaddig várakozni fognak, míg Törökország szláv tartományai fölkelendeztek, akkor az egyetértések fonalát még messzebb kellene vinni..........Elég az hozzá, tudósító valószínűnek tartja, hogy a turini parlament e napokban össze fog gyűlni, s a királyt, mint a legközelebbi háborúban történt, rendkívüli hatalmakkal fogja fölruházni. A nápolyi király az utóbbi válság alatt, mint hírlik, bámulatos közönyösséget tanúsított. Követét — az utólsót talán, melyet Francziaországba küldött — a császár Chambéryben fogadta. — De Nou ethnok, mint a kölni lap sept. 7-ről írja, Marseilleben van, ahová a császár hívta, hogy a bekövetkező eseményekre szóbeli utasításokkal ellássa. Itt megemlítjük, hogy a „Constitutionnel“ sept. 7-én merő koholmánynak nyilvánítja azt, amit egy marseillei sürgöny a Rómában lévő franczia hadur parancsnokának allocutiójáról vagy napiparancsáról mondott. Tudva van, hogy a marseillei sürgöny szerint a tábornok azt jelentette volna tisztjeinek, hogy neki parancsa van védelmezni nem csak Róma városát, hanem Camareát, Civita-Vecchiát és Viterbot is. A „Corr. Havas“ szinte megcáfolja, mintha Civita- Vecchiába két franczia hajót küldtek, s az ezen erősségen való munkálatokat franczia részről szorgalmazták volna. Ugyancsak a „Constitutional“ meghazudtolja, csakhogy még sokkal szenvedélyesebben az „Independance belge“ azon párisi levelezőjét, aki e lapot oly társalgásról értesítette, mely Saint-Cloudban aug. 20-dikán a császár és Clarendon lord közt ment volna véghez. A tudósító szerint t. i. a császár panaszkodott volna véghez. A tudósító szerint t. i. a császár panaszkott volna az angol minisztérium Francziaország iránt való magaviselete ellen, s magát személyesen sértettnek nyilvánította volna. Claren don lord ellenben nem csak hogy nem iparkodott volna palástolni a mit a császár az angol minisztérium magaviseletében sértőnek talált, de sőt oly szavakban , melyek fenyegetésnek is megjárnák, azt felelte volna, hogy ezen magaviseletét igazolja Francziaország magaviselete, és hogy Angolország, akármibe kerül, föl fogja tartani tudni tengerészeti felsőbbségét. A „Constitut.“ úgy találja, hogy már a forma, melyben az állítólagos beszélgetés adatik, oly képtelen, miszerint józan eszű ember előtt meghazudtolni sem szükség A „Patrie“ és „Pays“ is meghazudtolják a belga lap tudósítását, csakhogy mérsékeltebb hangon. Végre a „Const.“ meghazudtoja az angol lapokat