Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)
1860-09-19 / 3181. szám
216—3181. 11-ik évi folyam E lap szellemi részét illető mind a közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Adott Tar-Ak 1800. Szerda sept. 19. Szerkesztési iroda : Szép utcza 1-ső szám 1-ső emelet Békésmegyei Gazdasági Egyesület. A békésmegyei Gazdasági Egyesület által folyó hó 22- és 23-dikára Békésre hirdetett állatkiállítás rendező választmánya, kedves kötelességének ismerte az e kiállításra érkezendő idegenek számára szállásról gondoskodni. Tisztelettel kéretnek azért mindazon vidékiek, kik a kiállítást meglátogatandók Békésre jőni szándékoznak, miszerint megérkezésükkel magukat a városházánál azonnal jelenteni szíveskedjenek, honnan a számukra kijelölendő szállásra el fognak vezettetni. Békés gept. 12. 1860. A rendezőség: kr; rozs ó (75 -77) 2 frt 60 kr — 2 frt 90 kr; uj (74 — 75) 2 frt 60 kr — 2 frt 80 kr ; uj árpa (68 70) 2 frt 60 kr — 2 ft 80 kr; uj zab (46—47) 1 frt 50 kr — 1 ft 55 kr; tengeri ó 2 ft 50 kr—2 ft 90 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt — kr — 2 ft 25 kr. Bab 3 ft 40 kr — 3 ft 70 kr. Repeze 6 frt — kr — 6 frt 20 kr. Mind bécsi mér önkint és ausztriai értékben. SZABOLCSBÓL, sept 12. A tömérdek eset, mely veteményeinket nagyrészben semmivé téve, mi vetéseinkben annyi kárt okozott, oly hőség és aszály váltá föl augustus 21-től, hogy az ember alig bírta kiállani, tengerink erőszakkal érett, a kolompár szára leszáradt, szántás vetéssel elmaradtunk, s félni kezdünk nem csak azért, mert kisasszonynapra nincs zöld vetésünk, de mert a negyednap óta beállott szelek igen meghütik a levegőt s homokos földünk könnyen szárnyra kél, s ha bevetjük is talán kedvező idővel, nem tudván a vetés megbrokosodni, mi a nyírnek meglehetős conditio sine qua non-ja a biztos termésre, vékony kilátásunk lesz a jövendőre. Átalánosságban véve a múlt év, bár vérmesek voltak reményeink, mint az eredmény mutatja — középszerű. A cséplés javában folyik,egyremásra keresztje két vékát ád, de van, mely a magot is alig adja meg, a meghülés és sok eső miatt elromolván kalásza, s mi ennek tulajdonítjuk, hogy az életár emelkedőben van; ugyanis a nyíregyházi kisasszonyi vásáron a búza, mi igen csekély mértékben volt 16— 18, a rozs 10—11, kukoricza a 11, uj 8 '/a forint volt váltóban ; Kása ismét 20 ft, a szalonna mázsája 40 portra szökkent; zsirtiteze számra 1 frt 25 garasért adtak ; temérdek nép gyülekezett, de volt is ára mindennek, egypár jobb ökör 400—450, tehén 250— 260, borjú tavaszi 60—70-ről rúgott 100—120 frt v.; a sertést ahogy kimondták úgy vették, jó nagy 2 éves párja 75 — 80, kisebb 60 — 70, esztendős malaczok 40—50 forintért mentek váltóban ; — a ruhanemű merészen emelkedett, egypár csizmáért 5—5'/a ; gubáért gyereknek 8—9, embernek 15—20 pírt kéretik, s úgy vették, mintha ingyen adták volna; elég szomorú lesz ez a gazdára, kinek mindent e kis életjáradékból kell kiteremtenie. — A szabolcsi kisebb vizeket szabályozó társulat sept. 5. Lónyai Menyhért elnöklete alatt öszszeült Nyíregyházán, de a tagok nem kellő arányban történt megjelenése folytán, ülését oct. 10-ig elnapolta, mikor a gazdasági egyesület kiállítását tartandja. — Erről, valamint a gazdasági egylet mikénti állásáról megküldendem tudósításomat. Sept. 3-ka szomorú nap volt N. Kálló városra, ugyanis díszes megyeháza, legszebb boltjai és mintegy 14 ház a tűz martaléka lett; mentésről alig lehetett szó, részint a roppant hőség és uralgó szél miatt, részint mert az érdeklettek többnyire Nyíregyházán vásáron voltak; most lehetett látni az oltószerek hiányát és szükségét; rövid egy néhány óra alatt ezerek és ezerek semmisültek meg, legnagyobb szerencsére emberélet nem veszett s drága kincsünk, megyei levéltárunk nem égett be. 1. 1. Kiadó-hivatal : Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek : VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva: Félévre . 10 frt 50 kr. a. ért. j félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. uin.dicicl iliia . 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdijervelmenyek alja: külön 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE September 17-én. 1860. Államadósság. ártott ár 5°/0-os osztrák értékben .... 100 frt 59.75 60 . 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.10 75.20 5%-os metalliques ............................100 frt 63.75 64.— os „ 100 frt 56.50 57.50 Földtehermentesitésiek. 5% os magyarországi .... 100 frt 66.— 67.— 5°/% os bánsági, horvát és szláv . 100 frt 64.— 65.— 5% os erdélyi................................ 100 frt 61.50 62.50 Velenczei kölcsön 1859 5% . . 100 frt 79 25 79 75 Záloglevelek. A n. bank 6 év. 5%-os . 100 ft pp. 100.— 101.— 10 év. 5%-os . . .. 100 ft pp. 97.— 98.— ” „ . sorsold. 5% . . . 100 ft pp. 89.- 89 50 " „ 12 hó 5%. . . . 100 ft pp. 100.— —.— A n. bank sors. 5% .... 100 ft a. é. 85.— 85.50 A gallieziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 83. — 85 — Adott Tatár tott ár Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással.......................100 frt 120.—121.— 1854 diki „ .......................100 frt 87.50 88.50 1860 diki „ .......................100 frt 87.75 88.25 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 15.5 16.— A hitelintézeti. darabja . . 100 ft a. é. 106.— 106.50 Trieszti db .............................100 ft pp. 108.— 110 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 94.— 96.— Budai városközség db . 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy ...... 40 ft pp. 81. 82 — Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 38.25 38.75 Clary .............................................40 ft pp. 36.— 36 50 St. Genois.......................................40 ft pp. 36.— 36.50 Windischgrätz ... . 20 ft pp. 23.— 23.50 Waldstein .................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich.......................................10 ft pp. 13.75 14.25 1 Adott Tar- Elsőbbségi kötvények, tottái Áramvasp...................................... 500 frank 134.25 134.7£ Lombard-velenczei .... 500 frank 131.— 181.50 Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod.............................100 ft pp. 85 — 86. — Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . . ... . 740.— 742.— Hitelintézet 200 frt .... ... 167.70 168.— Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . . .538 — 540.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 390.— 392.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 140. — 150. Budapesti lánczhíd 500 ft pp........................... 350.— 360.— Éjszaki vasút.............................................. 1790 - 1792— Ausztr.államvaspálya.................................. 244.— 245.— Nyugati vasút . ............................... 183. — 184 — Pardubitzi vasút . ...................................113.50114.50 Tiszai vasút................................................... 147.— 147.— Déli vaspálya 60% (ex div.)....................... 138. — 139. — Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 155.50156.— Graz-Köflacht..............................................—.— 110.— Adott Tatár tott ár II. Szombati 1-je kibocsátás...................... 22.— 24.— N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3*/. —•— — ■ — Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90% kr) 3 % „ 114. 114.25 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90 7, kr) 3 „ 114.25 114.50 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr)2,/a „ 101.— 101 15 London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4 % „ 132.90 133. — Páris 100 frank(40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.90 53.— Pénznemek. Korona ............................................................18.30 —.— Császári arany............................ . . 6.37 —.— Keez és arany ...................................................6.36 —. — Napoleons d’or..................................................10.63 —.— Orosz imperiale.................................................10.95 —.— Ezüst..............................................................33.%—.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . 33.% —.— Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyv árjegyzéke - a bánsági búza (82—84 fontos) 4 frt 20 kr — 4 frt 60 kr; tiszai ó (81 —85) 4 frt — kr — 4 ft 60 kr; tiszai uj (83 — 85) 4 ft 40 kr — 4 ft 70 kr ; bácskai ó (82—83) 4 ft 30 kr — 4 ft 50 kr; uj (82—83) 4 frt 50 kr — 4 frt 70 kr; fehérmegyei uj (83—84) 4 ft 50 kr — 4 ft 70 kr; fehérm. uj(83—84) 4 ft 50 kr — 4 frt 70 kr; kétszeres ó (77—79) 2 ft 80 kr - 3 frt — PEST, szeptember 18. Törökország helyzete. ii. Európai Törökország helyzete komolyabb aggodalmakra ad okot ma, mint bármikor ennek előtte. Az izgatottság nagy, s tán a török alatti népek egyetértése is nagyobb a török ellen, mint eddig élő volt. — Ez egyetértést nem hiszszük azon szoros értelemben csak lehetőnek is, mint Európa más országaiban : a nem annyira nemzetiségekhöz, mint inkább vallásukhoz ragaszkodó keleti népek sokképen vannak elszakasztva egymástól, s a nemzetiség eszméje maga még nagyobb szakadásokat idézne elő ; maguk a szlávok sem vallanák magukat egy nemzetnek, s annál kevésbbé az oláh, legkevésbbé a görög, mely nép épen homlokegyenest ellentétbe jőne a szlávokkal. A közegyetértés s közös működés a török alatti keresztyén népek közt még eddig nem volt meg, — ennélfogva mostanra s ezutánra nézve sem hihetjük el mindaddig, amíg szemünkkel nem látjuk. Ez az oka, amiért az itt bemutatandó manifesztumot csak a legnagyobb óvatossággal ajánljuk olyannak fogadni el, aminőnek czímeztetik : „Törökország keresztyén népei Európához intézett adressének“, — habár ezen adresse-t oly lap teszi közzé, melynek számos összeköttetése van a törökellenes szláv párttal. Törökország keresztyén népeinek, mint tudjuk, semmi néven nevezendő képviselő orgánumok nincs, mely mint testület, vagy egyén képviselhetné ama népeket. Egy manifesztum kiadására e népek érdekében tehát senki sincs külön fölhatalmazva. Megírhatja akárki, a nevezett népek közül, a nélkül, hogy más reklamálhatna, mint egyedül a szultán kormánya. — Még egy nagyszerű aláírás pótolhatná a hiányt, mely némileg helyettesitné az u. n. „általános szavazatot“; de az alább ismertetendő okmányról nem mondatik, hogy aláírás végett körözve lett volna. Kelti helye sincs kitéve, csak az van aláírva, hogy kelt augusztus 2-dikán 1860. Mindemellett az okmány nevezetes, mert a benne foglalt főbb állítmányokat nem vonhatjuk kétségbe. Legfontosabb pedig az okmány, mint a hangulat hű kifejezése. Ha az adatokban néha túlzás van, e túlzások annál hivebben fejezik ki a hangulatot, mely izgatott és szenvedélyes. Lássuk némely helyeit ezen iratnak. „Ha a nagylelkűség meg volt valaha egy nemzetben és egy politikában —úgymond— megvan az a franczia nemzetben és franczia politikában. Senki sem tagadhatja. De megvannak a nagylelkűségnek is tulságai és tévedései, mint minden jónak a földön. — Ma a közvélemény belátja, hogy a török kormány nem képes a keresztyén népeket kormányozni, s az interventio szótól nem kell visszarettenni. „De — folytatja — azt mondják némely nyugati politikusok: a keleti kérdés a legnagyobb mértékben érdekli az európai egyensúlyt s nem lehet e szerencsétlen és ingadozó ozmán birodalomhoz a nélkül nyúlni, hogy a nagy nemzetek politikájának és súlyának legérzékenyebb oldala érintve ne legyen. De minő értelmet adnak önök a po li t ika szónak ? A politika, úgy véljük, az események előrelátásának, vezetésének és előrevételének tudásában áll. Mit láttatok előre ? Semmit. Az 1829-i háború után s azon orosz-török békekötés után, melyet eltörlöttetek s hazug papirossal pótolátok, Oroszország kijelentette, hogy a kelet óhitű keresztyénéit ótalmába fogadja, a mint Francziaország s némely más hatalmak már sok évek óta ótalmukba vették a katholikusokat, s ezen védelem, tagadhatatlanul sikeres volt, mert sehol sem bántalmazta a török az óhitű keresztyént, valahol tudta, hogy az orosz pártolandja őket. Mióta kimondtátok, hogy Oroszország külön véduralmának meg kell szűnnie , mióta azt hittétek, hogy Törökország megalázott büszkeségét föl kell emelni, s neki visszaadni a morális tekintélyt, mióta azt erősítettétek, hogy szultán egyenlő igazsággal és egyenlő jósággal fog bánni minden alattvalójával, oda jutottunk egyszerre, ahol kényekkel és méltatlankodással teli szemeinkkel látjuk! — Csak a mozlim kevélységet, fanatismust és kegyetlenséget ébresztettétek föl.Nem bírtátok előre látni,hogy a védurak más-más érdekeket és más más irányt fognak követni; hogy a török szóbeli és írásbeli ígéreteire annyi, mint homokra építeni; hogy a törökben bízni gyöngeségre mutat; hogy a töröknek nem lévén az erőszakon kivül más törvénye, saját fegyverével kell meghódítani; s hogy ahelyett, hogy bevennétek az európai hatalmak társaságába, épen ezek gyámsága alá kell valamt helyezni. Ezen átalkodott szemhunyással akartátok vezérleni a keleti keresztyének sorsát, kik a tüzet és vasat hóhéraik kezébe adták. Nem akaratból jutotok ide, elhiszszük, de az eredmény egyre ment, és ti büntársak vagytok! Most pedig, hogy mindezeket orvosoljátok, ugyanazon circulus viciosusba estek, melyben a törökök forognak. A török kaczagja magában könnyen hivőségteket. Hinni kezdetek a basákra bizott vizsgáló körutak sikerében, kik mindannyian kárörömmel nézik el, vagy czinkostársul segitik elő a vérengetéseket! Elengeditek folyni az időt, mely drágább a pénznél, mely nem pénz, hanem vér! — Gondoljatok a rátok nehezedő iszonyú felelősségre ! Mondjatok le gyengeséget bizonyító vetélkedéseitekről , jusson eszetekbe, hogy az elnyomottak védőinek váltjátok magatokat; hogy ha mi a szenvedő emberiséget képviseljük, ti a boszóló civilisatiót képviselitek! — Mondjatok le a hivatalos hazugságokról, melyeknél egyéb nem mondhatja a keleti keresztyéneket a szultán alattvalóinak ! A keleti keresztyének nem voltak, nem lesznek s nem is lehetnek egyebek, mint a mozlimok áldozatai. . . . Rögeszmétek az, hogy nem kell a török birodalom épségét megcsonkítani; de mivel tenni akartok, tegyetek magatok. Lássatok saját szemetekkel, Ítéljetek , határozzatok belátástok szerint, s ne bízzatok azokban , a kik a mennyit ígértek , annyit hazudtak. Jusson eszetekbe a dzsiddai nevetséges igazságtétel. — Ne higyjétek, hogy a boszu szól belőlünk ; mert görögök és rabszolgák vagyunk ugyan, de mindenekelőtt keresztyének — ezt sohasem feledjük. Tőletek kérjük a barbárok annyi kegyetlenségeinek megtorlását; tudjuk, hogy a barbárokat csak a legrettentőbb példák ijesztik el; a bűnök büntetését kérjük, s mert fájdalom, a vérontásnak, mely a büntetlenség miatt mind nagyobbá lesz, s mely Ázsiát és Európát tovább is felboríthatja, meggátlásában ez az egyedüli mód. E rettentő, de szükséges büntetés mellett alkalmazzatok másokat is, büntessétek pénzzel azon helységeket, melyekben a keresztyének ellen föllázadnak a mozlimok. A büntetés pénzek adassanak consulaitoknak, kik védői a keresztyén alattvalóknak. — Ne bántsátok a török birodalom épségét! Nem egy politikai kérdés megoldását várjuk tőletek, hanem egy vad, nem civilizálható nép büntetlenül, Európa szeme láttára, s a XIX-dik században elkövetett rémitő bűneinek végképi megszüntetését. Nem terjesztünk elő javaslatot javaslatra a keleti kérdés megoldása tárgyában. A maga idejében megjön a megoldás is, ha akarjátok, segítségtökkel, de ha kell nélkületek is, sőt megtörténik ellenetekre is, az események erejénél fogva s a gondviselés akaratjából, melyek hatalmasabbak mint valamennyi hatalmasság együttvéve.“ A birodalmi tanács ülései. (Szeptember 10-iki ülés.) (Folytatás ) Dr Polánszky b. tanácsos: „Önkénytelenül észre kell vennem, hogy a katonai szükségletek előleges költségvetésénél, épen azért, mivel előleges, a jövő valóságos kiadások mennyiségét csak megközelítőleg, de nem határozottan lehet megalapítani. A valódi kiadások az előleges költségvetésben megalapított számokat elérhetik, de fölül is múlhatják és kevesebbek is lehetnek. Azon esetre, ha a valódi kiadások az előleges költségvetési számokat utól nem érnék, a fölmaradt összegnek nézetem szerint a középponti pénztárba kellene visszamennie, hogy jövőre hasonló czélok födözésére maradjon, és semmi esetre se fordíttassék más czélokra. Ugyanezen eljárás lenne követendő minden más ügyvivési ágaknál. Én ez észrevételt azért véltem szükségesnek a katonabudgetnél, mert itt a legnagyobb szükségmennyiség fordul elő és így rendkívüli eseteken kívül itt a legnagyobb megtakarítás eszközölhető. Az általam kijelölt eljárás nem csupán az összes ügyvivőségre, hanem egyes ágakra nézve is foganatosítandó lenne. Léteznek nyugalmazási, építkezési, segélyzési és más ügyvivőségi ágazatok, ha tehát egyik vagy másik ágnál, vegyük például az építkezésnél, az idén 10.000 ft megtakaríttatik, ezen megtakarított összegnek a középponti pénztárba kell visszamenesztetnie, és csupán építkezési czélokra fönntartandó. Nem tartom czélszerűnek, hogy az egyik ágnak megtakarított összege egy másik ágnak szükség fedözésére fordíttassék. Ismeretlen előttem azon eljárás, melyet e tekintetben gyakorlatilag követnek. Ha indítványom értelmében már léteznek rendszabályok, magától érthető, hogy indítványom elmarad; de ha ily rendszabályok nem léteznek, meg kell maradnom azon indítványomnál, hogy bármely kezelési ágnál megmaradt összegek a középponti pénztárnak visszaszolgáltassanak. Polánszky dir. tanácsos úrnak ezen indítványára nézve Piener b. tanácsos és pénzügyminisztériumi vezető azon fölvilágosítást adja, hogy az egyes kezelési ágak dotatióinak rendszere már annyira szabályozva van, hogy pénztári fölöslegek elő sem fordulhatnak. Az évi szükségletek előmunkálatai és havonkénti fölosztásai elkészíttetnek , és az egyes ügyviselőségi ágak számára a pénztáraknál hitelként tekintetnek ugyan , hanem az előmunkálatokban megalapított kiadások csak akkor szolgáltatnak ki, ha a kiadások tettleg meg is történnek. Szó sem lehet tehát arról, hogy az egyes ágakra nézve megállapított összegek előre az illető pénztárakba adassanak, és így az sem lehetséges, hogy ezen egyedi pénztárakban néha fölösleg is maradjon. Egyik vagy másik kezelési ágnak előleges összegesítésről tehát nem lehet szó, és így a netaláni fölöslegnek visszamenesztetése a középponti pénztárba elő nem fordulhat, mivel innen csak azon szorosan meghatározott összeg adatik át az egyes ügyvivőségi pénztáraknak, amely összeget a valóban létező szükség igényel. Gróf Stockau birodalmi tanácsos: „A bizottmány jelentése azon megnyugtató meggyőződésre hozott, hogy a katonai ügyvivőség a kiadásokat az ausztriai pénzügyi viszonyokhoz szándékszik arányosítani, miáltal tetemes megtakarítások lennének eszközlendők. Az előadásból továbbá kiderül, hogy daczára annak , hogy a katonaa költség 90 millióra szállíttatik le békés időben, a hadsereg mégis azon helyzetben leend, hogy Ausztria állásának megfeleljen. Igaz, hogy a katonai budget legkevésbbé határozható meg számszerinti bizonyossággal. Békés időben ugyan a minimumig lehet leszállítani a költségeket, de a legcsekélyebb politikai eseményekből származható szükség ezen megalapítást túllépni késztet. „A jelenlegi fenyegető viszonyoknál fogva azt hiszem, hogy a magas birodalmi tanács czéljához és hatásköréhez tartozik a lehetőleg kitörő háborúról előre gondoskodni. Azon külforrások, melyek eddigelé rendkívüli katonai szükségletek fedezésére igénybe vétettek, mint például kül- és belföldi kölcsönök, vagy nemzeti banki előlegezések, kimerítetteknek látszanak. Azon esetre tehát, hogy a hadsereget új erővel kell ellátni a külföldről fenyegető eventualitások győzelmes elháríthatása néppontjából, ideje korán kell gondoskodni az eszközökről, nehogy a dolog akkorára halasztassék, midőn már késő lesz azon méltányos eljárást követni, melyet azok jogosan igényelhetnek, kiktől az eszközök tettleges kiszolgáltatása származik. E pillanatban még az utolsó háború szülte adópótlék nyomasztó súlya alatt állunk, és amint a budget-jelentésből kiviláglik, pénzügyi viszonyaink nem egyhamar szabadítanak fel ezen súly alól. Hogy én már most szeretnék gondoskodni a jövőről, az onnan van, hogy azon meggyőződéstől vezéreltetem magam, miszerint a harcrszükség pillanatában a katonákat nem lehet a föld alól elővarázsolni, pedig a jelenkori csaták és háborúesemények mindenekelőtt gyorsaságot parancsolnak. A vasúti közlekedés által a hadtestek elszállítása nagyon gyorsan eszközölhető, s a lehető legrövidebb idő alatt a hadtestek ott lehetnek, ahol az irányt adó eldöntés történik, s így akkor nagyon kevés idő marad az ellátási készületekre. „Ha azt akarjuk, hogy a hadsereg jól legyen szervezve, s minden perezben csatamezőre állítandó, mindenekelőtt kellő pénzösszeggel kell ellátva lennie. Az előbbeni időkben ily esetekre foganatosított segédforrások, mint már fent emlitem, ki vannak meritve. „Nézetem szerint tehet föladásunkhoz tartozik a háború esetére most már azon pótadós felosztást tárgyalni, mely Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, szept. 18-án.) Szept. 17. Szept. 18. Emelked. Csökk. Nemzeti kötes 75.10 74.80 — ft — kr — ft 30 kr PÁRIS, szept. 17. Zárlat: 3 petes rente 67.95 (emelk. 5 cent.); 4% petes rente 95 (csökk. 20 cent.) ; crédit mobil. 678 (emelk. 1 frank); osztr. államvasp. 463 (emelk. 2 frank) ; lomb. vasút 465 (emelk. 2 frank.) A magatartás nem igen szilárd. Dunavízállás. Pesten, szept. 18. 8' 1" 0"' 0 felül. 5°/0 metalliques 64.— 63.20 — „ — „ — „ 80 „ Bankrészvény 743.— 741.------„ — „ 2 „ — „ Hitelintézet 167.30 167.70 — „ 40 „ — „ — „ Augsb, váltó 114.- 114.------„ — „ — „ — „ London, váltó 133.— 133.30 — „ 30 „ — „ — „ Arany 6.33 6.38 - „ 5 „ - - „