Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)

1860-09-11 / 3174. szám

209-3174. 11-ik évi­folyam Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. f­­ Kiadó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési VIDÉKRE, postán Félévre ... 10 frt 50 kr. u. ért. ár­tott ár 1860. Kedd, sept. 1­­. Szerkesztési iroda: 8gép-utc­a 1-fő szám 1­80 emelet E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Adott Tar-Államadósság. ár­tott ár 5%-os osztrák értékben .... 100 frt 61. 6O 62 — 5°r.-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 76.60 76 80 5%-os metalliques............................100 frt 65.60 65.90 4’/,'/«-<»• „ 100 frt 59 - 59.25 Földte­rrmentesitésiek. 5% os magyarországi . . . 100 frt 68. — 69 -5°/0 os bánsági, horvát és szláv . 100 frt 67.— 67.50 57 08 erdélyi.......................................100 frt 64.- 64.50 Wes mezei kölcsön 1859 5% 100 frt 79.— 79.25 Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 57,-os ... 100 ft pp.’ 101.— 102.— „ , „ 10 év. 57„-os . . . 100 ft pp. 98.­ 99.— , , „ sorsolh. 57. . . 100 ft pp. 89.75 90.25 , „ 12 hó 57, . . . . 100 ft pp. 100---------.— A n. bank sors. 57, . 100 ft a. é. 85. 75 86.— A gallicziai ford. hitelintéz. 4,,J*/, •» 100 ft pp. 88.— 85 — Fölhívás az 1860. évi őszi vásárkor a csongrádm­egyei gazda­sági egylet által Szegeden rendezet­t‘j állat-, termény­es gazdasági iparkiállitásra. (Vége.) Jutalmak. I. Állatokra. I. Magyarországi és erdélyi lo­vakra, melyek a gazdaságban növelte­tek s me­lyek leendő rendeltetésük szerint mint igás, kocsis, vagy mint nyereg alá való állatok kitűnők, 3 jutalom , és pedig : egy csödörre 2 arany, egy kanczára 1 ar., egy szopós csikóra 1 tallér. (A pályázó állat nem le­het fiatalabb 2, s nem öregebb 5 évesnél. Úgynevezett fényű­zési ló jutalmat nem kaphat.) II. Szarvasmarhákra a hus és tejtermelési s az ipavonási képesség szerint 4 jutalom, jelesen: 1 magyar bikára 2 arany, 2 tehénre 1 ar., 3 üszőre 1 tallér, 4 szopós borjura 1 tallér. (A pályázó állatok, ha békák és üszők, nem lehetnek fiatalabbak 2, s nem idősebbek 4 évnél; ha tehenek, nem fiatalabbak 4 és­­ rém öregebbek 6 évesn­él. Meddő tehén nem pályáz­hat.) II­ Sertéseknél a hízási, hústermelés s sza­porasági képesség szerint három jutalom : 1 kanna 1 /2 tallér, 2 emlére 1 tál., 3 slidó malaczokra 1 ez. frt (A pályázó állat nem lehet fiatalabb 1, s nem öregebb 3 évesnél.) IV. Baromfiakra, hová mindenféle házi szár­nyas állat tartozik s melyek mindig párosan értetnek, hat dij és pedig három 2, és három 1 ez. frtos. II. ipartermékekre és készítményekre. 1. a legjobb minőségű­ és legszebben fonott selyemre 2 arany, 2. a legjobb pásztorsuba jutalma 1 tallér, 3. a legjobb szűz jutalma 1 tallér, 4. a legjobb pár csizma jutalma 1 tallér, 5. a legjobb kalap jutalma 1 sz. frt, 6. a legjobb gazdasági lószerszám 1 tallér, 7. a leg­jobb szekér vasalva 1 ar., 8. a legjobb kocsi vasalva 1 ar., 9. a legjobb k­itelesmunka 1 ezüst frt. Ezen­­ jutalmakon kívül még 50 fit fog az illető bíráló­ vá­­lasztmány belátása szerint a gazdasági ipartermékek­­n. m. kenyér, tarhonya, zöldség, befőtt a aszalt gyü­mölcs stb. jutalmául kiosztani. III. Terményekre. Hertelendy József egyleti tag adományából azon szölőfajra, mely Csong­­­rádmegyében borkészítésre legalkalmasabb, 5 db az. Ez osztályban a kiosztandó jutalmak összege 100 frt. Minthogy előre megközelítőleg sem határozható meg, minő és mennyi lesz jutalomra érdemes a beküldendő­­ termények közöl, a kitözött díjaknak részletekre osz­tása és a kiosztandó elismerő oklevelek számának megválasztása a bíráló választmányra hagyatik. .A kiállított termények kiállítás után az egylet tulajdona maradnak és javára elárvereztetnek. A kalászokból legkisebb kiállítási mennyiség 71 véka, a hüvelyesekből 2 itere, a folyadé­kokból 1 itere. Minden kiállítandó tárgyhoz annak leírása csato­landó. Például: 1. Az állatoknál a faj megnevezésén kívül koruk, ha különösen figyelemre méltó, tenyé­szeti m­ódjuk­kat megjelölendő. 2. Az i­p­a­r­k­é­s­z­í­t­­ményeknél tartósságuk mellett különösen az ár lévén határozó, ez kiteendő. 3. Búzát illetőleg, hogy őszi,vagy tavaszi, fehér vagy vörös, kalászos vagy kalásztalan; a föld minősége között agyagos vagy könnyű ; mikor volt trágyázva, mennyit adott holdja az 1200 □ ölben ; sorban volt vetve vagy szórva, és más ide tartozó viszonyok megemlitése; ugyanez áll a rozsra nézve is. 4. A repetére nézve, hogy szórva Volt vetve vagy sorban s megkapálva, minő tulajdon­ságú földben, h­ány magot adott sat. 5. A hüvelyesek­re nézve, milyenek a bo­rsó, puszuly, hogy korai vagy késői, karós vagy gyalog, soká­g eltartható, könnyen fő sat. 6. A gyümölcs, hegy fája minő földben termett, hamar terem­e, termékenysége , honi vagy külföldi eredete, valódi neve, tájelnevezése : nikor érik, fája tar és-e sat. 7. A borra nézve , imvá való, melyik év­beli termés, miféle f­ej-szőlöbön­ sat 8. A selymet il­letőleg, miféle tojásból egy lat után mennyi gubót nyert, hány lat gubó után egy lat selymet sat. A ter­mények és hüvelyesek kü­ön­ösen c ezéira alkalmas zacskókban vagy zsákocskákban küldendők be. Jutalmak odaítélésének módja és föl­tételei. 1. A jutalmak kétfélék : pénzbeliek, aranyok és ezüst tallérok, és erkölcsiek. Az utóbbiak csino­san kiállított alkalmas szövegű i­olt elismerésből, amazok nagyobb és kisebb pénzbeli összegekből ál­lanak. 2. A­ki pénzbeli d­jat nye­r, az szükségképen írásbeli elismerést is kap. Utóbbit kaphat az ebo nél­kül is a kiállító. 3. A díjakat és írásbeli elismerése­ket egy illetékes és megfelelő szakférfiakból álló bí­ráló választmány ítéli oda szakok szerint. Ezen bí­rósági bizottmány tagjainak aláírása mellett szolgál­tatnak ki a koszo­rzott nevére szóló elis­m­rő okira­tok is. 4. Pénzbeli jutalmat csak a megyében tenyé­szett, vagy a megy­én kívül egyleti ág tulajdonában lévő állat vagy iparkész­ítmény kaphat. A rendező bizottmány a küldeményeket, melyek az egyleti titkár K­e­m­p­e­r­e­n Győző szállására czim­­zendötő, őszh­ó­ els­ő napjáig fogadja el. Azon­túl érkezendő tárgyak kiállíthatók ugyan, de bírálat alá nem jönnek. Az állatokról a nevezett határnapig az előleges jelentés a titkárhoz beküldendő, maga az állat eszkö­z­én délig a kiállítás helyén legyen. Ismert lévén a tisztelt gazdaközönség előtt a kiál­lítások föladata s a rendezések által elérhető közezé­­sék hasznos volta, meg van győződve ezen gazdasági egylet, hogy megyénk s a közelvidék gazdaközön­sége megragadja az alkalmat, s hazafias ügyszeretet­­től indítva, mindent elkövetend, hogy sokoldalú kül­deményeivel a kiállítás érdekét, becsét emelje. — Szegeden, Sz. István napján 1860. Gróf Károlyi Sándor, egyleti elnök. Gazdasági és kereskedelmi szemle. GYÜK, szept. 7.kén. Mindamellett, hogy e héten országos vásárunk is volt, a gabonapiaczra nagy meny­­nyiségű gabonakészletek szállíttattak, azonban hihe­tőleg az egymásután gyorsan következett vásárok miatt az­ üzlet kissé lanyhább volt, minek következté­ben néhány árral az árak megszálltak , azonban visz­­sza még sem igen szállíttatott semmi gabona, s külö­nösen az árpa, bár a múlthetinél roszabb áron, gyor­san kelt. Az árak így alakultak : tiszta búza 4 frt 60 kr — 5 frt; közönséges 3 frt 80 kr — 4 frt 20 kr; behozatott 1296 mérő ; kétszeres 2 fr­t 90 kr - 3 frt 30 kr, behozata­t 367 m.; rozs 2 frt 80 kr — 3 frt 10 kr , behozatott 732 m­.; árpa 2 frt 40 kr — 2 fr­t 80 kr , behozatott 1462 m­.; zab 1 frt 40- 60 kr, behoz. 313 m.; köles 2 frt 20—60 kr, behoz 271 m ; bab 4 frt 20 kr — 4 frt 40 kr, behoz. 132 mérő; burgonya zsákja 1 frt — 1 frt 20 kr, behozatott 196 zsákkal. MARMAROSI VERCHORINA. A nép rettegésben van ,­­ igen sok veszett eb futkározik szerte a vidé­ken, s ekkoráig többek közt egynéhány egyént is meg­­my­ilak. Az ily szerencsétlenek orvosi szorgos felü­gyeletben részesü­lnek ugyan, de nem mindig sikerül őket a szörnyű haláltól megmenteni. Az eb-veszettség okairól a vélemények közül legtöbb kivére talál az, hogy e nedves nyár folytán igen sok kihullott juh ebek által emésztetik föl; s ha ez áll, akkor itt csakugyan beteljesedett a magyar közmos­dás , hogy „mikor az ebnek legjobb dolga van, megvész! — Különben sajná­lata méltóan megközelíthetlen e vidék az út hiánya miatt, a­mely majd félszázad óta szándékoltatik ugyan, de eredményt eddigelé nem mutat. Miután pedig Mármaros megye más vidékei ekkoráig épített utakkal a közlekedést szépen fönntartják, nagyon kívánatos volna, hogy a kormány figyelmét, a Tata bor viz menté­ben cdin­gelé elhanyagolt ut épi­ése is, ki ne kerülné és valahára megkezdetnék, miután ez ezerek ínségén 8 nyomorán sokat segítene. Ezen ut építés módja legezélirányosb leendne, ha az ut Husztról Husz­­köz , alsó S­­elistye és Gernyesen át Kövesligeten menne keresztül Ezen közlekedési könnyűség fölmen­tené e nyomorral küzdő népet, az erre, úgyszólván a napirenden levő uzsorától, mert nem rég történt, hogy egy útért egy bizonyos 80 forintnál többet szarolt a szege­dségtől; különben azért is kívánatos az útépítés, mivel a gabonaszállitmány nagyobb mérvet nyerene ezután, mert az eddigeié ezt pótló burgonyavész Mar­marosban általános. — A sertésdög is több helyen je­­lenkezik. Pénzügyi szemle. (Távirati tudóss­ás a bécsi börzéről, szept. 10 én.) PÁRIS, szept. 8. Zárlat: 3 petes reute 68.05 4% petes reute 95.50 (coupon détaché) crédit mobil. 680; lomb. vasút 468; osztr. hitelint. 345. A börze han­gulata rész, az üzlet merő pangásban. Utoljára jobb. A buda­pesti augútról 1860-ki jul­us és augusztus hóban bejött vámjövedelem: július : 105,734 gyalogtól 2114 frt 68 kr; kocsikról 763 frt 1­4 kr . büntetés pénzekből 5 frt 84 kr. Összesen 2904 frt 367, kr. Augusztus: 118,659 gyalog­tól 2373 frt 18 kr; kocsiktól 96­4 frt 28 kr; büntetéspén­­zekből 9 frt 10 kr. Összesen 3351 frt 1.6 kr. Kelt Budán, 1861’ ki szeptember 3-kán. A buda­pesti alagúttár­ulat igazgatósága. — A pengepénzről szóló bankjegyek, jelesül az 1, 2­5, 10, 50,100 és 1000 for­­ntosok a tartományi bankpénztáraknál csak szeptember 30 ig fogadtatnak el. Október 1-től fogva dec. 31 -ig már csak a bécsi bankpénztárnál fogadják el azokat. Dunavízállás. Pesten, szept. 10. 8" H" 0'" 0 falul. Hivatalos hirdetések kivonata. A Budapesti Ilirlap 202. sz. Hhivatalos Ér­tesítőjéből (sept. 4 ). Csőd nyittatott Grósz Salamon martonfalvi la­kosnak vagyona ellen; a köv. bejef. oct. 3 ig a debre­czeni vár. kik. bíróságnál; perü­gyelő Oláh Károly ügy­véd. — Szűcs Pál pesti szatócs vagyona ellen ; a köv. bef. oct. 30 ig a pesti orsz. tszéknél; perügyelő Rácz Pál ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Márm.-Szigeten Ga­vallér Mihálytól lefoglalt 284. számú ház, árv. sept. és oct. 26-kán a márm.-szigeti megyei tszék által. — Reme­tén Murk­ Józseftől lefoglalt 31. számú 1405 frt 10 frra becsült ház telekkel együtt, árv. sept. 28 és oct. 31-kén a m.-óvári szái­óság által. — Nagy-Várad-Olasziban Flór János hagyatékához tartozó 247. számú 10 000 ftra becsült ház, árv. sept. 14 és oct. 24-dikén a nagyváradi orsz. tervszék által. A Budapesti Ilirlap 201. sz. Ihivatalos É­r­­tesi­ljéből (sept. 5.). Földiébe­r mentesítés: Papp Lászlónak oláh­kékesi, Szunyogh Dániel és Mihálynak nábrádi mrb. bir­tokaik után járó kárpótl. tőkékre nézve bejei. h. idő sept. 30. tárgyal, h.kap oct. 31-ke a szathmári megyei tervszéknél. Biróilag árvreztetnek:Szalontán Balogh Mi­hálytól lefoglalt 789. tk. szám alatti ház becsülve 6720 forintra, árv. szeptember 22-kén a szalontai szolga­bíró­ság által. — Szentesen M decz Mártontól lefoglalt 2058. számú 3500 frtra becsült ház, árv. novemb. és dec 3- kán a szentesi szbiróság által. — Szentesen Szijjártó Szabó Mihálytól lezálogolt 783 számú 3110 frtra becsült ház, szántó- és kaszálóföldekkel együtt árv.­od­ és nov. 15-kén a szentesi szbiróság által. — Mihályházán Lász­ló István és Ferencztől lefoglalt 42 számú 500 frtra be­csült ház és 1120 frtra becsült 16 hold föld árv. oct. 1-jén a pápai szbiróság által. A Budapesti Hírlap 205. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (sept. 6.). Csőd nyitatott. Gude Mátyás pesti szíjgyártó mester vagyona ellen; a követ. bejel. nov. 12 ig a pesti orsz. törvényszéknél; perügyelő Rudnyánszky Béla ügy­véd. Biróilag árvereztetik: Ireghen Nagy János­tól lefoglalt 302. számú 2400' frtra becs­ült ház árv. okt. 25. és nov. 26-án a tamási szolgabiróság által. — Csé­­csen Veiszer Andrástól lefoglalt 72. tk. sz. az ingatlan birtok árv. oct. 1. és 31.a szepesi szbiróság által. —N. Géresen, Botka Lajostól lefoglalt s 1898 frtra becsült szántóföld, rét és épületekből álló birtokán nov. 5. és dec. 10. s.­a. újhelyi megyei tervszék által.—Csornán Elő An­tal, B­oda Mihály és Elő Józseftől lefoglalt ingatlan bir­tokok árv. october és nov. 29-én a csornai szbiróság által. —• Óvár helységben Jekey Menyhérttől lefog­lalt 141. t.k. sz. 5436 frtra becsült birtok árv. oct. 25. és nov. 22 én a szatmári megyei törvényszék által. — Gecse helységben báró Baki­hausen László, Lipót és Mó­ricz tulajdonához tartozó gecsei jószág árvereztetik dec. 5. és jan. 14 én a kassai orsz. törvényszék által. — Kecskeméten Kubinyi Józseftől lefoglalt s 10165 frtra becsült 30 t. k. számú ház árv. oct. 5-én a kecskeméti megyei tervszék által. — Kecskeméten Fehér Lászlótól lefoglalt 195 t. k. sz. a. bejegyzett ingatlan birtokok, be­csülve 4803 frtra, árv. oct. 10-én a kecskeméti megyei tervszék által. A Budapesti Hirlap 206. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (sept. 7.). Biróilag árvereztetik: Pesten Józsefv. ta­­vaszmere­ntezában 678. sz. a. Liebner Bernát-féle ház, becsülve 3860 frtra, árv. sept. 22-én a pesti orsz. törv. szék által. PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. IfinlatnaállvnL . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj Viruem­enjek aljul külön so­r[kr Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. I BÉCSI BÖRZE September 7-én, 1860. föltételek : Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással.......................100 frt 125.— 125.50 1854­ diki „ .......................100 frt 90 — 90.50 1860 diki „ .......................100 frt 89.75 90.— Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 15.5 15.75 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a é. 107 50 108 — Trieszti db .............................100 ft pp. 110.— 112 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 97.50 98.— Budai városközség db . . 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy.......................................40 ft pp. 81.­ 82.— Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 38.75 39.25 Clary.............................................40 ft pp. 36.25 36 75 St Genois.......................................40 ft pp. 36.25 36.75 Windischgrätz.................................20 ft pp. 23.50 24. Waldstiin.......................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich.......................................10 ft pp. 14.— 14.50 Adott Tar- Elsőbbségi kötvények, ár­tott ár Államvasp...................................... 500 frank 134.50 135.50 Lombard velenczei .... 500 frank 129.— 129.50 Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llyod.............................100 ft pp. 85 - 86. — Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . ............................. 758.— 760. -Fhitelintézet 200 frt ....... 176 20 176.40 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . . 548 — 550.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 390.— 392.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 150.— 160.— Budapesti lánczhid 500 ft pp.......................... 368.— 372.— Éjszaki vasút............................................ 1828— 1830— A­­usztr­áliam vaspálya................................. 248 ___ 249.— Nyugati vasút............................................ 182.50 183 — Pardubitzi vasút ............................ —. —­­Tiszai vasút . ............................. 147.— 147.— Déli vaspálya 607, (ex div.)....................... 140.— 142.— Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 156.— 167.— Graz-Köflachi . ........................................— —116.— Adott Tat­ár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 22.- 24.— I. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 boll. frt (86 ft 52 kr a. é.) 37, —•— —• — Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3'/, „ 113 25 113.50 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —. — M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ 113.20 113 75 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2'/, „ 99.50 99 75 London 10 font sterling. (100 1123'/, kr) 4'/, „ 131.80 132. Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.50 52 65 Pénznemek. Korona.......................................................IS 201­2.— Császári arany............................................6.34 —.— Veczés arany ............................................. 6 34. — .— Napoleonsd’or.............................. . . . 10. G0( — — Orosz imperiale.............................................10 00, —.— Ezüst.............................................. . . . 32 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 32.'/, —— Szept. 7. Szept. 10. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 70.70 77 10 — ft 40 kr — ft­­ kr 5°/„ metalliques 65.— 65.20 — „ 20 „ — „ — „ Bankrészvény 758.— 754.--------„ — „ 4„ — „ Hitelintézet 175.80 175.--------„ 80 n — „ — , Augsl, váltó 113 — 113.10 - „10,-,-, London, váltó 131.70 132.— — „30„ — „ — „ Arany 6 33 6.34 — „ 1 „ — „ — „ PEST, szeptember 10. Biztosítási ügyben. Vészszárnyakon röpül a romlás szelleme. Minden nap nagy értékek megsemmisülése felöl hoz hirt. Egész községek hamvadnak el. Legközelebb Nagy Mihály (Zemplénben), Fertő Sz.­Miklós s Nagy-Kalló égett, hol a megyeház is a lángok martaléka lett. És a leégett községek nagyobb része nem volt biz­tosítva, a megsemmisült értékek nem fognak megté­ríttetni. A sors látogatása tönkre vert, elszegényített egyszerre száz meg száz családot, kik előbb az állam áldozatkész és áldozatképes teherviselhető vagyonos polgárai voltak, néhány óra alatt ügy­efogyott, vagyon­vesztett szegényekké váltak, kiktől a vagyonnal el­múlt a képesség a birtok terheinek elviselésére, sőt ellenkezőleg terhekre váltak polgártársaiknak s köz­vetve az államnak. Nem igényli-e hát teljes mértékben a biztosítás ügye az államkormány figyelmét? És ha az államra nézve nem lehet közönyös dolog az, hogy a biztosítás ügye terjed-e vagy nem a nép között; ha az olcsó biztosítás érdekében óhajtandó, hogy a fensőbb hatóságok ellenőrző figyelemmel kí­sérjék a kárbecslés körüli hivatalos eljárásokat, ak­kor az egyházak elöljáróinak is szent hivatásuk ter­jeszteni a biztosítás eszméjét, fölv­ilágosítani a népet ez ügy üdvössége felől nemcsak a közvetlen haszon, hanem a­miatt is, hogy a vagyonban született vagy birtokot szerzett állampolgár a szerencsétlenség nap­jai után is meg nem fogyatkozva álljon azok sorában,­­ kiknek áldozatain épülnek föl az egyházak, iskolák és kórodák, és meg ne kevesedjék azok száma, kik­ben ez ügyek meleg gyámolítókra találnak. E tekintetben, tudjuk , az egyházelöljárók nagy ré­sze fölfogva nemes hivatását, meleg ügyszeretettel járt el, mely körüménynek köszönheti egyrészben az első magyar általános biztosító társaság azt, hogy oly rövid idő alatt, oly nagy tért foglalhatott el. De a nép barátainak nem szabad nyu­godniok mind­addig, mig minden község, minden hajlék biztosítva nem leend, mi mig egyrészről a biztosítás közvetlen eredményét, másrészről a dijak leszállítását is eszkö­­zölhetendi. Azonban a dijak leszállítását nem csak a biztosí­tás általánossá válása eszközölheti. Ezt lehetővé te­­endi főkép az, ha községeink tűzellenesebben épülen­­denek, ha a tűzfészkes vidé­kek mind ritkábbá fog­nak válni, ha az oltószerek beszerzése, jó karban tar­tása minden község egyik főbb gondja leen, és leg­inkább, ha a kárbecslés alkalmával a hivatalos eljárás a kár helyes felszámításának kezességéül lesz elfo­gadható. E pontnál bővebb fejtegetésbe nem bocsájtkozh­at­­va, csak a törvényhozás legszigorúbb rendelkezésé­nek szükségére kell utalnunk, mely rendelkezést nem csupán a biztosító társulatok érdeke, hanem a bizto­sítás ügyének az állam érdekeire való hatásánál fog­va, az állami szempont is igényli. Midőn az államkormány gondja alá veszi a polgá­rok minden cselekvényét s annyi felügyelő őrködik testi és lelki működése fölött, nem lehet szerénytelen azon óhajtás, hogy e gond kiterjesztessék azon intéz­kedésekre is, mik mellőzhetlenek, ha csak azt nem akarjuk, hogy a falukon minden ház azért épüljön föl, hogy egy év alatt bizonyosan leégjen, hogy a

Next