Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)
1860-09-18 / 3180. szám
215—3180. 11-ik évi folyam Szerkesztési iroda : Szép-utcza 1-ső szám 1-ső emelet 1800. Kedd, sept 18. , , Előfizetési föltételek . A lap szellemi részét illető mind a köz- Kiadó-hivatali VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva: remény a szerkesztőséghez intétendő. • , , — ... ■ . Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekere.izie erniszmoszm Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. től fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok. Hirdetménink dűlti 3 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Hirdmenyeit lUJHi külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. B É CS I B Ö R Z E September 15-én, 1860. Gazdasági és kereskedelmi szemle. BÉCS, sept. 15. (Gabonabörze.) Elkelt 25,000 mérő búza. Helyben Győr bánsági 85 fontos 5 frt; marosi 85 fontos 5 frt 20 kr; 1. Mosony 841 2 fontos 5 frt 10 kr; 85 fontos 5 frt 15 kr; 1. Bécs, magyar, 86 fontos 5 frt 75 kr; rozs 80 fontos 4 frt 10 kr. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, szept. 17-én.) Szept. 16. Szept. 17. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 75.75 75.10 — ft — kr — ft 65 kr 5% metalliques 64.25 64.— — „ — „ — „ 25 „ Bankrészvény 750.— 743.— — „ — „ 7 „ — „ Hitelintézet 170.— 167.80 — „ — „ 2 „ 20 „ PARIS, sept. 15. Zárlat 3 peres rente 67.90; 4% petes rente 95,20; crédit mobilier 677; osztr. államvaspálya 461 ; lomb. vasút 463. — A Pálffy féle sorsjegyek 15-ki kisorsolása alkalmával 30,000 frtot nyert a 21,017 es szám; 4000 forintot nyert a 20,019-es szám; 2,000 frtot a 84,656-os sz. — A kistb nyereményeket utóbb. — Kimutsága a budapesti lánczhid jövedelmének 1860. január 1 től aug. 31-dikéig. Áttolt összeg az előbbi kimutatásból 1860. .n. 1-től jul. 30-áig 239,987 forint 17, krajczár. 1860. aug. 1 jétől 31-dikéig 783,900 átkelt gyalogszemélytöl 2 ujkrjávil 15,678 frt. Járművektől, mint talicska, taliga,különféle szekér és kocsi, továbbá teherhordó gyalogoktól , kik szintén a kocsiúton járnak, szabadon hajtott vonó marhától stb. 13,415 frt 55/,, kr. 4397 db szarvasmarhától 8*/, és 9 ujkrjával 336 frt 93/,, kr. 4354 darab apró baromtól 3'/, ujkrjával 15,, frt 39 kr. 14,820 akó bor, pálinka, sör s egyéb ilyes a kereskedésbe előforduló folyadéktól akója 7 ujkrjával 1037 frt 40 kr. Különféle vámilletéki megtérítésekből 8290 frt 45 kr. Összesen 38,960 frt 73 kr Mindössze 278,947 frt 901, kr. Budapesti lánczhidtársaság igazgatósága. IGAZÍTÁS. Előbbi lapunk „Pénzügyi szemléjében“ a bécsi börzéről érkezett tudósításban két nevezetes hiba volt a számok megcserélése miatt. Megcseréltetett t. i. a nemzet kölcsöni árfolyam száma a metalliques-ével. A gazdasági rovatban a pesti gabonaárak nem piaczi, hanem kereskedelmi árak voltak szombatról, sept. 15-ről-Dunavizállás. Pesten, szept. 17. 8' 1" 0'" 0 felül. PEST, szeptember 17. (Fk.) Lamoridiére tábornok afrikai babérja borzasztó gyorsan hervad Olaszország földjén , ő maga katona tetőtől talpig,és az új kor hadvezérei közt nem igen találja párját, de a római seregben hiába keresi a maga afrikai légióit , ott nincs zuáv és chasseur d’ Afrique; silány agyagból pedig a legnagyobb művész sem képes érerszobrot alkotni. Egy lenge fugalom halomra dönti és cserepekre töri amaz anyagbábot, melyet római hadseregnek hívnak és melybe Lamoridére — második Prometheus gyanánt — saját lelkesedése és bátorsága szikráját vélte olthatni. Zsoldosai nem egyenként, hanem mindjárt százan vagy ezrenként jutnak az ellen kezébe. Schmid tábornok, ki tavaly amaz emlékezetes hőstetteket követte el Perugia asszonyai, gyermekei és vénei ellen, most Fanti tábornok hadifoglya és vele együtt tizenhatszáz ember adta meg magát. Tizenhatszáz fogoly és három nap előtt tizenkétszáz, — összesen 2800 harczképes férfi! Nem, ezek nem spártaiak, se nem magyarok, — ezekkel a történet soha föl nem jegyezhette volna egy Leonidász vagy Zrínyi megható tragoediáját; ezek nem lehetnek lelkesültek azon ügy mellett, melynek védelmezésére fegyvert ragadtak és — fizetést kaptak. Bármi történjék még ezentúl, Lamoridére föl van mentve minden szemrehányás alól, azt az egyet kivéve, hogy előbb nem ismerte meg azon elemeket, mik fölött rendelkezhetik, és hogy katonai hírnevét ily törékeny hajóra bizta, melylyel együtt el kellene merülnie. A harcz további folyamatja jóformán közönyös; Ancona egy ideig védheti magát, de hogy a tábornok onnan egy új, visszafoglaló hadjáratot indíthatna, az hihetetlen. Garibaldi pedig úgy látszik I. Napóleon elvét követve, nem vesztegeti erejét s embereinek vérét erődítmények lerontására, hanem csak elszigeteli, és a többit az időre bízza, mely ezen erős helyeket is bizonyosan kezébe ejtendő, ha idegen hatalom közbe nem elegyedik. Fog-e ily idegen beavatkozás történni? Itt a helyzet leghomályosb pontja előtt állunk, és nincs reményünk a fátyolnak akár csak egyik szegélyét is föllebbenthetni, mielőtt maguk az események nem teszik. Egyet mást gyaníthatni, de bizonyost e perezben senki nem mondhat. Csak két hatalmat ismerünk, melynek részéről beavatkozás képzelhető lenne, és ez: Ausztria és Francziaország. A protestáns Angol- és Poroszország, az óhita Oroszország nem vonhat kardot a kath. kereszténység látható fejének világi birtoka mellett,— nem tehetik vallásos okokból, mert Róma vallása nem az övék, de a legitimitás érdekében sem tehetik, mert különben már a nápolyi király mellett is föl kellett volna lépniök. De Ausztria ? ! Ezt mind vallási, mind politikai tekintetek készthetik arra, hogy a szentatya világi birodalmát védelmezze, hanem fog-e ezen késztetésnek engedni? Franczia és olasz lapok attól félnek, hogy igenis, mi azt reméljük, hogy nem!.... Ezt kimondva, határozottan tiltakoznunk kell minden gyanúsítgatás vagy föladás ellen. Nem az a kérdés: kívánatos-e, hogy a szentatya Ausztria segélye által mostani szorult helyzetéből kiszabadíttassék ? hanem az: megfér-e a beavatkozás Ausztria érdekeivel? És erre azt kell mondani, hogy nem! Miután a két nyugati hatalom egész határzottsággal nyilatkozott a non-interventió elve mellett, és ezen elvet szükség esetén erővel is föntartaná, Ausztria csak akkor sérthetné meg azt, ha e végre biztos szövetséges társai lennének. Ilyenek azonban nincsenek. Angliára, miként az imént említettük, nem számolhatni, sőt valószínű, hogy ez a túlsó részen fogna állni. Poroszországban a közvélemény még azzal sem tud megbarátkozni, hogy a porosz sereg jelenete védelmezésében segítse Ausztriát; a megtámadás czéljából Poroszország épen nem csatlakozhatnék hozzá. Oroszországgal jobb egyetértés még csak alakulóban van, az eddigi eredmények tetemesen túloztattak, eddig nem érezvén el egyéb azon lehetőségnél, hogy a varsói találkozás alapján jobb egyetértés fejlődhetnék. Ezen még csak távol jövőben derengő lehetőségre nem lehet támaszkodni most, midőn közvetlen és gyors cselekvésről van szó, — elnézve attól, hogy véleményünk szerint, Oroszország amúgy sem gyámolítaná soha Ausztriának ily megtámadó eljárását. Ausztria tehát szövetségesek nélkül bonyolódnék oly viszályba, melyet egész Olaszországon kívül még a két nyugati hatalommal is hozhatná összeütközésbe. Ily lépést a politikai ildom nem ajánlhat soha, és ez okból Ausztria beavatkozását — az említett hatalmas késztető okok daczára is — valószínűtlennek tartjuk. Maradna még Francziaország! Ez, legszilárdabb meggyőződésünk szerint, soha semmivel nem gátolandja Szardinia előnyomulását, hacsak Róma városa és környéke kíméletik. Nem tagadhatni, miszerint vannak, akik az ellenkezőt hiszik és igen finom okoskodással fejtegetik, miszerint Napóleon császár soha mig nem engedhetné, hogy Olaszország egyesüljön, mégpedig forradalom útján és végletesen demokratiai alapon. Ezen véleményt részint a politikai hagyományok régiségtárából előkeresett kopott phrasisokkal, részint azon politikai rendszerrel igazolják, melyet a császár magában Francziaországban követ. Legyen szabad e tárgyban egész őszinteséggel nyilatkoznunk. Eléggé elterjedett, de mégis nagy hibának tartjuk, hogy századunk hatodik tizedének irányát a negyedik és ötödiknek kaptájára akarják verni. A júliusi forradalom óta 1848- ig majdnem minden európai államban a szabadelvű párt azon törekvésére akadunk, miszerint a belkormányzati rendszer a franczia alkotmányból merített bizonyos elvek szerint alakítassék át, s ez elveket kiki ismeri: széles alapon a népképviselet, melylyel a törvényhozási hatalom megosztandó, sajtószabadság, miniszteri felelősség stb. E törekvések teljes sikert arattak ott, ahol a trón nem a legitimitás alapján nyugodott, péld. Belgiumban; félig sikerült oly legitim kormányok ellenében, kiknek nem volt elegendő anyagi hatalma mozgalom meggátlására, péld. egy pár német középállamban; de épen nem sikerült ott, hol a legitimitás oldala mellett tekintélyes anyagi hatalom is állott, péld. Orosz vagy Poroszországban. Tíz év óta a dolog lényegesen megváltozott, azóta t. i. a midőn a „koronás forradalom“ porba terítve a zuhanyost, és Kabátosz maga ragadta meg a mozgalom gyeplőjét. Napóleon császár főtörekvése: nem egy bizonyos belkormányzati rendszer elveit általánosítani Európában , hanem az uralkodás alapját és jogezimét megváltoztatni és a legitim fejedelmeket arra kényszeríteni, hogy — eddigi jogalapjukat elejtve — ugyanazt fogadják el, melyen az új napóleoni trón nyugszik, t. i. a nép önelhatározási jogát, vagy ha az uralkodók jogczime ekként megváltozandott, kormányozhatnak országukban, amint kedvük tartja, Francziaország nem háborítja őket, hanem —hanc veniam dat, petitque vicissim. Úgy hiszszük, egyedül ezen szempontból ítélhető meg helyesen Napóleon állása az olasz forradalom irányában. Viktor Emánuel születés szerint legitim fejedelem, de szabad választásból fölcserélte ezen jogczímet ama demokratiai alappal, melyen Napóleon trónja áll, és ennél többet a franczia császár nem kívánhat. Azért nem pártolhatja ő Mazzinit, kinek czélja bizonyos kormányrendszer — a köztársaságinak — terjesztése és a fejedelmek végképeni eltávolítása, de pártolja Garibaldit, ki a demokratiai alapon nyugvó királyság championja. Ameddig tehát Olaszországban is a „koronás forradalom“ működik, e működést Napóleon császár soha nem gátolandja. De miért védelmezi ő Rómát? Megkísértjük erre a feleletet ! Midőn Napóleon 1849-ben Rómát, illetőleg az ottani köztársasági forradalmat megtámadta, csak azt ismételte, amit otthon is tett vala; azonkívül pedig a következő fontos eredményeket érte el: a conservativ hatalmak bizalmát kinyerte, kik — mélyebben nem tekintve a dolog fenekére — azt vélték, hogy a franczia állam feje velük egy ösvényen jár; aztán lekötelezte magának a clerust, melynek segítségére szüksége volt, hogy trónját megszilárdítsa, végre pedig erős katonai positiót szerzett magának Olaszországban, és ezzel már akkor is első rést lőtt Ausztria ottani mindenhatóságába. Ezen positiónak csak úgy maradhatott birtokában , ha a szent atya oltalmazását veszi ürügyül, és igy ezen oltalom — ha egyéb nem — áldozat vala, melyet ő felsége ama kitűnő stratégiai és politikai állás kedvéért hozott, és melyről most kevésbbé mondhat le mint valaha. Azonkívül Róma elfoglaltatása a pápát hazátlanná tenné és arra kényszerítené, hogy másutt keressen menedéket. E lehetőséget csak föl kell említeni és kiki tüstént át fogja látni, miszerint innen Napóleonra nézve oly nehézségek keletkeznének, miknek beállását, amennyire csak lehet, el kell napolnia,legalább addig míg másfelől föltornyosuló nehézségek ismét apadóban nem lesznek. Mi fog azután történni? nem tudjuk. Egyelőre azonban a franczia katonák Rómát és környékét védeni fogják; az egyházi állam egyéb részeire nézve Piemontnak szabi?d keze marad. Francziaország beavatkozása tehát szintoly valószínűtlen lévén, mint Ausztriáé ; az egyházi államnak — az örök város kivételével — meghódítása már csak idő kérdése. Azután pedig az olasz forradalom szemközt álland Velenczével, és itt — még a gyanitások fonala is elszakad ! Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar-Államadósság, ártott ár ár tott ár Elsőbbségi kötvények. tott ár ár tott ár 5%-os osztrák érteikben .... 100 frt 59.75 60 25 Állam vaap. ....... 500 frank 134.25 134.75 II. Szombati 1-je kibocsátás..................... 22.— 24.—5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.50 75.75 Sorsjegyek. Lombard-velenczei .... 500 frank 131.— 131.50 N. Szombati 2-ik kibocsátás....................58. *9l. 5%-os metalliques .......................100 frt 64.25 64.75 Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Váltók (devisek). 4'A°/0-os „ .......................100 frt 56 50 57.50 Osztrák Llyod.............................100 ft pp. 86 — 86 — Három hónapra. . . , 1839-diki sorsolással.......................100 frt 120.^-121. Részvények. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3% -----------.— Földtehermentesítésiek. 1854-diki „ .......................100 frt 87.50 88.60 ... Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90 7, kr) 3 % 113.75 114.. .0/ . . mn.. .. RZ 1860 diki . ... ..... • 100 frt 88.25 88.75 Nemzeti bank (ex div.)...................................150. 752. B^n 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —-5% os magyarországi .... 100 frt 66.— 67. Comp-rent papirok 42 ausztriai líra. . . 15.5) 16.— Hitelintézet 200 frt.......................................... 170.10 170.30 ., Frankfurt 100 d ném frt 785 ft 90 V kr) 3 114__114.25 570 os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 64.— 65.— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 106.- 106.50 Alsó-ausztriai esc bank 500frt . . .540.- 545.- Hamburg 100 márka bankó frt (75 ft 85 kr) 2% , 100 ..50 100 75 5% os erdélyi...................................100 frt 61.50 62.50 Trieszti db ...................................100 ft pp. 108.— 110 — Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . .390.- 392.— London 10 font sterling f 100 ft 23 V kr) 47 132.50 132.75 Velenczei kölcsön 1859 5% . . 100 frt 79 25 79.75 Dunagözhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 94.- 96.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . .140.- 150.- Páris 100 frank(40 ft 50Skr ausztriai ért.) 3% * 52.75 52.80 Budai városközség db . . . 40 ft a.é. 37.50 38.— Budapesti lánczhid 500 ft pp........................... 350.— 360.— Záloglevelek. Eszterházy..................................40 ft pp. 81.- 82.— Éjszaki vasút .............................................. 1800— 1802— Pénznemek. Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Ausztráliam vaspálya.................................... 244.— 246.— Korona .............................................................18.20 —.— A. bank 6 év. 5%-os . . . 100 ft pp. 100. 101.— Pálffy .............................................40 ft pp. 38.25 38.75 Nyugati vasút............................................... 183.—184 Császári arany....................................................6.34 —.— „ „ „ 10 év. 5%-os. . . . 100 ft pp. 97.— 98.— Clary..............................................40 ft pp. 86.— 36 50 Pardubitzi vasút ......................................... 113.50114.50 Eeczés arany ....................................................6.33 „ „ „ sorsolh. 5% . . . 100 ft pp. 89.— 39 50 St. Genois........................................40 ft pp. 36.— 36 50 Tiszai vasút..................................................... 147— 147.— Napoleons d’or...................................................10.59 „ 12 ha 5%.......................100 ft pp 100.— —Windischgrätz.................................20 ft pp. 23.— 23.50 Déli vaspálya 60%. (ex div.)........................... 138.—139.— Orosz imperiale............................ 10.87 —.— An. banksors. 5% . . . . 100 ft a. c. 85 — 85.50 Waldstein .............................20 ft pp. 25.50 26.— Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 155.50156.— Ezüst .................................................................. 33.- 33./, A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 83.- 85 — Keglevich..................................10 ft pp. 13.75 14.25 Graz-Köflachi.....................................................— 110.— A nemzeti kölcsön papir szelvényei . . 33. /. 83. /. ...................................................................................................... ................. .... . . —— ■ — Augsb, váltó 113.75 114.— — „ 25 „ — „ — „ London, váltó 132.75 133.— — „25 „ — „ — „ Arany 6.37 6.38 — „„ — „ — „ Törökország helyzete. Napról napra súlyosabbá lesz a birodalom helyzete. A szíriai megalázó intervención kívül, melyet itt nem is igen veszünk számításba, komoly veszély fenyegeti a portát európai tartományokból, és magában a központban nem egy cselszövény bonyolítja a bajokat. Említik lapunk egyik közelebbi számában, hogy a trónörökösödés ügye kezd előtérbe lépni, s a szultán testvére, Abd - ul - Az is van kijelölve a török fanatikus párt részéről utódul. Midőn Abd-ul-Maksid trónra lépett, az ozmán törvényes szokás értelmében joga lett volna kivégeztetni öcscsét; de a mostani padishah szive nem engedi, hogy e barbár szokást kövesse ; sőt azt is megengedte testvérének, hogy a szerályból kijárjon és nyilvánosan mutogathassa magát. Mondják, hogy az angol diplomatia vetette szemét a szultán öcscsére, s midőn sir Henry Bulwer aug. 17-dikén kihallgatáson volt a szultánnál, melynek tárgya, mint tudjuk, a nagyvezír visszahívása és Omer basának szemaszkerré neveztetése volt, kevély és parancsoló hangja megerősítette a gyanút. Ezen kihallgatás után néhány nappal Abd-ul-Azis értesült a rendőrség azon jelentése felől, hogy az angol követ az ő gőzösén meglátogatta őt. Abdul-Azis mindjárt szent a szultánnak, hogy azelőtt való nap az ő gőzöse azon hajó mellett haladt el, melyen Bulwer ült, ki látni kívánta gőzösét, hogy elkérje, egy kirándulást tenni vele a Bosporuson. E leyális nyilatkozat nem nyugtatta meg a szultánt: összehivatta minisztereit, közte aggodalmait, s ezek is erősítették, hogy egy idő óta az angol követ gyakran érintkezik Abd-al-Azissal egy orvos által, aki egyszersmind neki is s Omer basának is háziorvosa, s aki testvére egy, az angol követtel baráti viszonyban álló nőnek. Épen ezen aggasztó értesülések benyomása közepett jelentették be hozzá az angol követet, lord Dufferinnel a szíriai angol biztossal együtt. A szultán azonban tudott magán uralkodni, s habár a társalgáson feszült, de nyugodt volt, azonban alig távoztak el, hogy a szultán előhívatta az angol követ-