Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)
1860-09-26 / 3187. szám
222—3187. 11-ik évi folyam E lap szellemi részét illető mind a köz ti. Í It (1 O - ll í V a ( it I !lemény a szerkesztőséghez intézendő. . . . Ferencziek térén 7-dik szám földszint. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Szerda sept. 26. föltételek . Szerkesztési iroda : Szép-utcza 1-ső szám 1-ső emelet Előfizetési VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva: félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Ut.J.m.l.nAL 1.* 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij HirdetősenCK dijat külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE September 24-én, lsoU. Adott Tar-Államadósság. ártott ár 5%-os ostrák értékben .... 100 frt 59.25 59 75 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 74.80 75.— 5°/0-63 metalliques............................100 frt 63.75 64.25 4%%-os . 100 frt 55 50 56.50 Földtehermentesitésiek. 5% os : magyarországi .... 100 frt 65.— 66 — 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 63.— 64.— 5%-os erdélyi........................................100 frt 61.— 61.50 Velenczei kölcsön 1859 5% 100 frt 78.50 79.— Záloglevelek. A n. bank 6 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 100.— 101.— „ „ „ 10 év. 5%-os. . . . 100 ft pp. 97.- 98.— „ „ „ sorsolh. 5% .... lOOftpp. 90.— 91 — „ 12 hó 5%............................lOOftpp. 100.— —. Á n. bank sors. 5% .... 100 ft a. é. 85.75 86.25 A gallicziai föld. hitelintéz. 4'/2%-os 100 ft pp. 83.— 85 — Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással.......................100 frt 118.— 119.— 1854 diki „ .......................100 frt 87.— 87.50 1860 diki „ .......................100 frt 87.25 87.75 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira . . 15.5 16.— A hitelintezeti darabja . . . 100 ft a.é. 105.75 106 25 Trieszti db.........................................100 ft pp. 108.— 110 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 94.— 96.— Budai városközség db ... 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy.......................................40 ft pp. 81. 82.— Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.60 Pálffy.............................................40 ft pp. 35.25 35.75 Clary .............................................40 ft pp. 36.— 36 50 St. Genois.......................................40 ft pp. 36.— 36.50 WindischgrStz.................................20 ft pp. 23.— 23.50 Waldstein.......................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevieh.......................................10 ft pp. 13.75 14.25 Adott Tarár tott ár I Adott Tar-Elsőbbségi kötvények. tották Államvasp....................................... 500 frank 135. — 135.50 Lombard-velenczei .... 500 frank 132.— 132.50 Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod.............................100 ft pp. 85 — 86 — Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 742.— 745. — Hitelintézet 200 frt ....... 168.50 168.70 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 530.— 535.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 385.— 390.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 130.— 150.— Budapesti lánczhid 500 ft pp........................... 340.— 360.— Éjszaki vasút.............................................. 1775— 1778— Ausztr. államvaspálya................................... 249.— 250.— Nyugati vasút ..............................................181.— 182 — Pardubitzi vasút ........................................111.— 112.— Tiszai vasút............................................. . 147. — 147. — Déli vaspálya 60% (ex div.)....................... 138.— 140. — Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 153.— 154.— Graz-Köflacht..............................................—.— 110.— Adott Tatár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás..................... 22.— 24.— N. Szombati 2-ik kibocsátás..................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3% —.— —• — Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3'/, „ 114. — 114.25 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ 114.25 114.50 Hamburg 100 márk-bankó frt(75ft85kr)2,4 „ 101.— 101 25 London 10 font sterling. (100 ft23'/, kr)41/., „ 133.— 133.15 Páris 100frank(40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 53.— 53.10 Pénznemek. Korona............................................................18.50 —.— Császári arany............................ . , 6.35 —.— Reczés arany ............................................6.34—. — Napoleons d’or.................................................10.64 —.— Orosz imperiale............................................ 10 94 —.— Ezüst..............................................................33.Ya 34.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 33., 34.— A gyümölcs-kiállítás Győrött. A nevezett kiállítás rendezősége a résztvenni kívánókhoz az alábbi felszólítást és programmot intézte. Győr, szept. 23-án 1860. A győrvidéki gazdasági egyesület a magyar kertészeti társulatot ennek i. é. junius 1-je s utánra következő napjain Pesten tartott közgyűlésén képviselt követe által fölkérte, hogy munkásságát az egyesületi terület gyümölcstermő vidékére is kiterjeszsze s ezt azzal kezdje, meg, hogy még ez év folytán Győrött őszi gyümölcs kiállítást rendezzen. A magyar kertészeti társulat engedvén a fölhívásnak, elhatározta az őszi gyümölcs-kiállítást, annak határidejéül egyesületünkkeli megállapodás folytán folyó évi okt. 7, 8 és 9-ik napjait tűzvén ki. A gazdasági egyesület azonban ez. évi sept. 2-án tartott választmányi ülésében elhatározta egyszersmind, hogy a tervezett gyümölcs kiállítás általánosittassék s kiterjesztessék a házi ipar minden terményére s a kerti konyhanövényzetre is. Az ilykép általánositott kiállításra az országfőkormányzói engedély megadatván, a kiállítási rendtartást .Ez alatt azon kérelemmel van szerencsém önnek megküldeni, hogy ezen a vidék termékenyítése, s ezáltal gazdagítására úgyszintén házi iparunk fejlesztésére is oly jótékonyan ható kiállításban a rendszabályban elsorolt, vagy azokkal rokon tárgyakkal résztvenni, s az egyesület ez üdvös intézkedésére ismerőseit figyelmeztetni, s különösen az alsóbb néposztályt a kiállítás czéljának megmagyarázása mellett, az abbani részvételre serkenteni méltóztassék. A szabályok szoros megtartása kéretik. gr. Batthyány Géza, a győrvidéki gazd. egylet ideigl. elnöke. Rendtartás a magyar országos kertészeti társulat által 1860. évi október 7, 8 és 9-ik napjain Győrött a gazdasági egyesület rendezése mellett eszközlendők er 11 ermény-, kertgazdasági eszköz- és házi iparkiállításra. Kiállítási helyiség: a belvárosi redoute - épütet. A kiállítás tárgyai: I.A kertgazdaság öszszes terményei. II. A kertészet okszerű kezeléséhez szükségelt saját, vagy mindenesetre hazai készítményt eszközök. III. Az ez időben kiállítható saját tenyésztésű nemesebb házi szárnyas állatok s ipartermékek. I. osztály: ke r 11 e r mé ny ek. a) Gyümölcsök : 1. Őszi és téli alma. 2. Őszi és téli körte. 3. Birs-körte. 4. Birs-alma. 5. Gesztenye. 6. Őszi ba PEST, szeptember 25. A magyar primási méltóság az utolsó évtized alatt. A honi kath. egyháznak feje nem csak Magyarországban, hanem az ezen ország szent koronája alá tartozó részekben is, az esztergomi érsek, mint Magyarország prímása volt. Az esztergomi érsek primási rangja nem volt puszta czim, valóságos élő és működő egyházi joghatóságot képezett az. Ő képviselte a kath. egyházat mint országos testületet, valahányszor ez mint ilyen föllépett, akár a római szentszék, akár a fejedelem, akár pedig az országgyűlés előtt, úgyszintén mindazon érdekek, javak, jogok és intézetek közül, melyek nem egyes egyházmegyék tulajdonai, hanem az egész országos egyházra tartozók, és ezt illetők voltak. Az egész országos egyház nevében mindenkor ő irt a pápának, a fejedelemnek és szólt az országgyűlés előtt. Az egész egyházhoz ezektől intézett iratokat és illetőleg alkotott törvényeket, hozott rendeleteket , küldötte szét és hirdette ki, a szükségeseknek talált utasításokkal és magyarázatokkal. Egyházi gyülekezeteken és öszszejövetelek alkalmával ő elnökölt s vezette az egészet. Országos hatóságoknál és Ítélőszékeknél (consilium, tabula regia, septemviralis, cancellaria) ő őrködött az egész egyház érdekei fölött, az ő előterjesztése folytán ezekhez kinevezett s őt képviselő praelatusok által. Az országos egyházi alapítványoknál (fundus religionis, fundus studiorum, convictusok), melyek államilag a helytartó-tanácsnak voltak alárendelve, az egyház érdekeit ő képviselte, azokra nézve teljes ellenőrzési és felügyeleti joggal bírván, mint a kinek beegyezésével történhettek csak az assignatiók, s nélküle s hozzájárulása nélkül ezek közül mi sem hajtathatott végre. A kath. oktatási és nevelési ügy, melyre való befolyását az állam a helytartó-tanács által gyakorolta, egyházi részről ő hozzá tartozott, magukat a megyei papnöveldéket sem véve ki, az egész országban. A görög-egyesült katholikusok (románok, ruthenek és ráczok) nem csak prímása, hanem metropolitája (érseke) is volt. A megürült érseki és püspöki székekre őt illette a kijelölési jog. Birt primási egyházi törvényszékkel, melyhez minden peres ügyek a megyés püspököktől intértia, az érsekektől (metropolitáktól) in secunda instantia felebbeztettek. (E felebbezést a kalocsai érseki szék Patachich Gábor alatt 1733-ban tettleg megtagadta, peres ügyeit Esztergom mellőzésével egyenest Rómába felebbezvén.) Mindezen jogokat az esztergomi érsek mint Magyarország prímása és az apostoli szentszék született követe számára ünnepélyesen megerősítik egyházi részről V. Miklós pápa 1451-ben és 1452-ben kiadott kettős, úgymint „sacrosanctae Romanae Ecclesiae“, és „excellens apostolicae sedisprovidentia“ kezdetű, valamint X. Leó pápa 1513-ban kiadott „Decet Romanum pontificem“ kezdetű bulláik ; az állam részéről pedig, számtalan országgyűlési czikkelyek, — és a gyakorlat, mely a kalocsai érseki szék fönnebbi tettét kivéve, egész 1850-ig sértetlen fönnállott. Mindebből láthatni, hogy a magyar szent koronarészek, nevezetesen a Magyarországtól 1848 előtt is politikailag elválasztva volt Erdély, az 1848 után tőle elszakított Horvát- és Tótország, Dalmatia, Fiumei Tengermellék, Temes és Temesi Bánát, Bácska egy részével s a katonai határőrvidékek, az esztergomi primási méltóság által még mindig egyházi egységes egészet alkottak. E népek legalább életük lelki körében együvé tartoztak, mig egy közös, országos papi fejedelem alatt vallás nemzeti egészet, egyházi testet képeztek. A primási méltóságnak nagy érdemei vannak nem csak hazánk, hanem a római szentszék irányában is. A hazafiak remélték, hogy ha már elvből nem, legalább ezek s az ezek által öt környező tisztelet tekintetéből, s még mint egyetlen, a régi hazai intézményekből fennmaradott rom is kegyeletből, megkiméltetni fog. Máskép történt. A lépések annak egyszerű érsekséggé leszállítására gyorsan követték egymást. 1852-ben elvágatott a magyar hierarchiától Horvát- és Tótország, Dalmatia és a Tengermellék, a zágrábi püspökségnek érsekséggé emelése által, függetlenittetvén az nem csak a volt metropolitától, a kalocsai érseki széktől, hanem minden más joghatóságtól is (atque ab alia quavis superioritate ac praerogativa jurisdictionali apostolica auctoritate perpetuo eximimus, mondatik az alapitó bullában). — 1853-ban elszakittattak tőle az egyesült román megyék a fogarasi püspökségnek Erdélyben érsekséggé emelése által, mely alkalommal ugyancsak e nemzet számára két uj püspökség, a lugosi és szamosujvári is állapíttatott. A bullában világosan mondatik, hogy az új érsekség függetleníttetik az esztergomi érsek metropolikus joghatóságától, s hozzátéve, minden más hatalom és törvényes joghatóságtól is. (Et quavis alia potestate et praerogativa jurisdictionali in perpetuum partter exemti sunt.) A concordatum megkötése után a fönnebb említett primási egyházi törvényszék vezetékczélba, a bécsi nuntiatura utján adatván tudtul az illető főpapoknak, hogy a kalocsai érseki széktől a zágrábihoz, a zágrábitól a kalocsaihoz, az egritől az esztergomihoz, az esztergomitól végre a kalocsaihoz felebbeztessenek a peres ügyek, mint delegált apostoli forumokhoz. E szerint az esztergomi primási forum működésen kívül helyeztetett, s mint ilyen feloszlott, a prímásnak csak érseki szent széke maradván meg. A concordatum a magyar primási méltóságot nem említi ugyan , azonban a megürült püspökségekre hazánkra nézve általa gyakorolt kijelölési jogot tanács alakjában ajánlásivá változtatja, azt a XIX. czikk értelmében általán a püspökökre, de kivált azon tartománybeliekre ruházván át, melyben az üresedésbe jött szék találtatik. „Ő cs. Felsége — úgymond — a püspökök megválasztásában a püspökök, legkivált illető tartománybeliek tanácsával élend.“ Mely intézkedés által egyrészről a választási kör az állam javára kiszélesittetett, másrészről pedig a prímás országos egyházi tekintélyének, kapcsolatban azokkal, mik a concordatum megkötése előtt és után történtek, s amiket mi már fönnebb elősoroltunk (kivált, ha ezekhez még az ország főhatóságainál a prímás által a magyar időkben elfoglalt helynek, és ott az egyházi, tanodai és alapítványi ügyekben általa gyakorolt befolyásnak megvonását és megszűnését is ide veszszük), utolsó szálai metszettek el. Eddigelé siker nélkül maradtak a jelenlegi őszri másnak ez ügyben fölterjesztett minden rempnratiói, siker nélkül minden, valóban szívreható könyörgései. „Térden állva esedezem szentségednek, s azt lelkem kegyelmi buzgalmának azon egész lángjával, raczk. 7. Szőlő (borkészítésre). 8. Csemege szőlő. 9. Lasponya. b) Kerti konyhanövények:1. Kauli (Carfiol). 2. Fejes és olasz káposzta. 3. Burgundi. 4. Sárga répa. 5. Kalarábi. 6. Burgonya. 7. Uborka. 8. Tök. (E két utóbbi természetben, vagy télire készítve.) 9. Zeller és petrezselyem. 10. Vörös- és fokhajma. 11. Mák. 12. Bab. 13. Paradicsom, természetben, vagy télire készítve. 14. Téli retek. II. osztály: kertészeti eszközök. 1. A legczélszerűbb ásó és csákány-kapa. 2. Gereble. 3. Oltó- és szemző-kés. 4. Gyümölcs-szedő. 5. Szőlőmetsző-kés. 6. Öntöző-kanna. 7. Útnyeső. 8. Fűrész. 9. Kerti zsineg. 10. Híg, avvagy jegecezett állapotban levő oltó viasz. 11. Melegágyi ablakok és harangok. III. osztály: házi ipar termékek. 1. Csemege bor. 2. Asztali bor. 3. Házi búza- avagy rozskenyér. 4. Házi kalács. 5. Czukorba főtt gyümölcsök. 6. Párolt (Dunszt) gyümölcs. 7. Szárított vagy aszalt gyümölcsök. 8. Sajt, túró és vaj. 9. Kender, len és fonál. 10. Tarhonya. IV. osztály: házi szárnyas állatok. 1. Baromfiak, hová mindenféle házi szárnyas állat tartozik, s melyek mindegyike párjával kiállítandó. Jutalmak, s azok odaítélésének módja s föltételei, a) Gyümölcsökre: 1. A legnemesebb fajú téli alma és körte külön-külön 2 arany. 2. A legnemesebb fajú őszi alma és körte külön-külön 1 arany. 3. Birs körte 4 ezüst frtos. 4.Birs-alma 2 ezüst frtos. 5. Gesztenye 2 ezüst frtos. 6. Őszi baraczk 1 arany. 7. Szőlő (borkészítésre) 2 arany. Csemegeszőlő 1 arany. 9. Lasponya 2 ezüst frtos. b) Kerti konyhanövényekre: A kerti konyhanövényzetre 18 darab ezüst 1 forintos tűzetvén ki jutalmul, azok akként osztattak fel, hogy az I. osztály b) alatt elsorolt minden növény, mely kitűnőnek s jutalomra érdemesnek találtatik, külön-külön 1 ezüst forintossal fog jutalmaztati. c) Kertészeti eszközök: 1. A legczélszerűbb ásó 3 ezüst frtos. 2. A legczélszerübb csákány-kapa 2 ezüst frtos. 3. Gereble 2 ezüst frtos. 4. Oltó- és szemző-kés 3 ez. frtos. 5. Gyümölcsszedő 2 ezüst frtos. 6. Öntöző-kanna 2 ez. frtos. 7. Melegágyi ablakok és harangok 4 ezüst frtos. 8. Szőlőmetsző kés, útnyeső, fűrész, kerti zsineg, híg avvagy jegecezett állapotban levő oltó viasz külön-külön 1 frtos, összesen 6 ezüst forintos, d) Házi ipartermékekre: 1. Csemege bor 1 arany. 2. Asztali bor 1 arany. 3. Házi búzakenyér 1 arany. 4. Házi rozskenyér 1 arany. 5. Házi kalács 1 arany. 6. Czukorba főtt gyümölcs 1 arany. 7. Párolt (Dunszt) gyümölcs 2 ezüst frtos. 8. Kender, len, fonál, sajt, túró, vaj külön-külön 1 frtos, összesen 6 ezüst frtos. e) Házi szárnyas állatokra: A baromfiakra, melyekhez mindenféle házi szárnyas állat tartozik, 24 darab ezüst forintos tűzetvén ki jutalmul, azok a tenyésztésre legczélszerűbbnek találandók közt fognak kiosztatni ; megjegyzendő, hogy jutalomban csak a párjukkal kiállítandó állatok fognak részesülni. (Vége köv.) zsajdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi írjegyzéke-a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 65 kr — 4 ft 85 kr; uj (------—) — ft — kr-------ft — kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 65 kr — 4 ft 85 kr; tiszai uj (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (---------) — frt — kr — ft — kr; uj (82—83) 4 frt 45 kr 4 frt 55 kr; fehérmegyei uj (83—85) 4 ft 70 kr — 5 ft — kr; fehérm.ó (-----------) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres ó (77—79) 3 ft — kr — 3 frt 25 kr; rozsó (75—77) 2 frt 80 kr — 3 frt 10 kr; uj (74 — 76) 2 frt 70 kr — 3 frt — kr; uj árpa (68 - 70) 2 frt 80 kr — 3 ft — kr; ó zab (46—47) 1 frt 55 kr — 1 frt 60 kr; uj zab (45—46) 1 forint 45 kr — 1 ft 50 kr;tengerió 2 ft 50 kr — 2 ft 90 kr;uj — ft—kr — — ft — kr; köles 2 frt 20 kr — 2 ft 40 kr. Bab 3 ft 20 kr — 3 ft 40 kr. Repcze 6 frt — kr — 6 frt 25 kr. Mind bécsi mérőnkint és ausztriai értékben. FÜZES-GYARMAT, szept. 12. A nyomtatás s takarmánybehordás e tájon — néhány trjsdemisebb gazdálkodásu uradalmak s egyének kivételével — bevégetített , így a folyó évi termés eredményérel számolhatunk. Ez a a — a kovárvány sziket kivéve — középszeresen egy magból adott 8 magyar, a junius végén uralgott hőség daczára is egészen kifejlett szemekben , leginkább a fehéres földben fejlődvén a szemek ki, hol ezeket a hőség már csaknem egészen érett állapotban találta. E szerint vidékünkön a folyó évi búzatermés hajtót nem érte is egészen, de mind mennyiség mind minőség tekintetében annyira a mennyire megközelítette a múlt évit. — A múlt évi julius 15-én a szeghalmi határon esett, rendkívüli jég — miként ez akkor a »Pesti Naplódban érintve volt — elsőben eső nélkül jővén: a száraz buzafejeket */,,-ben kicsépelte s e csapás után a többszöri esőzésre a földön szétterített szemek szépen kikeltek , s az egész tél folytán megmaradtak , úgy hogy in den azon forduló tavaszi szántás alá került: sok gazda sajnálta az úgynevezett vadbuzát leszántatni hanem szt jó vagy rész sorsára s érintetlenül hagyta . Növekedő figyelemmel kisértük e ritka esetet s az eredmény az lett, hogy a tavaszi vetéssel egybehasonlitva egyre másra nem volt benne kára a gazdának, mivel a termőképes része a földnek csaknem egyenlően eresztett a tavaszi vetéssel. A terméketlenebb rész pedig azzal vigasztalta a gazdát, hogy ha tavaszi mag alá leszántotta volna is , csak annyi lett volna belőle a haszon, kivéve a szántásra fordított időt, erőt, mely a tavaszon különösen igénybe vette mindkettőt. A tavaszi vetés, különösen az árpa és zabvetés annyira nem sikerült, hogy, kivéve némely helyeket, hol az eső pusztáson többször esett, a magvat is alig adta meg, az is egészen összeszorult és léhe. Most is bebizonyította a tapasztalás, azon már többször tett észrevételünket, miszerint kivált árpát március végével vetni és ritkán sikerül , mert ha kedvező időjárás folytán fölnőhet is, de a forróság épen akkor szokta utol érni, mikor a teljes szemekben legtöbb kárt tehet. A kukoricára kedvező idő járt, volt is hozzá szép remény kötve , s ezen remény folytán a sertések ára emelkedett ; de később, mikor a szemek kifejlődtek , ritkák maradtak s igy a külsőbe vetett várakozásnak nem fog megfelelni végre is az eredmény s ez a sertések emelkedő áru, kivált miután egyéb tavaszi vetés sem sikerült, ismét alább szállította. Széna, a téli gyakori eső folytán — miként ezt a gazdák várták — csakugyan termett, mind mennyiség mind minőség tekintetében bőven, s hozzá azon szerencsés körülmény is csatlakozott, hogy mind a föltakarást, mind a betakarítást alkalmi időben lehetett teljesíteni. Ez okozza egyik azon magas árt, melyet általában a lábas jószágért, különösen pedig a juhfélékért adnak. — Mert akármelyik szomszédos vásárra hajtsa is a gazda lábas jószágát, azért a középszerűnél jobban fizettetik ; a juhfélékért pedig messze földről fölkeresik s az urük párját 14—15 írton , az anyákat pedig 12-13 írtjával fizetik. A búzára nézve e vidék piacza egyébkor is, de különösen e folyó évben Nagy-Várad volt. — Dabreczenben és Váradon a közelebbi hetekben a tiszta búza ára 9 frt; a kétszeresé 5—7 forint volt uj pénzben , a zab pedig 2 frt — 2 frt 30 kron kelt. A hires vésztői dinnyetermesztést folyó évben akkor tette tönkre a ragya , mikor a dinnyék már csaknem egészen megnőttek, de még éretlenek voltak; pedig annyira ment már a dinnyetermesztési kedv, hogy 1100 fej öles holdjáért 9 frtot is fizettek haszonbért. A méhtenyésztés, kezdetben a rajzáskor szerfölött sokat ígért, de rajzás után, rögtön lővén reájuk a rekkenő hőség, a rajok tetemes része kassait elhagyta, s csak azok vannak tehetős állapotban , melyek vagy jókor és keveset, vagy épen semmit sem rajzoltak. Végre a vizek szabályozása, a téli, tavaszi s nyári többszörös áradások folytán, a folyó évben ez ideig szünetet tartott. 1. 1. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, szept. 25 én.) Szept. 24. Szept. 25. Emelked. Csekk. PÁRIS, szept. 24. Zárlat. 3 peres rente 68.45 (emelk. 20 cent.); 4Va petes rente 95.85 (emelk. 35 cent.); crédit mobil. 691 (emelk. 6 frank); osztr. államv. 476 (emelk. 3 frank); lomb. vasút 478 (emelk. 5 frank.) Kevés üzlet, de szilárd hangulat. — Az „Ostd. Post“ írja Bécsből: Hire jár, hogy a pénzügyminisztérium 10 ujkrajezáros uj bankjegyeket akar kiadni, s már a cs. k. nyomda nyomja is. Dunavizállás. Pesten, szept. 25. 9' 10" 0"' 0 felül. Nemzeti köles. 75.— 74.90 — ft — kr — ft 10 kr 5°/0 metalliques 64 — 63.80 — „ — „ — „20 „ Bankrészvény 743.— 742.-----„ — „ 1 n — n Hitelintézet 169.— 168.50 — „ — „ — n » Augsb, váltó 114.— 114.------„ — „ — „ — n London, váltó 133.10 13. 90 — „ — ,, — „ 20 „ Arany 6.35 6.35 — „ — „ — n — « V» - 28 •. ’ 1