Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)

1860-09-26 / 3187. szám

222—3187. 11-ik évi folyam E lap szellemi részét illető mind a köz­ ti. Í It (1 O - ll í V a ( it I !­lemény a szerkesztőséghez intéz­endő. . . . Ferencziek térén 7-dik szám földszint. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Szerda sept. 26. föltételek . Szerkesztési iroda : Szép-utcza 1-ső szám 1-ső emelet Előfizetési VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva: félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Ut.J.m­.l.nAL 1.* 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij Hirdetősen­­CK dija­t külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE September 24-én, lsoU. Adott Tar-Államadósság. ár­tott ár 5%-os os­trák értékben .... 100 frt 59.25 59 75 5%-os nem­zeti kölcsön .... 100 frt 74.80 75.— 5°/0-63 metalliques............................100 frt 63.75 64.25 4%%-os . 100 frt 55 50 56.50 F­öldtehermentesitésiek. 5% os : magyarországi .... 100 frt 65.— 66 — 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 63.— 64.— 5%-os erdélyi........................................100 frt 61.— 61.50 Velenczei kölcsön 1859 5% 100 frt 78.50 79.— Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 100.— 101.— „ „ „ 10 év. 5%-os. . . . 100 ft pp. 97.- 98.— „ „ „ sorsolh. 5% .... lOOftpp. 90.— 91 — „ 12 hó 5%............................lOOftpp. 100.— —.­ Á n. bank sors. 5% .... 100 ft a. é. 85.75 86.25 A gallicziai föld. hitelintéz. 4'/2%-os 100 ft pp. 83.— 85 — Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással.......................100 frt 118.— 119.— 1854­ diki „ .......................100 frt 87.— 87.50 1860 diki „ .......................100 frt 87.25 87.75 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira . . 15.5­ 16.— A hitelintezeti darabja . . . 100 ft a.é. 105.75 106 25 Trieszti db.........................................100 ft pp. 108.— 110 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 94.— 96.— Budai városközség db ... 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy.......................................40 ft pp. 81.­ 82.— Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.60 Pálffy.............................................40 ft pp. 35.25 35.75 Clary .............................................40 ft pp. 36.— 36 50 St. Genois.......................................40 ft pp. 36.— 36.50 WindischgrStz.................................20 ft pp. 23.— 23.50 Waldstein.......................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevieh.......................................10 ft pp. 13.75 14.25 Adott Tar­ár tott ár I Adott Tar-Elsőbbségi kötvények. tották­ Államvasp....................................... 500 frank 135. — 135.50 Lombard-velenczei .... 500 frank 132.— 132.50 Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod.............................100 ft pp. 85 — 86 — Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 742.— 745. — Hitelintézet 200 frt ....... 168.50 168.70 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 530.— 535.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 385.— 390.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 130.— 150.— Budapesti lánczhid 500 ft pp........................... 340.— 360.— Éjszaki vasút.............................................. 1775— 1778— Ausztr. államvaspálya................................... 249.— 250.— Nyugati vasút ..............................................181.— 182 — Pardubitzi vasút ........................................111.— 112.— Tiszai vasút............................................. . 147. — 147. — Déli vaspálya 60% (ex div.)....................... 138.— 140. — Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 153.— 154.— Graz-Köflacht..............................................—.— 110.— Adott Tat­ár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás..................... 22.— 24.— N. Szombati 2-ik kibocsátás..................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3% —.— —• — Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3'/, „ 114. — 114.25 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ 114.25 114.50 Hamburg 100 márk-bankó frt(75ft85kr)2,4 „ 101.— 101 25 London 10 font sterling. (100 ft23'/, kr)41/., „ 133.— 133.15 Páris 100frank(40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 53.— 53.10 Pénznemek. Korona............................................................18.50 —.— Császári arany............................ . , 6.35 —.— Reczés arany ............................................6.34—. — Napoleons d’or.................................................10.64 —.— Orosz imperiale............................................ 10 94 —.— Ezüst..............................................................33.Ya 34.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 33.­­, 34.— A gyümölcs-kiállítás Győrött. A nevezett kiállítás rendezősége a résztvenni kívá­nókhoz az alábbi felszólítást és programmot intézte. Győr, szept. 23-án 1860. A győrvidéki gazdasági egyesület a magyar kertészeti társulatot ennek i. é. junius 1-je s utánra következő napjain Pesten tartott közgyűlésén képviselt követe által fölkérte, hogy munkásságát az egyesületi terület gyümölcstermő vi­dékére is kiterjeszsze s ezt azzal kezdje, meg, hogy még ez év folytán Győrött őszi gyümölcs kiállítást rendezzen. A magyar kertészeti társulat engedvén a fölhívásnak, elhatározta az őszi gyümölcs-kiállítást, annak határidejéül egyesületünkkeli megállapodás folytán folyó évi okt. 7, 8 és 9-ik napjait tűzvén ki. A gazdasági egyesület azonban e­z. évi sept. 2-án tar­tott választmányi ülésében elhatározta egyszersmind, hogy a tervezett gyümölcs kiállítás általánosittas­­sék s kiterjesztessék a házi ipar minden terményére s a kerti konyhanövényzetre is. Az ilykép általáno­­sitott kiállításra az országfőkormányzói engedély megadatván, a kiállítási rendtartást .Ez alatt azon ké­relemmel van szerencsém önnek megküldeni, hogy ezen a vidék termékenyítése, s ez­által gazdagítására úgy­szintén házi iparunk fejlesztésére is oly jótékonyan ható kiállításban a rendszabályban elsorolt, vagy azokkal rokon tárgyakkal résztvenni, s az egyesület ez üdvös intézkedésére ismerőseit figyelmeztetni, s különösen az alsóbb néposztályt a kiállítás czéljának megmagyarázása mellett, az abbani részvételre ser­kenteni méltóztassék. A szabályok szoros megtartása kéretik. gr. Batthyány Géza, a győrvidéki gazd. egylet ideigl. elnöke. Rendtartás a magyar országos kertészeti társulat által 1860. évi október 7, 8 és 9-ik napjain Győrött a gazdasági egyesület rende­zése mellett eszközlendő­k e­r 11 e­r­m­ény-, kertgaz­dasági eszköz- és házi iparki­­állításra. Kiállítási helyiség: a belvárosi re­do­u­t­e - é­p­üt­e­t. A kiállítás tárgyai: I.A kertgazdaság ösz­­szes terményei. II. A kertészet okszerű kezeléséhez szükségelt saját, vagy mindenesetre hazai készítmé­nyt­ eszközök. III. Az ez időben kiállítható saját te­nyésztésű nemesebb házi szárnyas állatok s iparter­mékek. I. osztály: k­e r 11 e r m­é n­y e­k. a) Gyümöl­csök : 1. Őszi és téli alma. 2. Őszi és téli körte. 3. Birs-körte. 4. Birs-alma. 5. Gesztenye. 6. Őszi ba­ PEST, szeptember 25. A magyar primási méltóság az utolsó évtized alatt. A honi kath. egyháznak feje nem csak Magyaror­szágban, hanem az ezen ország szent koronája alá tartozó részekben is, az esztergomi érsek, mint Ma­gyarország prímása volt. Az esztergomi érsek pri­mási rangja nem volt puszta czim, valóságos élő és működő egyházi joghatóságot képezett az. Ő képviselte a kath. egyházat mint országos testüle­tet, valahányszor ez mint ilyen föllépett, akár a római szent­szék, akár a fejedelem, akár pedig az ország­­gyűlés előtt, úgyszintén mindazon érdekek, javak, jogok és intézetek közül, melyek nem egyes egyház­megyék tulajdonai, hanem az egész országos egyház­ra tartozók, és ezt illetők voltak. Az egész országos egyház nevében mindenkor ő irt a pápának, a feje­delemnek és szólt az országgyűlés előtt. Az egész egyházhoz ezektől intézett iratokat és illetőleg alko­tott törvényeket, hozott rendeleteket , küldötte szét és hirdette ki, a szükségeseknek talált utasításokkal és magyarázatokkal. Egyházi gyülekezeteken és ösz­­szejövetelek alkalmával ő elnökölt s vezette az egészet. Országos hatóságoknál és Ítélő­székeknél (consilium, tabula regia, septemviralis, cancellaria) ő őrködött az egész egyház érdekei fölött, az ő előterjesztése foly­tán ezekhez kinevezett s őt képviselő praelatusok ál­tal. Az országos egyházi alapítványoknál (fundus re­­ligionis, fundus studiorum, convictusok), melyek ál­lamilag a helytartó-tanácsnak voltak alárendelve, az egyház érdekeit ő képviselte, azokra nézve teljes el­lenőrzési és felügyeleti joggal bírván, mint a kinek beegyezésével történhettek csak az assignatiók, s nél­küle s hozzájárulása nélkül ezek közül mi sem haj­tathatott végre. A kath. oktatási és nevelési ügy, melyre való befolyását az állam a helytartó-tanács által gyakorolta, egyházi részről ő hozzá tartozott, magukat a megyei papnöveldéket sem véve ki, az egész országban. A görög-egyesült katholikusok (ro­­mánok, ruthenek és ráczok) nem csak prímása, ha­nem metropolitája (érseke) is volt. A megürült érseki és püspöki székekre őt illette a kijelölési jog. Birt primási egyházi tör­vényszékkel, melyhez minden pe­res ügyek a megyés püspököktől in­tér­ti­a, az ér­sekektől (metropolitáktól) in secun­da instantia felebbeztettek. (E felebbezést a kalocsai érseki szék Patachich Gábor alatt 1733-ban tettleg megtagadta, peres ügyeit Esztergom mellőzésével egyenest Ró­mába felebbezvén.) Mindezen jogokat az esztergomi ér­sek mint Magyarország prímása és az apostoli szent­szék született követe számára ünnepélyesen megerő­sítik egyházi részről V. Miklós pápa 1451-ben és 1452-ben kiadott kettős, úgymint „sacrosanctae Ro­­manae Ecclesiae“, és „excellens apostolicae sedispro­­videntia“ kezdetű, valamint X. Leó pápa 1513-ban kiadott „Decet Romanum pontificem“ kezdetű bul­láik ; az állam részéről pedig, számtalan országgyű­lési czikkelyek, — és a gyakorlat, mely a kalocsai érseki szék fönnebbi tettét kivéve, egész 1850-ig sér­tetlen fönnállott. Mindebből láthatni, hogy a magyar szent­ korona­részek, nevezetesen a Magyarországtól 1848 előtt is politikailag elválasztva volt Erdély, az 1848 után tőle elszakított Horvát- és Tótország, Dalmatia, Fiu­mei Tengermellék, Temes és Temesi Bánát, Bácska egy részével s a katonai határ­őrvidékek, az eszter­gomi primási méltóság által még mindig egyházi egy­séges egészet alkottak. E népek legalább életük lelki körében együvé tartoztak, mig egy közös, országos papi fejedelem alatt vallás nemzeti egészet, egyházi testet képeztek. A primási méltóságnak nagy érdemei vannak nem csak hazánk, hanem a római szent­szék irányában is. A hazafiak remélték, hogy ha már elvből nem, legalább ezek s az ezek által öt környező tisztelet tekinteté­ből, s még mint egyetlen, a régi hazai intézményekből fennmaradott rom is kegyeletből, megkiméltetni fog. Máskép történt. A lépések annak egyszerű érsekséggé leszállítására gyorsan követték egymást. 1852-ben elvágatott a magyar hierarchiától Horvát- és Tótor­szág, Dalmatia és a Tengermellék, a zágrábi püspök­ségnek érsekséggé emelése által, függetlenittetvén az nem csak a volt metropolitától, a kalocsai érseki széktől, hanem minden más joghatóságtól i­s (atque ab alia quavis superioritate ac praerogativa jurisdictionali apostolica auctoritate perpetuo eximi­­mus, mondatik az alapitó bullában). — 1853-ban el­­szakittattak tőle az egyesült román megyék a foga­­rasi püspökségnek Erdélyben érsekséggé emelése által, mely alkalommal ugyancsak e nemzet számára két uj püspökség, a lugosi és szamosujvári is állapít­tatott. A bullában világosan mondatik, hogy az új érsekség függetleníttetik az esztergomi érsek metro­­polikus joghatóságától, s hozzátéve, minden más hata­lom és törvényes joghatóságtól is. (Et quavis alia potestate et praerogativa jurisdictio­nali in perpetuum partter exemti sunt.) A concordatum megkötése után a fönnebb említett pri­mási egyházi törvényszék vezetékczélba, a bécsi nuntia­­tura utján adatván tudtul az illető főpapoknak, hogy a kalocsai érseki széktől a zágrábihoz, a zágrábitól a ka­locsaihoz, az egritől az esztergomihoz, az esztergomi­tól végre a kalocsaihoz felebbeztessenek a peres ügyek, mint delegált apostoli forum­okhoz. E szerint az esztergomi primási forum működésen kí­vül helyeztetett, s mint ilyen feloszlott, a prímásnak csak érseki szent széke maradván meg. A concordatum a magyar primási méltóságot nem említi ugyan , azonban a megürült püspökségekre hazánkra nézve általa gyakorolt kijelölési jogot ta­nács alakjában ajánlásivá változtatja, azt a XIX. czikk értelmében általán a püspökökre, de kivált azon tartomány­beliekre ruházván át, melyben az üresedésbe jött szék találtatik. „Ő cs. Felsége — úgy­mond — a püspökök megválasztásában a püspökök, legkivált illető tartománybeliek tanácsával élend.“ Mely intézkedés által egyrészről a választási kör az állam javára kiszélesittetett, másrészről pedig a prímás országos egyházi tekintélyének, kapcsolatban azokkal, mik a concordatum megkötése előtt és után történ­tek, s a­miket mi már fönnebb elősoroltunk (kivált, ha ezekhez még az ország főhatóságainál a prí­más által a magyar időkben elfoglalt helynek, és ott az egyházi, tanodai és alapítványi ügyekben általa gyakorolt befolyásnak megvonását és megszűnését is ide veszszük),­­ utolsó szálai metszettek el. Eddigelé siker nélkül maradtak a jelenlegi ősz­­­ri másnak ez ügyben fölterjesztett minden rempn­ra­­tiói, siker nélkül minden, valóban szívreható könyör­gései. „Térden állva esedezem szentségednek, s azt lelkem kegyelmi buzgalmának azon egész lángjával, raczk. 7. Szőlő (borkészítésre). 8. Csemege szőlő. 9. Lasponya. b) Kerti konyhanövények:1. Kauli (Carfiol). 2. Fejes és olasz káposzta. 3. Burgundi. 4. Sárga répa. 5. Kalarábi. 6. Burgonya. 7. Uborka. 8. Tök. (E két utóbbi természetben, vagy télire készít­ve.) 9. Zeller és petrezselyem. 10. Vörös- és fokhajma. 11. Mák. 12. Bab. 13. Paradicsom, természetben, vagy télire készítve. 14. Téli retek. II. osztály: kertészeti eszközök. 1. A legczélszerűbb ásó és csákány-kapa. 2. Gereble. 3. Oltó- és szemző-kés. 4. Gyümölcs-szedő. 5. Szőlőmet­­sző-kés. 6. Öntöző-kanna. 7. Útnyeső. 8. Fűrész. 9. Kerti zsineg. 10. Híg, avvagy jegec­ezett állapotban levő oltó viasz. 11. Melegágyi ablakok és harangok. III. osztály: házi ipar­ termékek. 1. Cse­mege bor. 2. Asztali bor. 3. Házi búza- av­agy rozske­nyér. 4. Házi kalács. 5. Czukorba főtt gyümölcsök. 6. Párolt (Dunszt) gyümölcs. 7. Szárított vagy aszalt gyümölcsök. 8. Sajt, túró és vaj. 9. Kender, len és fo­nál. 10. Tarhonya. IV. osztály: házi szárnyas állatok. 1. Baromfiak, hová mindenféle házi szárnyas állat tar­tozik, s melyek mindegyike párjával kiállítandó. Jutalmak, s azok odaítélésének mód­ja s föltételei, a) Gyümölcsökre: 1. A leg­nemesebb fajú téli alma és körte külön-külön 2 arany. 2. A legnemesebb fajú őszi alma és körte külön-külön 1 arany. 3. Birs körte 4 ezüst frtos. 4.­­Birs-alma 2 ezüst f­rtos. 5. Gesztenye 2 ezüst frtos. 6. Őszi baraczk 1 arany. 7. Szőlő (borkészítésre) 2 arany. Csemege­szőlő 1 arany. 9. Lasponya 2 ezüst frtos. b) Kerti konyhanövényekre: A kerti konyhanövény­­­zetre 18 darab ezüst 1 forintos tűzetvén ki jutalmul, azok akként osztattak fel, hogy az I. osztály b) alatt elsorolt minden növény, mely kitűnőnek s jutalomra érdemesnek találtatik, külön-külön 1 ezüst forintossal fog jutalmaztat­i. c) Kertészeti eszközök: 1. A legczélszerűbb ásó 3 ezüst frtos. 2. A legczélsze­rübb csákány-kapa 2 ezüst frtos. 3. Gereble 2 ezüst frtos. 4. Oltó- és szemző-kés 3 ez. frtos. 5. Gyümölcs­­szedő 2 ezüst frtos. 6. Öntöző-kanna 2 ez. frtos. 7. Me­legágyi ablakok és harangok 4 ezüst frtos. 8. Szőlő­­metsző­ kés, útnyeső, fűrész, kerti zsineg, híg avvagy jegec­ezett állapotban levő oltó viasz külön-külön 1 frtos, összesen 6 ezüst forintos, d) Házi iparter­mékekre: 1. Csemege bor 1 arany. 2. Asztali bor 1 arany. 3. Házi búzakenyér 1 arany. 4. Házi rozske­­nyér 1 arany. 5. Házi kalács 1 arany. 6. Czukorba főtt gyümölcs 1 arany. 7. Párolt (Dunszt) gyümölcs 2 ezüst frtos. 8. Kender, len, fonál, sajt, túró, vaj kü­lön-külön 1 frtos, összesen 6 ezüst frtos. e) Házi szárnyas állatokra: A baromfiakra, melyek­hez mindenféle házi szárnyas állat tartozik, 24 darab ezüst forintos tűzetvén ki jutalmul, azok a tenyésztés­re legczélszerűbbnek találandók közt fognak kiosz­tatni ; megjegyzendő, hogy jutalomban csak a pár­jukkal kiállítandó állatok fognak részesülni. (Vége köv.) zsajdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi írjegy­zéke-a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 65 kr — 4 ft 85 kr; uj (------—) — ft — kr-------ft — kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 65 kr — 4 ft 85 kr; tiszai uj (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (---------) — frt — kr — ft — kr; uj (82—83) 4 frt 45 kr 4 frt 55 kr; fehérmegyei uj (83—85) 4 ft 70 kr — 5 ft — kr; fehérm.­ó (-----------) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres ó (77—79) 3­ ft — kr — 3 frt 25 kr; rozs­ó (75—77) 2 frt 80 kr — 3 frt 10 kr; uj (74 — 76) 2 frt 70 kr — 3 frt — kr; uj árpa (68 - 70) 2 frt 80 kr — 3 ft — kr; ó zab (46—47) 1 frt 55 kr — 1 frt 60 kr; uj zab (45—46) 1 forint 45 kr — 1 ft 50 kr;tengerió 2 ft 50 kr — 2 ft 90 kr;uj — ft—kr — — ft — kr; köles 2 frt 20 kr — 2 ft 40 kr. Bab 3 ft 20 kr — 3 ft 40 kr. Repcze 6 frt — kr — 6 frt 25 kr. Mind bécsi mérőnkint és ausztriai értékben. FÜZES-GYARMAT, szept. 12. A nyomtatás s takarmány­­behordás e tájon — néhány t­­rjsde­misebb gazdálkodásu ura­dalmak s egyének kivé­telével — bevége­tített , így a folyó évi termés eredményérel számolhatunk. E­z a a — a kovárvány sziket kivéve — középszeresen egy magból adott 8 magyar, a junius végén uralgott hőség da­czára is egészen kifejlett szemekben , leginkább a fehéres földben fejlődvén a szemek ki, hol ezeket a hőség már csak­nem egészen érett állapotban találta. E szerint vidékün­kön a folyó évi búza­termés ha­jtót nem érte is egészen, de mind mennyiség mind minőség tekintetében annyira a mennyire megközelítette a múlt­ évit. — A múlt évi julius 15-én a szeghalmi határon esett, rendkívüli jég — miként ez akkor a »Pesti Naplódban érintve volt — elsőben eső nélkül jővén: a száraz buzafejeket */,,-ben kicsépelte s e csapás után a többszöri esőzésre a földön szétterített szemek szé­pen kikeltek , s az egész tél folytán megmaradtak , úgy hogy in den azon forduló tavaszi szántás alá került: sok gazda sajnálta az úgynevezett vadbuzát leszántatni hanem szt jó vagy rész sorsára s érintetlenül hagyta . Növekedő figyelemmel kisértük e ritka esetet s az eredmény az lett, hogy a tavaszi vetéssel egy­behas­onlitva egyre másra nem volt benne kára a gazdának, mivel a termő­képes része a földnek csaknem egyenlően eresztett a tavaszi vetéssel. A terméketlenebb rész pedig azzal vigasztalta a gazdát, hogy ha tavaszi mag alá leszántotta volna is , csak annyi lett volna belőle a haszon, kivéve a szántásra fordított időt, erőt, mely a tavaszon különösen igénybe vette mindkettőt. A tavaszi vetés, különösen az árpa és zab­vetés annyira nem sikerült, hogy, kivéve némely helyeket, hol az eső pusztáson többször esett, a m­agvat is alig adta meg, az is egészen összeszorult és léhe.­­ Most is bebizonyította a tapasztalás, azon már többször tett észrevételünket, mi­szerint kivált árpát március végé­vel vetni és ritkán sikerül , mert ha kedvező időjárás folytán fölnőhet is, de a forróság épen akkor szokta utol érni, mikor a teljes szemekben leg­több kárt tehet. A kukoric­ára kedvező idő járt, volt is hozzá szép remény kötve , s ezen remény folytán a sertések ára emel­kedett ; de később, mikor a szemek kifejlődtek , ritkák ma­radtak s igy a külsőbe vetett várakozásnak nem fog meg­felelni végre is az eredmény s ez a sertések emelkedő áru­, kivált miután egyéb tavaszi vetés sem sikerült, ismét alább szállította. Széna, a téli gyakori eső folytán — miként ezt a gaz­dák várták — csakugyan termett, mind mennyiség mind minőség tekintetében bőven, s hozzá azon szerencsés kö­rülmény is csatlakozott, hogy mind a föltakarást, mind a be­takarítást alkalmi időben lehetett teljesíteni. Ez okozza egyik azon magas árt, melyet általában a lábas jószágért, különösen pedig a juhfélékért adnak. — Mer­t akár­melyik szomszédos vásárra hajtsa is a gazda lábas jószágát, azért a középszerűnél jobban fizettetik ; a juhfélékért pedig messze földről fölkeresik s az urük párját 14—15 írton , az anyákat pedig 12-13 írtjával fizetik. A búzára nézve e vidék piacza egyébkor is, de különö­sen e folyó évben Nagy-Vára­d volt. — Dabreczenben és Vá­radon a közelebbi hetekben a tiszta búza ára 9 frt; a kétsze­resé 5—7 forint volt uj pénzben , a zab pedig 2 frt — 2 frt 30 kron kelt. A hires vésztői dinnyetermesztést folyó évben akkor tette tönkre a ragya , mikor a dinnyék már csaknem egészen megnőttek, de még éretlenek voltak; pedig annyira ment már a dinnyetermesztési kedv, hogy 1100 fej öles holdjáért 9 frtot is fizettek haszonbért. A méhtenyésztés, kezdetben a rajzáskor szerfölött sokat ígért, de rajzás után, rögtön lővén reájuk a rekkenő hőség, a rajok tetemes része kassait elhagyta, s csak azok vannak tehetős állapotban , melyek vagy jókor és keveset, vagy épen semmit sem rajzoltak. Végre a vizek szabályozása, a téli, tavaszi s nyári több­szörös áradások folytán, a folyó évben ez ideig szünetet tartott. 1. 1. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, szept. 25 én.) Szept. 24. Szept. 25. Emelked. Csekk. PÁRIS, szept. 24. Zárlat. 3 peres rente 68.45 (emelk. 20 cent.); 4Va petes rente 95.85 (emelk. 35 c­ent.); crédit mobil. 691 (emelk. 6 frank); osztr. államv. 476 (emelk. 3 frank); lomb. vasút 478 (emelk. 5 frank.) Kevés üzlet, de szilárd hangulat. — Az „Ostd. Post“ írja Bécsből: Hire jár, hogy a pénzügyminisztérium 10 ujkrajezáros uj bankjegye­ket akar kiadni, s már a cs. k. nyomda nyomja is. Dunavizállás. Pesten, szept. 25. 9' 10" 0"' 0 felül. Nemzeti köles. 75.— 74.90 — ft — kr — ft 10 kr 5°/0 metalliques 64 — 63.80 — „ — „ — „20 „ Bankrészvény 743.— 742.-----„ — „ 1 n — n Hitelintézet 169.— 168.50 — „ — „ — n » Augsb, váltó 114.— 114.------„ — „ — „ — n London, váltó 133.10 13. 90 — „ — ,, — „ 20 „ Arany 6.35 6.35 — „ — „ — n — « V» - 28 •. ’ 1

Next