Pesti Napló, 1860. november (11. évfolyam, 3219-3243. szám)
1860-11-22 / 3236. szám
kincsért; szándéka azonban, hogy ez menjen legelső a kincset rejtő völgybe, minthogy a ki ahhoz mint első közelit, meghal. A vadonban, honnan az út a kincshez vezet, az örült és kedvesét, meg kecskéjét kereső Dinorahval találkoznak Chorin és Hoel. Chorin a Dinorah által énekelt dalban a kincsről szóló népmondára ismervén, mely szerint az, ki a kincshez legelébb nyúl, halálfia, vonakodik a völgybe leszállni s Dinoraht igyekezik erre rábirni. Az őrült leány az ép ekkor a hegyen megjelenő kecskéje után indulván,a szélvésztől megingatott hid alatta leomlik s vele Dinorah a mélységbe hanyatlik. Hoel megmentésére siet; Dinoraht egy ág fönntartá s midőn jegyese karjai közt eszméletre tér, fölismeri Őt, föl a vidéket, föl a búcsúra érkező falubelieket. Minden álomként tűn föl előtte, ismét hallja a bucsujárók énekét, jegyese őt az oltárhoz vezeti. Az ének ugyanaz, melyet a nyitány alatt a színfalak mögül hallottunk. Ép, mint egy év előtt minden úgy történik. Dinorah egy nehéz, egy rész álomból vél felébredni. A czímszerepben Hollósy L-né a. énekelt. E szerepet is azon tökélylyel énekli, mely magát Meyerbeert is elragadta egy ízben. A nagy mester nyugodtan hallá, hogy Durorálit Pesten első énekesnőnk éneklendi, mig azon óhajtását fejezé ki, hogy e műve Bécsben ne adassék. Különös nagy hatást keltett Hollósy L-nél, a 2-dik fölvonásban Chorinnal énekelt kettősben. E bűvös éneknél megragadóbbat,keveset ismerünk.—Chorin szerepét Ellinger túlzás bárgyúsága, mindamellett hogy mulattatott, roszul volt érzékítve. A kardalok jól működtek. Különös dicsérettel kell megemlítenünk a kiállítást. A díszítmények (Brioschi művei) dicséretére válnának bármelyik gazdag színpadnak is. A végjelenet diszitménye nagy tetszést nyert. A színház egészen megtelt. — November 22-ére van kitűzve. ..D i n o r ah, vagy: a ploermeli búcsú“ opera 3 fölv. Meyerbeertől. — A pesti magyar reáltanoda ünnepélyes megnyitása vasárnap november 25-kén d. e. 10 órakor megy véghez a főreáltanodai épület (zöldkertutcza) 2-ik emeletében, melyre a tanügy minden barátja hazafias üdvözlettel meghivatik. Ney Ferencz a magyar reáltanoda igazgató tanára. Nyilatkozat. Miután Jeszenszky László volt nyíregyházi ev. lelkész, hírlapok útján is, azon hírt igyekszik elterjeszteni, hogy egyházunk neki jelessége miatt 4000 p. ért. forintot megadni ígért , kötelességnek tartjuk kinyilatkoztatni, hogy egyházunk a fölnevezett összeget Jeszenszky úrnak csakugyan részben fizette, részben pedig fizetni megígérte, csakhogy az egyház, a város és megyénk (a fölnevezett urnák szerződése szerint, városunktól 15 mérföldnyi távolságon innen letelepednie nem szabad) ilyen egyéniségtől megszabadulhatott. Nyíregyháza, nov. 10. 1860. Az egyházi elöljáróság. Pest, nov. 21. 1860. F. évi nov. 2 ról 29901. sz. a. a pesti váltótörvényszék egy ügybeni ítéletét német nyelven szerkesztve, adta ki az illető feleknek. Igen csodálatos, hogy midőn a f. évi okt. 20-ki cs. diploma folytán Magyarországnak ezredéves alkotmánya régi állapotbai visszaállítása elrendeltetett, s ez által a féltékenyen őrzött ősi kincs , a nemzet életét föltételező magyar nyelv is visszaadatott, s ennek a hivatalos használatba leendő azonnali fölvétele is megrendeltetett, mindezek daczára e császári diploma ellenében önhatalmúlag cselekedni, a legközelebb lefolyt, keserű emlékeket maga után hagyott 12 év alatt a Bachféle minisztérium által nyakunkra tolt idegen hivatalnokok milliárd légiói még mai napig sem szűnnek meg. •Nagyon kívánatos, hogy a kormány ily sérelmek elhárítása végett filelmét kiterjesztvén, a megyék azonnali szervezetét elrendelné, s a régebbi törvényeinkben gyökerezett alkotmányos szervezetet azonnal életbe léptetné, annyival is inkább, hogy az okt. 20-diki engedmények iránt, a mindenben késedelmesség s a hivataloknak a fennebbi szellembeni intézkedései következtében, előidézett bizalmatlanság elenyésztessék. 87. Béla: Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, nov. 17. A „Times“ nagy elismeréssel nyilatkozik lord John Russell múlt szerdai lakomái beszédéről, mely csak a sir Hudsonhoz intézett híres sürgöny verziója. A Daily News pedig leveleket közöl a meghiúsított „complot"ról; elmondja különösen egy levélíró, hogy lord Palmerston teljes elégtételt szolgáltatott lord Russell külügyi eljárásának. Be van, úgymond, bizonyítva, hogy teljes egység uralkodik lord Palmerston és lord John Russell között, s így meghiúsítva azon ármánykodás, melynek a Times is átengedi utóbbi időkben hasábjait. Lord John, Gladstone és Milner Gibson urakat, szóval a szabadelvűeket ki akarák szorítani a kormányból, azon reményben, hogy aztán conservatív pártolókat nyerhetnek a parliamentben s a parliamentreform kérdését szegre akaszthatják. Ez öszszeesküvésben a D. News szerint egy alárendelt tagja a kormánynak (Love or ?) nagy szerepet vitt. Ezen ármányokat most a miniszterelnök lakomái beszéde meghiusitá. A franczia császárné Londonban Incognito, két udvari hölgygyel, egy közönséges postagőzösön érkezett meg ! Aztán egy közönséges comfortable-n a Claridge-hotelbe ment ! Gyalogsétákat tesz ! Bérkocsin ment a kristálypalotához! Ma meg Windsorba megy — rendes vasúti vonattal! Mi nagy esemény az angol nővilágra nézve! A Bondstreet, ahol a Claridge-hotel van, nagy sétahelylyé lett. Azonban a császárné valóban szenvedő állapotban van. Ma két angol orvost hivatott. Tudjuk, hogy Skócziába szándékszik, hol a tél igen enyhe. Ki hitte volna — mond a Times — hogy a szép Eugenia császárné, ellenkezőleg a fecskével, a borús novemberben éjszak felé siessen s egy skót kastélyban üsse föl sátorát. Éjszaki Britannia lakói szívesen üdvözlik ő felségét, habár nem ígérhetik meg neki, hogy a mostani szép idő csek egy hétig is tartson. Talán hó, fagy és zivatar üdvözlik őt azon rideg égalj alatt. Azonban a császárné, egészségi tekintetben, lég és helyváltoztatást keres, s e szempontból a legjobb eredményt ígér az utazás. Nem képzelhetni nagyobb ellentétet, mint a minő a párisi és skót életmód közt van. A fris, nedves lég, mely erősítőleg hat azokra, akiknek tüdeje megbirja, a szabad mozgás szükségkép jó hatással lehetnek a szenvedő testalkatra ; még a zivatar is, mely talán napokig fű a Hamilton-palota falai körül, különös ingerrel bír arra néz.., aki eléggé látott tiszta kék eget. Legfőbb élvezet azonban e kirándulás alatt a szabadságban és visszavonultságban fog állani. Egy angol peer vagy pedig magán ember élete sokkal kellemesebb, mint egy koronás főé. A magán ember a közélet zajából bármikor visszavonulhat azon magányban, melyet Hamilton herczeg magas vendége 7 év óta nem élvezhetett. Az angol nép azzal mutatja meg legjobban tiszteletét a császárné iránt, ha tiszteli azon incognitót, melyben maradni kíván. A city inkább foglalkozik a franczia bankkal, mint a császárné incognito-jával. A magas kamatláb daczára sok kincset vásárol a franczia kormány. „Hát aztán ? mond a Times. Francziaország kárával veszi össze az aranyat, s a mi hazai zsebre teszik a bizományosi és szállítási díjt. A miénk a haszon, a franczia pénzügyé a szenvedett veszteség!! Azonban annál bajosabb a kisebb magánüzéreknek váltójukat leszámítolni. Brightonban Olaszország barátai hétfőn népgyűlést tartottak, melyben elhatározák : filléres aláírást nyitni egy diszkardra, melylyel Garibaldit megtisztelik. FRANCZIAORSZÁG: Az állam és vallás közötti viszony Francziaországban ismét politikai vitára ad alkalmat a napi sajtóban. Egy újonnan megjelent röpirat „L’Empereur Pape“ (A császár a pápa) az egész vallásügyet a világi hatalom kezébe kívánja adatni. A világi kormány fogná gyakorolni mindazon hatalmat, melyet eddig a pápa (vagy a protestáns államokban kisebb nagyobb függetlenséggel a község) gyakorolt. — Az egész clerus szervezete a mostani franczia politikai rendszer mintájára van ütve. A központ Párisban az állam feje, a ki maga nevezné ki bibornokait, mig a praelatusokat a nép általános szavazattal maga választaná. — A franczia nemzeti egyház e szerint oly függetlenné válnék a pápától, mint még soha sem volt egy katholikus egyház is, s oly mértékben alárendelve a politikai hatalomnak a lelkiismeret, mint csak Oroszországban van. Megszokták Francziaország ellenségei, hogy a röpiratok nagy részét, melyek a napi kérdésekről megjelennek, a kormánynak tulajdonítsák. Ezt tudva, a franczia kormány egyik félhivatalos lapja, a „Constitutionnel“ siet megróni az új röpiratot. „Semmi sincs kevésbbé komoly figyelmet érdemlő, úgymond, mint ha valaki azon gondolkodik, hogy nemzeti egyház alapíttassék s 1860-ban a clerusnak újra világi alkotmány adassék. Midőn az első konzul, lángesze egész erejével ellene szegül,én a forradalom esztelenségeinek, Francziaországban helyreállította az egyház tekintélyét , az ő concordatumában örökkön élő művet alapított meg. A Bonaparte névnek egyik legnagyobb dicsősége épen abban áll, hogy kiegyeztette a világi hatalmat a katholicismus tekintélyével, melynek középpontja Róma. Akik e helyzetet meg akarják változtatni, nem a mai kor emberei. Mintha 70 esztendőt aludtak volna, mitsem tudva a haladásról, s mindazon üdvös intézményekről, melyek oly szerencsésen fejledeztek ki a franczia forradalomból. Nem hogy használnának az ügynek, melynek állításuk szerint, használni kívánnak, csak rontásán dolgoznak egy lejárt időnek szenvedélyeivel. „Oly korban élünk, melyben minden tárgyról nagy szabadsággal írnak, és mellesleg mondva, ez magában is nyílt cáfolat ama köznapi vád ellen, mintha a mostani kormány a gondolatok nyilatkozását korlátozná. Minap egy legitimista író azt vitatta, hogy Ausztria képviseli az európai civilisatiót, s hogy a pápaság legnagyobb szerencsétlensége volna, ha nem ragaszkodnék Ausztriához Ma már egy demokrata író el szeretné választani Francziaországot a pápaságtól. Egyik merészebb a másiknál. Sokkal erősebben bízunk a közjózan észben, semhogy ne tennék föl róla, hogy képes ítéletet mondani e paradoxonokra, sat.“ — Irtuk, a franczia császár mily határozottan nyilatkozott az angol szövetség fönntartása mellett Metternich herczeg előtt. — Most meg az „Indep. párisi levelezője azt írja, hogy Orosz-és Francziaország közt soha sem volt barátságosabb viszony mostaninál. A béke mellett sok nyilatkozat történik , de természetes, hogy békének nevezik azon állapotot is, midőn Olaszországban verekednek. Amai világban a háború szót akkor kezdik használni, úgy látszik, midőn Orosz-, Francziaország és Anglia közül valamelyik harczba keveredik. A „Courriere du Dimanche“-ban ismét van egy diplomatiai leleplezés. Egy Párisban levő idegen követnek levele ez, de a követ nincs megnevezve. A megnevezetlen diplomata megnevezetlen uralkodójához intézi levelét, melyben nagy reményét fejezi ki a béke megmaradásán. Szerinte a turini kabinet meggyőződött afelől, hogy Ausztria ellenében csak a rendes sorkatonaságra támaszkodhatik, s Garibaldi szabadcsapatjaira nem támaszkodhatik biztosan. Garibakinak egy küldöttje járván gróf Cavournál, hogy ezt, „a márcziusban, sőt még februárban megkezdendő háborúra sürgesse“, ezt felelte a szárd miniszter : „Királyunknak egy millió olasza lehet fegyverben maholnap, de katonája nincs több 150,000-nél.“ Farini egy évi fegyverszünetet óhajtana, sőt tiszttársai két évig, ha nyilván mernének szólni. Egyébiránt Ausztria bizonyosan föl nem lép támadólag. Az Orosz- és Francziaország közötti egyetértés sem fogja veszélyeztetni a békét. Napoleon császár csak nemrégiben mondá Metternich herczegnek, hogy az angol szövetség híve lesz egész őszinteséggel, s csak akkor hagy föl vele, ha Francziaország érdekeivel egyáltalában összeférhetlenné válik. Cesenaur is a „Nouvelle“ hírlapban a béke mellett szól. Szerinte az, hogy Franczia és Angolország az olasz kérdésben egyetértenek, nagy erkölcsi súlylyal bírnak arra, hogy a Mincionál egy új összeütközés meggátoltassék. OLASZORSZÁG: A „Nationalités“ bizonyos nyomatékkal jelenti, hogy az éjszaki hatalmak közé még egy sem tiltakozott a nápolyi királyság annexiójának végrehajtása ellen ; ez egyébiránt keveset jelent, minthogy Oroszország ez iránti nézeteit már a piemonti csapatoknak nápolyi földre történt benyomulásukkor tudatta, s Poroszorság aligha szánja el magát másodszor is sajnálkozni azon, mi az általa nem helyeselt piemonti invasionak egyenes következése . A turini lapok Viktor Emánuel király egy napi parancsát közük, melyben ő felsége kijelenti, hogy Garibaldi hadserege magát érdemessé tette a haza iránt, s hogy szervezéséről a kormány gondoskodni fog; a bizottmány, melyre ezen szervezés bízva van, a következő tagokból áll : della Rocca tábornok mint elnök, della Rovere, Ricotti, Cugia, Sistori, Cosenz és Medici tábornokokból. Ugyanezen lapok a Garibaldinak tett s általunk is pontonként már ismertetett királyi ajánlatok közt még állítják, hogy Viktor Emánuel Garibaldit calatafimii herczeggé az Annunziada rend nagyszalagjával s 500,000 fiánk évi jövedelemmel akarta kinevezni , de a tábornok hálás szavakkal köszönte meg e kitüntetést, csupán azon engedelmet kérte, hogy magánéletbe vonulhasson. Ugyanezen forrásból tudjuk azt is, hogy a nápolyi nép Garibaldi elutazásáról már csak akkor értesült, midőn a diktátor eltávozott; e hirtelenkedésben valami gyanusat sejtve, tette a tömeg a táviratilag említett demonstrátiót, de melynek semmi kellemetlen következése nem volt. — Az újra szervezendő hadsereg öt hadtestből fog állni, melyek Szicziliában, Nápolyban, Középolaszországban, Lombardiában és Piemontban fognak elhelyeztetni, Bixio és Medici dandárai Parma és Piacenzába indulnak el. Azon küldöttség, mely a Márkák és Umbria szavazateredményét hozza magával, nov. 16 án érkezett Turinba, honnét a királyhoz Nápolyba fog útra kelni. — Egy marseillei sürgöny jelenti, hogy a piemontiak nov. 12 én a Gaeta előtt fekvő külvárost bombázták. A bourboniak folyvást elszántsággal küzdenek, azonban vezéreik lemondása mind gyakoribb kezd lenni, így Salzano, Barbalonga, Colonna és Petizzi tábornokok elbocsáttatásuk iránti kéréseiket beadták, Bartolini tábornokot pedig rangjától megfosztva kiutasíták. Pianelli ezredes az ellenségnek egy egész vadász-zászlóaljat játszott kezére. A vezérek közt különben is határozatlanság, zavar s fegyelmi hiány van, mi az ellenállást igen zsibbasztja. Salzano tábornok, ki most lemondott, az erőd sánczain kívül táborozott 10 zászlóaljnak s egy lovas ezrednek kapitulatiójával kínálta meg Fanti tábornokot, azonjánban az egyes föltételi czikkek fölötti alkudozások nem vezetvén czélhoz, a bourboniak megkisérték november 12-dikén — a táviratilag már jelentett — támadást a piemonti csatavonal ellen, de mely a támadók veszteségével végződött, mert 1500 közülök foglyul esett, a többiek a sánczok közé vettettek. E fegyvertény után — mint a „Perseveranza“ írja, a piemontiak megszállták borgo St. Agatát, Monte Fortunet, Monte Ertát, Monte Lambonét és a kapucinusok zárdáját, mely utóbbion közel fekszik a városhoz, hogy onnét sok sikerrel végezhetik az ostromlók a vár elleni bombázást., melyet Cialdini azon esetben is megnyit, ha a klishatalmak hajóseregei ezt a tengeri részre akadályoznák is. E mellett a piemontiak nov. 15-n megszállták még Ponte Corvot is; ugyane napon indíttattak el Genuában az ostromágyuk a Gaeta előtti sereg használatára. Nápolyból nov. 13 ról írják, hogy nov. 9-dikén érkeztek oda Sziczilia 18 nagyobb városának küldöttségei. Torrearsa marchese Palermoból vezette őket be, s mindnyájok nevében tartott beszédet a királyhoz, melyben a szicziliai népnek a király és Olaszország iránti ragaszkodását fejezé ki, s biztositá, hogy e kettőért a nép vérét s javát áldozatul hozni kész Zárszavaiban kérte a királyt örvendeztetné meg a szigetet magas látogatásával. A király ezen üdvözletre így felelt „Rég idő óta igazi jó hajlandóságot érzünk mi Sziczilia népei iránt. 1848 ban csodáltuk bátorságát, de még akkor Olaszország rendeltetése nem jutott mai érettségi pontjára. Kora ifjúságom óta Olaszország számára neveltetem ; Olaszország volt mindig kivánataim s gondoskodásom czélja. Isten meghallgatta ma az én és az olaszok imádságát. Hála fegyvereinknek, hála a nép akaratának, Olaszország ma az olaszok országa, s mi nagy és erős nemzet vagyunk. Azonban szükséges, hogy a megszerzett előnyöket állhatatosan meg is tartsuk , mert ekkor leszünk képesek ellenségeink fenyegetődzéseivel daczolni, s ekkor remélhetjük Olaszország azon részeinek egyesítését is, melyek ma még hiányzanak. Szeretem én a sziciliaiakat s az olasz ügy iránti hazafiságukról meg vagyok győződve. Mi engem illet, én mindig ugyanezen érzülettel leszek, s mindig mint becsület embere fogok cselekedni. Nemsokára körötökben leszek Sziczíiában, s előre is sajnálom, hogy az állam jóléte fölötti gondok csak kevés időt engednek az ott tartózkodásra forditnom, s akadályoznak a sziget minden városát meglátogatnom, melyek előttem egyiránt kedvesek.“ Végül az egyes küldöttségek elnökei illető községeik fölirásait nyújtják át a jelenet fontosságához illő szavakkal. E napon még de Sauget és Topputi altábornagyok jelentek meg a kir. kihallgatáson, s a vezényletek alatt álló nemzetőrség üdvözlő fölírását nyújták át. — Dumas Sándor az apa „Independente“ czímű lapjában folytatja Európa újra alakításáról megkezdett képzelgéseit; emlékezetesség okáért a nov. 9 iki szági vezérczikkéből következő kivonatot adnak lapok : „Miután Dumas Sándor a három éjszaki hatalom támadó coalitióját kilátásba helyzi, így folytatja : „„Akkor majd egy rettenetes ugrással (salto terribile) Franciaország megrohanja a Majnát, mialatt az olasz hadsereg Tirolba nyomul, s Bécs ellen megy , s mialatt Magyarország felkéi, 14 nap alatt három csatát nyer (Francziaország) s Berlinből oly békét fog dekretálni, mely nekünk rajnai határainkat visszaadja , Poroszországot 8 milliónyi lakosra szállítja, Ausztriát másodrangu hatlomra nyomja le, s egy Magyarországot alapit, mely egész a fekete tengerig térj,asztendi határait. Ezeket ma mondom, nov. 8 án 1860 ban, ti ezt, mielőtt három esztendő elmúlnék , beteljesedve látandjátok. A. Dumas.““ Nápolyi lapok megjelentik, hogy Klapka tábornok Nápolyba érkezett, mint mondjuk a magyar légió fölötti főparancsnokságot veszi át, melyet 5000 létszámra szándék emelni. A király megtiltá, hogy a St. Elmo erőd megkezdett rombolását tovább folytassák, hanem inkább annak kinyitását rendeli meg; a nemzetőrséget ezen erődben teljesített szolgálatában a piemonti rendes csapatok váltották föl. Mindezen intézkedéseket rémhír arra használja, hogy a hiszékeny és gyúlékony népet elégedetlenségre s erőszakos demonstratiókra izgassák. — Viktor Emánuel király a nápolyi elemi iskolák számára 200,000 lírát határozott fordittatni. — A „Gazetta di Genova“ szerint Calabriában reaetionarius mozgalmak mindenütt elnyomattak , béke uralkodik. — Midőn Garibaldi Caprerába érkezett, elbámult midőn kopasz és sziklás magányában eleven vegetatiót, s mindenütt uj ültetések és mivelés nyomait látás s bokrok, fák, fasorok stb. meglepték. Ez-e az e sziklalakom ? kiálta föl a nép fia. Legnagyobb meglepetése azonban lakánál várakozott rá, hol a szerény egyszerű házikó helyen pompás úri lakot talált, s ennek főszállájában egy nagy mellképet — királyi barátjának, Viktor Emánuelnek mellképét, ki a tábornok távolléte alatt mulatságát abban találta, hogy ezen változtatásokban meglepetést készítsen nagy katonájának és Távírati jelentésnek. Turin, nov. 18. Egy nápolyi sürgöny szerint Goyon és Cialdini tárnokok elnöklete alatt franczia-szárd hadi bizottság fogja elintézni a római teületre menekült nápolyi hadak ügyét. Milano, nov. 20. A mai „Perseveranza“ szerint naponkint sok önkénytes adja magát II. Ferencz király rendelkezése alá, s ez utóbbi megrendelte, hogy a Palermonál legnagyobbrészt megsemmisített 1. ezredet önkénytesekből alakittassék újjá. G 8 i posta, Pest, nov. 21. — Az „Oesterr. Zig“ meghazudtolja a „M. Herald“ azon bécsi hitét, mintha Rechberg gr. tanácskozmányokat tartott volna Loftus lorddal és Caltimac bhggel a sziriai megszállás iránt. — A „Fortschritt“ szerint gr. Mikó Imrét szemelték ki erdélyi udvari kanczellárul. — Casella gróf, gaetai külügyminiszter a klishatalmak képviselőihez ismét egy jegyzéket intézett, melyben a megtörtént népszavazás, s az ennek alapján végrehajtott bekeblezés ellen tiltakozik; a miniszter szerint ezen plebiscitum nem bírhat a megkívánt érvénynyel, mert az ország forradalmi állapotban van, s a nép bevándorlott kalandorok kezében, és mert ezen szavazás akkor történt, midőn az ország törvényes királya országának egy részében még de facto uralkodik; mindez sérti a népjogokat ; e mellett a szavazásnál nem volt meg az egyéni szabadság, minden fönnálló törvény fölforgattatott stb. Hasonló cselekmény,a miniszter következtetése szerint,Ferencz király uralkodási jogait nem szüntetheti meg, se a tét sziciliai királyság függetlenségét kérdésbe nem hozhatja. — Pietro Becko a jezsuita rend főigazgatója szintén tiltakozik a Jézus-rendiek zárdájának elfoglalása s javaiknak elkobzása ellen Olaszországban. Az olasz üggetlenségi háború folytán elfoglalt jezsuita zárdák következők : u. m. Lombardiában 3, a modenai herczegségben 6, a Márkákban és Umbriában 11, a nápolyi királyságban 19 és Szicziliában 15. — Farini kormányzóságának fő baja nem a reactionáriusokkal van, kik a nápolyi földön jelentéktelenek s könnyen féken tartathatnak, hanem a garibaldistákkal, kik iránt a Cavour kormány igazságtalan, s a mazzinistákkal, kik ármányukkal a kezdő kormányt aláaknázni igyekeznek. Egyébiránt a tartományok erélylyel támogatják a rend megszilárdításán működő kormányt, s egymás után jőnek a küldöttségek, melyek a nemzeti kormányt üdvözölve, bizalmukkal támogatásukat ajánlják föl. — Persignyt nov. 19 -ére várták Párisba. Sokan azt beszélik, hogy vissza sem tér többé követségi állomására, Londonba, mivel neje nem tudja kiállani az angol levegőt. Helyére gr. Walewski menne, s maga ennek nyugalmas és minden munkától ment, de százezer frankkal díjazott udvari tanácsosi állomását foglalná el. Ezt nagyon beszélik Párisban, habár hitelességéről nem kezeskedik a tudósító. Egy másik, ennél is merészebb hír, hogy Garibaldi közelebbről Párisba megy, s a „Hotel Maurice“ban két hétre van szállás fogadva számára. — A franczia kormány azon visszaélések miatt, melyeket a Péter-fillér gyűjtésében elkövetnek, egy rendeletet adott volt ki, mely ama visszaélések meggátlására czélzott. Balul magyaráztatván e rendelet, most ismételve jelentetik minden franczia hírlapban, hogy a papok és püspökök kezébe adandó egyéni adakozások megengedtetnek; de nincs megengedve, s a törvény értelmében büntettetni is fog bizottságok alakítása; mi által az egyletek egész sereg adófizetőt egyesítenek s propagandájokkal izgatják a közönséget London, nov. 17. Az itteni és a párisi udvarok közt alkudozások folynak a követségi állások újból rendezését illetőleg Olaszországban. A két nyugati nagyhatalom e tekintetben karöltve akar járni, a első rangú követséget állítani föl Turinban vagy Viktor Emánuel más székhelyül választandó fővárosában. A javaslat Londonból indult ki s Párisban tetszéssel fogadták. Elliot követnek Nápolyból visszahivatása s e követi álásnak a turinival egyesítése által az angol kormány is annexiot hajta végre, mely Viktor Emánuel bekeblezését elismeri. Általában sokat foglalkoztat, az utóbbi napokban az angol kormánya az olasz kérdés. Gyakori miniszteri tanácskozátartatott, melynek tárgya hihetőleg az olasz királyság viszonyainak rendezése Európa többi államaihoz. „Minden ülést, mond a Court Journal, a szárd követ értekezése a miniszterelnökkel előzött meg . A franczia-angol kereskedelmi szerződési alkudozások bevégzetteknek tekinthetők. Konstantinápolyból folyvást kedvezőtlen hírek érkeznek Párisba. Az angol követ és Lavalette úr folytonos súrlódásban élnek. Sőt hír szerint Bulwer arra akarja rávenni a magas portát,, hogy ne erősítse meg azon kölcsönt, melylyel már Párisban Miros úr meg is van bízva. A „Pesti Napló" magas társörgönyei. Róma, nov. 17. Goyon fölszólította a piemontiakat, hogy Terracinát hagyják el. München, nov. 21. A mai „Münchener Zeitung“ Nápolyból jelenti, hogy Aquila tartományban a reactio terjed, Pinelli tábornok kénytelen volt Aquila, Averzano és Città ducale városokban az ostromállapotot életbeléptetni. Turin, nov. 20. A mai Opinione állítja, hogy Garibaldi a két Szicilia feletti fő kormányzóságot kívánta egy évre, mivel ez néki megtagadtatott vonult vissza Caprerába. Felelős szerkesztő: B. KEMÉNY ZSIfl XONIa.