Pesti Napló, 1860. november (11. évfolyam, 3219-3243. szám)

1860-11-08 / 3224. szám

259—3224. 11-ik évi folyam E lap szellemi részét illető mind .a köz- Kiadó-hivatal ! remény a szerkesztőséghez intézendő. Ferencziek terén 7-dik szám földszint Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 18­50. Csütörtök nov. 8 VIVEKRE, postán Félévre . . 10 frt 60 kr. a. ért. fAlfptolak­­ PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. !!!.. 6 hasábos petit-sor 1-szen hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdy Ujraem­enyeH­uya­­­yilön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Szerkesztési Iroda: Szép-utcza 1-ső szám lső emelet Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi évjegyzéke*a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 90 kr — 5 ft 10 kr; nj (---------) — ft — kr------ft — kr; tiszai 6 (83—85) 4 frt 90 kr — 5 ft 10 kr; tiszai nj (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai 6 (--------) — frt - kr — ft — kr; nj (82—83) 4 frt 65 kr — 4 frt 80 kr; fehérmegyei nj (83—85) 5 ft 15 kr — 5 ft 40 kr; fehérm.­ó (----------) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres 6 (77—79) 3 ft 40 kr — 3 frt 60 kr; rozs 6 (75—77) 3 frt 50 kr — 3 frt 30 kr; nj (75 — 77) 3 frt 50 kr - 3 frt 65 kr ; nj árpa (67 - 70) 3 frt — kr — 3 ft 30 kr; 6 zab (46—47) 1 frt 85 kr — 1 frt 90 kr; nj zab (45—46) 1 forint 80 kr — 1 ft 85 kr; tengeri ó 3 ft 10 kr—3 ft 35 kr; nj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft 20 kr. Bab 4 ft 25 kr — 4 ft 50 kr. Bepeze 6 frt 40 kr — 6 frt 80 kr. Mind b­é­csi m­é­r ön­k­én­t és ausztriai értékben. PEST, nov. 6. A buzaüzlet pangásban van. — A gyapjúból, a „Lt.“ tudósítója szerint, elkelt ma mint­egy 2000 mázsa mindenféle nemű. Az árak az augusz­tusi vásáriakhoz képest 5—8, sőt kivételesen lófrttal is alább kezdenek alakulni. A fésű­ gyapju mázsája 130—140 frt; posztógyapjú 150—180 frt; hegyi kétryk­etű, nyári gyapjú 135 frt ; kék uradalmi 118—125 frt; tiszai téli és nyári gyapjú 112—122 frt; hevesi 108—115 frt. Egy szállítmány finom ura­dalmi, hegyi kétnyiretű­, téli gyapjú, mely mintegy 170 mázsa volt, 142 frtjával kelt el. Piaczi árak, Pesten, nov. 6. Alsó-ausztriai mérő, a. ért. Legjobb búza 5 ft 4 kr ; közép 4 ft 76 kr; legalsóbb 4 frt 48 kr; legjobb rozs 3 frt 50 kr; közép 3 frt 43 kr; legalsóbb 3 frt 36 kr; legjobb árpa 2 frt 52 kr; közép 2 frt 38 kr ; legalsóbb 2 frt 24 kr; leg­jobb zab 1 frt 52 kr; közép 1 frt 75 kr; legalsóbb 1 fr­t 68 kr; legjobb kukoricza 1 frt 82 kr; legalsóbb 1 frt 98 kr. — A telekkönyvezés Hajdú Böszörmény községére kihirdettetett. Határidők: 1861. jun vége ; 1861. okt. vége. — (Utólsó hirdetését lásd a hivatalos „B. U.” nov. 7-diki számában. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, nov. 7-én.) A nagyváradi földtehermentesitési kötvényeknek folyó 1860. évi okt. hó 31-én megtartott 7. kisorsolása alkal­mával következő kötvényi számok huzattak ki, éspedig: I. Az A) betűvel jegyzett kötvényekből: 125. szám 1890 ft, 436. sz. 41,730 ft. II. A szelvénynyel ellátott kötvényekből az 50 forin­tosokból : 227, 1137, 1643. szám. A 100 forintosokból : 277, 1535, 1573, 1797, 1982, 2165, 2479,2896,3695, 3843, 3916,4348,5138, 6051, 6461, 6555, 7207, 7311. szám. Az 500 forintosokból : 81, 331, 339, 641. sz. Az 1000 ftosokból: 14, 157, 260, 278, 687, 1252, 2544, 2548, 2972, 3116, 3370,3557,3770, 3844. sz. Az 5000 fitosokból: 28. szám. A 10,000 forintosokból: 561, 689. szám és végre a 10,000 ftos szelvényes kötelezvény 800. szám 3430 frt kisorsolt részösszeggel. Mi is azon hozzáadással közhírré tétetik, hogy ezen kötvények, a sorsolástól számított 6 hó múlva, teljes tő­keértékükben a nagyváradi földtehermentesítési alap­pénztárnál, a fönnálló szabályok szerint készpénzzel fog­nak kifizettetni. Az utolsó helyen jelölt, 3430 ft részösszeggel kisor­solt 10.000 ftra szóló 800 sz. kötelezvény, a beváltásnál 3450 ftra kiegészíttetni fog, a többi 6550 írtról pedig új kötelezvények kiadandók lesznek. A visszaváltás időpontját megelőző utolsó három hó­napok alatt a sorsolt kötvények a szab. ausztriai nem­zeti bank által is Bécsben leszimitoltatnak. Végre tudtul adatik, miszerint a nagyváradi alább­­jegyzett földtehermentesitési kötvényeknél és pedig : A) Az 1857. év október 31. történt első sorsolásnál. Az 50 forintosokból : 193 szám. A 100 forintosokból : 1039, 1872, 2182, 3397, 3461, 5773 szám. Az 1000 forintosokból: 1085,1174,1318,2895 szám. B) az 1858. év ápr. 30. történt második sorsolásból. Az 50 forintosokból : 1433 szám. A 100 forintosokból : 1789,1824, 2059, 2415,3657, 3704, 5010, 5386, 6305 szám. Az 1000 forintosokból: 1980 szám.­­) Az 1858. évi október 31. történt harmadik sor­solásból. Az 50 forintosokból: 959, 1288, 1468. szám. A 100 forintosokból: 166, 1205, 1718, 1733, 2839, 2949,4074, 4150, 4624, 4792, 5135, 5247, 5717. sz. Az 1000 forintosokból: 694, 2125, 3089. sz. Adott Tat­ár tott ár N. Szombati 1-ik kibocsátás..................... 20.— 22.— N. Szombati 2-ik kibocsátás..................... 60.— 65 — Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 8'/. —.— —.— Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3'/, „ 114— 114.15 Ser­in 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— d. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90% kr) 8 „ 114.10 114.25 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2', „ 100.60 100 70 L­ondon 10 font sterling. (100 ft 23 % kr) 4'/, „ 132.90 133.— Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 8'/. „ 63. — 53.10 Pénznemek. Lorena..........................................................18.40 —.— Császári arany.................................................6.37 —.— feezés arany .................................................6.36 —.— Sapoleons d’or...............................................10.64 —.— Orosz imperiale......................... 10.98 —.— Ezüst...........................................................83%­—.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . 33.­/, __ A 10,000 frtosokból: 699. sz. 6950 frt részösszeggel. Az A) betűvel jegyzett 137. szám 1800 frtról. D) Az 1859. évi április 30-án történt negyedik sorshú­zásból. Az 50 frtosokból: 1299. szám. A ICO frtosokból: 19, 163, 560, 3516, 3545, 3642, 4011, 6449, 6906. szám. Az 1000 forintosokból: 123, 374, 861, 2110. szám. A 10000 forintosokból: 250. szám 1050 frt részösz­­szeggel. E) Az 1859. évi október 31-kén történt ötödik sorshú­zásnál kihúzottakból: Az 50 forintosokból: 1604,1727 szám. A 100 forintosokból: 1021,1382, 1494, 1871, 1877, 2457, 2678, 2808, 4272, 6033, 6806, 6841 szám. Az 500 forintosokból 402, 1465, 1600 sz. Az 1600 forintosokból 320, 971, 1195, 1541, 1642, 1671, 2135, 2789 sz. Az 5000 frtosból 239, 445 sz. A 10,000 frtosokból 10, és 458 sz., a második 8150 frt részösszeggel.­­ A visszafizetési időtől számítva, mely az A) alatt jegyzettekre nézve 1858. május 1. B) , ^ „ „ 1858. november 1. C) „ „ „ 1859. május 1. D) „ „ „ 1859. november 1. E) „ „ „ 1860. május 1. beállott, a kamatozásrai jog elenyészik, és hogy ha ezen kötvények szelvényei a szab. ausztriai nemzeti bank ál­tal mindamellett beváltatnának, a fölvett kamatbeli ösz­­szegek a maga idejében a tőkéből fognak levonatni. Nagy-Várad, okt. 31-én 1860. A földtehermentesitési alap igazgatóságától. Danovszállás, Pesten, nov. 7. 5' 0" 0"' 0" felül BÉCSI BÖRZE november 6-án, 1860. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Adott Tar-Államadósság. ér tett ár 5%-os o.­trák értékben .... 100 frt 62 — 62 50 5°/,-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 76.26 76.50 ^A-oe metalliques......................100 frt 65.75 66 — 4%%-os . ......................100 frt 59.­ 59.50 F­öld tehermentesítésiek. 5*/0-os Magyarországi .... 100 frt 68.- - 68.50 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 66.— 66.50 5%-os erdélyi.................................101 frt 65.— 66 — Velenczei kölcsön 1859 5% 100 frt 80.— 80.60 Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 99.— 99.50 „ „ „ 10 év. 5°/„-os . . . . 100 ft pp. 97.- 97.50 . „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 88.— 88 50 „ „ 12 hó 5%.........................100 ft pp. 100 — —.­­A n. bank-sors. 5% .... 100 ft a. e. 83.75 84.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 83. — 85. — Adott Tat­ár tott ár Sorsjegyek, 1839-diki sorsolással..........................100 frt 124.50 125.­1854-diki „ 100 frt 89.25 89.75 1860 diki „ 100 frt 88.50 88.76 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 16.60 16.17 A hitelintézeti darabja . . 100 ft a.é. 105.75 106 — Trieszti db...........................100 ft pp. 110.— 111.— Dunagőzhajóz. tárr. darabja . . 100 ft pp. 93.— 94.— Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 35.50 36 — Eszterházy.....................................40 ft pp. 84.­ 84.50 Salm ...........................................40 ft pp. 36.60 37.— Pálffy...........................................40 ft pp. 35.— 35.50 Clary...........................................40 ft pp. 35.50 36 — St. Genois.....................................40 ft pp. 35.50 86.— Windischgrütz...............................20 ft pp. 23.— 23 50 Waldstein.....................................20 ft pp. 25.60 26.— Keglevich.....................................10 ft pp. 13.50 14.— Nov. 6. Nov. 7. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 76 30 76 10 — tt—kr — ft20kr 5°/0 metalliques 65.90 65 60 — „ — „ — „ 30 „ Bankrészvény 755.— 757.— 2 „ — „ — „ — „ Hitelintézet 170 40 169 50 — „ — „ — n 90 „ Augsb. váltó 114 10 114 40 — „ 30 „ — „ — „ London, váltó 132 90 133 63 — „ 43 „­­ „ — „ Arany 6.37­/a 6.39 — „102„ — n — „ Adott Tar-Elsőbbségi kötvények. tott 4r Államvasp..................................... 500 frank 134.— 134.50 Lombard-velenczei .... 600 frank 131.50 132.50 Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod............................100 ft pp. —.— —.— Részvények. Nemzeti bank (ez div.) . ....................... 753.— 755.— Hitelintézet 200 frt........................................ 170.70 170.90 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 536­—538.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 400.— 401.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 160.— 180.— Budapesti lanczhid 500 ft pp.......................... 370.— 890.— Éjszaki vasút............................................ 1847— 1848— Ausztr­­áliam vaspálya.................................. 261.­ 262.­Nyugati vasút................................. . 179.— 179 50 Pardubitzi vasút .........................................111.50 112.50 Tiszai vasút................................................. 147.— 147.— Déli vaspálya 60 m/p (e* div.)......................UO.— 151.— Károly Lajos vaspálya (ez div.) .... 149.— 149.50 Graz-Köflacht............................................ 100.— 105.— PEST, november 7. (Fk.) A közönség nem kevéssé csodálkozha­tott azon macskazenén , melyet az angol sajtó e napokban Poroszországnak csinált. Hát ez a koblenzi találkozás eredménye? kérdezték sokan, — ez a felelet a porosz szabadelvű saj­tó abbeli fejtegetéseire, miszerint a berlini ka­binetre nézve egyedül Anglia szövetsége természetszerű és üdvös?! És mi okozta az összes angol sajtó közre­működésével kivitt charivarit, mi indította a brit journalistikát arra, hogy Poroszországnak egy hét alatt annyi gorombaságot mondjon, a­mennyit­e szerény állam különben egy év alatt sem szokott hallani? Macdonald kapitány a bonni vaspályán utazván, Pavow tudorral összeveszett; a két úr egymást­­pofozgatni kezdte és ezen indi­plomatikus és inparlamentáris műtét azzal végződött, hogy kapitány uramat simpliciter kidobják a coupéból, a porosz hatóság pedig azt mondta, hogy így kellett neki! Mi persze a távolból se a vagyonban vál­tott arczcsapások kaliberjét , se pedig az egész perpatvar mibenlétét nem tudjuk meg­ítélni, de azt minden ember át fogja látni, hogy a szóban álló eseménynek semmi politikai je­lentősége nem volt és hogy — bármily go­romba lehetett is a porosz doktor — ő mégis salonférfi az angol lapokhoz képest, melyek­nek egyike például azt mondta ez alkalommal, hogy „a porosz törvényeket szamarak csinál­ták és disznók végrehajtják!“ A porosz sajtó természetesen nem követhet­te az angolokat ezen illatozó phrasisok virá­nyos területére, és az ember azt hitte, hogy már most vége lesz a dolognak. Október 20-ka felé azonban a lárma újra kezdődött és lassan lassan a porosz kormány elleni keserű polémiává fajult el, úgy hogy ki­ki azt gondolta, miszerint legalább is angol­­porosz diplomatiai szakadás köszöbén állunk. Hanem m­­e­g néhány nap óta nem csak hogy lecsendesült a fergeteg, hanem rögtön verőfényes nap lett és a brit sajtó csak oly nyájasan mosolyog ismét Poroszország felé, mintha a „szamarak“­ és „disznók“ból rögtön angyalok és tündérek lettek volna. Az angol-porosz viszony európai fontossá­gánál fogva a fennebbi meglepő tünemények és változások mindenkit érdekelnek és kiki törekszik azoknak valódi indokaival mégis­­s­merkedni. Véleményünk szerint ezen okok kitalálása körül némi ujjmutatásul szolgál azon körül­mény, hogy az angol charivariból ismételve és teljesen érthetően hallatszott esze: Varsói — azon bűnlajstromban pedig, mely Porosz­­ország ellen felhozatott, egyebek közt a két keleti hatalommal való kaczérkodás is figuráit. Ez valószínűvé teszi, hogy az angol sajtó egyhangú lármáját két ok, még pedig poli­tikai ok idézte elő. A brit lapok azért lármáztak, mert Koblenz után hire terjedt, hogy Russell lord az olasz ügyben Poroszország fölfogása felé közeledett és hogy ő a reactionárius irányban műkö­dendő varsói találkozás létrejöttére közremű­ködött volna. E hit az olaszok mellett, lelke­sülő brit közvéleményt annyira fölingerelte, hogy múlhatlanul szükséges volt, azt megle­hetősen erős szer által lecsillapítani. Ilyen volt azon roastbeafstyle tollharcz, melyet az angol lapok, még az inspiráltak is, Poroszország el­len indítottak. Ezen után azt akarták tudatni, miszerint a brit kormány semmiféle reactioná­­rius czélra nem szövetkezett és nem is szövet­kezhetnek Poroszországgal vagy bárki mással. Hanem ezt nem csak a brit közönséggel akar­ták tudatni, hanem a Varsóban egybe­­gyűlt f­e­j­e­d­e­l­m­e­k­k­e­l is, ha ezek netalán Anglia közreműködésére számolnának a zsen­ge olasz szabadság elnyomásában. Ez által pedig könnyebbé tétetett egyszersmind Po­roszország helyzete is, melynek csak e lármára kellett utalnia, hogy bebizonyítsa, miszerint a reá nézve oly szükséges angol frigyet koc­­káztatná, ha Olaszország ellenében ellenséges lépéseket akarna tenni. Mióta azonban tudva van, hogy Varsóban jóformán semmi sem határoztatott, hogy sem­miféle reactionárius terv nem állapíttatott meg és hogy ezt egyebek közt Poroszország ma­gatartásának is köszönhetni, az angol sajtó arcza ismét földerült. *) Varsó volt azon mu­­s­lékony felhő, mely Angol és Poroszország feje fölött lebegett, a felhő szétoszolván, a két ál­lam barátsága ismét régi fényében ragyog, a­min — mellesleg mondva — a szabadelvű Európa csak örülhet. Az őszintén alkotmányos kormányoknak sokkal több bajuk van és lesz még a reactió­­val, mintsem kívánatos lehetne, hogy még egymással is komolyan összeveszszenek ! Pest, nov. 6. Menjünk tovább. Az esztergomi tanácskozás mellett legfontosabb s legégetőbb kérdés megyéink ideiglenes szervezete. Mindaddig, míg megyei szerkezetünk körében nem lé­­legzünk, szolgai levegőt szívünk , idegenek vagyunk saját honunkban. Az okt. 20-diki rendeleteknek a megyei rendszer visszaállítását illető része egy ideiglenesen kidolgo­zandó utasítást érint, mely szerint intézendik a főispá­nok eljárásaikat. Tehát még eddig nyílt kérdés előtt állunk. „Patentibus non regimur“, a magyar közjognak egyik elvitázhatlan alapja, és miután az okt. 20-kan kibocsátott legfelsőbb diploma, a II. pontban kivett tárgyakon kívül a III. pontban minden egyéb tárgyak fölötti rendelkezést a magyar alkotmány értelmében parancsol elintézendőnek, így joggal hivatkozhatunk az 1543. 31. t.czikkre, mely azt rendeli: „Quand e­­quidem autem constitutiones publicae et statuta per Majestatem regiam confirmata, rata et incencussa es­se oporteat. §. 1. Dignetur Majestas Regia gratiose *) „Daily News“ legújabb czikke, mely épen most érkezik kezünkhöz, tökéletesen igazolja a fönnebbi föl­fogást. comittere, ne ez cancellaria sua, literae et mandata aliqua, publicis constitutionibus contraria aut dero­­gantia.......................dentnr.“ A legmagasb diplomáin, pontja, valamint az imént idézett törvény értelmében e szerint tiltva van a kanczellárnak bármily a törvényekkel s alkotmány­nyal ellenkező rendeletét kibocsátni, föl kell tehát tennünk, hogy az utasítás, mit a kanczellária a me­gyei szerkezet visszaállítására a főispánoknak adand, nem más mint a törvénynyel megegyező, vagyis maga a törvény leend. Minden országban az újabb törvény megsemmisíti a régit „Lex posterior derogat priori“, ez jogi axióma. E szerint a megyei szerkezetet illetőleg legutóbbi törvényünk az 1847/s-ik XVI-ik és XVI-ik t. czikk lévén, ez azt rendeli: „XVII. t. ez..........az újonnan alkotandó (megyei) hivatalokat betölteni ideiglenesen és helyettesitésk­ént a főispán a XVI-ik törvény szerint alakítandó közép­ponti választmánynyal egyetértőleg fogja.“ „XVI-ik t. ez. 2. §. Addig is, mig a jövő törvény­­hozás ezen (megyei) rendezést véghez vinné, a me­­gyei hatóság következőleg fog gyakoroltatni: „a) A jelen törvényhozás berekesztése után a le­hető legrövidebb idő alatt minden megyében közgyű­lés fog tartatni. nb) Ezen közgyűlésen szavazattal birandnak mind­azok, kiket akár törvény, akár egyik vagy más me­gyének eddig is hozott határozatai szavazati joggal fölruháztak; a­hol pedig semmi­­ly jogterjesztő hatá­rozatok közbe nem jöttek volna, szavazattal birand­nak a törvény által jogosítottakon kívül azok, kiket a megyei lakosok községenkint ezen közgyűlésre kép­viselőkül utasítandnak. „c) Ezen közgyűlésen, .... tekintettel a megyé­nek kiterjedésére, népességére, a megyei honpolgá­rok minden osztályaira s a megyei közigazgatás­nak........ hozott törvényeknek sikeresitésére, egy nagyobb számú állandó bizottmány fog, minden szü­letései különbség nélkül, a szokott módon válasz­tatni. „d) Ezen állandó bizottmány a főispánnak, vagy távollétében az alispánnak elnöklete alatt, a megyei tisztviselőség hozzájárultával annyiszor s addig a

Next