Pesti Napló, 1860. november (11. évfolyam, 3219-3243. szám)
1860-11-08 / 3224. szám
259—3224. 11-ik évi folyam E lap szellemi részét illető mind .a köz- Kiadó-hivatal ! remény a szerkesztőséghez intézendő. Ferencziek terén 7-dik szám földszint Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1850. Csütörtök nov. 8 VIVEKRE, postán Félévre . . 10 frt 60 kr. a. ért. fAlfptolak PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. !!!.. 6 hasábos petit-sor 1-szen hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdy UjraemenyeHuyayilön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Szerkesztési Iroda: Szép-utcza 1-ső szám lső emelet Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi évjegyzéke*a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 90 kr — 5 ft 10 kr; nj (---------) — ft — kr------ft — kr; tiszai 6 (83—85) 4 frt 90 kr — 5 ft 10 kr; tiszai nj (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai 6 (--------) — frt - kr — ft — kr; nj (82—83) 4 frt 65 kr — 4 frt 80 kr; fehérmegyei nj (83—85) 5 ft 15 kr — 5 ft 40 kr; fehérm.ó (----------) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres 6 (77—79) 3 ft 40 kr — 3 frt 60 kr; rozs 6 (75—77) 3 frt 50 kr — 3 frt 30 kr; nj (75 — 77) 3 frt 50 kr - 3 frt 65 kr ; nj árpa (67 - 70) 3 frt — kr — 3 ft 30 kr; 6 zab (46—47) 1 frt 85 kr — 1 frt 90 kr; nj zab (45—46) 1 forint 80 kr — 1 ft 85 kr; tengeri ó 3 ft 10 kr—3 ft 35 kr; nj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft 20 kr. Bab 4 ft 25 kr — 4 ft 50 kr. Bepeze 6 frt 40 kr — 6 frt 80 kr. Mind bécsi mér önként és ausztriai értékben. PEST, nov. 6. A buzaüzlet pangásban van. — A gyapjúból, a „Lt.“ tudósítója szerint, elkelt ma mintegy 2000 mázsa mindenféle nemű. Az árak az augusztusi vásáriakhoz képest 5—8, sőt kivételesen lófrttal is alább kezdenek alakulni. A fésű gyapju mázsája 130—140 frt; posztógyapjú 150—180 frt; hegyi kétryketű, nyári gyapjú 135 frt ; kék uradalmi 118—125 frt; tiszai téli és nyári gyapjú 112—122 frt; hevesi 108—115 frt. Egy szállítmány finom uradalmi, hegyi kétnyiretű, téli gyapjú, mely mintegy 170 mázsa volt, 142 frtjával kelt el. Piaczi árak, Pesten, nov. 6. Alsó-ausztriai mérő, a. ért. Legjobb búza 5 ft 4 kr ; közép 4 ft 76 kr; legalsóbb 4 frt 48 kr; legjobb rozs 3 frt 50 kr; közép 3 frt 43 kr; legalsóbb 3 frt 36 kr; legjobb árpa 2 frt 52 kr; közép 2 frt 38 kr ; legalsóbb 2 frt 24 kr; legjobb zab 1 frt 52 kr; közép 1 frt 75 kr; legalsóbb 1 frt 68 kr; legjobb kukoricza 1 frt 82 kr; legalsóbb 1 frt 98 kr. — A telekkönyvezés Hajdú Böszörmény községére kihirdettetett. Határidők: 1861. jun vége ; 1861. okt. vége. — (Utólsó hirdetését lásd a hivatalos „B. U.” nov. 7-diki számában. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, nov. 7-én.) A nagyváradi földtehermentesitési kötvényeknek folyó 1860. évi okt. hó 31-én megtartott 7. kisorsolása alkalmával következő kötvényi számok huzattak ki, éspedig: I. Az A) betűvel jegyzett kötvényekből: 125. szám 1890 ft, 436. sz. 41,730 ft. II. A szelvénynyel ellátott kötvényekből az 50 forintosokból : 227, 1137, 1643. szám. A 100 forintosokból : 277, 1535, 1573, 1797, 1982, 2165, 2479,2896,3695, 3843, 3916,4348,5138, 6051, 6461, 6555, 7207, 7311. szám. Az 500 forintosokból : 81, 331, 339, 641. sz. Az 1000 ftosokból: 14, 157, 260, 278, 687, 1252, 2544, 2548, 2972, 3116, 3370,3557,3770, 3844. sz. Az 5000 fitosokból: 28. szám. A 10,000 forintosokból: 561, 689. szám és végre a 10,000 ftos szelvényes kötelezvény 800. szám 3430 frt kisorsolt részösszeggel. Mi is azon hozzáadással közhírré tétetik, hogy ezen kötvények, a sorsolástól számított 6 hó múlva, teljes tőkeértékükben a nagyváradi földtehermentesítési alappénztárnál, a fönnálló szabályok szerint készpénzzel fognak kifizettetni. Az utolsó helyen jelölt, 3430 ft részösszeggel kisorsolt 10.000 ftra szóló 800 sz. kötelezvény, a beváltásnál 3450 ftra kiegészíttetni fog, a többi 6550 írtról pedig új kötelezvények kiadandók lesznek. A visszaváltás időpontját megelőző utolsó három hónapok alatt a sorsolt kötvények a szab. ausztriai nemzeti bank által is Bécsben leszimitoltatnak. Végre tudtul adatik, miszerint a nagyváradi alábbjegyzett földtehermentesitési kötvényeknél és pedig : A) Az 1857. év október 31. történt első sorsolásnál. Az 50 forintosokból : 193 szám. A 100 forintosokból : 1039, 1872, 2182, 3397, 3461, 5773 szám. Az 1000 forintosokból: 1085,1174,1318,2895 szám. B) az 1858. év ápr. 30. történt második sorsolásból. Az 50 forintosokból : 1433 szám. A 100 forintosokból : 1789,1824, 2059, 2415,3657, 3704, 5010, 5386, 6305 szám. Az 1000 forintosokból: 1980 szám.) Az 1858. évi október 31. történt harmadik sorsolásból. Az 50 forintosokból: 959, 1288, 1468. szám. A 100 forintosokból: 166, 1205, 1718, 1733, 2839, 2949,4074, 4150, 4624, 4792, 5135, 5247, 5717. sz. Az 1000 forintosokból: 694, 2125, 3089. sz. Adott Tatár tott ár N. Szombati 1-ik kibocsátás..................... 20.— 22.— N. Szombati 2-ik kibocsátás..................... 60.— 65 — Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 8'/. —.— —.— Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3'/, „ 114— 114.15 Serin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— d. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90% kr) 8 „ 114.10 114.25 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2', „ 100.60 100 70 London 10 font sterling. (100 ft 23 % kr) 4'/, „ 132.90 133.— Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 8'/. „ 63. — 53.10 Pénznemek. Lorena..........................................................18.40 —.— Császári arany.................................................6.37 —.— feezés arany .................................................6.36 —.— Sapoleons d’or...............................................10.64 —.— Orosz imperiale......................... 10.98 —.— Ezüst...........................................................83%—.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . 33./, __ A 10,000 frtosokból: 699. sz. 6950 frt részösszeggel. Az A) betűvel jegyzett 137. szám 1800 frtról. D) Az 1859. évi április 30-án történt negyedik sorshúzásból. Az 50 frtosokból: 1299. szám. A ICO frtosokból: 19, 163, 560, 3516, 3545, 3642, 4011, 6449, 6906. szám. Az 1000 forintosokból: 123, 374, 861, 2110. szám. A 10000 forintosokból: 250. szám 1050 frt részöszszeggel. E) Az 1859. évi október 31-kén történt ötödik sorshúzásnál kihúzottakból: Az 50 forintosokból: 1604,1727 szám. A 100 forintosokból: 1021,1382, 1494, 1871, 1877, 2457, 2678, 2808, 4272, 6033, 6806, 6841 szám. Az 500 forintosokból 402, 1465, 1600 sz. Az 1600 forintosokból 320, 971, 1195, 1541, 1642, 1671, 2135, 2789 sz. Az 5000 frtosból 239, 445 sz. A 10,000 frtosokból 10, és 458 sz., a második 8150 frt részösszeggel. A visszafizetési időtől számítva, mely az A) alatt jegyzettekre nézve 1858. május 1. B) , ^ „ „ 1858. november 1. C) „ „ „ 1859. május 1. D) „ „ „ 1859. november 1. E) „ „ „ 1860. május 1. beállott, a kamatozásrai jog elenyészik, és hogy ha ezen kötvények szelvényei a szab. ausztriai nemzeti bank által mindamellett beváltatnának, a fölvett kamatbeli öszszegek a maga idejében a tőkéből fognak levonatni. Nagy-Várad, okt. 31-én 1860. A földtehermentesitési alap igazgatóságától. Danovszállás, Pesten, nov. 7. 5' 0" 0"' 0" felül BÉCSI BÖRZE november 6-án, 1860. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Adott Tar-Államadósság. ér tett ár 5%-os o.trák értékben .... 100 frt 62 — 62 50 5°/,-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 76.26 76.50 ^A-oe metalliques......................100 frt 65.75 66 — 4%%-os . ......................100 frt 59. 59.50 Föld tehermentesítésiek. 5*/0-os Magyarországi .... 100 frt 68.- - 68.50 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 66.— 66.50 5%-os erdélyi.................................101 frt 65.— 66 — Velenczei kölcsön 1859 5% 100 frt 80.— 80.60 Záloglevelek. A n. bank 6 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 99.— 99.50 „ „ „ 10 év. 5°/„-os . . . . 100 ft pp. 97.- 97.50 . „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 88.— 88 50 „ „ 12 hó 5%.........................100 ft pp. 100 — —.A n. bank-sors. 5% .... 100 ft a. e. 83.75 84.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 83. — 85. — Adott Tatár tott ár Sorsjegyek, 1839-diki sorsolással..........................100 frt 124.50 125.1854-diki „ 100 frt 89.25 89.75 1860 diki „ 100 frt 88.50 88.76 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 16.60 16.17 A hitelintézeti darabja . . 100 ft a.é. 105.75 106 — Trieszti db...........................100 ft pp. 110.— 111.— Dunagőzhajóz. tárr. darabja . . 100 ft pp. 93.— 94.— Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 35.50 36 — Eszterházy.....................................40 ft pp. 84. 84.50 Salm ...........................................40 ft pp. 36.60 37.— Pálffy...........................................40 ft pp. 35.— 35.50 Clary...........................................40 ft pp. 35.50 36 — St. Genois.....................................40 ft pp. 35.50 86.— Windischgrütz...............................20 ft pp. 23.— 23 50 Waldstein.....................................20 ft pp. 25.60 26.— Keglevich.....................................10 ft pp. 13.50 14.— Nov. 6. Nov. 7. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 76 30 76 10 — tt—kr — ft20kr 5°/0 metalliques 65.90 65 60 — „ — „ — „ 30 „ Bankrészvény 755.— 757.— 2 „ — „ — „ — „ Hitelintézet 170 40 169 50 — „ — „ — n 90 „ Augsb. váltó 114 10 114 40 — „ 30 „ — „ — „ London, váltó 132 90 133 63 — „ 43 „ „ — „ Arany 6.37/a 6.39 — „102„ — n — „ Adott Tar-Elsőbbségi kötvények. tott 4r Államvasp..................................... 500 frank 134.— 134.50 Lombard-velenczei .... 600 frank 131.50 132.50 Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod............................100 ft pp. —.— —.— Részvények. Nemzeti bank (ez div.) . ....................... 753.— 755.— Hitelintézet 200 frt........................................ 170.70 170.90 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 536—538.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 400.— 401.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 160.— 180.— Budapesti lanczhid 500 ft pp.......................... 370.— 890.— Éjszaki vasút............................................ 1847— 1848— Ausztráliam vaspálya.................................. 261. 262.Nyugati vasút................................. . 179.— 179 50 Pardubitzi vasút .........................................111.50 112.50 Tiszai vasút................................................. 147.— 147.— Déli vaspálya 60 m/p (e* div.)......................UO.— 151.— Károly Lajos vaspálya (ez div.) .... 149.— 149.50 Graz-Köflacht............................................ 100.— 105.— PEST, november 7. (Fk.) A közönség nem kevéssé csodálkozhatott azon macskazenén , melyet az angol sajtó e napokban Poroszországnak csinált. Hát ez a koblenzi találkozás eredménye? kérdezték sokan, — ez a felelet a porosz szabadelvű sajtó abbeli fejtegetéseire, miszerint a berlini kabinetre nézve egyedül Anglia szövetsége természetszerű és üdvös?! És mi okozta az összes angol sajtó közreműködésével kivitt charivarit, mi indította a brit journalistikát arra, hogy Poroszországnak egy hét alatt annyi gorombaságot mondjon, amennyite szerény állam különben egy év alatt sem szokott hallani? Macdonald kapitány a bonni vaspályán utazván, Pavow tudorral összeveszett; a két úr egymástpofozgatni kezdte és ezen indiplomatikus és inparlamentáris műtét azzal végződött, hogy kapitány uramat simpliciter kidobják a coupéból, a porosz hatóság pedig azt mondta, hogy így kellett neki! Mi persze a távolból se a vagyonban váltott arczcsapások kaliberjét , se pedig az egész perpatvar mibenlétét nem tudjuk megítélni, de azt minden ember át fogja látni, hogy a szóban álló eseménynek semmi politikai jelentősége nem volt és hogy — bármily goromba lehetett is a porosz doktor — ő mégis salonférfi az angol lapokhoz képest, melyeknek egyike például azt mondta ez alkalommal, hogy „a porosz törvényeket szamarak csinálták és disznók végrehajtják!“ A porosz sajtó természetesen nem követhette az angolokat ezen illatozó phrasisok virányos területére, és az ember azt hitte, hogy már most vége lesz a dolognak. Október 20-ka felé azonban a lárma újra kezdődött és lassan lassan a porosz kormány elleni keserű polémiává fajult el, úgy hogy kiki azt gondolta, miszerint legalább is angolporosz diplomatiai szakadás köszöbén állunk. Hanem meg néhány nap óta nem csak hogy lecsendesült a fergeteg, hanem rögtön verőfényes nap lett és a brit sajtó csak oly nyájasan mosolyog ismét Poroszország felé, mintha a „szamarak“ és „disznók“ból rögtön angyalok és tündérek lettek volna. Az angol-porosz viszony európai fontosságánál fogva a fennebbi meglepő tünemények és változások mindenkit érdekelnek és kiki törekszik azoknak valódi indokaival mégissmerkedni. Véleményünk szerint ezen okok kitalálása körül némi ujjmutatásul szolgál azon körülmény, hogy az angol charivariból ismételve és teljesen érthetően hallatszott esze: Varsói — azon bűnlajstromban pedig, mely Poroszország ellen felhozatott, egyebek közt a két keleti hatalommal való kaczérkodás is figuráit. Ez valószínűvé teszi, hogy az angol sajtó egyhangú lármáját két ok, még pedig politikai ok idézte elő. A brit lapok azért lármáztak, mert Koblenz után hire terjedt, hogy Russell lord az olasz ügyben Poroszország fölfogása felé közeledett és hogy ő a reactionárius irányban működendő varsói találkozás létrejöttére közreműködött volna. E hit az olaszok mellett, lelkesülő brit közvéleményt annyira fölingerelte, hogy múlhatlanul szükséges volt, azt meglehetősen erős szer által lecsillapítani. Ilyen volt azon roastbeafstyle tollharcz, melyet az angol lapok, még az inspiráltak is, Poroszország ellen indítottak. Ezen után azt akarták tudatni, miszerint a brit kormány semmiféle reactionárius czélra nem szövetkezett és nem is szövetkezhetnek Poroszországgal vagy bárki mással. Hanem ezt nem csak a brit közönséggel akarták tudatni, hanem a Varsóban egybegyűlt fejedelmekkel is, ha ezek netalán Anglia közreműködésére számolnának a zsenge olasz szabadság elnyomásában. Ez által pedig könnyebbé tétetett egyszersmind Poroszország helyzete is, melynek csak e lármára kellett utalnia, hogy bebizonyítsa, miszerint a reá nézve oly szükséges angol frigyet kockáztatná, ha Olaszország ellenében ellenséges lépéseket akarna tenni. Mióta azonban tudva van, hogy Varsóban jóformán semmi sem határoztatott, hogy semmiféle reactionárius terv nem állapíttatott meg és hogy ezt egyebek közt Poroszország magatartásának is köszönhetni, az angol sajtó arcza ismét földerült. *) Varsó volt azon muslékony felhő, mely Angol és Poroszország feje fölött lebegett, a felhő szétoszolván, a két állam barátsága ismét régi fényében ragyog, amin — mellesleg mondva — a szabadelvű Európa csak örülhet. Az őszintén alkotmányos kormányoknak sokkal több bajuk van és lesz még a reactióval, mintsem kívánatos lehetne, hogy még egymással is komolyan összeveszszenek ! Pest, nov. 6. Menjünk tovább. Az esztergomi tanácskozás mellett legfontosabb s legégetőbb kérdés megyéink ideiglenes szervezete. Mindaddig, míg megyei szerkezetünk körében nem lélegzünk, szolgai levegőt szívünk , idegenek vagyunk saját honunkban. Az okt. 20-diki rendeleteknek a megyei rendszer visszaállítását illető része egy ideiglenesen kidolgozandó utasítást érint, mely szerint intézendik a főispánok eljárásaikat. Tehát még eddig nyílt kérdés előtt állunk. „Patentibus non regimur“, a magyar közjognak egyik elvitázhatlan alapja, és miután az okt. 20-kan kibocsátott legfelsőbb diploma, a II. pontban kivett tárgyakon kívül a III. pontban minden egyéb tárgyak fölötti rendelkezést a magyar alkotmány értelmében parancsol elintézendőnek, így joggal hivatkozhatunk az 1543. 31. t.czikkre, mely azt rendeli: „Quand equidem autem constitutiones publicae et statuta per Majestatem regiam confirmata, rata et incencussa esse oporteat. §. 1. Dignetur Majestas Regia gratiose *) „Daily News“ legújabb czikke, mely épen most érkezik kezünkhöz, tökéletesen igazolja a fönnebbi fölfogást. comittere, ne ez cancellaria sua, literae et mandata aliqua, publicis constitutionibus contraria aut derogantia.......................dentnr.“ A legmagasb diplomáin, pontja, valamint az imént idézett törvény értelmében e szerint tiltva van a kanczellárnak bármily a törvényekkel s alkotmánynyal ellenkező rendeletét kibocsátni, föl kell tehát tennünk, hogy az utasítás, mit a kanczellária a megyei szerkezet visszaállítására a főispánoknak adand, nem más mint a törvénynyel megegyező, vagyis maga a törvény leend. Minden országban az újabb törvény megsemmisíti a régit „Lex posterior derogat priori“, ez jogi axióma. E szerint a megyei szerkezetet illetőleg legutóbbi törvényünk az 1847/s-ik XVI-ik és XVI-ik t. czikk lévén, ez azt rendeli: „XVII. t. ez..........az újonnan alkotandó (megyei) hivatalokat betölteni ideiglenesen és helyettesitésként a főispán a XVI-ik törvény szerint alakítandó középponti választmánynyal egyetértőleg fogja.“ „XVI-ik t. ez. 2. §. Addig is, mig a jövő törvényhozás ezen (megyei) rendezést véghez vinné, a megyei hatóság következőleg fog gyakoroltatni: „a) A jelen törvényhozás berekesztése után a lehető legrövidebb idő alatt minden megyében közgyűlés fog tartatni. nb) Ezen közgyűlésen szavazattal birandnak mindazok, kiket akár törvény, akár egyik vagy más megyének eddig is hozott határozatai szavazati joggal fölruháztak; ahol pedig semmily jogterjesztő határozatok közbe nem jöttek volna, szavazattal birandnak a törvény által jogosítottakon kívül azok, kiket a megyei lakosok községenkint ezen közgyűlésre képviselőkül utasítandnak. „c) Ezen közgyűlésen, .... tekintettel a megyének kiterjedésére, népességére, a megyei honpolgárok minden osztályaira s a megyei közigazgatásnak........ hozott törvényeknek sikeresitésére, egy nagyobb számú állandó bizottmány fog, minden születései különbség nélkül, a szokott módon választatni. „d) Ezen állandó bizottmány a főispánnak, vagy távollétében az alispánnak elnöklete alatt, a megyei tisztviselőség hozzájárultával annyiszor s addig a