Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)
1861-01-26 / 3288. szám
22 ,32,88. 12-ik dvi folyam E lap szellemi reszet illeto minden kozlemeny a szerkesztoseghez intezendo. Bdrmentetlen levelek csak ismert kezektol fogadtatnak el. 1861. Szombat, januar 26. Elofizetesi feltetelek: Kiadd-hivatal. Ferencziek te r d n 7-dik szdm foldszint. A lap anyagi rdszet illeto kiszlemdnyek (elofizetdsi pdnz, kiaddsa koruli panaszok, hirdetmdnyek) a kiadd-hivatalhoz intdzendok. IHrdptn^nVpk dnial 6 hasabos petit-sor egyszeri hirdetdendl ? ujkr. Bdlyegdlj IliradKienyCK gijal ktt]5n 80 ujkr. Magdnvita 4 hasabos petit-sor 25 ujkr.k VIDEKRE, poetdn I;Mldvre .... 10 frt 50. kr. a. drt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ert. P08TAN, hazhoz hordva; ^dldvre .... 10 frt 50 kr.' a/drt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ert. Szerkeezlesi iroda: Szep-utcza l*so gram, l-so emelet Elofizethetni „Pesti Napld“ 5 havi, februar—juniusi folyamra 8 forint 75 krral, es 2 hora, febr’uir — martiusi folyamra 3 frt 50 krral. Azon tisztelt elofizetok, kiknek elofizetdsok januar vegevel lejdr, kdvetnek, hogy a fornt kitett idore szkeskodjenek elofizetdseket kiegeszitni. A „Pesti Hapio“ kiadohivatala, ■——ip—nmata PEST, januar 25. (Fk.) A ki ismételten valamely nem-szivesen latott szemelyiseg kiséreteben lep a tarsasagba, az annak teszi ki magat , hogy vegrest, a bevezetot is — legalább moraliter — kidobjak. Ezt igen jol tudjuk , de azert meg sem tehetjük , hogy még egyszer ne boszantsuk az ilvasot az Ostert.mtg „innepelt allamferfianak“ negjelendse alia. Ezen derek ur, miuthn fafejszeje regen eltort vagy elteretett, most egy re ladonaz nyeldvel ds mintha a tarantola megszurta volna, mindig orultebb tempoban folyatja keringdset. Okokkal nera tudvdn tovdbb kuzdeni „a ogkerdds minden tovabbi vitatasat hasztalannak“ nyilvanitja, ellenben a kormanyt arra ldgatja, hogy „Magyarorszdg iranydban a jydngesdgnek meg latszatjdt is kerulje“, maszoval, hogy erdszakkal is torekedjdk valdsiani az „innepelt allamferfi" nezeteit s birajait. Ugy hiszszük, hogy ezen dpen nem allamdrfiui tanács nem fogja nevelni az innepeltlek ndpszeriseget Magyarorszagban ds igy toekedni fogunk, rovidebben vdgezni ezen tiszelt urral. Egy innepelt magyar allamfdrfi (kitol ezttal bocsdnatot kdrnnk, hogy az innepeltsdg pithetondt azon perczben alkalmazzuk ra, a liddn az emlitett bolcsi lap grofi munkatdrsdt aajdnem gunykepen ruhdzza fel vele), tehat gy innepelt magyar allamferfi a minap azon alalb megjegyzdst tevd, hogy az osztrák „poitikusok" mindegyike nagy szegyennek tarand nem ismerni a japani Dairi vagy Kubo ataskordt, vagy a Viktoria-foldi alkotmdnyt, e pirulds ndlkul vallja be, miszerint azon orzdgnak, mely harom szdzadon dt a biroalom feldt teszi es melynek hatdrat kdt dralatt kdnyelmesen el lehetne drni, hogy ezen rszdgnak tortdnetdt, alkotmdnyot, szokasait em ismeri. Ilyen az „Oszteri Ztg.“ innepelt allamfera is; d alkalmasint konyv nblkul tudja a chiai dynastiak lajstromot, vagy — a mi meg ehezebb — eld tudja sorolni mind azon hatrozatokat, miket a frankfurti didta a slezwigolsteini ügyben hozott, de hazdnk viszonyai 51, multjdra 51, jelenerdl, jogairdl, mdg sejtelme incs. O a Metternichfele iskoldban novekedett is, es az ottan beszivott elvekre egy kis ottek-Welkerfele liberalismust mdzolt, de gyfeldl nem bir Metternich ildomaval, ki a magyar alkotmany aldasasdban legalabb olvassan ds ravaszul jdrt el,mig a mi emberink oronggal neki megy, — mdsfelol pedig nem ugta fel Rotteck ds Welker szellemdt, hanem sak formdit es igy semmi fogdkonysdggal nem bir oly alkotmdnyos szabadsag iranyaban mely nem a kdt nemet tuddsdltal ajanlott mezben jelenik meg. Igy pdld. — hogy csak egyet emlitsünk — szinte borzadassal szol a magyar varmegyek azon jogarol, miszerint a felsobb helyrol vett parancsokat, ha azok a nemzet jogaival nem valanak dszhangzdsban , tisztelettel folre tehette. A jombor ur nem tudja, hogy — felelos kormanyunk akkoraban nemlevdn — nem vala egyeb ut a jogserelmet meggdltolni, mint a passiva resistentia, a torvenytelen parancs nem teljesitdse, — nem tudja, hogy okoskoddsadbal epen annak szdszdldjdvd teszi magdt, a mit szive melyebdl gyulol, egy magyar felelos kormanynak, melynek netaldn tdrvdnytelen eljdrdsa ellen egdszen mds fegyver lenne, mint a „tiszteletteljes fdlretdtel." Aztan az untig emlegetett botozasi procedurdt is veti szemünkre az „innepelt“ osztrak allamferfi ds ezt epen akkor teszi, a middn a „Surgdny“ hajmeresztd rdszleteket kozd egy. ndr vdsdrbpb irinjTnni. " » — tisztviseldk dltal elrendelt megvesszozteteserdl. Vagy tan csak a botozds — „barbarsdgu, a vesszdzes pedig mdr— „cultura?“ Tovabba meg vagy fdl hasabot jajgat el az „imn!,epelt“ a fdlott, hogy az addalon lolmentds kovetkezteben ndlunk olcsdbb lesz az diet, mint a birodalom mds tartomdnyaiban, tehat „mert nekem nincs, neked se legyen.“ A helyett, hogy az osztrák allamferfi azon tornd fejet, mikent lehetne az egesz birodalomban a lakossdg tulterheltetesdnek veget vetni, es a nepet ott is oly helyzetbe juttatni, hogy ne csak az adddrt ds az ollam perselyeert dolgozzok, hanem hogy az elet kdnyelmeit is elvezhesse, hogy — IV. Henrik kimondasa szerint — legalabb vasárnaponkent minden parasztnak is lyuk legyen a fazekdban; a helyett, hogy az eletet Magyarorszagon kivul is olcsdbbd tenndk, a rdgi slendridn fenntarthatasa drdekdben azt kivdujdk tdllink, hogy a „sic vos non vobisw mindlunk se erjen veget, hogy munkalkodjunk, izzadjunk, ndlkuldzzünk egy roppant szdmu hivatalnok es katonai hadsereg fenntarthatdsadrt! Ily kivdnatokat egyszeruen el kell mondani, a kozonsegitdletdnek vezetese ily dolgokban tokeletesen felesleges. Valoban komikai hatassal bir az innepeltnek a folotti sopankoddsa, hogy — ha megint ondlldk lermenk — egy becsületes osztrak embernek sem lehetne tobbe a Lajtha tulso partjara lopni, mert dlete, teste, a magyar bite5 onkenydnek dt volna engedve. Erre csak egy elezlap adomajaval felelhetünk. Az orvos azt kerdi a paraszttol: „mi bajod?“ „Orrom fdj, valahanyszor hozza nyulok“ felel a paraszt. „Holt nem kell hozza nyulnii" vala az orvos valasza. Ha az innepelt mindlunk bdrlet felti, maradjon Isten nevdben otthon, hmbar mi meg nem hallottunk arrol, hogy 1848. elott follaltak volna valakit, a ki hozzánk latogatdba jott. Vegezetül azzal biztatja magdt a meltdsdgos ur, hogy Magyarorszdg torekvdsei ellen Ausztria dsszes nepei hangosan es erdlyesen tiltakozni fognak, ds ama torekvdsek elnyomasdra minden torvenyes eszkoz alkalraazdsdt surgetni. „Hol van hat?“ kdrdi Vorosmarty Pefikdje; hol van ez a tiltakozas Magyarorszdg torekvdsei ellen? A birodalom nem nemetnemzetisegei nyiltan sympathizálnak velünk, hogy pedig meg a nemetek is — persze egy pdr ünnepelt dllamfdrfi kivdteldvel — szintdn igen jól tudjuk, hogy ha mindlunk a reactidldbra kaphatna, az ő szabadságuk fölött is tistent megrendilne Sz. Ddvidhegedűre, ezt epen tegnap volt alkalmunk tizetesen fejtegetni.......... its ezzel kikiserjik innepelt ellenfelünket azon edes remdnynyel, hogy — tbbbd nem lesz hozzd szerencsenk ! Pest, jan. 25. — A Surgony mai szama kozol ven roviden a f’. hd 24-ki orszdgbirdi tanacskozmany eredmenydt, igdri olvasbinak, hogy a tandcskozmdnyban mondott beszedek ds discussiokrbl gyorsirdi jegyzes utan ezentul teljes es kimerilt kozldseket fog adni. Mi azt valjuk, hogy midon a t. conferentia a tandcskozmdny vitainak feljegyzdsere gyorsirdt hatarozott alkalmazni, ezzel a kozvelemeny kivanatdnak akart holdolrai.s nyilvdnossag eld terjesztve enagy jelentdseggel birodrtekezlet vitamenetdt es megdllapoddsait. nzvplt.± —i.u-1 dituiciij i arcana megoizatasa* bbl kifolyd eljdrdsa korul ellenorre avatni, melynek kdpviseldje, vagy egyik organuma eldtt a tanacskozdsi terem ajtait megnyitotta. Eldrve van-e ezzel a czdl ugy, mint a hogy azt a „Surgonyw jelenti? — elleg van-e tere a kozvdlemdnynek, a teljes nyilvanossagot meltdn kbvetell orszagos ohajtdsnak ? ds meg van-e felelve a meltdnyossag es igazsagnak az oltal, ha a tanacskormdny ezen vdgzdse is kormanyi egyed a r u s s dgga tdtetik a kivitelben? — s mig a kozvdlemenynek a nyilvdnos discussidk teren minden lap egyenld kozege, addig ezen — napjainkban fderdekkel bird, orszagos koltsdgen vezetett gyorsirdi kozlesek eldszor ds kizdrdlag a kormdny hirdeto lapjdban szondekoltatnak kbzzedtetni, s a tobbi, melyeknek ez altal hatranyukra lenne az, hogy fuggetlenek, ezen hirdeto lap utannyomatdsara lenndnek utasitva? megvaljuk, nem hisszük. Kormdnyunk igazsagszereteterol nem tehetjuk tehat fel, hogy middn a nyilvanossdgnak hdldol, s a kozvelemeny eldtt annyi keszseggel meghajol, ezt epen ezen kozvelemeny egyenjogu organumainak vastag megsdrtesevel teljesitse. Mondjuk, ezt nem tehetjük fel azon kormanyrol, melynek hivatdsa volna mindenek felett alkotmanyosnak, s igy igazsagosnak is lenni; — ds nem tehetjuk fel rola ezen laposztalyozdst ma, middn a sokban meghoboritott kedelyek csendesitesere, a megbantott orszagos erdekek miatti izgatott.sdg csillapitdsara minden alkalmas eszkozt, minden keszen levo esatornat oszinten felhasznalni, sajat erdeke parancsolja. Meg kell jegyeznünk meg, hogy mi ezen kozldseket akkor, middn azok a kozlonsdg eldtt mar avultakka lettek, sigyahirlapi tudbsitas ujsdgbecsdt vesztik, legfolebb mint pdtlekot adhatndk, ezt pedig, hazdnk pol. intelligentiajanak szindt tevd majd hat ezernyi kozonsdgnink igen szdpen megkbszbnnd — nekünk ? — nem, hanem az egyedarussa lett kormanynak. T. bird ur ! A diploma kihivta nyilvanos szonoklatok nemelyikeben olyfele allitassal is talalkozhatni, mint pelddul : Az agio 40%, tehat a bankjegybeli egy forintnak vallodi erteke csak 60 kr. *) *) Ezen szdmitdsi tdveddst maga a ezikkird is, ki e kdrddsben szakavatott, szintdn eszrevette, azonban azt ilyen — igaz, hogy nem egdszen helyes — Allitasokkal szembeszallani akkor is, middn az ostorveg-esattanisra nezve az erkolcsi haUsokadatossaga ellen 6pen nem lehet kifogds : a nyilvanos vitik folytdn keletkezd szonoklatnak rogtonzdtt mivoltdt tekintve, merd pedantismus volna. Nemzetünk jelleme kitiindleg lovagias. — A hevesen vitizd szonok mindlunk meg a legelkeseredettebb ellenfelendl is szdmot tarthat annyi mdltdnyossagra, a mennyi egy jelentektelen — sit venia — lapsus arithmeticus elnezesere szikseges. A szabadelmi magyar vezerezikkird azonban aligha reszesilend ugyanazon elonyben a szlikkebbi nem magyar ellenfeldvel szemkozt. Sziveskedjdk on ezen eldrebocsdtott rovid eszmejdrdsomat mentsegül elfogadni azirant, hogy a kovetkezdkben nehany szereny eszrevetellel alkalmatlankodom. Az on vezetese alatt hazank s nemzetünk javdra dp oly erdlyesen mint talpraesetten mukodd „Pesti Naplo“ i. e. 11. szdmanak (Fk) alatti ezikkeben egyebek kdzt az is dll: 50% leven az agio, a bankjegybeli egy forint nem egy forint, hanem csak 1ftven krajczar.“ Ezen tehe t, valamint a fentebb iddztem peld&ban, a bankjegybeli pdnzosszeg valddi ertdke az agionak az egdsz ndvszerinti ertdkbol tdrtdnt egyszeru levondsa dltal hataroztatott meg. — E szdmtani miltdt kovetkezelett a bankjegybeli egy forintnak mdr dpen semmi drteke nem lenne. — Ha pedig — a mi szinte lehetsdges — mdg azontul is emelkednek ez dgio, teszem: 105-re, akkor a szerencsdtlen birtokosa egy bankjegybeli egy forintnak mdg ot krajczdrral adds is volna, a nelktl hogy tudna kinek. Az 50% dgid — ha jdl vagyok ertesilve — csak anynyit tesz, miszerint egy valddi ezistforintdrt egy forintot ds dtven krajczdrt kell adni papirpenzben, avagy — mi ugyanaz — három bankjegybeli forintdrt csak kdt ezist forint szerezheto meg. — Igy tehat 1 papirbeli forint nem 50 krajezdr, hanem ama kdt ezist forintnak harmada, azaz 66% krajezdr. Ezen dszrevetelek dn tdlem — a ki kenyszeritett itt tartozkodisdnak ldlekepeszto magdnydban, siratott hondra nezve esaknem egyedili vigaszdtan meg (Fk) urnak czikkeiben talalja — nem lehetnek sdrtok. — De kepzeljük csak az effdle dszreveteleket azon, irányunkban oly roszakaratu s dpen (Fk) ur által mdr annyiszor oly hatalmasan rdnezba szedett hirlapok egyikdben ! — Viktring, Klagenfurt mellett jan. 22-én 1861. tiszteloje Görgei Arthur. Hazánkban a megyek szervezdse dpen most van menetben, az igazsdgügyet illetoleg a kiralyi Curia helyreállitdsa, a mostani torvenyszekek ideiglenes meghagydasa, s a nem magyar ajku torvenyszeki hivatalnokok alkalmas bennszillottek olltali pddldsa ki volt mondva; csak egy hatdsdgrdl nem volt mdg eddig semmi oldalrol emlitds tdve, s ez a magyar kirdlyi kincstar, annak jovo szervezete ds dlldsa. Nem czelja e soroknak: rdszletessdgbe bocsotkozni, s e targyrol kimeritoleg ertekezni, ez ugy is, minthogy a meghatdrozando kormdnyrendszerrel van kapcsolatban, a nemsokdra osszehivandd orszdggyules teenddi kdzd tartozik. Legyen itt szabad csak a kincstdr egy rdszdrdl, t. i. a bdnya-kincstdr s hivatalnokai dlldsdrdl s az eddigi rendszer kdros befolyasdrdl emlitdst tenni. 1848. eldtt a kincstdri javak kdt osztalyra valdnak osztva, az ugynevezett kizdrdlagos kincstdri javakra. Az utdbbiak a budai kir. udvari kincstdr, mint legfobb hatosag kormanyzdsa alatt dllottak; az eldbbiek pedig, melyekhez a bdnydk is tartoztak, a magyar udvari kincstdrt Buddn, mint dtmeneti dllomdst tekintvdk, s a Bdcsben oszpontositott es. kir. kincstdri hatosagaid tartozdnak. Ezen igazgatdsi rendszer a bdnya-kincstdr jovedelmezdsere, technikai irodalmunk felvirdgzdsdra, s a magyar tisztviselok elomeneteldre kdros befolydssal volt. Ugyanezt mutatja kilondsen az utolsd 11 dv a tobbi kincstdri javakra nezve is. Mi tortent ezen rendszer alatt: a magyar fiu — a kincstdri javak kezelese dltal akarvdn bazdjdnak szolgdlni — fdradott, igyekezett magdt kikdpezni, s vdgre hivatalt nyervdn, uj pdlydjdn a haza szeretete s jovdje lelkesitette etet tovabbi fdradozdsaiban. Evek mulva alkalom nyilik elomenetelre, s most remenyli, hogy fdradozdsai s erdemei minden reszrehajlas nelkul eloleptetds dltal fognak jutalmaztatni. De bezzeg csalodott. Partfogas dltal behougyd, mint mi, utollag helyreigazitani fdleslegesnek tartolk; mi igen termeszetesen oly hiba volt, melyet bevallani nem vonakodunk. Szerk. __________________________BEC81 BORZE januar 21-en, 1861. _______________________ ‘ Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- ” Adott Tar-Allamadossag. dr tott dr dr tott dr Elsfibbsegi kdtvenyek. dr tott dr dr ott dr 5%-os osztrdk drtdkben.....................100 frt 56.25 56 50 Allamvasp.................................... . 500 frank 152.—152.50 N. Szombati lso kibocsdtds........................ 22.— 24.— 6°/0-os nemzeti kolcson.....................100 frt 74.40 74 60 Sorsjegyek. Lombard-velenczei.......................... 500 frank 146.50 147,50 II. Szombati 2-ik kibocsotds........................ 60.— 65 — 5%-os metallip les...............................100 frt 62.75 63.— Duna-gdzhajozdsi tdrsulat . . . 100 ft pp. 94.— 95.— Vallok (devisek). 4V/.-OS n ....................................100 frt 53.— 53 50 Osztrdk Llyod................................100 ft pp. 80- 81— Hdrom hdnapra. 1839-diki sorsoldssal..........................100 frt 105.— 105-50 Amsterdam ICO boll, frt (85 ft 52 kr a. d.) 3V. 128 25 198 fiO FAIdtehermentcsttesiek. 1854-diki „ ...............................100 frt 82.50 83.— zceiiyeu. Augsburg 100 d. ndmet ft (85 ft 90'/, kr) 31/, „ 128 50128 75 1860-diki „ ...............................100 frt 81,50 81.75 Nemzeti bank (ex dig.)......................................... 720 — 723.— Berlin 100 taller (150 frtt ausztr. ertdkb.) n __ _ ___ 5%-os magyarországi..........................100 frt 65.25 65 75 Comprentpapirok 42 ausztral lira..........................15. 15.50 Hitelintézet 200 frt.................................................. 157.40 157.60 M. Frankfurt 100 d. nem. ft (85 ft SO1/, kr) 3 „ 128^75 129 _ 5%-os bdnsdgi, horvdt ds szldv . . 100 frt f.3.253.75 A hitelintezeti darabja.......................100 ft a. e. 111.25 111 75 Also-ausztriai esc. bank 500 frt...................... 565 — 568.— Hamburg 100 mdrk-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 2.113 50 113 60 50 ,os erdélyi...................................100 frt 60 75 61.25 Trieszti db............................................100 ft pp. 117 —119.— Dunagozhajdzdsi tdrsulat 500 frt...................... 397. 399.— London 10 font sterling. (100 ft 28% kr) 6 _ 150 _ 150 25 Velenczei kolcson 1859 5% • • • • 100 frt 88 25 88.75 Dunagozhajdz. tdrs. darabja . . . 100 ft pp. 94.— 95.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsoltds 500 ft pp. . . 130.— 150.— Pdris 100frank (40 ft 50 kr ausztriai drt) 859 50 59 gn Budai vdroskozsdg db.....................40 ft a. d. 37.— 37 50 ^todapesti ldnczbid 500 ft pp................................ 403.— 406.— Pcnznemek. Zalog-levelek. Eszterhdzy...............................................40 ft pp. 86..— 87.— Éjszaki vasut .................................................... 2093—2095— Korona ............................................................. 20.60 ._ Salm ...................................................40 ft pp. 35.75 36.25 Ausztr. dllamvaspálya...................................... 283—284.— Csdszdri arany........................................................7.10 '_ A n. bank 6 dv. 5%-os .... 100 ft pp. 102 —103.— Pollffy ....................................................40 ft pp. 36.75 87 25 Nyugati vasut ...................................................... 182.50183 — Reczds arany ........................................................7.10_ „ „ „ 10 dv. 5°/,-os .... 100 ft pp. 97.— 97.50 Clary ....................................................40 ft pp. 34.50 35 — Pardubitzi vasut................................................ 105.— 105.50 Napoleons d’or....................................................12.03 __|__ „ „ „ sorsolh. 5%.......................100 ft pp. 90.25 90.75 St. Genois...............................................40 ft pp. 36.75 37.25 Tiszai vasut.......................................................... 147.— 147.— Orosz imperiale....................................................12.36 —'__ „ „ „ 12 ho 5°/n................................lOO ft pp. 99.50 100.— Windischgratz..........................................20 ft pp. 20.— 20.50 Ddli vaspollya 60% (ex div.)........................... 185.— 187.— Eztst.................................................................... 50 — 50.25 A n. bank sors. 5%.....................100 ft a. e. 86.— 86 50 Waldstein.............................................20 ft pp. 24.— 24.50 Károly Lajos vaspollya (ex div.).......................... 173.50 174— A nemzeti kolcsön papir szelvényei. . . . 40.__ _[_ A gallicziai fold, hitelintdz. 4'/,0/o-os 100 ft pp. 86.— 87 ■— Keglevich..........................................10 ft pp. 14 75 15.— Graz-Koflachi......................................................... 106 — 109.— Porosz ponztári utalvany.............................2.27% 2.28%